Category Archives: Egyéb

Címlap – Ajánló – 2019. január

X. Fonyódi Kolbászfesztivál

Címlap – Ajánló

Európa egyik legbiztonságosabb tava – a Balatoni Futár melléklete

Tények, aktualitások a Balaton köz- és vízbiztonságáról

Fókuszban a biztonság

A Balaton vonzerejének, turisztikai értékének növekedése, a nemzeti jövedelem termelésében betöltött szerepének biztos pozíciója jelentős mértékben a tó és környezete – európai mércével mérve – magas színvonalú biztonságának is köszönhető. Ebben számos szervezet, hatóság és egyesület összehangolt, céltudatos munkája jelenik meg, ám nincs olyan jó mutató, amely ne lenne tovább javítható. Ezt valljuk mi is a Balaton köz- és vízbiztonságának megteremtésében munkálkodó szervezet tagjaiként. A Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete a közös cél érdekében integrálja a jelzett szervezeteket, képviselőik alapvetően a saját szervezetük sajátosságainak megfelelően, de a Balatonért dolgoznak ennek keretében. Az elmúlt években is számos hatékony fejlesztést sikerült realizálnunk, de vannak olyan elkerülhetetlen jelenségek, amelyek okán további jobbító intézkedések, fejlesztések és szolgáltatások szükségesek. Gondoljunk csak az egyre több érdeklődőt vonzó szabadtéri rendezvényekre, a vízfelületen zajló élénk és egyre újabb és újabb eszközöket felsorakoztató sportversenyekre, a klímaváltozás okán egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekre. A 2017. évi szezonban kiugróan magas számú vízi tragédiák, az egyre bővülő rendezvény kínálat, a szezon időszakának örvendetes növekedése, a helyi-, régiós- és nemzetközi rendezvények számának növekedése e szervezeteket eddig nem tapasztalt kihívások elé állítja. Jelen összeállításban több olyan tevékenységről, szolgáltatásról és fejlesztésről esik szó, amelyek ma vagy holnap már éreztetik hatásukat. A hivatásuknak élő rendőrök, tűzoltók és mentősök mellett a szabad idejükből erre áldozni kész vízimentők, polgárőrök, továbbá e szervezetek tevékenységét különböző szolgáltatásokkal segítő meteorológusok, rádió-távközlési és hajózási szakemberek koordinált együttműködése ma már nélkülözhetetlen. Megtiszteltetés lenne számunkra, ha a Balaton környezetében élők, itt vendégként, vagy szolgáltatóként tartózkodók visszacsatolnák, saját tapasztalataikkal és javaslataikkal is segítenék munkánkat. Jamrik Péter közbiztonsági tanácsos a BFT Közbiztonsági Testület elnöke

