Category Archives: Friss

Környezetszennyezés: előtérben a divatipar

A változás feltétele – részesítsük előnyben a természetes anyagokat

A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon. Ez az iparág felelős a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a szennyvíz húsz-, a hulladék tíz-, s a globális szén-dioxid-kibocsátás ugyancsak tíz százalékáért. Becslések szerint a szintetikus anyagok mosása során évi félmillió tonna mikro szál kerül az óceánokba, ami a környezetbe juttatott elsődleges mikro-műanyagok harmincöt százalékát teszi ki. A mikro-műanyagok a műanyag olyan apró részei, amelyek kisebbek, mint öt milliméter. Forrásukat tekintve két fajtáját különböztetjük meg: az elsődleges és a másodlagos mikro-műanyagokat. Az elsődleges csoportba tartoznak azok, amelyek kis részecskékként közvetlenül kerülnek a környezetbe. Legfőbb forrásai a műszálas ruhák mosása, a gépjárművek gumijainak kopása és a kozmetikumokhoz szándékosan hozzáadott mikroműanyagok, mint például az arcradírban vagy fogkrémben a mikro-gyöngyök. Másodlagosnak minősülnek a nagyobb műanyagtárgyakból származó erodálódott részecskék, például műanyagtárgyak, PET palackok vagy halászati eszközök. A mikroszálak a műszálas ruhák használata és mosása közben szakadnak ki a textilből, folyamatosan szennyezve ezzel a környezetet. A „fastfashion” és az „ultra-fastfashion” az előállított és hulladékká váló ruhák mennyiségének jelentős növekedéséhez vezetett. Egyes becslések szerint évente már körülbelül nyolcvan milliárd ruhadarabot állítanak elő világszerte. Ez a gyorsaság a környezetünkön kívül a vásárlási szokásainkra is negatívan hat. A fenntartható divat és a megfontolt vásárlás lényege, hogy az olcsóbb, szintetikus anyagok helyett olyan ruhákat válasszunk, melyeket természetesen lebomló alapanyagokból, fairtrade körülmények között állítanak elő. Ezért a háztartásunkban és a gardróbunkban a textilek kiválasztásakor színükön és mintájukon túl az anyagukra is oda kell figyelnünk. Az első lépés, hogy lehetőleg ne vásároljunk műszálas vagy műszállal kevert textíliákat. Részesítsük előnyben a természetes anyagokat. A természetes alapanyagokból készült textilek lehetnek növényi és állati eredetűek. A legismertebb állati eredetű textil a gyapjú, amely a juhok bundájából készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinó juhok szolgáltatják, emellett az Andokban élő lámaféle az alpaka, a Himalájában élő kasmírkecske és a teve is szolgáltat textilkészítéshez felhasználható gyapjút. Másik ismert állati eredetű textilalapanyag a selyem, amely eredetileg a selyemlepke hernyójának köszönhető. Egyéb állatok, melyek természetes szálakat biztosítanak még a vikunya, az angóranyúl és a pók (selyem) is. A birkagyapjúból készült fonalból szőtt textilek tartósak, kissé szúrós, de meleg és lélegző, páraáteresztő viseletet biztosítanak. Könnyen színezhetők, tisztításuk csak alacsony hőfokon