Category Archives: Friss

Új jogszabályok garantálják a régió fejlesztését

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács szeptemberi online ülésén tájékoztatót hallgatott meg a régió fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok ütemezéséről, a szükséges intézkedésekről, de a napirendi pontok között szerepelt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a tihanyi limnológiai intézet és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenysége is. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára előadásában jelezte: a pandémia miatt nem tudják tartani a tervezett egyeztetési ütemet: eddig mindössze hét önkormányzattal történt meg a konzultáció, s még harminchét tóparti települést kell felkeresniük. Elmondta, hogy a hatályon kívül helyezett, a korábbi Balaton-törvényhez kapcsolódó rendeletek az új jogszabályok elfogadásáig hatályban maradnak, s ez különösen a vitorláskikötő építések, strand ügyek vonatkozásában kelt vitát, bizonytalanságot. Álláspontja szerint a vízparti rendelet elfogadásával szelídülnek, egyszerűsödnek majd a helyi polémiák. Az egyeztetésekbe egyébként az önkormányzatokon túl a természetvédelmi szervezeteket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, a vízügyi-, közlekedési-, sőt lokálisan a honvédelmi hatóságot is bevonják. A feladat szakmailag is jelentős kihívás elé állítja a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont munkatársait. A Nők a Balatonért Egyesület felvetésére közölte: a megbeszélések végén szintetizálják az észrevételeket, s mind a déli, mind az északi parton szélesebb nyilvánosság előtt ismertetik az általuk elkészített koncepciót, a szabályozási elképzeléseket. Bóka István elnök a tájékoztató kapcsán hangsúlyozta: sikeres, eredményes, konstruktív volt a Füleky Zsolt és munkatársaival folytatott füredi tanácskozás, s reményét fejezte ki, hogy tárca a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatja a testületet a történésekről. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója a jelenleg is folyamatban lévő, hatmilliárd forint uniós pályázati forrásból megvalósuló projektjeiket mutatta be. Ezek közül néhány ugyan nem látványos, ám rendkívül fontos a biodiverzitás fenntartása érdekében. Egyik kiemelt teendőjük a tihanyi Belső tó rehabilitációja. Ismeretes, hogy a nemzeti park őshonos állatfajokkal, szürkemarha-, illetve bivalygulyákkal rendelkezik – velük végzik a területkezelést, s nyilvánvalóan szükség van állattartó épületekre, itatásra, kutak ásására és bizonyos szintű gépesítésre is. A Hévízi-tó vízminőségének javítását célzó projektjük 661 millió forint értékben került benyújtásra. A programban élőhely megóvás, idegen honos vízinövények és víziállatok eltávolítása szerepel – itt elsősorban a Hévízi-csatorna kifolyójáról, gyepterületek, lápterületek rekonstrukciójáról, tanösvények, túraterületek kialakításáról van szó. Az igazgató geológiai örökségünkről elmondta: rendkívül gazdag, hiszen a BfNP területén hétszáz barlang búvik meg a föld alatt, de közülük mindössze négy látogatható – első egyik beavatkozási helyszínük a Tapolcaitavasbarlang környezete, a Malom- tó forrásainak a kitisztítása. Puskás Zoltán szólt arról is, hogy egy nemzeti parknál rendkívül fontos a területi jelenlét, hiszen csak így tudják segíteni a hatóságok környezet- és természetvédelmi munkáját. A nemzeti park természetesen a magyar tenger déli partján is jelen van: az Ordacsehibereknél a Natura területek bemutatását célzó projekt végrehajtása van folyamatban: itt élőhely rekonstrukció valósul meg, melyet kiállítótér, tanösvény, iroda kialakítása kísér minimális állattartással, bemutatóval. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója előadásában két kiemelkedő beruházásra hívta fel a tanács tagjainak figyelmét. A látványosabb a Sió-csatorna, a Balaton levezető rendszerének fejlesztése: itt két helyszínen folynak jelentősebb munkák, az egyik Siófoknál a leeresztő- és hajózsilipnél. A hajózsilip bontása befejezés előtt áll, a munkatér lehatárolása megtörtént. Előrehaladottabb stádiumban van a Kiliti térségében található zsilip építése. A várható befejezések időpontja 2022 év vége. Az igazgatóság kompetenciájába tartozó másik terület az északi partszakaszt érinti döntő többségében, ahol szűrőmezők, és a kis vízfolyások rendbetétele kezdődött el. Tájékoztatott arról is, hogy július 22-én megkezdődött a Balatonon a kotrás, egy vízminőség kárelhárítási tevékenység. Jelenleg három kotróhajó dolgozik Balatongyörök térségében, több mint 35000 köbméter mederanyag került eltávolításra azokról a gócpontokról, ahol a tavalyi vízvirágzás központja volt. Jordán Ferenc, a Tihanyi Limnológia Intézet igazgatója tájékoztatójának bevezetőjeként kiemelte: intézményük jelentős átalakulás alatt áll, mely érinti a személyi állományt, az infrastruktúrát, műszereket, a módszertant, és a nemzetközi kapcsolatokat is. Igyekeznek sokat fejlődni a nemzetközi kommunikáció terén is. A végső cél, ha jól kommunikálnak, és jó kutatásokat végeznek, akkor az intézet visszaszerezze azt a presztízsét, amely megkopott az elmúlt években, és megpróbálnak a döntéshozatal megkerülhetetlen szereplői lenni. A jövőben a hazai forrásoktól nagyobb függetlenséget szeretnének elérni, javítani kívánnak az intézet kommunikációján, a hazai partnerekkel pedig hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatban érdekeltek. Nemzetközi szintű, látható, színvonalas kutatások kellenek, melyek azt a célt szolgálják, hogy a Balatont sokkal alaposabban megismerjék, és megóvásához jobban hozzájáruljanak. Bóka István álláspontja szerint az intézet számára biztosítani kellene az anyagi stabilitást – az értékarányos kutatás és tevékenység mellett – hazai költségvetési forrásokból, hogy a létbiztonság és a kutatói szabadság maximálisan érvényesüljön. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatójából fény derült arra, hogy 2019-ben több mint egymilliárd forintos bevételre tettek szert, s ez volt az első év, hogy ezt az összeget elérték. Az idei tervben ezt 150 millió forint többletbevétellel „fejelték meg” s úgy tűnik, ezt teljesíteni is tudják. Örvendetes, hogy 2021-től már a Fonyódi és a Mórichelyi tógazdaság is birtokukba kerül, s a Balatonudvari halkeltető bérlése is pozitív lesz: nem kell a jövőben tenyészanyagot vásárolniuk. Változatlanul gondot jelent, hogy meglehetősen kevés a horgászok számára rendelkezésre álló partszakasz, s többek között ezért fordulhatnak elő a tihanyi vízparti sétányhoz köthető anomáliák, de más infrastrukturális fejlesztések is indokoltak. Örvendetes, hogy nem csökkent a horgászok érdeklődése a Balaton iránt: tavaly több mint kilencvenezer jegyet értékesítettek, ebből tizennyolcezer a helyi éves területi engedéllyel rendelkezők száma, a többiek időszakos napi, heti jegyet vásároltak. Ebben az évben a számuk valószínűleg százezer fő körül alakul. Süli Ferenc

