Category Archives: Friss

Balatoni horgász konferencia

Nyolcvanezren a magyar tengernél

Az úszó és a nádas egyszerre rezdült, s a zizzenő levelek között egy visszafogott, tisztelettudó, szinte alázatos hang sikamlott a stég felé: Egry elvtárs, meghoztuk a Kossuth–díját! – Csendet uraim, kapásom van! Hiteles dokumentumok ugyan nem állnak rendelkezésre arról, hogy ez a velős párbeszéd valóban elhangzott a festő és az illetékes minisztérium munkatársai között 1948-ban a badacsonyi vízparton, ám a legendák sajátossága, hogy gyakran meseszerű köntösbe burkolják a valóságot. A valóság pedig az, hogy a szenvedély esetenként felülírja a racionalitást. Ez utóbbitól azonban nem kellett tartani a november elején Balatonfüreden megrendezett horgász konferencián: aktualitásokról, tényekről, feladatokról szóltak az előadók, nem titkolva elkötelezettségüket a magyar tenger, a régió jövője iránt. Az évértékelő és szezonzáró eseményként is jelentős tanácskozáson a házigazda Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztathatta a tóparti horgászegyesületek vezetőit, a cég üzleti partnereit, a megjelent polgármestereket, hogy az elmúlt évhez viszonyítva hét százalékkal nőtt a Balatonhoz pecabottal érkezők száma. Szári Zsolt elmondta azt is, hogy számuk így elérte a nyolcvanezer főt, s az általuk megvásárolt jegyek ára a részvénytársaság éves bevételének 90%-át jelenti. S hogy a különbözet miből adódik? Nos, főként a már persona non gratának minősített angolna, valamint ivadékok értékesítéséből. – Ahhoz, hogy a horgászok valóban jól érezzék magukat a Balatonnál, sikerélményre van szükségük. A társaság ennek meg felelően gondoskodik a halállomány szinten tartásáról, gyarapításáról – ez irányú törekvéseinket igazolja, hogy szinte minden évben túllépjük telepítési kötelezettségeinket. Gondok természetesen e téren is adódnak: a jelenleg rendelkezésünkre álló tógazdasági háttér kevésbé alkalmas süllőnevelésre, s így más „forrásból” kell megoldanunk a hat tonnás vállalásunkat. Az idei aszályos év számos problémát okozott társaságunknál is, ám örvendetes, hogy a vízminőség változatlanul kiváló, s halhullás sem növelte kiadásainkat. A busaállomány apad, s ebben a természetes gyérülésnek is szerepe van. A vezérigazgató a pozitív változások között említette, hogy a kedvezően alakuló jogszabályi háttérnek köszönhetően a horgászok kiszolgálását már a közeljövőben a jelenleginél is magasabb szinten tudják biztosítani. Öreglakon harminc, Varászlón pedig kétszáz hektáros tó kerül a kezelésükbe – ez utóbbi azonban még jelentős fejlesztést, beruházást igényel. A folyamatosan javuló eredmények, szakmai és gazdálkodási sikerek előrevetítik, hogy 2018-ban már nem kell tenyészhalat, ivadékot vásárolni. Szári Zsolt úgy látja: az egyik legégetőbb gond, hogy szűkül a vízparti terület, csökken a horgászok által is birtokba vehető partszakasz, s a tóparti önkormányzatok egy része nem partner új horgászhelyek kialakításában. A részvénytársaság támogathatónak tartja