Category Archives: Friss

Elstartolt az észak-balatoni vasútvonal villamosítása

Megkezdődtek a munkálatok az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszán, ezzel párhuzamosan pedig hamarosan négy település – Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs – állomásának korszerűsítése is elindul. Az ötvenöt kilométer hosszú pályaszakaszon 2021 áprilisában indulhatnak el az első villanyvonatok, s ezzel újabb magyarországi vasútvonalon válik lehetővé a dízelvonatok kiváltása korszerű, környezetbarát szerelvényekkel – közölték a projektet konzorciumvezetőként irányító Vasútvill Kft. szakemberei.

Alsóörsi vasútállomás – változásra várva

Mintegy másfél év múlva gördülhet végig az első villanyvonat a Balaton északi partján. A villamosítási és pályafelújítási munkákkal párhuzamosan átépítik és akadálymentesítik Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomásait. Alsóörsön a használaton kívüli vágányokat megszüntetik, ám a hálózat üzemeltetéséhez telephelyet, s új járműtároló épületet létesítenek. A beruházás keretében a napjainkra már funkcióját vesztett csonkavágányt is elbontják Balatonalmádiban. A Szabadbattyánon meglévő villamos alállomást is kibővítik, a pályarekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően pedig az eddigi sebességkorlátozások is megszűnnek a vonalon. Az állomásokon az új vágányhálózat és a szükséges kitérőcserék mellett – az utaskiszolgálás színvonalának növelése érdekében – korszerűsítik a térvilágítást, ötvenöt centiméteres magasperonokat és hét esőbeállót építenek. Előkészítenek olyan, a későbbi fejlesztésekhez szükséges csatlakozási pontokat is, amelyek lehetővé teszik a korszerű jegykiadó automaták és a vizuális utastájékoztatás kiépítését, így azokat a peron bontása nélkül lehet majd a jövőben telepíteni. A közlekedés biztonságának növelése érdekében öt állomáson átalakítják a biztosító berendezéseket, valamint több, szintbeni keresztezést biztosító útátjárót és gyalogos átjárót is átépítenek. – Az érintett vonalszakaszt a „boldog békeidők” utolsó éveiben építették ki, de az utolsó jelentősebb korszerűsítésre fél évszázada került sor, holott a nyári hónapokban komoly forgalomnak van kitéve. A villamosítás – a menetidő és a környezetterhelés csökkenésén túl – erre is hosszú távú megoldást nyújt – mondta el Lóczi Gábor, a Vasútvill Kft. projektvezetője. Az észak-balatoni vasútvonal nyári szezonális kihasználtságát a beruházás ütemezésénél is figyelembe vették, ezért kezdődött meg a kivitelezés csak szeptember folyamán. A munkálatok 2021. május közepéig több ütemben valósulnak meg. Ezen időszakok alatt részleges éjszakai vágányzárakra és teljes vonatkizárásokra is számítaniuk kell az utasoknak, esetenként vonatpótló autóbuszok állnak majd rendelkezésükre. Ugyanakkor a 2020. évi nyári főszezonban a vonatközlekedés korlátozásával járó munkálatokat felfüggesztik, így június közepétől augusztus végéig a vasúti forgalom zavartalan lesz. – A beruházásnak köszönhetően Magyarország egyik legnépszerűbb üdülőhelyének megközelíthetősége jelentősen javulni fog. 2021 tavaszától a villamosított szerelvények Budapestről immár nemcsak Székesfehérvárig, hanem egészen Balatonfüredig közlekednek majd. A villanyvonatok gyorsabb, kényelmesebb és környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb alternatívát kínálnak majd a Balaton északi partjára utazóknak – tette hozzá Lóczi Gábor, a projektet megvalósító konzorciumot vezető Vasútvill Kft. projektvezetője. Süli Ferenc

Magas rangú állami kitüntetést kapott Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója

Gondos családapa, szerény ember, aki a munkájában jelentős sikereket ér el. Ő Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki a közelmúltban Magyar Arany Érdemkereszt díjat kapott, a Balaton-felvidék természeti kincseinek megóvása, valamint a térség ökoturisztikai és tájvédelmi fejlesztése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként.

