Category Archives: Friss

Sajtóközlemény – A TIHANYI RÉV KÖRNYEZETÉNEK KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI FEJLESZTÉSE

2022.01.11.

A TOP-3.1.1-16-VE1–2017-00007 azonosítószámú „Tihanyi Rév környezetének közlekedésbiztonsági fejlesztése” című pályázat keretében a Tihany Félsziget Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. konzorciumban a tihanyi rév környezetét érintő gépjárműforgalom szabályozását, a közlekedésbiztonság megteremtését valósította meg. A 172 214 653 Ft összköltségű projekt megvalósításhoz, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 31 755 564 Ft., a Tihany Félsziget Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 140 459 089 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott.

A program keretében tervezett fejlesztés a 7117-es főút 6-os számú km szelvényét érintette, mely az út Tihany településközpontjából a Révbe levezető szakaszának utolsó szelvényét jelenti.

A fejlesztés eredményeként a következő korszerűsítések valósultak meg;

  • a meglévő kerékpárút nyomvonalának meghosszabbítása és tovább vezetése a partmenti út irányába 151 m hosszúságban
  • felújított /újraépített közutak – 384 m hosszúságban
  • 2 db fedett kerékpártároló, 1 db kerékpáros pihenő létesítése

A Révi útelágazástól a piac irányába 151 fm kerékpárút került kialakításra. A piac biztonságos megközelítésére tekintettel szükséges rövid szakaszon került kialakításra a kerékpárút. Így a kerékpárosok nem közúton és járdán közelítik meg a piacot.

A Club Tihany bejáratától ~ 90 m-re északra levő ponttól a part menti út becsatlakozásáig egy forgalmi sáv kopó réteg cseréje történt meg. Valamint a kereszteződésnél induló Révi felhajtó parkolónál egy sáv felújítása zajlott le.

A beruházásnak és a Tihanyi Rév környezetének közlekedés rendezésének köszönhetően, egyrészről javult maga a rév közvetlen elérhetősége, másrészt ezzel együtt a komp kikötő kényelmesebb használatával a Balaton déli partjára történő átjutás is. A rév környezetén történő közlekedésfejlesztési elképzelés segítségével növekedni fog a térség mobilitása.

A beruházás várhatóan 2022. január 31-re fejeződik be.

További információ kérhető:
Tihany Félsziget Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.
8237 Tihany, Kossuth u. 12.
bendi.lajos@tihany.hu

Újévi hagyományaink

Ha pénzben talán nem, egészségben biztosan mérhető a bab, borsó, lencse fogyasztása

