Címlap – Ajánló

Együttműködik a Balaton-régióval Európa Kulturális Fővárosa, Veszprém

Navracsics Tibor, az EKF 2023 kormánybiztosa bízik a civil szervezetekben Lapunkban több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy 2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023), szövetségben a Balaton-régióval és a Bakony déli részével. Navracsics Tibor szerint akár egyharmaddal is megemelheti a térségbe látogató turisták számát az EKF 2023 programsorozat.

Navracsics Tibor kormánybiztos

– Kormánybiztos úr, mi a véleménye arról, hogy Veszprém partnerként maga mellé kérte a Balatont és a Bakonyt is? – Fontos tudni, hogy Veszprém egyedül pályázott az EKF 2023 címre, és minden – ehhez szükséges – befektetést egyedül tett meg. Vagyis a város a saját forrásaiból fedezte a pályázati összegeket és a pályázatra való felkészülés erőfeszítéseit is. Mégis úgy gondolta a veszprémi városvezetés, hogy nemcsak saját magának kéri a „címet”, hanem a Balaton és a Bakony déli részének a régiójával együtt. Szerintem ez egyrészt egy nagyon széles látókörű álláspontról tanúskodik, másrészt pedig azt a felismerést tükrözi, hogy a veszprémiek pontosan tudják azt, hogy Veszprém önmagában, mint város, nem értelmezhető a Balaton és a Bakony régiója nélkül, hiszen mind az itt élők, mind a kapcsolatrendszerek, mind a közlekedési kapcsolatok, a gazdasági élet ezer szállal köti össze a Bakony–Balaton régiót és Veszprémet, mint ennek a térségnek a legnagyobb városát. Azt is látni kell, hogy akkor tud egy sikeres pályázatot benyújtani Veszprém, (és akkor tudja sikeresen folytatni a felkészülését), ha egy egész térségben gondolkodik. Így kerülhetett sor arra, hogy a Balaton térséggel együtt pályázott alapvetően annak a koncepciónak a jegyében, hogy ez lehet a megoldás arra a régóta keresett problémára, hogy miképp lehet tizenkét hónapossá tenni a szezont ebben a térségben. Szerintem egymagában, elszigetelten sem a Balaton, sem Veszprém, sem a Bakony nem alkalmas arra, hogy 12 hónapos szezont alakítson ki, de a három nagy tényező együttesen meg tudja ezt oldani. – Miként alakult ki ez a konstrukció? – Értelemszerűen a veszprémiek keresték a kapcsolatot. A Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület és több civil szervezet volt a megszólított. Napjainkra már élő, működő konstrukció alakult ki. Aki be akar lépni ebbe a „program- társaságba”, az lakosonként évi egy euró hozzájárulási összeget fizet (járási székhelyek esetében 2 Eu/év). Ezzel részeseivé tudnak válni egy társfinanszírozásos rendszerben az EKF 2023 programsorozathoz. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy önmagában az EKF rendezvénysorozat, és az erre való felkészülés egy jó „hívószó” a városnak és két térségnek is, hogy ismét egymásra találjon. Ezernyi – többek közt családi – szálon kötődik egységes térséggé ez a település-összesség. – Ez nem mai keletű probléma… – Ez igen régi problémája a magyar „térségben gondolkodásnak”, hogy a Balaton sohasem tud megjelenni egységként. A Balaton Fejlesztési Tanács az egyetlen olyan intézmény, ahol a Balaton, mint térség megjelenik, mert a fejlesztési régiók és a megyék úgy osztoznak a Balatonon, hogy a balatoniak számára ez mindig problémaként jelenik meg. Vagyis nincs egy egységes keret a Balaton egészének a fejlesztésére. Most lehetőséget kapnak erre. Eddig nagyon aktívan jelentkeztek a déli parti települések, de még a távolabbi Marcali is, de meg kell említeni Fonyódot, Siófokot. Mindegyik déli parti település jelezte: érdeklődnek az együttműködés iránt. Ez azért is jó, mert miközben Veszprémnek értelemszerű a kapcsolatrendszere Füreddel, Tihannyal, Almádival, Csopakkal, Alsóörssel, Fűzfővel, Kenesével stb. Ám nem egyértelmű a déli partiakkal. Most megteremtődhetnek ezek a kapcsolatok, így abban bízunk, hogy a 2023-ra való fölkészülés egy olyan hosszútávú együttműködést tud megalapozni, amely 2023 után is tud folytatódni, s így meg tudjuk teremteni az EKF programsorozatra való felkészüléssel a balatoni régiót. – Költségvetés és finanszírozás – mindkettő érzékeny téma… – Jelentős részben a nemzeti költségvetés állja a költségeket. Egy ötvenmilliárdos büdzsét hagyott jóvá a kormányzat 2023 végéig, ami azt is jelenti, hogy lebontva évekre tartalmazza a felkészülést is. Ez kiegészül a települések által fizetendő társfinanszírozással, illetve most kezdjük el a szponzor-keresést és a stratégia felépítését. Magáncégek, nagyvállalatok, szponzorok a korábbi kulturális fővárosok esetében is jelentős szerepet játszottak. – Egy szellemi és egy infrastrukturális folyamat zajlik itt párhuzamosan. Okulva a pécsi példából, ez utóbbit hogy látja, értékeli? – Részben a pécsi tapasztalatokból kiindulva azt lehet mondani, hogy manapság Magyarországon minden infrastrukturális beruházás elhúzódik az eredetileg tervezetthez képest, s ráadásul sokkal drágább is lesz. Ebből adódóan mi eleve úgy gondoltuk, hogy az infrastrukturális beruházások sokkal kisebb szerepet játszanak az EKF programsorozatban. Az idő is szűkös. 