Category Archives: Friss

A strandidő felében nem ajánlott a napozás

A füredi Esterházy strandon már elhelyezték az első napvitorlákat

A vízfelület árnyékolása lehet a megoldás

Közel évtizede már, hogy Oláh Miklós vezetésével egy tudós csoport megoldást keresett a balatoni turizmus aktuális gondjának megoldására. A tóparti lakosok bizonyára jól emlékeznek az új évezred kezdetének szélsőséges időjárási viszonyaira, amikor rendkívül csapadékos hónapok, majd hihetetlen hőséggel járó aszályok váltogatták egymást. Ez a trend valószínűleg folytatódik, így tehát érdemes felidézni a 2010-re datálható projekt- terv legfontosabb téziseit. A Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője szerint a téma csak megpihent kissé, ám a körülmények arra ösztönzik a tóparti települések vezetőit, hogy most már érdemben foglalkozzanak a strandok vízfelületének részleges árnyékolásával. A balatoni strandok elmúlt évben megkezdett korszerűsítése, a komfortérzettel együtt járó várható vendégszám növekedés kiváló alkalmat nyújtana arra, hogy – kísérleti jelleggel – néhány fürdőhelyen ilyen jellegű beruházással csökkentsék az UV sugárzás káros hatásait. A magyar tenger legjelentősebb vonzereje ugyanis változatlanul maga a víz és a parti napfürdőzés, egy meleg nyári napon egy időben mintegy félmillióan veszik igénybe a balatoni strandok szolgáltatásait. A tanulmány néhány fontos elemét célszerűnek tartjuk ismét az érdeklődők tudomására hozni, azzal a megjegyzéssel, hogy az adatok a tíz évvel ezelőtti állapotokat és az akkor várható trendeket tükrözik. „ A nyílt vízi élményt az utóbbi években jelentős mértékben módosították az éghajlatváltozás káros hatásai. Az elmúlt évtizedek során a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2−3 Celsius fokkal emelkedett. Az EU által kezdeményezett PRUDENCE projekt eredményei alapján a jelen század első harmadára Magyarország éves átlag-hőmérséklete várhatóan 1,4 fokkal emelkedik. Minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke az évszázad utolsó harmadában nyáron a 4−5°C-ot is eléri. Számos epidemiológiai tanulmány bizonyította, hogy az UV sugárzás növeli a bordaganatok kockázatát. Egyre növekszik azon napok száma, amikor az egészségügyi szakhatóság UV-riasztást rendel el. Az ilyen napok száma az utóbbi években 30 körül mozgott, ezek jellemzően a balatoni turisztikai főszezon időszakának meghatározó napjai is egyben. Az orvosmeteorológiai szakszolgálat ajánlásai szerint ilyenkor a nap 10.00-15.30- ig terjedő szakaszában nem ajánlatos egyszerre 15 percnél több időt tölteni a napon. A vízfelszín napsugarakat visszaverő hatása miatt a fürdőzők számára ennél is szigorúbbak az ajánlások, melyek elsősorban a gyermekek és az érzékeny bőrűek védelmében nyaranta ma már a minden napos híradások részeivé váltak. A fokozottan veszélyesnek minősített napszak terjedelme évről évre nő. A Környezetegészségügyi Intézet Nemzeti Rákregiszter adatbázisa alapján a 2003-2008-as időszakra vonatkozó vizsgálatai szerint a megbetegedések a Balaton körüli településeken élők körében halmozódnak. A nemzetközi összehasonlító elemzések eredményei szerint a melanoma megbetegedések szempontjából legveszélyeztetettebb országok jelentős része a Balaton fő küldőországai is egyben. A 26 országból elkülönített 13 legveszélyeztetettebb ország a Balaton 2008-as top tíz országából a vendégek 82 -, a legveszélyeztetettebb negyedéből pedig 34%-os részesedésűek. A hosszú idejű napon tartózkodás, az intenzív napfény a felelős a szaruhártya gyulladásért is. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, azonban a maradék fény elérheti az ideghártyát, melynek legtöbb károsodása visszafordíthatatlan. A jelentős mértékűnek és tartósnak ígérkező globális felmelegedés káros hatásainak következményeiért tehát részben a balatoni strandok tehetők felelőssé, a káros UVB sugárzás éppen a megérdemelt pihenés és a feltöltődés időszakában éri a turisták jelentős részét. Annak érdekében, hogy a balatoni strandolás élményét ne árnyékolja be az egyre veszélyesebb méreteket öltő UV-B sugárzás káros következményeitől való jogos félelem, minden megelőzést lehetővé tevő eszközzel élni szükséges annak elhárítása érdekében. A balatoni strandok túlnyomó többségén a parti területen jelentős mértékben (általában 30-60 %-ban) biztosított többnyire fásítás révén az árnyékolt tér. Teljes mértékben megoldatlan viszont a strandok vízfelületének részleges árnyékolása. A megoldás egyszerű: árnyékolni kell a vízfelület egy részét, praktikusan az általában bójákkal kijelölt fürdőfelület 120 cm-es vízmélység alatti, elsősorban a gyermekek által használt területének egy szakaszát. Az árnyékolás ideiglenesen vízbe süllyesztett talpakba helyezhető könnyűszerkezetű, rozsdaálló acél oszlopokon nyugvó, árnyékoló vászon, háló, vesszőfonat, vagy felfuttatott növényzet megbírására alkalmas készítmény lehet. A balatoni strandok vízfelületének részleges árnyékolása alapvetően képes átalakítani a hazai és a külföldi turisták egy jelentős részének rekreációs szokásait, ami nagyban növelheti a balatoni turizmusgazdaság versenyképességét. Ha ugyanis sorra vesszük a sekély vizű Balaton kelet-közép-európai potenciális versenytársait, látjuk, hogy esetükben ez a megoldás többnyire nem valósítható meg, vagy csak jóval költségesebb eszközökkel érhető el hasonló védelem. Az ajánlott eljárás költségei a finanszírozhatóság keretein belül tarthatóak. A számítások azt mutatják, hogy egy 1000 m2-es (pl.:20X50-, 10X100 m-es) terület lefedésének költségei ajánlott megoldási módtól függően 26 – 38 m. Ft.-os költségből oldhatók meg. Egy ilyen beruházás már jelentős felületen oldaná meg a káros UVB elleni védekezést, mely 7-8 m2/fővel számolva megközelítőleg 120-150 fo számára tenné egyidejűleg megoldhatóvá a hosszabb ideig tartó veszélytelen fürdőzést az árnyékolt térség alatt. Feltételezve a fürdőzők folyamatos fluktuációját elmondható, hogy ekkora terület lehetővé teheti egy átlagos látogatottságú strandon az egy időben vízben tartózkodók összességének a védelmét. 250-300 m2-es felületen történő árnyékolás már 7-10 m. Ft-os költségvetésből is megvalósítható, és a fejlesztés az igények és a lehetőségek megléte esetén tetszőlegesen bővíthető.” A probléma megoldása tehát kézenfekvő, a vízfelület részleges árnyékolásának egészségügyi hatása, a tó vonzerejének növekedése pedig reálisan remélhető. Két település – Balatonfüred és Gyenesdiás – már megtette az első lépéseket, tapasztalataik, tanácsaik a segíthetik a tóparti települések ilyen irányú elképzeléseinek megvalósítását. Süli Ferenc

Civil szervezetek együtt a Balatonért

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSzSz) 11 közösség együttműködésében összetett érdekvédelmi munkát végez. A napokban Gyenesdiáson megtartott közgyűlésükön tisztújítással együtt értékelték az elmúlt évi tevékenységet, s határozták meg az aktualitások szerinti újabb feladatokat. Házigazdakánt Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere nyitotta meg a tanácskozást, majd a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) üléseinek rendszeres résztvevőjeként az ott hozott döntésekről tájékoztatta a szervezetek képviselőit. Érdeminek, eredményesnek minősítette a BFT-vel való kommunikációt, s javasolta továbbá: élve a BCSzSz számára biztosított tanácskozási joggal, célszerűnek tartja, hogy a tagszervezetek adott esetekben közvetlenül is delegáljanak résztvevőt, amikor a napirendek kapcsolódnak a kiemelt feladataik témaköréhez. Sitku Erzsébet, szövetségi elnök az elmúlt egy éves tevékenységet értékelve eredményes pályázatokról szólt, melyek segítik a működést, köztük a tevékenységük publikálását az üdülőrégió havi magazinján, a Balatoni Futár újságon keresztül. A szövetséget több rendezvényen képviselte Sitku Erzsébet, így a Balatoni Integrációs Kft. programjain, a Magyar Hidrológiai Társaság fennállásának 100 éves jubileumi ünnepségén, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park 20 éves születésnapján. Elhangzott, hogy az elmúlt évben a szövetségi munkához kötődő nemzetközi rendezvények nem voltak. Az idei tevékenység során kiemelt figyelmet szentel a szövetség a természetvédelemnek, ami már az első negyedévben körvonalazódott. Képviseltette magát a BCSzSz a víz világnapjának konferenciáján, a természetvédők találkozóján, szoros együttműködésben dolgoznak a Balaton- felvidéki Nemzeti Parkkal. A felügyelő bizottság képviseletében Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület tisztségviselője terjesztette elő a pénzügyi beszámolót, törvényes, alapszabály szerinti, az elnökséggel jó együttműködésben végzett munkáról szólva. Majd természet- és környezetvédelemmel kapcsolatosan 3 határozat elfogadására került sor. Csatlakozott a BCSzSz a Balatoni Szövetség vadkárok megelőzését célzó kezdeményezéséhez. Levélben keresi meg BCSzSZ az illetékeseket a szúnyoggyérítéssel kapcsolatosan azzal a kérdéssel, hogy a kémiai védekezésnél használt anyag nem jelent-e veszélyt a méhekre. Felhívással fordulnak továbbá a hajókikötők üzemeltetőihez azzal, hogy a más vizekről, külföldről hozott hajókat megtisztított aljzattal tegyék vízre a tulajdonosok, ugyanis a Balaton tisztaságára nézve a szennyeződések veszélyt jelenthetnek a vízminőségre. Az ülésen a mandátumok lejárta miatt tisztújításra is sor került. A felügyelő bizottsági elnöki tisztséget újabb ciklusra nem vállaló Vetőné Zeke Erzsébet a továbbiakban tagként vesz részt a bizottság munkájában, helyette a bizottságban eddig tagként tevékenykedett Gyutai Szalay Nikolettát, gyenesdiási turisztikai egyesületi képviselőt választották bizottsági elnökké. Valamennyi más tisztségviselőt, élükön Sitku Erzsébet szövetségi elnökkel, újraválasztottak. Így az elnökségben foglal helyet továbbra is Gál Lajos a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Ware Borbála a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület, Oláh Miklós a Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány, Kőhalmi Balázs a Varázshangok az Egészségért Egyesület, a felügyelő bizottságban pedig ugyancsak korábbi tagként Miókovics Eszter, a Dél-balatoni Természetvédő Egyesület részéről. A megbízatások 5 évre szólnak. H. Á.

Kék Hullám csillagai a balatoni strandokon

A gyenesdiási Wellness Hotel Katalin szálló volt a házigazdája a Balatoni Szövetség által tradicionálisan szervezett Kék Hullám Zászló strandminősítő rendszer nyitórendezvényének. A programon a fürdőhelyek üzemeltetői vettek részt, konzultálva az aktualitásokról, s bemutatva a korábbi jó példákat. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget polgármestere beszélt a korábbi tanulságokról és az újdonságokról. – Minden évben egy kicsit megújul a minősítő rendszer, de a legfontosabb elvet mindig prioritásként kezeljük – hangsúlyozta Balassa Balázs. – A legfontosabb, hogy a balatoni strandok a vendégeik sokrétű igényének színvonalasan feleljenek meg. Az elmúlt négy évben szinte teljesen megújult ez a rendszer. Bevezettük a három, majd az öt csillagos minősítést, ezzel is jelezve a különbségeket a strandok között. Több kategóriában is megválasztottuk a legjobb strandokat, úgy mint a legsportosabb, a legzöldebb, a legjobb szabad strand, a Balaton családbarát, környezetbarát, valamint a legtöbb pontot kapott strandja. Idén a legzöldebb, a legjobb szabad strand, valamint a legtöbb pontot szerző strand kap külön díjat. Komoly változás továbbá, hogy ez évben három új szervezet: a Hermann Ottó Intézet, a Balatoni Kör és a Balatoni Turisztikai Szövetség is részt vesz a minősítésben. Így már 8 szervezet végzi majd a bírálatot, mely még inkább hitelessé teszi a Kék Hullám strandminősítést. Mindennek részleteiről is szólt Fabacsovicsné Kovács Krisztina, szövetségi titkár. A környezetvédelmi szempontokról hazai és külföldi tapasztalatok tükrében beszélt Béres András, a Hermann Ottó Intézet képviseletében. A játszóterek, vízijátékok és egyéb berendezések strandi üzemeltetésének értékelését fogyasztóvédelmi szempontból közelítette meg szakma előadásában Kovács Gábor és Szabó László, Zala megyei kormányhivatali szakügyintéző. Szó esett a biztonságos fürdőzésről Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata tájékoztatásával. Egészségügyi megközelítéssel Fadgyas Erzsébet, Somogy megyei tisztifőorvos a higiéniai körülmények jelentőségét emelte ki a Kék Hullám Zászló odaítélésének feltételei közt. A Balatoni Szövetség a partnereivel június közepén kezdi meg a szemléket, döntöttek arról, hogy az eredményhirdetésre július 9-én kerül sor Balatongyörökön. Az ülést követően a résztvevők Gál Lajos, gyenesdiási polgármester vezetésével sétát tettek a település Játék strandján, ismerkedve a szezonra való felkészüléssel. H. Á.

Veszprém megyét borai is képviselik

Kálmán József, Polgárdy Imre, Dobosi Győző, Takács Szabolcs

Abban a kivételes helyzetben van Veszprém megye, hogy négy bortermelő vidék is osztozik területén – mondta a megye kormánybiztosa, Takács Szabolcs azon a május eleji fórumon, melyen kiosztották a megye bora kitüntető címeket. A megyeháza patinás termében két borászat képviselői mutatkoztak be boraikkal a sajtónak. A rendezvényt a megyei közgyűlés elnöke, Polgárdy Imre nyitotta meg. Elmondta, hogy 2011-ben merült fel annak a gondolata, hogy a megye legjobbnak ítélt boraival is segítsék a marketinget, az idegenforgalmat. Ezeket az italokat ugyanis mind a hazai, mind a külföldi fórumokon bemutatják, illetve ajándékozzák a megye prominens képviselői. Hét éve hagyományteremtő céllal alapítottuk az elismerést – folytatta az elnök, aki szólt arról is, hogy számtalan borverseny létezik szerte az országban, s szeretnék, ha a megye bora cím nívót jelentene. Takács Szabolcs hangsúlyozta: az országos értéktárban is szerepel a magyar bor, melynek rangja egyre ismertebb, amit a borkereskedelmi adatok is alátámasztanak. Megemlítette, hogy a zsűrizés valóban nehéz munkáját a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is segítette Májer János igazgató vezetésével. Ebben az esztendőben a pécselyi Kálmán Pincészet 2015-ös évjáratú cabernet franc vörösborával, illetve a szentantalfai Dobosi Pincészet bio (!) „Háromszög olaszrizlingjével” érdemelte ki a Veszprém megye bora címet. Mindkét borászat tekintélyes szakmai múlttal rendelkezik, számos elismerés birtokosai. A borászatokat képviselő Kálmán József és Dobosi György az oklevelek átvétele után szívélyesen kínálták a résztvevőknek boraikat. szöveg és kép: Zatkalik András

Mediterrán öröm: SEAT Arona

Szubjektív autóismertetés

Rég letűnt már az a kor, amidon olyan autót kaptunk, amilyet adtak, mert éppen az volt a „polcon”. Versenyképes kocsik születnek szinte naponta a versenyképes, igényes piacra, amelyen már a biztonság, a kényelem és sok egyéb más mellett a divat is szól. Egyre többen engedhetik meg maguknak ezt az igazodást a divathoz. Ilyen a spanyolok Aronája is, amellyel a crossover kocsik piacára (ahol eddig nem szerepeltek!) robbant be „mediterránosan”, s nem huvös északiként vagy a mértéktartó elegancia egyik brit képviselőjeként. Ráadásul igen jókor: itt a nyár, egy ilyen vidám autóval csak fűszerezhetjük a napsütés, a strand, a kirándulás örömeit. Mit csináltak az ibériai autómágusok? Rátapintottak a vásárlói verőérre, diagnosztizáltak, megálmodták, s gyorsan le is gördítették a futószalagról az Aronát, mely az Atecánál kisebb, ám az Ibizánál 8 cm-rel hosszabb, s tízzel magasabb (műszaki alapjait tekintve sok tekintetben azonos). Mind a külcsín, mind a belbecs a siker irányába mutat, melyet bizonyít, hogy a veszprémi Ring Autótól tesztre kapott négykerekűnket sok tekintet követte. Kiét ezért, kiét azért. Tinédzser leányaimnak a páratlanul élénk színeivel magát kínáló információs panel; felnőtt fiamnak a rugalmasság; az iroda leányainak a vidám háromszöges formák (például a visszapillantó, a világítótestek); megint másnak a tágas utas- és csomagtér nyerte el a tetszését. Morgolódásra és a negatívumok gyors meglelésére szakosodott öreg barátom csak az árcédula láttán dörmögött, de amikor elé toltam a kategória összehasonlító táblázatát, megenyhült, mi több, megjegyezte, hogy ex-szerelméhez, a 313-as Wartburghoz hasonlóan ennek is a kasztnitól eltérő színt kaphat a teteje… Tenmagam ugyanannak örültem, ami akkor tetszett, amikor ifjonti hévvel terelgettem a Bakony kanyarjaiban az Aronát; s ugyanannak nem, amit „öregurasan” tapasztaltam. Ez pedig a „gangolás”. Ha már hat fokozat van benne, hát használjuk rendre. Bizony kell is, mert a tempós autózás megköveteli, hogy a leggazdaságosabb fokozatban haladjunk. Élvezet ez a javából (ráadásul segít bennünket a tempomat, a fékasszisztens, a holttér-figyelő, meg egy féloldalnyi technikai bravúr lajstromozása a kormányról is könnyen kezelhető, jól leolvasható menüből). Igen nagy szamárság lenne effélékről írnom: úttartás, fékezhetőség, környezetvédelem stb. Hogy miért? Mert egy modern autónál mindez (és még számos egyéb) természetes. Mint ahogy természetes a magas szintű biztonság is. Vagyis ezen a ponton a SEAT több az átlagos divatnál, mely sokszor múló, sokszor silány minőségű: az Arona a leggyorsabb piaci felmérések szerint ugyanis értékállóság tekintetében a csúcson van. Tesztpéldányunk, az 1.0 TSI Xcellence egy háromhengeres, 115 lóerős benzines crossover (városi terepjáró) azzal is igyekezett bizonyítani, hogy végre hiteles lehet a gyáriak által megadott fogyasztási érték. Ha már a bevezetőben a divatról írtam, hadd egészítsem ki: ékszert, ruhaneműt stb. vehetünk internetes szemlélődés alapján. Ezt az autót is lehet, de nem érdemes. Meg kell tapogatni, szagolni, bele kell ülni (de hátra is ám!), s hamar rájönni arra, hogy barátságot kötöttünk… szöveg és kép: Zatkalik A.