Címlap – Ajánló

Őszi színek, őszi feladatok – szépség és haszon

Az ősz a legszebb színekben pompázó évszakunk, a lomb – és különösen az őszi lomb – igazán szemet gyönyörködtető látvány. A kerttulajdonosoknak azonban okoz némi fejtörést, ugyanis 2021. január 1-jétől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A törvénymódosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. Sokan nem értik, hogy mi a baj az avarégetéssel, pedig rengeteg káros anyag kerül így a levegőbe. Az avar és kerti hulladékok égetése során szén-monoxid, PM10-es mikrorészecskék, szénhidrogének, nitrogénoxidok, fenol-származékok és még sok más káros anyag keletkezik. Az égetés tiltása tehát megalapozott és az egészségünk érdekében szükséges lépés volt. A lehullott avarral azonban valamit kezdeni kell. Próbáljunk alapanyagként tekinteni rá, és nézzük meg, mire is jó a lehullott őszi lomb. A földre hullott levelek tehát nem sorolhatóak a hulladék vagy szemét kategóriába. A természet körforgásából nem vehetjük ki az avart büntetlenül, csak azért, mert a szépérzékünket bántja. A természetes bomlás és komposztálódás során gazdagodik a talaj, tápanyagokkal dúsul, szerkezete átalakul, lazábbá válik. Ha nem akarjuk a keletkezés helyén hagyni, a legegyszerűbb, ha az őszi fűnyíráskor a gyepen hagyott avart a fűnyíró gép kosarába gyűjtjük. Átaprítva és összekeverve a fűnyesedékkel egy laza szerkezetű nyers szerves anyagot kapunk, amit szétteríthetünk kedves növényeink örömére. Ha összegereblyézzük, kitűnően lehet vele téli védelmet készíteni a fagyérzékeny növények számára. A lehullott levelek egy részével tehát érdemes az évelő vagy fagyérzékeny növényeinket és a cserjék alatti területeket betakarni. Egyrészt védelmet nyújt a téli fagyokkal szemben, másrészt, mert értékes tápanyagokat tartalmazó komposzt válik majd belőle. Ezen felül az avarhalom a sünök és más apró élőlények menedékeként is szolgálhat, amelyek ezt a talaj fellazításával és a kártevő rovarok, csigák elfogyasztásával fogják meghálálni. Ha tartunk baromfit, a száraz avar megfelelő alomanyag tyúkok, libák, kacsák számára. Akár az ólba, akár a kifutó földes udvarukra terítve. Az állatok ürülékével összekeveredve szintén kiváló minőségű komposzt vagy takaróanyag képződik, kitűnően javítható vele a veteményes vagy a virágágyás talaja, de akár a cserepes virágok földjéhez is adagolhatjuk Nagyszerű talajtakaró anyag még a diófa levele is, amely tartalmaz csírázást és növekedést gátló anyagot, ezért például ha a kerti ösvény vagy közlekedő út gyomosodását is szeretnénk megszüntetni, optimális takaró. Ha mulcsként használjuk az avart, megtartja a talajban a nedvességet, hűvösen tartja azt, és megfékezi a gyommagvak többségének csírázását is. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy a beteg lomb felhasználásakor inkább a komposztálást válasszuk. Helyes komposztálás során a károsítók jelentős része elpusztul a lebomlás során képződött hő hatására. És mire ne használjuk az avart? Például kukák kitömésére, mert annál sokkal értékesebb. Tüzelésre sem, mert tiltják a jogszabályok. Árokpartok, útszélek és egyéb közterületek dekorálására sem, mert az is tilos. Ha pedig már a közterületeknél tartunk, akkor viszont fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a telkünk, házunk előtti járdákat rendszeresen meg kell tisztítani a levelektől. Az esős, őszi időben az avar baleset- és csúszásveszélyes. Ez minden esetben a ház- és telektulajdonos dolga, függetlenül attól, hogy a levél melyik fáról esett le. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Gyenesdiásra látogatott Áder János köztársasági elnök

Gyenesdiás 25 éves környezetvédelmi tevékenységének megismerése céljából tett látogatást a településen Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