2018 decemberében tudták meg a veszprémiek a jó hírt: nyertek. Én 2019. december elsejével lettem kormánybiztos. Az eltelt egy év jelentős része alatt azzal foglalkoztam, hogy tartsam a költségvetési és a jogszabályi hátteret. Közben az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely speciális elbírálást ad az EKF programsorozattal kapcsolatos engedélyezési eljárásoknak. – Elérkeztünk 2021 elejére. Mik a következő lépések? – Ha nem akarunk Pécs sorsára jutni, hanem azt akarjuk, hogy 2023-ban már meglegyenek azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyeket terveztünk, akkor teljesen újat csak egyet-kettőt tudunk elindítani. Ilyen például a volt gyerekkórház épületének felújítása, a digitális élményközpont megépítése, de a várbeli ifjúsági parkot is szeretnénk felújítani. Veszprémen kívül Balatonfürednek is vannak tervei, de tárgyalunk arról is, hogy a Káli-medencében, esetleg Salföldön elinduljon egy infrastrukturális fejlesztés. Tudni kell, hogy a csatlakozó települések csak pályázat útján juthatnak forráshoz. Minthogy közpénzzel bánunk, vonatkoznak ránk az ezekkel kapcsolatos jogszabályok. A pályázatokat egy általunk felkért, s tőlünk független szakértői gárda bírálja el. Természetesen lesznek „hangsúlyaink”, szeretnénk – Pécstől némileg eltérően – a kor hangulatához illeszkedően a kisebb léptékű, a helyi közösségekre koncentráló programokra összpontosítani, és nem a nemzetközi, mega látványosságokat keresni. Részben azért is, mert úgy gondoljuk, hogy kistelepülésekből, falvakból, sűrűn lakott területekből adódóan rengeteg teendőnk van a meglévő hagyományok felelevenítéséért, és ezeknek a közösségeknek az újrateremtéséért, újravarázsolásáért, megerősítéséért. Rendkívül széles lesz az EKF 2023 spektruma, s csak az önkormányzatokon múlik, mennyire lesznek képesek kitölteni ezt a spektrumot. Mi nem akarjuk meghatározni, hogy mivel foglalkozzanak az egyes településeken. Azt várjuk, hogy ők jöjjenek az ötletekkel, és azok alapján mi tudjuk eldönteni, melyek azok, amelyek részeivé válhatnak az EKF 2023 programsorozatnak. Elsődleges a minőség, de a profil is, hiszen olyan szellemiségű programokat kívánunk támogatni, melyek a „helyiség” és az európaiság gondolatkörében csatlakoznak. Az együttműködési rendszer többlépcsős, hiszen lesznek olyan programok, amelyekben társfinanszírozóként vagyunk, leszünk jelen, vagyis anyagi segítséget is adunk a megvalósításhoz, de nagyon sokan jelentkeznek olyanok, akik rendelkeznek anyagi erővel. Ők csak azt kérik, vegyük be őket a programsorozatba, vagy legyen kinn a logójuk. Ezt nevezném eszmei segítségnek. Összefoglalva: nem az a célunk, hogy a mi elképzelésünk valósuljon meg, hanem az itt élőké. – Kicsit előre ugorva: mind a nyitó, mind a záró rendezvény téli időszakra esik, érthetően alacsonyabb érdeklődéssel, ám ott lesz a nyár… – Az éghajlati viszonyokon nem tudunk változtatni, de a nyári, „felező” munkacímet viselő balatoni rendezvények rácsatlakoztathatók az éves programra. Ezekből pedig igen gazdag a balatoni kínálat. – A Balatoni Szövetség és egyéb civil szervezetek megkeresései mennyire biztatóak? – Nagyon aktívak. Számos megkeresésen, eredményes tárgyaláson vagyunk túl. Határozott elképzelésekkel jelentkeznek, s ők is lehetnek társfinanszírozottak, ha befizetik a korábban már említett költséget. – Az utóbbi években átstrukturálódott a kommunikáció. Igazodnak a kor kínálta lehetőségekhez? – Míg Pécs esetében a nyomtatott anyagoknak volt óriási szerepe, addig 2023-ra alapvetően az internetes elérhetőségek lesznek az uralkodók. Már most jelen vagyunk a közösségi médiában, honlapunk is van, de nem feledkezünk el a hagyományos, kiadványokon alapuló kommunikációról sem. Alapvetően az online tájékoztatásra helyeznénk a hangsúlyt. – Mennyiben lesz 2023 egyedi, milyen turisztikai, gazdasági hozamára számítanak? – Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az EKF programok körülbelül egyharmaddal növelik meg a térségbe látogatók számát. Ugyanakkor nagyon komoly gazdasági élénkítő erővel is lehet számolni. A számok nyelvén: 1–1.5%-kal magasabb GDP növekedéssel lehet számolni, mint a többi régióban. Persze nem tudhatjuk, hogy a pandémia mennyire írja, írhatja át a terveket. A 2021-es EKF (Újvidék) is bajban van, hiszen a járvány miatt el sem tudják kezdeni programjaikat. Azt sem tudjuk, mennyire tud 2023-ra feléledni az európai turizmus. Óvatosan kell tehát bánni az előbb mondott becslésekkel. A legnagyobb siker az lenne, ha az az együttműködés, amelyik most kibontakozóban van, 2023. december 31-én nem állna le. Meggyőződésem, ha fenn tudjuk tartani az együttműködés dinamikáját, akkor ez a térség tud élni azzal a lehetőséggel, amit most kap az Európa Kulturális Fővárosa címmel. Annyiban lesz egyedi, amennyiben egyedi ez a térség, Európa egyik legszebb térsége. Méltán veszi fel a versenyt más régiókkal. Szépségében és igényességében tud annyit mutatni, mint a többi régió. Meg kell mutatni magunkat együtt, s az EKF 2023 egy kiváló alkalom erre. Süli Ferenc, Zatkalik András