„Mentőöv” program – elsődleges cél a prevenció

Mint általában, idén is júliusban és augusztusban volt több látogató a Balatonon. A tó száznegyven kijelölt és ennél is több jelöletlen fürdőző helyén egy-egy forró napon több mint háromszázezren töltötték szabadidejüket. A nyári időszakban viharjelzés elrendelésére a három medencében összesen ötszázötvenegy esetben került sor. A vízimentés szervezése-irányítása, a belső erőforrások megosztása-elosztása, a hajók megfelelő üzemeltetése, a rendőri szolgálat szervezése elsősorban a várható időjárási helyzet, valamint a bejelentett rendezvények szerint történt. A BVRK állománya az idegenforgalmi szezonban háromszázharminchat fő mentését hajtotta végre sikeresen. Sikertelen mentés, vagy viharos helyzetben történt baleset, mentéssel kapcsolatos vízbefulladás nem volt. Az értékelt időszakban hat vízbefulladás történt, mely több mint 60 %-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A vízbefulladások közigazgatási hatósági vizsgálata jelenleg is zajlik, de már most megállapítható. hogy idén nem az emberi felelőtlenség okozta a vízbefulladások nagy részét. Az emberi felelőtlenségből bekövetkezett eseteknél látható, hogy ezen eseteket megelőzni csak a vízi kultúrára való neveléssel, a megfelelő vízi magatartásra és az úszni tudásra történő oktatással lehet, ami mutatja a prevenció jelentőségét. A Balaton vízi biztonsági rendszere Európában egyedülálló, ennek további javítására a növekvő látogatottság, az időjárási változások, a vendégkör változó összetétele, valamint az ezekkel együtt járó 2017. évi balesetek okán a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete egy, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság szakemberei által megálmodott „Mentőöv” prevenciós munkaprogram kidolgozásáról és bevezetéséről döntött. Ennek a programnak – a jelenlegi vízparti tájékoztatásnál jóval magasabb szintet adó – célja az, hogy a jelenlegi kereteken belül, jogszabály módosítások elkerülésével, számos vendégkör, eltérő igényű és viselkedésű látogatói kör számára úgy biztosítson információkat, hogy ne emeljen ki negatívan egyetlen vízhez kapcsolódó szegmenst sem, hiszen a vízbefulladások okai is szerteágazóak és multidimenziónálisak. Már a tavaszi időszakban elindítottunk egy nagy balesetmegelőzési kampányt, amiben a teljes Balaton-part ötvenegy általános iskoláját kerestük meg tájékoztató előadások megtartására. A balesetmegelőzési kampányunkat az iskolai szünidő megkezdődésével az idegenforgalmi szezonban is folytattuk. Véleményem szerint a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság a vízirendészeti állomány felkészültségének, a jó tervezésnek, végrehajtásnak köszönhetően a 2018. év idegenforgalmi szezonjában is hatékonyan és eredményesen helytállt. Az elmúlt évben érkezett 7 db Zodiac Pro típusú (2 db 500, és 5 db 750) szolgálati kisgéphajó a nagy teljesítményű korszerű motorokkal, modern navigációs rendszerekkel az idén is jelentősen segítette feladataink ellátását (járőr szolgálat, kutatás, mentés). Az értékelt idegenforgalmi szezon, akár az előző, komoly vízirendészeti leterheltséget okozott. Szinte egész nyáron nagy tömegek érkeztek a tóra, a vízterület humán terhelése kiemelkedő volt. A tavaszi felkészülés, a Mentőöv program keretében végzett prevenciós tevékenység, az idegenforgalmi szezonban végrehajtott biztosítási és mentési feladatok sikeres végrehajtásának eredményeképpen csökkent a vízbefulladások és a balesetek száma, s ez a tény is azt mutatja, hogy a Balaton még mindig Európa legbiztonságosabb tavaként említhető. Horváth László r.ezredes, rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető

Két évtizede óvják az emberi életet

A vízimentési feladatok ellátása csak egy a számtalan feladat közül, amelyet egyesületünk végez – egy másik fontos pillér az utánpótlás oktatása, nevelése. Örvendetes, hogy ebben az évben is szép számú jelentkező volt tanfolyamainkra, melyeket az egész év folyamán, országszerte szerveztünk. Ebben az évben harminckét Balaton-parti településen voltunk jelen, ötvenhét strandon és hét medencénél – összesen hatvanhárom helyszínen voltak jelen kollégáink. A strandi vízimentők közel 3.500 esetben láttak el könnyű sérültet és biztosították a bajbajutottaknak a megfelelő, szakszerű ellátást. Mentőhajóink sem tétlenkedtek. A szezonban több, mint háromszáz alkalommal futottak ki bajbajutotthoz, vagy rendezvények biztosítása miatt. Hajós szolgálatunk és strandi vízimentőink öt esetben végeztek újraélesztést. Fontos feladataink közé tartozik a rendezvénybiztosítás. Sokan nem tudják, de egyesületünk nem csak a vízen és a strandokon, de a Balaton északi partján egy mentőtiszti gépkocsival is segíti az arra rászorulókat. Június végétől szeptember elejéig napi ügyeleti rendben segítettük a térségben egészségkárosodást szenvedett személyeket. Ezt a tevékenységünket az Országos Mentőszolgálat koordinálta. Több, mint hetven esetfeladatot láttunk el. Munkánkban kiemelt szerepet kap a prevenció, ezért az előző évekhez hasonlóan ez évben is folytattuk népszerű Vízimentő RoadShow-inkat, ahol az érdeklődők megismerkedhettek az újraélesztés helyes technikájával, a fürdőzés szabályaival és más egyéb hasznos információval. Az idei szezonban egyesületünk – a Balaton Fejlesztési Tanács MENTŐÖV projektje keretében – és az UNIQA Biztosító nagyszabású, közös kampányba kezdett. A kampány fókuszában természetesen a biztonság és balesetmegelőzés állt. A programsorozat július 13. és augusztus 18. között két strandon, a Balatonfüredi Kisfaludy és a vonyarcvashegyi Lidó strandon zajlott. A program iránt érdeklődők különböző játékos feladatokban próbálhatták ki magukat és tanulhattak az újraélesztésről, balesetmegelőzésről. A kezdeményezés 5.500 embert vonzott a rendezvényekre, melyeken negyvennyolc önkéntes vízimentőnk vett részt szakmai segítőként. Nem mehetek el szó nélkül ingyenes segélykérő alkalmazásunk mellett sem. A BalatonHelp-et idén is igyekeztünk minél szélesebb körben megismertetni a tavi hajósokkal és a Balatonnál pihenőkkel. Egy másik, szintén említést érdemlő dolog: gyermektáboraink népszerűsége. A nyár folyamán három turnusban érkeztek a táborba a vízimentés iránt érdeklődők. Ahogy az előző években, a gyermekek most is játékos formában ismerkedhettek meg a vízimentéssel és a vízbiztonság fő elemeivel. Emellett sokat tanultak a vizek veszélyeiről, az időjárási és demográfiai adatokról, az önmentésről, egyesületünk munkájáról, a mentőeszközök használatáról és a fürdőzési szabályokról. Örömteli, hogy az idei szezonra elkészült a Balatonkenesei Mentésirányítási Központunk, ahol nyugodt környezetben, kiváló munkakörülmények között kezdhettük meg a mentésirányítási feladatokat. A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel változatlanul erős a kötelék, hiszen együtt, 24 órás szolgálatban üzemeltettük a VMSZ Mentésirányítási Központját és a Balatoni Hajózási Információs Szolgálatot. S néhány gondolat a jövőről: 2019 különösen fontos év lesz az egyesület életében, hiszen megalakulásunk huszadik évfordulóját köszönthetjük! Ennek örömére és megünneplésére színes programokkal készülünk. Ígérhetem, hogy 2019-ben is számos helyszínen, különböző programok keretein belül találkozhatnak velünk a strandolók és érdeklődők. Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke

Viharjelzés tavainkon: korszerűsítés és új technológiák

Európai uniós forrásból várhatóan nyolc új viharjelző állomás létesül a Balaton régió területén, a már működő telephelyek pedig a fejlesztéseknek köszönhetően modernizálódnak, korszerűsödnek. Mindemellett a katasztrófavédelem régióban tevékenykedő egységeinek mentési képessége csaknem ötven új eszközzel, azon belül újonnan beszerzett járművekkel erősödik. A projekt várhatóan 2019-ben fejeződik be. Magyarország legnagyobb, és turisztikai szempontból kiemelt fontosságú tavain viharjelzőrendszer működik, amelyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főgazgatóság (BM OKF) működtet. A rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat indítja el az obszervatóriumaiban megállapított időjárás alapján, a technikai üzemeltetést pedig a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) végzi. A BM OKF és az RSOE alkotta konzorcium által elindított, a „Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén” elnevezésű uniós projekt célkitűzése, hogy a katasztrófavédelmi szervek Somogy, Veszprém, Zala megye területén is hatékonyabban legyenek képesek beavatkozni – akár a szélsőséges időjárási jelenségek nyomán bekövetkező események során, akár a klímaváltozás következtében kialakult helyzetekben. A legfőbb cél tehát, hogy a katasztrófavédelem egységei extrém, kritikus helyszíneken is képesek legyenek dolgozni, ennek során a bajba jutott állampolgárok életét és anyagi javait megmenteni, mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. A projekt a mentési tevékenység mellett a viharjelző rendszer fejlesztésére is fókuszál. Ez három fő területen valósul meg. A meglévő villanócsöves jelzők felújítása és korszerűsítése összesen tizennégy állomást érint. A beruházás végére valamennyi Balaton-parti állomás LEDes fényjelzéssel működik majd. A korszerűsítés során az új fényforrások eltérő méretű és különböző technikával készült oszlopokra kerülnek fel. A magasság meghatározásakor figyelembe veszik a láthatóságot, hiszen minden lámpa esetében az a legfontosabb, hogy az adott helyen a lehető legjobban lehessen a jelzést látni. Ahhoz, hogy nagyobb legyen a lefedettség és a jelzések láthatósága is javuljon, a korszerűsítés mellett új parti állomások telepítésére is szükség van. Viharjelző állomás kerül Balatonszepezdre, Balatonedericsre, Fenékpusztára, Balatonszárszóra és Tihanyba. A tó közepére telepített jelző egy teljesen új és innovatív megoldás a viharjelzés történetében. A vízbe állított oszlopon elhelyezett lámpák tökéletesebbé teszik a jelzések észlelését. A vízügyi igazgatóság munkatársaival együttműködve a szakemberek három oszlopot helyeznek el a tóban, ezeken kapnak helyet a LED-lámpák, illetve az ezek működéséhez szükséges napelemek és a vezérlőszekrény. Az új állomások helyének kiválasztásakor az volt a cél, hogy a tó mindhárom medencéjébe kerüljön egy-egy vízi viharjelző okoslámpa, így Siófok, Szigliget és Keszthely lesz a három új helyszín.

