Category Archives: Friss

Komposztálás – gondos előkészítés után bízzuk a természetre

Kertjeinkben, udvarainkban és háztartásainkban az évente keletkező települési szilárd hulladék nagy hányada (mintegy 30 %-a) biológiailag lebomló szerves anyag, mely komposztálható. Ennek a hulladéknak a hasznosításához, a természetbe való visszajuttatásához elhatározásra, környezettudatos szemléletre, megfelelő komposztládára és kerti eszközökre, valamint segítségre és gyakorlati tanácsra van csupán szükség.

Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag- tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások – oxigén, nedvességtartalom – mellett.

A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer. A lezajló folyamat a biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálás a levegő oxigénjével történik, aerob folyamat. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik. A következő élőlények vesznek részt a komposztálás folyamatában:

Mikroorganizmusok: többnyire egy sejtből álló, szabad szemmel nem látható növények vagy állatok. Ezek a mikroorganizmusok olyan enzimeket választanak ki, melyek segítségével le tudják bontani a szerves anyagokat.

Gombák és enzimek: ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fás szárú növényekben található, ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában.

Makrofauna: az egyes rovarok, férgek, giliszták szerepe igen fontos a szerves hulladékok feldolgozásában. Járataik révén a komposzt levegőztetését biztosítják, folyamatosan keverik a szerves anyagokat, tápanyagokat bocsátanak ki.

Ez így kissé tudományosnak és bonyolultnak tűnhet, de egyáltalán nem az!

A komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.” A mi feladatunk annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk, vagyis „öko-otthont” hozzunk létre komposzthalom formájában azoknak az élőlényeknek, amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat. A többit pedig nyugodtan rábízhatjuk a természetre!

Komposztálható anyagok • konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve), • háztartási hulladékok: kezeletlen papír, • kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot), • fűrészpor, faapríték, • kipréselt szőlőtörköly, • egyéb hulladékok: kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények, • növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett).

Nem javasolt anyagok • dió- és (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot), • széntüzelés salakja, • állati tetemek, • csont, hús, főtt ételek maradéka, • pelenka, • fáradt olaj, vegyszerek, festékek, elem, növényvédő szer, gyertya maradék (semmiféle veszélyes anyagot!), • kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi, • építési törmelék. • Az ún. déligyümölcsök héját lehetőleg ne tegyük a komposztba, vagy ha mégis, csak kis mennyiségben, illetve előzőleg alaposan mossuk meg azokat. A déligyümölcsök héját olyan anyagokkal konzerválják, amelyek késleltetik azok megrothadását. Ezek az anyagok azonban károsan hatnak a talajlakó élőlényekre, azok működését gátolják. • Fertőző, beteg növényeket ne tegyünk a komposztba, mert – bár a legtöbb kórokozó elpusztul a komposztálás során termelődő hő hatására – ezek ellenére több életképes maradhat. • A porszívó tartalmát lehetőleg ne öntsük a komposzthoz, mert a por sok káros anyagot, köztük elsősorban nehézfémet köt meg, ami károsítja a talajt, és a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhet. • A nagy forgalmú utak mentén is nehézfém- szennyeződéssel kell számolni. Az itt lekaszált növényi hulladékot ne használjuk fel komposztálásra! • A növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt komposztálható, a húsevő állatoké – a fertőzés veszélye miatt – nem.

