Category Archives: Friss

Lapszél… Balatoni hitvallás

Havonta egyszer ugyanonnan (az egyik magasparti kilátóból) megnézem a Balatont… Havonta nagyon sokszor járom a partját… Alkalmanként megnézem a légifotóit… Rendszeresen megpróbálom értelemmel és érzelemmel feldolgozni a látottakat, tapasztaltakat… Szinte soha nem vagyok képes rendet teremteni a fejemben és a lelkemben… Mindig azt érzem, amit a filmművészet talán legkimagaslóbb alkotója, Chaplin fejezett ki csetlő-botló figurájával. Ez pedig nem más, mint a kisember esendősége, bánata, percnyi kis öröme, vágya. Fentről még csak látok: a fenségest, az idő végtelenségét sugárzót, ám lentről, a partok, nádasok, kikötők, építmények közelében hallok is. A hullámok csapkodását, kifutásának tompuló hangját a ma még fellelhető fövenyen; a nádas, zsombékos őshonos (és ősjogos) lakóiét. És hallom a betonkeverők, az építők zaját is. Meg a békében sétálók elégedett véleményét, és az elégedetlenkedők panaszát, szeretve óvó mondatait is. Örömök és kétségek kavarognak kisemberi tudatom mélyén, s felfelsejlik bennem a rend, a Teremtő által megálmodott rend igénye. El is bizonytalanodom, mert egyrészt tudom, idelenn is vannak e rendnek lelkes, szakértő munkásai; másrészt támadói, aláásói is. Kik az erősebbek, kik azok, akik 2020-ban is rendületlenül hisznek a Balaton jövőjében? Kapnak-e támogatást, hogy a fentebb említett hullámok egyre nagyobb területen omolhassanak a partok fövenyére, s ne betonon, köveken törjenek meg… Erőre kap bennem a derűlátás: igen, vannak, lesznek „nagyok”, tehetősek, de kisemberek is egyaránt. És ha így lesz, képes leszek arra, hogy fentről és lentről is a rendet lássam sokadmagammal… Zatkalik András

A Balaton Fejlesztési Tanács felhívása: Mondja el, milyen Balaton régiót szeretne!

Tegyünk együtt javaslatot a döntéshozóknak!

Egy anonim kitölthető, online kérdőívvel kívánja megismerni és összegyűjteni a balatoni régió fejlesztésével kapcsolatos lakossági véleményeket és javaslatokat a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) feladata, hogy a régió szereplőivel együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, s egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze és támogassa a régióban megvalósuló fejlesztéseket, felkarolja az új, innovatív ötleteket, ösztönözze a régió egészére kiterjedő elképzelések megvalósítását. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján a Balaton Fejlesztési Tanács 2014-ben elkészítette, majd a kormánynak elfogadásra benyújtotta a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját és programját. A kabinet az előterjesztést elfogadta, annak megvalósításához hazai és uniós forrásokat rendelt. A Balaton Területfejlesztési Koncepció és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program megvalósulását a BFT folyamatosan nyomon követte, s a fejlesztési dokumentumok 2018. évi felülvizsgálatát követően a testület ezen dokumentumok frissítését, módosítását tervezi. A szakszerű megvalósításhoz a Balaton Fejlesztési Tanács nemcsak a térségi szereplők, önkormányzatok, költségvetési szervek, vállalkozások, civil szervezetek jövőbeni fejlesztési igényeit, elképzeléseit, terveit, kívánja megismerni – ezek mellett kiemelt figyelmet kíván fordítani a lakossági vélemények, észrevételek és javaslatok összegyűjtésére is. Ezt a célt szolgálja az az online kérdőív, melyen a Balatoni Integrációs Kft. munkatársai a lakossági véleményeket, állásfoglalásokat várják az elmúlt években megvalósult balatoni fejlesztésekről, valamint a javaslatokat a jövőbeni teendőkről, szükséges és fontos beruházásokról. A kérdőívet a következő linken lehet elérni és kitölteni: https:// balatonregion.hu/kerdoiv. A vizsgálatban való részvétel anonim és önkéntes! A szerkesztők nem csak a Balatoni régióban élők – valamennyi honfitársunk véleményét várják! A felmérés készítői biztosak benne, hogy a beérkező válaszok hasznos információbázist szolgáltatnak a 2021- 2027 közötti fejlesztési időszakra történő felkészüléshez is.

