Category Archives: Friss

Újabb pályázati lehetőség a régió önkormányzatai számára

Száznegyvenmillió forint áll a BFT rendelkezésére

A Balaton Fejlesztési Tanács kiemelten fontosnak tartja a térség életében a fenntarthatóság kultúrájának megjelenését, mind az épített környezet, a természeti területek megóvása, kezelése, a lakosság életmód és szemlélet változása, az ember és a természet kapcsolatában. Ez a cél jelenik meg a térség hosszú távú Fejlesztési Programjában is: „A Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni.” A koncepció megvalósításának érdekében településfejlesztési beruházások támogatására írt ki pályázatot a Balaton Fejlesztési Tanács, a pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló forrás száznegyvenmillió forint, a támogatott pályázatok várható száma tizenöt-húszra tehető. A pályázat keretében egy település vonatkozásában csak egy pályázat támogatható.

Részletes pályázati feltételek

A támogatás az alábbi fejlesztésekre igényelhető:

A. Parti sétányok kialakítása, fejlesztése

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény) által előírt parti sétány kialakítási kötelezettség teljesítése érdekében a vízpartrehabilitációs tervben szereplő parti sétány és/vagy a hozzá közvetlenül kapcsolódó zöldterületek kialakítása, fejlesztése, amennyiben a Helyi Építési Szabályzat összhangban van a Vprt. normatartalmával.

B. Települési zöldfelületek kialakítása, rehabilitációja

A települések turisztikai arculatának javítása érdekében a települési zöldfelületek kialakításának, rehabilitációjának támogatása. A pályázati felhívás értelmezésében települési zöldfelületnek tekintjük a település belterületén található közhasználatú, közcélú zöldfelületeket (pl. közparkok, parti sétányok, útmenti fasorok és növénykiültetések, stb.) A bírálat során a közpark, közkert területeken megvalósítandó fejlesztések előnyt élveznek.

C. Partvédőművek fejlesztése

Partvédőművek fejlesztése, jelenlegi műszaki konstrukció megváltoztatása, új part-víz kapcsolat létrehozása (pl. sólyapálya kialakítása, stb.). A fejlesztés magába foglalhatja a partvédőműhöz közvetlenül kapcsolódó közterület, önkormányzati terület fejlesztését is. Strandok területén fejlesztés nem támogatható!

D. Felhagyott temetők, kegyeleti parkok rehabilitációja

• Felhagyott temetők, kegyeleti parkok közcélú zöldfelületeinek felújítása • Kegyeleti park bekerítése, a meglévő kerítés felújítása • Kegyeleti park élősövénnyel való lehatárolása • Felhagyott temetőben, kegyeleti parkban levő hulladéktároló, vízvételi hely, illemhely korszerűsítése • Információs tábla a kegyeleti parkban nyugvó híres balatoni személyiségekről (pl. tudósok, művészek) – ez önállóan nem támogatható tevékenység.

E. Helyi értékeket bemutató és/vagy közösségfejlesztést célzó közterületi fejlesztések

A támogatás célja a település lakosságmegtartásának, közösségfejlesztésének érdekében, a helyi értékekre épülő kisléptékű közterületi fejlesztések megvalósítása. Például: szobor, emlékhelyek, emlékművek (új vagy meglévő megújítása), tanösvény, közösségi tér, rendezvénytér (tér+infrastruktúra+színpad) kialakítása, stb. A pályázónak vállalnia kell a támogatásból megvalósított fejlesztés üzembe helyezésétől számított legalább 5 évi, a pályázati célnak megfelelő fenntartását. A dokumentum a pályázati felhívás részét képezi, illetve letölthető a www.balatonregion. hu honlapról, az Pályázatok, támogatások / Szabályzatok / Arculati elvárások Aktuális BFT pályázatok menüpontból.

A támogatás mértéke:

a) A legfeljebb 1.500 fő állandó lakossal rendelkező nem parti települések és Aszófő részére a projekt elszámolható összköltségének maximum 90%-a.

b) Parti települések (kivéve Aszófő) és az 1.500 főt meghaladó számú állandó lakossal rendelkező nem parti települések részére a projekt elszámolható összköltségének legfeljebb 50%-a;

A támogatás minimum és maximum értéke:

a) minimum 1 millió Ft – maximum 5 millió Ft a legfeljebb 1.500 fő állandó lakossal rendelkező nem parti települések és Aszófő részére;

b) minimum 3 millió Ft – maximum 15 millió Ft a parti települések (kivéve Aszófő) és az 1.500 főt meghaladó számú állandó lakossal rendelkező nem parti települések részére.

A megvalósítás határideje:

A támogatott projektnek legkésőbb 2019. október 31-ig kell megvalósulnia. A pályázati dokumentumok elektronikus feltöltésére 2018. szeptember 20-tól nyílt lehetőség. A pályázatok feltöltési / beérkezési határideje: 2018. október 29. 24:00 óra. (A határidő az elektronikus feltöltés végső időpontját jelenti). A projekt adatlapot és a többi mellékletet (a költségvetési tábla kivételével) kinyomtatott, cégszerűen aláírt és az aláírást követően pdf fájlban, szkennelt dokumentum formájában kell feltölteni a honlapra. A költségvetési táblát cégszerű aláírással ellátott pdf formátumban és excel (xls) formátumban is fel kell tölteni a honlapra.

Kapcsolattartás, információszolgáltatás:

A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további felvilágosítás kapható: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (8600 Siófok, Batthyány u. 1.) Projektmenedzser neve: dr. Horváthné Labát Márta E-mail: labatmarta@balatonregion.hu

Kiemelten finanszírozzák a Balaton régiót

Füreden tartotta soros ülését a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton-régióban az egy lakosra jutó támogatás mértéke mintegy másfélszerese az országos átlagnak, ami jól mutatja, hogy a régió kiemelt finanszírozásban részesül – mondta a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) októberi, balatonfüredi ülésén Bóka István elnök. A balatoni fejlesztésekről szóló tájékoztató során a Balatoni Integrációs Kft. gazdasági igazgatója, Fekete-Páris Judit elmondta, a vitorlás turizmust két projekt is támogatja, a vitorlás túrahálózat fejlesztését médiakampánnyal és eszközökkel is segítik. Többek közt előkészítési szakaszban van a balatonfüredi vitorlásközpont fejlesztése, mely a jövő év elején indulhat, s 2020 szeptemberére fejeződhet be. Az ökoturizmus terén a Somos-hegyi kilátó, a Koloska-völgy, a nagyvázsonyi katonai felügyelő torony újulhat meg. A kerékpáros turizmust három projekt is

Balatonfüreden ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

érinti, ám néhány szakaszt illetően az építési engedélyek körül akadnak vitatottak. Jó hír a kerékpárosoknak, hogy a Balaton körül 14 helyszínen 2020-ig megállóhelyekkel, a marketing fejlesztésével teszik komfortosabbá a közlekedést. A fentiekhez a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke, Németh Zsolt elmondta: a fejlesztésekben jelentős csúszás van. Javasolta: a kerékpárutak fejlesztésében legyenek nevesített források, a nyomvonalak kijelölését mihamarább hozzák meg. Bóka István elismerte: látja, hogy nehezen indul a bringakörút rehabilitációja, noha annak mindenképpen meg kell újulnia. A balatoni építkezéseket illetően (az építésügy átalakításának eredményeiről, a területrendezés és településkép-védelem témakörben) hangsúlyozta az elnök: kezelhetetlenek az építőipari árak, olykor 20-30%-os áremelések is tapasztalhatóak, ami megnehezíti a beruházások tervezését. Ennek ellenére a Balatonra fordítható kormányzati összegeket a BFT maximálisan fel tudja használni. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának képviseletében Füleky Zsolt helyettes államtitkár elmondta: már 2014-től napirenden van az egységes jogszabályalkotás építésügyi kérdésekben. Eredmény, hogy az egységes digitális térkép már ingyenesen letölthető. A Balaton esetében is minden település helyi szabályozását meg kell ismerniük (eddig 37 településen jártak a szakemberek) ahhoz, hogy a törvényjavaslat végleges lehessen. Bóka István szerint a jelenség nemcsak településrendészeti kérdés, ezért komplex megközelítést igényel. Nincs eszköz a kezünkben, hogy bármilyen nyomást gyakoroljunk például légkábelek ügyében – hozta fel példaként. A fentiekre reflektált az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Rácz András, aki szerint követendő lehet a Hortobágy (!), ahol rövid idő alatt a föld alá került a korábbi légkábel-dzsungel. Az államtitkár elmondta: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNP) működési területén tíz projekt számíthat fejlesztésre természetvédelmi területen. Ilyen például a balatonfüredi Lóczy-barlang, a látogatóközpont a Kis-Balatonnál (ez utóbbinál 40 ezer fős évi a látogatottság). Külön kérdés Nagyberek, melynek külföldi bérlője van, valamint Ordacsehi, ahol kisebb bemutatóhely épül. Elindul továbbá a Hévízi tó átfogó programja, mely tartalmazza a véderdőt, illetve az invazív fajok irtását, de turisztikai attrakciók is létesülnek. Tihany komplex élőhely-fejlesztése kapcsán kijelentette: a Belső-tó állapota katasztrofális. Ennek rendbetételére egy 450 millió forintos projekt egy részéből kerülhet sor. Befejezésül elmondta: készülőben van a tájvédelem jogszabályozása is. A BFNP igazgatója, Puskás Zoltán elmondta: a Balaton partvidékén is vannak védett belterületek, ám a tájképvédelmi szempontból óriásiak az eltérések. Az elhagyott legelőkre szívesen telepítenének állatokat (éppen Salföld „kap” ötven juhot). Erre igény van, csak hiányzik a jogszabályi háttér. Mindenáron meg kell védeni a települések közötti területeket, a réteket, legelőket menteni kell! – hangsúlyozta Bóka István. A Balaton térség vízgazdálkodását érintő kérdésekről, tervezett és megvalósult projektekről az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója, Csonki István adott tájékoztatót. Eszerint elindult egy 2019 júniusáig tartó tervezési időszak, melyre 41.5 milliárd forint áll rendelkezésre. A védművek javítása már most folyamatban van, s a nagyon sokakat érintő 120 centiméteres Balatonvízszintről tartanak az egyeztetések. A Balatoni Hajózási Zrt. tevékenységéről, a cég fejlesztési projektjeiről Kollár József vezérigazgató kijelentette: kifejezetten eredményes év az idei: a révhajózás 12, a személy- és kerékpárszállítás 5%-os növekedést hozott, a menetrendi hajózás gyakorlatilag az elmúlt évit, ám a nem menterendi hajózás 20%-os bevétel emelkedést mutat. A vitorláskikötők gyakorlatilag megteltek: 95%-os volt a kihasználtságuk. A fejlesztésekről elmondta: a több évtizedes elmaradást nem tudják gyorsan pótolni, elavultak az eszközök, hiányzik az ipari kikötő és a kőberakó is. Azt azonban a zrt. tudja, hogy „minőségi szintet kell ugrani”. A BFT Közbiztonsági Tanácsának elnöke, Jamrik Péter a nyári szabadtéri rendezvények zajhatásáról szólt. A tanács javaslatait többnyire nem fogadták el, s a többnapos rendezvények zajhatása továbbra is az elmúlt évi szintjén maradt. Nyomatékosította: a vízi balesetek megelőzése érdekében komplexen kell vizsgálni a vízi járművek (vízibiciklik, elektromos jetskyk stb.) működésének, kölcsönzésének engedélyezését. szöveg és kép: Zatkalik

 