Kiszámítható biztonság: a viharjelzés háttere

A 2018-as viharjelzési szezonban egyetlen olyan vízi baleset sem volt Magyarország tavain, ami a viharjelző rendszer nem megfelelő működésére lett volna visszavezethető. A viharjelző rendszer részét képezi a Balatonon harmincegy stabil, parti viharjelző állomás. A kiemelt strandokon elhelyezett tizenöt mobil jelzőkészülék, továbbá a hatvan rádió, valamint a vízirendészeteken működő ügyeleti monitoring rendszer az online viharjelzést szolgálja. Összesen tehát ötvenhat állomás szolgálja a fürdőzők és a vízen tartózkodók biztonságát. 2000 óta a viharjelzőrendszerek eszközállománya nagymértékben bővült, az elmúlt négy évben a viharjelzők száma másfélszeresére nőtt. A 2019-ben tervezett fejlesztéseknek köszönhetően tovább erősödik a térségben élők és pihenők biztonsága. Iványi Bálint Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Mi fán terem az RSS koncepció a Balaton térségében?

Esőzés, szélvihar, fakidőlés, ónos eső, nádas és erdőtűz, partfalcsúszás, közlekedési baleset, halpusztulás, gyapjaslepke invázió, alacsony vagy magas vízállás, jegesedés, part menti területek elöntése, vízi balesetek, sárfolyás – a veszélyformák is mutatják a sokféleséget mifelénk. A leggyorsabb segítség helyben, a civil szervezetekben van. Ennyi szervezet és ennyi ember viszont nincs a balatoni településeken. Próbáljuk meg a helyi civil erőket egy komplex szervezetbe összefogni, hogy ennyi mindennek meg tudjunk felelni, ez az ötlet hozta létre a hazánkban úttörőnek számító RSS rendszert.

A helyi civil erők összefogása

Tűzoltó, polgárőr, mentő, természetvédő- és vöröskeresztes egyesület is dolgozik a települések biztonságán. Mi lenne, ha a tettre kész embereket integrálva lehetne a mentő tevékenységet fejleszteni? Erre alapozott a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Tanácsadó Testülete, amikor az RSS (Rescue-Safety-Security) rendszer megismertetését és elterjesztését célozta meg – ezt ugyanis pontosan erre találták ki! A fő cél a települések önvédelmi képességének növelése! Ha van ember, tudás, minimális eszköz, akkor a bajt helyben a legkönnyebb elhárítani, de előre látva egyszerűbb megelőzni is. Az első kérdés: Mire, milyen veszélyekre kell felkészülni? Ha ezt tudjuk, célirányos lehet a képzésünk és az eszközeinket is ehhez igazíthatjuk. Ezért első lépésként elkészült egy balatoni veszélytérkép, amely számba veszi: • Milyen speciális veszélyeztető tényezők vannak a térségben? • Mikor, milyen időszakokban kell erre számítani? • Kiket veszélyeztet? • Hol, a település mely részén okozhat veszélyt? • Melyek a megelőzés érdekében lehetséges teendők? • Hogyan védekezhetünk ellene, ha bekövetkezett a baj? Ez a működő szervezeteknek segítség a felkészüléshez, de egyben segítheti a célirányos pályázatokat is, hisz konkrét problémákra keres megoldásokat. Pontosan tudható belőle például: hol, mely utcákat veszélyeztet egy tőzegtűz, partfalomlás, vagy a magas vízállás? Mi a legfontosabb teendő a megelőzésben és a védekezésben? Az integrált szervezet előnyei abból is adódnak, hogy közös az infrastruktúra, a kevesebb ember komplexebb tudással rendelkezik, a koordinált együttműködéssel pedig hatékonyabb lehet a munka és a pályázati forrásokhoz is könnyebb hozzájutni. Később előrelépve, néhány településen akár korszerű diszpécseri rendszer is kialakítható. (Pl.: térfigyelő, sebesség kontroll, beteg- és idősvédelmi, környezetvédelmi szenzorok, forgalmi érzékelők, stb.)

