Címlap – Ajánló

Vigyázzunk egymásra!

Lapszél… Helytállás

Talán a szegénység, a két világháború évei viselték meg annyira a balatoniakat, mint a két ütemben is támadást indító járvány. A hasonlóság éppúgy kimutatható, mint a különbség. Utóbbi embertársaink és a féltve gyűjtött vagyonkáink elvesztésétől volt fájdalmas, a hasonlóság másként keresendő… Ennek legszembetűnőbb megjelenési formája a bizonytalanság volt, s valószínűleg marad is addig, amíg a vírus markában vagyunk. A bizonytalanság nyomta rá a bélyegét a szezon előtti felkészülésre. Elsősorban azokra a vállalkozásokra gondolok, amelyek a racionalitás (megelőző évek tükrében) alapjain tervezték a nyarat. Miből mennyit szerezzenek be, rendeljenek, kellenek-e majd bővíteni a szálláshelyeket, az előrendelések megmaradnak-e stb. Mind emögött kisebb és nagyobb költségvetések álltak, s a vendéglátók, programszervezők, befektetők optimisták voltak. Ám a járvány márciusi megjelenése kételyek hosszú sorát szülte. Át kellett szervezni szinte mindent: időpontokat, mennyiségeket, helyszíneket. Talpon kellett maradni, s a bizonytalanságban fogódzókat keresni. Ha sokszor emberfeletti küzdelmek árán is, de ez sikerült a többségnek. Szinte mindenkiben ott élt az a remény, ami – közgazdasági fogalomként talán nem is létezik –: hátha vége lesz, hátha szünetel. Július közepére megfogantak a fohászok, s a balatoni turizmus óriási lendületet vett. Ha olykor egy kis rozsdával kellett megküzdenie a nagy gépezetnek, de beindult. El kell fogadnunk, hogy voltak árnyékot vető jelenségek is. Szerencselovagok próbálták behozni az elmaradt bevételeket, de harácsolásuk okán elfordultak tőlük a vendégek. Megint mások óriási létszám- (és szakember, főleg szakács, felszolgáló) hiánnyal küzdöttek, de a szakmai tisztesség, a fennmaradás örökös ösztöne megsegítette őket. Helytállásukra talán kevesen kapták fel a fejüket, de a szezon késő őszi értékelésénél bizonyára lesznek olyan vezetők (polgármesterek, cégtulajdonosok, kis és nagyfőnökök), aki honorálják a küzdelmet, tenni akarást. Most, hogy itt a kór erősebb hulláma, és a közelmúltban bevezetett rendkívüli szigorítások újabb nehézségek elé állítják valamennyiünket, megerősödik a helytállás igénye. Reméljük, mindazok a derék emberek, akik közvetett vagy közvetlen módon kenyeret biztosítottak sok-sok embertársuknak – megújult erővel, hittel – ismét képesek lesznek erre a helytállásra… Zatkalik András

