Category Archives: Friss

Túlteljesítette tavalyi telepítési tervét a halgazdálkodási zrt.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2017 március eleje és november vége között végezte a balatoni és kis-balatoni haltelepítéseket. A munka nagyságát jól jelzi, hogy százhuszonegy fuvarral, összesen közel tízezer kilométert megtéve, harmincnégy helyszínen történtek telepítések. A munkafolyamatokat a részvénytársaság az évek óta hatásosnak minősíthető módon kommunikálta a horgászok felé: az eseményt megelőző napon „haltelepítési előrejelzést” adott közre honlapján, majd a pontos időpontot a „percről percre” tudósításukból ismerhették meg az érdeklődők. Emellett az adott helyszínen illetékes horgász egyesület elnökét minden esetben telefonon értesítették, tehát 2017-ben sem telepítettek úgy halat a Balatonba, hogy ne lett volna jelen helyi horgász, aki a haltelepítés sikeres lezajlását aláírásával tanúsította. A cég munkatársai minden telepítési nap zárásaként a honlapon fényképekkel – gyakran videóval is – ellátott „haltelepítési beszámolót” adtak közre. Azok a horgászok, akik esetleg lemaradtak az aktuális információkról, még mindig pótolhatják ismereteiket, hiszen a haltelepítésekről szóló összes hír és fotó visszakereshető a honlapon a „haltelepítési hírek” feliratra kattintva S hogy milyen halfajok állománya bővült az elmúlt évben a magyar tengerben? Nos, elsőként érdemes szemügyre venni legnépszerűbb horgászhalunkat, a pontyot, melyből éves szinten háromszázezer kilogramm vegyes, két-három nyaras korú a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. telepítési kötelezettsége. A pontytelepítések fő időszaka az ősz, mert ekkor történik a tógazdasági halastavak lehalászása, ám az éves mennyiség ötödét már tavasszal és nyáron kihelyezték. Összesen a tervezettnél csaknem két tonnával több pontyot sikerült a tóba engedni, a medencék közötti megoszlás pedig a következő volt: keleti-medence (Zamárdi, Siófok, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred, Tihany).: 101 802 kg, középsőmedence (Szántód-rév, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Fonyódliget, Balatonudvari, Balatonakali, Révfülöp).: 94 581 kg, nyugati-medence (Badacsonytomaj, Vonyarcvashegy, Keszthely, Balatonberény, Fonyód).: 105 540 kg. Érzékelhető tehát, hogy a horgászok igénye szerint igyekeztek a szakemberek a telepítéseket időben és térben is elosztani. A haljelöléses vizsgálatokból azonban kiderül, hogy a halállomány az élőhelyi- és táplálék viszonyok alapján oszlik el a tóban, nem pedig a haltelepítések helye szerint. Egynyaras süllőből tavaly összesen 6 627 kg-ot telepítettek, s így már elmondható, hogy negyedik éve jelentősen túlteljesítik a hat tonnás éves kötelezettségüket. Előnevelt csukából kétszázhetvenegyezer darab került a Balatonba, amely huszonegyezerrel haladja meg a nonprofit zrt. tavalyi feladatkörében rögzített mennyiséget. A „pályakezdő” csukákat idén is oxigénnel felfújt zsákokban szállították a vízpartra, ahol a helyi horgászok a csónakjaikból, valamint a részvénytársaság munkatársai a halőri motorcsónakokból engedték őket szabadon a parti növényzet előterében. A menyhal újrahonosítási program ugyancsak sikeresnek mondható: ebből a fajból összesen kétezer-egyszázötven egynyaras, hatezer előnevelt és negyvenezer darab zsenge ivadék került a tóba 2017-ben. Kétnyaras korú compóból a kötelezettség ötszörösét, ezer kilogrammot telepítettek be a Balaton Halállományáért Alapítvány segítségével. Az elmúlt év jelentős szakmai sikereket és elismeréseket hozott, hiszen korábban nem volt rá példa, hogy a balint mesterségesen szaporították és intenzív körülmények között nevelték volna. Így nyílt lehetőség arra, hogy jelentős mennyiségű, pontosan háromezer-hatszáz darab kétnyaras balint sikerült kihelyezni a tóba. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Kis-Balatonon is végzett haltelepítéseket: ide negyedmillió előnevelt ponty és kétszázezer előnevelt süllő került – ez a vízterület ugyanis tápanyagban elegendően dús az ivadékok felneveléséhez. SF