Jó gyakorlat bemutatása

A kidolgozott anyagokra építve fő célunk módszertani foglalkozásokkal, képzéssel a „jó gyakorlat” bemutatásával támogatni az egyesületeket. Tagjaik szakmai felkészítésével, a speciális beavatkozások fogásainak és az eszközök alkalmazásának elsajátításával segíteni munkájukat, úgy, hogy később ők is át tudják adni azt a saját településükön. Speciális tudással rendelkező egyesületeket mutattunk be, amelyek gyakorlati és technikai bemutatóikkal ösztönző példák lehetnek az egyesületek számára. Arra törekszünk, hogy bemutassuk: mit jelent mindez a térség egyesületei számára? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak? Milyen megoldásokat alkalmaznak az erre törekvő egyesületek? Melyek a Balaton térségének veszélyei? Hogyan védekezhetünk ezek ellen? A Balaton Térségi RSS mintaprojekt különösen fontos, itt ugyanis a rendészeti, rendvédelmi, elsősegély-nyújtási-, sérült ellátási- és betegszállítási, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa- és természetvédelmi feladatok fokozottabban, a turizmus, valamint a természeti környezet miatt nagyobb sérülékenységgel jelennek meg. Heizler György a Somogy Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke

A Balatrönk-2 közösségi rádiórendszer fejlesztése

A Balatrönk analóg rádiórendszert az RSOE kísérleti jelleggel még 1988-ban építette ki a Balaton keleti medencéjének lefedettségével. Ezt követően a kísérlet pozitív tapasztalatai alapján 1999-ben csatlakoztak a jelentősebb közbiztonsági szervezetek, a rendőrség, a vízirendészet, a tűzoltóság és Országos Mentőszolgálat egyegy segélyhívás fogadására alkalmas állomás befogadásával, majd 2000-től saját célra is számos mobil- és kézi terminált kaptak. Az új évezred elején kialakult a közösségi célú felhasználás metodikája, forgalomszervezési technikája és folyamatosan nőtt a felhasználói csoportok, valamint a terminálok száma. 2003-tól 2010-ig a Balaton Fejlesztési Tanács minden évben lehetőséget biztosított a rendszer fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források pályázati elérésére. Ebben az időszakban nőtt a támogatott terminálok száma, kiépítettük a nyugati medencében a második bázisállomást, kivitelezésre került a fonyódi telephely, korszerűsítettük a szünetmentes áramellátását, a felügyeleti rendszerét, a diszpécseri állomásokat. Jelenleg ötvenkét szervezet közel ötszáz terminállal regisztrált a rendszerben. A több mint 20 éves technológia napjainkra már elavult, üzemeltetése számos nehézséggel jár, szolgáltatásai korlátozottak és kapacitása nem bővíthető. Az időszerű és szükséges fejlesztéssel elérendő célok a következők: – Egy olyan csoportkommunikációs igényekre szolgáló közösségi kommunikációs rendszer kiépítése, amely megőrzi a korábbi gyakorlat pozitív elemeit és egyben új szolgáltatásokat vezet be, a felhasználói csoportok számának célszerű növelése mellett; – Figyelembe véve a spektrumfelhasználás hatékonyságát célzó nemzetközi és hazai törekvéseket, az analóg rendszer helyett jobb spektrumhatékonyságú digitális megoldás alkalmazása; – A jelenlegi és jövőbeli felhasználók számára megbízható, korszerű technológiára épített, a lefedettséget, a kapacitást és a szolgáltatásokat illetően is fejleszthető, bővíthető hálózati struktúra kialakítása. A több éve megszületett gondolatot számos pályázati lehetőségre adaptálva próbáltuk a megvalósítás irányába terelni, 2017-ig eredménytelenül. Ekkor a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete kiemelt programként adott támogatást a megvalósítás