Category Archives: Friss

Évértékelő interjú Kontrát Károly országgyűlési képviselővel

– Mozgalmas év áll mögöttünk, de még mozgalmasabb előttünk. Képviselő úr, 2021-ben választókerülete szinte minden településén megfordult. Mit tapasztalt: mit várnak az önkormányzatok, választópolgárok személyesen Öntől, illetve a kormánytól? – Mindig arra törekedtem, hogy személyesen is jelen legyek a települések életében. Arra törekszem, hogy az emberekkel folyamatos, élő kapcsolatom legyen. Úgy gondolom, hogy a jelenlét, a tájékoztatás, a törődés, a kiszámíthatóság és az elérhetőség rendkívül fontos. Különösen fontos ez a COVID járvány idején. A települések igénylik, hogy a képviselő elérhető legyen. Igyekeztem meg felelni ennek az elvárásnak, személyesen és munkatársaim segítségével részt vállalni abból a nehéz feladatból, amit a járvány elleni küzdelem jelent. Jó volt érezni, hogy minden település számíthat Magyarország Kormányának támogatására, gyarapodásukat, fejlődésüket segíti, ahogy segít a járvány leküzdésében is. Ha mindenki beoltatja magát, összefogással le fogjuk győzni a járványt és megerősödve fogunk tovább dolgozni. – Tapasztalata szerint a kisebb vagy a nagyobb települések vannak rászorulva támogatásokra, fejlesztésekre? Emeljen ki párat ezek közül! – Úgy gondolom, hogy nem lehet különbséget tenni, az a jó, amikor minden település fejlődik, gyarapodik. Választókerületem kisebb és nagyobb települései is fejlődnek, amit nemcsak az itt élők, hanem a turisták is észrevesznek. Növekszik a térség népességszáma, mind többen választják állandó lakóhelyül a Balatonvidéket. Fontosnak tartom, hogy elég bölcsődei, óvodai férőhely álljon a választókerület lakóinak rendelkezésére, valamint magas színvonalú oktatásban részesülhessenek. Mindez jelzi, lendületben van az ország, a megye, a választókerület, jó helyre kerülnek a források, melyek a közösség érdekét szolgálják. Úgy gondolom, nincs sikeres Magyarország sikeres kistelepülések nélkül. 2021 egyik leg fontosabb eredményének azt tartom, hogy javaslatomra a Magyar Falu Program legújabb pillérében lehetőség nyílik kisboltok támogatására. A választókerületben is rendkívül fontos ez a kérdés, ugyanis 11 településen egyáltalán nincs bolt, és több településen okoz gondot a működtetés. Eddig a választókerületben 25 nyertes pályázatot hirdettek a Magyar Falu Program Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatása 2021. című felhívásán, összesen 743.192.680 Ft-ot osztottak ki. – A közösségi érzés – talán épp a járvány miatt is – mennyiben változott? – Rájöttünk, hogy egy közösség tagjának lenni nem magától értetődő, a járványhelyzet megmutatta, hogy a közösséghez való tartozás sem állandó, azt minden nap óvnunk, fejlesztenünk kell. Az együtt töltött idő felértékelődött, kinccsé vált. Szerintem a járványhelyzet megerősítette a közösségeket, hiszen megtanította értékelni azokat. A választókerületben mindenhol azt látom, hogy a közösségek nem szenvedtek csorbát, ugyanúgy megvannak, sőt, összetartóbbak, mint valaha. – Maradjunk a járványnál: mit tapasztalt kormány és települések, választópolgárok együttműködéséről? – Magyarország Kormányára mindig lehetett számítani. A járvány elleni védekezéssel kapcsolatban folyamatosan tájékoztatom és tájékoztattam a polgármestereket, illetve tájékoztatást kértem tőlük az egyes települések helyzetét illetően. Hetente tárgyaltam a választókerületi munkatársaimmal, akiktől kértem, segítsék