azt a – horgászoktól érkező – javaslatot, amely a balatoni viharjelzés meghosszabbítását célozza – ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek a meteorológiai szolgálattal. Azzal érveltek, hogy a süllőszezon még javában tart, amikor a viharjelzés véget ér a tónál. A víz minősége évek óta kiváló, az viszont érzékelhető, hogy a nyugati medencében bőségesebb táplálékhoz juthatnak a kopoltyúsok. Szári Zsolt a részvénytársaság pénzügyi nehézségei között sorolta fel a jogelőd cég gazdasági problémáit, a halegészségügyre fordítandó jelentősebb összegeket, s azt a tényt, hogy nonprofit cégként korlátozottak a pályázati lehetőségeik. Ennek ellenére sikeresen kandidáltak a süllő- és pontyfélék mesterséges élőhelyének kialakítására – e program keretében ötezer süllőfészket helyeztek el, s kiemelt figyelmet fordítanak a balin és a kősüllő szaporítására, nevelésére is. A tervek között az egyik legfontosabb a háromszázmillió forintból Keszthelyen megvalósuló horgászcentrum – a beruházás értékének kétharmada ugyancsak pályázati forrás. A horgásztársadalom dicsérete, hogy a szabálysértések száma stagnál, míg a jelentősebb büntetési tételeket maguk után vonzó cselekmények a hatalmas létszámhoz viszonyítva élenyészőek. Tájékoztatójának csattanójaként pedig arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 2018-ban nem lesz jegyáremelés. A konferencián a tóparti vendéglátósok által „balatoni hal” ügyként számon tartott kérdéskör is terítékre került. Lengyel Péter, a felügyeletet gyakorló Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője előadásában kitért arra, hogy a tárca már foglalkozik a Minőségi magyar hal tanúsító védjegy feltételrendszerének kidolgozásán. Az inspirációt a honi halfogyasztás felfuttatásának szándéka adja, hiszen köztudott, hogy e rendkívül egészséges élelmiszer alapanyagból mindössze az uniós átlag negyedét – évente öt kilogrammot – érjük el. A cél elérése érdekében erősítik a marketinget, s 5%-ra csökkentik a termék ÁFA kulcsát. A magyar termelés, magyar minőség, bizalom háromszögéből így a lakosság profitálhat. A lánc adott: termelők, feldolgozók, kereskedők, éttermek, s ha valamennyien betartják az érvényes jogszabályokat, a földrajzi árujelzéssel diadalra – azaz asztalunkra – juthat a balatoni hal. A konferencia vendégei több, a horgásztársadalom által figyelemmel kísért témában is kiváló előadásokat hallgathattak meg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezető munkatársaitól. Fodor Ferenc a keszegállomány egészségi állapotáról, Nagy Gábor a tervezett horgászrendi változásokról, Havranek Mihály a halőrzés-, míg Tulipán Tibor a behúzós horgászat tapasztalatairól adott tájékoztatást. A balatoni horgászrendben tervezett változtatásokat a horgászegyesületek írásban is megkapják, annak véleményezésére a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehetőséget biztosít a Balatoni Halgazdákodási Nonprofit Zrt. A rendezvény záróaktusaként adtak át a Balatoni Horgászatért életműdíjat.