I. szakaszának kivitelezésére. Ennek során egy alapkapacitással rendelkező, de a teljes Balatont lefedő, öt állomásból álló rendszert sikerült megvalósítani, valamint a vízimentés számára a szükséges mennyiségű terminált biztosítani. Ez a rendszer arra elegendő, hogy a vízbiztonsági célokat kiszolgálja, valamint a balatoni nagyrendezvények nagyterületű igényeire megoldást adjon. A további célunk, hogy a rendszer kapacitását növeljük, majd a III. fázisban az erőforrások automatikus kiosztását lehetővé tevő, úgynevezett trönkölt infrastruktúrává fejlesszük. Már most is nagyon nagy az érdeklődés – főleg a vízi rendezvények szervezői, rendezői részéről – a rendszer használata iránt. A használni kívánók akár saját tulajdonú, akár bérelt készülékekkel elérhetik a rendszert. Számos igénybevételi alternatívát és tarifarendszert dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a teljes éves használattól az egynapos igénybevételig mindenki számára rendelkezésre tudjunk állni. Az RSOE tagegyesületek bizonyos számú készülékkel további költségek nélkül használhatják a rendszert, de a közösségi célú, vagy támogatott rendezvények szervezői számára jelentős kedvezményekkel állunk a rendelkezésükre. Biztos vagyok abban, hogy az új digitális közösségi rádiórendszerünk 365 napos rendelkezésre állásával jelentősen emeli a közés vízbiztonsági feladatokban együttműködő civil szervezetek, valamint az idegenforgalmi szempontból kiemelt rendezvények szerzőinek kommunikációs lehetőségeit. Kovács Csaba az RSOE vezérigazgatója

Balatoni fesztiválok: zajos sikerek

A tóparti fesztiválok nem pusztán szabadidős, szórakoztató események: nem ritkán olyan üzleti vállalkozások, melyek jelentősen bővítik az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét. A pozitív tényezők dominanciája mellett azonban szólni kell a helyi közösséget – állandó lakosokat, nyaralótulajdonosokat – foglalkoztató, esetenként irritáló kérdésekről is. Ezek közé tartozik a környezet károsítása, a zajártalom, s természetesen a személyi és közbiztonság összetett problémaköre. A régió legnagyobb szabású, legnagyobb érdeklődést kiváltó rendezvénye, a BalatonSound kapcsán erről kérdeztük Csákovics Gyulát, Zamárdi polgármesterét. – Az eddig lebonyolított tizenkét rendezvény esetében a leglényegesebb problémát a zajártalom, a lakosság és a nyaralóvendégek panaszainak megnyugtató kezelése okozta. Az évek folyamán számos olyan intézkedést hoztunk, melyek enyhítették vagy megszüntették a kiváltó okokat, állandóan mérjük a zajterhelést, túllépés esetén pedig birságolunk. Napjainkra elértük, hogy este tizenegy óra után a nagyszínpadon nincs koncert – az éjszakai programok egyre jobb hangszigetelésű sátrakban kerülnek megrendezésre. Fontos hangsúlyoznom azt is: a BalatonSound európai elismerését az itt érzékelt személyi-, vagyon- és közbiztonságnak is köszönheti. Csákovics Gyula hangsúlyozta: bár a fesztiválok megrendezését számos alku kíséri, nem szabad elfeledkezni az anyagi haszonról sem. A város költségvetésében meghatározó jelentőségű – a bérleti díj mellett – az idegenforgalmi adó, amely összességében elérte a százhatvanötmillió forintot, s a balatoni toplistán ezzel továbbra is a harmadik helyen áll Siófok és Füred után Zamárdi. A helyi lakáskiadók mellett a környékbeli települések lakói, szállástulajdonosai sem panaszkodhatnak: a BalatonSound és a Strandfesztivál nimbusza, vonzereje Boglártól Siófokig mindenütt telt házat generál. A megjelenést az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta.