Az újévhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a lencse – ugyanúgy, mint a karácsonyhoz a bejgli, a húsvéthoz a sonka és a tojás. A hagyományok szerint a lapos, korong alakú formája miatt az áhított pénzérmékre asszociálhatunk, s így a gazdagságot jelképezik, mert olyan sok van belőle, amennyi pénzt szeretne a babonás énünk. De nem csak a lencse, hanem olyan szemes ételek, mint a bab vagy a borsó is az újévi szerencsét és gazdagságot hozó ételek közé tartoznak. Ha ez nem is válik be, az biztos, hogy egészségügyi és környezetvédelmi szempontból a lencse mindenképp beváltja a hozzá fűzött reményeket. És nemcsak a lencse, hanem a többi hüvelyesek közé tartozó élelmiszer is. A hüvelyesek a valódi kétszikűek egyik rendjét alkotják. Legjellegzetesebb családjuk a pillangósvirágúaké. Közös jellegzetességük az egyetlen termőlevélből fejlődő és két kopáccsal nyíló, változatos alakú hüvelytermés. Magvaik nem az endospermiumban (a virágos növények magjában található, a csírát tápláló szövet), hanem szikleveleikben raktároznak sok tartalék tápanyagot (zsírt, szénhidrátokat, fehérjéket). A maghéj gyakran nagyon kemény, vízzáró, ezért a magvak sokáig életképesek. Gyökereiken gyakran nitrogénmegkötő baktériumokat találunk, melyek miatt a legtöbb vetésforgó lényeges elemei. Virágaikat többnyire rovarok porozzák be, egyes fajaikat madarak, másokat pedig denevérek. Mintegy tizenháromezer fajuk közül sok a kultúrnövény – étkezési, takarmány – és ipari növények egyaránt. A hüvelyeseké a növények gazdaságilag második legjelentősebb csoportja (az első hely a perje virágúaké). A Föld minden szegletében megtalálhatóak a trópusoktól a sarkvidékekig, minden területnek megvannak a hozzá alkalmazkodott hüvelyes fajai az esőerdőktől a sivatagokig. Ebből kifolyólag megjelenési formái is rendkívül változatosak. A legismertebb hüvelyeseink a borsó, a bab, a lencse, a lóbab, a csicseriborsó. Hasonló például a szegletes lednek is, amely az egyik legősibb kultúrnövényünk – ma azonban javarészt takarmányozásra használják, pedig étkezési célzattal is felhasználható, értékes növényünk lehetne. A hüvelyes növények rendkívül gazdagok fehérjékben és ásványi anyagokban, valamint a kilenc esszenciális aminosav mellett rengeteg makro- és mikro tápanyagot is tartalmaznak. Glutén érzékenyek is fogyaszthatják, mivel glutént nem tartalmaznak. Cukorbetegeknek és inzulin érzékenyeknek is ajánlott a hüvelyesek fogyasztása, kis mértékben és fokozatosan emelik meg a vér glükóz szintjét (alacsony a glikémiás indexük). Magas rosttartalmuk segíti az emésztést. Nagy szerepük van az anyagcserében, valamint a szív- és érrendszeri betegség elleni küzdelemben. A hüvelyesek tehát igazi szuperélelmiszerek. A gyors népességnövekedés a klímaváltozással karöltve a Föld számos területén élelmezési válság kialakulásához vezetett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a népességrobbanással és a klímaváltozás hatásaival sújtott fejlődő országok nem tudják megtermelni a szükséges élelmiszer mennyiséget, másrészt a világon megtermelt élelmiszer – amely egyébként a szakértők szerint elég lenne a Föld lakosságának – nagy része veszendőbe megy és hulladékként végzi. Ennek egyik oka a korszerű mezőgazdasági módszerek használatából fakadó túltermelés, ami az értékesítési nehézségeket okozza, valamint a pazarló fogyasztói szokások miatt a népesség jelentős részére a túlfogyasztás jellemző. A globális felmelegedés és környezetszennyezés megállítása mellett tehát a legnagyobb feladatunk a világ népességének élelmezése. A fejlett világ ráadásul rendkívül húsközpontú, így a megtermelt haszonnövények nagy részével állatainkat etetjük. Pedig ötször annyi gabona kell ahhoz, hogy adott mennyiségű kalóriához jussunk disznóhúsból, mint ha mi magunk fogyasztanánk gabonát. Ez az arány a marhahús esetében tízszeres. A nagyüzemi állattartás, az élelmiszerhiány és a klímaváltozás között összefüggés áll fenn. A jövő útja kétség kívül az, ha a szervezetünk számára szükséges fehérjét állati helyett növényi alapanyagokból szerezzük be, vagy legalábbis nagymértékben növeljük az utóbbi arányát. A hüvelyes növények jóval nagyobb mértékű felhasználásával, fogyasztásával megteremthető az élelmiszerbiztonság, vagyis a népesség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez való hozzájutása. A hüvelyesek sokáig tárolhatók minőségromlás nélkül, kiváló egészségügyi hatásuk van, magas nitrogéntartalmuk miatt pedig megfelelő állati takarmányt alkotnak. Ellenállók, jól tűrik a szárazságot, de a sok csapadékot is, a világ számos vidékén rengeteg különféle helyi változatukat termesztik, amelyek jól bírják az adott vidékre jellemző környezeti feltételeket. A nitrogén megkötése miatt a körülöttük élő, illetve az utánuk ültetett növények termesztésekor – helyes gazdálkodás mellett – kiválthatják a szintetikus nitrogénműtrágyákat. Termesztésük tehát könnyű, viszonylag igénytelenek, gyorsan nőnek. Fogyasztásuknak a fő akadálya a menzákon szerzett tapasztalataink lehetnek – borsófőzelék borsó nélküli fehér rántásban, zöldbabfőzelék fasírttal, sárgaborsó főzelék pörköltszafttal, lencsefőzelék rondán. Kezdetként nyithatunk egy kicsit az indiai konyha felé, ahol a lakosság nagy része nem fogyaszt húst, és megszámlálhatatlan féle hüvelyesből készítenek ételeket. De bátran kipróbálhatjuk a kedvelt húsos ételeink hüvelyesekkel elkészített változatát is, például fasírtot borsóból, csicseriborsóból vagy bolognai ragu lencséből. Garantáltan finom, egészséges, bolygóvédő és még az is lehet, hogy meggazdagodunk tőle 😉 A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Veszélyes az invazív fajok terjedése

