Modellt állt a gőzmozdony

Újabb emléket állítottak – ezúttal egy falfestményt – az egykori Veszprém–Káptalanfüred–Alsóörs vasútvonalnak. Az egykori Zala és Veszprém megyék határán ma már csak egy csárda és egy magányosan álló beton támfal utal a múltra. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program támogatásával készíttette el a képet, mely visszaidézi a múltat.

Navracsics Tibor kormánybiztos a festmény avatásán

Az október 1-jei avatáson megjelent – mint egykor „újszülött utas” is – Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa. Bámulatos – mondotta –, hogy ennyire megmaradt az emberek emlékezetében Veszprémben és Almádiban is a vasút. Mintha lenne az utókornak emiatt lelkiismeret-furdalása: nem lett volna szabad megszüntetni ezt a vasútvonalat. Ha pedig minél több látványos tárgyi emléket állítunk, a közösség meg tudja őrizni a múltját, s ez – nevezetesen az erős közösségek megőrzése – egybecseng az EKF filozófiájával is – tette hozzá, s az ötletgazda Aranyhíd Polgári Egyesület következetes munkáját hozta fel példaként. A nagyméretű mozdonykép Döme Péter Balatonalmádiban élő festőművész alkotása. Bő fél évszázada nem jár már a gőzösvontatta vonat a Alsóörs és Veszprém között, de egyes régi állomásai, bakterházai közül még több jól felismerhető, s az Öreghegyen egy 375.680-as mozdony is áll a vöröskőből készült hídon. A 22 kilométeres Alsóörs-Veszprém vasútvonalon 1908 szeptemberében indult meg a forgalom, nem kis örömére a Győr felől a Balatonra tartóknak. Később a megyeszékhelyen dolgozók és tanulók napi járata lett a sokáig „fapados”, télen szeneskályhával fűtött szerelvény. Magyarország egyik legmeredekebb vonalvezetésű pályáján (ezen „tesztelték” a legújabb vasúti mozdonyokat is) utazni igazi élmény volt a festői táj miatt is (Meggyespuszta környékén annyira lassan haladt a vonat, hogy gyümölcsérés idején a keményebb fából faragott fiúk az első kocsiból leugrottak, szedtek egy marék meggyet, s a harmadik kocsi végére vissza is kapaszkodtak. Hadd ne idézzük a kalauzok szóbeli reakcióját…). A vonal 1986-os megszüntetését gazdaságtalansággal indokolták, s az utasok közül nagyon sokan (a kor lehetőségeihez képest „finoman”) nemtetszésüknek adtak hangot. Az utolsó járat masinisztáit minden állomáson virágcsokorral búcsúztatták a törzsutasok. A pályát 1974-ben végleg felbontották, helyén ma kerékpárút vezet. Zéa

Önkormányzati támogatás a földvári templom felújításához

A balatonföldvári önkormányzat is anyagi segítséget nyújt a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom tetejének a felújításához. A parkban található szakrális építmény teljes belső rekonstrukciója (külső-belső festés, térkőburkolat cseréje és bővítése, elektromos hálózat-, fűtéskorszerűsítés, a kerékpár tároló bővítése, a kivetítő rendszer megújítása) két éve már megtörtént. A felújított állapot megőrzéséhez azonban szükségessé vált a mintegy háromszáz négyzetméternyi tető bádogozásának, illetve faelemeinek cseréje, mivel az elmúlt 30 évben a bádoglemezek elkorrodálódtak, s a befolyó csapadék a faszerkezetet is meggyengítette. Ezzel együtt esedékes lett a tetőn kőműves javítások elvégzése, valamint az ereszcsatorna cseréje is. Az egyház a munkák elvégzéséhez ötmillió forint támogatást kért a várostól, amelyet a képviselő-testület rendkívüli ülésén egyhangú szavazással hagyott jóvá.