Környezettudatos fogyasztói magatartás – lehetőség a helyi gazdálkodók támogatására

A környezettudatos fogyasztói magatartás egy olyan életmód része, amely előtérbe helyezi az ökotudatos vásárlási megfontolásokat, és a minél kisebb környezeti terhelést részesíti előnyben a mindennapi szükségletek megteremtése és beszerzése során. Olyan környezetbarát hozzáállás is jellemzi, amelyben a környezetéért való tenni akarás és a zöld megoldások iránti érdeklődő szemlélet egyaránt meghatározó. Napjainkban szerencsére egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságot vásárlásaik során, és előnyben részesítik a termékek előállításával kapcsolatban a környezettudatos megoldásokat. A felmérések szerint a magyar fogyasztók preferálják a hazai termékeket, de ennél tovább kell lépnünk a helyi termelők felé. A helyi és szezonális termékek vásárlásával a helyi gazdákat támogatjuk. A helyi, szezonális alapanyagok, a legelőn nevelt állatok húsa és teje, a vegyszer-maradékoktól mentes gyümölcsök nem csak a saját családunk, hanem a Föld egészségére is jó hatással vannak. Ráadásul a “zöldséggel” sokszor kevesebbért lakhatsz jól! Minél közelebbről jött zöldséget fogyasztasz, annál frissebb és egészségesebb amit eszel, hiszen a helyi termelő akkor szüretel, amikor a terményei megérnek, míg a külföldről érkező zöldségeket és gyümölcsöket még éretlenül szedik le és a hajókon, kamionokban vegyszerek használatával kényszerérlelik. Minél közelebbi alapanyagokat használunk fel ételeink elkészítéséhez, annál kevesebb lesz az az élelmiszer-kilométer, ami a környezetünket terheli. A külföldről ideszállított, télen is kapható eper „ízét” mindenki jól ismeri. Ne engedjünk a kísértésnek és válasszuk a helyi. szezonális, egészséges, környezet- és pénztárcabarát zöldségeket minden hónapban. Táblázatunk ehhez nyújt segítséget! A megjelenést támogatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Elismerés a legjobbaknak