Körbejárhatóvá kell tenni a Balatont vonattal is

Konferencia a tóparti közlekedésről

A turizmus és a helyi lakosság szempontjából is fontos a Balaton vasúti körbejárhatóságának megteremtése, de az ehhez hiányzó szakasz megépítése még nem szerepel a kormányzati tervekben – derült ki a Balaton Kiemelt Térség Közlekedésének Fejlesztése című online konferencián. Balatonvilágostól Balatonakarattya alig 6 kilométerre található, mégis másfél óráig tart vonattal az út – Szabadbattyánon keresztül. Dorner Lajos, a rendezvényt szervező Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közlekedési szakértője elmondta, hogy eddig az üdülőkörzet elérhetőségének javítása volt az elsődleges cél, a jövőbeni fejlesztésekkel a régión belüli közlekedési problémák kezelésére kell koncentrálni. A térség egyik legfontosabb feladatának a növekvő gépjárműforgalom „csillapítását” nevezte olyan helyi közlekedési lehetőségek megteremtésével, amelyek hatására készek leparkolni az emberek saját autójukat a kijelölt helyeken. A szakértő sikernek nevezte, hogy a 2014-ben elfogadott régiós közlekedési stratégia 90 százaléka beépült a kormányzati tervekbe. Az online fórumon Borbélyné Szabó Ágnes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy folytatódik a vasúti és autóbuszos közlekedés összehangolása az üdülőrégióban. Lesznek változások a balatonaligai közösségi közlekedésben, év végéig pedig a déli parton válik ráhordó jellegűvé a buszos tömegközlekedés, jobban igazodva az aktuális vasúti menetrendhez. A folyamatban lévő és tervezett vasútfejlesztésekről Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese számolt be. Mint ismert, megkezdődött és várhatóan jövő év nyaráig tart a Szabadbattyán- Balatonfüred közötti, 55 kilométeres vonalszakasz villamosítása – a projekt része négy állomás átépítése is. Megkezdődik az előkészítése – a közbeszerzési kiírás még idén megjelenik – a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely, Tapolca- Ukk 105 kilométernyi szakaszok villamosításának. A terveknek 2022-ig kell elkészülniük. Folyamatban van a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciójának előkészítése, 13 helyszínen épületek, előterek felújításának és akadálymentesítésének tervezése. A várható kivitelezés 2021- 2022-ben lesz hét helyszínen: Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonszárszón, Balatonszemesen, Balatonlellén, Balatonbogláron és Balatonfenyvesen. A további hat helyszínen a kivitelezéshez újabb forrásokra van szükség. Folyamatban van az észak-balatoni vasútállomások rekonstrukciójának előkészítése is, kilenc helyszínen épületek, előterek felújításának és akadálymentesítésének tervezésével. Itt is a következő két évben várható a kivitelezések nagy részének megvalósítása hét helyszínen: Balatonakarattya – Csittényhegyen, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn, Balatonalmádiban, Káptalanfüreden és Alsóörsön. A vonalszakaszon az épületek megújítása is szükséges, amelyhez a forrás még nem biztosított. Megkezdődött az észak-balatoni állomások akadálymentesítésének előkészítése is, de pénz még nincs a kivitelezésre. A következő tíz helyszínen terveznek akadálymentes peronokat és útvonalakat, térvilágítást, utas-tájékoztatást: Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Balatonakarattya-Csittényhegy, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred. A vezérigazgatóhelyettes beszámolt a folyamatban lévő közút- és kerékpáros útfejlesztések ütemezéséről is. Érdekesen alakult a vasút balatoni forgalma ezen a nyáron, amiről Kormányos László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatóhelyettese számolt be. Az utasok száma összességében 15 százalékkal csökkent, a nyár végére érve el a tavalyi szintet, a szállított bicikliké viszont 30 százalékkal nőtt a 2019-es adatokhoz képest. A vasút idén elérte a kerékpárszállítási kapacitása határait, így ennek bővítése is a jövőbeni feladatok közé került. A vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak fejlesztéseivel sikerült az ország több pontjáról is jobban, közvetlenül megközelíthetővé tenni a Balatont, ezzel vonzóbbá tenni a közösségi közlekedést. Minden eddiginél több klimatizált IC kocsi közlekedett a Balatonnál. Mindkét parton közlekedtek nagy befogadóképességű kerékpáros kocsik meghatározott vonatokon. Sikere volt az újfajta napijegyeknek, amelyek a balatoni vasúti közlekedésben huszonnégy, illetve hetvenkét órán át korlátlan számú utazást biztosítottak a Balaton körül. A tervekben szerepel a Balaton elérhetőségének további javítása, a szolgáltatások további modernizálása, és jövőre KISS motorvonatok üzembe állítása. Szeretnék az újnak számító, igen népszerűnek bizonyult Győr-Balatonszentgyörgy közvetlen utazási lehetőséget Kaposvárig meghosszabbítani. A BFT rendezvényén Molnár Gábor mutatta be az európai üdülőövezetek problémáira fókuszáló Desti-Smart projektet. A 2018 júniusában indult, és 2022 novemberéig tartó, nemzetközi együttműködésen alapuló projekt célja a közlekedési és turisztikai politikák összehangolása környezetkímélő közlekedési rendszerek elterjesztésével, az utazási szokások megváltoztatásával, vonzó alternatívák biztosításával. A tíz ország részvételével zajló programban Magyarországot, azaz a Balatont a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. Ezt követően Bősze Sándor, a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. főmérnöke a projekt keretében kidolgozásra kerülő Megvalósíthatósági Tanulmány és Cselekvési Terv főbb üzeneteit foglalta össze a térség környezetbarát közlekedésének megújítása, fejlesztése érdekében a nemzetközi jó gyakorlatok figyelembe vételével. -tt

E-kerékpárral a nemzeti parkok vezetett túráin

A kormányzat célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra a legélhetőbb európai országok közé tartozzon – mondta csopaki sajtótájékoztatóján az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) munkatársai szeptember végén vehették át azt a 15 elektromos rásegítésű kerékpárt, melyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ biztosított a nemzeti parkok számára.