Filmfelvevővel, magnetofonnal járta Somogyországot

A száz éve született Együd Árpád, a Balaton Táncegyüttes egyik alapítója, Somogy népművészetének őrzője előtt tiszteleg a siófoki Kálmán Imre Emlékház kiállítása. Együd Árpád (1921-1983) testnevelő tanárnak tanult, majd a csurgói gimnáziumban helyezkedett el, ahol diákjainak népi játékokat is tanított. Megalapította Csurgón az első diák tánccsoportot, melyhez a fellépő ruhákat Berzencéről és környékéről kérték kölcsön. Ezek az alkalmak voltak első gyűjtései. „Az eredetileg palóc kultúrában nevelkedett fiatal pedagógus érdeklődése kiterjedt a tágabb népművészet megismerésére is; a jelmezkölcsönzés ürügyén létrejött találkozásokat követően egyre másra keresett meg öreg táncosokat, zenészeket – mondta a kiállítás-megnyitón a televízióból is ismert, Siófokon élő Lengyelfi Miklós Erkel Ferenc-díjas szerkesztő, aki Együd Árpád tanítványa és barátja volt.

Somogyban elsőként Együd Árpád indult magnetofonja mellett filmfelvevővel is felszerelkezve néprajzgyűjtésekre. „Egész életében úton volt, hátán a kis magnetofonnal, amely az első teremben látható – folytatta Lengyelfi Miklós. – Gyűjtéseiből elkészült a Somogy Néprajza című kötet több más publikációval együtt. Megszállott volt. Amikor a ’48-as szabadságharc századik évfordulójára készülődés folyt az országban, különböző pályázatokat írtak ki, önkéntes gyűjtő mozgalmat indítottak. Együd az elsők között volt, aki bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Kinevezték a megyei népművelési tanácsadó vezetőjévé, majd visszatért pedagógiai munkájához.” A siófoki Perczel Mór Gimnáziumban 1963-ban kapott állást, és ebben az évben Kelemen Istvánnal megalapította a Balaton Táncegyüttest. 1970-ben a Beszédes József Múzeum és az akkor nyíló Kálmán Imre Múzeum vezetője lett. „Az otthona itt volt Siófokon, de belakta az egész megyét – így a korábbi televíziós szerkesztő. – Szerintem nincs olyan település Somogyban, ahol ne járt volna. Ahol előadást tartott, ott gyűjtött, ahol gyűjtött, oda később visszatért beszámolni az ottaniaknak arról, hogy milyen értékes kincsek őrzői vannak közöttük. Az ilyen emberre szokták azt mondani, hogy szürke eminenciás, mert mindent intézett, mindenkinek segített, mindenkit ismert, és amikor a babérok learatására került a sor, akkor a háttérben volt, örült mások sikerének. Az én életutamat ő határozta meg”. A kiállítás termeiben végigkövethetjük a folklórkutató életművét, beleolvashatunk feljegyzéseibe, személyes tárgyai közül megtekinthetjük magnetofonját, filmfelvevőjét. A Balaton Táncegyütteshez kötődő munkája mellett elolvashatjuk tanítványai, barátai megemlékezéseit. „Aki ismerte, tudja, hogy egész fájdalmasan rövid élete elválaszthatatlanul összefonódott a somogyi tájjal, emberekkel, az itt élő emberek dalaival, táncával, népművészetével. Aránylag kevés, nyomtatásban megjelent tanulmánya korántsem tükrözi munkásságának értékét. Az alkotás, a gazdag tapasztalatok meg fogalmazásának, megírásának éveiben vesztettük el. A néphagyományokra épülő folklórkutatás egyik nagy, de szerény személyisége volt…” – így emlékezett vissza rá anno utódja, a Kálmán Imre emlékmúzeumát vezető Matyikó Sebestyén József. A Balaton Táncegyüttes a tervek szerint karácsony előtt mutatja be Együd Árpádra emlékező táncszínházi alkotását.

Együd Árpádra tanítványa és munkatársa, Lengyelfi Miklós – jobbról – emlékezett.

Stratégiai megállapodás a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park között

A Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program egyik kiemelt témája a régió ökológiai kérdéseit vizsgáló és különböző művészeti alkotásokkal bemutató, erős edukatív lábbal bíró programja. Ennek megvalósítását segíti az a Stratégiai Partnerségi Megállapodás, amelyet október 7-én írt alá Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon.