A kitüntetettek: Verb István, Jamrik Péter, Horváth Róbert és Nátrán Albin

A „Balatoni Régió Közbiztonságáért” díj 2017. évi kitüntetettjei

Hagyományaihoz híven, az év utolsó testületi ülésén Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke köszönetét fejezte ki azoknak a szakembereknek, akik önzetlenül, hivatali vagy társadalmi funkciójukat, kötelezettségeiket messze meghaladva sokat tettek a régió közbiztonságáért. Ebben az évben Horváth Róbert, Nátrán Albin és Verb István részesült kitüntetésben, míg Jamrik Péternek, a tanács közbiztonsági testülete elnökének két évtizedes munkáját jutalmazták elismerő oklevéllel. Horváth Róbert, a Zala megyei Polgárőr Szövetség elnöke 1959-ben született Zalaegerszegen. A Nagylengyeli Polgárőr Egyesületnek 1997-ben lett a tagja. Egy évvel később választották meg a Zala Megyei Polgárőr Szövetség titkárának, 2010 februárjától pedig a szervezet elnöki tisztét tölti be. Sokrétű ismereteit az OPSZ Ifjúsági, Sport és Karitatív alelnökeként is kamatoztatja. Megyei elnöksége során kiemelt figyelmet fordít a Balaton-parti települések jó közbiztonságának megőrzésére. Kiemelten támogatja a Balaton-parti egyesületek működését, technikai eszközökkel való ellátottságát. Ennek részeként rendszeresen támogatja a Gyenesdiáson megvalósuló „Vendég polgárőr” programot. Ebben a programban 2017-ben közel nyolcszáz polgárőr vett részt – ők kilencezer közterületi szolgálati órát teljesítettek. Támogatásával vált lehetségessé idegenforgalmi idényben Keszthelyen a huszonnégy órás polgárőr szolgálat is. Az idegenforgalmi idényben intézi a Balaton-parti települések rendezvényeinek polgárőr biztosítását, illetve az olyan nagyobb rendezvényeket, amelyek több Balaton-parti települést is érintenek. Rendszeresen részt vesz a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság munkájában. Ebben az évben a BKKB polgárőr részének házigazdája volt, ő irányította a tóparti megyék balatoni polgárőr egyesületeinek közös tevékenységét. Mint az OPSZ ifjúságért is felelős alelnöke, 2012 óta szervezi az Országos Polgárőr Ifjúsági Tábort Gyenesdiáson. A megye rendőri vezetése, az irányításával dogozó polgárőrök is megbízható, következetes és lelkiismeretes vezetőnek tartják. Önkéntesen, térítés és ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenysége, személyes aktivitása és szakmai hozzáértése, a mindennapok során tanúsított helytállása példaértékű. Nátrán Albin, az OMSZ Közép-dunántúli Regionális Mentőszervezetének vezető mentőtisztje Várpalotán született 1970-ben. Az Országos Mentőszolgálat kötelékében 1987 óta teljesít szolgálatot. A megye több mentőállomásán dolgozott előbb mentőápolói, majd mentőtiszti munkakörben. 1997-tol a megyei mentésirányítás szolgálatvezetője. 