Tanácskozás a községházán

A szakmai megbeszélésen házigazdaként vett részt Gál Lajos polgármester, az önkormányzati hivatali vezetés részéről jelen volt Czibor Zoltánné jegyző. Vendégként Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának, igazgatója, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések szövetségének elnöke, helyi meghívottként pedig Szalóky Jenő, Gyenesdiás díszpolgára, korábbi polgármester valamint Világos Csabáné „zöld óvoda” intézményvezető vett részt. A szakmai megbeszélés témaköre felölelte, hogy egy falu miként válhat prosperáló településsé a természeti adottságainak okos kihasználásával, miért éri meg egy magyarországi falunak a fenntarthatóságot a fejlesztési koncepciója gerincévé tenni, s a természeti és az épített örökség megóvása miként válik identitást erősítő tényezővé. Az eszmecserén Szalóky Jenő hangsúlyozta, hogy Gyenesdiást a környezeti értékei segítették céljainak elérésében, a jövő ezen meghatározó értékek állapotától függ. Ilyen alapú felelősségteljes gondolkodásmód már a rendszerváltás környékén is jellemző volt Gyenesdiáson. Annak ellenére, hogy akkor az önkormányzatoknak nem volt feladata ennek a rendszerszintű gondozása, a településvezetés 1998-ban környezetvédelmi szakbizottságot hozott lére, s egy civil szervezettel: a Forrásvíz Természetbarát Egyesülettel partnerként sikerült útjára indítani számos környezetvédelmi intézkedést, biztosítani az operatívan működést. Gyenesdiás sikere így abban áll, hogy a 90-es években ösztönösen, jobban ráérzett arra, mit jelent az önkormányzatiság, a közjó iránti tisztelet és alázat. A településért tenni akaró közösségekben óriási erő rejlett, ehhez a lehetőségek szerinti önkormányzati támogatás társult. A jó szándékot látni ma is a fiatalok értékmentő közösségeiben, a turizmusban és a helyi hagyományőrzésben is. Gál Lajos polgármester hangsúlyozta, hogy Gyenesdiás számára az elnöki látogatás nagy megtiszteltetést jelent. Tolmácsolta számára a lakosság nagyrabecsülését, hogy mélyen elhivatott harcosa lett a klímaváltozás elleni küzdelemnek, a nemzetközi és hazai környezetvédelemnek. Elmondta, hogy a rendszerváltás óta Gyenesdiást a befogadás, a nyitottság, a közösségi társadalmasítások és a valódi civil akarat bontakoztatta ki igazán. Ez vezetett oda, hogy a környezetvédelmet már korán zászlajára tudta tűzni egy minőségi életre vágyó, évről-évre gyarapodó közösség. Negyedszázados munka van abban, hogy tavaly Klímabarát Díjat vehetett át elsőként Gyenesdiás. A szemléletformálás terén pedig elmondható, hogy a településen rendszeresek a klímavédelmi akciók és pályázatok. Elkészült egy klímavédelmi játéktér az iskolaudvaron, klímasétány létesült, és klímareferense is van a településnek. Mindezeken felül a káros anyag kibocsátás csökkentést, az alkalmazkodást tekintve is eredmények, sikerek jellemzik a települést. Világos Csabáné óvodavezető beszélt arról, hogy a felelős magatartás, a települési jó gyakorlatokkal együtt példává váltak, ahogy az óvodában is minden évben változatos gyakorlatokon keresztül tanítják a környezettudatosabb viselkedést a gyermekeknek. Kovács Lajos a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy Körősi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatójával együtt az ország számos klímabarát tagtelepülése részvételével sikeresen tartották meg az első Klímabarát Szabadegyetem programot a községházán. Bizakodásának adott hangot atekintetben, hogy a közös szakmai munka a jövőben is erősödni fog. A közel másfél órás eszmecserét követően a delegáció a Pásztorházban található Avar történeti kiállítást, valamint az iskolaudvaron tavasszal átadott Öko Bemutató- és Játékteret tekintette meg, ahol az iskola klímakövetei mutatták be a környezetvédelemre érzékenyítő, innovatív játékokat. A küldöttség megtekintette a felújított Diási Vízimalmot, Herbáriumot és Fűszerkertet is. Majd a János-forrásnál, a helyi természetvédelem civil munkáiról Gálné Németh Ildikó, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület elnöke tájékoztatta a vendégeket. Az elnöki látogatás a Lidó strandon fejeződött be, ahol a Nyugat-Balatoni alga kérdés hathatós kezelésére vonatkozóan folyt párbeszéd Áder János és Gál Lajos között. A településen tapasztalt elhivatott környezetvédelmi jó gyakorlatok nyomán Áder János Gyenesdiást a környezettudatosság mintapéldájaként említette, ahol a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve komoly hangsúlyt kap nemcsak az épített, de különösen a természeti örökség védelme. Külön kiemelte a gyermekek és a fiatalok jelentőségét, akik a gyenesdiási óvodában és iskolában tanultakat hazavive szövetségesként segítik a település fenntarthatósági célkitűzéseit. Az elnöki látogatás nyomán a környezetvédelmi bizottság is tanácskozásra ült össze. A szakmai testület elképzelése szerint a Gyenesi Lidóstrandon elhangzott fenntarthatósági célokkal összhangban az ötcsillagos, természetközeli „kis strand”, a Balatonon egyedülálló módon „ökostranddá” fejlődhet, ezzel is erősítve Gyenesdiás klímavédelmi gyakorlatainak sorát, egyben jó példát mutatva másoknak is a fenntartható környezetgazdálkodásról.