Kontrát Károly

A kormánybiztos szólt arról is, hogy 2010- től jelentős változások álltak be az egészséges életmód népszerűsítése terén. A mindennapos iskolai testnevelés a programnak éppúgy része, mint a dohányzás visszaszorítása (adatai szerint a rendszeresen dohányzók aránya 36- ról 26%-ra csökkent azóta). További fontos elem, hogy mintegy 150 turistaházat újítottak fel, további ötvené folyamatban van; negyvenöt új kilátó épült, s kétszer annyit újítanak fel, s a turistautakat is egymás után teszik rendbe. Révész Máriusz azt is hozzátette, hogy a vírus „besegített”: robbanásszerűen nőtt azoknak a száma, akik a szabadságukat itthon töltötték. Figyelemreméltó az is, hogy 40%-kal nőtt azok száma, akik szabadidejükben valamilyen aktivitást kerestek. Példaként hozta fel, hogy számos turistaházban előre lefoglalták a helyeket. Véleménye szerint új célcsoportként a gyerekeket kell „megjelölni”, kiszabadítani őket az okostelefonos rabságból, s igazodva igényeikhez, életformájukhoz programokat – pl. tanösvények digitális látogatása – kínálni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kevésbé jó kondíciójúakat is a természetbe lehessen csalogatni. Az e-kerékpáros programról a kormánybiztos elmondta: óriási fellendülés várható. Elsősorban a Fertő-tónál egyre több osztrák, német és holland turista választja a magyar utakat, s ez várható a Balatonnál is. Éppen ezért is fontos esemény, hogy a hazai nemzeti parkok 211 e-kerékpárt vehettek birtokba a közelmúltban (a kormányzat ezt a programot 150 millió forinttal támogatta). A kormánybiztos befejezésül köszönetet mondott a nemzeti parkoknak, s rámutatott: a nemzeti parkok a vezetett túráikkal Magyarország legszebb részeit mutathatják meg, s ezáltal is nőhet a kirándulók hazaszeretete. Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója ki- Aktuális fejtette: a fizikailag könnyen tekerhető kerékpárok használatával újabb lehetőség nyílik az idősebb korosztály előtt. A kétkerekűek azonban egymagukban nem elegendőek, kellenek a programok, s ezek megvalósításához a nemzeti parkok kiváló partnereknek bizonyulnak. Hangsúlyozta: nem biciklikölcsönzésről, hanem 5-10 fős vezetett túrákra van szükség.A nemzeti parkok a saját terepviszonyaiknak, a tervezett túráknak megfelelő kerékpárokat kértek. Csopakra „trekking” kerékpárok kerültek, amelyek inkább aszfaltos útra valók, de az enyhébb tereppel is elbírnak. A BfNPI igazgatója, Puskás Zoltán megköszönte a lehetőséget. Mindössze két kerékpárban reménykedett, s a 15 meglepetésként érte. Elmondta, hogy már korábban is felkérték a nemzeti park dolgozóit kerékpáros túrák vezetésére, s bizony rendesen elfáradtak a hagyományos biciklivel tekerő (többnyire már nem tinédzserkorú) csoportvezetők a „villanyosok” mezőnyében. Hozzátette: a BfNPI elsődleges feladata a természetvédelem, a gazdálkodás, de az ökoturizmus képviselőiként annak filozófiáját is át kell adniuk. A környezeti nevelési, oktatási (pl.: Tihany, Bakonybél) tevékenység hangsúlyozott feladatkör lett számukra. A Balaton környéke, a Bakony „túrázásra van teremtve” – mondta –, ezért is dolgoztak ki három (különböző időtartamú, s nehézségi fokozatú) útvonalat. A 2–2.5 órás Csopak–Paloznak–Alsóörs–olaszrizling tanösvény– Csopak útvonal a legkönnyebb, a Tihanyt, Aszófőt, Füredet érintő már hosszabb, s az emelkedőkkel is tarkított, Dörgicséig vezető már 50 kilométeres „kör”. A túrákon a 14. évüket betöltöttek vehetnek részt. Sisakot, kulacsot biztosítanak a kerekezők számára. Kontrát Károly miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a régió országgyűlési képviselője a páratlan Balaton- felvidéki táj szépségeit, a természeti és épített látnivalókat említette, mielőtt maga is nyeregbe szállt. Különleges viszonyok közepette vagyunk – magyarázta –, hiszen a vírus kétarcúvá tette a turizmust. Sok település vezetője arról számolt be ugyanis, hogy a rekordokat döntögető 2019-es évinél is jobb eredményeket produkált az idei nyár, s bíznak benne, hogy a járvány második hulláma ellenére is eredményesek lesznek az esztendő hátralévő hónapjai. Cél – zárta gondolatait Kontrát Károly – Magyarország kincseinek újra felfedezése. A sajtótájékoztató végén Puskás Zoltán és Baráth Gergely együttműködési megállapodást írt alá a kerékpárok használatáról és a programokról. szöveg és kép: Zatkalik