a hozzájuk forduló embereket. Úgy gondolom, mindenki remekül állta a sarat. Ezúton is szeretném kifejezni elismerésemet és hálámat azért a helytállásért, amelyet a járvány legnehezebb hónapjai alatt a választókerület lakói nyújtottak. Mindenki kivette a részét a védekezésből, és kiveszi a mai napig.Köszönjük az egészségügyben dolgozóknak, a szociális intézményben dolgozóknak, a rendvédelmi szerveknek, a katonáknak, az egyetemistáknak, az önkénteseknek és mindenkinek, aki a járvány elleni védekezésben meg feszített, hősies munkát végzett, végez. – Azok a balatoni, illetve Balaton-felvidéki települések, amelyek választókörzetébe tartoznak, milyen eredményeket mutathatnak fel? – Immár harminckét éve dolgozom Veszprém megyében közfeladatokat ellátva, 2014-től a balatonfüredi központú, Veszprém megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjeként látom el az itt élők képviseletét. Rengeteget fejlődött a választókerület az elmúlt időszakban, a teljesség igénye nélkül említenék néhány nagyobb mérföldkövet. 7,3 milliárd forint hazai és uniós forrásból épült meg az M7-es autópálya és a 710- es számú főút csomópontja, valamint a 710–es számú főút két kilométeres bekötő szakasza. A Balaton északi partján élők régi vágya volt a mostani beruházás. Teljes egészében elkészült a Pétfürdő és Lepsény közötti 7207-es út 2,7 kilométeres szakaszának aszfaltozása. Az összekötő út összesen 291,4 millió forintból, a Magyar Falu Program keretében újul meg. Nagyon régi kérése volt a Pétfürdőn élőknek a jelentős kamionforgalom miatt rossz állapotban lévő út felújítása. A 7304-es Balatonfüred- Balatonszőlős-Tótvázsony közötti út teljes szakasza a javaslatomra újult meg. A korszerűsítés a Magyar Falu Program keretében zajlott 1,014 milliárd Ft-ból. Elkészült a Veszprém-Felsőörs-Alsóörs kerékpárút is, ami a Veszprémből a Balatonhoz vezető második kerékpárút. Több évig tartó munkát követően tanuszoda épült Várpalotán, ami Magyarország Kormányának 1,194 milliárd Ft-os támogatásával jöhetett létre. Balatonfüreden megújult a Lóczy Lajos Gimnázium, és elkészült a városi sportuszoda, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudáscentruma. 2021 elején adtuk át a Balatonalmádi Sportközpontot, továbbá Magyarország Kormánya összesen 900 millió Ft-tal támogatta a volt jezsuita kolostor teljes felújítását és támogatja a Vörösberény Programot. 2020 egyik legfontosabb eredménye, nagy közösségi siker, hogy vezetésemmel a települések összefogtak, és együttműködésünk meghozta a gyümölcsét: közösségi tulajdonban maradhatott Balatonakali, Balatonudvari és Balatonkenese kikötője. Mintegy 340 millió forintból a Balaton egyik legnagyobb strandfejlesztése valósulhatott meg Örvényesen, melynek köszönhetően a 2021-es szezonban már egy megújult, minden igényt kielégítő szabadstrand várta a kikapcsolódni vágyókat. Elkészült az alsóörsi Varázserdő- Varázserő Turisztikai Látogatóközpont, ami egy modern, minden igényt kielégítő, komplex turisztikai központ – ez TOP pályázat keretében jöhetett létre. A kezdetektől figyelemmel kísértem a megyei önkormányzat, az Európai Unió, a magyar kormányzat és Alsóörs együttműködésével megvalósult beruházást, s örömmel tölt el, hogy felépülhetett ez a gyönyörű létesítmény. Fontosnak tartom, hogy Magyarország Kormánya jóvoltából közvetlen vízparti területek kerültek ingyenesen Alsóörs önkormányzatának tulajdonába. A négy ingatlan területe közel tizenhatezer