Címlap – Ajánló

Napjaink dilemmája: palackozott vagy csapvíz

Az évszázad marketing-átveréseként számos kampány a palackozott vizet a cukros üdítők egészséges és ajánlott alternatívájaként prezentálta, miközben a palackozott víz valójában a csapvíz alternatívája – legalább tízszeres áron. Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről évre oly nagymértékben növekszik, mint a palackozott természetes ásványvízé. A palackozott víz fiatalságot, egészséget sugall és az egészséges életmód alapkellékeként reklámozzák a fogyasztás növelése érdekében. Sok különböző vizsgálat és kutatás világított rá már arra a tényre, hogy az általunk fogyasztott élelmiszerek és a víz is mikroműanyagokkal szennyezettek. Meglepő módon viszont a legérdekesebb, hogy a palackozott ásványvizekben is rendre találnak műanyagokat. Természetesen a mélyben lévő vizeink még nem tartalmaznak mikroműanyagokat. A szemcsék így kizárólag a csomagolásból kerülhettek a palackba. Valószínűsítik, hogy a kupak csavarásakor fellépő súrlódás során válnak le műanyagdarabkák, melyeket aztán elfogyasztunk. A WHO jelenlegi álláspontja szerint a műanyagdarabkák fogyasztásának nincs egészségügyi kockázata. Nem tisztázott azonban, hogy milyen hatása van az emberi szervezetre, ha valaki egy életen át ennek van kitéve. A palackozott vizek nem csak mikroműanyagokkal szennyezettek, hanem a palackokból különféle anyagok ki is oldódnak. A PET palackok tartalmazzák is a figyelmeztetést, mely szerint száraz, hűvös, napfénytől védett helyen tárolandók. A nyári melegben az UV sugárzás hatására a palackból kioldódó anyagok rendkívül károsak az egészségünkre. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az ásványvizek egészségesebbek, mint a csapvíz. Ez a kevésbé fejlettebb országokban – ahol nincs megfelelően kiépített vízvezeték- hálózat – igaz lehet ugyan, de Európa és hazánk területén a felmérések azt mutatják, hogy a csapvíz ugyanolyan jó minőségű, mint a palackozott. Magyarországon a csapvíz nagyon szigorú ellenőrzés alatt áll, mégis sokan úgy gondolják, hogy a vezetékes víz minősége nem megfelelő. Ennek oka nem a víz minősége, hanem az a tény, hogy a belső hálózat állapota alapjaiban határozza meg a vezetékes ivóvíz minőségét, s főleg élvezeti értékét. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, a kialakuló pangó-, illetve állóvíz esetenként kellemetlen íz- és szaghatást eredményezhetnek, valamint a víz hőmérséklete szintén befolyásolja az élvezeti értéket. Megoldásként a vezetékrendszer teljes felújítása jöhet szóba, mellyel a fennálló probléma kiküszöbölhető. Az utóbbi időben egyre elterjedtebb a háztartási ivóvíz utótisztító kisberendezések használata. A víz minősége azonban itt már az üzemeltetőn múlik, hiszen ha nem megfelelő az üzemeltetés, főleg amikor nem szakszerű a szűrők karbantartása, cseréje a baktériumok elszaporodását eredményezheti. A víztisztító készülékek egyik csoportja a fordított ozmózis elvén működő víztisztítók, a szervezet számára hasznos sókat – kalcium, magnézium – is kiszűrik a vízből. Az ilyen módon tisztított, szinte ásványianyag-mentes víz fogyasztása nem javasolható. Természetesen lehetőség van az ásványi anyagok visszapótlására, de ez szintén az üzemeltető feladata, másrészt a víztisztító berendezések nem alkalmasak a vezetékrendszer elavultságából adódó problémák kiküszöbölésére. A víz lételemünk. Mindannyian hallottuk már, hogy egy egészséges embernek fizikai aktivitástól, hőmérséklettől függően minden nap meg kell innia legalább két és fél – három – négy liter vizet, hiszen csak a lélegzéssel egy átlagos felnőtt kb. 1,6 liter folyadékot veszít. A folyadékháztartásunk megfelelő működéséhez a legjobb alternatíva a víz, a bolygó számára legjobb választás pedig a csapvíz. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy miből isszuk azt a vizet. Válasszunk inkább rozsdamentes acélból vagy üvegből készült kulacsokat a műanyag, és főleg az újrahasznosítás címén kitisztított PET palackok helyett. A legfontosabb pedig a rendszeres mosogatás! Igen, a kulacs, amiben csak vizet tartunk, a legritkább esetben tűnik piszkosnak, de attól még szennyezett.

