Címlap – Ajánló

A városfejlesztés nem lehet pártpolitikai kérdés

Gruber Attila: programunk a siófokiak programja

Érdemi változásra, új, a lakosság igényeit és elvárásait hűen tükröző várospolitikára van szükség – nyilatkozta lapunknak Gruber Attila, a FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltje az önkormányzati választási kampány végéhez közeledve. A városhoz ezer szállal kötődő – hajdan több fontos pozícióban elkötelezettségét, hozzáértését is demonstráló – politikus hangsúlyozta: programját a siófoki polgárokkal együtt, közösen írták. – Több mint húsz lakossági fórumon volt alkalmam megismerni a helybeliek helyzetelemző, a jövő céljait karakteresen meg fogalmazó nézeteit, javaslatait. Hálás vagyok ezért, hiszen a konkrétumok meg fogalmazása mellett arra is felhívták a figyelmemet – a jelenlegi állapotból csak összefogással, Siófok érdekeinek markáns meg fogalmazásával, s nem utolsósorban kormányzati támogatással törhetünk ki. Pozíciónk hihetetlenül kedvező: a magyar tenger egyik leglátogatottabb települése vagyunk, kiváló infrastruktúrával, csodálatos, kiművelt emberfőkkel, elkötelezett lokálpatriótákkal. Ezekkel a lehetőségekkel, adottságokkal nem élni – több mint vétek! Ezért dolgoztuk ki hosszú távú turizmusfejlesztési programunkat, amely a környezettudatosság és a városi klímastratégia jegyében fogant. A kormányzat támogatásával és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve meghatározzuk a helyi adottságokat figyelembe vevő, a városlakók és a turisták igényeit, elvárásait tükröző minőségi és családbarát turizmus fejlesztési irányait. Kezdeményezzük az önálló és átfogó „Balatonklímastratégia 2030” megalkotását. A „Modern városok program” bővítéseként 2021-re önálló Siófok-tervet terjesztünk a kabinet elé, amely átfogó városfejlesztési koncepcióval alapozza meg Siófok XXI. századi jövőjét. Gruber Attila elmondta: a település közterületeinek állapota gyökeres változás után kiált, ezért a Modern város – Zöld város projekt keretében az elektromobilitás meghonosítása elsőbbséget élvez,, ha bizalmat kap a választóktól. A program része a környezetbarát buszok beszerzése, s egy elektromos kerékpár rendszer telepítése. Fejleszteni kívánják a városi WIFI hálózatot, okospadokat telepítenek, faültetési kampányt indítanak, újjászervezik a közterületek tisztántartási rendjét. – Megbecsüljük a siófoki nyugdíjasokat, akiknek múltunkat és jelenünket köszönhetjük. Elindítjuk a Szent Teréz programot a szép korúak számára, amely az évi tízezer forintos támogatáson túl számos hagyományteremtő rendezvényt, kulturális programot tartalmaz. Természetesen tájékozódom más tóparti települések működését, szociális programját illetően és úgy gondolom, a keszthelyi modell egész jól bevált és hatékony. A Festeticsek városában ugyanis egy diszpécser szolgálat gondoskodik arról, hogy a szép korúakat, ha igénylik, az önkormányzat gépkocsijával viszik orvosi vizsgálatra, gyógyszertárba. Célunk, hogy Siófok legyen a magyar tenger legbiztonságosabb városa. Koncepciónkban átfogó közlekedésfejlesztési terv, új parkolók kialakítása, a belterületi utak és járdák rendszeres karbantartása, építése szerepel, de meg kell végre épülnie az elkerülő útnak is. Siófok lakóinak régi vágya, hogy legyen egy modern, vízilabdázásra is alkalmas uszoda, amely lehetőséget ad a választható sportágak bővítésére. Az olimpikon vízilabdázó Varga testvérek szakértőként segítik az uszoda projektet és támogatják a megvalósítást. Szeretnénk folytatni, sőt kibővíteni a társasház felújítási programot, a civileknek, egyesületeknek korszerű, önálló „otthont” tervezünk , de a felújítások közül nem maradhatnak ki a város közintézményei – így a Kálmán Imre Kulturális Központ – sem. Programomban kiemelt helyen szerepel a helyi vállalkozókkal való rendszeres kapcsolattartás – gazdasági sikereik egyben a közösséget is gyarapítják. Hiszem, hogy modern, lendületes, fejlődő, a hagyományait híven őrző várost építhetünk! Együtt, közösen – mi, siófokiak! Süli Ferenc

