Friss | Balatoni Futár | Page 2

Category Archives: Friss

Rövid élelmiszerlánc szervezet kialakításán dolgoznak Somogyban

Az Interreg V-A Magyarország – Horvátország Együttműködési Program 2014- 2020 keretében támogatást nyert, lapunk hasábjain is immár több ízben bemutatott AgriShort projekt a zárásához közeledik. Augusztus végéig azonban még számos teendőjük van a projektben résztvevő szakértőknek. A Balatoni Integrációs Közhasznú NKft. partneri részvételével zajló projekt végső célja egy a Balaton-part somogyi területrészén működő, de az egész megyét átfogó rövid élelmiszerlánc szervezet létrehozása. E szervezet célja a rövid élelmiszerláncok fogalma és funkciója értelmében az lehet, hogy a termelői termékeket a lehető legrövidebb úton, maximum egy közreműködő szereplő közbeiktatásával juttassa el a potenciális vásárlókhoz. A projekt keretében lezajlott egy széleskörű piackutatás, mely rámutatott, hogy a térségben a helyben élő lakosság mellett a turisták, valamint a minőségi gasztronómia képviselői, éttermek, strandbüfék is jelentős vásárlói potenciált jelentenek a termelői termékek számára, azonban az alapanyagok és feldolgozott termékek értékesítési csatornái még nem megfelelő hatékonysággal épültek ki és működnek. E probléma feloldására az AgriShort keretében egy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Balatoni Integrációs Közhasznú NKft., helyi termék előállítók és Kujáni Katalin külső szakértő részvételével egy szakmai munkacsoport alakult meg, mely június-július folyamán előkészítette az augusztus végéig megalakításra kerülő „Balatoni Gazdapiac” rövid élelmiszerlánc csoport feladatait, céljait, jövőbeni arculatát. A „Balatoni Gazdapiac” egy rövid élelmiszerlánc kezdeményezés célja egy olyan, közösségi alapokon, széleskörű szakmai összefogáson alapuló, kezdetben Dél-balatoni termelői piac-hálózat, és hosszú távon többcsatornás közösségi értékesítési rendszer kialakítása, amely a magas minőségű termelői élelmiszertermékek számára kíván teret biztosítani. E termékek egyrészt kielégítik a térségben prosperáló magas minőségű gasztronómia igényeit a termelői termékek egy helyben, egy közösségi márkanév alatt, de az egyedi termelői arculat megőrzése mellett történő széleskörű megjelenítésével, másrészt, megjelenésük kreatív módja miatt turisztikai vonzerőként is funkcionálnak az érintett településeken. A „Balatoni Gazdapiac” koncepció első lépésként a hagyományos piaci rendezvények megszervezését, lebonyolítását és promócióját célozza azokon a településeken, ahol a turizmus és az infrastrukturális alapok biztosítottak. Hosszú távon azonban nem csupán piacszervezési, -összehangolási funkciót látna el, amelynek oka, hogy azonosítható olyan termelői igény, mely kiemelten az online értékesítés közösségi lehetőségeinek megteremtését, valamint a későbbiekben egy agrologisztikai központ („food-hub”) létrehozását tartja kívánatosnak. Éppen emiatt a koncepció úgy épül fel, hogy a piaci rendezvények szervezésével párhuzamosan a fentiekhez szükséges feltételeket is meg kívánja alapozni. E széles spektrumot átfedő tevékenységkörhöz, a közösségi értékesítés működtetéséhez ugyanakkor vélhetően egy önálló termelői csoport létrehozása szükséges, amely szintén célja a jelen projektnek. A rövid élelmiszerlánc csoport megalakítását a felek 2018. augusztus 15-én egy siófoki tanácskozáson tervezik, ahol az érintett termelők, amellett, hogy széleskörű szakmai plénum előtt fogalmazhatják meg javaslataikat és igényeiket, nyilatkozhatnak arról, hogy részt kívánnak- e venni a rövid élelmiszerlánc csoport munkájában és az általa szervezett programokon.

Anna-bál: budapesti lány lett a győztes

Valker Viktor a Kiss Ernő-díjas

A 193. Anna-bál szépe (középen) Tóth Kinga Zoé.
A z I. udvarhölgy (bal) Kanizsai Magdolna,
II. udvarhölgy Kovácsics Virág

Látványos bevonulással, huszárokkal, cigányzenével vette kezdetét a 193. balatonfüredi Anna-bál, melynek idei legszebbjei mindhárman elsőbálozók. Az aranyalma a fővárosból érkezett Tóth Kinga Zoé kezébe került, első udvarhölgye a kecskeméti Kanizsai Magdolna, második a veszprémi Kovácsics Virág. A mintegy ötszáz főnyi vendégsereglet a Vaszary-villa udvarán gyülekezett. Itt kapták meg a hölgyek az Erzsébet királyné kedvenc színeit (ibolya-lila) felidéző, egyedi, sorszámozott herendi porcelánszíveket. Az érdeklődők sorfala között elhaladó bálozókhoz a város és a nemzet XIX. századi üdvöskéjének, Blaha Lujza színművésznek egykori nyaralója (ma étterem) előtt csatlakoztak a protokoll-vendégek, táncosok, s az aranyalmát, a díjakat és a vállszalagot vivők. Elismerő taps jelezte, ha valaki ruhájával, lépteivel, mosolyával elnyerte a tetszést. A megnyitó – melynek az Anna Grand Hotel adott otthont – Erkel Palotásával vette kezdetét, majd a bál védnöke, Fercsák Róbert, Baja polgármestere mondott köszöntőt. Ebben kiemelte, hogy városában született Horváth Anna-Krisztina, aki később Balatonfüredre került, s édesapja rendezte leánya 18. születésnapjára azt a zenés- táncos estet, amelytől az Anna-bálokat „sorszámozzák”. Beszélt a két település közös vonásairól (víz, hal, kulturális programok stb.), a közelmúltban megkötött együttműködési szerződésről. A két város értéke hagyományaiban gyökerezik – tette hozzá. Az Anna-bál fővédnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a hagyományőrzés és az innováció jól megfér egymás mellett. Szólt arról is, hogy rövidesen innovációs központ nyílik a városban. Megemlítette, hogy a bálok fővédnöke mindig is a zalai főispán volt, így érzi „jogosnak”, hogy meghívott lehet, hiszen o is zalai származású. A bált rendező város polgármestere, Bóka István emlékeztetett: 1862-tol választanak bálszépét. Beszélt John Paget angol utazóról is, aki elragadtatással írt 1835-ös Anna-báli élményéről, konstatálva, hogy a magyar lányok milyen szépek. A 2003-ban alapított Kiss Ernődíjat idén az a Valker Viktor kapta, aki öt éve vallja magát füredi polgárnak, s számos programjával (pl. a világ élvonalába tartozó Concource d’ Elegance nemzetközi autós szépségversennyel) és támogatásával tette le névjegyét. A díjat Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója adta át (érdekesség: a manufaktúra a bálnál mindössze egy évvel

Barna Dorina, Palkovics László, Kontrát Károly,
Fercsák Róbert, Simon Attila, Bóka István

