Category Archives: Friss

Színes programokkal várja a látogatókat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tavasszal is!

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park az ország egyik legváltozatosabb, legmozaikosabb területe, mind földtani felépítését, élőhelyeinek sokaságát, mind kultúrtörténeti örökségét tekintve. Gazdag élővilága, féltve őrzött értékei és kulturális kínálata változatos és felejthetetlen élményt ígér. Eme páratlan kincseket, a természeti értékeket élményszerűen mutatják be a természetvédők minden korosztály számára. Hiszünk benne és mindent megteszünk azért, hogy a látogatóhelyeinken és a túráinkon megforduló emberek maradandó és értékes tudással, élményekkel gazdagodjanak, és jó hírünket vigyék szerte az országban és a világban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park április hónapban látogatóközpontjaiba, bemutatóhelyeire és hétvégi sokszínű programjaira nagy szeretettel várja az érdeklődőket. A tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a Tihanyi-félszigetet, a vulkánok egykor dühöngő világát, a levendulatermesztést és a levendulát „Az élet illata” film segítségével. A 12 hónap 12 védjegyes termék programsorozatban illatos kézműves szappanokkal lehet megismerkedni. Monoszlónál a Hegyestűn sétálhatnak az egykori vulkán belsejében. Játszótér várja a kicsiket Salföldön a Majorban, ahol magyar háziállatokkal ismerkedhetnek, simogathatnak és a fűszerkertben sétálhatnak. Csónakázhat Tapolca város alatt a Tavasbarlangban. A kalandozni vágyóknak fantasztikus élményt nyújt Balatonederics közelében a Csodabogyós- barlang földalatti rejtett cseppkővilága. A Kis-Balaton madárparadicsomát szakvezetett túrán nézheti meg. Fekete István nyomdokában járhat a Diás-szigeten. Az ország legnagyobb bivaly állománya Kápolnapusztán látható. Kitekintés a Bakony vadregényes tájaira, ajánljuk a bakonybéli Pannon Csillagdát, ahol „A csillagok birodalma” című filmben hazánk csillagfényes tájképei is feltűnnek. A csillagséták program keretében derült időben a szabad ég alatt mutatják be a csillagászok az aktuális csillagképeket. A Tájházak Napja alkalmából népi játékok, népzene, táncház, kézműves foglalkozás vár minden érdeklődőt Vörsön a Tájházban. Geotúráink egy része nevezetes napokhoz kötődik. A György napi geotúrán a Szent-György hegyen felidézhetjük egy 4 millió éves vulkán kitörését, megcsodálhatjuk a híres bazaltorgonákat, hallunk a szőlőművelés évezredes hagyományairól, a hegy kápolnáiról, és az egyedi növény- és állatvilágáról, gyönyörködhetünk a hegy tetejéről elénk táruló csodás panorámában. A Föld Napja alkalmából az Úrkútiőskarszt különleges világát és Kab-hegy földtani kincseit fűzzük fel reprezentatív túraútvonalra. A Hárskúti geotúrán a bakonyi rengeteg tanyavilágát, a mészégetők mindennapjait idézzük fel, gyönyörű geológiai látványosságok, sziklaereszek, barlangok, szurdokvölgyek között. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is bekapcsolódik a Nyitott Balaton szezonnyitó programjaiba. A Tihanyi-félszigeten a vulkánok világába kalauzoljuk el az érdeklődőket. Ugyanezen a hétvégén a balatonfüredi Koloska-völgyben, a Jókai bablevesfőző verseny helyszínén nyílik lehetőség geotúrával lemozogni a bableves által felszedett kilókat. A programokról a nemzeti park honlapján és facebook oldalakon folyamatosan tájékozódhat.

Szövetségben és partnerséggel a Balatonért

Balaton Díjasok: Oláh Miklós (képünkön balról), a Balatonfüredi Yacht Club képviseletében Böröcz István klubigazgató (középen) és a Balatoni Nyár című televíziós műsor producere, Kálomista Gábor

Ünnepélyes keretek közt, a Balaton Díj átadásával kezdődött a Balatoni Szövetség minap Keszthelyen megtartott közgyűlése.

