Címlap – Ajánló

A családokért dolgozunk

A megyeszékhely és a régió megtisztelő címe: Európa Kulturális Fővárosa

Elfogadták a Veszprém törvényt

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozathoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások és programok kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról 2020. december 14-én szavazott a Parlament. Az Országgyűlés a gazdaság és a turizmus élénkítése, a kulturális- és szabadidős szolgáltatások színvonalának emelése céljából, továbbá az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezése és megszervezése érdekében elfogadta a T/13668 számú törvényt. A törvény hatálya kiterjed az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat megrendezése érdekében a Kormány által rendeletben, a közérdekű beruházás helyszíneként és közvetlen környezeteként kijelölt ingatlanokra, valamint az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárások útján kialakított ingatlanokra és az ezen ingatlanokon a programsorozat megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre, továbbá a beruházásokkal és a programsorozat megszervezésével és lebonyolításával összefüggő beszerzésekre is. Az elfogadott törvény alapján a programsorozattal összefüggő beruházásokhoz köthető beszerzések ügyintézési határideje lerövidülhet, eljárásrendje módosulhat, ezzel is elősegítve azt a célt, hogy a tervezett infrastrukturális beruházások határidőre elkészüljenek, s Veszprém, mint Európa Kulturális Fővárosa, 2023-ban méltó módon viselhesse a címet. – Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt jelentették be, hogy Veszprém és a Bakony- Balaton régió képviselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet, megelőzve Győrt és Debrecent. Az elmúlt két évben rengeteg előkészítési munkálat zajlott. Veszprémben példaértékű, pártpolitikán átívelő együttműködés jött létre, minden párt támogatta a kezdeményezést, amely megmutatta, hogy komoly egység van Veszprémben és térségében. Ezzel szemben most az országgyűlési szavazás során a DK és a Párbeszéd Magyarország képviselői szavaztak nemmel, ezzel hátráltatva a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program gördülékeny lebonyolítását elősegítő Veszprém törvényt. Sajnálatos, hogy a DK és a Párbeszéd képviselői nem tudnak felülkerekedni a pártpolitikai csatározásokon még egy ilyen európai jelentőségű ügy esetében sem és nem tudják adoptálni a veszprémi mintát az országos politikába – mondta Ovádi Péter országgyűlési képviselő. – Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban azt mondta itt Veszprémben a Modern Városok Program megállapodási szerződés aláírásakor: szeretné, ha a magyar városok mernének sikeresek lenni, és az eredményükre hivatkozva újabb és újabb megoldási javaslatokat tennének a kormányzat asztalára. Ezt a megkezdett fejlesztési utat folytatjuk most Veszprémben és a térségben az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésével. Veszprém az elmúlt 10 évben megfontoltan, tudatosan, a városban élők igényeit figyelembe véve próbált fejlődni. A 2023-as cím lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a munkát sikeresen folytassuk, a kormány pedig támogatja ezen elképzeléseinket az 50 milliárd forintos fejlesztési forrással és a 40 milliárd forintos főegyházmegyei támogatással. A törvény elfogadásával a különböző beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokban könnyítést kapunk, gyorsabban, hatékonyabban tudjuk végrehajtani a projekteket. A törvény biztosítja továbbá, hogy állami tulajdonban lévő, régóta kihasználatlan épületek ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Így újul meg az egykori gyermekkórház épülete, melyet közösségi és kulturális funkciókkal látunk el, és itt kap majd helyet egy különleges és óriási hiányt pótló korai fejlesztő központ is. Rendezzük továbbá a vasútállomás környezetét, a Jókai u. 8. épületegyüttesét, a Ruttner-házat, mely szintén közösségi funkciót kap majd. Az önkormányzati fenntartású épületek közül a megyei könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum felújítása is része ennek a nagy programnak – mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere. – Az Európa Kulturális Fővárosa program egy komplex és intenzív fejlesztési folyamat, mely során rövid határidővel, nagy mennyiségű programfejlesztésnek és infrastrukturális beruházásnak kell megvalósulnia 2023-ig. Tanulva a korábbi EKF programok negatív tapasztalataiból, ahol az infrastrukturális fejlesztések elhúzódása miatt az évad után kerültek átadásra a beruházások, a Veszprém törvény segítségével tudunk gyorsítani a jogi eljárások rendjén. 2020 végére felállt az a jogszabályi környezet, ami lehetővé teszi, hogy minden erőnkkel 2023-ra koncentráljunk, hogy minél híresebbé tegyük Veszprémet és a Bakony-Balaton régiót az európai nyilvánosság előtt – nyilatkozta Navracsics Tibor kormánybiztos.