A papír és karton biológiailag lebomlik és viszonylag könnyen komposztálható nyersanyagnak számít, a gyakorlatban azonban minden lehetséges esetben ezek papírként történő hasznosítását kell elősegíteni! A kerti komposzthalom a benne lévő háztartási hulladék élelmiszerrel, zöldséghéjakkal, kertből összegyűjtött férges hullott gyümölccsel vonzza a mezei egereket, esetleg patkányokat. Ezek ellen a csapda a megfelelő védekezés, mert mérgezéssel egyéb állatokban is kárt teszünk. Házi baromfi elől kerítsük el, mert lyukakat túrnak a komposzthalomba. Énekesmadarak, sündisznók nem tudják jelentősen széttúrni a halmot, oldalt kisebb lyukak talán még a szellőzéshez is hozzájárulnak. A meztelencsigák főleg a fehérjedús tápanyagra jönnek, ezeket szintén csapdákkal lehet elfogni (ne mérgezzük, mert pl. a rigók szeretik a csigákat). A rovarok pajorjai előfordulhatnak a halomban, de kiszórás előtt rostáláskor eltávolíthatjuk őket. A giliszták nem károsak, sőt hozzátartoznak a jó komposzthalomhoz. A komposzthalom kialakítására a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt a kereskedelem is kínál műanyag komposztládákat. A komposztálandó anyagot célszerű felaprítani, mivel a felaprított szerves hulladék nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg. A nedvesség szintén katalizátora a komposztálási folyamatnak. A komposzt nedvességtartalma a kicsavart vizes szivacséhoz hasonlatos legyen. Ha a komposzthalom túl száraz, a lebomlási folyamat lassú lesz. Ezért szárazság idején adjunk a keverékhez vizet, ha viszont túl nedvesek a rétegek, akkor forgassuk át és keverjük össze őket. Az átforgatás az oxigénellátottság szempontjából is fontos művelet, ha nem áll elegendő oxigén rendelkezésére, akkor kellemetlen szag kíséretében megindulnak a rothadási folyamatok. Ezért ajánlott a komposzthalmot megforgatni, átkeverni, a szélektől indulva a közepe felé haladva. A bomlás folyamata alatt hő szabadul fel, ezért várjunk legalább 2 hetet, amíg a halom közepe lehűlt vagyis ott már megtörtént a lebomlás, és csak azután forgassuk át az anyagot. Ennek a műveletnek a gyakorisága siettetheti a komposztálási folyamatot. A komposzt előállításához szükséges idő számos tényezőtől függ, beleértve a halom nagyságát, annak tápanyagtartalmát, az összetevő anyagok méretét és az átforgatások számát is. Végül az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag formájában áll majd a rendelkezésünkre, amelyből négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Végéhez közeledik a határon átnyúló élményturizmus fejlesztési stratégia kidolgozása

Kapronca városa és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2013-2015 között a Magyarország – Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül közös pályázattal megvalósította az ATDS megnevezésű projektet. A projektben egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására került sor, melyben vizsgálták az élményturizmus lehetőségeit az érintett térségekben. A 2014-2020-as uniós programozási időszakban újra kiírt Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program újabb lehetőséget teremtett a pályázásra, a munka közös folytatására. 2017 júniusában egy újabb nyertes pályázat keretein belül elindulhatott az ATDS II. projekt, mely projekt idén október közepén lezárul. Első lépésben egy nemzetközi közvélemény- kutatás keretein belül négy fővárosban (Bécs, Budapest, Pozsony, Zágráb) kerültek vizsgálatra a potenciális turisták utazási szokásai és elvárásai az élményturizmussal kapcsolatban. A közvélemény-kutatásban összegyűjtött válaszok alapján elkészített elemző záró tanulmány nagyon sok érdekes és a további munkához kapcsolódóan hasznos összefüggésre hívta fel a figyelmet. A projekt másik jelentős eredménye, hogy az Ernst & Young Tanácsadó Kft. nemzetközi tapasztalatait felhasználva elkészült egy költség-haszon elemzést is tartalmazó pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány, mely a döntéshozók és a későbbi esetleges befektetők számára szolgálhat segítségül a megvalósítás előkészítésében. A fent elkészült dokumentumok, a többi elkészült anyaggal, valamint a horvát partner munkájával együttesen bemutatásra kerülnek majd a projekt záró konferenciáján, melyre október első felében kerül majd sor Siófokon. A konferenciára a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. várja az érdeklődőket. A konferencia pontos időpontjáról és részleteiről a bftkht@balatonregion.hu e-mail címen lehet érdeklődni.