A kitüntetettek

Táncsics Aladár az elmúlt közel fél évszázadban kivívta a horgásztársadalom tiszteletét és elismerését, elvitathatatlan érdemeket szerzett a Balaton igazi horgászvízzé válásában, munkájával elősegítette a horgászlétszám jelentős növekedését. A horgászérdekeket szem előtt tartva működött közre az alapszabályok és szervezési szabályzatok kimunkálásában. Jó kapcsolatot épített ki és működtet mind a mai napig a Balatoni Halgazdálkodásii Nonprofit Zrt. és a tagegyesületek között, a horgászati szervezetek felügyeletét ellátó helyi -, megyei – és országos állami szervezetekkel és civil szervezetekkel. 1970-tol a Veszprémvidéki Horgász Egyesület Felügyelő Bizottságának tagja, majd elnöke. A MOHOSz Veszprém Megyei Intéző Bizottságának alapításától, 1976-tól tagja, 1988-tól hat éven keresztül elnöke. A grémium átalakulása után, 2004-ben a Horgász Egyesületek Veszprém Megyei Szövetsége felügyelő bizottsági tagjává, majd két évvel később elnökévé választották. E funkciójában jelentős szerepet töltött be a Horgász Egyesületek Veszprém megyei Szövetsége alapszabályának átdolgozásában és a szövetség

