Category Archives: Friss

Több helyen is megújul a balatoni bringakör

Szemesen, Őszödön, Szárszón és Lellén hamarosan megkezdődnek a munkák

Idén elsőként a Siófok-Balatonakarattya között futó engedélyköteles kerékpárútszakaszok kivitelezése indul meg, majd a tó déli partján a nem engedélyköteles szakaszokkal folytatódik. Áprilisban a Budapestbalatoni kerékpárút főváros és Etyek közötti szakaszának munkálatait a KM Építő Kft., míg a Biatorbágy-Etyek közötti szakaszét a Cola Út Zrt. kezdi meg – tudtuk meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től. Ehhez kapcsolódik, hogy a Balatonlellétől tovább épülő bringaúthoz még meg kell találni a legoptimálisabb megoldást. A tó keleti medencéjében jól halad a bicikliút építés, ám ahhoz, hogy a tó nyugati medencéje, így a Keszthelyi-öböl mentén is felgyorsuljanak az útkorszerűsítési-, építési munkák, a KMSZ-nek és az érintett önkormányzatoknak közösen kell lobbizni. – A tervek elkészültek, megvannak a források, de az operatív munka megkezdése még várat magára. Ideje felgyorsítani az egyeztetéseket, azért is, mert a Budapestbalatoni kerékpárút csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az EuroVelo által előírt E14-es út egészén, azaz 204 kilométeren megvalósul a fejlesztés – tudtuk meg a Kerékpáros Magyarország Szövetség alelnökétől. Németh Zsolt szerint a tavat közrefogó bicikliút beruházási költségeinek hozadéka a turizmus bevételeinek többszörösét ígérik, a tó körüli bringaútba fektetett uniós és hazai forrásból történő befektetések haszna nem lehet kétséges. A Balaton Bike 365 elnevezésű programot kézben tartó Magyar Kerékpáros Szövetség 1200 kérdőívből, 22 mélyinterjúból álló, 8 fókuszcsoportban végzett vizsgálata is alátámasztja: a magyar tenger körüli bringás turizmus erősödése egy új tavaszi és egy új őszi bringás szezon fellendülését ígéri. A tó déli partján ez idő szerint három helyen terveznek kerékpárútszakasz- és pihenő építést. Szemesen pihenő épül, az őszödi Szent István utcában egy kerékpáros híd is készül, Szárszón a 7-es főút mentén futó gyalogos-kerékpáros hidat újítják fel, Lellén egy irányú bringaút épül a Mólósétány és a Napospart közötti szakaszon, szélesítik a Köztársaság utca bringás burkolatát, a Hortenzia utcával párhuzamosan pedig két irányú aszfaltcsíkon kerekezhetünk majd. G. J.

Tovább bővülnek a nemzeti park szolgáltatásai

Új pavilon a sportolóknak, a természetkedvelő ifjúságnak

Kerti pavilonnal bővült a csopaki Park Villa Panzió és Konferenciaközpont. A beruházás mintegy negyvenmillió forintból valósult meg, melynek harmadát a Téry Ödön Nemzeti Turistaház- fejlesztési Program biztosította, az anyagi fedezet másik része pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság költségvetésében szerepelt. A fejlesztésnek köszönhetően egy olyan új, külső közösségi tér jött létre, amely ideális helyszín különböző programok, rendezvények, baráti, céges és családi összejövetelek megtartására. A létesítmény lehetőséget kínál iskolai csoportok fogadására, s kiváló körülményeket nyújt művészeti-, alkotó- és kézműves táboroknak is. A pavilon átadásán jelen volt Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki köszöntőjében felelevenítette a napjainkban már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság otthonául szolgáló kéthektáros terület történetét is. Az igazgatóság 2006-ban vette használatba az Angolkisasszonyok egykori patinás csopaki nyaralójából kialakított Park Villa Panzió és Konferenciaközpontot, s az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan bővítette szolgáltatásait. Az egykor romos épületek helyén ma országos jelentőségű létesítmény működik, s a szervezet kiváló munkáját jelzi, hogy a Balaton- felvidéki Nemzeti Park évente mintegy félmillió látogató számára biztosít színvonalas programokat, élménydús családi rendezvényeket. A szaktárca támogatja, felkarolja a jó kezdeményezéseket – ennek igazolására talán elég említeni a közelmúltban átadott rangos és rendkívül népszerű intézményeit: a tihanyi Levendulaházat, a bakonybéli Pannon Csillagdát, a felújított, korszerűsített, interaktív kiállítást is magába foglaló tapolcai Tavasbarlangot. A beruházások folytatódnak, hamarosan átadásra kerül a Kis-Balaton látogatóközpont, melyet várhatóan évente negyvenezer érdeklődő keres majd fel. A déli parton is megvetjük lábunkat – a berek világát az Ordacsehiben épülő látogatóközpontban, illetve a tanösvényi séták során mutatjuk be, de a Füredre látogatóknak is szolgálunk programkínálattal – érdemes lesz felkeresniük az 1882-ben feltárt Lóczybarlangot, amelyben napjainkban még jelentős korszerűsítési munkálatok zajlanak. Ezek a fejlesztések garantálják és igazolják vissza, hogy a magyarországi nemzeti parkok a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei. Tudjuk azt is, hogy ösztönös a gyermekek szeretete a természet iránt – ez az épület a jövőben a közösségi programok szolgálatában áll majd. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a szervezet komplex szolgáltatásokkal kívánja növelni a látogatók számát. A Park Villa a turisták kedvelt célpontja, s jelentős számú kerékpáros is pihenőhelyül választja. A panzióban tizennégy

Tombor Balázs, Ambrus Tibor, Révész Máriusz, Rácz András és Puskás Zoltán

szoba harmincnyolc személy elhelyezésére alkalmas, s rendelkezésre áll egy korszerűen felszerelt nyolcvan fős konferenciaterem is. A nagycsaládos vendégek számára is ideális helyet biztosít a dús lombú fákkal, csörgedező kis patakkal sajátos intimitást és nyugalmat árasztó hatalmas park arra, hogy a gyermekek biztonságos környezetben tudjanak játszani. A most megépült pavilon megfelelő árnyékos pihenőhely a szabad levegőn történő időtöltéshez. A tervek szerint a jövőben egyéb játékos lehetőséget is kialakít az igazgatóság valamennyi korosztály számára, s emellett egy újabb projekt keretében szabadtéri játszó- és fitness-park épül. A nemzeti park igazgatóság és a helyi iskola közvetlen szomszédságban helyezkedik el, s a csopaki diákok részére is rendszeres ismeretterjesztő programokat tart az ökoturisztikai és környezeti-nevelési osztály. A foglalkozásokat a kerti pavilonnak köszönhetően immár időjárástól függetlenül, ideális körülmények között lehet megtartani. Süli Ferenc

Milyen Balatont szeretnénk?

A jövő álmodói: lakossági vélemények és javaslatok

A Balaton Kiemelt Térség Hosszú távú Fejlesztési Koncepció (2014 – 2030) felülvizsgálata és módosítása tárgyában jelenleg is zajló feladatok részeként a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. online kérdőíves lakossági felmérést készített. A lehető legszélesebb adatközlői körre kiterjedő vizsgálat elsődleges célja volt összegyűjteni a megvalósult, tervezett, vagy akár csak szükségesnek ítélt fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat. A feltárt tapasztalatok, vélemények, lakossági fejlesztési igények üdülőkörzeti szinten történő integrált gyűjtése számos fontos szemponttal erősítette meg a térségi tervezésben zajló szakértői munkát, emellett pedig a kérdőív eredménye fontos információbázist szolgáltat a 2021-2027 közötti Európai Uniós pénzügyi programozási időszakra történő felkészüléshez is. A kérdőíves vizsgálatban való részvétel anonim és önkéntes volt, így érdeklődő magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház, önkormányzat, vagy akár állami költségvetési szervezet is szerepelhetett válaszadóként. Az adatfelvétel 2019. december közepe és 2020. január vége közötti mintegy hathetes periódust fogta át, a vizsgálatban végül több mint ezer válaszadó vett részt. Tekintettel az online felületen történő kitöltésre, egyrészt technikai okokból, illetve a válaszadói bizalom megőrzése és a minél nagyobb kitöltési aktivitás elérése érdekében reprezentativitási kritériumokat nem vettünk figyelembe. A kérdőívet kitöltők többsége férfi, életkoruk nagyon széles skálán mozog, a legfiatalabb válaszoló 10 éves volt, a legidősebb pedig 92. életévét tölti. Az átlagéletkor 50 év körül alakult, amely mintegy 8 évvel magasabb az országosnál, de ezzel együtt jelentősen különbözött az országostól az iskolai végzettség szerinti összetétel is. A kérdőívet kitöltők közel kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ebből következően többséget alkotnak a szellemi foglalkozásúak, értelmiségiek. A válaszadók nagy többsége életvitelszerűen a Balaton térségében él, mintegy negyedük üdülőingatlan tulajdonos, közel minden nyolcadik relatíve rendszeres vendég a Balaton körül, nincs ingatlantulajdona, turistaként utazik a térségbe. A válaszadók között alacsony gyakoriságban, de megjelennek külföldi állampolgárok is, véleményeiket Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Svájcból juttatták el hozzánk. A válaszadók relatív többsége 30 évnél régebben él a lakóhelyén, de abszolút többséget alkotnak azok, akik legalább egy évtizede élnek ugyanott, tehát az adatközlők többségének minimum évtizedes távlatban van tapasztalata lakóhelyének fejlődéséről. Ennek ismeretében fontos információ, hogy közel négyötödük szeret a településén élni. Ez az arány azok körében, akik az üdülőkörzet valamely településén élnek ennél is magasabb, eléri a 85 %-ot. A Balaton körül megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatban az elmúlt 2-3 évben a válaszadók mintegy 60%-a érzékelt pozitív, és kicsit több mint háromnegyedük negatív változásokat. Fontos körülmény, hogy azon válaszadók közel háromnegyede, aki érzékelt pozitív változást, egyúttal negatív változásokról is beszámolt. A tapasztalatokat és vélekedéseket befolyásolja az iskolai végzettség, ez különösen a diplomások esetében jelentős, ebben az esetben élesen szembenálló táborok alakultak ki a pozitív és negatív jelenségek értelmezésénél, míg az egyéb végzettségűek esetében kevésbé élesek ezek a határok. A válaszadók összegzően értékelhették az utóbbi évek fejlődési folyamatait is, országos, üdülőkörzeti, és települési szinten egyaránt. Az értékelési átlagok jellemzően közepes minősítés körül szóródnak. Az általános jellegű értékeléseken túlmenően a válaszadók kifejthették vélekedéseiket a Balaton térség egyes folyamatai, jelenségei kapcsán, különböző témacsoportokra bontva. A legmagasabb elégedettségi átlagértéket a Balaton megemelt vízszintje vonatkozásában rögzíthettük, ezt követi a közbiztonság, valamint a sportolási lehetőségek köre. A legalacsonyabb értékelési átlag a Balaton-part beépítettségének növekedését, illetve a közutak, járdák állapotát jellemzi, de az épített környezet állapota és a tömegközlekedés sem tartozik azon témák közé, amelyekkel a válaszadók kifejezetten elégedettek lennének. A válaszadók alapvetően a térség lakó- és üdülőfunkciójának megerősítését, valamint a szolgáltatások minőségének javítását várják a következő fejlesztési időszaktól. Ez a térségi fejlesztési koncepció tartalmi módosítása szempontjából lényeges információ, azonban az is tény, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács stratégiai dokumentumai jellemzően e funkciók megerősítését célozzák. A környezet- és természetvédelem kiemelt balatoni jelentősége mutatkozik meg abban, hogy a válaszadók csaknem fele adakozna ilyen célú, témájú balatoni kezdeményezés támogatására. A térség fejlesztési dokumentumainak módosításával kapcsolatos munkákról, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. elemzési és tervezési eredményeiről a későbbiekben is tájékoztatjuk a térségi közvéleményt. Dombi Gábor – Fekete Károly

Lapszél… Sírnak a nádasok…

Pusztul a nádas, irtják a nádast… Számadatokkal, elkeserítő fényképekkel, híradó-bejátszásokkal, megkérdőjelezhetetlenül hiteles légifelvételekkel találkozhatunk szinte naponta. Okok, okozatok, összefüggések, szakmai és légből kapott magyarázatok, összeesküvés-elméletek mindmind borzolják a kedélyeket. Különösképp akkor, ha azok politikai színezetet is kapnak. A tények azonban makacsok: jelentősen csökkent a nádasok területe. A bevezetőben azt írtam: pusztul. Az ige elsősorban a betegséget juttatja eszünkbe, csakhogy (szerencsére) súlyos nádmegbetegedésről nem hallottunk. Az önző, esztelen emberi beavatkozásokról annál inkább. Percemberkék döntenek az eljövendő évszázadok kárára, s ütnek szöget annak a Balatonnak a koporsójába, amelyért különben rajonganak, hiszen itt vettek telket, itt nyaralnak, ide köti őket anyagi gyarapodásuk. Éppen ezért érthetetlen áldatlan tevékenységük: nem akarják, nem tudják megtalálni a jelent a jövővel összekötő kapcsokat… Engem azonban – önző módon – a „nádas-ügy” érzelmi háttere érdekel, vonz, köt össze a gyermekkori múlttal. Almádiban nőttem fel, s a partra (ahol ma a lottó üdülőtelep és a focipálya van) sűrű vadonon kellett átkelnünk: nád, sás magasodott fölénk, amit a gyermeki képzelet őserdővé színezett. Nyiladozó értelmünk a nádasban és a parton gazdagodott növények, állatok nevével, életformájának megismerésével. Ilyenkor valósággal daloltak a ragyogó napfényben a nádszálak, s a bugákból aláhulló kis „ejtőernyők” megleckéztették a szúnyogfelhőket. A parti sekély vízben apró halak, csiborok, siklók, békák élték háborítatlan életüket. Beljebb vadkacsák, vízimadarak hangja adta a természet zenéjéhez, a nádas susogásához a háttérmuzsikát. A tó kis csobbanásaival létrejött az az érzés, amit a fölnőttek harmóniának mondanak. Gyermekként ezt ugyan nem érthettük, legfeljebb éreztük, s bennünk maradt, miközben közeledünk afelé a bizonyos „túlsó part” felé… Deresedő fejjel már a harmónia felbomlását érzem, s hallom, amint sírnak a nádasok… Zatkalik András

Balaton – biztonság

A Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete 2020. február 5-én testületi ülést tartott Siófokon, amelyen több aktuális-, illetve rutinszerű feladattal foglalkoztak. Az ülést követően kértünk interjút Jamrik Pétertől, a testület elnökétől.

– Elnök Úr! Mi indokolta, hogy még a tél folyamán testületi ülés keretében foglalkozzanak a Balaton köz- és vízbiztonságával összefüggő ügyekkel? – Először is köszönöm az érdeklődést, hiszen számunkra rendkívül fontos a Balatont „használók” tájékoztatása. Örvendetes, hogy a régió havi magazinja, a Balatoni Futár is hosszú évek óta rendszeresen tudósít a munkánkról. Meggyőződésem ugyanis, hogy a problémák jelentős része megfelelő, korrekt tájékoztatással megelőzhető vagy kezelhető. A Balaton idegenforgalma ma még magán viseli a szezonalitás jellemzőit, azonban az elemzések, a következtetések levonása, illetve a felkészülés a következő szezonra elsősorban az ősztől tavaszig terjedő időszak feladata. Ráadásul most folyik a 2021-2027-es évekre vonatkozó stratégiai tervezés, s ez számos feladatot ró ránk is. Ha még unatkoznánk, akkor vannak olyan – a közvélemény által gerjesztett hangulati elemek -, melyeknek szakmai kezelése számunkra is hangsúlyos feladatot ad. Mindezek együttesen összeraktak egy olyan csomagot, amellyel már télen szükséges, vagy célszerű foglalkoznunk. – Milyen témákkal foglalkozott februári ülésén a testület? – Vannak olyan rutinszerű teendőink, amelyek egy része időszak függő, más részét viszont sikerült időben előkészíteni, így most megtárgyalhattuk, elfogadhattuk ezeket. Más témák időszerűségét az élet hozta s hogy néhány konkrétumot is mondjak: elkészült a 2019. évről szóló testületi beszámolónk, valamint az együttműködő köz- és vízbiztonsági szervek és szervezetek tájékoztató anyagának tervezete. Ugyancsak időben megszületett a 2020. évre vonatkozó és a Balaton Fejlesztési Tanács elé kívánkozó munkatervünk. A 2019. december 3-án tartott BFT ülés döntött arról, hogy szakterületünk 30 millió forint támogatással számolhat 2020-ban az idény jellegű többletfeladatok elvégzéséhez, a fejlesztésekhez. Ennek a szakterületi felosztása, a kiemelt támogatási program kiválasztása lehetőséget nyújt arra, hogy amennyiben a támogatási forrás rendelkezésünkre áll, úgy mielőbb meg tudjuk kötni a szükséges szerződéseket. Ugyanakkor az évek óta fennálló, hangulatot borzoló ügyek, vagy az újonnan generálódó problémák egy része állandó vagy időszerű együttgondolkodást igényel. – Olvasóinkat bizonyára érdeklik ezek az ügyek, problémák. Említene néhányat? – Csak azokból említenék, amelyeknek hatása van a köz- és vízbiztonságra. A többnapos szabadtéri zenés rendezvények a Balaton – turisztikai szempontból – fontos elemei, ugyanakkor a körülmények és jelenségek az itt élők, illetve nyaralók egy rétege számára komoly problémát, főleg az éjszakai nyugalom megzavarását okozza. Erről először nyilvános fórumon ejtettünk szót, vizsgáltuk a megoldási lehetőségeket. Örömmel számolhatok be arról, hogy a szervezők, rendezők jelentős része érzékelhető és mérhető mértékben módosította az éjszakai programokat, a hangerőt. Ezt a környékben – sok esetben a túlparton – élők örömmel nyugtázták. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy néhány település nem él a jogszabályok adta lehetőséggel a működési kritériumok, jellemzők engedélyezése során, a törvényi szabályozás viszont nem ad lehetőséget normatív alapon hatósági beavatkozásra. Ennek megoldása még várat magára. Másik ilyen ügy a vízibiciklik használatának biztonságosabbá tétele. Ebben az ügyben két tárcához is fordultunk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkára teljesen megértő volt a szándékokat illetően és úgy tűnik, hogy jogszabályi módosítással a biztonsági felszerelés megkövetelése rövidesen várható. Ennél fontosabb azonban, hogy a kölcsönző vállalkozások jelentős része maga is tett, tesz lépéseket annak érdekében, hogy ezen eszköz használatakor lehetőleg ne következzen be az amúgy elkerülhető tragédia. A MENTŐÖV nevű prevenciós programunkat 2018-ban fogadtuk el kiemelt támogatási projektként, s tavaly jelentős előrelépés történt a programelemek megvalósítása során. Ebben a vízibiciklikkel kapcsolatos veszélyek tudatosítása, illetve a tájékoztatás, felkészítés is szerepel. A Belügyminisztérium válaszlevelében támogatta a MENTŐÖV keretében folyó ezen munkánkat. Problémát jelentett az innovatív járművek – amúgy jogszerűen használható – megjelenése, hiszen úgy a közúti közlekedéssel, mint a vízi közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok akkor születtek, amikor ezen járművekről még csak nem is hallottunk. A gyalogosok által használt balansz-járművektől kezdve a repülőszárnyas vitorlásokon át az elektrojet, vagy a hyperjet az utóbbi évek „termése”. Megjelenésük sok esetben már a tapasztalatokat megelőzően vihart kavart, de számos szárazföldi attrakció, vagy programelem is képes aggodalmat kiváltani. Ezért is tartjuk fontosnak és időszerűnek a „Milyen Balatont is szeretnénk?” kérdés társadalmi vitáját. – Hogyan értékelte a közbiztonsági testület a 2019. év idegenforgalmi szezonjának biztonságát? – A nyári szezon rendkívül tartalmas, zsúfolt és gazdaságilag – de mondhatom, hogy ország megítélése szempontjából is – eredményes volt. Nem volt sem mennyiségében, sem súlyosságában kiemelt köz-, vagy vízbiztonsági probléma. Persze ennek meg kellett fizetni az árát. Annak érdekében, hogy a szinte minden régiós településen megfelelő programkínálat legyen, azok végrehajtása során a szükséges biztonsági intézkedések hatékonyak, ugyanakkor a résztvevőket lehetőleg ne akadályozó, vagy zavaró jellegűek legyenek, sok szervezet és sok önkéntes összehangolt munkájára volt és van szükség. A szezon végére szinte minden érintett közreműködő kimerült, az önkéntesek – itt gondolok például a polgárőrökre, az önkormányzati, települési segítőkre, az elsősegélynyújtókra, a vízimentőkre, de sok esetben az önkéntes tűzoltókra is – kapacitásaik határára jutottak, a hivatásos állomány túlterhelődött. Ez a probléma már érezhető volt a szezon közepén. Át kell gondolni, hogy a kisebb méretű, illetve a helyi rendezvények költségvetésében is a szükséges biztonsági szolgáltatások teljes köre megjelenjen, ezeket meg lehessen követelni, illetve forrás álljon rendelkezésre ezen szolgáltatások igénybevételére. A tél elején Zalakaroson megrendezett nemzetközi „Turizmus és biztonság”című konferencián tartott előadásomat nagy érdeklődés követte úgy testületünk munkamódszere, mint a MENTŐÖV projekt témájában elmondottak alapján. – Melyek lesznek a 2020. év kiemelt támogatású köz- és vízbiztonsági projektjei? – Sajnos a felkészülés e területen a kívánatosnál lassabban történt, így az őszi testületi ülésünkön érdemben nem tudtunk erről dönteni. Amióta a rendelkezésre álló források egy részét egy-egy nagyobb léptékű és a teljes régiót érintő projektjavaslatra költjük, sok jó és hosszú távon is eredményt hozó fejlesztés valósult meg. Az első nagy programunk az EMESE projekt volt, amelynek keretében a sürgősségi mentőhajó állt üzembe. Ilyen formában készült a vízbiztonsági kamerafejlesztés, amely ma öt állomásból áll és TAVIKÉP névre hallgat, a Balatrönk-2 közösségi célú digitális rádiókommunikációs rendszer, a MENTŐÖV projekt, illetve tavaly az innovatív gyalogátkelők kialakítása. Idén a testület a VÉSZ Központ – a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság keretében és ingatlanában működő vízi életmentést koordináló hívásfogadó és tevékenységirányító szolgálata – fejlesztését, korszerűsítését, valamint a MENTŐÖV program újabb programelemeinek megvalósítását emelte a kiemelt programok szintjére. Ez utóbbiról azt kell tudni, hogy tavaly az új típusú és tartalmú tájékoztató táblák megalkotása és teszt célú alkalmazása volt az egyik legfontosabb elem és a tapasztalatok alapján a know-how ingyenes átadása és a megvalósítás folyamatának segítése mellett az érintett önkormányzatok rendelkezésre álló más forrásaira is számítunk. – Elnök úr említette a „Milyen Balatont is akarunk?” kérdéskör napirendre tűzését. Mi ezzel a céljuk? – A téma évek óta napirenden van, azonban az utóbbi egy-két esztendőben felerősödtek azok a kezdeményezések, amelyek széleskörű társadalmi-, szakmai egyeztetést – de megkockáztatom: politikai döntést is – igényelnek. Az idegenforgalom – csakúgy, mint a föld népszerű országainak nagy részénél – a GDP jelentős hányadát biztosítja. Ezen belül hazánkban a Balaton az egyik súlyponti terület s szeretnénk, ha ez így is maradna. A régiónak van múltja, hangulata és ennek erős vonzó ereje. Ugyanakkor a turizmus, az eszközrendszer, az attrakciók változnak, fejlődnek. A kettő a lokális érdekek mentén nehezen egyeztethető össze. Az építkezések folynak, a méretek nőnek, a Balaton vízfelülete azonban korlátos és roppant érzékeny. Mi, a Balaton szeretők, azért aggódók és abból élők is – eltérő elképzelések, értékrendek, érdekek és szándékok mentén – szeretnénk, ha unokáinknak a Balaton a sajátos értékei mentén fennmaradna, de a turizmus hozadékáról sem szeretnénk lemondani. Az úgynevezett „probléma-mátrix” minden irányban nő és változik. A korábbi, de ma is érvényes jogszabályok mentén nem lehet életszerű módon szabályozni a korszerű eszközöket, attrakciókat. Ugyanakkor számos technikai ellenőrző eszköz rendelkezésünkre áll, csak merni kell azokat használni. Példaként említem az elektrojet esetét. A közhangulat félt, fél ezen eszközök balatoni megjelenésétől. A keletkező hangulati hullámok okán kerestem meg a tervezőket, gyártókat, akik készek voltak arra, hogy a vízi közlekedés ellenőrzésére – sőt a vízi jármű sebességének befolyásolására is – alkalmas AIS eszközt a járműbe beépítsék, amennyiben ennek jogi és technikai feltétele megvan. Az AIS a világ nagy részén és számos célból működik. Miért is ne lehetne ezen eszközt a szabályozás, az ellenőrzés és a biztonságos vízi közlekedés érdekében a Balatonon is bevezetni? A járműfedélzeti eszköz ma már a százezer forintos ár környékén elérhető. Miért is ne lehetne a beépített motorral ellátott – általában több millió, vagy több tízmilliós értékű – vitorlásokat is ilyen eszközzel felszerelni, amennyiben olyan vízi turizmusba szeretnének bekapcsolódni, amelyben nincsenek annak kitéve, hogy a szél hiányában valahol egy előre nem tervezett helyen kell várakozniuk a kedvezőbb időjárásra. Ez csak egy példa volt, amely felmerült, de egy nyílt fórum ezeket a kérdéseket is tárgyalhatná. Ez az a cél, amely miatt testületünk támogatja a szóban forgó társadalmi egyeztetést. Süli Ferenc