négyzetméter, sétányok, parkos területek, illetve egy szálláshely épület is található rajtuk. Százötmillió forintból hozták létre a Vászolyi Népházat, egy régi, romos épület helyén. Az európai színvonalú népház a több mint ezer éves településen a helybeliek és az ideérkezők érdekeit szolgálja, s kitűnő csapatmunkával jött létre. – Egy év múlva Veszprém és a Balaton régió lesz Európa kulturális fővárosa. Miként látja a balatoni települések készülődését, s hol, miben tudott ebben segíteni? – Helyes döntésnek tartom, hogy a települések részt vesznek az EKF 2023 programban. Úgy gondolom, hogy nagyon színvonalas, izgalmas, változatos programsorozattal vágunk neki a 2023-as évnek. A felkészülést az elejétől kezdve követem, és amiben tudok, segítek. Örömmel támogatom a kezdeményezéseket, mert úgy gondolom, ez egy nagy lehetőség, hogy a világ számára is megmutassuk: a Balaton és a balatoni települések kulturális atmoszférája egy különleges, utánozhatatlan természeti kincs. – A választási hajrában milyen képet lát? Durvulhat-e a kampány még jobban? A kormánypártok (Fidesz és KDNP) és az ellenzékiek aránya változhat-e, s milyen irányban? – Vissza akar térni a Gyurcsány-Bajnai korszak – mi ezt megakadályozzuk. Arról kell döntenünk, hogy Magyarország fejlődése folytatódjon, vagy ismét a széthúzás, döntésképtelenség, a kudarcok ideje térjen vissza a Gyurcsány-korszakkal. Mi azt szeretnénk, ha a fejlődés folytatódna. Nem akarjuk, hogy ismét mások döntsenek helyettünk, mások akarják megmondani, kivel éljünk egy országban. Mi ki fogunk állni Magyarországért, a magyarokért itthon és külföldön egyaránt. Magyarország maradjon magyar ország! – Befejezésül: volt-e olyan személyes élménye 2021-ben, amit szívesen megoszt a Balatoni Futár olvasóival? A koronavírus járvány megváltoztatta mindennapjainkat, átírta az életünket. Éppen ezért volt számomra nagyszerű élmény az Őszi Hacacáré programsorozat megnyitása Alsóörsön. A koronavírus számtalan negatív velejárójának egyike volt, hogy 2021-ben is sok koncert, fesztivál, falunap, búcsú maradt el. Ezzel a rendezvénysorozattal Magyarország Kormánya ezeket igyekezett pótolni – szerintem sikerrel. Aznap azt ünnepeltük, hogy összetartozunk. Azt ünnepeltük, hogy hosszú bezártság után újra találkozhatunk a barátainkkal, a régi ismerősökkel, közösen idézhetünk fel emlékeket és új, közös élményeket gyűjthetünk. Magyarország erős ország, együtt erősek vagyunk – ezt is jelképezte az a nap. Zatkalik

Siófok borai

Kötcsén termett 2019-es Olaszrizling, valamint 2018-as lellei Cabernet sauvignon-Merlot házasítás Siófok Város Bora 2022-ben. A balatonboglárszőlőskislaki Kislaki Bormanufaktúra, illetve a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtok büszkeségei. „A jó bor első számú feltétele, hogy a borász jó legyen, a helyi adottságok, amik szintén kiválóak a Balatonnál, csak utána következnek a sorban” – mondta a borbírálat során Kovács Antal, az egyik legismertebb magyar sommelier (borszakértő, borpincér, borpohárnok), örökös magyar bajnok. Siófok Város Bora reprezentációs és marketing célokat szolgál, a kiválasztott, egyedi jelöléssel ellátott borok képviselik a települést városát egy teljes éven át. A város szeretné, ha minél többen megismernék a nyertes borokat, ezért a tervek szerint a városi rendezvényeken is feltűnnek a borászatok, illetve a helyi éttermekben, szállodákban is felkerülnek a borlapokra „Siófok Város Bora 2022” címmel kiemelve.