REFLEXIÓ

Gondolkodó: kell-e a Balatonra motorcsónak…

A fenti címmel a lap januári számában egy igen izgalmas témacsokor egyetlen elemét boncolgatja a szerző, amelynek alapját a tavalyi szezonban megjelent új eszköz, az electrojet biztosítja. A cikk kiindulási pontja a több évtizeddel ezelőtti helyzet volt: a belsőégésű meghajtással rendelkező motorcsónakok – akkoriban kereskedelmi forgalomban más meghajtású motorcsónak még nem létezett – kitiltásának időszaka, illetve az azt követő „kiskapus” évek. A végkövetkeztetéshez pedig a NABE petíciógyűjtésének indoka és folyamata ad tápot: az electrojet balatoni elterjedésének víziója és annak prognosztizált negatív következményei. Kétfelé bontanám a felvetésben szereplő gondokat: 1. Az electrojet balatoni használatával kapcsolatos kérdések, a jelenlegi jogi szabályozás adta lehetőségek. 2. A „Milyen Balatont szeretnénk” társadalmi vitát megalapozó változások, fejlődések, innovációk és várakozások kérdése. Az electrojet nyári szakmai bemutatóit övező és követő sajtómegjelenések két pólust alkottak: az innovatív fejlesztéseket, azoknak a kínálati paletta bővítését, a Balaton vonzerejének növelését célzó új eszköz megjelenését támogató írások, riportok, valamint vs. az eszköz fizikai paraméterein és a más hasonló eszközök megjelenéséhez kapcsolódó tapasztalatokon alapuló kockázatok és veszélyek sorba állítása annak a célnak alárendelve, hogy a Balaton maradjon „családi paradicsom”. Az electrojet bemutatását és a cikkek megjelenését követően a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve az általa létrehozott Közbiztonsági Testület – továbbá jómagam, mint a Testület elnöke – számos megkeresést, telefont kaptunk e kérdésben. Rövid időn belül meg is kezdtük az eszközzel kapcsolatos szabályozási kérdések vizsgálatát. A feltett kérdésekre konkrét és alkalmazható szabályozási válaszokat találtunk és adtunk, illetve az újonnan megjelenő eszközök besorolására és fogalmi pontosítására javaslatokat tettünk. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság részletes vizsgálatot végzett és szakmai álláspontját megfogalmazta és azt indokolta. Ettől függetlenül a BFT 2018 őszén határozatban utasította a Testületet a kérdés átfogó vizsgálatára, amely megtörtént, az elemzést a BFT 2019 február eleji ülésén tárgyalta. Röviden a jogi helyzet: Az electrojet jelenleg méreténél és a fogalmi definíciók okán nem a sporteszközök, hanem a motoros kishajó kategóriájába tartozik, így az üzemeltetése, használata során a Hajózási Szabályzatban (HSZ) foglalt összes előírást be kell tartania vezetőjének. Így érvényes képesítéssel, egészségügyi alkalmasság igazolásával kell rendelkeznie, a kikötőben, fürdőhelyek és a fürdőzők környezetében csak a HSZ-ben meghatározott korlátozásokkal közlekedhetnek. E tekintetben ugyanolyan elbírálás és ellenőrzés alá esnek, mint az edző- és kísérő motorosok, vagy a vízügyi-, kikötőihalászati-, és egyéb célból üzemeltetett – általában kivételek alá tartozó és belső égésű motorral rendelkező – hajók. Véleményem, hogy a jogi szabályozások mielőbbi pontosítására szükség van. Ugyanakkor vannak a prognosztizált széleskörű- és nagy mennyiségű használatnak egyéb korlátjai is. Az eszköz akkumulátor egységei egy feltöltéssel csak viszonylag rövid ideig képesek nagy sebességű (45-55 km/óra) haladásra és a kapacitás korlátja mellett a kikötőbe történő visszatérés időigényét is tervezni kell, alternatív, vagy segédüzemű meghajtására nincs lehetőség. A feltöltéshez szükséges a 0,4 kV-os hálózat. Hagyományos kikötői szolgáltatások mellett az electrojet sólyás vízre tételt és kivételt igényel. A beszerzési ára még proaktív és kedvezményes kalkulációs metódusok mellett is jóval 10 millió forint felett várható. A „Milyen Balatont szeretnénk” kérdés nagyon aktuális. A Balaton konfliktustérképe a régió társadalomkutatói szerint az utóbbi években exponenciálisan sűrűsödik. Elég, ha a többnapos – az éjszakai időszakban is aktív -, szabadtéri zenés rendezvényekre, vagy a teljes balatoni közúti forgalmat megbénító hétvégi kerékpáros tömegrendezvényekre, a motoros felvonulásokra, a Red Bull Air Race terveire, a szervezett, hajóról történő horgászturisztikai elképzelésre gondolunk. Az új- és innovatív vízi sporteszközök és járművek is újabb- és újabb alkalmazási területeket találnak maguknak. Ugyanakkor a Balaton vízfelülete korlátozott, a számos egymás mellett élő személyes-, vagy szervezett használat és azok minimális és alapvetően önkéntes alapú harmonizációs lehetőségei mellett jelenleg további veszélyeket, kockázatokat rejtenek. Itt is csak példaként említem meg azokat a nyári hétvégéket, amikor egymással is konfliktusba kerülnek sportolók és vendégek, szervezők és üzemeltetők. A parttól 500/1000 méter távolságig terjedő szabad úszás, az akár 40 km/órás sebességre képes és korlátozott manőverképességű siklótestű- kishajók és sporteszközök, a szintén nagy sebességű és egyben nagy tömegű – tipikusan tengerre fejlesztett – katamaránok, az egy időben akár több mint száz gyermek versenyző részvételével folyó vitorlás versenyek, a skite, a SUP, a kajakok alkalmazása mellett sokszor kitehetnénk a Balatonra a „MEGTELT” táblát. Ezeknek a problémáknak a szőnyeg alá seprése nem fogadható el. A kockázatok és veszélyek mérséklése egy ponton túl jogi-, szabályozási- és technikai prevenciós lépésekkel már nem kezelhető. Ezért időszerűnek és szükségesnek érzem a széleskörű társadalmi vitát a Balaton jövőjéről – e téren is. Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos a BFT Közbiztonsági Testület elnöke