Szentgyörgyi fórum: új lendületet kap a régió turizmusa

Jövő év első felében adják át a Kis-Balaton látogatóközpontot

Intenzív munka folyik Keszthely- Fenékpusztán, a Kis-Balaton Kutatóház melletti területen – épül a látogatóközpont. A kivitelező már a munkálatok felével végzett, így a létesítmény várhatóan jövő év első felében megnyithatja kapuit e romantikus táj kedvelői előtt. A Balatonszentgyörgytől mindössze két-három kilométerre található új természetvédelmi, turisztikai centrum – Keszthely, Hévíz és Zalakaros vonzáskörzetében – egész évben jótékony hatással lesz a régió idegenforgalmára. A projektet – szentgyörgyi lakossági fórum keretében – Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyekért felelős államtitkára és Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója mutatta be. A szaktárca államtitkárának előadásából megtudhattuk: a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as alapítása óta kilenc szervezettel bővült a hálózat, s így tevékenységük gyakorlatilag lefedi az egész országot. – Hazánk egynegyede természetközeli állapotban maradt meg – ritkaság ez Európában. Az érdem azoké a szakembereké, akik az agrárgazdaság céltudatos, profitorientált tevékenységét szimbiózisba tudták hozni a fenntartható fejlődéssel. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az önkormányzatok, a civil szervezetek ez irányú elkötelezettsége sem. S talán még ezeknél is fontosabb, hogy az új generáció fogékony értékeink

Rácz András államtitkár és Puskás Zoltán igazgató

megőrzése iránt. Rácz András elmondta, hogy napjainkban hétszáz ökoturisztikai célpont várja az érdeklődőket – ezek felét a nemzeti parkok működtetik. A nagyfokú figyelmet jelzi, hogy az elmúlt évben több mint másfél millió vendéget regisztrálhattak az objektumokban, a látogatószám pedig tíz év alatt 20%-kal emelkedett. A magyar családokra fókuszáló újabb és újabb központok igazi ökoturisztikai élményeket kínálnak. A kedvező fogadtatásnak köszönhetően létesült 2011-ben a tihanyi Levendulaház, a kontinensen kuriózumnak számító Pannon csillagda, s a tapolcai tavasbarlang interaktív kiállítása. – A jövő ugyancsak kecsegtető, hiszen a Lóczy-barlangnál látogatóközpont létesül, s hasonló bázist építünk a déli parton, Ordacsehi közelében. A legaktuálisabb természetesen a hamarosan átadásra kerülő Kis-Balaton Látogatóközpont, amely fellendíti az ökoturizmust, s melynek hasznából a helyi vállalkozók, szálláskiadók is részesülnek. Érzékeltetésül: évente 40-50 ezer látogatót várunk, s jelentős részük vélhetőleg felkeresi majd a helyi nevezetességeket, a tájházat és a Csillagvárat is. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója az általa irányított szervezet munkájáról, s a folyamatban lévő, illetve tervezett fejlesztésekről tájékoztatta a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy az igazgatóság tizennégy bemutatóhelyét és a három látogatóközpontot évente közel félmillióan keresik fel. A kedvező trend megtartásához azonban újabb beruházások szükségesek: így a már említett ordacsehi és füredi építkezések mellett megújulnak a kiállítások Hegyestűn, Kápolnapusztán, Salföldön és Tapolcán. A Kis-Balaton látogatóközponttal kapcsolatosan elmondta: a tájba illő létesítmény megfelel a kor kihívásainak – zöld, fűvel borított tetejével szinte belesimul környezetébe, a napelemek pedig biztosítják az optimális energiaellátást. A hatszáz négyzetméteres interaktív tárlat mellett madárles, tanösvény, mozi, parkoló, kerékpártároló, játszótér, elektromos autók és kenuk gondoskodnak arról, hogy a természet barátai élményekkel gazdagodva gondoljanak vissza a Kis-Balatonon tett látogatásukra. Az igazgató kiemelten foglalkozott a családbarát programok szervezésével. Hangsúlyozta: a Diás-szigeti Fekete István emlékhely fejlesztése, a meglévő kiállítóterek egybenyitása, új interaktív kiállítás létesítése és a Matula-kunyhó felújítása ugyancsak e koncepció része. Süli Ferenc

