Címlap – Ajánló

Pozitív változások a Balaton régióban

Helyzetelemzés, prioritások – a jövő útjai

Pontos helyzetelemzést adott a Balaton régió gazdasági-társadalmi állapotáról Dombi Gábor és Fekete Károly a közelmúltban megtartott online konferencián. A Balatoni Integrációs Kft. által szervezett fórumon a BFT Társadalomtudományi Kutatócsoportjának munkatársai nem csak az elmúlt évek tényeit, trendjeit vették górcső alá – felvázolták a követendő irányokat, a problémák megoldási módozatait is. A tanulmányok gyakorlati életbe történő átültetése, a tapasztalatok levonása az országos és régiós döntéshozók kezében van, ám bizonyos: megfelelő keretet és követendő koncepciót ad a 2027-ig tartó uniós pénzügyi ciklus fejlesztési forrásainak felhasználásához. Dombi Gábor a tájegység érdekérvényesítő erejét a balatoni beruházásokhoz nyújtott nyertes pályázatokon keresztül is vizsgálta. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a régió az országos forrásallokáció közel négy százalékából részesült, de a prioritások – a magyar tenger értékeinek és turisztikai szerepének köszönhetően – érvényesülése alapvetően kedvező gazdasági pozíciókat alapozott és teremtett meg a 2020. évi koronavírus-járványt megelőzően. A teljes forrásszerzési eredményesség mutató alapján – kiemelt forrásallokációs kormányzati figyelem híján – a 2014-2020 közötti uniós programozási ciklus ideje alatt is csak átlagos pozíciójú térségfejlesztés következett volna be. Rendkívül örvendetes, hogy az állandó lakónépesség számának fogyatkozása évtizedes negatív tendenciát követően 2019- ben megállt. Továbbra is negatív a születések és a halálozások egyenlege, de tartósan pozitív a vándorlási mérleg, amely semlegesíti a kedvezőtlen népességváltozási változásokat. A társadalom öregedésének folyamata töretlen, s bár az elmúlt években láthatóan lassult, azonban az eltartottsági viszonyok tovább növekednek az időskorú lakosság számának növekedésével. A tendencia arra utal, hogy négy évtized múlva a Balatonnál az aktívak és eltartottak aránya nagyjából kiegyenlítődik. A tóparti gazdaság meghatározó ágazata az idegenforgalom. A statisztikai adatok szerint a koronavírus-járványt megelőzően folyamatosan növekvő turisztikai kereslet, erősödő fizetőképes belföldi vendégforgalom jellemezte a térséget. A pandémia „eredménye”: tavaly nyolcszázhúszezer fővel kevesebb turista érkezett a Balatonhoz, mint 2019-ben, a vendégéjszaka szám pedig ugyanebben az időszakban több mint két és félmillióval csökkent. A turizmusszektor 2020 tavaszi és őszi-téli kényszerű leállása között nyáron megélénkült a vendégforgalom, amely a kereskedelmi férőhely- és szobakapacitások magas kihasználtsága mellett extrém áremelkedést hozott. A 2010 óta mérséklődő munkanélküliség – a koronavírus-járvány hatására – a több évtizedes szezonális ciklus alakulásával ellentétes módon olyan időszakban növekedett, amikor annak csökkenése lett volna várható. Napjainkban azt érzékelhetjük, hogy a térség munkaerő-piaci anomáliáit a koronavírus-járvány által generált, kikényszerített munkanélküliség fokozta, s elhúzódásával időben is tartóssá tette. Fekete Károly a Balaton Kiemelt Térség Stratégiai Program társadalmi egyeztetésének eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta: a fejlesztési dokumentumok jelentőségét a helyben megfogalmazott igények, társadalmi elvárások minősítik, s így azok megfelelő háttér támogatást is biztosítanak a kormányzattal folyó tárgyalások során. A koncepció új fókuszpontokat emel a prioritások közé: előtérbe kerül a klímaadaptáció, a népességmegtartó- képesség javítása, a térségi kohézió erősítése. A tóparti szervezetek, a helyi civil közösségek számos olyan – ma még talán nóvumnak számító – szükségleteket is megfogalmaztak, mint a kulturális infrastruktúra javítása, a közösségi terek modernizálása, a társadalmi felzárkóztatás, a szemléletformálás, a települések hatékony együttműködése. A javaslatok lefedik a gazdaság szinte valamennyi szegmensét, de hangsúlyos szerepet kapnak azon ágazatok, melyek a balatoni tradíciókra alapoznak, s így szimbiózisban élnek a turizmussal, a vendéglátással. Megkülönböztetett figyelem kíséri a kézműves ipart, az őstermelők tevékenységét, a kulturális attrakciókat, s gondolnak a jövő nemzedékére is. A szülőföldhöz való visszatérést segíthetik a különböző ösztöndíjak, pályakezdő támogatások, a lakhatási lehetőségek bővítése, s természetesen előkelő helyen szerepel a közlekedés korszerűsítése, a víz-és tájvédelem is. A konklúzió pedig: a fenti teendők végrehajtása tovább erősítheti a térségi identitást. Süli Ferenc