A harmadik legfontosabb élővilágot veszélyeztető tényező az idegenhonos invazív fajok térhódítása, a klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett – világított rá a téma fontosságára két előadó is az év első olyan ingyenes, online szemléletformáló rendezvényén, amit a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete rendezett, jelnyelvi- és írótolmácsolást is biztosítva. Szó esett arról is, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a három leggyakoribb idegenhonos halfaj az ezüstkárász, a kínai razbora, és a naphal. Mint azt Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta, az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége. Példaként említette a lápi póc esetét, amely a Kárpátmedence vizeiben igen elterjedt volt nagyon sokáig. Aztán megjelent egy távol-keleti halfaj, az amúrgéb, amely elég komolyan veszélyezteti a lápi póc állományait. Míg a lápi póc a genetikai vizsgálatok szerint körülbelül 60 millió évvel ezelőtt vált le a többi fajról, tehát egy nagyon idős, a térségre jellemző halfajnak tekinthető a térségben, az amúrgéb, ami az észak-kelet magyarországi lápi póc állományokat már szinte teljesen kiirtotta, mindössze 25 éve jelent meg az országban. „Evolúciós időskálán mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek” – fogalmazott az előadó hozzátéve, hogy egyes őshonos fajok, így a lápi póc megmentésére is már külön program indult. Beszélt arról is, hogy becslések szerint 10 ezer bekerülő idegenhonos fajból egy-egy olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodni is, és inváziós fajjá válik. Ezeknek a folyamatoknak kedvezhet a klímaváltozás, ami a vizeink melegedését is magával hozza.Az idegenhonos fajok átkerülését egyik helyről a másokra meggyorsította a globalizáció. A behurcolást nagyban elősegítik – szándékosan vagy véletlenül – a repülőgépek, amelyekből személyszállítóként mintegy 20 ezer üzemel a világon. Találtak már szervált a Bükkben, feketepárducot a Kiskunságon, ami inváziós problémát nem okozhat, hiszen véletlenül kerültek oda, nem tudnak alkalmazkodni a környezethez, nem kell tartani az elszaporodásuktól. Más a helyzet, amikor egy faj alkalmazkodóképes az új környezethez, ahol ráadásul nincsenek meg az ellenségei, sem a parazitái.Még rosszabb a helyzet, amikor az invazívvá váló jövevény-faj olyan kórokozók gazdája, ami őt nem betegíti meg, azonban az őshonos fajokat igen. Például a kecskerák nagyon sokáig volt jelen a Balatonban, a hatvanas években kipusztult, majd mostanában újra megjelent. Úgy tűnik azonban, hogy kezdi kiszorítani a cifrarák nevű, észak-amerikai invazív rákfaj, ami ráadásul terjeszti a rákpestist is. Erre a gombás betegségre érzékenyek az európai rákfajok, míg a cifrarák nem, így az idegenhonos által behurcolt betegség gyakorlatilag kitakarítja az új életteréből a versenytársakat. Manapság ott tartunk, hogy a magyarországi vizekben több mint 60 idegenhonos halfajt észleltek már. Úgy néz ki, az utóbbi évtizedekben exponenciálisan nőtt ezek száma, manapság körülbelül megegyezve az őshonos halfajok számával. Főleg sügérfélékről van szó. A Balaton elszigetelt rendszernek tekinthető a Kárpát-medencében, körülbelül 20 ezer éve vált le a többi vízrendszerről. A vízgyűjtő területén 285 állóvíz található, amiből 220-at halastóként hasznosítanak. A kutatások, elemzések szerint a halastavaknak nagy szerepe van a terület inváziós halakkal való megfertőzésében. „Ha a telepítések során nemcsak a halakat, hanem azt a vizet is ellenőriznék, amiben érkeztek, a nem szándékos telepítéseket el lehetne kerülni” – mondta a szakember. Ami a Balaton teljes vízgyűjtőjét illeti, 68 halfaj elődfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos. A fogási számok is visszaigazolják, hogy ebben a régióban világszinten is nagyon magasnak tekinthető arányban fordulnak már elő az idegenhonos fajok. A leggyakoribbak – mutatva az országos trendet – az ezüstkárász, a kínai razbora, és a naphal. Van, ahol csak idegenhonos halakat lehet fogni. Bíró Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is felhívta a figyelmet előadásában az inváziós fajok terjedésének veszélyeire. Beszélt arról is, hogy az Európai Parlament és Tanács 2014-ben, majd egy két évvel később megszületett magyar törvénymódosítás és kormányrendelet is szól az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésnek megelőzéséről és kezeléséről. Az unióban 36 növény és 30 állatfaj került fel a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe. Ezek többsége még nincs jelen potenciálisan veszélyt jelentő mértékben hazánkban. A növények közül a mirigyes bálványfa, a közönséges selyemkóró és a bíbor nebáncsvirág, ami szórványosan vagy gyakori jelleggel felbukkant már közülük. A jegyzékben szereplő állatok közül az amuri géb van terjedőben, és a kínai razbóra, valamint a naphal jelent már meg tömegesen Magyarországon, de például az ékszerteknős, a nutria, a nyestkutya, a pézsmapocok vagy a mosómedve ha itt-ott fel is bukkant, nem jelent gondot. (A házimacskák ugyanakkor többszáz madárfaj eltűnéséért felelősek.) Bíró Éva kitért arra is, hogy az idegenhonos fajok behurcolásában nagy szerepe van az akvarisztikának, a dísznövény- és a kisállat kereskedelemnek, a halászatnak, a horgászatnak, és a mezőgazdaságnak. Hangsúlyozta, az invazív fajok visszaszorításáért sokat lehet tenni felelős gondolkodással (pl. ne vegyünk inváziós fajokat, ne engedjük lefolyóba akváriumok tisztításánál növényi részeket, csigákat, és ne engedjük szabadon a megunt kedvenceinket!), megfelelő tájékozódással, tájékoztatással, megelőzéssel (pl. ne ültessünk invazív növényeket, vagy ha környezetünkben észleljük, ne hagyjuk terjedni!), az érintett szervek tájékoztatásával, és önkéntes tevékenységgel, szakmai gyakorlattal. Török Tünde