fiatalabb). A hagyományoknak megfelelően a Huszka-keringővel a táncos mulatság is kezdetét vette, miután az előző bál szépe, Barna Dorina Bóka Istvántól engedélyt kért a bál megnyitására. A táncokat a Magyar Állami Operaház balett-táncosai adták elő a hotel díszudvarában. Az első táncokat követően a herendi porcelánkészletekben felszolgált könnyű, ám igen látványos alkalmi vacsora következett, majd a szokásos séta: hadd lássa mindenki a nyakba akasztott szíveket, hiszen a közönség szavazatai alapján kerül a zsűri elé a legszebb tizenöt hölgy (idén pontazonosság miatt ez a szám tizenhat lett). A hirtelen jött égi áldás azonban nem kímélte az Anna-bált (mint ahogy az egész Balatont sem), s a hotel termeibe visszavonulva (kivetítők segítségével) lehetett csak követni a kiválasztottak bemutatkozását. A zsűri – Horgas Eszter (fuvolaművész), Kocsis Dorinna (a 185. Anna-bál szépe), V. Kulcsár Ildikó (Nők Lapja újságírója), Gömbös Lóránd (a Hungária Yacht Club elnöke), Schiff er Miklós (stílusszakértó) az eredményeket jóval éjfél után ismertette. Eszerint a 123. balatonfüredi Anna-bál II. udvarhölgye a veszprémi Kovácsics Virág, I. udvarhölgye a kecskeméti Kanizsai Magdolna lett. A bál szépe a 191-es porcelán szívet viselő Tóth Kinga Zoé, aki Budapestről érkezett a bálra. A megújult – Royal Garden, Rotschild, Apponyi mintás – herendi porcelánvázákat Bóka István, Simon Attila, Kontrát Károly államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Schiffer Miklós és Fercsák Róbert adták át a legszebbeknek ítélt bálozóknak. – Nagyon meglepődtem, hogy engem választottak első udvarhölgynek – mondta lapunk érdeklődésére a 19 esztendős kecskeméti gimnazista, Kanizsai Magdolna -, én még akkor is jól éreztem volna magam, ha a tizenötbe sem választanak be. Hozzátette: névnapi ajándékként kapta a báli belépőjegyet. A párja és annak szülei kísérték Füredre. Magdolna egyébként röplabdázik egy NB II-es csapatban, s szeretne egyetemre jelentkezni. A húszéves veszprémi Kovácsics Virág lett a második udvarhölgy. Idén fejezte be spanyol tanulmányait a Vetési Albert Gimnáziumban, s az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szeretné folytatni. A bálra párjával érkezett, s magával ragadta annak hangulata. Teniszezik, úszik, s ha csak teheti, családjával szívesen kirándul a Balatonra. A szintén elsőbálozó Tóth Kinga Zoé szakított a hagyományokkal, s a fehér helyett egy világoskék, egyszerű szabású, de nemes vonalú báli ruhában jelent meg. Tudatosan választottam, hiszen a párom is kék bársony zakót öltött erre az alkalomra – mondta többek érdeklődésére is. A győzelemre nem számított, s nem is azzal a céllal érkezett Füredre. Éppen ezért – tette hozzá – maradandó élménye lesz életének. A 26 éves hölgy ma már budapesti, de a Békés megyei Mezőkovácsháza szülötte. Két éve diplomázott PR szakon. A nagy sikert arató kísérő műsorban Roby Lakatos hegedűvirtuóz muzsikált a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar (művészeti vezető: Kováts Péter) kíséretével. A báltermekben Radics Ferenc és zenekara játszott, fellépett Farkas Gábriel & His Band. Az Anna-bál vendégei között ott volt India, Olaszország nagykövete, Esztergályos Cecília színmuvész és a közélet számos prominense. A hatnaposra bővült Anna-fesztivál része volt a prímásverseny, a Magyar Állami Operaház szabadtéri koncertje, a Vörösmarty és Krúdy által is megírt szívhalászat és az utcabál is. Befejezésül a bál szépei a három nemzeti ménesgazdaság – a mezőhegyesi, a szilvásváradi és a bábolnai – díszfogataival kocsikáztak végig a városon, s a nagyközönségnek is bemutatkoztak a Kisfaludy Színpadon. szöveg és képek: Zatkalik András