Európa Kulturális Fővárosa 2023, Veszprém

Lapszél… 2021 eleje a kételyek időszaka

Nagyon erőslelkűnek kell lennie annak, aki derűvel tekint az új esztendő elébe… Mögöttünk hagytuk azt a 2020. évet, amely márciustól decemberig porba rombolt mindent: egészséget, emberi kapcsolatokat, idegenforgalmat, gazdaságot. A nyárközepi „hurrá” hangulatot nagyon hamar felváltotta a vírus „második”-nak nevezett hulláma. Olyan fenyegetővé erősödött, hogy joggal félt csaknem mindenki. És ez a félelem – mely szerencsére nagyfokú óvatosságot is maga mellé rendelt – kapukat, ajtókat csukott be: szószerinti értelemben, de mögöttes jelentésével is. Kinek ez, kinek az, kinek mindkettő fájó volt. A bezárt éttermek, mozik, szálláshelyek ajtaján innen a „dolgáért remegő” embertársaink vannak, akik családjuk jelenét, jövőjét féltik. Túlnan pedig mindazok, akik a közösségi élet egyfajta színterét vesztették el: kedélyes beszélgetésekét, kellemes, étkezés közbeni csevejt, meghitt randevút, kemény üzleti megbeszélést, önfeledt szórakozást. A kapcsolatok arctalanná, „maszkossá” váltak, pedig mi mindent képes mimikánk, arcunk kifejezni! Találgatnunk kellett, ki a mellettünk érkező, akit legfeljebb lépéseiről, ruházatáról tudtunk beazonosítani. Jócskán fölerősödött a telefonos, televideós kommunikáció, ám a testközeliséget az nem képes pótolni. Reánk telepedett az ismeretlentől való félelem: ugyan, ki lesz az, akit körünkből elragad a járvány; ki lesz a túlélő, s miért éppen ő? Hatékony lesz-e az oltás, mik lehetnek a következményei? Ki hanyadik lesz a sorban, s idejében megkapja-e a vakcinát? Ezek, s még ezernyi kétely gyötör most mindannyiunkat. Tervezni csak egészen kis lépésekben merészkedünk, pedig jól tudjuk, azok kevésbé célértékűek. Az előrejelzések jóslat értékűek. És mégis van valami, ami jól kitapinthatóan – akárcsak fénycsóva az éjszakában – oldhatja a megbicsaklásaink okozta aggályt, félelmet. Ez pedig az örök emberi hit, derűlátás; hiszen a háborúk zajában is talált helyet magának a mosoly, a szeretet, az összefogás. A pékek sütnek, a húsos, zöldséges, gyümölcsös polcok újra és újra megtelnek, gyógyszereink megérkeznek, nem akadozik sem a fűtés, sem az üzemanyag-ellátás… …mert aki magát és családját félti, az félti embertársait is, s kínál, ad… Zatkalik András