2006-tól tíz éven át látta el a Veszprém megyei mentésirányító csoport vezetői pozícióját. Tavaly júliustól Veszprém megyei vezető mentőtiszt. Mind irányítócsoport vezetői, mind vezető mentőtiszti beosztásában számos éles és gyakorlati helyzetben járult hozzá Veszprém megye védelméhez. Példamutató személyiség munkahelyén és lakóhelyén egyaránt. Vezetőtársaival és a dolgozókkal jó szakmai kapcsolatot ápol. Munkáját nagy odaadással és kiváló szakmaisággal végzi, kifogás munkájával kapcsolatban soha nem merült fel. A mentőmunka iránt érzett elhivatottságát igyekszik átadni a megye kollektívája részére is. 2010-ben bekapcsolódott a vízimentők sürgősségi betegellátási feladataiba. Szabadidejében is az életmentés az egyik meghatározó célja. Részvételével a vízi rendezvények egészségügyi ellátása kiemelkedő színvonalú. A Balatonon rendezett nemzetközi vitorlás versenyek biztosításában évek óta odaadóan vesz részt. 2011 óta az oktatás-, képzés-, továbbképzés és kompetencia fejlesztés számos programjában vesz részt oktatóként úgy az egyes szervezetek, mint a megye-, a Balaton- és a régió igényei szerint. A FINA 2017 világbajnokságon nyújtott kiemelkedő szervezői és irányítói tevékenységéért Tarcsa Csaba dandártábornok, Veszprém megye rendőr-főkapitánya emlékplakettet adományozott részére. Ez utóbbi rendezvény kapcsán a társszervezetekkel való együttműködés példás kialakításáért merült fel több szervezet részéről munkájának ilyen irányú elismerése. Verb István rendőr őrnagy, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Vízi-közlekedési Osztályának osztályvezetője 1968-ban született Lengyeltótiban. 1991. augusztus 1-jétől teljesít hivatásos rendőri szolgálatot, első időszakban a Siófoki Rendőrkapitányság Balatonlellei Rendőrőrsének járőre. 1997. szeptember 1-jén kerül a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Fonyódi Vízirendészeti Rendőrőrs állományába, hajóvezetőnek. 2002-tol megbízott őrsparancsnok, majd a Rendőrtiszti Főiskola elvégzését követően 2007-tol kinevezett őrsparancsnok. 2010 júniusától a BVRK Igazgatásrendészeti Osztályvezetői feladatait látta el. 2012 decemberében a BVRK Vízi-közlekedési Osztály vezetőjének nevezik ki – ezt a beosztását ma is nagyon magas szinten látja el. Nevéhez korábban hajóvezetőként és a végrehajtásban mai napig is résztvevő víziközlekedési osztályvezetőként sok sikeres életmentés, eszközmentés – vízíjárművek, fürdőeszközök – fűződik. A magas szintű szakmai tevékenysége során kialakult nyugodt, határozott, kiegyensúlyozott, udvarias intézkedési kultúráját közvetlenül kamatoztatja a vízirendészeti munka során. Tevékenységével vezetői, munkatársai, lakókörnyezete elégedett, hiszen segítőkész, jól kommunikál, és a szakszerű határozottság mellett az ügyfélbarát ügyintézés jellemzi. Jogi-szakmai ismereteinek továbbfejlesztésére önképzés keretében is törekszik, valamint a Balatonhoz, a vízhez, és a hajózáshoz kötődő általános műveltségét folyamatosan emeli. Előkészítette a Balatonfüred előtti vízterületen megrendezett FINA VB és FINA MASTERS VB vízirendészeti biztosítását, komoly szerepe volt a rendezvény sikerében és a kockázatok lehetséges elkerülésében. A BVRK az ő kiváló szakmai munkájának is köszönheti, hogy a FINA VB vízirendészeti biztosítása során számos gratulációt, pozitív szakmai visszajelzést kapott. Ezen túl a Balaton-átúszás, a Kékszalag és más kiemelt vízi-rendezvények biztosításában vesz részt, mint közvetlen irányító parancsnok, valamint szervezi és vezényeli a rendőrőrsök szolgálatát. Személye garancia a mindenki számára elfogadható együttélés Közép-Európa legnagyobb – és talán legbiztonságosabb – taván.