lehetséges, mert összemennek. A selyemhernyó gubóját letekerve egyetlen hosszú selyemszál nyerhető, amelyből – szövetté szőve – selyem anyag állítható elő. Könnyű, puha tapintású, nagy szakítószilárdságú anyag, mely viszonylag jól ellenáll a vegyszereknek is. A kasmírgyapjút a kasmírkecske pehelyszőréből állítják elő, amit először kézzel válogatnak át. Különösen puha, meleg, de mégis könnyű anyag. A legismertebb növényi eredetű textilipari alapanyag a pamut, mely a gyapot növény magjainak repítő-szálaiból készül. A gyapotból készülő pamut jól szívja a nedvességet és a szaganyagok könnyen kiöblíthetőek belőle. Az így előállított szövetek gyorsan gyűrődnek, de könnyen fehéríthetők, illetve színezhetők. Tudni kell róluk, hogy a napfény hamar károsítja őket – előny viszont, hogy közepes hőfokon tisztíthatók, szövéssel, nyomással és festéssel is mintázhatók. Habár a pamut természetes rost, a gyapottermesztés olyan nagy mennyiségű vizet igényel (pólónként körülbelül 2700 litert), hogy megkérdőjelezhető a fenntartható termelése. A kender az egyik legrégebben ismert kultúrnövény, amit a textilipartól kezdve az építőiparon át számtalan módon hasznosítanak, például a kender rostjaiból durva szövésű vászon készül. A kender szárait áztatás után speciális fésűvel szétválasztották, majd az így készített fonalból szőtték a textíliát. A pamuthoz képest 60-70%-kal kevesebb vizet igényel a termesztés és feldolgozás során. A kender ruházatok különösen tartósak, antibakteriális és gombaellenes tulajdonsággal és természetes UV szűrő képességgel is rendelkeznek. A lenvászon szintén a növény szárának rostjaiból készül, szövetének felülete kissé csomós. Tulajdonságaiban hasonlít a pamuthoz, csak annál keményebb tapintású. A len nem igényel kémiai műtrágyát vagy rovarirtó szereket, és a pamuthoz képest sokkal kevesebb vízre van szüksége. A textiliparban előnyös tulajdonságai között tartják még számon, hogy könnyen fehéríthető és jól színezhető. Jellemzője még, hogy nagyon gyűrődik és az első mosáskor összemegy. Viselésekor hűvös érzetet kelt, ezért főként nyári ruhák alapanyaga. A len anyag lélegző, tartós és jó nedvszívó képessége miatt számít kedvelt választásnak. Lakástextilként, törölközők, konyharuhák alapanyagaként is népszerű. Ruhák és egyéb textíliák vásárlásakor tehát a legelső, hogy tanúsítsunk önmérsékletet és ne dőljünk be a fastfashion csábításának. A második lépés, hogy tisztában legyünk a választási lehetőségeinkkel és döntéseink következményeivel. Válasszunk természetes, kevés vegyszert és vizet igénylő anyagokat, illetve az újrafelhasznált textíliák is alternatívái a műszálnak, pamutnak. Használjuk addig, amíg csak lehet és törekedjünk a tisztításuk során elhasznált vegyszermennyiség jelentős csökkentésére is. Apró döntésekkel nagyot léphetünk előre. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Fókuszban a nemzeti parkok – rejtett kincsekből közkincs