Célegyenesben a biológiai sokféleség ösztönzését célzó ERASMUS+ Program által támogatott projekt

Az emberi élet minden mozzanatát a Föld élővilágának sokszínűsége táplálja, a biológiai sokféleség a legértékesebb természeti kincs. Minden emberi tevékenység, amely a biológiai sokféleség csökkenését okozza, egyben az élet alapjait meríti ki, csökkenti a rendelkezésre álló erőforrásokat. A minket körülvevő természeti környezet gazdagsága nagymértékben meghatározza az életminőséget, hiszen az élhető környezet alapfeltétele a kiegyensúlyozott, alkotni képes és felelősen gondolkodó embernek. A megőrzött természeti értékek és a hozzájuk kapcsolódó tudás, helyi ismeret gazdasági és szellemi erőforrás is. Ezen erőforrások és az általuk biztosított életminőség megőrzése, védelme tekintetében döntő szerepük van az önkormányzatoknak és a helyi együttműködéseknek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) megállapítása szerint 12.259 fajt fenyeget a kihalás, míg a mezőgazdasági termények 75%-a elveszett. A fenti gondolatokat figyelembe véve indult el egy nemzetközi projekt a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével. A projekt célja a szemléletformálás a biológiai sokféleséggel kapcsolatban Európa országaiban. A projektpartnerek képzések megszervezésén keresztül járulnak hozzá a lakosság, a civilek, a fejlesztésben érdekelt szervezetek számára a biológiai sokféleség megőrzésének megértéséhez, és annak védelméhez. A projekt megvalósításában hat ország (Ausztria, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Németország, Szlovákia) egy-egy szervezete vesz részt. A projekt vezetője a németországi Global Nature Fund (Globális Természetvédelmi Alapítvány). A projekt 2019 végén indult el egy kérdőíves felméréssel a biológiai sokféleség megőrzése témakörben. Bár a pandémia miatt a 2020. évi szakmai találkozók elmaradtak, a szakmai munka a terveknek megfelelően haladt tovább, havi online egyeztetések megtartása mellett. A 2020-as elemzésekkel töltött évet követően, idén, a projekt utolsó évében a biodiverzitás népszerűsítésével, oktatási eszközök kidolgozásával folytatódik a munka. Fontos kiemelni, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően a projekt célcsoportja a felnőtt korúak, ezért gyermekek számára ebben a projektben nem lehet szemléletformáló eszközöket kidolgozni. Az oktatási eszközök tekintetében valamennyi partnernek öt eszközt kell kidolgoznia a saját tématerületét illetően. A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. témája: a lakosság. A partnerek által kidolgozott összesen 30 eszköz fogja alkotni a projekt fő szakmai eredményét. 2021-re a pandémia alakulásának függvényében személyes szakmai találkozók és képzések is tervben vannak, ám amennyiben ezek megvalósítása továbbra sem lehetséges, úgy az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is az elérhető online módszerek kerülnek felhasználásra.

Nemzetközi összefogás a Balaton kincseiért

A klímaváltozás egyre komolyabban veszélyezteti a természeti és kulturális örökséget – ez a világon mindenhol így van, a Balaton azonban ebből a szempontból is a veszélyeztetettebb területek közé tartozik. A felbecsülhetetlen értékek megóvásáról most nyolc ország összefogásával működő, európai uniós projekt keretén belül gondoskodnak a szakemberek; a cél egy komplex, szoftveres döntéstámogató rendszer létrehozása.