A parti települési önkormányzatok közössége széleskörű kapcsolatrendszerben dolgozik mindazért, ami a lakóknak, a turizmusnak közös érdeke. Ez jutott kifejezésre az elismerések odaítélésével is. A napirendek tárgyalása előtt átadott Balaton Díjjal szerteágazó feladatokban különféle területeken nyújtott kiemelkedő teljesítményeket jutalmaztak. Elnökségi javaslatra, közgyűlési döntéssel évtizedeken át végzett aktív közéleti és civil szervezeti munkáért, szakmai társadalomkutatói feladatok irányításáért, sokrétű egyéb tevékenységért részesült a kitüntetésben Oláh Miklós szociológus. Az elismerést kapta továbbá a tavaly 150. születésnapját ünnepelt Balatonfüredi Yacht Club, a vitorlássportban elért kiemelkedő eredményekért, közösségteremtő, sportdiplomáciai tevékenységért, amikkel a nagy múltú szervezet jelentős szerepet tölt be a Balaton nemzetközi hírnevének hordozásában. Képviseletükben Böröcz István klubigazgató vette át a kitüntetést. A díjjal ismerték el a Balatoni Nyár című, a szezonban 10 héten át Révfülöpről jelentkező televíziós műsor szerkesztőségének munkáját, aminek missziója a tó vonzerejének népszerűsítése, megismertetve a nézőkkel a balatoni régió értékeinek sokrétű elemét, a rájuk épülő programokat. A kitüntetést Kálomista Gábor producer vette át. A díjakat Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke adta át. Ezt követően a kapcsolatrendszert bővítendő, illetve azt hivatalossá is téve, két együttműködési megállapodás aláírására került sor: a Balatoni Körrel több éve tartó munkavégzést, valamint a Balatoni Turizmus Szövetséggel ugyancsak megindult közös tevékenység továbbfejlesztését foglalták írásba. A múlt évről szólóan a legfontosabb rendezvényekről és a hagyományos tevékenységről elhangzott beszámoló során Balassa Balázs kiemelte, hogy felvették a kapcsolatot a Földművelésügyi Minisztériummal, kérve a települési területeken felszaporodott vadkárok elleni védelemhez szükséges szabályozások meghozatalát. A vitorlás- és a horgászsport biztonsága érdekében fordultak a Belügyminisztériumhoz a balatoni viharjelzés egész évben való fenntartásának támogatásáért. Az elnök bejelentette továbbá, hogy előkészítési folyamatban van a Balaton Háza építészeti pályázat, melynek meghirdetésére a második negyedévben kerülhet sor 3 kategóriában: lakóház, középület, valamint gazdasági, illetve üdülő funkció szerint. A díjátadó eredményhirdetés megtartását az év végéhez közeli időre tervezik. Horányi Árpád

Feloldott pontytilalom, süllóívás a Balatonon

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megkeresésére feloldotta a ponty fajlagos tilalmi idejét a Somogy Megyei Kormányhivatal, így május másodika után is megtartható ez a horogra akadt halfaj a Balatonon és vízrendszerén. A könnyítés nem vonatkozik a Keleti-Bozót-csatornára, a Nyugati-övcsatornára és a Kis-Balatonra.

A halgazdálkodási Zrt. azonban felhívja a horgászok figyelmét, hogy a Balatoni Horgászrend 7. pontja értelmében április 15. és június 15. között a Keleti- Bozót-csatornán a Bambi hídtól, valamint a Nyugati-övcsatornán a kéthelyi hídtól délre eső szakaszon – beleértve a Cigány-, a Sári- és a Határ-külvíz-csatornákat is – általános horgászati tilalom van érvényben. A fenti szakaszokon a halgazdálkodási vízterületen és annak partján halfogásra alkalmas eszközzel nem szabad tartózkodni. Az említett hidak és a két vízfolyás balatoni torkolata közé eső szakaszokon a fenti időszakban szabad horgászni, de pontyot és harcsát megtartani tilos! A korábbi évekhez hasonlóan a pontytilalom él a Kis-Balatonon is: itt az országosan elrendelt törvényi szabályozásnak megfelelően május 2. és május 31. között tilos megtartani a horogra akadó pontyokat. A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy a szokásos időben, március utolsó és április első hetében zajlott le a süllőívás a Balatonon. A márciusi szokatlanul hideg időjárás miatt a pecások közül is többen aggódtak, hogy eltolódik a süllőívás, azonban ismét beigazolódott, hogy az ívás elindulásához a víz hőfokánál sokkal fontosabb a halak biológiai órája, amely a világos órák számához igazodik. Idén az első süllőikrával megrakott fészket a fonyódi akadón találták a szakemberek március 27-én, egy szúrópróbaszerű ellenőrzés során – ezt követően a fonyódi, majd a tihanyi és a világosi akadó fészkeit nézték meg. Kedvező tapasztalatokat szereztek, ugyanis egy kivételével – amely feltehetően két kő között az élén állt – az összes fészekre ráívtak a süllők. A hím süllőkre még fontos feladat vár: ok tisztogatják ugyanis a fészkeket a rárakódó üledéktől és tartják távol az ikrán hízni kívánó többi halat. A víz hőfoktól függően 6-8 nap az ikrák kelési ideje. A kelést követően szikzacskójuk még 5-9 napig biztosít az ivadék számára táplálékot, ez után állnak át a plankton fogyasztásra. A Balaton szűkös tápanyagkészlete azonban nagyfokú szelekciót eredményez állományukban. Bizonyára kevésbé közismert, hogy kétféle fészek van – boróka és keretes műfészek. A boróka ágak május végéig a vízben maradnak, az összes ikra a Balatonban kel le róluk. A halgazdálkodási zrt. munkatársai kizárólag a negyvenhat darab keretes műfészket veszik ki a tóból – ezeket ikrával megrakva szállítják a tógazdaságokba. A Balatonban hagyott süllők 7-12 centiméterre nőnek őszre, viszont a tápanyagban gazdag tavakban elérik a 15-20 centiméteres hosszt is. A süllők szaporodási időszakára készülve több helyszínen megtörtént a fészkek kihelyezése – nagyobbrészt boróka, kisebb hányadban kísérleti, keretes műfészkeket telepítettek a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai. A mesterséges ívóhelyek kihelyezésével a balatoni süllőállomány gyarapítását igyekszik segíteni a társaság. Tihany és Balatonberény térségében kerültek a mederfenékre a süllők szaporodását támogató borókafészkek, melyeket a következő három hónapban a süllő mellett a balin, a kosüllő, a bodorka, és a többi keszegféle is szívesen használ ikrái lerakására. A süllő-nászhoz a mesterséges ívóhely mellett szükségeltetik a nyolc fok közelébe melegedő vízhőfok is. A kihelyezett fészkeket a szakemberek az elkövetkező időszakban többször is ellenőrzik majd, a jobb kelési arány biztosítása érdekében lemossák a fészkekről a rájuk rakodó szennyeződést, iszapot. Reményeik szerint a borókafészkeket akár már a jövő évben kiválthatják részben vagy egészben mesterségesen előállított süllőfészkekkel. Erre irányul a 2016 novemberében indult élőhely-fejlesztési projekt egyik eleme, amelynek eredménye lesz a süllők ívási időszakát hatékonyan szolgáló platformok kidolgozása és sorozatgyártása.

Egymilliárd forint a régió katasztrófavédelmi rendszereinek fejlesztésére

Az elmúlt év vége egy hosszú folyamatot zárt le: a decemberben aláírt támogatási szerződés kedvezményezettje ugyan a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ám egyértelmű nyertese a Balaton régió lakossága, valamint az ide érkező vendégkör. A dokumentum szerint egymilliárd forint jut majd a tájegység biztonságát célzó, valamint a személyek és anyagi javaik mentését segítő, támogató rendszerek és eszközök fejlesztésére. A projekt tartalmáról, a további feladatokról és a prevenció fontosságáról kérdeztük Jamrik Péter közbiztonsági tanácsost, a BFT Közbiztonsági Testülete elnökét. – Elnök Úr! A Közbiztonsági Testület közelmúltban tartott ülésén alaposan elemezték a nyertes projekt tartalmi elemeit – kérem, ossza meg velünk ennek leglényegesebb részeit! – A BM OKF Projekt Iroda vezetője, Iványi Bálint kérésünkre részletes tájékoztatást adott a projekt előkészítéséről, tartalmáról, a forrásfelosztás szakmai hátteréről, valamint a végrehajtás tervezett folyamatáról. A tavaly december 29-én aláírt támogatási szerződéssel pont került egy több éve folyó szakmai előkészítő munkára és megkezdődhetnek a fejlesztések. A korábban általunk összeállított tíz témacsoportból végül kettő került be a megvalósíthatósági tervbe, amelynek összértéke egymilliárd forint. Az egyik a viharjelző rendszer, a másik pedig a mentési képességek fejlesztése – alapvetően a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek területén Somogy-, Veszprém- és Zala megyékben. Mindkét feladatcsoport régóta vár fejlesztési lehetőségekre, így az induló projekt a régió számára rendkívül kedvező. A viharjelző rendszer fejlesztése a meglévő – eddig nem korszerűsített – tizennégy állomás teljes felújításán túl öt új parti és három vízközépi állomás létrehozását tartalmazza, mintegy négyszáztizenegymillió forintos forrásból. A három katasztrófavédelmi igazgatóság több mint négyszáznyolcvannyolcmillió forint értékben jut hozzá korszerű eszközökhöz, járművekhez, valamint e szakasz tartalmaz felkészítési és lakossági kommunikációs kampány elemeket is. A forrásösszeg a projekt végrehajtásával kapcsolatos egyéb kötelező feladatok költségeit is tartalmazza. – Említette, hogy a szerződés aláírásával lezárult egy hosszú előkészítési folyamat. Mikor indult és mit tartalmazott e folyamat? – Közel öt évvel ezelőtt, 2013 szeptemberében egy fontos projekt részeként elindult a Balaton fejlesztési koncepciójának előkészítése. A következő év elejére véglegesítettük a közbiztonsági fejezetet, majd a nyár közepére kidolgoztuk a Balaton kiemelt térség stratégiai programjához tartozó köz- és vízbiztonsági projektlistákat. A következő félév a projektelemek részletes kidolgozásával telt. E munkában mintegy félszáz szakember részvételével, tizenkét szakmai szervezet koordinálásában készültek a tervek, amelyeket a Közbiztonsági Testület munkacsoportjai véglegesítettek, majd az éppen aktuális formális igényekhez igazítottuk őket. Végül tíz olyan elem került részletes kidolgozásra, amelyet sikerült a Stratégiai Programban elfogadtatni. 2015 közepén jelent meg a KEHOP koncepciója, majd ez év novemberében a Kormány határozata a Balaton Területfejlesztési Koncepciójáról és Stratégiai programjáról. Talán emlékeznek a kedves olvasók arra, hogy ezt követően a Kormány döntött a turisztikai fejlesztési források összehangolásáról. Ez alaposan átrendezte a források felosztásának, a projekttervezésnek és a felelősségi köröknek addigi rendszerét, sok mindent újra kellett kezdenünk. 2016 végén megjelent a Kormány 1861. számú határozata a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források biztosításáról. Ebben a köz- és vízbiztonság tekintetében már rögzítették az egymilliárd forintos katasztrófavédelmi elképzelést. Az ezt követő fél évben számos alkalommal dolgoztuk át a projekt javaslatainkat, hogy a megadott új peremfeltételek mellett minél több korábbi célt meg lehessen valósítani. Végül a már korábban jelzett két projektelem – a viharjelzés és a mentési képesség fejlesztése a katasztrófavédelemben – került be, azonban ezeknél is néhány elemet el kellett engednünk. Ilyen a viharjelzéshez kapcsolódó élőszavas rádiós riasztási végpontok beszerzése, vagy a kockázatkezelés aktualizálása. Összességében keressük még a helyét néhány szervezet jelentős értéket hordozó fejlesztési elképzelésének. Ezekre a KEHOP-1.6.0 nem ad lehetőséget. – Mely szervezetek várnak még fejlesztési forrásokra? – Ha a stratégiai tervezésben meghatározott célokból indulunk ki, akkor még a várakozás állapotában vannak a rendőrség nyári szezonhoz kapcsolódó tevékenységét segítő eszközbeszerzések, a vízimentők fejlesztési céljai, a vízirendészet VÉSZ központjának megvalósítása, a mentőszolgálat több nyári bázisának kialakítása, a meteorológiai szolgálat 24 órás balatoni tevékenységének időbeni kiterjesztése, a közösségi rádiórendszer komplex korszerűsítése, a polgárőrségek eszközeinek és a bűnmegelőzési centrumoknak a fejlesztése. Szóval: lenne még helye a forrásoknak. – A tavalyi vízi balesetek kapcsán szóba került a tanácskozáson a prevenció- és a tájékoztatás, a felkészítés fontossága is. Milyen elképzeléseik vannak a hasonló tragédiák megelőzésére? – Valóban, ez egy nyomasztó probléma. Az alapos elemzések során sem sikerült néhány okra visszavezetni a sok áldozattal járó eseteket. Az egyéni felelőtlenség azonban olyan gyakran tetten érhető volt, hogy létrehoztunk egy munkacsoportot, amely megkezdte egy prevenciós program kidolgozását. Ebben a rendőrség, a mentők, a vízimentők és a katasztrófavédelem szakértőin kívül kommunikációs szakemberek is részt vesznek. A MENTŐÖV névre hallgató program számos elemet, célterületet és közreműködő szervezetet tartalmaz. Nagyon remélem, hogy a KEHOP-1.6.0. mentéssel kapcsolatos lakossági kommunikációs kampánya és a MENTŐÖV program között komoly szinergiákat fogunk találni. Süli Ferenc

Jamrik Péter rangos kitüntetése

A cél: a Balaton legyen Európa legbiztonságosabb tava

A kitüntetést Pintér Sándor belügyminiszter adta át Jamrik Péternek Fotó: Csattos Pál

Jamrik Péter közbiztonsági tanácsost, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete elnökét a Balaton köz- és vízbiztonságának fejlesztéséért végzett több mint két évtizedes kiemelkedő és önzetlen munkájáért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesítette nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A tisztikereszt elismerést Pintér Sándor miniszter ünnepség keretében adta át a Belügyminisztériumban. A kitüntetési ceremónián elhangzott: Jamrik Péter társadalmi munkában 1996 óta tevékenykedik a Balaton köz- és vízbiztonságának fejlesztéséért. Első megbízatását, a régió közbiztonsági fejlesztési programjának elkészítését 1996-ban Nemcsók János Balatonért felelős kormánybiztostól kapta, majd három választási ciklusban a Somogy-, Veszprém- és Zala Megye közgyűlési elnökei által létrehozott Közbiztonsági Tanácsadó Testület elnöki tisztét töltötte be. 2010- tol napjainkig a Balaton Fejlesztési Tanács közbiztonsági tanácsosa, a Közbiztonsági Testület elnöke. A Közbiztonsági Testület keretében az érintett három megye rendőr-főkapitányságai, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a meteorológiai obszervatórium, a viharjelzést üzemeltető szervezet, a vízimentők, mentőszervezetek régiós igazgatóságainak, a vízügy, a polgárőrségek, és a bűnmegelőzés magas szintű képviselőiből álló szakmai közösségnek a Balatont érintő fejlesztési és együttműködési feladatait koordinálja. A több mint 20 éve elindult integrált- és komplex tervezési tevékenység eredményeként több mint egymilliárd forint ráfordítással olyan színvonalú technikai- és szervezeti fejlesztések valósultak meg a Balaton térségében, amelyek a hazai turisztikai régiók tekintetében egyedülállóak. A programok végrehajtása eredményeként közel vagyunk a „Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava!” szlogen beteljesüléséhez, amelyet a 2017. évi nagy idegenforgalmi- és sportrendezvények körülményeinek kiváló értékelésével a hazai- és külföldi résztvevők is érzékeltettek.