Az éghajlatváltozás hatása mindennapjainkra

Megfontolt gondolkodásra, higgadt cselekvésre van szükség

Az éghajlatváltozás mára mindannyiunk életét befolyásoló valósággá vált. Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de a világ minden részét, a társadalom szinte valamennyi rétegét, minden állampolgárát és minden vállalkozását érintik, illetve érinteni fogják. A világ természeti katasztrófáktól sújtott hellyé vált. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentései alapján a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb 1,5 fok alatt kell tartanunk, hogy ezzel megakadályozzuk a klímakatasztrófát. Az éghajlatváltozás közvetett és közvetlen következményekkel jár majd az emberi egészségre nézve; a közvetlen hatások csoportjába a hőséggel és a hideggel összefüggő fiziológiai hatások tartoznak, míg a közvetett hatások csoportjába például az emberi viselkedés megváltozása (kényszermigráció, a szabadban töltött órák számának növekedése stb.), az élelmiszer útján terjedő vagy vektorok által terjesztett betegségek megszaporodása, illetve az árvizek gyakoribbá válása. Az emberi egészségre gyakorolt hatások között a levegőminőség romlása, a levegőben lévő allergének számának a növekedése, az UV sugárzás és hatásainak növekedése, az ízeltlábú vektorok által terjesztett megbetegedések számának a növekedése, a vízzel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések mellett a mentális állapotunkra is hat a klímaváltozás. Az már tapasztalati tény, hogy a hirtelen kialakuló katasztrófahelyzetek súlyos pszichológiai hatásokkal járnak. Azonban az átlagember mentális állapotára is hatással van a klímaváltozás. Gondoljunk csak a hőhullámok alatti feszült, fáradt és türelmetlen önmagunkra. Ez a testünknek és a tudatunknak a klímaváltozás fizikai, mérhető tulajdonságaira adott válasza. Megjelent azonban az a mély érzelmi megrázkódtatás, amit a természeti katasztrófák sora Aktuális vált ki, és a közelgő klímakatasztrófa sötét kilátásai miatti bizonytalanság, amelyet klímaszorongásnak neveztek el. Egyre több fiatal számol be ezekről az érzésekről. Már most gyászolják a saját életüket, mert biztosak abban, hogy ez a bolygó és a civilizációnk menthetetlen.A klíma szorongás részben afelett érzett szorongás is, hogy az életünk már nem mehet tovább úgy, ahogyan eddig. Ezt pozitív dolognak is tarthatjuk, hiszen megértettük, hogy a jelenlegi életmódunk nem fenntartható – cselekednünk kell! Az érzelmek tagadhatatlanul jelentős társadalom- és politikaformáló erők, így nem csoda, hogy a klímaváltozás kapcsán is jelentős szerephez jutnak, hiszen az érzelmekre ható katasztrófa-nyelvezetnek nagyobb lehet a mozgósító ereje. Teljesen függetlenül attól, hogy klímaváltozást tagadó, vagy a teljes kilátástalanságot kommunikáló beszél hozzánk, használ olyan szavakat, mint: klímagyász, klímahiszti, klímakatasztrófa, klímaszorongás, klímadepresszió, klímarettegés. Ezek a szavak negatív érzelmeket keltenek bennünk, bármely oldal mondja is ki, és fontos azt is tudnunk, hogy ezekkel az érzelmekkel valamely irányba befolyásolni kívánnak, ugyanakkor helyzetértékelésünk és ítélőképességünk helyes működéséről is visszajelzést adnak. Semmiképpen sem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a természeti katasztrófákkal sújtott, illetve a szélsőséges időjárási eseményeket gyakran elszenvedő térségekben lakó embereknek ezek valódi érzelmek, valódi félelemmel. Ezért kezeljük helyén ezeket a szavakat! Tegyünk meg mindent, amit tudunk a környezetünkért, legyen az a társadalmi vagy természeti környezetünk. Tudatosítsuk magunkban, hogy igenis van értelme annak, ha egyéni döntéseinkben odafigyelünk arra, hogy fogyasztóként minél kevésbé járuljunk hozzá a klímakatasztrófához és valóban hozzájárulhatunk a környezettudatosság normává válásához! De ugyanilyen fontos, hogy tudatosítsuk és másoknak is kommunikáljuk, hogy ez önmagában nem elég. Az egyéni cselekvés önmagában nem megoldás, az önkéntes cselekvés fontosságának túlhangsúlyozása csökkenti a nyomást a döntéshozókon és a környezetszennyező cégeken is. Nagyon sok helyzetben nem pusztán a józan ész racionalitása, hanem a többi ember viselkedése határozza meg viselkedésüket. Mutassunk hát példát felelős és megfontolt gondolkodásban is! A lényeg tehát: maradjunk higgadtak és tegyük a dolgunkat! A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Új utakon a balatoni halgazdálkodás