Kővári Tibor, Szári Zsolt vezérigazgató és Táncsics Aladár

Bakony-Balaton Horgász Szövetséggé alakításában, melynek 2007 óta elnöke. 2011-ben Bakony–Balaton Horgász Szövetségben összevonásra került az elnöki és ügyvezető elnöki pozíció, amelyet 2017-ig töltött be. 2017 óta a Bakony-Balaton Horgász Szövetség ügyvezető elnöke. A Veszprém megyei szövetség több tagegyesületében is szerepet vállalt, így a Veszprémvidéki Horgász Egyesület és a Veszprémi Elektromos Horgász Egyesület tagja, a márkói Blinker Horgászegyesület elnöke. Személyesen segítette a Székpusztai Víztározó horgászkezelésbe vételét és a székpusztai horgász egyesület megalakítását. Mindig szívügyének tekintette és tekinti ma is az iifjúság nevelését, a felnövekvő horgászgeneráció formálását. Kővári Tibor Balatonfenyvesen, majd Balatonmáriafürdőn töltött nyári szüneteiben lett a Balaton szerelmese, a horgászat rabja. A helyi srácok tanították meg a horgászat mesterfogásaira, a különleges kötési módokra. Bár családjával Komlóra költözött és a Pécsi Horgászegyesület tagja lett, a Balaton mindvégig az örök szenvedély helyszíne maradt. Amikor munkája Peremartonba vezette, tudta: ismét hazatért. A balatonkenesei horgászegyesület tagja lett, horgásztársaival együtt gyűjtögették össze a kikötőre valót. Néhány évvel később csatlakozott az akkor közel félezres Peremartoni Horgászegyesülethez, ahol hamarosan a vezetőség tagjává, majd az egyesület elnökévé választották. Kezdeményezésére 2007-ben kikötő építésbe kezdett az egyesület, melynek engedélyezése csak hat évvel később valósult meg. E hosszú idő alatt szerzett tapasztalatait szívesen megosztva más kikötő létesítést tervező egyesületekkel, több alkalommal szervezett fórumot a hatóságok bevonásával. Alapító tagja, jelenleg elnök-helyettese a közel negyedszázados Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének, egyesületének, a Peremartoni Horgászegyesületnek közel húsz éve elnöke. Az idén hetven éves díjazott ma is aktív horgásza a Balatonnak, speciálisan fűzött kukoricáival sok pontyot tévesztett meg, és azon sem lepődik meg, ha több órás mozdulatlan kapásjelző után két süllőt talál a bot végén. Süli Ferenc

Újabb egyeztetés a Miniszterelnökség és a Balatoni Szövetség között

Az idén júliusban, majd szeptemberben megtartott találkozók után 2017. október 17-én, Balatonfüreden harmadik alkalommal tartott egyeztetést a Miniszterelnökség a Balatoni Szövetséggel. A téma ismét az Országos Területrendezési Terv és a Balaton törvény tervezett felülvizsgálata, illetve a hamarosan közigazgatási egyeztetésre kerülő törvénytervezet volt. A Miniszterelnökséget Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár és Kolossa József főosztályvezető képviselte. A Balatoni Szövetség a tárgyalásra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fekvő települések vezetőit, valamint az együttműködő szervezetek képviselőit hívta – valamennyi érintett szép számban képviseltette magát a megbeszélésen. Füleky Zsolt helyettes államtitkár elmondta: az eddigi személyes találkozások, egyeztetések során beérkezett észrevételek, javaslatok nagy segítségére vannak a törvényjavaslat készítőinek abban, hogy megértsék a térség problémáit és olyan törvénytervezet születhessen meg, amely nem akadályozza a fejlesztéseket, ugyanakkor megoldást jelenthet számos olyan, most fennálló problémára, melyet ezeken a fórumokon jeleztek az önkormányzatok. Szándékuk a területrendezésben is a hierarchikus jogalkotás megtartása: a törvényi szabályozást követni fogja a hozzá kapcsolódó kormányrendelet, majd a helyi rendeletek egészítik ki a sort. A helyi problémákra helyben kell megoldást találni, ezért – a törvény, illetve a kormányrendelet keretein belül – minél több területen a helyi szabályozásra bíznák a döntéseket. A megbeszélésen újra felmerült – a Balatoni Szövetség kezdeményezése után – a csónakkikötők létesítésének kérdése, melyre a most születő törvény használható, gyakorlatias lehetőséget kíván biztosítani. Teljes az egyetértés a légkábelek, illetve a reklámfeliratok létesítésével, illetve tiltásával kapcsolatban a Balatoni Szövetség és a Miniszterelnökség között. Az előző egyeztetéseken elhangzott javaslatok, illetve írásban beküldött észrevételek nagy része az előadók ismertetése szerint már beépült a törvénytervezet szövegébe, de van néhány téma, mely további egyeztetést igényel. SF