Higiénia – csak mértékkel

Agresszív takarítószerek, szétfoszló szivacsok

Amikor rendszeresen és kellő alapossággal takarítjuk otthonainkat, biztosra vehetjük, hogy környezetünk patyolat tiszta, kórokozóktól és kosztól mentes, s így megelégedetten dőlhetünk hátra. Tegyük ezt és nézzük meg, hogy lakásunk takarítása mekkora környezeti teherrel jár, és hol tudunk itt is egy kis önmérsékletet tanúsítani. A tökéletes higiéniára való törekvésünk környezetre gyakorolt hatásai sokkal jelentősebbek lehetnek annál, mint képzeljük. A takarítás során kialakult rutinjainkat mindannyian természetesnek vesszük és rendkívül nehéz rajtuk változtatni. Sok embernél pedig a takarítás már a mentális problémák, fóbiák felé veszi az irányt. A legtisztábbnak tűnő lakás is rejthet meglepetéseket: szabad szemmel nem látható, de az egészségre veszélyt jelentő kórokozók formájában. Egy lakás nem feltétlenül ott a legkoszosabb, ahol szemmel láthatóan sok por, szemét és kacat gyűlt fel. A mikrobiológusok szerint a mosogatószivacson, WC ülőkén és talán a fogkefénken is több kórokozó telepedhet meg, mint akár a padlón, de a baktériumok vígan megélnek szinte bárhol. A baktériumok tehát mindenütt megtalálhatóak. A levegőben, a vízben és még rajtunk is. Fontos tudnunk, hogy a legtöbbjük ártalmatlan, sőt számos ezek közül létfontosságú számunkra, és persze vannak olyanok, amelyek betegségek kiváltói is lehetnek. Ezen utóbbi csoport csökkentése a célja a higiéniának. Életünk első éveiben szervezetünk megtanulja, hogyan tud védekezni a baktériumokkal, vírusokkal szemben, és megtanulja melyek a rossz és a jó baktériumok, melyek egyensúlyának fenntartása az immunrendszerünk feladata. Amennyiben az egyensúly felborul, úgy az immunrendszer még az ártalmatlan baktériumokra is túlzottan reagálhat. A higiénia a betegségek elterjedésének megelőzése miatt fontos. Különösen a kockázati csoportok esetében, mint pl. a csecsemők és az idősek, akik a még fejletlen vagy már legyengült immunrendszerük miatt is sokkal nagyobb védelmet igényelnek. A megfelelő higiénia fontos a fertőzések elterjedésének megakadályozásában. Azonban semmiképpen sem a szennyeződésmentes életet jelenti. Nem számít, hogy otthonunk mennyire tiszta, soha nem lesz steril, mert a baktériumok szaporodásával nem tudunk lépést tartani. Ennek hibás megoldásaként sokan egyszerűen csak megnövelik a tisztító- és fertőtlenítő szerek használatát. Magyarul az előírt adagoláshoz képest nyakló nélkül borogatják a különböző szereket, sokszor azt véve alapul, hogy mennyire érződik a használt vegyszerek illata. Ez azért valljuk be, nem túl ésszerű/szakszerű. Az eldobható tárgyak korában pedig sokkal egyszerűbb eleve eldobható kendőket használni, és a mosogató szivacsokat akár naponta!!kidobni és újra cserélni. A tisztító eszközöket fertőtleníteni szükséges a használat után, az eldobás csak az elhasználódás után következzék be. Ez természetesen az igénybevétel erősségétől függ, de azért lássuk be, egy háztartásban ez nem naponta történik meg. Itt ér össze a higiénia és a környezetvédelem. A higiénia rendkívül fontos, azonban nem szabad túlzásba vinni, mert egyrészt a higiénia kényszerré válik, ami életminőségünk romlásához vezethet, másrészt hihetetlen károkat tudunk okozni a környezetnek a túlzásba vitt vegyszerekkel, fertőtlenítő szerekkel. Az agresszív tisztítószerek károsak egészségünk és környezetünk számára is. Legjobb, ha igyekszünk környezetbarát, biológiailag lebomló tisztítószereket alkalmazni. Ilyenek például az ecetsav és az alkohol. A mosogatóhelyet és tisztítóeszközöket folyamatosan tiszta állapotban kell tartani. A mosogatáshoz használt eszközöket (kefe, törlőkendő, dörzsi, szivacs) rendszeres időközönként, tisztítani, fertőtleníteni, azt követően szárítani, szükség esetén a mosogatáshoz használt eszközöket cserélni kell. Nedvesen tárolni tilos. A klasszikus sárga-zöld dörzsi szivacs és színes rokonai világszerte fillérekért kaphatóak, műanyagból készülnek, tehát nem lebomló anyagokról van szó, az újrahasznosításuk sem lehetséges, ezért élettartamuk végén hulladéklerakón végzik. Mosogatás közben ezek a szivacsok a forró víz és az erőkifejtés hatására szakadnak, aprózódnak és a szennyvízbe kerülnek, onnan a környezetbe, végső soron pedig az elfogyasztott ivóvízzel és élelmiszerrel vissza hozzánk, de sajnos már a szervezetünkbe. Az ilyen fogyóeszköznek számító tárgyak vásárlásakor is – és leginkább ezeknél, mert a drága és tartós cikkeknél alaposabban átgondoljuk – figyelembe kell venni, hogy tartós, sokáig használható eszközt vegyünk, valamint az élettartam ezeknél is a használat szakszerűségétől nagyban függ. Nem jut eszünkbe vigyázni a mosogatószivacsra, használat után fertőtleníteni és megszárítani pedig egyszerűbb, olcsóbb, higiénikusabb és környezetkímélőbb is, mint túl sok vegyszert használva mosogatni, utána a vízben áztatva várni, hogy elszaporodjon rajta mindenféle kórokozó és végül a szennyezettségére hivatkozva eldobni a szivacsot. Környezetbarát lehetőségek a lebomló, komposztálható eszközök, mint a kenderzsinegből készült dörzsi, kókuszrost és a luffa tökéletes megoldás mosogatáshoz. Boltban beszerezhetőek, de például a luffatök házilagos termesztése sem igényel komoly kertészeti ismeretet. Melegigényes, kúszó növény, Ázsiában és Afrikában őshonos, virágai sárgák, termése hengeres, bordás és zöld. A magok mezőgazdasági boltokban beszerezhetőek. Fiatal korában, zsengén ehető, azonban mire megérik és besárgul, a rostok képződése miatt a belseje szivacsszerűvé válik. Ekkor kell a termést felakasztva kiszárítani, majd a héját lehúzva méretre vágva használatba venni. A felülete viszonylag durva és érdes, használat előtt megnedvesítve megpuhulnak a rostszálak, de annak érdekében, hogy minél tovább használható legyen, elképzelhető, hogy mosogatási technikát kell váltani. Ez igaz a többi természetes anyagú mosogatóeszközre is. Nem szabad folyó vízben mosogatni vele, illetve mosogató vízben áztatni, mert nem fog megfelelően habzani, hiszen a laza lukacsos szerkezetből könnyedén kimosódik a mosogatószer. Mosogatás után tárold felakasztva olyan helyen, ahol könnyedén ki tud száradni. A lényeg, hogy ne használjuk a vegyszereket, fertőtlenítő szereket lépten-nyomon, próbáljunk ésszerűen, higgadtan és kis önmérsékletet tanúsítva dönteni a felhasználásukról és a szükséges takarítóeszközökről is. Ne felejtsük el, hogy a reklámok nem az igazat, hanem az eladás növeléséhez szükségeset közvetítik felénk. Gondolkozzunk és tájékozódjunk, hiszen sok lehetőség áll előttünk. Rendelkezésre állnak környezetbarát tisztító és mosogatószerek, olyanok is, melyeket házilag is elkészíthetünk. Lehet csökkenteni a mosogatószivacsok felhasználását rendszeres fertőtlenítéssel (mikróban 2 perc, szódabikarbónás áztatás, teafaolaj, stb.), lecserélhetjük lebomló eszközökre (természetes anyagú kefe, luffa, kókuszrost stb.) és akinek lehetősége van rá, akár termesztheti is a luffát. Válasszuk a számunkra vállalhatót, de ne terheljük a környezetünket naponta, hetente kukába kerülő mosogatószivacsokkal a rossz higiéniás gyakorlatok miatt. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Csendes volt a 2020-as advent a Balatonnál