Életbe lépett a társelnöki tisztség a BFT-nél

Operatív programok – cél a versenyképes Magyarország

Az Országgyűlés az elmúlt év végén fogadta el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosítását, amelynek egyes rendelkezései érintik a Balaton Fejlesztési Tanácsot is. A testület hatályos szervezeti és működési szabályzatát ennek megfelelően az új jogszabályhoz kellett igazítani – e kötelezettségének februári ülésén tett eleget a grémium. A módosított törvény további két taggal bővíti a tanács tagjainak létszámát és létrehozta a társelnöki rendszert. A testület két új tagja a területrendezésért, illetve a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője – az újonnan létrehozott elnöki tisztséget betöltő személyt ez utóbbi tárcavezető jelöli ki. Erre a pozícióra a miniszter Navracsics Tibort kérte fel. A BFT választott elnöke – eddig és a továbbiakban is – a tagok közül kerül megválasztásra. Az elnökök feladataikat azonos jogkörrel, „egymással együttműködve”, mint társelnökök látják el, a BFT üléseit „együttesen hívják össze”. A kormány ugyancsak az elmúlt évben döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező történelmi régiók nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gazdasági egységként fejlődhessenek. A Balaton térségét a Dél-dunántúli- és az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna érinti. A térség gazdaságfejlesztésének összehangolását segítendő a testület elfogadta azt a javaslatot, hogy a két zóna programjának kidolgozását irányító kormánybiztosok tanácskozási jogú tagként kapjanak meghívót a tanács üléseire. Az online ülésen kiemelt kérdéskörként szerepelt a Balaton vízvédelme, a jelenlegi és leendő beruházások célja, várható eredménye. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve Illés Lajos, a Viziterv irányítója számos feladatot sorolt fel. Ezek közé tartozik a 120 cm-es maximális üzemvízszintből adódó feladatok tervezése: mély területek kezelése, rendezése, partbiztosítások rekonstrukciója, a déli kisvízfolyások vízkár elhárítási fejlesztése, a Sió vízlevezető rendszer továbbfejlesztése, rekonstrukciója. Ez utóbbi esetében a kivitelezési költség eléri a tizennyolcmilliárd forintot, átadása pedig 2023 végén várható. A vízminőség javítását segíti elő a külsőbelső terhelés csökkentése – iszapkotrás, a Kis-Balaton és a szűrőmezők rekonstrukciója. A tóból eltávolított iszap elhelyezésére több megoldás kínálkozik: a működő három zagytéren kívül lehetőség nyílik a mély fekvésű területek feltöltésére, bánya rekultivációra, de a mezőgazdasági célú hasznosítás is bizonyos lehetőségeket rejt magában. Konkrétan – savanyú talajok javítása meszezéssel. A balatoni iszapkotrással – mely a felső harminc centimétert érinti – kinyerhető meszező anyag mennyisége kielégítheti Zala és Vas megye leginkább talajjavítást igénylő, mintegy negyvennégyezer hektár nagyságú területét, mely hatalmas termékenységnövekedést és gazdasági hasznot hozna a térségben élőknek. A tervek szerint nem csak a meder kerül a munkálatok célkeresztjébe: a tó kétszázhetven kilométer hosszú partszakaszán a partvédőművek felújítására és átépítésére kerülne sor – ennek hossza ötvennégy kilométer. A nádasok védelme változatlanul elsőbbséget élvez. Jellemző korunk mentalitására, hogy – a legújabb felmérések szerint – a víz közeli ingatlantulajdonosok hódító kedve semmit sem csökken. A „nádirtási aktivitás” négy év alatt két és félszeresére emelkedett. A tanácskozáson Navracsics Tibor prezentálásában – aki kormánybiztosi megbízatással bír e témakörben – sor került az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Stratégiai célrendszerének bemutatására is. Megtudhattuk, hogy a nemzeti fejlesztési célok fő súlypontjaihoz tartozik a Kárpát-medencei régió versenyképességének növelése, a gyors, kényelmes közlekedés biztosítása. A koncepcióban gyarapodó, egészséges, a munkaerőpiacon versenyképes népesség, energia független Magyarország, csúcstechnológia, innováció, magas hozzáadott érték a hívó szó, az elérendő állapot. A gazdaságfejlesztési zónák finanszírozását az unió 2021- 27-es pénzügyi forrásai biztosítják, a hét operatív program sikerét pedig az összes magyar allokáció – több mint ötvenegymilliárd euró – vetíti elénk. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke hozzászólásában a közigazgatási területen zajló – és tervezett – beruházásokat ismertette. A jelentős fejlesztések közé tartozik a kontinensen is kuriózumnak számító tesztpálya, hamarosan megkezdődik a harcjármű üzem építése, feszített ütemben készül az M7 autópályát Zalaegerszeggel összekötő négysávos útszakasz, folytatódik a vasútfejlesztés, sportlétesítményekkel gazdagodnak a települések, s a Magyar Falu program eredményes pályázatainak köszönhetően óvodák, iskolák, orvosi rendelők, közterületek újulnak meg. A BFT februári ülésén Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos arra hívta fel a testület figyelmét, hogy nőtt a vízfelületen megjelenők száma, s az új vízi eszközöket fenntartással fogadják a strandolók. A szabálysértők kiszűrésére – a fürdőzők biztonsága érdekében – célszerű lenne automatikus közlekedési eszközkövető rendszert kiépíteni. Süli Ferenc