Interjú Klenovics Gáborral, az Agrárminisztrium főosztályvezetőjével

Klenovics Gábor főosztályvezető

Strukturális és vagyonjogi átszervezések után ez évtől már hosszú távú stratégia ad méltó keretet a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységének. A társaság működéséhez az Agrárminisztérium biztosította a szükséges ingatlanállományt, s az új területek birtokbavételével immár nincs akadálya annak, hogy a magyar tenger patinás, több mint százéves múltra visszatekintő cége magas szinten tegyen eleget a tulajdonos szaktárca elvárásainak. A konszolidáció fontosabb eredményeiről, vonzatairól, s a magyar tenger horgászturisztikai lehetőségeiről beszélgettünk az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetőjével, Klenovics Gáborral. – Az elmúlt évek számos változást hoztak a balatoni halgazdálkodás eseménydús történetében. Fél évtizede a kikötőkben pihennek a halászhajók, de a szervezeti struktúrában is jelentős eltérések tapasztalhatók. Mi áll a döntések hátterében? – Mint ismeretes, a Balatonon már 2015 decembere óta szünetel a kereskedelmi célú halászat. A döntés egyébként érdemben nem befolyásolta a halfogyasztási kedvet, ugyanakkor jelentős előrelépés volt a horgászturizmus fejlesztésében. A konszolidáció és a tevékenység racionalizálása mögött azonban több szálon futó közérdek is kitapintható. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű, egészséges halállomány biztosítása, gondos felnevelése és kihelyezése a Balatonba. E közfeladat hatékony ellátásához a tárca által meghatározott, telepítési kötelezettségként előírt halállományok megtermeléséhez elengedhetetlen, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelő tógazdasági területekkel rendelkezzen. A részvénytársaság jogos igénye, hogy a halgazdálkodási feladatok: a Balatonba telepítendő halak gazdaságos és egészségügyi kockázatok nélküli, biztonságos termelése érdekében a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a zrt. vagyonkezelésébe kerüljenek. Ezáltal ki lehet zárni a piacról beszerezhető hal gazdaságossági és egészségügyi kockázatait. A fenti feladatok ellátásához, a haltermelés- Aktuális hez a Buzsákon, Balatonlelle-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen lévő tógazdaságok biztosítják a hátteret, s a következő évtől két, jelenleg bérbe adott területtel is bővül a rendelkezésre álló vízfelület. A minisztérium – nonprofit társaságról lévén szó – nem várhatja el a részvénytársaságtól a nyereséges gazdálkodást, ám azt igen, hogy az eddigi tevékenységéhez hasonlóan felelősséggel gazdálkodjon, s teremtse elő a feladatok ellátáshoz szükséges pénzügyi hátteret. Fejlesztéshez, egy-egy új projekt megvalósításához a tárca természetesen plusz forrást biztosít – ebben az évben ötvenkétmillió forintot. – A balatoni hal márkanév a hazai fogyasztók körében, s a tóparti étterem tulajdonosok – a tradíció miatt is – szívesen tartják terítéken ezen kínálatukat. Elképzelhető-e a közeljövőben, hogy megnyílik a piac, s számukra is elérhetővé válik a magyar tengerből – vagy valamely, a társaság által működtetett tóból – származó ponty, süllő? – Feltétlenül, s már a közeljövőben! A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. feladatai közé tartozik, hogy halászat megszűnésével kiesett halmennyiséget a Balaton egykori kiöntésterületén létesített tógazdaságokban – Balatonlelle, Fonyód, Buzsák – állítsa elő és vigye piacra a „Balaton vízrendszeréből származó hal” brand-ként. Ennek keretében 2018-ban Szári Zsolt vezérigazgató átvehette a „Balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzés igazolásáról szóló oklevelet a balatoni hal nemzeti oltalom alá helyezésének alkalmából. Az új tógazdaságok belépésével a cég a közeljövőben emelni tudja a már folyó – magas minőségi követelményeknek is – megfelelő halhús termelését. Az értékesítési lánc kialakítása folyamatban van – a tervek szerint egy siófoki halfeldolgozó cég közreműködésével juthat el az erre igényt tartó éttermekbe a balatoni hal. – A fél évtizede meghozott döntés kedvezményezettjei elsődlegesen azok a sporthorgászok, akik szabadidős tevékenységként, a táj vonzásában évente több száz órát töltenek a vízparton… – Napjainkban már ötszázhatvanezer a sporthorgászok száma, s csak a Balatonnál tavaly kilencvenháromezer horgászjegyet értékesítettek. A pecázás az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység, amely szinte valamennyi családtag számára emlékezetes programot kínál. A halászat megszüntetése gazdasági szempontból is kedvező eredménnyel járt: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. több millió forinttal magasabb horgászjegy-bevételt tud most felmutatni. A trend egyértelmű, mintegy nyolcvanezer horgász rendszeresen visszatér a magyar tenger partjára – ők általában állami horgászjegyet vásárolnak. A népszerűség is arra kötelezi a minisztériumot, hogy ezzel az ágazattal kiemelten foglalkozzon, s a természetes vizek halállományának alakulását figyelemmel kísérje – indokolt esetben pozitívan befolyásolja. – A pozitív befolyásolás a gyakorlatban haltelepítést jelent. Ez is szükséges ahhoz, hogy a horgászok elégedetten, fogási élményekkel gazdagodva gondoljanak a Balatonra, s kedvük legyen ismét felkeresni. Mely szervezet kompetenciájába tartozik a halfaj és a mennyiség meghatározása? – Az egyes fajok telepítési kvótáját a minisztérium határozza meg. Az elmúlt évben – a tervet mintegy 10%-kal túlteljesítve – háromszázötvenhétezer kilogramm 2-3 nyaras pontyot, négyezer-háromszáz kilogramm 1-2 nyaras süllőt, negyedmillió darab előnevelt csukát, és azonos számú előnevelt pontyot, kétszáz kilogramm 2-3 nyaras compót, 3-3 ezer kétnyaras balint és kősüllőt telepítettünk át, de a napjainkban oly gyakran emlegetett őshonos menyhalból is száz darab került a tóba . A Kis-Balaton sem maradt ki ebből a tevékenységből, hiszen 100-100 ezer előnevelt csuka és süllő, valamint kétszázötvenezer ponty talált új életteret. – Egyértelmű, hogy a halgazdálkodási részvénytársaság új úton indult el, s ezt az utat a horgászok szimpátiája övezi. Néhány projekt mérföldkő lehet a balatoni horgászturizmus tekintetében. – Valóban, például modellként tekinthetünk a keszthelyi Horgászturisztikai Centrumra, hiszen itt minden feltétel adott a kellemes időtöltéshez és a sikeres horgászathoz. A megvalósításhoz az önrész mellett a tárca is biztosított anyagi forrást. Elvárható nyereséges működtetése, s az újabb fejlesztések csak tovább növelik hírnevét. Folyamatban van a kikötő kotrása, új hajók beszerzése, melyek lehetőséget nyújtanak arra is, hogy „vezetett” horgászatot is meghirdessenek a tájat, a Balaton szeszélyeit kevésbé ismerők körében. A beruházás végén hazánkban egyedi, rendkívül magas színvonalú kiszolgáló komplexum áll a horgászok rendelkezésére. Süli Ferenc