A gyógyteák segítenek átvészelni a hideg napokat

A késő ősz, a nyakunkon lévő tél megviselheti még az egészséges szervezetet is. Ilyenkor sokan nyúlnak gyógykészítményekért. Nem árt azonban tudni, hogy számos gyógynövényből készített főzet jót tehet tüsszögős-köhögős állapotunkon. Mi több: a megelőzésben is komoly szerepe lehet. Takács Ferenc gyógynövényszakértőt, fitoterapeutát kérdeztük. – Valóban segíthetnek a gyógyteák, gyógynövények a tipikus őszi-téli nyavalyákon? Mit ajánl erre az időszakra? – A megfázást, náthát, influenzát házi készítményekkel is jól lehet kúrálni, akár jóízű, „élvezeti” teákat is lehet készíteni hársfavirágból, citromfűből, kakukkfűből. Forralt borral is lehet ilyenkor segíteni, amiben ott a fahéj, a szegfűszeg, a citrom. Az illóolaj tartalmú gyógynövényeket csak forrázni szabad, majd lefedve állni hagyni öt percig. – A teák mellett egyéb készítmények is léteznek? – A teákon kívül nagyon sokat segít a csipkebogyó, homoktövis áztatvány, a fekete ribizli levél és szárított bogyó a magas C-vitamin tartalma miatt. Természetesen a gyümölcsöket nyersen is lehet fogyasztani: citrusféléket, kivit, datolyaszilvát, almát, körtét stb. – Érdemes-e az orvosunkkal konzultálni? – Mindenképpen ki kell kérni a gyógynövény használatánál az orvos véleményét, és a felülvizsgálatoknál az orvosi vizsgálat alkalmával a fitoterapeuta által javasolt gyógynövényeket szinkronba kell hozni a gyógyszerekkel. A betegséget mindig az orvos, orvosok diagnosztizálják. – Van-e olyan gyógykészítmény, amely ellenjavallt valamilyen betegség, állapot esetén? – Az erős hatású növényeket gyermekteák esetében nem lehet használni (torma, chili paprika, borsmenta). A növényi hormonokat (ösztrogén) terhesség ideje alatt nem szabad használni, de vannak abortív hatású gyógynövények is, melyek nem használhatóak (pl. orvosi zsálya) – Visszatérve a fogyasztáshoz: mivel ízesítsünk, s milyen hőfokon, étkezés előtt vagy után fogyasszunk gyógykészítményt? Gyógyszerszedés, alkohol mellett mit szabad, mit nem? – A gyógyteákat a legjobb a maguk valóságában, ízesítés nélkül használni. Gyermekeknél ízesítőnek a mézet ajánljuk, ha a betegség azt nem zárja ki. A citromot nem javalljuk, mert az csökkentheti a gyógyteák hatását. A különféle szörpök használata sem szerencsés. A teát soha ne forrón fogyasszuk, mert leforrázhatjuk vele a nyelőcsövet, nyálkahártyákat. Az alkoholos kivonatokat lehetőleg csak felnőttek fogyasszák, ugyanakkor az immunerősítő cseppeket egyes ételekben is használhatjuk. – Kísérletezhetünk-e magunk is gyógykészítmény előállításával? – Vannak olyan gyógykészítmények, melyeket saját magunk is összeállíthatunk: körömvirág, fekete nadálytő kenőcs, különböző fűszerecetek stb. A mono teák keverését azonban bízzuk szakemberekre. – Decemberben minek lehet még „szezonja”? – Decemberben jó lenne, ha magunkra, a családra, a baráti körre figyelnénk. Nagyon sokat jelent az ünnepi hangulat fokozásánál az illóolajok, füstölők használata. A bólékba, forralt borokba egyéni ízeket csempészhetünk, és az immunerősítő, vértisztító, depressziót oldó gyógynövényekből használhatnánk többet… Zatkalik A.