Reziliencia és megküzdés

Életünk során rendkívül sokféle típusú és súlyosságú nehézséggel találtuk szembe magunkat mindannyian. A 2020-as év olyan változásokat hozott magával, amelyek arra késztettek mindenkit, hogy átértékeljük eddigi, jól megszokott életünk működését. Az idei tavasz és nyár erősen igénybe vették a megküzdési kapacitásunkat. Ám az ijesztő változások ellenére az emberek teszik tovább a dolgukat. Ahhoz, hogy ez jól működjön, szükségünk van a rugalmasságra, avagy rezilienciára. Ez a kifejezés azt jelenti a legáltalánosabb megfogalmazásban, hogy valamely rendszer (egyén, szervezet, ökoszisztéma) rendelkezik azzal a képességgel, amely által az erőteljes, meg-megújuló, vagy akár a sokkszerű külső hatások ellenére is sikeres alkalmazkodásra képes. Tehát egy intenzív külső hatás során elszenvedett változás után képes visszatérni az eredetihez közeli új állapotába, ahol az eredetihez közeli új állapot új megküzdési képességeket, stratégiákat jelent. Az adaptáció vagy alkalmazkodás ez az újonnan megszerzett megküzdési stratégiák és képességek összessége. Ökológiai szempontból például a klímaváltozás egy ilyen rendkívül erőteljes sokkhatás, ami mindannyiunkat érint, illetve a koronavírus járvány, amely most az emberi társadalmakat érinti. Egyéni és társadalmi szinteken a reziliencia, a rugalmas alkalmazkodás képessége fontos szerepet játszik a korlátozások idején. Az erős családi kapcsolatok mellett a szolidaritás is fontos erőforrásokat jelentenek a reziliens viselkedés gyors adaptálásához. Gyakorlati szempontból ez annyit jelent, hogy ha az intenzív tagadás és ágálás helyett elfogadjuk és beépítjük új rutinjainkba azokat a viselkedési formákat, amelyekkel nagyobb és jobb eséllyel vészeljük át az előttünk álló időszakot, új képességekkel megerősödve kerülhetünk ki belőle. Gyakorlatias hozzáállásunk sokat segíthet nemcsak nekünk, hanem embertársainknak is. Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi helyzet is az életmódunk következménye, ahogyan a klímaválság, a társadalmi egyenlőtlenségek, a mikroműanyagok, a biodiverzitás csökkenése és sok minden, amivel szembe kell néznünk. Szerencsére a tanulás képessége megadatott, így a pandémia is hasznos lehet bizonyos élettapasztalatok megszerzésére. Megtanulhatunk, illetve meg lehet például tanítani a gyerekeket is olyan dolgokra, amelyekre szükségünk lehet a későbbiekben. Addig is: a világ zűrös dolgai helyett fordítsuk figyelmünket az általunk megtehető hétköznapi feladatokra és igyekezzünk azokat jól csinálni. Műanyagmentesen, mértékletesen, szén-dioxid semlegesen, fenntarthatóan. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Készül a régió hétéves fejlesztési terve

Tematikus konferenciák a jövőről

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján – igazodva az előttünk álló, 2021-2027 közötti Európai Uniós programozási ciklusra történő felkészülés feladataihoz -, ebben az évben történik a Balaton Kiemelt Térség fejlesztési dokumentumainak felülvizsgálata és újratervezése. A folyamatról, aktualitásokról, a várható feladatokról a Balatoni Integrációs Kft. rendszeresen beszámol a Balaton Fejlesztési Tanács ülésein. A térség hosszú távú fejlesztési koncepciójának 2020. májusi elfogadását követően – a Pénzügyminisztérium irányításával – jelenleg a Stratégiai és Operatív Program tervezése zajlik, melynek első változatát a BFT decemberi ülésén ismerhetik meg a grémium tagjai. Annak érdekében, hogy a 2021-2027 közötti Stratégiai és Operatív Program egy, a térségi fejlesztési igényeket integráló, valós szükségleteket és célokat megjelenítő, a Kormány számára befogadható programdokumentum legyen, a partnerségi tervezés jegyében októberben online tematikus fórumokat szervezett az integrációs kft.. Az online rendezvényen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek polgármesterei, a felkért előadók és hozzászólók mellett a szakpolitika képviselői, valamint a térségi szereplők is kifejthették álláspontjukat.