– Mindenekelőtt szeretném megköszönni ezt az állami kitüntetést, mely a csapatmunka érdeme – ehhez a munkatársaim száz százalékkal hozzájárultak. Nélkülük nem kaphattam volna meg ezt az elismerést. Úgy gondolom: nem arra szocializálódtunk, hogy kitüntetésekért dolgozzunk – kezdi beszélgetésünket az 1997-ben megalakult Balatonfelvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki büszke arra, hogy a nemzeti park körülöleli a Balatont, s mintegy 57 ezer hektáron, hat tájvédelmi körzetet foglal magába. Ide tartozik a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység, a Tapolcai-medence, a Káli- medence, a Pécselyi-medence és a Tihanyi-félsziget. Marosvásárhelyen született, gyermekkorát szülőföldjén, majd Málnásfürdőn, Brassóban és az erdővidéki Baróton töltötte – a mai napi büszke erdélyi származására. 1996 óta szorosan kötődik a Balatonhoz. Először a Balatoni Halászati Rt.- nél, majd a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél dolgozott, végigjárta a ranglétrát. Nyolc évvel ezelőtt lett a BfNPI igazgatója. Több diplomával is rendelkezik, melyeket Gödöllőn, Budapesten és Kaposváron szerzett meg. – Az értékek megóvása mellett azok bemutatása is fontos számunkra. A Balaton a második turisztikai desztináció hazánkban, tárt karokkal és ezer élménnyel várjuk azokat a látogatókat, akik nem csak a fürdőturizmust választják nemzeti kincsünknél. Amikor nincs strandidő, akkor értelmes úticélokat kell adnunk, ezekben pedig szerencsére bővelkedünk. Az elmúlt években több száz millió forintos beruházások valósultak meg. Látógatóközpontok épültek, melyek nagy örömünkre egyre több turistát vonzanak. Nem a tömegturizmust céloztuk meg – főként a gyerekeknek, a felnövő generációnak szeretnénk bemutatni, hogy milyen értékek vannak ebben a gyönyörű, páratlan természeti adottságokkal rendelkező tájegységben. Szeretnénk „meg fertőzni” őket a környezettudatossággal, hogy mit jelent megóvni a természeti értékeinket, mit is jelent az, hogy természetvédelem. Remélem, hogy közülük kerülnek majd ki a jövőbeni munkatársaink – folytatja Puskás Zoltán, aki méltán büszke arra, hogy számos látógatóközponttal rendelkeznek, melyek évről évre egyre népszerűbbek. Elég, ha csak megemlítjük a tihanyi Levendula-ház vagy a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpontokat, vagy teszünk egy „égi” kirándulást a bakonybéli Pannon Csillagda távcsöveivel. Sokan keresik fel Hegyestűt, a Salföldi Majort, a füredi Lóczy-barlangot, a kápolnapusztai Bivalyrezervátumot és a vörsi Tájházat, de szívesen barlangásznak a Csodabogyós-barlangban is látogatóink. Hosszasan lehetne még sorolni azokat az értékeket, bemutatóhelyeket, melyekkel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendelkezik, s melyet közel félmillió regisztrált érdeklődő keres fel évente. A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatási területe kiterjed Veszprém, Zala és Somogy megyére. Fő tevékenységük a természetmegőrzés, a tájvédelem, a természetvédelmi gazdálkodás, valamint a szemléletformálás és az ökoturizmus. Mint azt Puskás Zoltán elmondta, nagy terveik vannak a jövőt illetően, s több pályázati forrásnak köszönhetően az elkövetkezendő években további jelentős fejlesztéseket terveznek. Szendi Péter