Karácsonyi süteményünk – nélkülük nincs mézeskalács

A karácsony elképzelhetetlen mézeskalács nélkül, hozzájárul a megismételhetetlen ünnepi hangulathoz. A gyömbéres, fahéjas, szegfűszeges illatú mézeskalács készítése kellemes illattal árasztja el az egész házat. A mézesek nem csak a karácsonyfán mutatnak jól, díszíthetjük velük az adventi koszorút, az ajándékokat vagy egyszerűen csak eszegessük forralt bor vagy tea mellé. Mézeskalácshoz pedig mézre van szükség. A klímaváltozás azonban a méhészetre, méztermelésre is súlyos hatással van az egész világon. A magyar mezőgazdaság egyik fontos ágazata a méhészet. Jelentőségét a méz és egyéb méhészeti termékek előállítása, a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzás, valamint az ökológiai egyensúly fenntartásához való hozzájárulás adja. A méhészet gazdasági jelentősége, hogy a méhészeknek jövedelmet biztosít, az országnak pedig jelentős exportárbevételt produkál. Emellett a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában is fontos szerepet játszik. Ökológiai jelentőségét a méhek általi beporzás más módon nem helyettesíthető tevékenysége adja. A klímaváltozás, a nagyüzemi mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználata a méhek és más beporzók populációit jelentősen csökkentette/csökkenti. A méhekre több módon is hat a klímaváltozás: egyrészt lerövidül a haszonnövények tenyészideje, így lerövidül a főhordás ideje is. Megfelelő méhlegelők híján pedig legyengülnek az állományok és fogékonyak lesznek a betegségekre is, illetve újabb kártevők érkeznek Afrika felől.A beporzó rovarok, köztük a méhek állományainak csökkenése igen súlyos probléma! A méz fontos alkotórésze az egészséges táplálkozásnak. Az egészségvédelem, a betegségmegelőzés szempontjából fontos élelmiszernek tekintendő. A méz édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor adja meg, azt pedig, hogy milyen zamatú lesz, azok az illóolaj arányok határozzák meg, melyeket a különféle virágok nektárjai adnak, amit a méhek összegyűjtöttek. A Magyarországon termelt leggyakoribb méztípusok: akác-, selyemkóró-, hárs-, repce-, napraforgó-, gesztenye-, medvehagyma- és vegyes virágméz. A sötétebb színű mézek gazdagabbak ásványi elemekben, például vasban, rézben, mangánban. Gazdag vitamin- (B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12, A-, E- és C-vitamin) és ásványi anyag forrás (kálium, nátrium, kalcium, magnézium, cink, fluor, mangán, foszfor, jód, réz, vas). Kitűnő ízesítő és édesítőszer, teákba, gyógyteákba, sütemények, cukorkák készítéséhez, kenyérre feltétnek is tökéletes. Jó házi szere a meghűléses betegségeknek, a természetes antioxidánsok a szabad gyököktől védik a szervezetet, enyhén gyulladás gátló. Segíti az emésztést, a vízkiválasztást és nyugtató hatású. A méz az egyik leggyakrabban hamisított termék a világon. A hamisítás legegyszerűbb formája, amikor az eredet megjelölést hamisítják, vagyis a származása/földrajzi vagy fajtája/ botanikai eredete tér el a címkén jelölttől. Előfordul, hogy a méz hamisításakor idegen anyagokat kevernek hozzá, hogy megváltoztassák a zamatát, viszkozitását, csökkentsék a kristályosodásra való hajlamát, és olcsóbban eladhatóvá tegyék. Előfordul, amikor a méz egy részét cukorsziruppal helyettesítik, vagy a cukorszirupot a méhek etetésére használják (ez nem jelent egyet a méhek téli etetésével). A harmadik módszer az úgynevezett gyantaszűrés, amelynek a végeredménye egy, az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom. Ha az ilyen „mézhez” hozzáadják egy adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik. Ennek a hamisítási módnak már a technológiáját is jó pénzért árusítják. Laikusként a mézeket nemigen tudjuk ellenőrizni, de gyanakvásra adhat okot, ha feltűnően olcsó! Ha világosabb, jellegtelen, inkább cukor, mint méz ízű, hígabb, könnyebben feloldható a folyadékban, amihez keverik, vagy ha nem kristályosodik. A valódi méz ugyanis – az akác kivételével – néhány hét alatt bekristályosodik. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Mézeskalács készítése

Mézeskalács készítése:
• 500 g liszt
• 125 g méz
• 150 g vaj
• 150 g barna cukor
• 2 db tojás
• 1 csomag mézes sütemény
fűszerkeverék
• 1 csapott evőkanál szódabikarbóna
• egy csipet só
• 1 narancs reszelt héja

A mézet, a vajat és a fűszereket egy kis lábasban kevergetve összemelegítjük. A barna cukrot és a tojásokat robotgépben habosra keverjük, majd alacsonyabb fokozatra kapcsolva hozzáadjuk a mézes keveréket, később fokozatosan a szódabikarbónával, a sóval és a narancs lereszelt héjával elkevert lisztet is. Lágy, ragacsos masszát kapunk, amit fóliába csomagolva egy egész éjszakára a hűtőbe teszünk. Másnap a hűtőből kivéve hagyjuk egy kicsit felengedni a masszát, és lisztezett deszkán kb. 2 mm vastagságúra nyújtjuk, majd tetszés szerinti formákkal kiszúrjuk. 180 fokra előmelegített sütőben 8-10 percig sütjük, figyelve, nehogy megégjenek. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni a mézeskalácsokat, majd tetszés szerint írókával díszítjük őket.

