Category Archives: Friss

Jelentős fejlesztések előtt áll a balatoni régió

Interjú Kontrát Károly és Manninger Jenő országgyűlési képviselőkkel

Az új év valamennyi honfitársunk számára egyben a mérlegkészítés, a tervezés időszaka is. Különösen így van ez azon közszereplők esetében, akik munkájukkal, elkötelezettségükkel környezetük – esetünkben választókörzetük – fejlődésére is jelentős hatással lehetnek. Lapunk ezúttal a Balaton északi és nyugati partjának két országgyűlési képviselőjét, Kontrát Károlyt és Manninger Jenőt kérte erre a feladatra. A párhuzamos interjúk során a következő négy azonos kérdésre kaptunk választ.

1, Milyen fejlesztések történtek a választókerületében? Melyeket tartja ezek közül a legfontosabbaknak?

2, Miként látja a balatoni turizmus helyzetét, állapotát – milyen jellegű beruházások tehetik vonzóbbá a magyar tengert, elsősorban a hagyományos vendégkört jelentő osztrák és német vendégek vonatkozásában?

3, Hogyan ítéli meg a balatoni munkaerő-piacot, foglalkoztatottságot, különös tekintettel a főszezonra?

4, Indul-e a tavaszi országgyűlési képviselő választáson? Sikeres szereplés esetén milyen feladatok tervezését, megoldását tartja elsődlegesnek?

Kontrát Károly

1. Magyarország tovább erősödött az elmúlt években és a gazdaság teljesítőképessége révén még több forrás jutott és jut fejlesztésekre. Balatonszepezdtől Várpalotáig 45 település tartozik a választókerülethez és elmondhatjuk, hogy a nagyobb és a kisebb települések is sokat fejlődtek az elmúlt négy évben. Egyre több látogató utazik a Balatonhoz és a környező településekre is. Várhatóan 2018 márciusától már átadhatjuk a forgalomnak a 8-as számú főút Várpalotát elkerülő szakaszát, így biztonságosabb és gyorsabb lesz a közlekedés. Várpalotán jelentős kormányzati támogatásból belterületi járdák és utak újultak meg. Balatonfüred sikeresen rendezte meg a FINA vizes világbajnokság nyílt vízi versenyeit, így több beruházás is elkészült a városban: a mélygarázs, a wifi -hálózat és a kamerarendszer. Balatonalmádi a fiatalok és a sport városa is, nemrégiben kezdődtek meg egy új futballpálya építésének előkészületei. Bízom benne, hogy az elmúlt években mindenki lépett egyet előre a közös munkának köszönhetően. Úgy gondolom, hogy külön figyelmet kell fordítanunk a kistelepülésekre Balatoncsicsótól Balatonfőkajárig, mert fontos, hogy az ott élők is megkapják ugyanazt az esélyt, amit megkapnak a nagyobb településen élők. Több sikeres fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban: orvosi rendelőt adtunk át Küngösön és Veszprémfajszon, Felsőörsön pedig kormányzati támogatásból újult meg a Miske Óvoda. A kistelepülések támogatását sikeresnek tartom, hiszen sokat javult a népességmegtartó erő a választókerületben. A fejlodés szemmel látható, a településeink kilátásai biztatóak. A balatoni települések költségvetése stabil, tavalyhoz képest nőttek az adóbevételek, de a vendégéjszakák után fizetett adó mértéke is gyarapodott. Látni kell, hogy ilyen erős kormányzati támogatása a turizmusnak Magyarországon még nem volt, a Magyar Turisztikai Ügynökség erős jogosítványokkal és jelentős forrásokkal rendelkezik. A Kisfaludy-program keretében megújulhatnak a panziók és a szállodák, továbbá új szállodákat is lehet majd létesíteni. Remélem, sokan és eredményesen fognak pályázni. A hagyományos vízparti üdülés mellett fontos az aktív turizmus fejlesztése – mint például a vitorlázás, kerékpározás – valamint a kulturális-, a konferencia-, és az egészségturizmus fellendítése. A Balaton és térsége tovább fejlődik, évről évre szebb lesz. Szívesen jönnek ide az emberek nemcsak hazánk különböző pontjairól, hanem külföldről is: egyrészt a kiváló programok miatt, másrészt, mert vendégszeretőek az itt élő emberek. Hazánkban biztonságban érezhetik magukat, ezért is keresik fel olyan sokan a Balatont. Az idei évben is rengeteg feladatunk lesz, hiszen az elnyert pályázatok megvalósítása kezdődik meg idén és jövőre. Még a startvonalon állunk és azért fogunk dolgozni, hogy sikeresen célba érjünk.

2. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk legnagyobb természeti kincse. A Balaton a hazai vendégek körében soha nem látott népszerűséget ért el és szinte mindenki szeretne eljutni ide. Nem csak a magyar, hanem a külföldi látogatók körében is nagyon közkedvelt a Balaton. Nem véletlen, hogy a térség fejlesztésére a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban magyar és uniós forrásokból közel 365 milliárd forintot fordíthatunk és az a célunk, hogy a Balaton és térsége Európa vonzó és legbiztonságosabb üdülőövezete legyen. A támogatott stratégiai célok között szerepelnek például turisztikai fejlesztések, közlekedési infrastruktúra, valamint humánerőforrás-fejlesztés is. Nagyon fontosnak tartom a tovább folytatódó vasúti fejlesztéseket, hiszen ezek kedvezően érintik a Balatont. A hazai források között a BAHART számára mind kikötőfejlesztések, mind hajópark fejlesztések kapcsán jelentős források állnak rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy lehetőség mutatkozik az úgynevezett 2-es komp Badacsony és Fonyód közötti megvalósítására. Fontos, hogy folyamatosan fejlődjünk, és együtt, közösen tegyünk azért, hogy a térség kulturális és turisztikai javaiban gyarapodjon, népességmegtartó ereje tovább növekedjen.

3. Ami a foglalkoztatottságot illeti: az elmúlt nyolc évben rengeteg munkahelyet teremtettünk és ma már inkább keresleti piac van a balatoni munkaerőpiacon a fejlesztéseknek köszönhetően. Reményeim szerint a szezonális foglalkoztatásból éves foglalkoztatások lesznek, ezáltal vonzóbb lesz a balatoni munkavállalás. Nagyon jelentős lépés a vendéglátás területén a kormány által bevezetett 5 %-os ÁFA és a járulékcsökkentés, mert ez a magas élőmunkaigénnyel bíró vendéglátás területén a bérek jelentősebb emelkedését hozhatja magával. Egyszerre kell tehát lépnünk az éves foglalkoztatottság és a magasabb, tisztesebb munkajövedelmek irányába.

4. Bizakodó vagyok a tekintetben, hogy a közös munkát folytatni tudjuk. Fontos célkitűzésünk, hogy a Balaton és térsége Európa legbiztonságosabb üdülőövezete legyen. Az idei évtől több kisebb település számára fontos beruházás kezdődhet el. Veszprém megyében különösen fontosnak tartom, hogy még jobban odafigyeljünk a kistelepülésekre és a családokra. Várakozással tekintek az előttem és a választókerületem előtt álló feladatokra. Bízom benne, hogy az új kihívásokhoz támogatást kapok a választópolgároktól, hiszen csak ok dönthetik el, hogy bizalmat szavaznak-e a folytatáshoz: ahhoz, hogy a következő négy évben is a választókerületemben élők még jobb életkörülményeiért és biztonságáért dolgozhassak.

Balatoni lap – lesz rá igény?

– A balatoni régiónak mindmáig nincs lapunkon kívül más, havonta megjelenő újságja. Elképzelhetőnek tartja, hogy a régió valamikor heti rendszerességgel megjelenő lappal informálja a lakókat, nyaralókat?

– Mint minden cél megvalósításához nem csak egy jó ötlet és kreativitás szükséges, hanem a megvalósításhoz szükséges források és eszközök előteremtése is. A régióban több nyomtatott és online sajtóterméket olvasnak az itt élők, és ezek között találhatunk ingyenes és fizetős lapokat, kiadványokat is. A világ változásainak köszönhetően javarészt az online térben percek alatt tájékozódhat az érdeklődő egy-egy eseményt vagy hírt illetően is, ugyanakkor természetes, ha igény mutatkozik egy heti rendszerességgel megjelenő újság terjesztésére. Azt gondolom, hogy ha erre valóban van igény, javaslom a kezdeményezői körnek, hogy terjesszék elő javaslataikat az erre alkalmas fórumokon.

Manninger Jenő

1. Választókerületemben, mely Zala megye keleti részének száz települését foglalja magában, a kisebb településeken uniós forrásból lehetett pályázni helyi termelői piacokra, óvodák, orvosi rendelők fejlesztésére. A térséghez tartozó egészségügyi intézményekben milliárdos fejlesztések valósultak meg korszerű gépek beszerzésével, például már Keszthelyen is működik CT-berendezés. Az el nem adósodott településeknek mintegy 1.2 milliárd forint jutott, többnyire helyi utak és járdák építésére, korszerűsítésére. A Keszthely környéki, Zalaegerszeget is elérő útfelújítások eddig is sokat jelentettek, a következő években pedig megépülnek az M7-es autópályával való gyorsforgalmi útkapcsolatok is. A jó színvonalú felsőoktatás érdekében az elmúlt években Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán jelentős korszerűsítések, fejlesztések történtek, az egyetemen bio-innovációs kutató- és szolgáltató központ, valamint korszerű hallaboratórium épült. A térségi központokban különösen fontos az oktatás, így például Zalaszentgróton biztosítottuk a középfokú oktatás megmaradását, Keszthelyen pedig, amely igazi iskolaváros, megyei elnöki éveim alatt tanuszodát és tornatermet építettünk, a mostani uniós ciklusban pedig szinte minden iskola bővül vagy megújul. Energiahatékonysági pályázatot nyert a Zöldmező utcai, a zenei iskola és több óvoda is. A térségben a nagyobb települések közül új tornaterem és szakképzési terem épül Gyenesdiáson, továbbá felújítják a türjei, az egervári és a zalaapáti intézményt is. Örülök, hogy sikerült tovább folytatni a zalakarosi fürdő családbarát fejlesztését, a kialakított tó és környéke további kikapcsolódási lehetőséget jelent a turistáknak. A korábbi években Keszthelyen, regionális forrásokból a Balaton-parton parkokat hoztunk rendbe új játszóterekkel, és szebbé varázsoltuk a belvárost, s ez folytatódik a zöld-város program keretében idén is. Megújul a Helikon park: új sétányok épülnek, lesz futópálya, korszerű kutyajátszó- futtató, szépül a növényzet is. A Helikon park méltó lesz a városközponthoz, ahol egyébként fákat ültetnek a Fő térre és a Zeppelin térre, a kerékpárutak hálózata pedig tovább épül a kastélytól egészen Gyenesdiásig. Keszthely térségében két regionális jelentőségű fejlesztés áll a középpontban. Az egyik a Festetics-örökség program – a kastélypark felújítása, az Amazon Ház Látogatóközpont kialakítása, a mauzóleum rendbetétele után folytatódik többek közt a Fenyves-allé rendbetétele egészen Fenékpusztáig, a kastélykert bővítésével. A program az értékek megőrzését és a kulturális turizmust is szolgálja. A másik projekt a sármelléki repülőtér korszerűsítése, melynek forrásáról már döntés született, és reméljük, hogy ez évben megindul a kifutópálya és más létesítmények fejlesztése. A következő években a gazdaság és az életszínvonal növekedésének eredményeképpen a Balaton-parton jelentős magánberuházások várhatóak: végre megújulnak a szállodák, s reményeink szerint újak is épülnek. Távlati terveink között szerepel, hogy elérjük a Volán-telep kiköltözését, a pályaudvarral szemben inkább egy üzletházra és autóparkolóra lenne szükség.

2. A gazdasági fejlődés együtt jár a turizmus növekedésével is, így számíthatunk a belföldi vendégek számának növekedésével. A külföldi vendégek részére is fontosak a strandfelújítási program fejlesztései, de úgy gondolom, hogy a legtöbb érdeklődőt a kulturális-, a borturizmus, a gasztronómia fejlődése, valamint a horgászat és a szabadidős sportok – kerékpározás, vitorlázás, futás – lehetősége vonzza.

3. Kétségtelen, hogy a főszezonban a vendéglátás területén már munkaerőhiány van. A diákok nyári munkavállalását elsősorban a számukra olcsó szálláshelyek bővítésével lehetne ösztönözni. Öröm, hogy a vendéglátásban dolgozók közül nyáron már sokan visszatérnek a téli külföldi munkavégzés után, mivel látják, hogy megéri itthon dolgozni. A balatoni munkaerő-piac szempontjából nagyon fontos a szakképzés erősítése is.