Öt év alatt százötvenmilliárd forint fejlesztésekre

Interjú Witzmann Mihály országgyűlési képviselővel

– Képviselő úr, az önkormányzati választásokhoz közeledve mérleget készítenek a települések irányító testületei, a polgármesterek – és bizonyára ön is. Miként értékeli az elmúlt fél évtizedet – mely települések, kisrégiók gazdagodtak a legnagyobb mértékben választókörzetében? – Örömmel jelenthetem, hogy rendkívül eredményes ciklus van mögöttünk. Az önkormányzati önerős és a pályázati, vagy állami támogatásból odaítélt fejlesztések összértéke eléri a 150 milliárd forintot választókerületemben. Ebben a térségben még soha ennyi beruházás nem valósulhatott meg ilyen rövid idő alatt. Ezek az eredmények jól tükrözik az itt élő emberek szorgalmát, összefogását és a lakóhelyükhöz való hűségét. Különösen büszke vagyok arra, hogy a lassan mögöttünk hagyott önkormányzati ciklusban – egyetlen kivételtől eltekintve – pártszimpátiától és ideológiai hovatartozástól függetlenül, minden településem polgármesterével rendszeres, a település érdekeit hatékonyan szolgáló partnerséget sikerült kialakítanom. A lakosságszámot tekintve a Somogy 4-es körzet a megye legnagyobb választókerülete. A térség legészakibb és legdélibb pontja között 100 km a távolság közúton. Pontosan ebből fakadóan másmás típusú fejlesztési igények fogalmazódnak meg a Balatonhoz közeli településeken, a Koppány-völgyében, vagy éppen Taszár környékén. Emiatt óriási odafigyelést és komoly munkát jelent ezen igények optimális összehangolása annak érdekében, hogy a kormányzati és pályázati támogatásokat a lehető leghatékonyabban használhassuk fel. Úgy ítélem meg, hogy a körzetben lévő településekkel ezt a célt sikerült elérnünk az elmúlt években. – Egy-egy település fejlődése jelentős mértékben függ a pályázatok sikerétől: elégedett- e a különböző kiírásokkal, pályázati témákkal, s vajon hogyan látja – jól sáfárkodtak az elnyert forrásokkal, s valóban a helyi közösségek számára legfontosabb témákban kandidáltak az önkormányzatok? – Minél több feladatot, vagy rég várt beruházást valósítunk meg, annál jobban látjuk az előttünk lévő, megoldandó hiányosságokat. A pályázatok óriási segítséget jelentenek számunkra, és különösen fontos kiemelni azt is, hogy a költségvetési stabilitásnak és a gazdasági növekedésnek köszönhetően évről évre egyre több hazai forrás áll rendelkezésünkre. 2010 előtt ilyesmiről még csak álmodni sem lehetett. Természetesen nincs az a pénzösszeg, amelyet ne lehetne elkölteni, de a településekkel rendszeresen egyeztetve felállítható egy prioritási sorrend, amely megfelelő ütemezést biztosít a fejlesztések tekintetében. – Maradt-e önben hiányérzet: megfelelő aktivitást tanúsítottak az önkormányzatok a pályázati kiírások során? – Sajnálattal tapasztalom, hogy a pályázati aktivitást és a stratégiai fejlesztési irányok meghatározását tekintve pont a választókörzet székhelye, Siófok szerepelt a leggyengébben az elmúlt ciklusban. Szembetűnő a kontraszt, hogy míg a kormányzati támogatások révén összességében 50 milliárd forintnyi támogatás kapott zöld utat a városban, addig az önkormányzat által generált saját projektek száma elenyésző. Olyan gazdasági erővel, költségvetési háttérrel, fejlesztési lehetőségekkel és kedvező adottságokkal rendelkező város, mint Siófok, ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Sajnos a lendületes fejlődést biztosító, kreatív építőmunka helyett a városvezetés inkább a politikai hangulatkeltéssel és a békétlenkedéssel volt elfoglalva. Hosszasan és részletesen tudnám sorolni azokat az elszalasztott lehetőségeket, amelyeket Siófok hagyott elúszni az elmúlt fél évtizedben. Szülővárosom ennél mindenképpen többet érdemel, és nem bír ki még így újabb 5 évet! Bízom benne, hogy akármilyen eredmény is születik az önkormányzati választások után, ez a hozzáállás változni fog. Kevesebb politika, kevesebb vircsaft és sokkal több munka, amire a leendő városvezetésnek vállalkoznia kell, különben Siófok végérvényesen lemarad. – Milyen fejlesztések maradtak el a korábban megfogalmazott – a helyi lakosság által is támogatott – igények, beruházások közül, s milyen okokból? – Óriási hibának tartom, hogy a siófoki elkerülő út tervei a mai napig nem készültek el. Sokféle ellenzéki próbálkozás volt ebben a témában az elmúlt időszakban, amelyekkel próbáltak, próbálnak befeketíteni engem és a kormányt is. Egy azonban biztos. Amíg nem tudja a város megmondani, hogy mit és mennyiből szeretne megépíteni, vagyis amíg nem készítteti el a tervdokumentációt, és a hozzá tartozó költségvetést, addig lobbizni sem lehet az ügy érdekében. Ettől függetlenül annyit sikerült elérnem, hogy a tavaly elfogadott területrendezési törvényben konkrétan nevesítésre került az út módosított nyomvonala. Hasonlóan állunk az uszoda ügyével is. 2017 márciusában egy TAO-s lehetőséget vittem a városvezetés elé. A testület kijelölte a területet, döntött az uszoda hosszáról, de ennél tovább nem jutott a dolog, pedig a pályázati lehetőség még most is adott. Vannak dolgok, amelyekhez az országgyűlési képviselő önmagában kevés, a továbblépéshez ugyanis az önkormányzat rendelkezik jog- és hatáskörökkel. A Siófokon elszalasztott lehetőségekről még hosszasan lehetne beszélni, de hogy ne éljek vissza az interjú nyújtotta terjedelmi keretekkel, csak egy konkrét eseményt emelnék még ki. Ez pedig nem más, mint a Red Bull Air Race. Egy olyan esemény, amelyet tizenötmillióan néztek szerte a világon. Eredményes lobbit folytatva sikerült elérni, hogy idén Zamárdi adhatott otthont a futamnak. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a verseny sikeres lebonyolítása révén a 2500 lelkes Zamárdi egy elit klubba lépett. Olyan országokkal, illetve városokkal került egy csapatba, mint Szaud-Arábia, Dubai, Abu-Dzabi, Indianapolis, vagy éppen Las Vegas. Nem rossz társaság, azt hiszem! Miután eldőlt, hogy nem Budapest lesz a verseny helyszíne, számos magyar település (a teljesség igénye nélkül: Zamárdi, Fonyód, Keszthely, Velencei-tó melletti települések, stb.) jelezte, hogy szívesen biztosítana otthont a programnak. Meglepő módon Siófokról ilyen jelzés nem érkezett. Az pedig meglehetősen olcsó magyarázat, hogy mindezt a zajártalom miatt tette, illetve nem tette a város. Tény ugyanis, hogy a repülőgépek a fel- és leszállásokra a szentkirályszabadjai repteret használták, és a Balaton felé tartó, illetve az innen távolodó gépek rendszerint Siófok fölött is elrepültek. Ráadásul a szervezők és az idelátogatók is túlnyomórészt a siófoki szállodákban szálltak meg. Vagyis a terhekből Siófok is részesült, de a verseny jelentős propaganda- és reklámértékéből sajnos nem profitált. – A választások törvényszerűsége, hogy egyes közéleti szereplők háttérbe szorulnak, az újak pedig kapaszkodókat, támogatókat keresnek elképzeléseik megvalósításához. Országgyűlési képviselőként ön lehet e téren az egyik biztos pont. Nyitott az új kihívásokra, feladatokra? – Természetesen! Országgyűlési képviselőként az egyik fő feladatomnak tekintem, hogy a választókerületem településeivel és településvezetőivel eredményes, hatékony együttműködést és rendszeres partneri kapcsolatot alakítsak ki és tartsak fenn. Ahogy korábban is említettem, a legtöbb helyen – pártszimpátiától függetlenül-, ezt sikerült is megvalósítani. A jövőben is ezt az elvet kívánom követni, hiszen ahogy mondani szoktam, a térség polgármestereinek és nekem érdekszövetségben kell együttműködnünk, mert közösek a céljaink. Ugyanis ha egy település fejlődik, akkor azzal az általam képviselt térség is gyarapodik – ilyen egyszerű ez! Süli Ferenc