Szokatlanul visszafogott volt az advent a Balatonnál, a hagyományőrző falvakban nyoma sem volt a betlehemező csoportok szerveződésének, és a kántálók is csak otthon dúdolgatták az ünnepköszöntő dalokat. A tóparti települések némelyikében viszont megtalálták a módját a virtuális ünnepvárásnak, sőt a Fogadjon örökbe egy adventi napot, hogy abból ünnepi naptár készüljön elnevezésű akcióba idén többen kapcsolódtak be, mint korábban. Balatonőszödön volt olyan adventi időszak, hogy hatvan-hetven ember is összejött esténként az élő adventi naptár kedvéért. Most a népszokás alapvetően nem változott, karácsony előtt a kicsik és nagyok is együtt indulnak felfedezni azokat házakat, amelyek ünnepi díszbe öltöztetett ablakában vagy az utca felől jól látható udvarrészén megjelent annak az adventi napnak a száma, amelyet az adott család örökbefogadott. – Régebben ezeknek a falusi sétáknak igazi közösségformáló szerepe is volt, mivel a legtöbb helyen készültek a vendég fogadásra: forró teával, forralt borral várták az adventi házszámot kereső csoportot – számolt be az egyik balatoni hírportálnak a hagyományápolás szívet-lelket melengető eseményéről az őszödi falujárást koordináló Csehi Mónika. Mint megtudtuk, Balatonakaliban, Almádiban és Udvariban is készül az adventi naptár, de az ilyenkor szokásos ünnepváró vásárok hangulatát nem volt, ami feledtetni tudta volna. Decemberben szokatlanul csendes volt a lellei BL Yacht Club előtti „vígasságok tere”. Korábban ott rendezték meg a Balaton egyik legszínesebb adventi vásárát, ahol a helyi és a környékbeli árusokon kívül még lengyel kézművesek is kipakolták az ünnepre készült portékáikat. GuJA