Biodiverzitás – az élővilág változatossága

Közös felelősségünk a Balaton megóvása

A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség a földi élet, az élővilág változatossága. Jelenti az élőlények és együtteseik minden öröklött változatosságát nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is. Az egyes fajok genetikai variációkészlete a genetikai sokféleség. Nemcsak az egyedek különböznek egymástól, de ezek populációi is. A sokféleség következő szintje az ökoszisztémáké, vagyis a különféle állat- és növénytársulások, valamint az ezeket egyesítő biomok. A társulások együttesei az úgynevezett társulás-komplexumok, ezeket az ökológia tanulmányozza. Az egyes társulások keletkezése, átalakulása, pusztulása a bioszféra létezésének, fejlődésének alapvető jellemzője; ez a jelenség a biodiverzitás dinamikája. A biológiai sokféleség folytonosan változik a földtörténet során, és ez a változás folyamatosan megy végbe a mai napig. A biológiai sokféleség a bioszféra immunrendszere. Minél nagyobb a sokféleség, annál nagyobb az immunitás, vagyis a környezet változásaihoz való alkalmazkodásnak akkor van nagyobb esélye, ha minél nagyobb készlet áll rendelkezésre fajokból, amelyből szelektálni lehet. Rendszer szinten még igen drasztikus környezeti változások esetén is megvan annak az esélye, hogy a sokféle alkalmazkodási formából legyen túlélő. A biológiai sokféleség tehát a rendszer Aktuális stabilitását is jelenti egyben. A biodiverzitásra jelenleg az emberi tevékenység van a legdrámaibb hatással. Az éghajlatot érintő egyes változások visszafordíthatók szerencsés esetben, de a fajok kihalása véglegesnek tekinthető. A génbankok által tárolt tudás egyelőre még nem hozzáférhető gyakorlati szempontból, vagyis az emberiség még nem tud kihalt fajokat „visszahozni”. Egy-egy faj eltűnésével olyan változások indulhatnak el, amelyek egész ökoszisztémák összeomlásához vezethetnek és jelen pillanatban nem tudhatjuk, hogy bolygónk és az emberiség mekkora mértékű biodiverzitás csökkenést képes elviselni egy széleskörű ökológiai összeomlás beálltáig. A Balaton mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, a parti és a feltöltődő részein nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilággal rendelkezik, mely a sekély tavak klímaváltozással szembeni fokozott sérülékenységét hordozza magán. Az alábbi élőhelyek különböztethetők meg: nyílt víz, fenék, nádas és vízpart, éles határ azonban köztük nem vonható. A nyílt vízi életközösségekre a plankton-szervezetek a legjellemzőbbek. Egyesek aljzaton, mások a nádszálak bevonatán, kövek, műtárgyak felületén élnek. A tó parti zónájában az elmúlt évezredek alatt változó nagyságú és változatos faj-összetételű nádasok (sásokkal, gyékényfélékkel) alakultak ki, amelyek a különböző emberi beavatkozások – például lecsapolások miatt – hol kisebb, hol nagyobb területtel bírtak. A tó nádasainak összterülete manapság nem éri el 1100 hektárt, de a nádasoknak mégis jelentős a természet- és környezetvédelmi, a tájképi és gazdasági szerepe (a szárazföld és víz határán ún. szegélytársulás alakul ki; fontos élőhely (növény, madár, hüllő, kétéltű, stb.); fontos táplálkozóhely; jó „partvédő mű”: véd a hullámzástól, széltől, elhabolás ellen; a szárazföld felől jó „biofilter”: a szárazföld felőli stresszek ellen, megközelítés ellen véd, az eutrofizálódás sebességét csökkenti, a nád