A klímaváltozás egyre súlyosabb károkat okoz épített és természeti környezetben egyaránt, elég, ha csak az utóbbi években gyakoribbá váló viharokra, vagy a súlyos, pillanatok alatt kialakuló „villámárvizekre” gondolunk. Az ilyen időjárási veszélyhelyzetek megfelelő kezelése rendkívül fontos a lakott területeken, vagy a mezőgazdaságban – de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kulturális hagyatékunkban, a természeti örökségünkben is helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek, ha nem teszünk valamit.

Nemzetközi összefogás a balatoni értékek megóvásáért

A Central Europe Program keretében 2020 márciusában, nyolc ország részvételével indult, úgynevezett STRENCH projekt célja, hogy a nemzetközi szakértő gárda megérthesse, felmérhesse és kategorizálhassa azokat az időjárási veszélyeket, amelyek a kulturális és természeti örökséget érinthetik. A két évig tartó, összesen 1,3 millió euró költségvetésű tudományos projektben a Balaton térsége az egyik olyan kiemelt terület, amely – mind az itt található értékek, mind pedig az itt jelentkező veszélyhelyzetek miatt – a szaktekintélyek fókuszába került. A projekt vezetője az olaszországi Légköri Tudományok és Éghajlatvédelmi Intézet Nemzeti Kutatási Tanácsa; a magyarországi partner, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. mellett Ausztriából (Kremsi Továbbképzési Duna Egyetem, SISTEMA Környezetvédelmi Információs Vállalat), Csehországból (Elméleti és Alkalmazott Mechanika Intézet), Horvátországból (Dugopolje Önkormányzata), Németországból (Forchheim Kerületi Tanácsa), Olaszországból (Villa Ghigi Alapítvány), és Szlovéniából (Szlovén Köztársaság Várostervezési Intézete) érkeznek további résztvevők.

Szoftveres „tudástár” az értékek megóvásáért

A kulturális örökség ilyen szintű védelmére, illetve a védelem nemzeti és nemzetközi politikai döntéshozatalba történő integrálására nemrégiben történtek kísérletek Olaszországban és Franciaországban. A balatoni régióban számos olyan projekt valósult már meg, amelyek célja az időjárási veszélyhelyzetek jobb megértése és előrejelzése, valamint a katasztrófavédelmi szervek és a meteorológiai szakemberek közötti együttműködés javítása, hatékonyabbá tétele volt. A STRENCH projektben azonban a korábbi tudásanyagot felhasználva a szakértők célja többek között az, hogy egy átfogó, WebGIS-alapú szoftveres döntéstámogató rendszert hozzanak létre, amely segíti az állami és magánszervezeteket a kulturális örökség megóvásában azzal, hogy vizuálisan is megjeleníti a legégetőbb problémákat, az éghajlatváltozás hatásait, illetve az időjárási és emberi eredetű veszélytényezőket. A Balatoni Integrációs Kft. közreműködésével készülő eszköz segít majd abban is, hogy hosszú távú előrejelzések, tervek készüljenek a balatoni térség természeti és kulturális örökségeinek megóvása érdekében.

Fenntartható és versenyképes turizmus

A kulturális és természeti örökség védelme nem csupán az eszmei érték védelme – a hosszú távú turizmusfejlesztés egyik alapja, ha tisztában vagyunk a térséget érintő veszélyhelyzetekkel. Az emberi eredetű veszélyforrások – mint például a hanyagság okozta tüzek – megelőzése csak abban az esetben hatékony, ha ismerjük az ilyen szempontból kiemelten veszélyes és sérülékeny területeket. Az időjárási veszélyforrások – mint például a viharos szél, a villámárvizek, a bel- és árvíz okozta problémák – részleges vagy teljes kiküszöbölése már középtávon is komoly előnyt jelenthet a turizmus számára. Ha rendelkezésre áll egy komplex döntéstámogatói rendszer, amely térképen jeleníti meg a kritikus pontokat, és segít megérteni az időjárás és a kulturális értékek sérülékenységének összefüggéseit, az konkrét előnyökkel jár. A balatoni térség ugyanis olyan kincseket rejt, amelyek a terület legnagyobb turisztikai vonzerejét adják, sérülékenységük pedig az ezekre épülő iparág sérülékenysége is egyben.

A munka a pandémia alatt sem áll meg

A nemzetközi projekt keretében 2021. február 16-án kerül megrendezésre az „Időjárási – éghajlati, természeti katasztrófák okozta káresemények és a természeti és kulturális értékek védelme” című online rendezvény, melynek során a résztvevők új ismeretekkel gazdagodhatnak, tájékoztatást kaphatnak a STRENCH projekttel és a Balaton térségében korábban bekövetkezett katasztrófaeseményekkel, és az itt tapasztalt meteorológiai változékonysággal kapcsolatban.