Kedvező helyzetben vannak a balatoni önkormányzatok

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács szeptember végén, Siófokon tartott ülésén a testület először a régiós fejlesztésekhez kapcsolódó kormányzati döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztést vette górcső alá. A téma összefoglalójában Bóka István, a grémium elnöke kiemelte: mind a befogadott pályázatok, mind a kifizetés tekintetében kedvező helyzetben vannak a balatoni önkormányzatok. Aktivitásukra jellemző, hogy számos projektet menedzselnek, s közöttük több jelentős értékű beruházás is található. Örömteli, hogy jogos igényeiket a bírálók is méltányolták, az ügyintézés minőségét pedig a kifizetett összegek nagysága jelzi. Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára a tárca környezet- és természetvédelmi tevékenységének ismertetése során részletesen szólt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkájáról. Elmondta, hogy hazánkban egyre magasabb az ökoturizmusban résztvevők száma: a tíz nemzeti parkot évente egymillió-hatszázezren keresik fel – ebből közel félmillióan a Balaton régió természeti értékeit, kiállítóhelyeit, látogatóközpontjait favorizálják. – A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiválóan működő szervezet, amely elkötelezett a folyamatos megújulás mellett. Koncepciójuk, tevékenységük tükrözi a minisztérium álláspontját is, mely szerint – az értékek megőrzése mellett – a látogató- és családbarát ökoturizmus lehet a további előrelépés záloga. Jövő év első felében avatjuk fel a Kis-Balaton látogatóközpontot, s hasonló intézmény épül Ordacsehi határában, az egykori hulladéklerakó helyén, de a balatonfüredi Lóczy-barlangnál is jelentős beruházás várható. Megújulnak a kiállítások Hegyestűn, Kápolnapusztán, Salföldön és Tapolcán is. Összesen közel ötmilliárd forint értékű fejlesztések valósulnak meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó létesítményekben. Talán kevésbé ismert a közvélemény előtt, hogy az Agrárminisztérium szakmai felügyeletével és finanszírozásában jelentős kármentesítési programok zajlanak a régióban: a munkaterületek közé tartozik a peremartoni iszaptároló, a berhidai ipartelep, illetve a Séd-patak meghatározott szakasza – ez utóbbi a Nitkokémia környezetszennyező tevékenységével van kapcsolatban. Az ülésen a napirendi pontok között szerepelt a magyar tenger vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdéskör. Az előterjesztés részletesen foglalkozott a Sió szerepének felértékelésével, a zsilip felújításával, s a folyamatban lévő kutatásokkal. A tudósok foglalkoznak a Kis-Balaton tápanyagforgalmával, a tó kotrásához kötődő iszaptérkép elkészítésével, s hangsúlyozzák: a kotrásnak is jelentős hatása van a lokális ökoszisztémára. Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a cég ez évi munkájáról, bevételeiről, s a jövőbeni feladatokról tájékoztatta a tanács tagjait. Elmondta, hogy a 2016-20 közötti időszakra szóló cselekvési program meghatározó részét már teljesítették, majd részletesen elemezte az egyes üzletágak teljesítményét. A személyhajóval szállított vendégek száma – a korábbi évekhez hasonlóan, stagnálást mutató adatok szerint – várhatóan eléri a hétszázezer főt, míg a kompágazat fejlődése töretlen. December végéig mintegy egymillió-háromszázezer jegyet fognak értékesíteni a tihanyi és szántódi kikötők pénztárosai, a vitorlás kikötők kihasználtsága pedig 100%-os. A részvénytársaság bevételei évről évre emelkednek, az eredmény 2019-ben eléri a százhetvenmillió forintot. A vezérigazgató hangsúlyozta: a műszaki fenntartás a kiemelt teendők közé tartozik, s a hajók folyamatos felújítását elismerőleg nyugtázzák az utasok is. – Komoly változásokra van szükség a cég gazdálkodásában, tevékenységében, hiszen korábban nem volt elegendő tőke a hajópark rekonstrukciójára, új vízi járművek vásárlására. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően jelenleg hat és fél milliárd forint áll rendelkezésünkre, az indokolt fejlesztésekre, ám a kikötők korszerűsítése, a telephely bővítése, az informatikai eszközök beszerzése ennek háromszorosát igényelné. Fontosnak tartjuk a menetrendi hajózás biztosítását, bővítését is. Hasonlóan kiemelt ügyként kezeljük munkatársaink megtartását, az utánpótlás képzését, s hogy ne legyen e téren gondunk, meg kell teremteni – két éven belül – a harminc százalékos béremelés pénzügyi hátterét. Süli Ferenc