Miskolci leány lett a Miss Balaton győztese

A miskolci egyetemista, Tóth Lilla Hanna fejére került a legszebbnek járó korona a Balatonfüreden rendezett Miss Balaton szépségversenyen. Első udvarhölgye Foczkó Dalma, a második Biró Barbara Cynthia lett. Ötödik alkalommal került sor augusztus elején a Miss Balaton szépségversenyre, melynek a tizenkettes döntő mezőnyébe egyetlen balatoni leány sem került be. A Balaton Szabadidő Központ elegáns környezetében színvonalas műsor keretében láthatta a nagyérdemű azokat a hölgyeket, akik többnapos felkészítő tábor után léphettek a kifutóra, ám a tábort megelőzően többhónapos „edzés” részesei voltak. A leányokkal szakemberek, illetve a korábbi szépségversenyek győztesei foglalkoztak. Többek közt a járást, a kommunikációt, a mindennapitól eltérő viselkedést tanulták. A 12 döntős versenyző négy körben mutatkozott be a zsűrinek és a nézőtér sok-sok szimpatizánsának. Láthattuk őket sportos, elegáns viseletben éppúgy, mint bikiniben. Nem túlzás a frázis (a zsűrinek nehéz dolga volt), de az Epres Judit vezette zsűrinek (melyben ott ült Debreczeni Zita és Dobó Ági is) igencsak sok szempont alapján kellett döntenie. Úgy hírlik, konszenzus alapján hozták meg „ítéletüket”. A szokásos „kivárakoztatásos” eredményhirdetés elébb néma csendes, majd ovációs hangulatban történt. Eszerint a 2018. esztendo Miss Balaton szépségkirálynője a stylistként is dolgozó miskolci egyetemista, Tóth Lilla Hanna lett, akit láthatóan meghatott helyezése, jóllehet számos versenyen indult, s gyermekkorától fogva modellkedik. Első udvarhölgye Foczkó Dalma, a második pedig Biró Barbara Cynthia lett. A zsűri mellett a közönség is voksolhatott. A legtöbb szavazatot a 18 esztendős Ludman Fruzsina kapta, őt Petri Beatrix és Tóth Lilla Hanna követte. szöveg és kép: Zatkalik

Figyelnek a zavarosban horgászókra a Balatonnál

A tavaszi időszaktól kezdődően megszaporodott a halászati őrök munkája a Balatonnál. A szabálytalankodók listáját továbbra is az engedély nélküli horgászok vezetik, mögöttük csak kissé lemaradva azok, akiknek a fogási napló vezetése jelent még mindig kihívást. Az év leghidegebb napjaiban, január- februárban több ízben a gereblyézők adtak munkát a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. munkatársainak, a halőrök négy esetben készítettek perdöntő felvételeket azokról – a horgászok körében is megvetést kiváltó esetekről -, amikor a lehűlő vízben csoportosan menedéket kereső keszegeknek okoztak szenvedést. Az időjárás jobbra fordultával több olyan horgász is vízpartra merészkedett, aki előtte „elfelejtett” új állami és területi jegyet váltani. Harmincnyolc ízben fordult elő, hogy semmilyen horgászatra jogosító okmányt nem tudott felmutatni a szabályszegő, heten kiváltották ugyan állami engedélyüket, de területi jegyet nem vásároltak. Még mindig sokan gondolják úgy, hogy megúszható a fogási napló hiányos vezetése. Kilencen szerették volna megspórolni a tintát az okmányban, egyúttal takarékosan bánva a kvótával is, ám a halászati őrök résen voltak. Kilencen három bottal próbáltak időt spórolni, heten pedig oly türelmetlenül várták a kapást, hogy a méretkorlátozást figyelmen kívül hagyva tartották meg a kifogott halat, hárman a tilalmi időt nem vették komolyan. Két alkalommal próbálkoztak 70 centiméternél nagyobb pontyot elvinni a vízpartról. Szerencsére mind a Tihanyban, mind pedig a Balatonkenesén horogra akadt „óriás” visszanyerte szabadságát, továbbra is a Balatonban várják a remélhetőleg tisztességes szándékú horgászokat. A horgászrendben megszabottnál több halat tartott meg négy pecás, egy esetben szigonnyal próbálkozott halat fogni a trükkös orvhalász a Határkülvízcsatornán. Áprilisban, a ponty ívási időszakában jelentek meg az eresztőhálós orvhalászok a Nyugati- övcsatornán, annak ellenére, hogy a környéket ebben az időszakban kiemelten figyelik. Mindhárom esetben – bűncselekményről lévén szó – bíróság dönt majd az elkövetők sorsáról. A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban a helyi horgászok mellett a vendéghorgászok adnak még több munkát a halászati őröknek. A legtöbb probléma megelőzhető lenne, ha az ideérkezők a horgászat megkezdése előtt elolvasnák a helyi horgászrendet, melynek több pontja eltér (szigorúbb) az országos szabályozástól. A halgazdálkodási társaság kiemelten felhívja azok figyelmét, akik behúzós módszerrel szeretnének horgászni, hogy 2018. január 1-jétol az új éves behúzós jeggyel más módszer nem űzhető és kvóta nem tartozik hozzá. KA