4. Igen, indulok az országgyűlési választáson. A korábbi válaszaimban benne van a program és a stratégiai feladatok is. Bízom benne, hogy a fejlődés a bérek további emelkedésében is meg fog mutatkozni.

Az összetartozás élményének titka: lassítani

Minden ember számára érezhető, milyen hatalmas tempóban gyorsult fel világunk, miközben a technológia annyit fejlődött, hogy bizonyos feladatok elvégzése jóval rövidebb időnkbe telik. Az ésszerűség, a racionalitás ellenére azonban gyorsan élünk, gyorsan vezetünk, gyorsan nevelünk gyereket, gyorsan eszünk, gyorsan randizunk, s általában több dolgot is csinálunk egyszerre. Rohamtempóval száguldunk az elképzelt csillogó-villogó holnap felé, miközben életünk végén szomorúan állapítjuk meg, hogy elfelejtettünk élni a nagy rohanásban. Túlzó módon éljük az életünket: túl sok holmi, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség. Természetesen mindig találunk olyan kortársakat, akik szembemennek az uralkodó trendekkel, s felhívják az emberiség figyelmét a rohanó életvitel negatív hatásaira. A „lassítás” először a gyorséttermek elleni tüntetésként jelent meg. A slow-mozgalom gyökerei 1986-ig nyúlnak vissza, amikor is Carlo Petrini gasztronómus a római McDonald’s megnyitása ellen tiltakozott, s az egészséges, lassú étkezés fontosságát hangsúlyozta. Elnevezésével a „fastfood” gyorsétkezdei stílus ellentettjére, a „lassú”, a helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatását kívánta előtérbe helyezni. A kifejezés később átterjedt egy sokkal szélesebb szemléletre is: a Slow Life olyan életmód, amely az anyagi értékek hajszolása helyett az idő tartalmas eltöltésére és a pazarlás visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Jelszava: szállj ki a mókuskerékből, élvezd az életet! Az újfajta életforma, a pillanatok megélésének fontosságát, a lassabb életvitelt hirdeti. A slowparenting arra szólítja fel a szülőket, hogy próbálják meg kissé szabadjára engedni a gyermeküket, ahelyett, hogy minden percüket megterveznék. A szorongó szülők egyre zsúfoltabb napokat szerveznek gyerekeiknek is, s ha anyagi helyzetük lehetővé teszi, már a bölcsődében, óvodában elkezdődik a hajtás, a fejlesztés. Ehelyett engedjük meg gyermekeinknek, hogy felfedezzék saját magukat: mire képesek, miben tehetségesek! Neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket. Magyarországon a slow mozgalom legaktívabb képviselője a Slow Budapest, amely zászlójára a Slow Life alapértékeit tűzte ki. Emellett hazánkban jelen van a SlowFood mozgalom, valamint a Cittaslow – ez utóbbi az élhető városok modelljét adja. A társadalom lassulás iránti igénye egyre növekszik, így fedezik fel maguknak a dán, a svéd és skót életstílust. A hygge és a lagom az utóbbi években kerültek előtérbe, az általuk takart fogalmak nem újkeletűek. Dánia évek óta a legboldogabb ország, melynek titka a dánok szerint a hygge. A hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni, azt mondhatjuk: barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, a pillanat megélését, az együttlét örömét, az összetartozás élményét jelenti. A lélek otthonosságát, a meghittség művészetét, az élet egyszerű örömeinek élvezetét foglalja magába. Lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és minőségével. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik. Ilyen hyggelig pillanatok például egy jó könyvvel eltöltött délután, egy ráérős reggeli a családdal, egy közös főzés a barátokkal, egy forró ital vagy egy finom csokoládé, egy otthon töltött plédbe burkolózott este, a társasjátékozás, a piknikezés, a gyertyafényben beszélgetős borozás, a tábortűz melletti csöndes ücsörgés, vagyis minden, ami boldogságot, nyugalmat és harmóniát visz az életünkbe. Akárcsak a hyggének, a lagomnak is fontos összetevője az egyenlőség és az egyensúly. Lagom, azaz „nem túl kevés, nem túl sok – éppen elég” egyszerre szól a nagyobb egységhez való tartozásról és a közös felelősségvállalásról is. Lagom az, ha praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet, vagy az étteremben becsomagoltatjuk a maradékot, mert a pazarlás vétek. Szól a szomszédokkal való kapcsolatról, közösségi kezdeményezésekről, amelyek közös kerti szerszám használatot vagy közösségi fitneszklubot is jelenthetnek. Megelégedni annyival, amennyi a szükségleteinket kielégíti úgy, hogy nem keverjük össze a fogyasztói társadalom hatalmas nyomásából adódó fölöslegesen támasztott igényekkel. A lagom, az „éppen elégre törekvés” eszméje tehát egyformán hasznos az egyén lelki-érzelmi világának és a társadalom egészének is. Míg a hygge az otthon töltött időre hívja fel a figyelmet, a cosagach, a skótok életigenlő felfogása arra buzdít, hogy szerezzünk élményeket a szabadban, túrázzunk nagyokat, mely után a hazatérés csak még édesebb lesz. A cosagach is inkább életérzés, mely szerint fontos, hogy otthonunkban és lelkünkben is megjelenjen a természet, a természet iránti nyitottság. Azért érdemes a slow, hygge vagy a lagom életmód mellett döntened, mert:

• környezettudatosabban élhetsz
• tudatosabb fogyasztóvá válhatsz
• a fenntartható fejlődést választod általa
• egészségesebb egyensúlyt tarthatsz munka és szabadidő között
• megszabadulhatsz az otthonodat ellepő felesleges holmiktól
• szeretetteljesebb emberi kapcsolatokat építhetsz
• élvezheted az egészséges, helyi termékeken alapuló táplálkozás előnyeit
• megtanulhatod az önellátó gazdálkodás fortélyait
• több időt tölthetsz a természetben sporttal, kirándulással
• egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb, teljesebb életet élhetsz…

Nem választanod kell közülük, hanem beépíteni a mindennapjaidba, gondolataidba bármelyiket, bármely részét, vagy akár mindet! Ne feledd, lassítani csak lassan lehet, ne siess, és ne siettesd az eredményeket!

A megjelenést támogatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

 

Újraválasztották a Balatoni Turizmus Szövetség elnökét

Csatlakozott a „Családok Évéhez” a BTSz

A Balatoni Turizmus Szövetség tárgyalásokat folytat egy olyan konzorcium létrehozásáról, melynek elsődleges célja annak megalapozása, hogy a tóparti idegenforgalom egy szervezet irányítása alatt működjön – nyilatkozta a közelmúltban Hoffmann Henrik, a BTSz újraválasztott elnöke. Álláspontjuk szerint ez a gazdasági formáció megnyithatja a kaput az uniós támogatások és fejlesztési források előtt. Az új munkaszervezetben a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Turizmus Szövetség mellett még két balatoni szervezetre is számítanak. Elsődleges feladatuk az egységes Balaton- márka kialakítása, megjelenítése. Az elnök elmondta: az elmúlt évben módosításra került a turizmustörvény, mely szerint új területekkel bővült a Balaton-régió. Így immár a régióhoz tartozik Veszprém városa, Eplény, Sümeg, a Bakony térsége és a Balaton-felvidék, míg egy-két kisebb település kikerült a régióból. A területmódosítás révén a Balaton egyedülálló turisztikai régióvá válik és még több vonzó programmal tudja várni az idelátogató vendégeket. Ennek egyik fontos elemeként egy új bicikli útvonalat is kijelöltek, amely Sopront és a Fertő-tó vidékét köti össze a tájegységgel. Az érdeklődést jelzi, hogy a német utazási irodák már idén is úgy kínálják a programot a túra-kerékpárosoknak, hogy Passautól a Balatonig számukra kijelölt útvonalon juthatnak el Magyarországra. A 13. számú bicikliúton mindez megvalósítható, természetesen szükség van az ellátási terület fejlesztésére is. A közgyűlés másik fontos döntése volt, hogy a BTSz csatlakozik „Családok éve” című programsorozathoz. A Balaton melletti települések, szállodák, éttermek már évek óta igyekeznek a családok kényelmét biztosítani, szolgáltatásaikat bővíteni. Idén ezen a területen még több fejlesztés várható gazdagabb programkínálatokkal, a kikapcsolódást segítő beruházásokkal. A strandok és az egyéb szolgáltatások terén pozitív változásokat várhatunk már ebben a szezonban. Hoffmann Henrik felhívta a figyelmet arra az örvendetes tényre, hogy megszűnt az északi és a déli parti városok rivalizálása. A Nyitott Balaton programjai között nagy a választék valamennyi szezonban. Megtudhattuk, hogy a hamarosan csatlakozó egyesületekkel már huszonnégy tagszervezete lesz a Balatoni Turizmus Szövetségnek. Berlinger Ágnes

Körkép a Magyar Kultúra Napján

Ad Libitudum kamaraegyüttes

Január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeltük. Koncertek, irodalmi estek, könyvbemutatók részesei lehettek azok, akik ellátogattak ezekre a rendezvényekre. Határon innen és túl hagyományainkra, a múltunkat idéző szellemi és egyéb kulturális tradícióinkra figyeltünk. Így volt ez Ádándon is, ahol Neisz Laura Add elő magad című könyvbemutatója és a mesék különös hőseinek jellemformáló hatásáról szóló előadás színesítette a programot. Ismeretes, hogy hajdanán főleg a felnőtteknek szóltak a mesék, melyek attól különlegesek, hogy mindenki másképp éli meg. A mai világban pedig azért fontos gyermekeinknek mesélni, mert a média által készen kapják a látványt – érthető tehát, hogy a képi világuk csak korlátozottan fejlődik. A jó és a rossz, a pozitív és negatív hősök példája egyaránt fontos egy-egy mesében. Fiú- és kislány mesék, a tündérek világa, valamint a népmesék erős, bátor, gonosz, ügyes, okos hősei mind az emberi tulajdonságot állítják pozitív vagy negatív példaként a gyerekek elé. Ezek a történetek – a mesehősökön keresztül – az érzelmi világukat gazdagítják. Neisz Péter egyesületi vezető, iskolaalapító, egykori kulturális tanácsnok hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kultúrát megélni és nem ápolni kell. Zamárdiban az Ad Libitudum kamaraegyüttes koncertezett, akik ezer év zenéjéből adtak ízelítőt. Az együttes tagjai valamennyien hivatásos muzsikusok, repertoárjukban megtalálható valamennyi klasszikus irányzat, így a kortárs zeneszerzők művei is. Az ünnepi műsorban népdalok, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Farkas Ferenc, Koltay Gábor művei mellett egy ősbemutatóra is sor került. Simon János: Hűség-himnusz című zeneműve először Zamárdiban csendült fel. A szerző Szlovákiában, Füleken élő zenepedagógus, karnagy és kántor. Közreműködő művészek voltak: Vámos Katalin – szoprán, Tallián András hegedű, Kazán Péter – klarinét, Kirkósa Tamás – cselló, Gincsai Eszter Beáta – zongora. Az ünnepi koncert után Gál Péter, a közösségi ház vezetője „szellemi desszertként” a magyar nyelvben ma már egyre kevésbé ismert, úgynevezett tájszavak fel- és megismerésére invitálta a közönséget. Siófokon a közelmúltban megnyitott BackStage kávézóban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A Kálmán Imre Kulturális Központ szervezte programra sokan voltak kíváncsiak. A zsúfolásig megtelt kávézóban az Egerszegi Akusztik Zenekar műsorában megzenésített versek, népzenei feldolgozások, valamint próza, vers és néptánc produkciókat láthattunk és hallhattunk. A közreműködők, Székely Zsuzsanna és Nix Melinda jeles költőink, íróink – József Attila, Nagy László, Petőfi Sándor – műveit tolmácsolták. A mai kor hangját Hell István írása közvetítette. A népzenei részt Nagy Norbert és Verhás Laura táncokkal színesítette, közreműködött még Rill Tamás és Vígh Tamás. B. Á.

Gyarapodó, szépülő tóparti települések

Polgármesterek az elmúlt évről és az idei tervekről

A hazai pénzügyi források bővülésének és az uniós támogatásoknak köszönhetően 2017-ben újabb lendületet kaptak a balatoni beruházások: a régió versenyképességét, turisztikai vonzerejét növelő fejlesztések mellett a települések arculatán is jól érzékelhető a tervszerű fejlesztések eredménye. A már megvalósult, s az idei évre vonatkozó elképzelésekről kérdezték munkatársaink a tóparti polgármestereket.