Turisztikai célú fejlesztések a Balaton régióban

Az elmúlt néhány évben a társadalom érdeklődésének fókuszába kerültek a nemzeti parkok. A legfrissebb felmérés szerint három év alatt tizenöt százalékkal emelkedett a közfigyelem ezen szervezetek tevékenysége és programjai iránt. A rendkívül pozitív index azt is jelzi, hogy honfitársaink egyre elkötelezettebbek a környezet- és természetvédelem ügyében, s hogy a szaktárca által irányított fejlesztések valós, folyamatosan gyorsuló igényeket elégítenek ki. E tény hátterét és a várható trendeket

Hegyestű – az egyik leglátogatottabb úti cél a Balaton-felvidéken

elemezte június végén a hegyestűi bemutatóhelyen rendezett projektátadón Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki hangsúlyozta: 2021 a programok megvalósításának éve, az elmúlt évtized pedig a nagy áttörés időszaka, amikor hetvennyolc milliárd forint értékben 186 beruházás, 320 ezer hektár tájrehabilitációja valósult meg. A földtani örökség hasznosítása dunai geoparkok fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztésében című projekt egy az idén befejeződő fejlesztések közül. A nemzeti parkok ebben az évben közel kilencmilliárd forint értékű beruházásokat koordinálnak működési területükön. A látogatók magas száma – országosan, éves szinten meghaladja az egymillió-hatszázezer főt – visszaigazolja elképzeléseinket. Örvendetes, hogy itt, a magyar tenger környezetében a turizmus is felfedezte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által óvott és bemutatásra méltónak talált természeti és épített értékeket. E táj bővelkedik ilyen kincsekben – nem véletlen, hogy a látogatók száma megközelíti a félmilliót. Az ökoturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők természetesen azt várják tőlünk, hogy aktív kikapcsolódásuk élménydús legyen – ezért növeljük szolgáltatásaink színvonalát. Hazánkban ma hétszáz úti cél felel meg az érdeklődők ilyen irányú igényeinek: a létesítményeknek felét a nemzeti parkok működtetik, a BfNP kezelésében pedig negyvennégy ökoturisztikai bázis található. A már funkcionáló intézmények korszerűsítése állandó feladatot jelent: ebben az évben a Salföldi major és a Tapolcai- tavasbarlang mellett a hegyestűi geológiai bemutatóhely került sorra, míg a füredi Lóczybarlang – interaktív kiállítás, tanösvény – átadására július közepén kerül sor. Hamarosan hasonló ünnepségre várják a helybelieket és a turistákat a déli parton, Ordacsehiben is, ahol jelenleg is dolgoznak még a szakemberek a Berek világa című kiállítás létrehozásán. Az eseményen megjelent Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, aki köszöntőjében elmondta: életpályája, tapasztalatai arra inspirálják, hogy hangot adjon sorstársai elvárásainak, reményeinek is. – Büszke vagyok hazámra, s szeretném felfedezni valamennyi értékét – ez természetesen nem csak a Balatont jelenti, s vágyammal nem vagyok egyedül. Ezért is tartom örvendetesnek, hogy az érintett szervezetek felfigyeltek arra: a fogyatékos emberek egyre nagyobb számban jelennek meg a turisztikai piacon, s közlekedésüket létesítményeken belül is meg kell oldani. Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai igazgatója szintén a szolgáltatók számára megfogalmazott elvárásokat sorakoztatta fel. – A Magyarország megújul program komoly kihívások elé

Szekeres Pál, Kontrát Károly, Juhász Szabolcs, Rácz András és
Puskás Zoltán a monoszlói projektzáró rendezvényen

állítja az idegenforgalomban dolgozókat, vállalkozásokat. A turisztikai kínálat felfrissülése a gazdaság erősödését eredményezheti. A pandémia felfokozott várakozásokat indukált – a nyaralóigények negyvenöt százalékos növekedése reményt ad arra, hogy a turizmus valóban húzóágazat legyen. Ehhez kellenek az olyan fejlesztések, mint amelyeket a nemzeti parkok produkálnak. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője a projekt kapcsán elmondta: a tizennégy európai partner együttműködése egy közös stratégia kidolgozására irányult. A programban a turizmusból fakadó környezeti terhek kezelése, a földtani örökség újszerű bemutatása, innovatív geológiai turisztikai termékek kialakítása, s egy közös marketingstratégia megvalósítása szerepelt. A projekt fő eredménye egy összekapcsolt „Dunai GeoTúra”, amelynek kialakítása erősíti a térség geoparkjainak együttműködését, innovatív turisztikai termékként előmozdítja a geoparkok láthatóságát és növeli a látogatók számát. További cél a helyi vállalkozások, a lakosság bevonása, a geoparkok szervezeti hátterének megerősödése és a minőségbeli különbség csökkenése a dunai és más, az Európai Unióban működő geoparkok között. A projekt fontos magyarországi eleme volt a monoszlói Hegyestű Geológiai Bemutatóhely kiállítóépületeinek átalakítása, a belső tárlat modernizálása, a tanösvények felújítása, illetve kiépítése is. A rönkbútorok, pihenők a vendégek kényelmét és pihenését szolgálják, a gyermekkel érkezőket pedig pelenkázó, játszótér is várja. Kontrát Károly, a körzet országgyűlési képviselője egy remek koncepció gyakorlati megvalósításaként értékelte a hegyestűi, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park másutt létrehozott fejlesztéseit. Úgy fogalmazott: a szolgáltatások minőségének javítása, új, eddig nem ismert tájak és tárgyak felfedezése és bemutatása az egyik járható útja annak, miként lehet a rejtett kincsekből közkincs. Süli Ferenc

Július 3-án elindult a jubileumi hajózási főszezon a Balatonon!