Witzmann Mihály: rekordnagyságú fejlesztési források jutottak választókerületembe

– Több mint hetven település, nyolcvanezer feletti állandó lakossal – ezek a számok az ön választókörzetének legfontosabb mutatói. E tény nem pusztán az aprófalvak dominanciáját jelenti – számos ponton, problémakörben azonosságot is. Melyek ezek, s milyen lépések történtek az itt élők komfortérzetének javítása érdekében? – A Somogy 4-es választókerület településszerkezeti szempontból nagyon érdekes térség. A több mint 25.000 lakost számláló Siófok mellett négy kisváros, és hatvanhat község alkotja. Északon a Balaton közelsége, délen pedig a megyeszékhely vonzása jól érzékelhető. A vidéki infrastruktúra fejlesztése, a térség gazdaságának erősítése, az elérhető szolgáltatások bővítése és az itt élők életkörülményeinek javítása rendkívül fontos prioritások számunkra. 2014 óta rekord összegű támogatás érkezett a térségbe. Az állami, önkormányzati, egyházi és civil fejlesztések összértéke meghaladja a 300 milliárd forintot, s ez még nem tartalmazza a sokmilliárdnyi, vállalkozások által elnyert támogatásokat! A kormány által elindított Magyar Falu Program egészen új távlatokat nyitott a vidékfejlesztésben, amelyre korábban nem volt példa. A program eddigi három évében több mint 10 milliárd forint infrastrukturális beruházás valósulhatott meg térségünk településein. S ha ehhez még hozzátesszük a Falusi CSOK-ot, a vidéki kisboltok fejlesztési lehetőségeit, a vállalkozások pályázati támogatásait, az állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati tulajdonba adását, akkor még szebb képet kapunk a „Magyar Falus” fejlesztésekről. Célunk, hogy a vidéken élni ne kihívás, hanem lehetőség lehessen! Az évről évre bővülő hazai fejlesztési források is ezt a célt szolgálják. – A külső-somogyi térség infrastrukturális ellátottsága, a munkaerőpiaci lehetőségek érdemben befolyásolják-e az állandó lakosok elvándorlását – a Balaton vonzása, közelsége tompítja-e az esetleges ilyen irányú trendeket? Az Európában is példaértékűnek számító családtámogatási és otthonteremtési lehetőségek új lendületet adtak az országnak gazdasági és társadalmi szempontból is. A településeket járva egyre többször tapasztalom, hogy a korábban eladó ingatlanok nagy része gazdára talált, és nincs olyan település, amely ne épülne, szépülne. Választókörzetem polgármestereitől egyre többször hallom, hogy megállt a települések népesség fogyása, sőt számos esetben növekvő lakosságszámról beszélhetünk. A kedvező tendenciákban nyilván nagy szerepe van a javuló gazdaságnak, a rekordmagas foglalkoztatottságnak, a béremeléseknek, az adócsökkentéseknek, a fentiekben említett család- és otthonteremtési támogatásoknak és a folyamatos fejlesztéseknek is. – Tóparti településvezetők szinte egybehangzó állásfoglalása szerint a pandémia nem törte meg a turizmus lendületét: mind a tavalyelőtti, mind a 2021-es szezon rekordokat döntött, s egyben új problémákat is felszínre hozott: gondolok elsődlegesen az ingatlanfejlesztők elképesztő aktivitására. Ezen a területen – a választópolgárok felkérésére – önnek is latba kellett vetnie tisztségéből adódó presztízsét. Miként látja: nem lenne helyesebb helyi szinten intézni az építési jogszabályokkal kapcsolatos ügyeket? – A gazdaság erősödése és a bővülő költségvetési források a Balatonnál is érzékelhetők. Megnőtt a beruházási kedv, több lett a vendég, és újra növekedésnek indult a turizmus is. Balatoni gyerek vagyok, vitorlázós családban nőttem fel, számomra a Balaton nem politikai kérdés, hanem az otthonom! Ezért örülök, hogy a közelmúltban olyan fejlesztések valósultak meg a tónál, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. A teljesség igénye nélkül – elkészült az új dél-balatoni vasútvonal, a somogyi megyeszékhelyt és a Balatont összekötő R67-es gyorsút, megépült a Balatont keleti irányból elkerülő 710-es számú főút, épül a Balaton nyugati oldalán az M76-os autóút, megújul a Balatoni Bringakör és folyamatban van az új Sió-zsilip építése is. Több Balaton-parti település (választókörzetemből pl. Siófok, vagy Balatonőszöd) is ingyenesen juthatott állami vízparti területekhez az elmúlt években, és soha nem látott korszerűsítések történtek a balatoni strandokon is. S ha már itt tartunk, a szabadstrandok elvételéről