Klímavédelem

Az első tanácskozás a környezetvédelem és energetika témakörét ölelte fel. Sütő Attila, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat vezető tervezője és Taksz Lilla klímavédelmi szakreferens a hazai klímapolitika aktuális kérdéseit vetette össze a nemzetközi – köztük természetesen az uniós – gyakorlattal. Az éghajlatváltozással kapcsolatos keretegyezmények, a Tiszta Energia Csomag, vagyis a 2019-es Zöld Megállapodás (Green Deal) pontosan meghatározza a nemzetállamok teendőit, feladatait. Előtérbe kerül a megújuló energia hasznosítása, az EU gazdaságának átalakítása, az éghajlatvédelmi törekvések fokozása. Az átállásra jelentős pénzügyi forrásokat mobilizáltak, hogy a pénzügyileg gyengébb országok sem maradjanak ki a tiszta, stabil és biztonságos energiaellátásból. Az élelmiszer termelése, előállítása során is arra kell törekedni, hogy ne sérüljön az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség. Hazánk a 2018-2030-ig szóló II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia törvényi szintű elfogadásával igazolta, hogy e téren komoly lépéseket kíván tenni. Az előadó felhívta a figyelmet az erőteljes hőemelkedésre: négy évtized alatt közel két fokkal lett melegebb a Föld, s ha a tendencia nem változik, az évszázad végére ez a mutató a duplájára is emelkedhet. A csapadék szélsőséges megjelenése erőteljes alkalmazkodást kíván meg a szakemberektől, ám legfontosabb feladatukat, az ivóvíz biztosítását teljesíteniük kell. Ezt szolgálja a 2050-ig tartó program, melynek során a GDP két-két és fél százalékának felhasználásával újul meg a közműhálózat. További gondot jelent az illegális szemétlerakók felszámolása, az egyszer használatos műanyagok gyártásának megszüntetése. Favorizálni célszerű azonban az olcsó elektromos autókat, a Zöld busz programot, s a Zöld államkötvényeket is. Taksz Lilla az ágazati kutatások folytatását szorgalmazta, melyek jelentős segítséget nyújtanak a Balaton éghajlati sérülékenységének megállapításához, az intézkedési terv kidolgozásához. A széleskörű, megalapozott döntéseket elősegíti az intézmények együttműködése is. Fajsúlyos kérdés ez, hiszen egy jó koncepció Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése is. Felhívta a figyelmet a Balaton vízforgalmára, a turizmus sérülékenységére, az ivóvíz bázis védelmére és a felszín alatti vízháztartás kiemelt kezelésére.

“Zöldebb” operatív program

Dálnoky Noémi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője az uniós támogatáspolitika alaptéziseire hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, valamint a jogszabályi és pénzügyi keretekről beszélt elsősorban az ő kezelésükben levő operatív programot illetően (Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program). Elmondta: már a következő két évben – az országjelentések alapján – jelentős összegekkel segítik a gazdaságélénkítő programok végrehajtását. Az operatív program az alábbi globális ügyekkel, kihívásokkal foglalkozik, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a fenntarthatóság. További újdonságokkal is bővül a program: a víztakarékosság (vízveszteség csökkentése), a települési zöld és kék infrastruktúrák fejlesztése, a körforgásos gazdaság (nulla hulladék) megvalósítása, ezen kívül helyi energiaközösségek létrehozása ugyancsak támogatásra méltók. Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta: napjainkban – hazai és nemzetközi szinten – számos program fut, az uniós pénzek vonatkozásában pedig a direktívát a vízkeret irányelv jelenti. Folyamatban van Magyarország vízgyűjtő, vízgazdálkodási tervének felülvizsgálata – ezt a munkát a társadalommal és a szakmával való konzultáció kíséri. Elemzik a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatását, a vízszint emelés következményeit, gondoskodnak a szűrőmezők karbantartásáról, a tavi ökoszisztémák fenntartásáról is. Alapfeladataik közé tartozik a társadalmi, gazdasági igények kielégítése, a nádasok, strandok, kikötők gondozása, kezelése, rekonstrukciója is. Előadásából megtudhattuk, hogy több futó projekt gazdái – ilyen például a magyar tenger levezető rendszerének korszerűsítése, a zsilipek és a duzzasztó átépítése, a Sió-meder és a part rehabilitációja, a töltés karbantartása. A korszerű műtárgyak iránt érdeklődőket bizonyára meglepetésként éri majd, hogy az új zsilipnél bemutató központot, makettet, sétányt találnak – a beruházás átadási határideje egyébként jövő év vége. Az igazgatóság a turizmushoz kötődő egyéb munkálatokat is jegyez: így mederkotrást végeznek, gondoskodnak az iszap elhelyezéséről, s ellenőrzik az illegális partfeltöltéseket. Folytatódik a Balaton levezető rendszerének fejlesztése – ez a program a Sió teljes hosszát érinti. A csatornán vizes élőhelyeket alakítanak ki, s biztosítják a hajózó út feltételeit. Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a szervezet előtt álló feladatokat ismertette. A hét stratégiai cél között szerepel a vizes élőhelyek, a gyepes és erdei élőhelyek gondozása, az inváziós fajok likvidálása, a barlangok és felszíni értékek bemutatása, madármentés és egy szakmai periodika kiadása. Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság ötvenkilenc százaléka városban él, s a jövőben egyre inkább népszerű lesz a Balaton régió is – ennek oka pedig az infrastruktúra magas szintje és az átlagot meghaladó életminőség. A legnagyobb gondot jelenleg a vízi közmű állapota jelenti. Hatvanmilliárd forintot kellene költeni rekonstrukcióra, a hálózat bővítésére, s az állandó lakosság létszámának emelkedése miatt meg kell oldani a hulladékkezelés problémáját is. Felhívta a figyelmet, hogy a közszolgáltatások minősége jelentősen eltér a közvetlen vízparti és a háttér települések között. Álláspontja szerint elkerülhetetlen új ivóvíz bázis létesítése, de a hulladékgyűjtés – és kezelés tekintetében is áttörésre van szükség. Elhangzott: integrált városfejlesztési politikára van szükség, s indokolt, hogy a kiemelt státussal rendelkező települések koordináló szerepet töltsenek be. Tapasztalatai szerint a pazarlás és a szegénység egyszerre jelentkezik, s kétséges, hogy az új beruházások hosszú távon fenntarthatók-e. Schmidt Jenő szorgalmazta a leszakadt régiók támogatását, önkormányzatok vonatkozásában az önellátásra való törekvést, a közszolgáltatások saját kézben tartását. Végső konklúziója pedig: új típusú területi struktúrák kellenek.