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Nagy ívű fejlesztések országosan és régiós szinten

December elején ez évi utolsó ülését tartotta a Balaton Fejlesztési Tanács, s ahogy ez napjainkban már megszokottá vált, a pandémia miatt ezúttal is online formában. A fórum első napirendjéhez – a Tájékoztató a Balaton fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati feladatok előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről című előterjesztéshez Nagy Attila, az Agrárminisztérium főosztályvezetője tartalmas, lényegekre törő előadásban ismertette a tárca teendőit, a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. Megtudhattuk, hogy a közös agrárpolitikán belül a vidékfejlesztési program 2021-2022-ben átmeneti időszakát éli, mivel az EU-s jogszabályok nem születtek meg időben – ezért a régi jogszabályok alapján, de már az új források terhére hirdetik meg a pályázati felhívásokat. A Balaton régióban élők számára elsődlegesen a turizmust, az egyedi szennyvízkezelést, a helyi termékértékesítést segítő termelői piacok infrastrukturális fejlesztését és a külterületi utak építését segítő pályázatok lehetnek fontosak. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára előadásában a 2021-2027 között érvényes pénzügyi ciklussal kapcsolatosan elmondta, hogy a magyar kormányzat a hazai és uniós forrásoknak köszönhetően jelentős beruházásokat kíván megvalósítani. A tervek a gazdasági növekedés mellett az innováció felfutását, a települések dinamikus fejlesztését tartalmazzák. Örvendetes, hogy a turizmus támogatására fordítható tétel csaknem duplája az elmúlt hét évben e célra biztosított összegnek, bár abban az időszakban sem panaszkodhatott a balatoni régió: háromszázhetven milliárd forint érkezett a magyar tenger partjára. A jelenleg futó költségvetés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben – százhetvenkilenc települést érintően – közel tízmilliárd forint turisztikai célú forrást tartalmaz, de Somogy, Veszprém és Zala megye is a kiemeltek közé tartozik a TOP Plusz keretnek köszönhetően. A tanács megtárgyalta a partnerszervezetek – a Balatoni Szövetség és a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének – munkájáról szóló beszámolót. Bóka István, a BFT elnöke elismerőleg szólt mindkét szervezet és az aktivisták önzetlen, lokálpatrióta tevékenységéről. A tanács tagjai hasonlóan nyilatkoztak a Balatoni Integrációs Kft. nemzetközi projektekben való részvételéről. A beszámoló hű képet ad arról, milyen szoros munkakapcsolatot ápol a kontinens környezetvédelmi, fejlesztési és turisztikai szervezeteivel. Az Interreg Europe Program keretében megvalósuló úgynevezett DESTI-SMART projekt turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg, olyan kiemelt fontosságú kulcsfontosságú témakörökön belül, amelyek várhatóan hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a fenntartható mobilitás és a hozzáférhetőség révén. A programban görög, angol, olasz, német, portugál, spanyol, lett és ciprusi partnerek vesznek részt. A STRENCH projekt célja a kulturális örökség és erőforrások fenntartható használatának javítása – hét ország közreműködésével. Az Inspiring for Biodiversity – Biológiai sokféleség ösztönzése (ERASMUS+ Program) program alapvetése szerint az emberi élet minden mozzanatát a Föld élővilágának sokszínűsége táplálja, a biológiai sokféleség a legértékesebb természeti kincs. A projekt célja a szemléletformálás a biológiai sokféleséggel kapcsolatban Európa országaiban. A projektben hat ország szervezete vesz részt. A Lakes without Limits – Tavak határok nélkül (ERSAMUS+ Program) A „Tavak határok / Természet korlátok nélkül: A környezeti neveléshez és természeti élményekhez való hozzáférés biztosítása a fogyatékossággal élő emberek számára” elnevezésű projekt célja elősegíteni, hogy a természet mindenki számára élmény lehessen három ország együttműködésével. A Living Gardens célkitűzése élőhelyek kialakítása a kertekben a veszélyeztetett fajok védelmére Ausztriában és Magyarországon (Interreg V-A Ausztria- Magyarország Együttműködési Program). Az ECHOES – Ecomuseums and Museums as Communities for Heritage resilience, Openness, and Economic Sustainability – Ökomúzeumok és múzeumok, mint közösségek az örökség ellenálló képességéért, nyitottságáért és gazdasági fenntarthatóságáért nyolc ország részvételével. E téma kapcsán hangzott el, hogy jövőre Balatonfüreden tartják meg a II. Fenntartható Kultúrtáj Menedzsment Nemzetközi Kongresszust. Elkészült a turisztikai szezon köz- és vízbiztonságát elemző beszámoló is. Ezen a nyáron tizennégy vízbefulladásos esemény következett be. Az esetek szinte kizárólag – egy kivételével – a fürdés vagy úszás során, illetve valamilyen felfújható vagy egyéb fürdőeszköz alkalmazása kapcsán történt Tavaly nyolc halálos áldozata lett a Balatonnak, ám a balesetek elemzése során – s ez a konklúzió erre az évre is vonatkozik – minden alkalommal megállapítható a személyes felelősség. Emelkedett a strandi lopások száma is, különösen „veszélyes” hónapnak számított a kánikulát hozó július. A megelőzés terén egyetlen megoldás lehet a hatékony tömegtájékoztatás, a prevenciós előadások, nyilatkozatok folyamatos megjelentetése, és az íratlan vízi ismeretek állandó sulykolása. Ez év tragikus eseményei közé tartozik, hogy márciusban elhunyt Bartsch János, a Mozdulj, Balaton szabadidős eseménysorozat szülőatyja, programigazgatója. Közel két évtizedes tevékenységének eredményeképp a rendezvény otthonra lelt a tóparti strandokon, aktivizálja, mozgásra serkenti a fürdőhelyek látogatóit. A tanács elé került beszámolóból kiderült, hogy a 2020-as 31.336 fős létszámhoz képest örvendetesen nőtt a programsorozaton résztvevők száma! Idén összesen közel negyvenezer fő részvételét regisztrálták a szervezők, ami komoly emelkedést mutat. Balatonfüred, Gyenesdiás, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonföldvár és első ízben Zamárdi két-két stranddal vett részt a 2021-es programsorozaton is, új belépőként pedig Balatonkenese és Balatonudvari csatlakozott. A feltételek optimális biztosításához a szervezők már tavaly ősszel megkezdték az idei rendezvények sportszer beszerzésének előkészítését. Ebben az évben összesen 3.470.000 forintot fordítottak erre a célra az EMMI Sportért Felelős Államtitkárság támogatásából. A nők részvételi aránya idén a tavalyi 35%-hoz képest 38,88 %-ra emelkedett, de néhány strandon ez az arány elérte a 45 %-ot is. Két éve még az összes résztvevő 74%-a a huszonöt év alatti korosztályból került ki, tavaly ez az arány 55%-ra módosult, 2021-ben pedig 54,34 %-kal zártak. Pozitívum, hogy sok strandról jelzik a magas számban visszatérő vendégek részvételét, akik várják és igénylik is a helyi programokat: a magyar résztvevők száma 37.268 volt, a külföldieké pedig 2.191 fő. Továbbra is a német ajkú területekről érkeztek a legtöbben, de jelentettek nagyobb létszámú lengyel, holland, román résztvevőt is. A helyi szervezők által regisztrált résztvevők száma alapján a strandröplabda, a vízi játékok és a foci volt a legnépszerűbb a sportolók körében. Süli