szóló baloldali hazugságokkal szemben az igazság a következő: Jelenleg 110 strand, 40 km hosszan található a Balaton körül. A szabadstrandok hossza 25 km, szemben a fizetőstrandok 15 kilométerével. Az általam képviselt Somogy 4-es választókörzet nyolc balatoni településén 22 szabadstrand van 9,5 km hosszan, a fizetőstrandok pedig csupán 2,5 kilométert tesznek ki. A Balaton fejlesztését támogatni kell, de lényeges, hogy az adott beruházás arányos, környezetbarát és társadalmilag elfogadott legyen. Az elmúlt években sokszor mentem szembe azokkal a beruházói érdekekkel, ahol úgy gondoltam, hogy elképzeléseik nem ezt a célt szolgálják. A Balaton a miénk, mindannyiunké, ezért megérdemli, hogy felelősen viszonyuljunk hozzá! Ezt a magatartást képviseltem a BAHART vitorláskikötők bérbeadásának, vagy a balatonvilágosi betonmonstrum építésének megakadályozása során, és akkor is, amikor a balatonföldvári e-kikötő építése kapcsán kezdeményeztem felügyeleti vizsgálatot. Legutóbb pedig a Zamárdiba tervezett 29 méter magas toronyházas koncepció ellen volt szükség gyors és határozott cselekvésre. Az építési beruházások kapcsán fontos kiemelni, hogy a településképi véleményezés polgármesteri hatáskörben van, a jelenlegi Balaton-törvény pedig jóval szigorúbb, mint a szocialisták által elfogadott korábbi szabályozás. A cél természetesen továbbra is a bürokrácia csökkentése, és egy olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb közigazgatás kialakítása. A kormányhivatalok és az „egyablakos” ügyintézés kialakítása is azt a célt szolgálja, hogy ne az ügyfél vándoroljon, hanem az ügy. Vagyis, ne kelljen a különféle eljárások során több hatóságot felkeresni, hanem egy helyen mindent el lehessen intézni. Az elmúlt években sokat lépett előre az ország ebben a tekintetben is, de úgy érzem, még mindig van mit tenni ezen a területen. – Lokális gondnak tűnik, mégis hatással van a balatoni idegenforgalomra, sőt a környékbeli iskolák úszás oktatására is: a siófoki Galerius fürdő rekonstrukciója állami forrás nélkül elképzelhetetlen. Mi lehet a megoldás, milyen lehetőségek vannak az Ön kezében? – Ezzel kapcsolatban számos kérdés felmerül bennem. Hogy juthatott ilyen állapotba az önkormányzati tulajdonú intézmény, ki ezért a felelős, és vajon mennyire volt gondos gazda a város? Költségvetési átcsoportosítással miért nem tesz valamit az önkormányzat a legszükségesebb problémák elhárítása érdekében, annak ellenére, hogy tudomásom szerint tavaly év végén 5,6 milliárd (!) forint volt az önkormányzat bankszámlájának egyenlege? Fontos hangsúlyozni, hogy nem állami, hanem önkormányzati intézményről beszélünk, így országgyűlési képviselőként annyit tudok tenni, hogy segítek a városvezetésnek a pályázati lehetőségek felkutatásában és a lobbiban. Örömmel mondhatom, hogy van lehetőség ilyen támogatás igénybevételére, erről polgármester urat már tájékoztattam is. – Befejezésül: melyek voltak azok a beruházások a végéhez közeledő választási ciklusban, melyek megvalósulása a szűkebb régióban is kiemelten fontos, hatással van az ott élők komfortérzetére, s talán a balatoni turizmusra is? – 2014 óta az itt élőkkel együtt jelentős sikereket értünk el. Közös munkánk révén 250 kilométernyi út felújítására tudtunk támogatást elnyerni választókörzetemben. Elkészült az új dél-balatoni vasút, új autóbuszok járnak a térségben. Korszerűsítettük a siófoki kórházat, ötven orvosi rendelő született újjá. Mentőállomás épült Tabon és Igalban, a siófoki pedig korszerűbb lett. Negyven óvoda szépült meg, tizennégy bölcsőde épült. Jelentősen bővült a térség szennyvízhálózata, komoly pénzt költöttünk ivóvízminőség-javító programokra és csapadékvíz elvezetésre. Modernizáltuk strandjainkat, kerékpárutak, tornacsarnokok, sportberuházások készültek el. Folyamatban van az új Sió-zsilip építése, a szántódpusztai majorság felújítása, és nagyot léptünk előre más turisztikai fejlesztések terén is. A Magyar Falu Program révén számos oktatási, kulturális, közösségi intézményt újítottunk fel, és már több mint hatvan új falubusz szolgálja az itt élőket. Még soha nem történt ennyi fejlesztés a térségben, mint az utóbbi években. A jövőre nézve jó hír, hogy kormányzati finanszírozással épülhet meg a siófoki uszoda és a siófoki tehermentesítő út is. Süli Ferenc