Czeglédy Ákos – Paloznak

Az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a településen. Czeglédy Ákos polgármester reméli, hogy az idei esztendo is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt év, amikor is több pályázati támogatásnak köszönhetően valósultak meg beruházások. – Régi tervünk vált valóra: a kerékpárút mellett pihenőhelyet alakítottunk ki, s itt nem csak megállni és pihenni lehet, hanem a faluról hasznos információkat is olvashatnak a hozzánk érkezők. Interaktív játékokat is kihelyeztünk, például a Balaton élővilágáról. A vendégház mellett kerékpártárolót építettünk, s tizenhat bringát is beszereztünk a szükséges tartozékokkal együtt. Ezeket a Paloznakon megszálló vendégek vehetik kedvezményesen igénybe. Emellett összeállítottunk a településünkről kiinduló hét túraútvonalat is. A Belügyminisztérium által tizenötmillió forint támogatásban részesültünk, melyből három utcát újítottunk fel. A beruházás költsége 22 millió forint volt, a fennmaradó részt az önkormányzat biztosította – eleveníti fel a tavalyi fejlesztéseket a polgármester. A falu első embere bízik abban, hogy idén is lesznek sikeres pályázataik, hiszen számos elképzelésük vár még megvalósításra. Eredményes pályázat esetén mintegy harmincmillió forintból a Szent József ház könyvtári részét teljes mértékben felújítanák, valamint egy vendéglátóteret és presszót is kialakítanának – ezekre szintén nagy igény van a faluban. Czeglédy Ákos bízik abban, hogy idén megvalósul a balatoni bringakörút felújítása, mely érinti a települést is. Paloznak amúgy is kerékpáros barát község, mindez a tavalyi fejlesztésekben is megmutatkozott. – Szeretnénk felújítani a Kossuth és Kisparti utcákat, remélem, hogy ugyanúgy sikerrel járunk a Belügyminisztériumnál, mint tavaly. A tájház nádazása szintén szerepel a terveink között. Az Ibolya és a Sport utca összekötéséhez megvettünk egy telket, így a zsákutcák megszűnnek, idén megtörténik az útfelújítás is. A már jól bevált, hagyományos rendezvényeinket ebben az évben is megtartjuk. S még egy fontos esemény: éppen két évtizede, hogy Koronddal testvértelepülési megállapodást kötöttünk – ezt méltó módon szeretnénk megünnepelni a falunapok során.

Szabó Balázs – Felsőörs

Felsőörsön az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg, melyek idén is folytatódnak. A mintegy másfél milliárd forintos beruházásokról Szabó Balázs polgármester beszélt lapunknak. A település első embere a faluházban fogad. Mint mondja, nem véletlenül választotta a beszélgetés helyszínéül a tanácstermet, hiszen az első nyertes pályázatuk, – melyről tavaly augusztusban kaptak értesítést – ennek az épületnek a felújítására benyújtott projektjük. – Régi épületeink felújításán túl talán még örömtelibb, amikor valami olyan jön létre, ami eddig még nem volt. Ilyenkor olyan érzésünk van, mint amikor a családban egy új élet fogantatásának hírét kapjuk. Az elkövetkezendő hónapokban sok ilyen új „gyermekünk” születik: reményeink szerint többek között idén bölcsőde épülhet. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a beruházás uniós források nélkül, kormányzati támogatásból valósul meg – kezdi az idei fejlesztések ismertetését Szabó Balázs. December közepén született meg az újabb kormányzati döntés, melyben a tanteremfejlesztés mellett a tornaterem építést is támogatják. Ennek a projektnek a megvalósulásával megoldódik Felsőörsön az iskolát nyomasztó, állandósult helyhiány, a tornaterem kérdése, a sportolási lehetőség a falu lakói számára, s a helyi főzőkonyha igénye. A bölcsőde és a tornaterem mellett van egy harmadik jelentős beruházás is, amely szintén évtizedes teleálma az itt élőknek. – 2015-ben Alsóörssel kötöttünk együttműködési megállapodást, mely a megyeszékhelyet a Balaton-parttal összekötő, Veszprém – Felsőörs – Alsóörs kerékpárútról szólt. Megérkezett a számunkra pozitív döntés, mellyel az Alsóörssel közösen benyújtott, 750 millió forintos uniós támogatásról kaptuk meg az örömteli hírt – folytatja tovább a település első embere. A nagy örömök mellett azonban a kisebbek mellett sem szabad szó nélkül elmenni. A két ünnep között született az a kormányzati határozat, mellyel a három éve tervezett – ám eddig sikertelen – járda felújítási pályázatuk nyert. Ebből a Fő utca legveszélyesebb járdaszakaszát tudják felújítani az orvosi rendelő és a Csöpp utcai elágazó között. – Mindezt összeadva elmondhatjuk, hogy több mint 1,5 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Felsőörsön belátható időn belül. Ennek az összegnek csak kevesebb mint fele uniós pályázati forrás, a nagyobb része Magyarország Kormánya, vagyis a magyar adófizetők pénze. Ezért fontos nekünk, felsőörsieknek is, hogy országunk minden téren jól teljesítsen, mert ennek látható jelei itt Felsőörsön is kézzel foghatóak. Köszönöm Kontrát Károly országgyűlési képviselőnknek, hogy mindig nyitott volt, amikor a számunkra fontos célokat szerettük volna megismertetni vele, és mindig a támogatásáról biztosított céljaink megvalósításában – zárta szavait Szabó Balázs polgármester.