Eredményes gazdálkodás, növekvő vonzerő

Tavaly nyolcvanezer horgász látogatott el a magyar tengerhez

foto: BHNP Zrt.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bevétele az elmúlt évben meghaladta az egymillárd forintot, s e tetemes summa háromnegyede horgászjegyek értékesítéséből adódott – nyilatkozta lapunknak Szári Zsolt, a részvénytársaság vezérigazgatója. A tények, a számok mögött komoly értékesítési és marketing munka rejlik. Ha a részleteket is fel kívánjuk fejteni, fény derül arra, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó horgászok által ezerszer elátkozott angolna iránt változatlanul jelentős a kereslet – a már hagyományos olasz piacot egy régi talján partner segítségével tartják meg, az Itáliából átutalt összeg pedig meghaladta a százmillió forintot . – A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tavalyi bevételeinek legnagyobb része – hétszázhetvennyolc-millió forint – horgászjegyek eladásából származik. Nem elhanyagolható tétel a különbözet sem – ezt egyéb tevékenységből, például a tógazdasági halállomány értékesítéséből abszolváljuk. Ez utóbbi egyébként nem csak részvénytársaságunknak kedvező: a tóparti éttermek tulajdonosai és vendégeik is szívesen látják a kínálatban és a terítéken az oltalom alatt álló, eredetvédelemi dokumentummal ellátott kopoltyúsokból készített étkeket. S ha már a tavalyi történéseknél tartunk: fontos és a jövőre nézve biztató körülményként könyvelhetjük el, hogy a varászlói halastavak kezelésünkbe kerültek, s ezzel száznyolcvan hektárral növekedett a tenyésztésre alkalmas területünk. Szervezeti és pénzügyi aspektusból nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a régi halászati