Az együttműködési szerződés aláírása (Puskás Zoltán és Baráth Gergely)

Élhető jövőnkért: örökerdők és természetközeli erdőművelés

A klímaváltozás hatására napjainkban szélsőséges időjárási jelenségekkel, extrém csapadékokkal, hőhullámokkal, és szokatlanul hosszú, aszályos időszakokkal találjuk szembe magunkat. Alkalmazkodásunk és túlélésünk kulcsa ökológiai rendszereink egészségében rejlik. Az erdőknek fontos szerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, azonban az éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt a fák legyengülésére, valamint betegségeinek erőteljességére és terjedésének intenzívebbé válására számíthatunk. Az erdők számára az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás sikeressége a természetszerűségük megóvásán múlik, hiszen az erdők egyrészt a hirtelen lezúduló csapadék okozta károkat csökkenthetik, másrészt jelentős szerepet játszanak a víz tárolásában, a mikroklíma szabályozásában, a biodiverzitás növelésében is. A természetközeli erdőművelés napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, melyet Magyarország ma már jogi eszközökkel is segít. A klímaváltozásra való felkészülés stabil, ellenálló és működőképes ökoszisztémát követel, mely az erdeink átalakítását, a hagyományos vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérést vonja maga után. Ez azonban hosszú időt igényel. Milyen további okai vannak a váltásnak? A társadalmi elvárások folyamatosan nőnek, egyre több figyelem jut az erdők értékére, gazdasági funkciói mellett a védelmi és rekreációs, mentális egészségre gyakorolt funkciók is felértékelődnek. Egyre több ismeret halmozódik fel és a biodiverzitás védelme, a természet- és tájvédelem is előtérbe kerül. Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, a vegyes korúság vagy kordiverzitás, az elegyesség, a válogató (szálankénti vagy kiscsoportos) erdőművelés, a famatuzsálemek és a holtfák – mint fontos élőhelyek – védelme. Az örökerdő faji, szerkezeti és genetikai szempontból is különösen változatos, amely változatosságnak nem csak a folyamatos spontán felújulás a kulcsa, hanem az örökerdők új szemléletű kezelése, a java fák és a kivágandó fák kijelölése, mely komoly szakmai feladatot jelent az erdészek, szakemberek számára. Az örökerdő gazdálkodás alapelvei szerint tehát az erdő élő szervezet, ahol az őserdők mintájára az önszabályozás és önmegújítás áll a központban. Az erdő természetesen és folyamatosan újul. A legjobb képességű, életerős, szép és értékes faegyedek, java fák kiválasztásával biztosítják a fenntartható erdőgazdálkodást, úgy, hogy a jelenben olyan módon kezeljük az erdőket, hogy az abból származó hasznokat – legyen az környezeti vagy gazdasági – a következő generációk is változatlan formában élvezhessék. Mit tehetünk azért, hogy rengeteg értékes örökerdőnk legyen? Mi vagyunk az a bizonyos “társadalmi elvárás” vagy “társadalmi nyomás”. Ha hangot adunk azon igényeinknek, mely szerint erdőket szeretnénk magunk köré, ha magunk is fákat ültetünk a kertjeinkbe, ha szabadidőnket az ERDŐBEN töltjük, ha az ERDŐ a barátunk, tiszteljük és óvjuk, akkor egyre több gyönyörű erdő vesz majd körül bennünket, gyermekeinket, unokáinkat és soksok utánunk következő nemzedéket. Ahogyan az erdőkre, úgy a vadállományra is hatással van a klímaváltozás. Ez számukra is kihívást jelent, új kórokozókkal, megváltozott élőhelyekkel, változó növényállománnyal, táplálékhoz és búvóhelyhez való hozzáféréssel. Egyes fajok jól tűrik a változást, olyannyira, hogy egyre közelebb húzódnak a lakott területekhez. A túlzott mértékben elszaporodott vadállomány és a lakosság közötti konfliktus felerősödéséért nem feltétlenül a vadállomány számának a növekedése felel. Jellemzően a vadélőhelyek megszűnése (nagyüzemi mezőgazdasági táblák mezővédő zöld sávjainak megszűnése) és a zártkerti területek elgazosodása, elhanyagolttá válása, valamint a településeken a lakosság által felelőtlenül felhalmozott, a vadak számára élelemforrást jelentő hulladékok is szerepet játszanak. A lakott területeken konfliktusokat okozó fajok Magyarországon több jogi kategóriába tartoznak, nem védett fajok (egyes galambfélék), kártevők (patkány, egér…), védett fajok (denevérek, fakopáncs, vetési varjú, háziveréb), valamint vadászható fajok (nyest, róka, vaddisznó, őz, gímszarvas). A nagyvad (gímszarvas, reprezenőz és vaddisznó), valamint a róka számára vonzó, vagy csak lehetőséget adó búvóhelyek és táplálékforrások csökkentése, megszüntetése települési feladat, míg a nagyvadállományokkal való tudatos vadgazdálkodás, az állomány létszámának jelentős csökkentése, majd szinten tartása a vadászatra jogosult feladata. Mindezt ki kell egészítenie a lakosság folyamatos tájékoztatásának, a kommunikációnak, amely mindkét érintett közös feladata. (Balaton KiemeltTérségi Klímastratégia).