Gál Lajos – Gyenesdiás

– Büszkék vagyunk a vállalkozóinkra, befektetőinkre, beruházásaink segítőire, akik településünk adófizetőiként, munkahely-teremtőiként, a fejlesztések támogatóiként nagyon sokat tesznek a mindennapokban. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere ezen elismerő szavakkal szólt a település közéletében tevékenykedők munkájáról az újévköszöntő önkormányzati rendezvényen. Utalt arra, hogy a fejlesztéseket illetően az óév részben az előkészítés szakasza volt, jelentős számú, összesen 23 pályázatot nyújtottak be, s támogattak civil szervezeti és vállalkozói pályázatokat. Gyarapodott a helyi gazdaság, így a település adóerőképessége is, azon belül jelentősen nőtt az iparűzési adóbevétel, amely 10 év távlatában több mint 135 százalékos emelkedést mutat. Gyenesdiás a turizmus feltétel-rendszereinek és az iparterületi fejlesztéseinek megindítása révén több lábra tudott állni. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a múlt esztendőt a fejlődés jellemezte, 2018 pedig a folytatás éve lesz. – Képviselő-társaimmal együtt a munkánkban és a döntéseinkben az a cél vezérel bennünket, hogy eredményesen megszolgáljuk a gyenesdiásiak bizalmát – hangsúlyozta Gál Lajos. Zala megye és a Balaton régió legnagyobb lélekszámú nagyközségeként, több előremutató eredményt tudtunk felmutatni 2017-ben is, hiszen önerős és pályázati fejlesztések révén tavaly több száz millió forint értékű fejlesztés valósult meg. Adósságkonszolidációs pályázat révén mintegy 13 kilométer úthálózat felújítása történt meg, és a járdák építése is folytatódott. A szezonra elsőként végeztünk a Diási Játékstrand teljes felújításával és fejlesztésével, a balatoni pályázati keretből kapott anyagi segítséggel. Javítottuk a közétkeztetés körülményeit: megtörtént az étkezde és a konyha korszerűsítése. A Kinizsi sportcentrum új műfüves pályát kapott, elkezdődött a települési térfigyelő kamerarendszer kiépítése is. Gazdagítottuk törzsvagyonunkat, hiszen a 15 hektáros egykori honvédségi gyakorlópálya, állami területből ingyenes önkormányzati tulajdonba került. Tavaly év végére befejeztük a Kárpáti Korzó szabadidős fejlesztését a BFT támogatásával. Vízügyi együttműködéssel kitisztítottuk a Balaton-parti zagytereinket is, most zajlik a közintézményeink teljes napelemes – fotovoltaikus fejlesztése, s a vidékfejlesztési pályázatból pedig útkarbantartó gépek beszerzése. A település működésével, kulturális életével kapcsolatosan is számos sikerről tett említést Gál Lajos, köztük a Balaton legcsaládbarátabb fürdőhelye cím elnyerését. – Eme látható változások természetesen nem csak a múlt év gyümölcsei, hanem a 7 éves EU-s fejlesztési ciklus eredményességét is mutatják. Ebben az időszakban önkormányzati, civil és vállalkozói pályázatok útján több mint 2 milliárd forint fejlesztési támogatás kerülhetett felhasználásra – említette egyebek közt az értékelés során a polgármester.

Matolcsy Gyöngyi – Balatonakarattya

A Magyar Turisztikai Ügynökség strandfejlesztési pályázatán nyertünk 70 millió forintot, amit a Bercsényi és Lidó strandok fejlesztésére fordítunk. Az első ütemben a strandon levő épületünk szigetelését végezzük el. Sikeres volt a kerékpárút pályázatunk, így 302 millió forintból mintegy négy kilométer út épülhet meg az elkövetkező időben. A projekt 100 százalékos uniós finanszírozásból valósulhat meg. Az elmúlt évben a legnagyobb beruházásunk az – Európában egyedülálló – intelligens közvilágítás volt. Sok pályázaton indultunk, amelyek függőben vannak. Az idei év költségvetése a pénzügy asztalán van, a pontos számokat még nem ismerjük. Költségvetésünk már három éve átmeneti hitelfelvétel nélkül működik, ami egy nulláról induló önkormányzat esetében nagy szó, mert semmit nem kaptunk a vagyonunkból Balatonkenesétől, még egy fűnyíró gépet sem. Energiánk egy részét a Keneséről történő leválásra fordítjuk. A vagyonmegosztás elhúzódik, az alapfeladatunk ellátásához szükséges törzsvagyonunkat sem adta át Kenese (utak, közművek, parkok, épületek), így nincs könnyű dolgunk. Ilyen körülmények között dolgozva még inkább elégedett vagyok az eredményeinkkel. Egy gyors bírósági ítéletre számíthatunk csak, ami feloldaná a korlátainkat, a gúzsba kötöttségünket.

Tósoki Imre – Tihany

A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökség várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton a Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 570 millió Ft támogatást nyert el – ebből az összegből számos elképzelés valósulhat meg. A település központjában elhelyezkedő magtár tökéletes helyszíne lesz a félsziget értékeit is bemutató multifunkcionális közösségi és kiállítótérnek. Olyan innovatív eszközöket használó turisztikai központ kerül kialakításra, amely a helyi értékekre alapozottan, korszerű technológiai megoldásokkal, a kiemelt célcsoport, a családos, igényes turisták elvárásainak megfelelően maradandó élményt nyújtó attrakcióként működik egész évben. A műemléki felújítás után modern, 21. századi, élményalapú, látványelemekkel gazdagított, interaktív kiállítás, információs központ, rendezvényterem és cukrászda-kávézó kerül kialakításra. A turisztikai központ létrejöttével megszűnő települési közösségi ház funkcióit – a könyvtárat és a művelődési házat – az önkormányzat saját forrásából más épületben fogja biztosítani. A Visszhang domb megújításával is a jelenlegi turisztikai kínálat bővül. A történelmi park (játszópark) elsősorban a gyermekes családok részére biztosít majd új élményelemet. A park történelmi játékok kipróbálására, kulturális programok megrendezésére ad lehetőséget kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Ezzel egy tematikus, központi, kulturális, zöldövezeti „negyed” kerül kialakításra. A meglévő épület felújításával pedig turisztikai Info pont, és szolgáltató helyszín, továbbá illemhelyek létesülnek. A Magyar Turisztikai Ügynökség végzi a projekt turisztikai koordinációját és szakmai irányítását. Ennek keretében felügyelte, a megvalósítás időszakában pedig koordinálja a projekt turisztikai, szakmai tartalmának kialakítását, valamint megvalósítja a projekt marketing feladatait. Az egyes fejlesztéseket valamennyi konzorciumi tag saját beruházásában valósítja meg és biztosítja annak üzemeltetését.

Galácz György – Balatonmáriafürdő

Hosszú évek óta az önkormányzati munka fókuszában van a település infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése. Álláspontunk szerint ez az a tényező, amely alapjaiban határozza meg az itt élők életminőségét, sőt erőteljes hatással van a turizmus alakulására is. Megteremtettük a koncepció anyagi hátterét is: a stabil gazdálkodásnak és a sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentős összegeket fordíthattunk beruházásokra, s remélhetően a külső szemlélő számára is egy dinamikusan gyarapodó, egyre szépülő üdülőhely képét sugározzuk. Az elmúlt évben – egy komplex fejlesztés első ütemeként – járda, parti sétaút épült a hajóállomás környezetében. Ugyancsak itt, a kikötővel szemben lévő két hektáros önkormányzati területen tervezzük a folytatást, sport- és szabadidőközpont létesítésével. A pályázati anyagban nyolcszázmillió forintos költségvetés szerepel – ez az összeg a szabadstrandi szolgáltatások minőségi fejlesztését is tartalmazza. Elképzeléseink szerint itt működhet majd a vitorlás iskola kiszolgáló épületkomplexummal, vizesblokkot építünk, kültéri fitness eszközöket telepítünk, de lesz játszótér és mini golfpálya is. Nagy hangsúlyt fektettünk a település több pontján is a közlekedési infrastruktúra javítására, kormányzati támogatással száztízmillió forint jutott útfelújításokra, s több mint negyvenkétmillió a fizetőstrandi létesítmények fejlesztésére. A fürdőhelyen több új létesítmény készült, melyek révén bővülnek a sportolási lehetőségek. Megújultak a játszótéri elemek, fedett, zárható kerékpártároló épült, s a vagyonbiztonságot szolgálva készült el egy harminckét férőhelyes értékmegőrző szekrény is. Akadálymentesítési program keretében, a mozgáskorlátozottak mind kényelmesebb strandolása érdekében számukra egy liftet is telepítettünk. A csapadékvíz elvezetés hosszú évtizedek óta az egyik legsúlyosabb gondot jelentette Balatonmáriafürdőn, s most végre ezen a területen is jelentősen előreléphetünk. A munkálatok ugyan már megkezdődtek, de csak jövő tavasszal fejeződnek be. A háromszáztizenkét- millió forintos beruházásnak köszönhetően a víz eddig nem biztosított továbbvezetése oldódik meg. A kiöntés veszélyének elhárításával a mellékárkok feliszapolódása is elkerülhető lesz, s így csökkennek a rendszer fenntartási költségei. A megépülő fedett árkok a csapadékosabb időjárás esetén a vizet folyamatosan el tudják vezetni, a szikkasztó árkok pedig a kevesebb csapadékot az alacsonyabb talajvízszint mellett elszivárogtatják. A vízrendezési beruházás mellett más fejlesztések révén is tovább gyarapodik Balatonmáriafürdő 2018-ban. A község központi részén elkezdődik a Vilma utca, a Rákóczi és a Csatornapart utca rekonstrukciója is. Szélesebb sétányt alakítunk ki, a gépjárművek számára egyirányú forgalomszabályozás lesz, parkolóhelyeket létesítünk, a kerékpárosoknak pedig biztosítjuk a kétirányú közlekedést. Ebben az évben a közművek felújítása történik meg. Az egészségügyi szolgáltatások terén sor kerül a védőnői szolgálat infrastrukturális fejlesztésére, továbbá saját forrásból a Csillagvirág Művészeti Óvoda épületében fűtés- és elektromos hálózat korszerűsítést végzünk el. Pályázati pénzből kívánjuk a Gróf Széchényi Imre téren álló többfunkciós községháza épületét korszerűsíteni. Jelenleg itt működik a turisztikai egyesület irodája, nyaranta pedig a strand kiszolgáló egységei, kulturális és civil célokat szolgáló helyiségekkel, a helytörténeti kiállító térrel. Hasonló forrásból tervezzük – elsődlegesen a horgászok számára – a nyugati övcsatornán a meglévő csónakkikötő felújítását, bővítését.

Szabó László – Balatonudvari

Fontos, s a település történetében talán mérföldkőnek is nevezhető fejlesztések tanúi és szervezői vagyunk. Ezek ismertetése előtt azonban fontosnak tartom hangsúlyozni: egy község életében ugyan az infrastrukturális beruházások jelentősen növelhetik az itt élők komfortérzetét, ám polgármesterként a helyi közösségi élet ápolását még ennél is fontosabbnak tartom. A szolidaritás, a segítőkészség, a közös cselekvés és a közös élmény legalább ilyen mértékben járul hozzá a mindennapok boldogságához. Bizonyára hosszú évtizedeken át megőrizzük például annak az autóbuszos útnak az emlékét, amikor felkerestük Balatonudvari védőszentje, Szent Márton sírhelyét a Tours-i bazilikában. S ha már közösségi életről, s a lokálpatriotizmusról esett szó: feltétlenül ki kell emelnem azokat a programokat, melyek átszövik az év minden szakát, s szórakozási, művelődési lehetőséget biztosít az udvari polgároknak, a villatulajdonosoknak és a turistáknak. Gazdag a programkínálat, május végétől kora őszig főzőversenyek, koncertek, fesztiválok sora követi egymást. A közeljövőben, március elején kerül sor az egyik legsikeresebb tradicionális rendezvényünkre, a nőnapra, amikor a település apraja-nagyja színpadra lép. Erre az eseményre megérkeznek az üdülőtulajdonosok is – ez tehát egyfajta közös évkezdetnek is minősíthető. Balatonudvari lakói azonban főként a turizmusból élnek, tehát arról is gondoskodnunk kell, hogy a szezonban megfelelő szolgáltatások álljanak a helybeliek és a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt évben a két, egyaránt másfél hektáros udvari és fövenyesi strandot korszerűsítettük, összesen ötvennyolcmillió forintos pályázati forrásból. Új lejárókat, lépcsőket, stégeket helyeztünk ki, a korábbi duplájára növeltük a játszóteret Udvariban, Fövenyesen játszóházat alakítottunk ki. Esztétikusak, a mozgássérültek számára is használhatók lettek a vizesblokkok, s immár családi öltözők, pelenkázók is várják a vendégeket. Gondoskodunk a szülők kényelméről is: mindkét helyen kalózhajók, animátorok biztosítják a gyermekek szórakoztatását, elfoglaltságát. Ezeknek a beruházásoknak anyagi haszna is van – strandjaink bevétele tíz év alatt ötszörösére emelkedett. Természetesen újabb változásokat, fejlesztéseket is tervezünk a fürdőhelyeken. Udvariban a partvédőmű fölé napozó stég kerül – ezzel jelentősen növeljük az ilyen jellegű felületet, másrészt eltakarjuk a kevésbé látványos kőhalmazt. Az önkormányzati erőfeszítéseket egyébként a vállalkozók is méltányolják – saját forrásból újítják meg büféiket, szolgáltatásaikat. Tavaly két nyert pályázatunk járult hozzá a település gazdagodásához – zömmel ezek biztosították a forrást a járda- és útépítési programunkhoz. A közeljövő feladataihoz tartozik a Vászollyal összekötő út építése, s a szív alakú fejfákról is híres temetőben egy ravatalozó építése. Kiemelten kezeljük a zöldterületek kezelését, a virágosítási programot – mind a vendégektől, mind az országos vetélkedő zsűrijétől számos elismerést kaptunk az elmúlt években.