Az avarégetés káros hatásai

Magyarország legtöbb településén napjainkban is él egy olyan népszokás, amelynek számos káros hozadékát észlelhetjük környezetünkben. Ahogy elkezdenek hullani a falevelek, egyre több kertből árad az elviselhetetlen füstszag. Nemzedékeken át ível a rossz beidegződés, hogy az avart el kell égetni. Ennek megfelelően sokan gondolják úgy, hogy egy kis kerti hulladék lángra gyújtása nem jelenthet komoly gondot. Természetesen többféleképpen is lehet szemléltetni a probléma valódi nagyságát, túlmutatva azon, hogy szélcsendes időben megfulladnak a szomszédok a füsttől, szeles időben pedig átterjedhetnek a lángok az épületekre. Az avarégetés légszennyezése kísértetiesen emlékeztet a dohányzáséhoz, ezért a hatását is ehhez lehet hasonlítani. Egy kupac avar százezer szál cigarettának felel meg, de megfogalmazhatjuk úgy is, hogy egy nagyobb mennyiség hat órás égésével úgy szennyezzük a levegőt, mintha kétszázötven autóbusz egyszerre közlekedne huszonnégy órán keresztül. Az avarégetés során – melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat – nagy mennyiségben keletkezik mérgező szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok, s az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. A légszennyezés mértékét leginkább a nedvességtartalom növeli, mert a vizes levelek miatt tökéletlenebb lesz az égési folyamat, vagyis a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom fokozza az egyébként is súlyos problémát. A kerti hulladékkal mérgező vegyszermaradványok is eléghetnek, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját. A belterületi kerti és növényi hulladék égetése a hatályos levegővédelmi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A lakosságnak a helyi önkormányzatnál kell érdeklődnie arról, hogy mikor lehet ezt a munkafolyamatot elvégezni. Ennek hiányában – amennyiben nem rendelkezik erről az önkormányzat – nem szabad avart és kerti hulladékot égetni. Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése jogszabályilag tilos. A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is: úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), • rétegelt lemez, bútorlap, • építési fahulladék, • színes, „fényes” papírhulladék, • petpalack, műanyag hulladék, • autógumi, használt ruha, rongy, • fáradt olaj, üzemanyag. Az említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészséget A durva káros hatások mellett a növényi maradékok égetése ráadásul pazarlás is. Az értékes szerves anyagból hamu lesz, holott komposztálni is lehetne, és így a növényi részek maradéktalan elbomlásával hasznos humusz keletkezik. Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Ezt a tévhitet mára megcáfolták. Az elhalt növényi részek elsősorban talajjá alakulnak át, és ezzel a föld humusztartalma bővül. A komposztálás folyamata általában egy év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. A komposztálással kapcsolatosan a másik félelem, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A kellő mennyiségű (néhány köbméter) komposzt komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja. Ha nem akarunk komposztálni – jó tudni -, hogy ha az avart otthagyjuk a kertben, tavaszra eltűnik, ahogyan ezt az erdőben sétálva is megtapasztalhatjuk. Lehetséges megoldás az is, ha egy fűnyíró segítségével felaprítjuk az avart és így a felaprózott leveleket talajtakaróvá alakítva otthagyjuk a pázsiton, vagy használhatjuk a kocsifelhajtón, a sétaösvényeken, a kerti ágyásokon, a fák és egyéb növények körül is. Amennyiben az adott településen erre mód van, a közszolgáltató is elviszi a zöldhulladékot, megfelelő módon előkészítve, illetve zsákokba csomagolva. Tehát amikor eljön az avarhalom felszámolásának ideje, vegyük figyelembe saját és mások egészségét, valamint az egészséges környezet megőrzését. Érdemes tehát mielőbb végiggondolni, hogy az ingyenesnek tűnő égetés milyen hosszú távú terheket ró majd ránk, vagy gyermekeinkre. Fizetni így is, úgy is fogunk, már csak az a kérdés: pénzben vagy az egészségünkkel, illetve hogy ezt mikorra időzítjük!