Globális együttműködés, lokális cselekvés

Ökológiai túlfogyasztás: a jövőnk felélése

Idén minden eddiginél korábbra, augusztus 2-ára került a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség természeti erőforrások iránti igénye és károsanyag-kibocsátása ezen a napon lépte át azt a szintet, amit a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni.A helyzet rendkívül gyorsan romlik: 1970-ben a túlfogyasztás napját december 23-án jegyezték fel, vagyis akkor még csaknem optimális volt a természeti erőforrások felhasználásának mértéke. Alig három évtizeddel később, 1997-ben már szeptember végére esett, tavaly augusztus 8-ra, idén pedig másodikára.Az optimális állapottól tehát kevesebb, mint fél évszázad alatt jutottunk el odáig, hogy alig több mint hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai túlfogyasztást három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota. Mára az emberiség már meghaladta bolygónk ökológiai kapacitásait, vagyis átlépte a korlátokat.Mivel a népesség folyamatosan no és mert mindenki ugyanúgy szeretne élni, mint a jómódú fejlett társadalmak, ezért az emberiség folyamatosan több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ennek fenntarthatatlanságára figyelmeztet a globális túlfogyasztás napja, amely évről évre egyre korábban jön el – ez az a pont, ahonnan elkezdjük a jövőnket felélni. A probléma kezelésének szükségessége – bár a trend észleléséhez képest némi késéssel – már a 80-as évek elején elérte az ENSZ legfelsőbb fórumait, s az általuk felkért testület éppen harminc évvel ezelőtt le is tette kutatásának gyümölcsét, a Közös jövőnk című dokumentumot a döntéshozók asztalára. A Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő által irányított bizottság jelentésében rámutatott a gazdasági növekedés korlátaira, s egyben meghatározta a fejlődés irányait. Olyan jövőt vázolt fel az emberiségnek, amely megőrzi a természeti erőforrásokat, lehetővé teszi az azokkal történő hosszú távú gazdálkodást, s figyelembe veszi az ökológiai regenerációs igényeket is. A fenntartható fejlődést a Brundtland Bizottság a jövő nemzedékekkel szembeni felelősségként fogalmazta meg. Egy, a közelmúltban készített elemzés szerint a fenntarthatóság megvalósításának egyik legnagyobb veszélye a globális klímaváltozás. További nemzetközi kutatások szerint a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat körkörös jellegű, mivel a klímaváltozás befolyásolja a fenntartható fejlődés lehetőségeit, míg a különböző fejlődési pályák éltérően befolyásolják a klíma jövőbeli alakulását. Ahhoz, hogy változatos formáiban és funkcióiban meg lehessen őrizni a természetet, és az emberek számára méltányos otthont lehessen teremteni egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón, figyelembe kell venni a fejlesztési stratégiák, a gazdasági és üzleti modellek elkészítésénél, valamint az életmód megválasztásánál a tényt: csak egy bolygónk van, melynek természeti erőforrásai végesek. Tudomásul kell vennünk: ha a túlfogyasztás elér egy bizonyos szintet, a Föld ökológiai rendszere összeomlik, és akkor tényleg eljön az a pont. A fenntartható fejlődés olyan folyamat – földeké, városoké, termelési volumené, társadalmaké – amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket – vagyis valóban addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér! A fenntarthatóság nem időbeli, gazdasági és egyéb hasonló fenntarthatóságot jelent, hanem a fenntartható fejlődésre utal. Két évvel ezelőtt New Yorkban, a háromnapos Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón az ENSZ százkilencvenhárom tagállama egyhangúan fogadta el a Világunk átalakítása című globális fenntartható fejlődési programot. Ennek keretében a tizenhét pontból álló feladatsorban szerepel a szegénység és az éhezés megszüntetése, az egészséges élethez, a minőségi oktatáshoz való jog, a nemek egyenlősége, a köztisztaság és a tiszta víz biztosítása, az újrahasznosítható és megfizethető energia, a teljes és eredményes foglalkoztatás, az alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, országokon belül és egyetemesen az egyenlőtlenségek csökkentése. A kitűzött célok között szerepel még a fenntartható városok és közösségek létrehozása, a források felelősségteljes felhasználása, az óceánok és a termőföld fenntartható használata, az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A fenntartható fejlődés érdekében indokolt a békés és befogadó társadalmak kiépítésének elősegítése, a mindenki számára elérhető igazságszolgáltatás biztosítása, és minden szinten hatékony, felelősségre vonható és befogadó intézmények létrehozása. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, ha a végrehajtás módjainak biztosítása, és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése is sikeres lesz. A globális célokhoz több ponton is kapcsolódva, a Balaton régió fejlesztési koncepciója szerint a térség az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító tájegységgé kíván válni. Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltást segíti a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, bemutatása. Herman Daly megfogalmazásában a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. 