Fejlesztésekkel közelebb a világörökségi címhez

Turisztikai célú fejlesztések zajlanak a Balaton-felvidéken a világörökségi várományos helyszínek értékeinek megőrzése, védelme, bemutatása, látogathatóvá tétele, illetve turisztikai funkciókkal való bővítése érdekében. A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökség várományosi helyszín turisztikai célú fejlesztés, GINOP-7.1.6-16-2017-00004 elnevezésű projekt célja, hogy az itt található turisztikai kincseket itthon és nemzetközi színtéren is minél többen megismerhessék.

A Balaton-felvidék páratlan szépsége, a Balaton vize, természeti környezete és geológiai sokszínűsége igazán egyedi értékekkel bíró desztinációvá tette a területet, ahol nem mellesleg hazánk legrégebbi, történelmi múlttal bíró, közkedvelt üdülőhelyei is találhatók. A fejlesztések célja a vidék ezeréves múltjának értékeire alapozott és az az előtt tisztelgő turisztikai kínálat megvalósítása, amely jelentősen növeli a Balaton-felvidékre utazók számát és tartalmas programokkal színesíti az ott-tartózkodást. A vonzerőfejlesztés nem merül ki ennyiben. A kulturális örökséghez kapcsolódó, új elemek megvalósítása mellett a településeken található különféle programok, attrakciók rehabilitációja is zajlik, ezzel is erősítve piaci pozíciójukat. A fejlesztések kapcsolódnak a Balaton-felvidék adottságaihoz mind kulturális, mind történelmi, mind pedig gasztronómiai örökségükhöz. A tájegység egyik legkiemelkedőbb jövedelemforrása a turizmus – köszönhetően a vidék kultúrájának, építészetének, kézműves tradícióinak, gasztronómiájának, kiváló borainak, nem utolsó sorban pedig a lakosság vendégszeretetének köszönhetően. A fejlesztés célja tehát, hogy a Balaton-felvidék egész évben minőségi és kulturális kikapcsolódást nyújthasson az odalátogatóknak és az ott élőknek egyaránt. A megvalósuló programok kapcsolódnak a térség adottságaihoz, hagyatékaihoz és tökéletesen illeszkednek a tájegység sokszínűségéhez is. A Balaton-felvidék térsége csupán egy kis pont a világban, de ámulatba ejtő tájegysége és értékei miatt méltán a világörökségi cím várományosa is.

A fejlesztés az alábbi helyszíneken már befejeződött:
• Badacsonytomaj: Kisfaludy út „élmény sétánnyá” alakítása
• Folly: borászati kiállítás és látogatóközpont
• Keszthely: Festetics-kastély kapujának felújítása,
szolgáltatásfejlesztés
• Tihany: Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban kiállítás megújítása
• Szigliget: vár megújítása
A kivitelezés az alábbi helyszíneken jelenleg folyamatban van:
• Tihany: Apátság napváró teraszának felújítása
• Tihany: Echo-dombon információs pont létesítése
• Balatonfüred: Esterházy-kastély látogatóközponttá alakítása
• Tihany: Magtár felújítása, kiállítás létesítése
• Hévíz: Festetics sétány kialakítása