A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Nemzetközi együttműködés a kulturális örökség megőrzése érdekében

Az Interreg Közép-Európa Területi Együttműködési Programja a 2014-2020 közötti időszakra a „Természetvédelmi és kulturális erőforrások védelme érdekében a fenntartható növekedésért Közép-Európában” elnevezésű prioritási tengely keretében támogatja a CULTURECOVERY betűszóra keresztelt projektet. A „Közép-Európa szellemi kulturális örökségének védelme és helyreállítása az ökomúzeumok révén” címmel indított nemzetközi együttműködés fő célja a kulturális örökség eszmei értékének megőrzése, erősítése a lakosság és a turisták körében. A projekt értékes forrásokon alapul: meghatározó szerepük van a hagyományoknak, a művészeteknek, az ősi kézművesség használati tárgyainak, s a projekt partnerországai jellegzetes termékeinek. A közös munka három éves időtartamú, költségvetése meghaladja a másfél millió eurót, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és – hazánk esetében – a Magyar Állam biztosít. A projektben hat ország kilenc szervezete vesz részt, Magyarországot a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. A projekt vezetője az olaszországi Cervia Önkormányzata. Az októberi találkozót és tanulmányutat a projekt osztrák résztvevője, Stájerország Vidékfejlesztési Ügynöksége szervezte. Az őszi látogatás során a partnerek ismét megoszthatták egymással tapasztalataikat, bemutathatták eredményeiket és elmerülhettek a helyi kulturális örökség értékeiben. Stájerország – amelyet Ausztria „zöld szívének” is hívnak – , hatalmas erdei és smaragdzöld tavai miatt izgalmas kulturális örökséggel büszkélkedhet. Ez a változatosság a látogatás főbb állomásain is tükröződött: ezek közé tartozik Graz történelmi városközpontja, a stájerországi Kulturális Örökség Hálózata és a Stübing-i osztrák Szabadtéri Múzeum – Skanzen. A tanulmányút első napján a résztvevők tájékoztatókat hallgattak meg az elért eredményekről, a megkezdett, iránymutató tevékenységekről és a megvalósult szemléletformálási akciókról – elsősorban azon eseményekről, amelyekben az adott térség általános iskolai tanulói közreműködtek. A küldöttek előkészítették a projekt utolsó időszakát, s megvitatták a folyamatban lévő tevékenységeket. Ezek között szerepel egy projektvideó készítése és a szellemi kulturális örökségen alapuló felelősségteljes turisztikai ajánlatok kidolgozása. A nap programját az UNESCO világörökségi helyszínén, nevezetesen Graz történelmi városközpontjában tett túra egészítette ki. A Stájerországi Kulturális Örökség Hálózata, amely jelenleg három település – Krieglach, Trofaiach és Puch bei Weiz – önkormányzatból áll, a második nap célállomásai voltak. Ekkor kívántak a partnerek betekintést nyerni a hálózat mögött álló ötletekbe. Elsőként egy városi múzeum – egyfajta tájház -, majd egy erdei iskola és végül egy családi gazdaság szolgált helyszínéül a tanulmányútnak, ahol lehetőség volt megismerni az osztrák emberek által tett erőfeszítéseket a kulturális örökség megőrzésében. Az örökségvédelem egyik legismertebb osztrák intézménye, a Stübing-i osztrák Szabadtéri Múzeum, Skanzen a tanulmányút a záró nap programjába lett beépítve. Ausztria legnagyobb skanzenje Graztól északra a Mura egy kis oldalsó patakjának völgyében található. A nagy kiterjedésű természetvédelmi területen csaknem száz, műemléki oltalom által védett ház mellett a népi gyógyítás, állattartás és a mindennapos élet titkaiba is betekintést lehet kapni. Ausztria összes tájegységének népi építészeti emlékeit gyűjtötték össze ebbe az erdővel szegélyezett völgybe. A projektpartnerek közötti együttműködés a kommunikáción, és egymás ösztönzésén keresztül zajlik. Az ausztriai tanulmányút minden résztvevő számára inspirációt biztosított a projekt utolsó hónapjaira – és azon túl is.