Családi program a hajózás

Előtérben a szolgáltatástartalom és a tájékoztatás

Szeptember végén számolt be a BAHART a 2017-es hajózási szezon első nyolc hónapjának teljesítményéről, melyek alapján kijelenthető, hogy a rekordokat hozó 2016-os évhez hasonlóan az utasok száma a még véget sem ért idei szezonban is meghaladta a hétszázezer főt. Az idei elégedettség felmérés eredményeiből kiderül, hogy az utasok miként látták a Balatonon a menetrendi és sétahajó szolgáltatásokat. A hajózási szolgáltatásokat és élményeket az idei szezonban huszonhárom motoros hajóval és négy komppal biztosította a társaság. A Siófok katamarán tavalyi teljes körű felújítását követően a BAHART idén ismét az utasigényeknek megfelelően átépített hajókat bocsátott vízre, a Nemzeti Regatta nevű motorost, majd a szezon közepére a felújított Kossuth kompot. A személyhajózás esetében az első hét hónap kiemelkedő forgalmi adatokat hozott, így augusztus végéig +2%-os utasforgalommal zárt a BAHART a tervezetthez képest, s az utasszám meghaladta a hatszázhatvanezer főt. A BAHART fontosnak tartja az ügyfél-vélemények minél szélesebb körű megismerését, a fogyasztói szokások változásának nyomon követését, így a cég az idei főszezonban is reprezentatív elégedettség felmérést végzett a menetrendi és sétahajók utasai körében. Összesen több mint háromezer-háromszáz kitöltött kérdőív alapján összesítették az idei utaselégedettségi mutatókat. Ebben az évben is a fővárosból és Pest megyéből érkezett a legtöbb utas, de jelentős küldőterület Vas, Baranya, Somogy és Győr- Moson-Sopron megye is. Elsősorban a 29-55 év közöttiek – családdal vagy párral – veszik igénybe a hajózási szolgáltatásokat (51%), 4%-kal növekedett a fiatalabb, 15-29 éves korosztály aránya. A válaszadók 23%-a volt idén külföldi utas. A fontosabb küldő országok Németország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Egyesült Királyság, Csehország, Hollandia. Kimagasló azok aránya, akik a menetrendi hajózás esetében is fontosnak tartják a hajózás nyújtotta élményt és a szolgáltatástartalmat. Mindezt megerősíti, hogy a hajózásra nem csupán közlekedési eszközként, hanem önálló turisztikai attrakcióként és élményként tekintenek. A BAHART menetrendi és sétahajó szolgáltatása esetében az utasok 99%-a megfelelőnek vagy színvonalasnak ítélte meg a hajók állapotát, a hajón dolgozók munkájára 92%, a pénztári és kikötői személyzet munkájára 90% adott az ötfokozatú skálán 4-es, 5-ös minősítést. A BAHART elkötelezett abban, hogy a munkatársakat folyamatosan képezze, ösztönözze és a munkakörnyezet színvonalát emelje, ezzel is biztosítsa a megfelelő körülményeket a minőségi szolgáltatásnyújtáshoz. A válaszadók 91%-a válaszolta azt, hogy az ár összhangban van a kapott szolgáltatással és annak színvonalával. A menetrendi hajózás esetében születtek alacsonyabb értékek, melyek indoklásánál az út alatt igénybe vehető egyéb programelem vagy szolgáltatástartalom fejlesztésének igénye áll – gyerekjátszó sarok, utastájékoztatás, digitális és képi információs anyagok. A megkérdezettek által felállított, vásárlást leginkább befolyásoló tényezők között hangsúlyosan szerepel a szolgáltatás-színvonal és a programkínálat a menetrendi és sétahajózás esetében is. A menetrendi hajózás igénybevételét az utasok 64%-a előre eltervezte, de a sétahajózás esetében is 52% ez az arány, ami az utóbbi három évben 5%-os növekedést mutat. A BAHART számára ez azért fontos, mivel a társaság mottójának – Ha Balaton, akkor Hajózás! – megfelelően cél, hogy mindenki, aki a Balatonra gondol, az egyúttal tudatosan előre tervezzen hajózást is. Örömteli, hogy növekedett az évente többször hajózók száma, valamint a többfajta hajózási lehetőséget igénybe vevők köre is, emellett 6%-kal több először hajózót köszönthettek a BAHART hajók fedélzetén 2017-ben. A válaszadók 96%-a a jövőben is tervezi a BAHART hajós szolgáltatásainak igénybevételét, és a 2017-es válaszadók 70%-a – 2016-hoz képest 5%-kal több utasunk – hallott a BAHART széles programhajó kínálatáról, 19% a vizsgált menetrendi és sétahajózás mellett már igénybe is vette, további 13% pedig tervezi a részvételt. Ez az eredmény is igazolja azt a feltevést, miszerint a balatoni tartózkodás alatt többféle hajózási lehetőség kipróbálására is lehetőség nyílik. A még véget sem ért hajózási szezonban – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is meghaladta a személyhajó utasok száma a hétszázezer főt, melynek egyharmada a nem települések között közlekedő menetrendi hajózást igénybe vevőkből áll. A séta- és programhajó, valamint rendezvényhajó kínálat folyamatos megújítása és a szolgáltatástartalom bővítése alapcélja a társaság középtávú stratégiájának, ezzel is szélesítve az élményközpontú attrakciók körét a régióban. A BAHART-nak továbbra is célja a menetrendi hajókon töltött időt további szolgáltatástartalommal megtölteni és a célállomások programjai, látnivalói közötti összekötő szerep mellett egyedi élményt, önálló attrakciót nyújtani a hajózási szolgáltatásokat igénybe vevők körének.