Vella Zsolt – Ábrahámhegy

Településünk több mint két kilométeres partszakasszal rendelkezik, ám a víz megközelíthetősége mindössze ennek egytizedén lehetséges. Érthető tehát, hogy az adott terület rendkívül értékes önkormányzatunk számára – a fejlesztések jelentős részét is ide koncentráljuk. Az elmúlt évben harmincmillió forintos pályázati forrásból újítottuk fel a vizesblokkokat, parkosítottunk, biztonságos és kedvelt játszóteret építettünk, korszerűsítettük a kamera- és hangosító rendszert. Bővítettük a kettős funkciójú mobil napozó stég felületét – nappal a fürdőzők, éjszakánként pedig a pecások veszik birtokukba. A szakemberek számára idén is adódik feladat: új kabinsorral és vizesblokkal növeljük a szolgáltatások színvonalát. Ábrahámhegyen az állandó lakosok száma alig haladja meg a félezret, ám településünkön ezerkétszázötven villa található. Nem ritka tehát, hogy egy-egy kánikulai napon szűkösnek bizonyul a fürdőhely, s ez az önkormányzat számára újabb kihívást jelent. Terveink szerint néhány közvetlen vízparti ingatlan megvásárlása, majd közcélú hasznosítása hosszabb távon is segíthet e probléma megoldásában, a megnövelt térnek köszönhetően pedig parti sétány kialakítása is elképzelhető. Ugyancsak a 2017-es esztendőhöz kötődik egy másik sikeres pályázat: az így elnyert háromszázhúszmillió forint egy komplex fejlesztési koncepció megvalósulásának anyagi hátterét biztosítja. A beruházások már tavaly megkezdődtek, a munkálatok befejezésének határideje pedig jövő év augusztusa. A csónakkikötő létesítésének engedélyezése ugyan a vártnál jobban elhúzódott, azonban napjainkban már minden szükséges engedély birtokában vagyunk – az átadásra valószínűleg idén sor kerül. A pályázati pénz nagyobb részét, mintegy kétszázmillió forintot egy olyan közösségi és sportház építésére fordítjuk, amely a Káli-medence turisztikai centruma lehet. A létesítmény természetesen alkalmas lesz rendezvények megtartására, de remek kikapcsolódást és sportolási lehetőséget biztosít majd a bowling- és squash pálya, a jakuzzi és a fitness terem is. Az épületben vendégszobákat alakítunk ki – egyidőben negyvennégy vendég fogadására lesz alkalmas.

Horváth László – Balatonberény

Településünk költségvetése hosszú évek óta háromszázmillió forint körül van – az elkölthető összeg nagyságát érdemben csak a nyertes pályázatok befolyásolhatják. Az elmúlt évben jelentősebb tételeket fordítottunk út- és járdaépítésre, ezek karbantartására. Szintén a 2017-es évhez köthető az a TOP-os pályázat, melynek eredményeképp negyvenmilliót költhetünk az óvoda-, harmincmilliót az orvosi rendelő felújítására, míg a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítésére harminckétmillió forintot fordíthatunk. A kivitelések előkészítése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a 2013-ban elindított útfelújítási programunk – az évenkénti negyvenmillió forintos fedezetnek köszönhetően – szépen halad, hamarosan valamennyi utunk szilárd burkolatot kap. A fejlesztések kiemelt területe így a községi strand, melyre ugyancsak negyvenmillió forintot tudtunk fordítani a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatának köszönhetően. Itt további, komplex beruházást tervezünk: ennek keretében sétányt alakítunk ki, felújítjuk a lidós részt és a vizesblokkokat, valamint kényelmes, esztétikus utcabútorokat helyezünk ki. A befektetések helyességét visszaigazolja a látogatók száma és a bevétel nagysága is: ez utóbbi tavaly megközelítette a húszmillió forintot. Bebizonyosodott, hogy a jó példának követői vannak: a strandon jelenlevő szolgáltatók, vendéglátósok ugyancsak komoly összegeket fektettek be a színvonal növelése érdekében. Nem feledkeztünk meg az önkormányzati tulajdonú, ám konzorciumban működtetett naturista strandról sem – tavaly hatmillió forintot fordítottunk korszerűsítésére. A település költségvetése szempontjából örvendetes tény, hogy a Hotel Beach tulajdonosa ellen indított felszámolási eljárás eredményre vezetett, s így a korábban behajthatatlannak tűnő negyvenmillió forint adóhátralék törlesztése megkezdődhetett.

Farkas László Nándor – B.szentgyörgy

Fejlesztési koncepciónk kialakításakor maximálisan előtérbe helyeztük a kistérségi együttműködés fontosságát, a környező települések igényeit is. Több projektünk tervezetének elkészítésekor a közös érdekeket és értékeket helyeztük előtérbe – a nyertes pályázatok száma azt igazolta vissza, hogy a minősítők, a bírálók honorálták elképzeléseinket. Így, ilyen forrásból kerülhet sor a védőnői rendelő felújítására, eszközök vásárlására: a negyvenmillió forintos beruházásban Hollád község is érintett. Néhány tétel a ránk váró teendők közül: nyár elején kezdődik a polgármesteri hivatal energetikai rendszerének korszerűsítése – erre ötvenhárommillió forintot fordíthatunk. Vörs önkormányzatával közösen pályáztunk a temetői, s a Festetics– vadászházhoz vezető út kiépítésére. A képviselő-testület úgy látja, hogy az infrastrukturális fejlesztések költségeinek csökkentése érdekében célszerű saját gépparkot beszereznünk, hiszen csak az elmúlt évben több tíz millió forintot fizettünk ki ilyen célra. Terveink között szerepel a művelődési ház melletti terület emlékparkká alakítása – itt fedett szabadtéri színpadot is szeretnénk kialakítani. Hasonló elképzelésünk van a sportpálya környezetében is. A feltöltést követően tenisz- és kosárlabdapályát, kerékpáros pihenőt és vizesblokkokat építenénk. Az egykori magtárépület hasznosítása is napirenden van: az már bizonyos, hogy egy részében a helyi termelőknek biztosítunk értékesítési lehetőséget. Nem szabad elfeledkeznünk szakrális emlékeink felújításáról sem: Vaslabán Csaba plébános úr aktivitásának, elkötelezettségének köszönhető, hogy hétmillió forint áll rendelkezésre a templom orgonájának rekonstruálásához, míg a település jelképeként számon tartott, s egy közúti balesetben szinte megsemmisült kőkereszt helyreállítása az ügyes kezű restaurátorok érdeme. S ha már históriáról, s alkotásokról esett szó: az elmúlt év egyik felemeli pillanata Balatonszentgyörgy életében az új emlékmű felavatása volt.