Nyitott Balaton

Idén 284 szálláshely és 140 étterem, pincészet, büfé, cukrászda csatlakozott a Nyitott Balaton elnevezésű akcióhoz, amelynek keretén belül azt szeretnék bebizonyítani, hogy van miért a Balatonra utazni az őszi időszakban is. Az egész régiót átfogó kampányt a szüreti időszakhoz és a Márton napi eseményekhez igazították. November 10-ig több mint száztíz programot is szerveznek annak érdekében, hogy a Balatonra több turista érkezzen az őszi időszakban. Az akciót 11. alkalommal szervezik meg, középpontjában a balatoni borok, ételek és az aktív programok állnak – mondta Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke. Kifejtette: számos borospince ingyenes borkóstolót is tart azoknak, akik a Nyitott Balaton oldaláról letöltik az akcióhoz kapcsolódó kuponlapot. A Balaton több pontján a természetért rajongóknak vezetett kerékpáros- és gyalogtúrákat is szerveznek, amit összekötöttek a több mint száz pecsételő pontból álló tókerülő élménytúrával. Ebben az időszakban minden hétvégére jut egyegy fesztivál, amelyekre várják a felnőttek mellett a gyerekeket is. Fekete Tamás hozzátette, amennyiben a Magyar Turisztikai Ügynökség tervei megvalósulnak, a következő években tovább nőhet a régió forgalma, hiszen a Balaton térségében 2020 végéig összesen 18 uniós fejlesztést hajtanak végre 20 milliárd forintból.