Intenzív együttműködés osztrák és magyar nemzeti parkok és natúrparkok között

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az osztrák és magyar közös megvalósításban zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián. Rácz András hangsúlyozta, hogy Ausztria és Magyarország közös természeti öröksége a Nyugat-Pannon régió, amely természeti értékeit és biológiai sokszínűségét tekintve európai viszonylatban is kimagaslónak számít. Ezen kincsek megóvását, megismertetését és bemutatását tűzte ki célul a térségben található 4 nemzeti park és 9 natúrpark együttműködésében 2008- ban megalakult PaNaNet hálózat. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a most záruló és 2,7 millió euróból megvalósuló program középpontjában a fenntartható természetturisztikai kínálat fejlesztése állt. A projektnek köszönhetően az elmúlt 5 évben számos ökoturisztikai újdonsággal, közönségprogramokkal, a környezeti nevelést és a szemléletformálást segítő elemekkel, infrastrukturális fejlesztéssel bővült a régió kínálata, emellett a speciális igényű látogatók számára is elérhetővé tették a természetjárást. Hazánk részéről 3 nemzeti park igazgatóság vett részt a projektben, mindegyikük más-más területre helyezte a hangsúlyt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál a vízi turizmus fejlesztése, az ehhez kapcsolódó eszközpark és szolgáltatások bővítése állt a középpontban. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a speciális igényű gyerekek számára nyújtott akadálymentes természeti élményeket például speciális kerékpárok beszerzésével, emellett túravezetőknek és gyógypedagógusoknak tartottak gyakorlatorientált továbbképzést. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a térségi hagyományokra és a helyi termékek bemutatására helyezte a fókuszt. Rácz András beszédében úgy fogalmazott: a közös munka a jövőben is folytatódik, hiszen a határon átnyúló különböző együttműködéseknek komoly jelentőségük van. Példaként említette a nemrég létrejött ötoldalú Mura-Dráva- Duna Bioszféra-rezervátumot, amely a világon egyedülálló, hiszen az 1 millió hektárt felölelő terület az egyetlen olyan bioszférarezervátum, amely öt ország közreműködésével valósult meg. A természeti örökség koordinált turisztikai hasznosítása végett a regionális fejlesztés kulcsszereplőinek bevonásával a védett területek látogató-programjainak minőségi és mennyiségi közös továbbfejlesztésével együtt a fenntartható, határon átnyúló akadálymentes és innovatív természetturisztikai kínálatok fejlesztése és optimalizálása is megvalósul a projekt keretében. A PaNaNet hálózatban tizenhárom éve három magyar és egy osztrák nemzeti park igazgatóság és a burgenlandi natúrparkokat összefogó regionális szervezet dolgozik együtt a közös cél érdekében. 2016-ban a Burgenlandi Turisztikai Hivatal (Burgenland Tourismus) is partnerként vállalt feladatot a programban. Az együttműködő szervezetek az évek során több közös, határon átnyúló, szemléletformáló tevékenységet valósítottak meg. A legfontosabbak között szerepelnek a különböző környezeti nevelési képzések, a speciális igényű látogatók fogadását segítő tréningek, turisztikai események vagy a színes kiadványok és a közös PaNaNet újság kiadásai. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság valósította meg a projekt egyik nagy infrastrukturális beruházását, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum vonzerőfejlesztését. A Kis-Balatonnál található, az őshonos bivalyállomány megőrzését és bemutatását szolgáló látogatóhely akadálymentesítési szempontoknak megfelelő korszerűsítése történt meg a projekt keretében. A BfNPI által felhasználható, mintegy 160 millió forint összegű teljes pályázati forrásból erre a beruházásra 84,8 millió forint jutott. Megújult a fogadóépület belső tere és az itt lévő, illetve a bivalyistállóban található állandó kiállítás, valamint a tanösvény és élményelemei – például a távcsöves madár- és ürgemegfigyelő állomás. Akadálymentesítési céllal felújították és szilárd burkolatot kapott a területet bejáró sétaút. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a vízi turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan egymásra épülő jelleggel valósított meg tevékenységeket. 2013-ban még az első PaNaNet projekt keretében létesített Muraszemenyén vízitúra bázist, amelynek kapacitásbővítésére a PaNaNet+ projektben nyílt lehetőség. A fejlesztés raftok, kenuk, kenuszállító utánfutó, hódles beszerzését is magában foglalja. Süli Ferenc Fotó: Pelsőczy Csaba

Rácz András államtitkár előadása a hévízi fórumon