Balatoni borok az Országházban

Immáron negyedik alkalommal választotta ki a Kállay Miklós, a Szent István Egyetem professzor emeritusa, a Magyar Borakadémia tiszteletbeli elnöke által vezetett szakmai zsűri a 18 magyar borvidék 103 borászata által idén benevezett 231 bora közül azokat a különleges nedűket, amelyek Az Országház bora 2020 elismerő címet viselhetik egy újabb válogatással gazdagítva az Országgyűlés reprezentációs célú borkínálatát.

Petrányi Piroska és Petrányi István a díjjal

A megmérettetésen elsősorban a Kárpát-medencében őshonos vagy már régen meghonosodott szőlőfajták és tradicionális házasítások, borstílusok kapnak szerepet. A pincék összesen kilenc kategóriába nevezhettek versenyborokat: az ország két világhírű házasítása, a bikavér és a tokaji aszú mellett az olaszrizling, a furmint, illetve egy kategóriába sűrítve négy fajta – a hárslevelű, juhfark, ezerjó, kéknyelű – továbbá a kadarka, a kékfrankos, a cabernet franc és idén először a rozé szerepelt a válogatásban. Az Országgyűlés elnöke a rendezvényt köszöntő levelében így fogalmazott: „Változó világunkban egy ország, egy nemzet versenyképessége a megújulási erejében rejlik. A magyar bortermelés ezt az erőt példázza: az évszázados hagyományok tiszteletben tartása mellett képes volt az állandó megújulásra, példáját adva a múltat, a jelent és a jövőt összefogó szerves fejlődésnek. Az Országház bora borválogatás ennek az időtállóságnak, megújulási képességnek és minőségnek a támogatója és hirdetője. A díjnyertes borok a magyar törvényhozás otthonában, a reprezentáció részeként méltó módon képviselik borkultúránkat, ezzel is hozzájárulva nemzetünk önbecsülésének és országunk hírnevének öregbítéséhez. A magyar bor összeköt bennünket egymással és más nemzetekkel, a nagyvilággal.” Az elismeréseket az első, második és harmadik helyezetteknek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke adta át. Jakab István pohárköszöntőjében úgy fogalmazott: „tisztelet és köszönet jár minden résztvevőnek, annak a 18 magyar borvidék 103 borászatának, amely a jelenkor kihívásaira és nehézségeire nem megfutamodással és feladással, hanem jó magyar szokás szerint áldozatos kitartással, akarattal, igaz küzdelemmel válaszol, és vállalta a megmérettetés próbatételét. Tisztelegjünk a minőségi magyar borkultúra jeles képviselői előtt. Azok előtt, akik ezúttal is fontosnak tartották, hogy részt vegyenek borkiválasztásunkon és annak eredményeként egy éven át méltóképpen képviseljék az országot és a magyar Országgyűlést.” forrás: az Országgyűlés Sajtóirodája, MTI