gazdaságilag értékesíthető). A nádas öv átmenet a nyílt víz és a szárazföld között. Nem szabad alárendelni logikátlan érdekeknek (zavarja a kilátást, útban van, minden telektulajdonos saját stéget akar). Minden beavatkozásnak következménye van a tóban és a parti sávban, nem lehet cél a tó elmocsarasodása, de a nádasöv megsemmisítése sem. Ezért a parti sáv használata és védelme közötti konfliktus feloldását ökológiai szemlélettel, tudományos megalapozottsággal és átgondoltan kell végezni. A Balaton állatvilága is nagyon gazdag, a mai ismeretek szerint a tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él. Mikroszkopikus méretű állatkák tömegesen fordulnak elő a vízben – állati vagy zooplanktont alkotva. Az iszapos fenék jellegzetes tagjai a különböző puhatestűek és férgek. A tó és öbleinek rovarfajai közül kiemelhető néhány védett szitakötő: a nádi acsa, a lápi acsa és az útszéli szitakötő. A Balatonban mintegy 41 halfaj ismert. A meder és a parti zóna jelentős számú kétéltűnek és hüllőnek is otthont jelent. A Balaton továbbá élőhelyet és vonulási időszakban, valamint télen pihenőhelyet biztosít számos madárfaj számára, illetve az emlősök számára is fontos élőhelyet jelentenek. Ezekre az életközösségekre vonatkozóan a szakemberek szerint szintén a csökkenő egyedszám, és biodiverzitás vár. A természetes és természetközeli élőhelyek a klímaváltozással kapcsolatban több módon is érintettek. Egyrészt jelentős szerepük van a mikroklíma és a vízháztartás szabályozásában is, ezáltal ellensúlyozni tudják a klímaváltozás bizonyos hatásait, másrészt a változó klimatikus körülmények hatására maguk az élőhelyek átalakulnak, esetenként élhetetlenné válnak a korábban jelen lévő fajok és fajták számára. A változó éghajlati feltételek következtében az ökoszisztémára jellemző rendkívül komplex kapcsolatok is megváltozhatnak. Ez azt jelenti, hogy a természetben jellemző táplálékláncokban bekövetkező változások több állat- és növényfaj populációjának életműködését is megzavarhatják, mivel a természetben összetett kölcsönhatások érvényesülnek. A Balaton mára gyakorlatilag körbeépült, hatalmas népszerűségnek örvend hazánkban, elsősorban a nyári időszakban, ebből kifolyólag az emberi hatások okozta terhelés igen jelentős. A tó vízi és vízparti élővilágának megőrzéséhez, állapotának javításához elengedhetetlen az emberi tevékenység szabályozott keretek között tartása. A vízparti élővilág védelem fontos része a szezonális szúnyogirtás átalakítása, egyéb alternatívák keresése. A jelenleg általánosan alkalmazott vegyi irtás rendkívül drasztikus hatással van az ökoszisztémára, nem csupán a szúnyogok, hanem egyéb rovarok, gerincesek pusztulását is okozza, a méreg bekerül a táplálékláncba, súlyos károkat okozva ezzel. Jellemző konfliktusforrás azonban az is, hogy az állandó lakosok és a turisták is teljesen szúnyogmentes környezetet várnak el, ami nem megvalósítható – különösen vízparti üdüléskor vagy horgászat közben. A fecskék és denevérek eltűnése sem csak önmagában fontos (bár a szúnyoginváziók esetében igen), hanem azért, amit jelez – a lakókörnyezetünk elszennyeződését, fenntarthatatlan társadalmi igények és szokások kialakulását. A mesterséges denevérodúk kihelyezése, a fecskeállomány védelme, a madár-ember konfliktusok kezelése, a felelős környezethasználat (udvarokon lévő pangóvíz-megtartó helyek megszüntetése, sűrű