Búcsú a magyar kultúra fáradhatatlan harcosától

Elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTIvel augusztus 11-én. Temetésére a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben augusztus 31-én került sor a művészek parcellájában. Szeretett városát – Balatonalmádit – a Keszey János polgármester vezette küldöttség képviselte. A sírkertbe érkezőket a Csíksomlyói passió zenei részletei fogadták, majd a katolikus egyház szertartási rendje szerint Szabó János plébános (Balatonalmádi) tartott búcsúzót. Idézett Szent Lukács könyvéből (Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig, meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala. Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.), s azt követően Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét mondotta el. Kikerülhetetlen dialektikában élünk – fejtegette – jövünk, s megyünk. Mi most Kerényi Imre átkelésében veszünk részt. Visszaemlékezve egyik személyes találkozásukra, így fogalmazott a plébános: Kerényi kézszorításából megállapíthattam, egyetlen célért, a keresztény Magyarország fennmaradásáért küzdünk. Befejezésül utalt Kányádi Sándorra, aki szerint „ha háromszor lekaszálták a füvet a sírodról, elmondhatod, költő voltál…” Kerényi Imre pályájának legemlékezetesebb pillanatait Götz Béla díszlettervező idézte fel, aki kiemelte a magyar nyelv korai szavainak példaértékű megőrzését a Csíksomlyói passióban, a szentendrei népszínházi produkciókban, továbbá a Vígszínházban, a Madách Színházban végzett kiemelkedő munkásságát; az István, a király színházi rendezését, a vörösberényi ifjúsági tábor szervezését. Félelmetes tempóban suhant végig az életen Kerényi Imre. Rendet teremtve rendezett és tanított – mondotta a következő megemlékező, az egykori főiskolás társ, barát, Huszti Péter színművész. Felemelő pillanat volt a rendező hajdani osztályának összeölelkezve előadott dala, az Elindultam szép hazámból kezdetű. Őket az elhunyt leánya, Kerényi Katalin követte, aki allegorikus mesében idézte fel atyja pályáját. „Ahogy megrendezett mindenféle királyt, maga is király lett” – mondta. Orbán Viktor miniszterelnök meghatódottan búcsúzott: A függöny legördült. Hálát adunk, hogy részesei lehettünk egy egyszeri és megismételhetetlen előadásnak, amit egy rendkívüli művész és példás hazafi élete adott nekünk. […] Mindig sietett. Állandóan dolga volt. Megtanítani a szakma rejtelmeit, megalkuvás nélküli magyar színházat csinálni. Eljuttatni kultúránkat minden magyar emberhez, határon innen és túl. Ha magyarnak születtél – folytatta a miniszterelnök -, akkor egyedi, sőt különleges fajtához tartozol. Olyan nyelven beszélsz, olyan rugóra jár az agyad, olyan észjárás igazságai és törvényei szerint rendezed be az életed immár ezer éve ugyanazon a helyen, amely csak ránk jellemző. A magyar kivételes, de mivel ritka egyede az emberi fajnak, hát szükségszerűen veszélyeztetett is. Ezért ha magyarnak születtél, kötelességeid vannak. […] Barátunk azon kevesek közé tartozott, aki nemcsak tudta, nemcsak hirdette, hogy a kultúránk tart meg minket magyarnak, hanem művelte is ezt a kultúrát. […] Európának ezen a táján a férfiak tudják, hogy azért vannak a világon, hogy feltegyék valamire az életüket. Valamiféle nagy dologra. Nálunknál, személyes életünknél nagyobb és fontosabb dologra. Van, akiben ez a velünk született tudás idővel elhomályosodik, s úgy érzi, már az is szép teljesítmény egy élettől, ha talpon marad, és tisztességesen helytáll a mindennapokban, ha egyenesen megállhat az asszonya, a gyermekei, a barátai és a munkatársai előtt. S mindannyian tudjuk, ez valóban nem lebecsülendő, komoly teljesítmény. Igazi férfi munka. És vannak olyanok, mint Kerényi Imre barátom volt, akinek a lelkében ott marad egy motoszkáló érzés, a fülében egy nyugtalanító hang, és időnként aritmikusan dobban egyet a szív, amely emlékezteti: még mindig nem tette fel az életét a rá váró, csak rá kirótt nagyszerű küldetésre. Hiába a siker, a színházi nézőtér vastapsa és a szakmai elismerés, hiába a Kossuth-díj és a kollégák őszinte lelkesedése, hiába a pénz és a tisztes polgári jómód. Az ilyen emberen mindez nem segít, mert tudja, hogy végül úgysem kerülheti el a sorsát. S aztán egy nap el is éri őt a végzete, eljön a pillanat, amikor hirtelen megvilágosodik, hogy miben is áll az o személyes, senki más által nem teljesíthető küldetése. Ilyenkor kiegyenesedik az élet, eltűnnek a vargabetűk, a cikcakkok és a zsákutcák, csak a nyílegyenes pálya marad […] amely az örökkévalóság ismeretlen tájaira is elviheti. […] Eljön hát a pillanat, a hívás, és az ember ilyenkor papnak áll, felcsap katonának, vagy orvos lesz. De leginkább politikusnak áll, vagy legalábbis belép a politika világába, ahol egyszerre lehet a három: pap, katona és orvos. Egyszerre teljesíthet három szolgálatot; mutathat magasabb horizontot, harcolhat az övéiért, és megsegítheti a bajbajutottakat. A sorsfordító pillanatokat gyakorta a megrendítő vereségek hozzák el. Ez többekkel volt így 2002-ben, amikor négy szép, alkotó és felemelő év után visszatértek a hatalomba a „merjünk kicsik lenni” magyarok. Ekkor érte el Kerényi Imrét a végzete, ekkor fénylettek fel küldetésének körvonalai, és ekkor nyílt meg előtte az út. Így jutott arra a döntésre, már egy teljes színházi életművel a háta mögött, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz. Így lettem a bajtársa, s o az enyém. És harcoltunk együtt jóban, rosszban […], diadalmas és lehanyatló zászlók alatt. És ezért gyászolunk most itt úgy, azzal a fájdalommal, ahogy csak bajtársak tudják egymást gyászolni. Jó harcos voltál. Tudtál úgy harcolni, ahogy senki más nem tudott. […] Te is annak a nyílt összeesküvésnek voltál tagja, akik azt akarják, hogy legyen úgy, mint régen volt, és akkor a magyar név megint szép lesz. Már olyan közel vagyunk hozzá. Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk. Mert oda fogunk érni, efelől ugyanúgy nincsen bennünk semmi kétely, ahogy benned sem volt soha. Odaérünk nélküled is. De az nem ugyanaz lesz, mintha velünk lennél. […] Direktor Úr! Nyugodj békében! – fejezte be beszédét Orbán Viktor A szertartás befejező részében a sírhely megáldása, majd a koporsós temetés következett. Szabó Jánostól Kosztolányi Halotti beszédét hallhattuk, majd a család tagjai egy-egy virágszálat, almádi földet, almádi diót ejtettek a sírgödörbe. A fejfa és a koszorúk elhelyezését követően a Szózat hangjai mellett hajtott fejet a közönség Kerényi Imre emléke előtt.

Kerényi Imre

Szabó János plébános búcsúztatta Kerényi Imrét

Kerényi Imre hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el. Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban a Színház és Filmművészeti Főiskolán szerzett színház- rendezői diplomát. 1966-tól a Madách Színház rendezőjeként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, a Népszínház és 1983-tól 1989-ig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1968 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1989 és 2004 között a Madách Színház igazgatója és művészeti vezetője. Sikeres rendezése a Csíksomlyói passió, melyet Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutattak. O rendezte az István, a király című rockopera első színpadi változatát. Munkásságát több díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1977), Érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988). 2002-ben Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért. 1988 és 1992 között a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, beválasztották a párt országos választmányába is. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. 2011 és 2018 között a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt.

Orbán Viktor miniszterelnök búcsúbeszéde

Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé. Kerényi Imre Balatonalmádival is szoros kapcsolatban állt. Ifjúkorának jelentős részét töltötte a településen. Nevéhez fűződik a vörösberényi Magtár, a korábbi jezsuita kolostor és rendház jövőbeni programjának kidolgozása, de színvonalas művészeti képzést (Gizella-tábor), kiállításokat is megálmodott Veszeli Lajos festő- és grafikusművész közreműködésével. Kerényi Imre elhunytával a feladat végrehajtása új erőkre hagyatkozik. (forrás: Új Almádi Újság) Zatkalik András

Továbbra is növekszik a hajók iránti kereslet

Egyértelműen bővül a hazai hajós piac, ezt a tendenciát tükrözte a szeptember 7. és 9. között, 23. alkalommal megrendezett Balaton Boat Show is. Az idén rekordszámokat produkáló seregszemle a magyar hajósipar egyik legfontosabb eseménye, az egyetlen vízen és vízparton rendezett hajókiállítás, aminek a balatonkenesei Kenese Marina-Port kikötő adott helyet. A hajós piacon évek óta tartó fellendülés továbbra is töretlen, a számos hazai, sőt még egy világpremier is azt mutatja, évről évre bővül a hajóvásárlók köre. Évek óta konstans növekedés figyelhető meg a piacon, a tendenciákat pedig kiválóan tükrözik ezek a szakági kiállítások. A növekvő keresletre, a forgalmazók egyre szélesebb kínálat felvonultatásával válaszolnak, de a fellendülést mutatja a számos új piaci szereplő megjelenése is. Míg pár éve még csak a régóta stabilan működő, a válságot is megfelelő stratégiával átvészelő vállalkozások voltak jelen a seregszemléken, mostanra számos új magyarországi gyártó és sok eddig itthon nem forgalmazott márka képviselete jelent meg a kiállításon. A tendencia jelentkezik a vitorlás, elektromos és motoros hajók tekintetében egyaránt. A Balaton Boat Show 2015 óta több mint másfélszeresére nőtt, a kiállítók száma 3 év alatt 50%-kal, a bemutatott hajók száma pedig 75%-kal növekedett, a látogatók száma idénre megduplázódott – számolt be a rekordokról Rápolthy Edit, a kiállítás igazgatója.

Teltház, premierek, vásárlások

A kiállításon a vitorlás, elektromos és motoros hajók mellett teret kaptak vízi sporteszközök, kiegészítők, alkatrészek, ruházati termékek és ékszerek is. Közel 15 hajópremier – köztük egy világpremier – várta idén a látogatókat, de számos új márka is a Balaton Boat Show-t választotta a piacra lépés egyik startkövének. A helyszín sajátossága, hogy a vízen mutathatják be a kereskedők a hajókat, mindig fokozott érdeklődést generál. A vízi hajóhelyek a kiállítás előtt jó egy hónappal megteltek és idén először már az esemény végével befutottak a jelentkezések a következő évi seregszemlére. A Balaton nyújtotta környezet szélesebb körben vonzotta a vitorlás és elektromos hajó forgalmazókat, de jelen voltak a motoros hajókat, hajómotorokat bemutató jelentősebb cégek is. A szeptemberi seregszemle kiváló lehetőséget kínált arra, hogy a hajózás iránt érdeklődők vagy hajóvásárláson gondolkodók felmérjék a kínálatot, személyesen találkozzanak a hajóépítőkkel és -forgalmazókkal, hisz minden jelentős piaci szereplő képviseltette magát. Ebben az időszakban érhetők el a legkedvezőbb feltételek az új hajó rendelésekre vonatkozóan, így az őszi hajókiállítás mindig kiváló lehetőség arra, hogy az érdeklődők megtalálják a számukra legvonzóbb ajánlatot. Sokan meg is találták számításukat, több kereskedő számolt be helyszíni értékesítésről, és jelentős számú komoly érdeklődő mutatkozott, így a kereskedők a kiállítást követő időszakban az ezen érdeklődések üzletkötéssé fordítására koncentrálnak elsősorban. Összességében elmondható, hogy biztató kilátásokkal tekintenek a kereskedők az őszi kiemelt értékesítési időszak elé, és sokan már azon törik a fejüket, milyen kapacitással és ütemezésben tudják majd a jövő tavaszra megérkező hajókat minél hamarabb vízre tenni és a megrendelőknek átadni. A megnövekedett kereslet, a vásárlások és az új hajók növekvő szervízhátteret és szakember gárdát követelnek, így komoly kihívás az is, hogy ezeknek az igényeknek meg tudjanak felelni mind a hazai gyártóműhelyek, mind a nemzetközi márkák forgalmazói.

Növekvő kereslet, növekvő méretek, befektetési érdeklődés

Tendenciaként mutatkozik a vitorlás hajók esetében a 35 láb feletti, sőt egyre inkább a 40 láb feletti hajók iránti növekvő igény. Sokan itthonra, akár nyaraló helyett, sokan befektetési céllal, sokan pedig külföldre keresnek hajókat. Idén többen számoltak be komplett charter flották iránti befektetői érdeklődésről is, ami bizony újabb lendületet ad a piacnak. A hajózás, mint szabadidő-eltöltési lehetőség iránti növekvő igény hozza magával ezt a keresletnövekedést, melynek egy jelentős része bizony a motoros és elektromos hajók piacán csapódik le. A Balatonon évek óta emelkedik, a kiállításon tapasztalható érdeklődés alapján pedig biztosan kijelenthető, hogy ugrásszerűen megnőtt az elektromos hajók iránti kereslet. Az elektromos hajók, a motorosok alternatívájaként egyre terjednek a legnagyobb hazai hajózható tavunkon, nagyon sokan választják ma már a vitorlások helyett is. Ezt a növekedést mutatta, hogy a Balaton Boat Show-n a már évek óta jelen lévő gyártók és forgalmazók mellett számos új cég is bemutatkozott hajókkal, vagy éppen beépíthető elektromos motorral, de a kiállításra elhozott világpremier is egy 36 lábas elektromos yacht volt. Tendencia ezen hajók esetében is, hogy egyre több 30-40 láb közötti, tágas életteret nyújtó, akár több hálószobát vagy fedélzeti konyhát is tartalmazó modell kerül vízre.