Szűcs Lajos és Szári Zsolt

céget felszámolják, s így a buzsáki és irmapusztai tavak társaságunk vagyonkezelésébe kerülnek, s hasonló konstrukció keretében ez fog történni a mórichelyi és fonyódi tavakkal is. Halnevelés szempontjából tehát a jelenleginél jóval kedvezőbb pozíciónk lesz, s ez tükröződni fog a Balatonba történő telepítés és az értékesítés területén egyaránt. A cég életében mérföldkőnek számít – a hazai turizmusban pedig kuriózumnak – a hamarosan átadásra kerülő keszthelyi horgászcentrum. A hajdani halásztelepen májusban adjuk át a tizenhat, egyenként négy fő elhelyezésére alkalmas apartmanokból álló komplexumot, amelyben minden tartozék és kellék az ideérkező horgászok kényelmét szolgálja. Bízom abban, hogy a fekvésében is páratlan létesítmény hamarosan bekerül az európai horgász vérkeringésbe. Fejlesztjük az itt lévő kikötőt is – jelenleg ugyanis csak tíz horgászcsónak áll vendégeink rendelkezésére. Terveink vannak az egykori jégverem hasznosításával kapcsolatban is: itt akváriumházat, bemutatóhelyet kívánunk létesíteni. Szári Zsolt elmondta: pályázatok révén százmillió forintot jelentősen meghaladó forráshoz kívánnak jutni. Ebből az összegből újabb élőhelyfejlesztést végeznének Tihany környezetében, illetve a gazdaságos működéshez elengedhetetlenül fontos eszközök, gépek beszerzését tervezik. – Reménykeltő az év eleje, hiszen a jegyértékesítésből már február végéig húszmillió forinttal nagyobb bevételünk keletkezett, mint 2018 hasonló időszakában. Ezt a népszerűséget tovább erősítik azok a nemzetközi versenyek, melyeket társaságunk immár tradicionálisan szervez. Március 20-án tartjuk a Halak napját, április 15-én kerül sor a Nemzetközi Balatoni Pontyfogó Kupa megmérettetésre, s természetesen idén sem maradhat el a Hethland Kupa. Hamarosan – a Balatoni Horgász Egyesületek Szövetségével közösen – új pályázatot írunk ki a tóparti önkormányzatok számára. A Horgászbarát település cím átadására minden év őszén, a balatoni horgászkonferencia nyilvánossága előtt kerül sor. Havranek Mihály, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati igazgatója a szezonhoz közeledvén fontosnak tartotta hangsúlyozni: a tavasz, az áprilisi, májusi hónapok nem csak a sporthorgászokat csábítják a magyar tengerhez – a rabsicokat is. – Tavaly mintegy nyolcvanezren választották a sport, a kikapcsolódás e nemes formáját, a horgászatot a Balaton mellett. Ha ezt a lenyűgöző számot önmagában szemléljük, elenyészőnek tűnik az a kétszázhatvan feljelentés, melyet társaságunk tett szabálysértés, illetve bűncselekmény feltételezése miatt. Elmondhatjuk tehát, hogy a sporthorgászok fegyelmezetten viselkednek, betartják a rájuk vonatkozó szabályokat, rendelkezéseket. Ennek fényében kirívó esetnek minősül a szigonnyal, hálóval történő orvhalászat – tizenhárom fő ellen azonban jelenleg is büntetőeljárás folyik, egy elkövetőt pedig már letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke szerint a részvénytársaság tevékenysége igazolás arra, hogy 2013-ban célszerű volt a Balatonon a kereskedelmi célú halászatot megszüntetni. – Nyilvántartásunk arról tanúskodik, hogy napjainkban már mintegy félmillióan tartoznak a horgásztársadalomhoz – számukra kell megfelelő színvonalú szolgáltatásokat, fogási élményt biztosítani. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. élen jár ennek a koncepciónak a megvalósításában. Süli Ferenc

 

Balatoni Szövetség: hagyományos és új feladatok

Az 1904-ben alakult Balatoni Szövetség a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben hű maradt az alapítók elképzeléseihez. Valamennyi, a tóparti polgárokat és a természetet érintő kérdésben hallatta hangját, s bár a gazdasági és infrastrukturális környezet – mely indokolttá tette létrejöttét – alapjaiban változott, a szövetség szükségességét senki sem vitatja. S hogy képes és alkalmas a kor kihívásainak megfelelni, arról az elmúlt évi tevékenység és az idei munkaterv egyaránt tanúskodik. Csak néhány, a szövetség által kezdeményezett esemény, program közül: megszervezték a balatoni borok versenyét, a Kék Hullám zászló strandminősítést, az első hajó fogadását, a „Balatonparty”- t. Tavaly először hirdették meg az „Év Balatoni Háza”építészeti díjpályázatot, amelyet folytatni kívánnak 2019-ben is, csakúgy, mint a Balaton-díjra méltó személyek és szervezetek elismerését. Balassa Balázstól, a Balatoni Szövetség elnökétől megtudhattuk: a testület foglalkozott a Balaton Fejlesztési Tanács által is tárgyalt, elektromos hajókkal kapcsolatos problémákról. Elhangzott: sürgős lenne meghatározni, milyen irányvonalat akarnak képviselni az önkormányzatok. Jelenleg a Balatoni Szövetség az egyetlen olyan szervezet, amely ebből a szempontból átfogja a tavat, vagyis képviselni tudja az itt élő emberek érdekeit! Egyre erőteljesebb az elektromos hajók megjelenése, jelenleg még nem tudjuk, hogy ez jó vagy rossz az itt élőknek, a Balatonnak, de mindenképpen meg kell jelölni a járható utat. Eddig a fő irány a család, a fürdőzés, a vitorlázás, a horgászat volt. Az érintett önkormányzatokkal, civilekkel, szakemberekkel közösen el kell dönteni, hogy az elektromos hajók tekintetében mi legyen a „jövőkép”. Tárgyalt a Balatoni Szövetség elnöksége a szúnyoggyérítés előkészületeiről is. Mivel lejárt a szúnyoggyérítés kivitelezőjével a szerződés, ezért az utolsó, Balatonedericsen megtartott közgyűlésen közbeszerzési eljárásban ajánlatot kértünk csípőszúnyog-gyérítés kivitelezésére biológiai és kémiai módszerrel 2019-2022 évekre vonatkozóan. Elhangzott, hogy az önkormányzatoknak az elmúlt évekhez képest nagyobb anyagi terhet kell vállalni, mert idén minimum 4 gyérítést kell terveznünk, amely 8000 hektáron összesen nettó 55-60 millió Ft-ba kerül a tavalyi nettó 36 millió Ft-tal szemben. Elhangzott az elnökségi tagok részéről, hogy nagyobb súllyal szerepeljen a biológiai védekezés, valamint, a nyári időszakban strandidőben, rendezvények alatt ne legyen permetezés. Balassa Balázs arról is tájékoztatott, hogy a szövetség idei munkatervében több aktuális téma – a vadak károkozása, pályázati lehetőségek – mellett számos program megtartása is szerepel. Süli Ferenc