Területfejlesztés – vidékfejlesztés

A Balatoni Integrációs Kft. a második online rendezvényen a területfejlesztés-vidékfejlesztés téma köré csoportosította az előadásokat, hozzászólásokat. Minda Péter, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában kiemelte: a kormányzat kiemelten foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a klímastratégia pedig megfelelő keretet ad a kormányzati döntéseknek, a magán- és közösségi fejlesztéseknek. A Balaton régiót is érinti a fiatal mezőgazdászok támogatása, amely a következő ciklusban közel duplájára emelkedik. Prioritást kap a borágazat, az öntözés, a helyi piac, a helyi gazdasági érdekeltségek együttműködése, de a források öt százalékát Leader programra kell fordítani. A főosztályvezető bejelentette, hogy lesznek ágazati igényekhez alkalmazott pályázatok is. Említést tett a „visszahulló”, vagyis elnyert, de fel nem használt forrásokról is, melyek bővítik a pénzügyi lehetőségeket. A konferencián elhangzott: az unió jelszava – intelligensebb, zöldebb Európa – ugyan a következő pénzügyi ciklusra vonatkozik, ám évtizedekre meghatározza a kontinens polgárainak életminőségét, a környezet állapotát. A vízióban összekapcsoltabb, szociálisabb Európa képe rajzolódik ki, melyet integrált fejlesztések fémjeleznek. Hazánk csak szerényen közeledik a nyugati életszínvonalhoz, ezért a Versenyképes Magyarország operatív program sikere valamennyi honfitársunk érdeke. A helyi önkormányzatok erősítése, a fenntartható beruházások favorizálása ugyan alapkövetelmény, de a versenyképes Magyarország csak versenyképes megyékkel – térségfejlesztéssel, virágzó turizmussal, a humán erőforrások magas szintű képzésével – érhető el. S hogy mi a feladatunk 2027-ig? Főként az infrastruktúra, az idegenforgalom és a közlekedés valamennyi szegmensének modernizálása. Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója a jövő céljainak meghatározása előtt az alaphelyzetet vázolta fel. Jelenleg a bakonyi karsztvizek és hat tisztítómű biztosítja a tájegységben élők vízellátását, ám a 70-es évek technológiája egyben magas üzemeltetési költséggel is jár. A Balaton vízszintjének ingadozása is befolyásolja a tisztítás ütemét, ezért feltétlenül indokolt Kincsesbánya és Halimba mellett új ivóvíz bázisok kialakítása. Megvalósítása esetén kivonható az üzemeltetésből a füredi, kenesei, almádi, széplaki és fonyódi tisztítómű. Forrásként a Mura parti szűrésű, galériás vízbázis igénybevétele is számításba jöhet – a jó minőségű víz távvezetéken juthat el a magyar tenger környezetébe. A projekt megvalósítása száznegyvenhat milliárd forintba kerülne, s a hálózatot 2030-ban adnák át.