Önkéntesek (is) védik a Balatont

Schmidt Jenő polgármester

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és a 150 éves Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ) együttműködése folytán tovább erősödhet a Balaton térségének köz- és vagyonbiztonsága, a környezeti értékek figyelembevételével. Az önkéntes tűzoltók jelenleg megkerülhetetlen munkát nyújtanak a tűzvédelem során; a két szervezet ezért szakmai iránymutatást ad ki, amelynek segítségével egészségügyi és környezetvédelmi szempontok is érvényesülhetnek a bevetésekben. Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke, Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testületének elnöke, valamint Schmidt Jenő, Tab város polgármestere részvételével tájékozódhattunk a Tabi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság laktanyájában a két szervezet közötti együttműködésről. – A Balaton, mint érzékeny ökoszisztéma szempontjából nagyon fontos az önkéntes tűzoltóságok tevékenysége. Egyre több az utak, a víz, a hajók üzemanyagellátása kapcsán felmerülő veszélyforrás, amelyek elhárítása érdekében született ez az összefogás. A cél változatlan: a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava – mondta Jamrik Péter, a BFT KT elnöke. – A BFT és az MTSZ együttműködése sok évre nyúlik vissza – emelte ki Dobson Tibor, az MTSZ elnöke. A Magyar Tűzoltó Szövetség ehhez szakmai iránymutatással, kiképzésekkel és az önkéntes tűzoltó egyesületek pályázati lehetőségekhez juttatásával járul hozzá. Erre rá is szolgáltak a nem hivatásos tűzoltóságok, tavaly közel tizenhétezer esetben vonultak káresethez. Szerencsére a kormányzati támogatás 2005 óta jelentősen növekedett, ami még technikai fejlesztési lehetőségekkel is társul. Ilyen fejlesztés volt például a 2019 decemberében az önkénteseknek átadott ötven gyorsbeavatkozó gépjármű is. – Az utánpótlás-nevelésben jelentős nehézségekkel nézünk szembe – tette hozzá Schmidt Jenő, Tab város polgármestere. – Ebben változást jelenthet a Kormány falu és kisváros-fejlesztési programja, melynek célja, hogy vonzóbbá tegye a fiatalok számára a kistelepüléseket.