Közelítő tél: madáretetés, felsőfokon

Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra – számos faj itthon marad. A madáretetés a legtöbb fajt érintő, csaknem hat hónapon át tartó – éppen ezért az egyik legösszetettebb – madárvédelmi munka, amelynek évszázados hagyományai vannak hazánkban. A Magyarországon áttelelő madarak etetése fontos feladatunk, amely a természetben telelő madarak túlélését segítheti. Hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakran előforduló madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, s továbbra sincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére. Praktikus tehát a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepén befejezni a kert madarainak táplálását. A téli etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt −, különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha ellátásukat folyamatosan, egész télen át végezzük. Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart, azonban ha a madáretetést új helyen szeretnénk elindítani, már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdhetjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama. A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálék kínálatára, évről évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe. Az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban – nagyon helyesen – mélyen beépült a köztudatba: „ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba.” A madarak számítanak a megszokott etetőhelyre, télen jelentős részben ennek közelében élik az életüket, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 – 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik elegendőek-e arra, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap reggeltől nem tudnak kielégítően táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán. A téli etetőkön alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatóak – ezeket komplexen érdemes alkalmazni és így biztosak lehetünk abban, hogy az ivóvízzel együtt az etetők valamennyi madarának minden igényét ki tudjuk elégíteni.

Olajos magvak

A nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó a legjobb választás, amibe érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyomot és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani.

Állati zsiradékok

A kacsa-, liba- és sertésháj; a sertés zsírszalonna; a faggyú; a főzéssel sótlanított étkezési szalonna; a ma már széles körben árusított cinkegolyó; lágysajt- vagy vajtégla. A vaj nagy előnye, hogy vízszintes felületre helyezve nemcsak az erősebb, de a gyengébb csőrű fajok is képesek belőle csipegetni.

Gyümölcs

Elsősorban almával etessünk. Lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat többek között a rigónak, barátposzátának, cinegének és vörösbegynek is. Ezekkel az összes szóba jöhető, potenciálisan mintegy 50 madárfajt vendégül láthatjuk az etetőkön. Ezért nincs szükség olyan eleségekkel kísérletezni, melyek drágák, feleslegesek és nagy mennyiségben nem is alkalmazhatóak (lisztkukac) vagy különböző okokból veszélyesek (csontkukac), egészségtelenek vagy alacsony tápértékű ballasztot jelentenek (kenyér), illetve beszennyezik a tollazatot (étolajba áztatott kenyérmorzsa). Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek – ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. Az etető mellett fontos az itató kihelyezése, és folyamatos felügyelete annak érdekében, hogy ne jeget találjanak benne a madarak. Egyes madarak – például a rigók, a vörösbegy és a magevők – jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett, vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők takarítása szintén fontos része a téli madáretetésnek. Amennyiben az etető üres, akkor könnyű dolgunk van, hiszen egy pillantás elég ahhoz, hogy máris nyúljunk a vödörért vagy egyéb magmerő ibrikért, és máris orvosoltuk a problémát. Előfordulhat azonban, hogy ha az ujjaink között átpergetjük a magot, meglepődve tapasztaljuk, hogy az eleség gyakorlatilag csak maghéjból áll. Ilyenkor az etető kitakarítása után újra fel kell azt tölteni. A nagy kérdés tehát annak eldöntése, hogy valójában van-e mag az etetőn vagy üresmaghéjakkal teli az etetőhely? Az etető kitakarítását követően el kell döntenünk, hogy mi legyen a maghéjhulladékkal. Mivel ez lebomló, szerves anyag, inkább szórjuk bokrok alá, ahol a talaj tápanyag- utánpótlását segíti, még jobb azonban, ha komposzt tetejére terítjük.

Mivel ne etessünk?

Soha ne adjunk se az énekesmadaraknak az etetőben, se a vízimadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, péksüteményt (popcornt, chipset, és hasonló emberi fogyasztásra is csak minimálisan javallott táplálékot), mert ez kimondottan veszélyes számukra! Nagyon fontos arra is figyelni, hogy a kihelyezett zsiradék, szalonna és olajos magvak ne legyenek sózottak. Ha biztonságban akarjuk tudni az etetőre járó madarakat, érdemes búvóhelyről is gondoskodni számukra. A legjobb búvóhelyet a növények biztosítják, ezért ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Jó, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek is búvóhelyül szolgálnak.A füvet se nyírjuk le mindenütt.A tobozok, magvak élelmet, a sűrű növények búvóhelyet biztosítanak számukra. További sok hasznos információ található a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Fenntartható turizmus – alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembevételével

A DESTI-SMART Interreg Europe program keretében megvalósuló projekt 2018 júniusában indult el, melynek vezető partnere a Thessaloniki Metropolitan Fejlesztési Ügynökség (Görögország), ahol a növekvő turizmus egyre több kihívást jelent a városi közlekedés zökkenőmentes lebonyolításában. A projekt indító rendezvénye szeptember végén valósult meg, 10 európai partner szervezet képviseletével Thessalonikiben. A fenntartható mobilitás, az elérhetőség és felelősségteljes utazás, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság különös figyelmet igényel az Európai Unióban. Ez egy olyan közös kihívás, amivel az állami regionális / helyi és közlekedési hatóságok, társaságok egyre inkább szembesülnek, különösen azokon a népszerű turisztikai üdülőterületeken, ahol jelentős a forgalom az egyes úti célok irányába. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése elsődleges prioritás napjainkban. Ennek ellenére nagyon alacsony szintű az együttműködés ezen a területen, valamint rendkívül elmaradott az elektromos közlekedés fejlettsége. Olyan intézkedésekre van tehát szükség, amelyek az egyes országok legjobb gyakorlatait alkalmazza politikai eszközök, cselekvési tervek javítása terén az interregionális együttműködés keretében. Az elektromos közlekedés fejlesztésével jelentősen csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás, valamint hatékonyan javíthatók az üdülőterületek lég- és zajszennyezettségi mutatói. A DESTI-SMART projekt 54 hónapos időtartamú és 1.846.280 euros költségvetésű, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és – hazánk esetében – a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt vezetője a Metropolitan Fejlesztési Ügynökség, míg a többi partner: az Egyesült Királyságból (Hastings Kerületi Tanács, Bournmouth-i Egyetem), Olaszországból (Szardíniai Autonóm Régió), Németországból (Bermerhaven Turisztikai, Martketing Vállalat), Portugáliából (Horariosdo Funchal Közlekedési Szervezet), Spanyolországból (Mallorca Sziget Tanácsa), Lettországból (Lett Zöldút Szövetség), Magyarországból (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) és Ciprusból (Pafos-i Regionális Turisztikai Igazgatóság) származik. A projekt a turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg a projekt partnerek által képviselt országokban, olyan kiemelt fontosságú kulcsfontosságú témakörökön belül, amelyek várhatóan hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a fenntartható mobilitás és a hozzáférhetőség révén. A projekt nyitó konferenciáján a partnerek bemutatkozó előadásain túl áttekintették a négy és fél év alatt elvégzendő feladatokat, valamint egyeztették a projekt megvalósításához keretet adó adminisztratív és pénzügyi szabályozás partnerekre vonatkozó pontjait. A Thessalonikiben töltött napok alatt a projekt partnerek képviselői megismerkedhettek a város és vonzáskörzete közlekedésfejlesztési politikájával, részt vettek több tanulmányi kiránduláson, melyek során a város történelmével, világörökségi értékeivel ismerkedhettek meg, s ezen kívül élvezhették a térség vendégszeretetét, gasztronómiai sokszínűségét. -EZ