Július 3-án, szombaton elindult a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 175. hajózási főidénye, melyet a társaság idén nyáron is augusztus utolsó vasárnapjáig, 8 hétre hirdetett meg. A 16 kikötőből induló, településeket összekötő hajózási útvonalakon intenzívebb menetrenddel, sétahajózással és programhajózási lehetőségekkel várják a hajózni vágyókat. A társaság a 2021-es szezonban nagyszabású programsorozattal, látványos aktivitásokkal, felújított hajókkal ünnepli a balatoni hajózás 175. jubileumát. A 2021. július 3-án kezdődött, 58 napos személyhajózási főszezonban 16 kikötőből összesen 12 útvonalon indulnak a BAHART településeket összekötő menetrendi hajójáratai, ez összesen 3.362 előre meghirdetett járatot jelent. Júliusban és augusztusban a két legkedveltebb útvonalon (Siófok-Balatonfüred-Tihany, illetve Fonyód-Badacsony) naponta összesen 6-6 menetrendi járat indul a déli és északi partról is. Ezen felül, péntek szombat- vasárnap a késő esti órákban is elérhető lesz Siófokról Balatonfüred, illetve Balatonfüredről Siófok. A további átkelő járatok mellett a part menti hajójáratok is lehetőséget biztosítanak a tó körüli élménydús közlekedésre. Hajóval is el lehet majd jutni Keszthelyről, vagy Balatonlelléről, Balatonboglárról Badacsonyba, Balatonboglárról akár Tihanyba is, a keleti medencében pedig minden nap Balatonalmádiból és Alsóörsről Balatonfüredre és Tihanyba. A Balaton-parti településeket összekötő menetrendi hajózás biztosításával a Balatoni Hajózási Zrt. célja, hogy a tónál nyaralók hajóval keressék fel és ismerjék meg a régió nevezetességeit. A megújult menetrendi hajókon található utastájékoztató eszközökön a balatoni hajózás történelmét és a Balaton-parti települések látnivalóit, szolgáltatásait bemutató kisfilmeket ismerhetnek meg az utazók. A nagyobb hajókon gyereksarok várja a családosokat. A kisgyermekek ingyen utazhatnak a menetrendi hajókon a KAJLA útlevéllel, míg szüleik SZÉP Kártyát is használhatnak.

Élmény, kikapcsolódás, programlehetőségek a BAHART hajók fedélzetén!

A kisgyermekes családoknak szóló Varázshajó program – 1 órás kalóz és bűvészműsorral a fedélzeten – az idei főidényben 8 kikötőből heti 8, összesen 64 alkalommal lesz elérhető. Ha főszezon, akkor Bulihajó! A Bulihajók 9 BAHART kikötőből, heti 19, összesen 159 alkalommal indulnak júliusban és augusztusban. A jelenleg érvényes szabályozásoknak megfelelően ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele jelenleg még védettségi igazolványhoz kötött. A szolgáltatáskínálatból idén sem hiányozhatnak a legnépszerűbb sétahajó járatok, melyek 15 kikötőből hetente 268 előre meghirdetett időpontban futnak ki, a főszezonban összesen 2.320 alkalommal.

Főszezon a révben is!

Június 11. és augusztus 30. között az első komp Szántódrévből 6:40-kor, az utolsó 23.20-kor indul, míg Tihanyrévből az első reggel 7.00 órakor és az utolsó pedig 23.40-kor. Napközben a kompok a forgalom függvényében folyamatosan járnak a két part között.

A 2021-es jubileumi év aktuális ünnepi eseményei a Tradíció és Modernizáció jegyében

Őszig 3 kikötőben – Siófokon, Balatonfüreden és Badacsonyban – kültéri kiállítások mutatják be az elmúlt 175 év főbb eseményeit a balatoni hajózással kapcsolatban. Az idei évben a balatonfüredi és a keszthelyi roadshow után a következő állomás Badacsony 2021. július 16-án. Nyereményjátékokkal, szerencsekerékkel, élő rádióműsorral várják a nagyközönséget. A BAHART országos művészeti pályázatára augusztus 13-ig jelentkezhetnek az iskolásoktól a felnőtt művészekig az alkotók. Az élményhez hajó visz: a BAHART mindenkit szeretettel vár a fedélzetre 2021-ben is!

Balaton térségi élőhelyekért munkálkodik a régió nemzeti parkja

Befejezett és újonnan indított természetvédelmi programról adott számot a napokban Fonyódon a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.

Puskás Zoltán és Móring József Attila a sajtótájékoztatón

A sajtóképviseleti körben tartott tájékoztatón Móring József Attila országgyűlési képviselő szólt mindkét beruházás jelentőségéről. Hangsúlyozta: a munkák sajátos környezetet érintenek, elemei nem látványosak, ugyanakkor természetvédelmi szempontból rendkívül jelentősek. A feladatok elvégzésének költségeire összesen 885 millió forint pályázati támogatást nyert el a területkezelő nemzeti park. A befejezett munkával élőhely rekonstrukció valósult meg a Kis-Balaton Medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon 425 millió forintból. A műszaki tartalomról Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója beszélt. Mint elmondta, 825 hektárnyi területet érintettek a munkák, részben a Natura 2000 területhez tartozó vizes élőhelyek helyreállításával, így vízmegtartást segítő vízművi, területrendezési feladatok végzésével. Több helyen történt gyeprekonstrukció, változó beavatkozási nagyságrendekkel. A kezelt helyek közt szerepel a Buzásrét, a szőkedencsi fáslegelő, a látrányi puszta, az ordacsehi berek, a kápolnapusztai gyepek. A program keretében vásárlással újabb területeket is bevont a nemzeti park, sor került gépek, eszközök beszerzésére. Automatizálással, önszabályozó módon lett kialakítva a műtárgyakkal való vízkormányozás. Olyan területek védettsége lett javítva, amelyek nagy biodiverzitásúak, vagy azzá válhatnak ott, ahol megjelent az értékek pusztulásának veszélye. Átfogó cél volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó védett helyek, a Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának megóvása, illetve javítása, valamint a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása. Az újonnan induló program kedvezményezettje a nemzeti park legértékesebb, Somogy és Zala megye láp illetve vizes élőhelyeinek rekonstrukciója, amihez 460 millió forint áll rendelkezésre ugyancsak EU-s támogatásból. A természeti értékek védelme mellett célozza a munka a hatékony gazdálkodási érdekekkel is összehangolt vízkormányzást, a biztonságos vízgazdálkodási rendszerek kiépítését. A tervezett beavatkozások 4 területen fognak zajlani. A somogyszentpáli réteken egyebek közt zsilipátépítésekkel, időszakos árhullámokat kizáró, szabályozó műtárgyak építésével, a természetes vízszintváltozásokat utánzó vízkormányzás megoldásával. A pogányvölgyi rétek vizes rekonstrukciója döntő fontosságú az ott koncentrálódó pocokfaj megőrzése szempontjából. A projektben szerepel területvásárlás, mely egyrészt a vízzel borított élőhelyek növelését szolgálja, továbbá a magasabb térszintek kezelésbe vonásával és jó állapotba hozásával árvizek esetén biztosítja a faj számára a menekülőterek kialakítását. Harmadik munkaterület a Principális-csatorna árvízkockázat csökkentéssel, halaknak ivóhely, kétéltűeknek, madaraknak gerincteleneknek táplálkozó és szaporodó hely biztosításával. Negyedikként pedig a láperdő élőhely fejlesztése szerepel a programban a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Területen. A tervezett befejezési idő november vége. Horányi Árpád

F E L H Í V Á S – Javaslat megtételére a Balaton-díj adományozására

A Balatoni Szövetség által 1994. évben alapított Balaton-díj azoknak a polgároknak, intézményeknek, ill. közösségeknek adományozható, akik a Balaton érdekében, annak fejlesztésében (társadalmi, szociális, kulturális, oktatási, sport és gazdasági téren) kiemelkedően hasznos munkát végeztek és ezzel jelentősen hozzájárultak a Balaton és térsége erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához. A Balaton-díjra javaslatot tehetnek a Balatoni Szövetség önkormányzatai, pártoló tagjai, tisztségviselői és a Szövetséggel együttműködési megállapodást aláíró szervezetek. (Balatoni Szövetség Alapszabálya 41. 42. pont) Kérjük, hogy a Balaton-díjra javaslataikat a megfelelő indoklással írásban a Balatoni Szövetség titkárságára (8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3.) megküldeni szíveskedjenek. Határidő: 2021. augusztus 31. Balatoni Szövetség Titkársága