Napirenden a Balaton közbiztonsága

A tragédiák hátterét is elemezték a szakemberek

Október végén Siófokon tanácskozott a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete – az ülés keretében elsőként Jamrik Péter elnök tájékoztatta a grémium tagjait a nyári szezon főbb jellemzőiről. Hangsúlyozta, hogy a régió kimagaslóan jó idényt zárt, a köz- és vízbiztonság megteremtésében közreműködő szervezetek, szakembereik és az önkéntesek a rendkívüli leterheltség ellenére is kiválóan helytálltak. A rendezvényeken jelen lévő hazai- és külföldi vendégek körében végzett szondázás során azonos választ rögzíthettek az érdeklődők: a Balaton biztonsága kiváló. A KEHOP forrásból tervezett katasztrófavédelmi fejlesztések előkészítésének helyzetéről, valamint az összevont készenléti tevékenységet ellátó civil szervezetek félkészítéséről, támogatásukról Heizler György nyugalmazott tűzoltó ezredes, a testület rendkívüli helyzetek munkacsoportjának vezetője számolt be. Elmondta, hogy többször is változott a projektre szánt forrás összege, ezért nagyon nehéz és bonyolult – sok egyeztetéssel járó – feladat volt a műszaki-, beszerzési tartalom megalkotása. A jelenlegi koncepció szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság négyszázkilencvenmillió forintot tervez a viharjelző rendszer, s ötszáztízmillió forintot a tűzoltó eszközök fejlesztésére a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén. Az összevont tevékenységet ellátó egyesületek egy jelentős része az RSS program (a felkutatási-, mentési- és közbiztonsági feladatok integrálásának programja) keretében kapott kisebb eszköztámogatást, s három alkalommal vehettek részt képzéseken és felkészítéseken. Pausz Ferenc, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a polgárőr egyesületek szakmai képzését a szövetség is kiemelt feladatként kezeli, és a közlekedés biztonság témakörében a képzéseket folyamatosan szervezik. A közbiztonsági testület kiemelten foglalkozott a megnövekedett vízi halálesetek okainak elemzésével, a szükséges teendők meghatározásával. Horváth László rendőr ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője előterjesztésében hangsúlyozta: a vízbefulladások számának emelkedésében szerepet játszó okok komplexek és multi-dimenzionálisak, tehát számos ismeretlen faktorral rendelkeznek. Szinte minden szegmensben emelkedett a vízbefulladások száma, azonban érdekes jelenség, hogy a hajózási tevékenység – a növekvő hajószám ellenére – nem követelt áldozatot. A halálesetek 90%-a fürdés vagy fürdőeszköz használat során következett be, s e téren nem észleltek meghatározó időszakot vagy területet. Az viszont bizonyos, hogy az időjárás alakulása és a halálesetek bekövetkezése között közvetlen összefüggés van – különösen hőségriadók esetén. A 2017. évi vízbefulladások nagy részénél szerepet játszott az emberi felelőtlenség, a hiányos úszni tudás és az alkohol, sőt a tragédiák számát öngyilkosság is növelte. A prevenció lehetőségei is összetettek: a helyes vízi magatartásformákra történő orientálás, a Balaton veszélyeire, a meder szerkezetére és a víz mélységére történő figyelemfelhívás és a fürdés élettani problémáira irányuló egészségi felvilágosítás egyaránt számításba jöhet – az úszásoktatás kiskortól történő elkezdése mellett. Konkrét javaslatként hangzott el: professzionális kommunikációs szakemberek, a BFT, illetve a tóparti önkormányzatok bevonásával kerüljön kidolgozásra egy olyan programcsomag, amely tartalmazza, hogy a fürdőhelyeken milyen megelőzési és felvilágosító információkat kell kötelezően alkalmazni – táblák, matricák, kivetítők, kiegészítő jelzések – az esetleges veszélyhelyzetek kezelésére. Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesületének elnöke – többek között – a következőkkel egészítette ki az elhangzottakat: a közmédia nem állt mellénk, a saját erőforrások és kapacitások kevésnek bizonyultak. Érdemi javulást csak a fiatal korban elkezdett nevelés, az önismeretre alapuló képzés, valamint a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő tájékoztatás hozhat. Horváth Ákos, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetője megerősítette, hogy a halálesetek nagyobb részében a levegő- és a víz hőmérséklete közötti különbség esetenként olyan nagy volt, amelynek komoly élettani hatását is figyelembe kell venni. Garamvölgyi László rendőr dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tagja a megelőzés műhelymunkájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Nemzetközi fórumok tapasztalatait felhasználva dolgoznak olyan műhelyprogramokon, amelyek általában a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Ez segíti a prediktív rendészeti munkát és csökkenti az áldozattá válás esélyét is. Jamrik Péter e napirendi pont zárásaként megfogalmazta: a Balaton Fejlesztési Tanács közreműködésével olyan fórum előkészítését kezdeményezik, amelyen minden érintett szervezet részt vehet, s az ott kikristályosodott álláspontok alapján a 2018. évi szezont már egy professzionális prevenciós- és média munkával kell megkezdeni. Anda György rendőr ezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság rendészetért felelős főkapitány-helyettese a vizes világbajnokság balatonfüredi rendezvénye kapcsán részletesen ismertette az előkészítés-, felkészülés- és végrehajtás munkáját, az együttműködő szervezetek tevékenységét, a logisztikai-, kommunikációs- és organizációs kihívásokat. Beszámolt a két rendezvény – VB és Masters – eltérő kihívásairól, tapasztalatairól is. A testület ülésén szóba kerültek még a jelentős zaj- és hangterheléssel járó rendezvények, valamint az azok környezetében élők, pihenők érdekeinek összehangolását célzó program előkészítése is. E témakörben Bagyó Sándor javasolta a Balatoni Hangkódex megalkotását. A hozzászólók véleménye szerint érdemes lenne megvizsgálni a főszezoni – és azon kívüli – programigényeket és lehetőségeket csakúgy, mint a nyílt színpad és a sátorban elhelyezett színpad megengedhető hanghatárait és azoknak a pihenő- és éjszakai időszakban még elfogadható paramétereit. Szükséges a helyi szabályozások jogi környezetének, az engedélyben rögzített paraméterek betartatásának számbavétele is. A testület legközelebbi feladata a „Balaton Régió Közbiztonságáért Díj” idei díjazottjainak kiválasztása lesz. A kitüntetések átadására a Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén, ünnepélyes keretek között kerül sor. Süli Ferenc