Rövid élelmiszerlánc – összehangolt piaci kínálat

A Balaton déli partján számos hagyományos, illetve termelői piac működik, azonban színvonaluk, a megvásárolható termékek köre és ezek minősége meglehetősen változó. Emellett jellemzően egyik piac kapcsán sem azonosítható a déli parton igazán erőteljes turisztikai potenciál. Az elmúlt évek termelői piac fejlesztési pályázatainak is köszönhetően a déli parton számos településen jöttek létre olyan kihasználatlan, alulhasznosított települési infrastruktúra-elemek, melyek bázisát jelenthetik egy összehangolt piaci kínálatnak – ismerteti a jelenlegi helyzetet Fekete Károly, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. területfejlesztő kutatásszervezője – Az évek óta tartó nemzetközi együttműködésnek, sikeres projektnek köszönhetően napjainkra már biztosított egy olyan szakmai háttér, amely megalapozott információkkal láthatja el a rövid élelmiszerlánc iránt érdeklődőket. A hazai hagyományokhoz hű termelők természetszerűleg vegyes érzelmekkel viszonyulnak az újhoz, a bejáratlan csatornákhoz, ám az európai trendek igazolják: az összefogás, a közös célok és feladatok dinamizálhatják – régiós szinten is – az élelmiszerpiacot. Somogy megyében – így a Balaton déli partján is – eddig csak foltszerű, mozaikos módon alakultak ki igazán erős termelői-vásárlói kapcsolatok, bár a minőségi gasztronómia, a színvonalas, a balatoni gasztro-forradalom élén járó vendéglátók sokat tettek az előrelépés érdekében. A kiterjedt értékesítési csatornák hiánya abban is szerepet játszik, hogy bár a Balaton északi partján egyre erőteljesebb népszerűségnek örvendenek a termelői termékek és piacok a térségbe érkező vendégek körében, ez egyelőre a déli parton még nem alakult ki, holott a forgalmi, keresleti potenciál itt ugyanúgy adott. Mindezeken túl az érintett somogyi termelők részéről az INTERREG Magyarország- Horvátország Együttműködési Program keretében megvalósult AgriShort projekt rendezvényein is megfogalmazódott az igény és javaslat, hogy termékeik értékesíthetőségét, presztízsét, piacra jutását nagyban segítené, ha egy közösségi alapokon szerveződő, márkanévvel és arculattal rendelkező termelői együttműködés egységesen szervezné a termékek promócióját, marketingjét, valamint a termékek piacra juttatását. Olyan, közösségi alapokon, széleskörű szakértői és termelői összefogáson alapuló, kezdetben dél-balatoni termelői piac-hálózat, és hosszú távon többcsatornás közösségi értékesítési rendszer kialakítása a cél, amely a magas minőségű termelői élelmiszertermékek számára kíván teret biztosítani. E termékek egyrészt kielégítik a térségben prosperáló nívós gasztronómia igényeit a termelői termékek egy helyben, egy közösségi márkanév alatt, de az egyedi termelői arculat megőrzése mellett történő széleskörű megjelenítésével, másrészt, megjelenésük kreatív módja miatt turisztikai vonzerőként is funkcionálnak az érintett településeken. Az alapötlet Franciaország baszkföldi régiójából származik, ahol több évtizedes munkával egy számos értékesítési csatornát alkalmazó (háznál, webshopban, kiszállítással történő értékesítés), de a piacokat kiemelt eseményként, turisztikai attrakcióként kezelő rövid élelmiszerláncot sikerült kialakítani, mely egyfelől a régió turisztikai kínálatát is nagyban erősíti, másrészt a térségi gasztronómia fellendülését is szolgálja. Az eddig megtett lépések biztatóak, s megfelelő keretet adnak a sikeres folytatáshoz: a júniusban létrejött, tudományos hátteret biztosító munkacsoport kidolgozta a Balatoni Gazdapiac koncepcióját, augusztusban tizenkét somogyi termelő szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködés folytatására, a közelmúltban pedig – a Gasztrotali rendezvényen – a további közös munka elmélyítése, a tagok által összeállított minőségbiztosítási- és kritériumrendszer, a jogi forma volt a téma. – Sokan vagyunk, akikben egyre erősebb az együttműködési készség. A tanácskozáson is megerősítettük: a közösségi erő jóval hatékonyabb lehet, mint az egyéni próbálkozás. Várhatóan egyesületi formában hozzuk létre hamarosan azt a szervezetet, amely ellátja a helyi termelők érdekképviseletét, kidolgozza a közös stratégiát, betölti a tanácsadói szerepet, összehangolja a logisztikai munkát.Meggyőződésem, hogy ebben a formációban jelentősebb pályázati források is segíthetik a hatékony gazdálkodást, a piacra jutás lehetőségét – nyilatkozta lapunknak Vrancsik Tibor gombaszakellenőr, a Balatoni Gazdapiac létrehozásának egyik élharcosa. Süli Ferenc