bokros részek kialakítása az énekesmadarak számára, pókok védelme) kialakítása a lakosokban még gyerekcipőben jár. A települési zöldfelületek fontos feladata a pontszerű élőhelyek megteremtése mellett az életközösségek összekapcsolása, ökológiai folyosóként kapcsolódásuk elősegítése. A zöld infrastruktúra ökológiai előnyeinek egyik jelentős területe a biodiverzitás, vagyis biológiai sokszínűség növelése. Fontos szerep juthat ezen zöldfelületeknek a beporzásért felelős rovarok életterének, életfeltételeinek biztosításában. Ezek a fajok ugyanis kiszorultak, egyre jobban kiszorulnak az intenzív mezőgazdasági termelést folytató vidéki területekről. A zöldfelületek szerkezeti összetételére jellemző, hogy megtalálhatók köztük a gondozott vagy a kialakítási igényeihez képest nem eléggé karbantartott, ezért spontán elgyomosodó, kisebb-nagyobb parkok, illetve ide sorolandók a nagyjából természetes állapotokat tükröző nyírt gyepek, de még azok a köznyelvben bozótosnak nevezett foltok is, amelyek külön gondozást nem kapnak, csupán a települések megtűrt, gyakran vizenyős területei. Ezek helyi szinten fontos élőhelyek, utolsó szigetek lehetnek. Előfordul, hogy a kiszárítás, feltöltés veszélye fenyegeti őket, mivel még nem eléggé elterjedtek a víz-visszatartást elősegítő, kialakult életfeltételeket megőrző, vagy javító, revitalizációs megoldások. További gyakori jelenség, hogy egy nagyobb területegységet figyelembe véve nincsenek idősebb korú fákból álló mezővédő erdősávok, vagy ligetszerű, kiemelkedő facsoportok. A régebbi városi parkokban találhatók csak olyan, 20-25 m magasságú fák, amelyek biztonságos költő és pihenőhelyül szolgálnak az ember közelségét jól tűrő madárfajok számára, amelyek fogadtatása gyakran ellenséges (vetési varjú, csóka). A biológiai sokféleség tehát az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, tiszta ivóvíz, tiszta levegő, egészséges élelmiszer formájában. Ezeken túl a mentális és fizikai egészségünk is az ökoszisztéma szolgáltatásokra épül, hiszen sok gyógyszer alapanyagát kapjuk a természettől. A zöld növények nélkül nem lenne oxigén, a méhek beporzó tevékenysége nélkül nem lenne élelmiszer, a fák pedig képesek elnyelni a levegőben lévő szennyező anyagokat a városi területeken, árnyékot és kellemes mikroklímát biztosítani számunkra. Sajnos azonban hazánkban is jellemzőek – az élővilág változatosságával kapcsolatosan – az egész világra jellemző tendenciák. Sok esetben a rövid távú gazdasági érdekek dominálnak a közép- és hosszú távú környezeti-, társadalmi- és gazdasági érdekek felett. A biológiai sokféleség fennmaradása azonban alapvetően fontos az emberi élet feltételeinek, illetve a jól-létünk biztosítása érdekében. Ezért bánjunk okosan a természeti erőforrásokkal, legyünk hálásak az ökoszisztéma szolgáltatásokért és védjük lehetőségeinktől és erőnktől függően a biodiverzitás minden szintjét. Ne feledjük, rajtunk is múlik!

Nádastűz volt Fonyódnál

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hétvégi felmérése szerint 127 hektárnyi területet érintett a tűz a Nagyberekben. A növényzet úgy tűnik, hogy kevésbé sérült, mivel a területre jellemző téli sás még nem hajt, egy rétisas fészek pedig nagy szerencsére nem sérült meg. A tűzoltóknak február 28-án hajnalra sikerült eloltaniuk a tüzet, ám munkájukat az erős szél nagyban megnehezítette. A tűz okát még vizsgálják.