Megyei, térségi tervek

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy 2014-20 között TOP-os forrásból közel harminc milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Jelentős összegeket fordítottak közútfejlesztésre, az egészségügyi ellátás korszerűsítésére, ipari parkok kialakítására. A jövőben a turizmus fellendítésére, a közlekedési infrastruktúra és a vízi közmű korszerűsítésére, a zalaegerszegi tesztpálya befejezésére, s a határon átnyúló kapcsolatok bővítésére koncentrálnak. Szajcz Adrián, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke tájékoztatójában a zöld és kék beruházások prioritását, az energiahatékonyság növelését, a mobilitást, az európai kapcsolatok erősítését hangsúlyozta. Kiemelten kezelik a lemaradó térségek és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatását, de a tervek között szerepel a képzettség javítása, az ivóvízellátás gondjainak felszámolása, a helyi értékek megőrzése is. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vidékfejlesztési szakértője a Balaton régió versenyhátrányban lévő településeinek beruházási szükségleteit vonultatta fel. Elmondta: a gondok legerőteljesebben Marcali környékén jelentkeznek. A megoldás a helyi igényeknek megfelelő hálózatos fejlesztés lehet, de a döntéshozóknak tudniuk kell: nincsenek egyszerű, gyors megoldások. A vidékfejlesztési elképzeléseket és szükségleteket a Balaton-térségi LEADER egyesületek szemszögéből is vizsgálták. Harta Annamária, az Éltető Balaton-felvidék Egyesület munkaszervezetének vezetője ötvenkilenc északi parti település együttműködését koordinálja. Közös örömük a helyi értékek, a szellemi örökség ápolása, az aktív társadalmi összefogás az azonos identitás jegyében. Céljuk a helyi termékek népszerűsítése, a turizmus fellendítése, a szolgáltatások színvonalának emelése, munkahelyteremtés, közösségfejlesztés, a fiatalok helyben maradásának elősegítése. Elképzeléseik megvalósításához anyagi segítség is társult: négy pályázaton félmilliárd forint támogatásban részesültek. Gelencsér Géza, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke szerint a jövő útja – s ez lehet a 2027-ig szóló tervezés mottója – átállás a biomassza alapú gazdaságra. Elkerülhetetlen a mezőgazdaság paradigma váltása, a talaj-, víz- és az erdőgazdálkodás radikális reformja. Úgy látja: az életképes vidék innovatív, befogadó, érzékeny a környezet- és éghajlatváltozásra, s képes egy növekedési modell megalkotására. Az innováció gátja jelenleg a motivált ipari partnerek és az alkalmas tudásbázis hiánya. Keserű tapasztalata, hogy a vidéki társadalom marginalizálódik – immár Somogyban is. A fő gond azonban a helyi fiatalok perspektívátlansága. A Balatoni Integrációs Kft. által szervezett másik két online konferenciáról – melyek a humán- erőforrás fejlesztéssel, illetve a gazdaság és turizmusfejlesztéssel foglalkoztak – decemberi számunkban olvashatnak. Süli Ferenc