Területrendezési törvény: előtérben az értékek védelme

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A tanács decemberi ülésén – Bóka István elnökletével – számos, a térség jövőjével kapcsolatos témát tárgyalt. Első napirendi pontként tájékoztatót hallgatott meg a balatoni fejlesztésekhez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről. Kovács Bence, a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a tóparton – a hazai és uniós források biztosításának köszönhetően – ütemterv szerint folynak a munkálatok. Ezek közül jelentőségében és anyagi vonzatában egyaránt kiemelkedik a déli vasút rekonstrukciója, de több olyan beruházás előkészülete is megtörtént már, melyek a turizmushoz és a környezetvédelemhez kötődnek. Ilyen például a keszthelyi Festetics-kastély rekonstrukciója, a Kis-Balaton projekt, a füredi Lóczy-barlang látogatóközpont kialakítása, s több tematikus – közöttük vizes – élménypark létrehozása. A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaszi pályázatának köszönhetően szinte valamennyi balatoni strand felújítása megkezdődött – néhány helyen még a szezon után, sőt jövő tavasszal is láthatunk szorgos munkáskezeket. A grémium ezt követően elismeréssel adózott a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének, a több ezer fos tagságnak azért az áldozatkész tevékenységért, melyet évtizedek óta kifejtenek lakóhelyük és a magyar tenger érdekében. Kőhalmi Balázs, a BCSZSZ alelnöke az írásos előterjesztést kiegészítve arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetség – az előző évekhez hasonlóan – az együttműködést kereső civil szervezetek érdekeit képviselve folytatta munkáját. – Igyekeztünk minél több olyan rendezvényen, fórumon, eseményen részt venni, ahol a Balaton és térségének természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetének javítása, fejlesztése került napirendre. Céljaink, vállalt feladataink azonosak: a Balaton és térsége természeti értékeinek megőrzése, a gazdasági fejlesztések összehangolása, s ezek megvalósításával az itt élő embereknek szép, egészséges, természetes és biztonságos környezet biztosítása. A koordináció azonban nemcsak régiós szinten valósul meg: szövetségünk aktív tagja a Living lakes, közismerten az „élő tavak” nemzetközi hálózatának – elmondhatjuk tehát, hogy a nagyvilágban a Balaton képviseletét látjuk el. A partnerek 2017. évi munkájának ismertetése a Balatoni Szövetség előterjesztésével folytatódott. S ha csak címszavakban jelezzük teendőiket, máris érzékeltetjük, milyen szerteágazó tevékenység zajlik a régió legrégebbi társadalmi szerveződésénél. A Balassa Balázs által irányított elnökség koordinálja a strandok minősítését, dönt a Balaton-díjak odaítéléséről, gondoskodik a szúnyogok gyérítéséről, szervezi a Virágos Magyarország települési vetélkedőt, s a régiós borversenyt. S természetesen hallatja hangját mindenütt, ahol a tájegység gondjai, jövője előtérbe kerül. Így volt ez idén is, hiszen három alkalommal találkoztak a Miniszterelnökség képviselőivel – az állandó téma az Országos Területrendezési Terv és a Balaton-törvény tervezett felülvizsgálata volt. A kölcsönös tájékoztatás a decemberi BFT ülésen folytatódott, ahol ugyancsak Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár képviselte a kancelláriát. Elmondta, hogy 2014-tol az építési jogszabályok terén szemléletváltás kezdődött. Ennek része, hogy valamennyi településnek el kell készítenie az arculati kézikönyvet és a rendezési tervet. Hangsúlyozta, hogy a területrendezési törvény egységes lesz, s benne markánsan jelenik meg az építészeti és tájvédelmi értékek mentése, megóvása. Az új koncepció indokolttá tette a digitális térkép létrehozását, amely pontos és naprakész információt nyújt felhasználóinak. Örvendetes – s talán kézenfekvő is – hogy az önkormányzatok díjtalanul hívhatják le a rájuk vonatkozó adatokat. A Balaton-törvény előkészületeivel kapcsolatosan megtudhattuk, hogy a jogszabály prioritást ad a turisztikai célú fejlesztéseknek, a víz megközelíthetőségének. Hamarosan megtörténik a partvonal pontos megjelölése, s ezzel megszűnnek azok az anomáliák, melyek szerint esetenként a nádas és a nyílt víz is belterületként van nyilvántartva. Az államtitkár kitért arra is: az addigi személyes találkozások, egyeztetések során beérkezett észrevételek, javaslatok nagy segítségére vannak a törvényjavaslat készítőinek abban, hogy megértsék a térség problémáit és olyan törvénytervezet születhessen meg, amely nem akadályozza a fejlesztéseket, ugyanakkor megoldást jelenthet számos most fennálló problémára. Szándékuk a területrendezésben is a hierarchikus jogalkotás megtartása: a törvényi szabályozást követni fogja a hozzá kapcsolódó kormányrendelet, majd a helyi rendeletek egészítik ki a sort. A helyi problémákra helyben kell megoldást találni, ezért – a törvény, illetve a kormányrendelet keretein belül- minél több területen a helyi szabályozásra bíznák a döntéseket. A Mozdulj Balaton idei tapasztalatairól szóló beszámolóban Bartsch János, a programsorozat szervezője elmondta, hogy összességében harminchét strandon több mint huszonkétezren vettek részt a vetélkedőkön, s az ígéretek szerint a rendezvény jövőre is megkapja a szükséges anyagi támogatást. A testület az elmúlt években rendszeresen foglalkozott a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín fejlesztési feladataival. A decemberi előterjesztés a projekt fontosabb aspektusait emelte ki, mely szerint a kijelölt terület – egyedi vonzerejét kihasználva – további turisztikai funkcióval bővüljön és a fenntartható hasznosítás révén önálló attrakcióvá váljon. Ehhez a nemzetközi igényeket is figyelembe véve szükséges a meglévő, illetve további új attrakciók fejlesztése. Cél a térségben található kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése, védelme és bemutatása a turisztikai funkció kialakításával. Valamennyi projekthelyszínen kiemelt szempont, hogy hosszú távon, gazdaságilag fenntarthatóan működjenek a fejlesztett attrakciók. A grémium ülésén a pénzügyi kérdések között szerepelt a jövő évi költségvetés is. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2018-ban is várhatóan kétszázhúszmillió forint fejlesztési forrást fog biztosítani a Balaton Fejlesztési Tanács részére. A forrás felhasználásának feltételeit a BFT és a Minisztérium között kötendő megállapodás fogja szabályozni. A 2018. évi forrásból – többek között – településfejlesztési beruházásokat, kiemelt rendezvényeket támogatnak, előtérbe kerül a köz- és vízbiztonság fejlesztése, finanszírozzák a Balatoni Partnerségi Programot, a Mozdulj Balaton rendezvényeket, valamint a világörökség fenntartási terv készítését is.