Együttműködés a Boat Show-k között

Stratégiai megállapodás is született az idei kiállításon, itt jelentette be ugyanis a hazai hajós piac két nagy rendezvénye a Balaton Boat Show és a Budapest Boat Show, hogy a jövőben kölcsönösen megosztva egymással tapasztalataikat , az események közös fejlesztésével, kommunikációs együttműködéssel és a kiállítók számára még kedvezőbb megjelenési feltételek biztosításával igyekeznek tovább segíteni a piac fejlődését, a kereslet és a kínálat találkozását. SF; fotó: Glódi Balázs

Diákok építőtáboroztak a Kis-Balatonnál

A Kis-Balaton melletti Zalaszabar településen immáron egy évtizede működő Holnapocska tábor idén első ízben szervezett munkával összekötött nyári programot középiskolás fiataloknak. A kezdeményezés alapvetően a munkára nevelést is magába foglaló tartalmas időtöltés céljával történt, mindezzel elősegítve a csapatszellem alakítását, az értékteremtés örömének megtapasztalását. Ahol munka van, ott nem nélkülözhető a fiatalok szerepe, fontos, hogy ezt ok maguk is érzékeljék. Ezekből kiindulva a Holnapocska tábor alapítója, a zalakarosi Szabadics Zoltán és felesége Szabadicsné Rádi Éva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkeresésével bennük partnerre lelt, a kezelésükben lévő Kis-Balaton területén lettek kijelölve a táborlakók által elvégzendő feladatok. A részvevő diákok két csoportban egy-egy hetet töltöttek el a nyáron a természetvédelmi helyen szervezett építőtáborban, olvasmányaik révén előttük ismert környezetben. Fekete István Tüskevárában, a Kis-Balaton Diás szigetén található emlékház belső felújításában, nyílászárók, árnyékoló zsaluk festésében vettek részt. Az eredmény igazolta a Szabadics család és alapítványuk, a területkezelő állami szervek vezetői és az építőtáborozók jó egymásra találását. Körükben látogatást tettek a támogatók képviselői. Kormányzati képviseletben Rácz András államtitkár elmondta, hogy a nemzeti parkok a környezeti nevelés feladatköréből is kiveszik részüket, számos erdei iskola működik országosan, melyekben gyermekek ezrei vesznek részt. – A Kis-Balaton közvetlen természetbeni védelmi szerepe miatt kiemelten fontos helyszín – hangsúlyozta az államtitkár, majd történelmi visszatekintést is tett: – Itt az 1920-as évek elején a veszélyeztetett kócsag őreként munkálkodott Gulyás József. Munkájának fontosságát, eredményességét is hordozza, hogy innen eredően lett a nagy kócsag a természetvédelem címerének madara. Ma mintegy 250 természetvédelmi őr tevékenykedik a nemzeti parkok területein. – A fiatalok itt a digitális környezetből kiszabadulva megérezhetik a mobiltelefonok nélküli világban való élhetőséget, ami majd máskor is kikapcsolódási igényt jelenthet számukra – mondta a találkozón Manninger Jenő, keszthelyi választókerületi országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Nagyon fontos, hogy legyenek olyan programok, amik alternatívát jelentenek. A munkaterületet adók részéről Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója elmondta, hogy rengeteg feladat van, amihez jól jön az önkéntes segítő munka. Nagyon fontos, hogy a turistákat igényesen rendben tartott környezettel tudják fogadni, ez példát mutat a látogatóknak, hogy ok maguk is vigyázzanak a terület rendjére, tisztaságára a kirándulásaik során. Gaál Róbert vízügyi igazgató az előtte szóló kollégájával egyetértésben fejezte ki reményét, hogy az első építőtábor lebonyolítása egy tartós együttműködés kezdetét jelentheti, s elmondta, hogy a lelkes segítőket szívesen fogadják a jövőben is. A fiatalok arról beszéltek, hogy büszkeség töltötte el őket, amiért olyan helyen dolgozhattak ahol sokan megfordulnak, s ok visszatérve pedig másoknak is örömmel mutathatják meg, hogy mihez járultak hozzá. A délelőttönkénti munka után színes programokon vehettek részt a Holnapocska tábor zalaszabari szálláshelyén. Jó érzést adó emlékezet maradhat számukra a területkezelő vezetők köszönete, hálája. Közös a folytatás szándéka is, ehhez a fiatalok a követőiknek jártak ki jó ösvényt. A Holnapocska tábor képviseletében Szabadics Zoltán és Szabadicsné Rádi Éva támogatói oklevelet adott át a munkaterületet biztosítóknak. Horányi Árpád