A páratlan természeti szépséggel rendelkező régió nagy hagyományokkal rendelkezik a gasztronómia, a minőségi, aktív turizmus és a kultúra számos területén. Ezt a sokszínű kavalkádot, a természetre reflektáló kisvárosi miliőt kívánja bemutatni a stand, mely bepillantást enged ennek az egyedi kistérségnek a mindennapjaiba. A 16 méter hosszú és 3 méter magas LED fal a térség természeti szépségeit mutatja meg, de ha a látogató közelebb lép, akkor az úgynevezett immerzív technológia segítségével betekintést kaphat a kulturális év programjaiba, eseményeibe. A hatalmas fáról lógó 3 függőszékben megpihenő látogatók a virtuális valóság (VR) technológiáját alkalmazva tekinthetnek be a régió természeti értékeibe, a tervezett sport és szabadidőprogramokba és megismerkedhetnek Veszprémmel is. A látványos kiállítási standon tartott rendezvényen a vendégeket házigazdaként Kovács Zoltán, a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos köszöntötte. Kiemelte, hogy Veszprém és környéke kiváló helyszín lesz a programsorozat megrendezésére. Hozzátette, érdemes azon gondolkodni, hogy a természetjárás és a természeti adottságokat bemutató programok hogyan tehetőek a programsorozat részévé. A szakmai rendezvényt Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztos azt ismertetve nyitotta meg, hogy a kulturális év miképp kapcsolódik a Bakony-Balaton régió természeti értékeihez. „A Veszprém-Balaton 2023 EKF program ökológiai – kulturális koncepciójának célja, hogy meghatározza a térségre vonatkozó kihívásokat, és megalapozza a hozzá kapcsolódó kulturális programsorozat kidolgozását. Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy a város különösen szerencsés helyen fekszik: akár a Balaton, akár a Bakony negyedóra alatt elérhető. „Az ökológiai turizmus szempontjából különösen fontos, hogy Veszprém szinte félúton van a kulturális régió két meghatározó természeti kincse között. A Veszprém-Balaton 2023 EKF programra látogatók számára Veszprém ideális „bázis” lesz a természeti értékek megismeréséhez is. A szakmai nap legfontosabb eleme az a kerekasztal beszélgetés volt, amelyen a résztvevők bemutatták és megvitatták, hogy az EKF rendezvénysorozatában milyen szerepet játszanak a térség ökológiai kihívásai; milyen kulturális-művészeti projekteken keresztül kívánják a figyelmet a térség természeti értékei felé fordítani, valamint elemezték a Balaton-felvidék vadászati hagyományait és annak jövőbeni kihívásait. A Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program rendezvénye Erdélyi Szabolcs, a HybridCycle tulajdonosának előadásával zárult, aki a trash-artról, a hulladékok művészeti felhasználásról tartott előadást és beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó művészeti alkotások és a Veszprém- Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsolódási pontjairól.

Természet a képzőművészetben

Gyenesdiás a kulturális hagyományai szerint őszidőben a településhez kötődő művészetteremtők alkotásinak bemutatóhoz nyit teret

Idén az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás témaköréhez kapcsolódó képzőművészeti tárlat nyílt, helybeli és a térségben élő alkotók munkáiból. A községháza előcsarnoka és díszterme ad helyet a Vad és vadászat című alkalmi látnivalóknak. A tárlat az azonos témában stílust, technikát, mondanivalót illetően rendkívül széles körűen jeleníti meg a természetet az ember kapcsolatával együtt. Festményeken, grafikákon és fotókon látható mindez. Életképek, ellesett pillanatok, s ezek keltette gondolatok tükröződnek. A munkák évszakokon, napszakokon át kísérik a nézőt közeli- távoli helyekre: felfedező útra visz a Hunyorgó hajnal, elmerengni késztet a Kárpátok szarvasa, messziről szólnak az Afrikai idézetek. Markánsan jut kifejezésre az „Egy a természettel” gondolatvilág, a látnivalók zömmel a vadon életét jelenítik meg. H. Á.