A Halker Kft. ismét támogatta a vízimentőket

Ahogyan arról már többször hírt adtunk, a 2021-es évben feltett szándékunk volt támogatni a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatát. Azért döntöttünk az ő támogatásuk mellett, mert a szemünkben ők igazi hétköznapi hősök, akik abban segítenek, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát a vízen és a vízparton. Elképesztő évet zártak, hiszen közel 5000 esetben segítettek bajbajutott embertársainknak – nyilatkozta lapunknak Gödry Zoltán a Halker Kft. ügyvezető- tulajdonosa. Külön öröm számukra, hogy ezt a lenyűgöző helytállást támogathatták. A 2021-es évben eladott Balatonboglári halászlevek után 2.200.000 forinttal járultak hozzá a Vízimentők munkájához. Hiszik, hogy úgy működhet jól a társadalmunk, ha odafigyelünk egymásra és segítséget nyújtunk azoknak, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva tesznek önzetlenül a közösségért. Céljuk, hogy az együttműködés folyamatos legyen, ezért vállalják, hogy 2022- ben is a Balatonboglári Halászlé sűrítmény bevételéből darabonként 1 forintot, míg a Balatonboglári 2 literes, 1 literes és díszdobozos halászlé bevételéből darabonként 5 forintot ajánlanak fel. Amennyiben egyénileg is szeretné támogatni az Egyesületet, a VMSZ a https://vizimentok.hu/hu/tamogatas/ elérhetőségen fogadja a felajánlást. Tegyünk együtt a Vízimentőkért, hogy továbbra is mindent megtehessenek a bajbajutottakért! Szendi Péter

Balról-jobbra: Gödry Zoltán a Halker Kft. ügyvezető-tulajdonosa és Bagyó
Sándor Alex VMSZ – Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke