Category Archives: Friss

Folytatódik a viharjelzőrendszer korszerűsítése

Szünetel a jövő év áprilisáig a szezonális balatoni viharjelzés, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azonban folytatja a jelzőlámparendszer technológiai korszerűsítést, és új állomások is segítik majd a vízen tartózkodók tájékoztatását. Villanócsöves, LED-es fényjelzéssel működik majd a tavat körbe fogó 24 állomás, a legfontosabb, hogy azok a tó minden pontjáról jól látható helyen legyenek. Az állampolgárok részéről megfogalmazott igény alapján a nagyobb lefedettséget biztosítja majd az edericsi, a szárszói, a szepezdi, továbbá a Keszthelyi-öbölben és a Balatoni Hajózási Zrt. tihanyi kikötőjében elhelyezett fényjelzőkészülék. Siófoknál, Szigligetnél és Keszthelynél a tó közepébe telepített okoslámpák szolgálják majd a fürdőzők és a vízi sporteszköz használók, vitorlázók, szörfösök viharveszélyre figyelmeztetését. Nyolcvannégy éve, 1934-július 8-án Hille Alfréd repülőezredes kezdeményezésére kezdődött meg hivatalosan a balatoni viharok előrejelzése. Akkor a 15 riasztóállomásból álló rendszer viharágyúkkal, árbocra felhúzható piros viharjelző kosarakkal és szirénával figyelmeztetett a vihar közeledtére. Jelentős fejlesztés a II. világháború után történt, a ’70-es években pedig már korszerű, 25 lámpás, automata fényjelző rendszer figyelmeztetett a víz elhagyására. Napjainkban a Balatonnál 46, a Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tavon 11 viharjelzőállomásról érkezik I. fokúnál percenként 45, II. fokúnál 90 felvillanásos fényjelzés. Az 1934-ben bevezetett vészjelző rendszerrel egyidőben indult el Siófokon a Magyar Vöröskereszt vízből mentő szolgálata, amely mentőcsónakok segítségével igyekezett megakadályozni a vízi tragédiákat. Napjainkban a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrhajói állnak készenlétben, és ha indokolt a partra „parancsolják” azokat, akik figyelmen kívül hagyják a parti lámpákból érkező, pulzáló jelzéseket. G.J.

A Bakony és Balaton-felvidék ízei Veszprémben

Óriási kínálat és óriási érdeklődés jellemezte a háromnapos Bakony Expót Veszprémben. A kulturális és gasztrofesztiválon ki-ki megtalálhatta a neki való ételeket, italokat, népművészeti tárgyakat, szórakoztató programokat. Idén már az ötödik születésnapját ünnepelte a rendezvény, melyre több kiállító jelentkezett, mint amennyi helyet biztosítani tudtak. Mint a korábbi években, idén is a családokat célozták meg a szervezők: állatsimogatótól kezdve étel- és italkínálaton át autókiállításig minden volt. Az első évben 66, most pedig 140 stand kínálta portékáit. A gazdák, termelők, előállítók mindent felvonultattak, ami a nagy régióban csak létezik: méz, sajt, burgonya, pékáruk, sütőipari termékek, gombák, borok, pálinkák, tartósítószertől mentes italok, húsok, húskészítmények, fazekak, bőrdíszműves táskák, kések, illatszerek, divatékszerek, játékok stb. színvonalas felhozatala bizonyította, van becsülete a kétkezi munkának. Ezt értékelte megnyitóbeszédében a város polgármestere, Porga Gyula is. Pozitív mintát, példát indítottak a megyeszékhelyen az expó kezdeményezői, szervezői – mondotta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs beszédében kiemelte: „figyelemreméltó egy olyan rendezvény, ami egy egész régiót képes megmozgatni, ezzel megmutatva a vidék, a terület erejét, értékeit, kincseit”. Az expó díjait bakonyi és balatoni kiállítók „aratták le”. A díjazottak: élelmiszer kategória – Sári Gyula, Sári Sonka (Papkeszi), ital kategória – Csalló Pálinka Manufaktúra Kft. (Balatonalmádi), kézműves kategória – Schmidt Ferenc, Fazekasház (Balatoncsicsó), innovatív termék kategória – Kéri Márta, Magoskrémek (Nemesvámos), vásári különdíj – Somodi Edit, Somodi Mézeskalács Műhely (Herend), vásári nagydíj – Éltető Balaton- felvidékért Egyesület. Zatkalik

Balatoni horgászkonferencia: erőteljes igény a régiós együttműködésre

A szövetséges partnerekkel történő kapcsolat egyik fontos fórumaként jellemezte az ötödik alkalommal, Siófokon megrendezett balatoni horgászkonferenciát Bitay Márton Örs. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: országos szinten is óriási szemléletbeli változások történtek az elmúlt években. A horgászat a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik – mintegy ötszázezer honfitársunk keres a vízparton kikapcsolódási lehetőséget, fogási élményt, míg a halászok száma mindössze néhány száz fő volt. – Logikus, a tényeket messzemenően figyelembe vevő döntés született néhány évvel korábban arról, hogy a halászatot meg kell szüntetni – természetes vizeink ugyanis képtelenek voltak már az önreprodukcióra, az invazív fajokat pedig így is kordában lehet tartani. Az intézkedés megalapozottságát a Balatonon zajló nagy nemzetközi versenyek iránt megnyilvánuló érdeklődés és a fogási naplók bejegyzései hitelesítik. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodási formája, feladatai elősegítik az ökológiai egység megteremtését, a balatoni hal presztízsének növelését. A minőségi haltermelés lehetővé teszi a tóparti éttermek igényeinek kielégítését, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk: a halfogyasztás, sőt a horgászturizmus fejlesztésének tekintetében is vannak még lemaradásaink. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója időutazásra hívta a jelenlévő balatoni horgászegyesületi vezetőket, aktív tagokat. Elmondta, hogy az 1899-ben alapított cég története során számos strukturális átalakításon ment keresztül, ám mindig sikeresen alkalmazkodott az aktuális körülményekhez, teendőkhöz. A legjelentősebb stratégiai váltás 2014-ben következett be, amikor megszűnt a magyar tengeren a halászati tevékenység. A részvénytársaság fő céljai közé napjainkban a horgászigények magas szintű kiszolgálása, az élőhely fejlesztés, a balatoni hal és a régiós gasztronómia „egymásra találásának” elősegítése, a fogas, mint hungarikum elismertetése, a pályázati források hatékony felhasználása és a fenntartható gazdálkodás tartozik. – A halgazdálkodási részvénytársaság teendői közül is kiemelkedik a minőségi és mennyiségi halutánpótlás megteremtése. Ehhez adottak a tárgyi és technikai feltételek – bővült a tenyésztésre alkalmas tavak területe. Örvendetes, hogy csökken az angolna állomány, tisztul a víz, s ez kedvez a csukának is. – Látjuk és érzékeljük természetesen a horgászokat zavaró tényezőket, s lehetőségeinknek megfelelően szeretnénk ezeket kiiktatni. Tudjuk, hogy az év minden szakában gondot okoz számukra a víz megközelíthetősége, kevés a csónakkikötő, s ezernyi akadály gördül az újak építése elé. Örvendetes ugyanakkor, hogy a Kis-Balatonon több pozitív változás várható, s tavasszal Keszthelyen átadjuk a halásztelepen a tizenhat apartmant magába foglaló horgászcentrumot is. A rendezvényen megjelenő horgászegyesületi tisztségviselők elismerőleg szóltak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységéről, kiváló kommunikációjáról, s egyben jelezték: csak régiós szinten képzelhető el a horgászturizmus dinamikus fejlesztése.

A kitüntetett

Fekete Ferenc és Szári Zsolt

A horgászfórumok tradicionális eseményei közé tartozik a Balatoni Horgászatért életműdíj átadási ceremóniája. Ebben az évben e kitüntetést Fekete Ferenc, a Badacsonyi Sporthorgász Egyesület elnöke vehette át Szári Zsolttól, a díjat alapító Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától. A laudációban elhangzott: Fekete Ferenc már gyermekhorgászként is jelenlegi egyesületének tagja volt: a horgászat szeretetét édesapjától örökölte, csakúgy, mint civil foglalkozását – mindketten hosszú évtizedekig voltak voltak a MÁV alkalmazottjai -, illetve a szakmája iránti alázatot. Szabadidejét szívesen töltötte és tölti ma is a vízparton, illetve csónakban ülve, hódolva szenvedélyének egy olyan tájon, amely megfogalmazása szerint a világ egyik legszebb vidéke. 1975-től tagja egyesületének, melynek elnökségét 2010 és 2014 között ügyvezető elnökként segítette. A közgyűlés 2014 tavaszán elnökké választotta. Büszke arra, hogy az általa vezetett civil szervezet rendszeresen képviselteti magát a településének rendezvényein, testvérvárosi találkozókon és egyéb, akár országos programokon. Önálló programjaik szintén nagyon népszerűek: – A tavasszal megrendezésre kerülő Baráti Találkozót mindig nagy lelkesedéssel várják a tagok, a pünkösdi keszegsütés évekig Badacsony érdekes színfoltja volt. 2016-ban először rendezték meg az I. Szüreti Vándorkupa Horgászversenyt, mellyel hagyományt teremtettek, idén pedig a MOHOSZ felhívására a helyi általános iskolával karöltve megrendezték a Halak Napját, mellyel sok új, lelkes gyermek és ifjúsági horgászt sikerült maguk mögé állítani. Tevékenységét Badacsony városa tavaly Pro Urbe díjjal ismerte el. Az egyesület jó kapcsolatot ápol a környező egyesületekkel, a Bakony Balaton Horgász Szövetséggel, és a halgazdálkodási társasággal. Évek óta megoldandó kérdés a horgászcsónakok elhelyezése, melynek megoldására elkészítették a csónakkikötő terveit. A kitüntetettünk különösen büszke a taglétszám folyamatos növekedésére és arra, hogy sikerült megfelelő helyet találnia a horgászjegy értékesítéshez Badacsony szívében. Rendszeresen tudósít a Horgászegyesület hírei című rovatban a helyi újságban, gondoskodik a média jelenlétéről az egyesület eseményein. A halgazdálkodási zrt. pedig most arról gondoskodott, hogy a helyi lap következő számában is legyen horgászattal kapcsolatos híradás: A Balatoni Horgászatért életműdíj kitüntetettje 2018-ban Fekete Ferenc, az 1959-ben alakult Badacsonyi Sporthorgász Egyesület elnöke. Süli Ferenc

A sokszínű balatoni vendéglátásért

Balassa Balázs (jobbról) és Sándor József írta alá a Balatoni Szövetség és az erdélyi Udvarhely Környéki Tízek közt megújított együttműködési szerződést

Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke fogadta házigazdaként az üdülőrégió településeinek, turisztikai szereplőinek képviselőit a már harmadik alkalommal megtartott szezonzáró találkozón a község strandján. A résztvevők együtt értékelték az idény tapasztalatait, a vendéglátás helyzetét. Részt vettek a határon túlról az erdélyi Udvarhely Környéki Tízek polgármesterei, a balatoni térséggel fennálló 20 éves kapcsolat jegyében az együttműködés újabb írásos megerősítésére is sor került. Szó esett többek közt arról, hogy lehetővé kell tenni a vendéglők balatoni hallal való ellátását, van javítanivaló a térség kerékpáros turizmusának feltételein. A megbeszélésre Balassa Balázs a tagtelepülések, megyei önkormányzatok, társszervezetek, civil közösségek vezetőit, a térségek országgyűlési képviselőit hívta. Értékelve a nyári forgalmat elhangzott, hogy tovább emelkedett a vendégszám, jó forgalmat bonyolítottak le a strandok, a vendéglátó és szálláshelyek, a minőségre fordított befektetések a várt módon hozták a bevételt. Fenyvesi Zoltán, tapolcai választókerületi országgyűlési képviselő utalt arra, hogy a látogatottság a múlt esztendőben rekordot ért el. Hazánkba több vendég érkezett, mint az ország lakosságának száma, idén pedig az eddig megismert adatok alapján az időarányt figyelembe véve 8,5 százalékos a növekedés. Budapest után a balatoni térség a legkeresettebb, elismerően szólt mindarról a munkáról, aminek ez köszönhető. Hozzátette, hogy a forgalomnak háromnegyed részét a belföldi turizmus adja. Meghívott előadóként Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója azon igények teljesíthető lehetőségéről beszélt, hogy a kereskedelmi célú halászat nélkül is biztosítható legyen a vendéglátóhelyek balatoni hallal való ellátása. Mint elmondta, a halak húsának jellemző íze a vízminőségtől és az elfogyasztott tápláléktól függ. A Balaton vízgyűjtő területéhez tartozó két tógazdaságban valósítottak meg olyan technológiát, amivel biztosítottak a természetes élőhellyel azonos körülmények. Az ottani termelés már elnyerte a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegyet, s a Balatoni hal oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A kerékpáros turizmus erősítésének feladatairól Németh Zsolt, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke elmondta, hogy felújítások és új balatoni nyomvonal létesítések szükségesek. Ezek megvalósítására vannak tervek. Biztosítani kell az utak karbantartását, a veszélyes szakaszok kijavítását, a megfelelő útszélességet. Aktív turisztikai szolgáltató hálózat keretében szerviz helyek, zárt kerékpár tárolók létesítése indokolt. A rendezvény keretében az aktualitásokkal kiegészített újabb együttműködési megállapodást írt alá az eddigi 20 éves kapcsolat folytatásáról szólóan a Balaton Szövetség részéről Balassa Balázs elnök, valamint az erdélyi Hargita megyei települések képviseletben Sándor József, az Udvarhely Környéki Tízek elnöke. Horányi Árpád

Házi berkenye, a Balaton-felvidék elfeledett gyümölcsfája

Ezidőtájt a színpompás lombkoronát mutató házi berkenye felejthetetlen látvány. Őszi barnás – narancssárgás- pirosas lombozatával igazán díszévé válik a kertnek. Magas, jó termőhelyen akár dió termetű, széles, kúpos koronájú fa. Virágai gyapjas sátorvirágzatban, május hónapban nyílnak. Sárgás, majd világosbarna, a napos oldalon pirosló termése gömbölyded, vagy rövid körte alakú, 2-3 cm hosszú, éretten ehető. Magyarországon őshonos, de igen régóta termesztik is. A középkorban is kedvelt, elterjedt gyümölcsfaj volt. Az első írásos adatokkal főként birtokhatárok leírásakor, okleveleken találkozhatunk, a XI. századból. A háziberkenye igen sokrétűen felhasználható, talán ennek köszönhette múlt századig tartó népszerűségét. Termését aszalták, bort, ecetet és pálinkát készítettek belőle, valamint frissen is fogyasztották. Gyümölcse éretlenül rendkívül fanyar, fojtós, éretten húsa megpuhul, íze édes-savas, jellegzetes, kissé a naspolyára emlékeztető. A termésérése augusztus végétől november végéig tarthat. Fája lassú növekedésű, egy 40-50 cm törzsátmérőjű példány akár 150 éves is lehet. Szívós, hosszú életű faj. Tölgyes erdőállományok elegyfajaként és a szőlőhegyeken, zártkerti mezsgyéken ültetett fafajként található meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság székházának parkját négy ültetett és már gyümölcsöt termő házi berkenye gazdagítja.. Ez az extenzív „nem divatos gyümölcs” a visszaszoruló, kivesző fajok közé került, ezért 2001-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánították. BfNPI, Mészáros András természetvédelmi őr www.bfnp.hu