Kincsek a földben – ki tarthatja meg?

Kis szerencsével bárki találhat régészeti leletnek számító tárgyat földmunka, bontás, építés, illetve tudatos keresés során. Joggal merül fel a kérdés: kinek a tulajdonát illeti a múlt egy-egy relikviája. Az érdekes témával az Új Almádi Újság foglalkozott legutóbbi számában. Minden embert lenyűgöz, ha letűnt korok értekeit tarthatja kezében. Véletlen folytán – vagy akar tudatos keresés eredményeként – sokan hozzájutnak régészeti leletnek számító tárgyakhoz – írja a cikk szerzője, Péterváry Tamás régész, aki azonnal rátapint a lényegre: miért is lényeges, hogy régész vagy a leletek gyűjtésével foglalkozó, múzeummal baráti viszonyt ápoló önkéntes találja meg ezeket a tárgyakat? Egy tárgy értékét általában annak anyaga, külleme határozza meg. Csakhogy a régész szamara nem a piaci ár vagy a lelet esztétikai jellemzői, sokkal inkább a múlt életkörülményeiről árulkodó információ a fontos – magyarázza a szakember. Balatonalmádi közigazgatási határán belül 24 régészeti lelőhely ismeretes. Ezek közül több műemlék – pl. a település történeti magjaként meghatározható Vörösberény középkori eredetű református temploma – a közösség számára meghatározó tájelemnek számít. Ilyen például a Balatonalmádi és Szentkirályszabadja közötti Várhegy, melynek nyugati oldalán 150-200 méter hosszú, nagyjából É–D-i irányú őskori sánc figyelhető meg, melyet a régészek egy félbehagyott földvárépítkezés emlékének tartanak. A lelőhelytől nyugati irányban, már Szentkirályszabadja területen több korszak erődítéseinek nyomat ismerjük. Bizalmas információk alapján tudjuk – írja Péterváry Tamás –, hogy a közelmúltban kiterjedt törvénytelen kutatás keretében több középkori érmekincslelet került elő ebben a régióban. Ezek a leletek (sajnos) a bennük rejlő sok évszázada a földben szunnyadó történetüktől megfosztva tűntek el az illegális műkincs-kereskedelem félhomályos piacterén. A fémkeresőzés Magyarországon alapvetően illegális tevékenység, melyre csak a területileg illetékes múzeummal való hivatalos együttműködés során van lehetőség. A Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém) országos szinten is kiemelkedő, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot ápol az együttműködést kereső, más szóval „múzeumbarát” fémkeresőzőkkel. A közös kutatások eredményeként számos tárgyat sikerül megmenteni a múzeum számára. Ezek a tárgyak pontos koordinátákkal ellátva helyhez köthetőek, kiértékelésük segítségével az előkerülési helyük sokkal jobban megismerhető. A tárgyakból kinyert ismeretanyag megosztása a múzeumi szakemberek felelőssége. Ennek a felelősségnek tudatában joggal állítjuk – összegzi a szakember –, más a szakember kezében a lelet. Tényként szögezhetjük le: a talált kincs a magyar államot illeti, annak leadása kötelező, megtartása, s az azzal való kereskedés bűncselekménynek számít. Minthogy a teljes Balaton régióban számos feltáratlan kincs rejtőzik egyelőre háborítatlanul a földben vagy épületekben, célszerű közös kincseinkre közösen vigyázni… -k -s