Balatoni demográfiai prognózis és kihívásai

A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a Balatoni Partnerségi Napok rendezése keretében vizsgálja a demográfiai változásokat, az azzal kapcsolatos kihívásokat és az életminőség javító kezdeményezések lehetőségeit a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. A témakörben immáron második alkalommal rendeztek tanácskozást a minap Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban. Mint már a bevezetőben elhangzott: az elemzést indokolja a helyi társadalom idősödése, az idősebb korúak nagyobb számú turistaforgalma, aminek következtében újabb feladatok jelentkeznek. Nemzetközi kutatások, tanulmányok mutatnak rá, hogy a következő két évtizedben Európa társadalmainak öregedésével a tagállamok komoly kihívások elé néznek. A rendezvényen elemezték az eddigi felmérések, kutatások ismertetett megállapításait, melyek a jövőt érintően gazdasági, gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi szempontból fontosak lehetnek. A BFT civil közösségek és szakértők bevonásával végzi ezt a munkát, gondot fordít arra, hogy a jó gyakorlatok széles körben kölcsönösen megismerhetők legyenek és elterjedjenek, valamint új megoldási javaslatok kerülhessenek kidolgozásra. A Balaton Fejlesztési Tanács számára nagyon fontos, hogy az országos folyamatok mellett a regionális folyamatokra is legyen rálátás, ezért megrendelte a KSH Népességtudományi Intézettől a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népesség előrejelzése (2041) és várható hatásai témájú tanulmányt, melyet Obádovics Csilla, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa ismertetett. A 2003-ban készült népesség-előreszámítás a népesség fokozatos öregedését, ezzel párhuzamban a fiatalkorú népesség létszámának és arányának csökkenését, ugyanakkor az idős népesség társadalmon belül elfoglalt súlyának jelentős növekedését vetítette előre. Kiemelésre került, hogy a természetes reprodukció mértéke messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges minimális értéktől, a vándorlásból származó népességnyereségi folyamatok bizonytalanok, így külső beavatkozás nélkül aligha fenntartható a népességszám. Az üdülőkörzet területének össznépessége kismértékben csökkent, a belső területi egyenlőtlenségek mérséklődése helyett inkább nőttek a különbségek. Az üdülőkörzet egészére a korábban vázolt főbb tendenciák helytállónak bizonyultak, a Balaton térségének népessége öregszik, a fiatalok aránya csökken. Számottevően növekedni fog a 80 év felettiek száma is. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népessége az előreszámítások szerint 2041-re összességben kevesebb lesz, mint amennyi jelenleg, amivel párhuzamban lényegesen kevesebb fiatalkorú, de sokkal több idős, illetve nagyon idős ember lakja majd. Kormányzati képviseletben Hulák Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Idősügyi és Nyugdíj-biztosítási Főosztályának vezetője a tendenciákhoz igazodó kormányzati feladatokról beszélt, amikre a várható élettartam egészségben való eltöltése érdekében kell felkészülni. A demográfiai folyamatokhoz való alkalmazkodásban trend az életminőség javítását célzó lehetőségek biztosítása, az aktív idősödés körülményeinek megteremtése, hogy az életkor előrehaladásával társadalmilag és gazdaságilag egyaránt mind tovább maradjanak aktívak a nyugdíjkor felettiek. Ennek megvalósításához szükséges, hogy kapjon elismerést az idősek aktív szerepe, tudatosítani kell a kor értékét. Szó volt a konferencián a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásról, amelyek a nyugdíjasok munkaerőpiaci jelenlétét hivatottak elősegíteni, a munkáltatói közterhek enyhítésével is. Az idős-ügy átfogó intézkedései magába foglalják a munkaerőpiacon való szerepvállalás, az egészségügyi állapot és családi szociális körülmények kapcsolatrendszeréből adódó feladatokat. A felmerülő problémák helyben való eredményes kezelésével kapcsolatosan került előtérbe az önkormányzati gondoskodás, a példaérték kormányzati elismerése, az Idősbarát Önkormányzat-díj odaítélésével. A címet az Idősügyi Tanács javaslata alapján a szociális miniszter és belügyminiszter 2004-ben együttes rendeletével alapította, arra való figyelemmel, hogy az önkormányzatok tehetnek legtöbbet a komplex időspolitika érdekében. A díjat pályázat útján azok az önkormányzatok nyerhetik el, amelyek a szociális gondoskodás körébe tartozó kötelező idős-ügyi alapfeladataikat egyebek mellett példamutatóan teljesítik, elősegítik az időskorúak helyi szervezeteinek működését, civil szervezetekkel és önkéntes segítőkkel együtt munkálkodnak az időskorúak életvitelének javításáért, széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket, a közéletbe, annak alakításába. A balatoni térségben ezen munkáért eddig a Somogy megyei önkormányzat és idén Lengyeltóti város önkormányzata részesült idős-barát kitüntetésben. Az elhangzottakkal összefüggésben esett szó az idős-foglalkoztatás lehetőségeiről egy Somogy megyei példán keresztül, majd a keszthelyi önkormányzat idős-ügyi programját mutatta be Nagy Bálint alpolgármester, Keszthely Város Idősügyi Tanácsa elnöke. Eszmecsere zajlott le egyéb idős-barát kezdeményezésekről, köztük a senior-torna képzésről, a senior turizmusról. Jászberényi József tartott előadást a példaértékűen működő, Budapesti Zsigmond Király Egyetem „Senior Akadémia” üzemeltetése, jó gyakorlatai, képzési metodikája témakörében. Az idős-turizmust, továbbá a nemzedékek közös tevékenykedését a Rozsdamarók Veterán Jármű Egyesülete képviselte. Az előadások megtalálhatók a Balaton Fejlesztési Tanács weboldalán. H. Á.

A Balatoni Partnerségi Napok régiós szakmai együttműködési rendezvénysorozatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja.