Category Archives: Friss

Kutatók a Balaton vízszintszabályozásának átalakítását javasolják

A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják – tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja az MTI-t.

A kutatócsoport a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékével közösen értékelte ki a Balaton Keszthelyi-medencéjében működő automatikus mérőállomások, valamint a vízügy 2019-es mérési adatait. Istvánovics Vera elmondta: feltételezték, hogy a tavaly augusztus végi jelentős vízminőség romlással járó, minden eddiginél másfélszer nagyobb algacsúcs oka az üledékfelszín oxigénmentessé válása, és ennek nyomán a szokásosnál sokkal nagyobb foszforfelszabadulás volt. Céljuk ennek a feltételezésnek a bizonyítása volt. Az adatokból kiderült, hogy a Zala folyón körülbelül negyedannyi foszfor érkezhetett a Balatonba, mint amennyi az algavirágzáshoz kellett, vagyis az algavirágzást nem kívülről érkező terhelés okozta. Az elemzések kimutatták, hogy a kisebb – bár több strandon problémát okozó – július végi és a nagy augusztusi cianobaktérium-csúcsot is szélcsendes időjárás előzte meg. Ekkor a víz gyorsan melegedett, a vízoszlop alja és teteje között nagy hőmérsékletkülönbség alakult ki, ami teljesen elszigetelte az alsó vízréteget a felsőtől. Megfelelő átkeveredés hiányában az oxigén hamar elfogyott az üledék fölötti vízben, azaz beindulhatott a szokatlanul nagy foszforfelszabadulás. Ez azt jelenti, hogy ha a Keszthelyi-medencében 3-4 napon át ilyen hőmérsékleti rétegeződés alakul ki a vízben, akkor megnő az üledék foszforleadása és kisvártatva az alga mennyisége is. Sokéves mérési adatokat összehasonlítva a kutatók azt találták, hogy az időnként kialakuló hőrétegezettség időtartama nyaranta az átlagos vízhőmérséklettől és vízállástól függ. Tavaly például 12 napon át, míg az aszályos 2012-ben, amikor alacsony volt a tó vízállása, egy napnál rövidebb ideig volt rétegezett a víz. A vízhőmérséklet 1 Celsius-fokkal, vagy a vízállás 10 centiméterrel növekedése egyaránt két nappal meghosszabbítja a rétegezett időszakot. Istvánovics Vera felidézte Bartholy Judit meteorológus és csapata prognózisát, amely szerint Magyarországon 2100-ig 4-4,8 Celsius-fokkal nőhet az átlagos nyári léghőmérséklet 1990-hez képest. Keszthely- Sármellék térségében 1975 óta évi 0,05 Celsius-fokkal lettek melegebbek a nyarak, 2100-ig tehát további 2,5-3,3 Celsius- fokos melegedés várható. Ha a vízállás olyan magas marad, mint az utóbbi években, akkor a rétegezett időszak hosszúsága, az időjárástól függően 8-10 nappal is nőhet. Ezzel szinte megduplázódik a 2019-hez hasonló nagy algacsúcsok kialakulásának valószínűsége – hangsúlyozta. A kutató kifejtette: ha a nyári vízállást a korábbi évtizedekben jellemző 70 centiméter körülire csökkentenénk – a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ahol most 120 centi a felső szabályozási szint –, a felmelegedés ellenére is csak 5-7 napos nyári rétegezettséggel kellene számolni. A tapasztalatok szerint ilyen időtartamú rétegezettség még nem okoz problémát. A kutatócsoport ezen eredmények alapján a Balaton vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolja. A 2000 és 2003 közötti nagy aszály óta a szabályozás egyetlen szempontja a túlságosan alacsony vízszint elkerülése volt. Ezért tartottak egyre magasabb vízszinteket a nádasok pusztulása és az alacsonyan fekvő parti településrészek ismétlődő elöntése ellenére is – emlékeztetett Istvánovics Vera. Hozzátette, a 2019-es nagy algacsúcs megmutatta azt, amire korábban senki nem gondolt, hogy a túlságosan magas vízállás a változóban lévő éghajlaton jelentős és növekvő vízminőségi kockázattal jár. A kutatók szerint a megoldás nem könnyű, de lehetséges: a két ellentétes szempontot folyamatosan összehangolva kell szabályozni a tó vízszintjét. Istvánovics Vera ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy egy új vízszintszabályozási rend bevezetése csak számos kérdés megválaszolása után lehetséges. Az első, társadalmi vitát is szükségessé tevő kérdés, hogy mi kapjon prioritást a tó élővilágát és használatát is figyelembe véve. „Milyen Balatont szeretnénk a magunk számára fenntartani és unokáink számára megőrizni?” – fogalmazta meg máshogy a kérdést. Ennek eldöntése után lehet kialakítani az új vízszintszabályozási rendet, amely célzott tudományos kutatással viszonylag gyorsan megalkotható – mondta. További kutatásoknak kell tisztázniuk egyebek között, hogy mekkora az alacsony vízállások, illetve a nagy algacsúcsok előfordulásának valószínűsége a változó éghajlaton. Lehet-e időben előre jelezni a hőrétegezettség kialakulásának veszélyét, és van-e esély lépni ellene vízleeresztéssel. El kell gondolkozni azon is újra, hogy érdemes-e vízpótlási lehetőségről gondoskodni arra az esetre, ha a vízminőségi szempont miatt csökkenteni kell a vízszintet, és ezt hosszú aszályos időjárás követi – sorolta. Az újabb algavirágzás megelőzésére többen javasolták a külső tápanyagterhelés további csökkentését és az üledék kotrását. Ezt az MTA-BME kutatói is fontosnak tartják, de véleményük szerint a korábbi évtizedek eredményes beavatkozásai után már nem hozhatnak annyi újabb javulást a víz foszforterhelésében, amennyivel megfékezhető az algásodás egy melegedő éghajlaton. Úgy látják, a Balaton túl nagy ahhoz, hogy az üledék kikotrásának érdemi vízminőség-javító hatása legyen, ugyanakkor a kisebb öblök, kikötők, strandok rendszeres kotrására szükség van – közölte a kutatócsoport tagja. forrás: MTI (2020. június 29.)

A Balaton Fejlesztési Tanács pályázati felhívása

Száznegyvenmillió forinthoz juthatnak a régió önkormányzatai

A Balaton Fejlesztési Tanács kiemelten fontosnak tartja a térség életében a fenntarthatóság kultúrájának megjelenését az épített környezet, a természeti területek megóvása és kezelése, a lakosság életmód és szemlélet változása, az ember és a természet kapcsolata terén. Ez a koncepció jelenik meg a térség hosszú távú Fejlesztési Programjában is: „A Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni.” A cél elérése érdekében a Balaton Fejlesztési Tanács – az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított forrás terhére – pályázatot hirdet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben található településfejlesztési beruházások támogatására. A pályázati forrás a következő beruházások megvalósításához nyújt támogatást: – Parti sétányok kialakítása, fejlesztése – Települési zöldfelületek kialakítása, rehabilitációja – Partvédőművek fejlesztése – Helyi értékeket bemutató és/vagy közösségfejlesztést célzó közterületi fejlesztések. A helyi programok megvalósításához a Támogató a pályázati felhívás 3. számú mellékletében található Fenntarthatósági útmutatóval kíván segítséget nyújtani. Az útmutató a települési zöldinfrastruktúra elemei, a növényzettel és vízzel borított felületek, úgymint fásított közterek, közkertek, közparkok, játszóterek, fasorok és zöldsávok, vízparti zöldsávok, intézménykertek, zöldtetők, zöldfalak kialakításához ad tervezési-megvalósítási szempontokat, ötleteket. A pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló forrás száznegyvenmillió forint. Pályázatot nyújthatnak be: A BKÜ településeinek helyi önkormányzatai és a BKÜ települési önkormányzatainak 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő, településüzemeltető gazdasági társaságok. A pályázati kiírás keretében egy település vonatkozásában csak egy pályázat támogatható. A jelen pályázati kiírás keretében kizárólag a pályázat meghirdetését követően megkezdett beruházások támogathatóak. Támogatás abban az esetben nyújtható, ha a pályázó: megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek; – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett; – átlátható szervezetnek minősül. A pályázónak vállalnia kell a támogatásból megvalósított fejlesztés üzembe helyezésétől számított legalább 5 évi, a pályázati célnak megfelelő fenntartását. A pályázónak a támogatás elnyerése esetén a „Nyilvánosság biztosítása a Balaton Fejlesztési Tanács által támogatott projekteknél” című dokumentumban szereplő előírásokat be kell tartania. A dokumentum a pályázati felhívás részét képezi, letölthető a www.balatonregion. hu honlapról, a Pályázatok, támogatások / Szabályzatok / Arculati elvárások menüpontból. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg benyújtott-e, és ha igen, mikor és hol nyújtotta be. A támogatás minimum és maximum értéke: a) minimum 1 millió Ft – maximum 5 millió Ft a legfeljebb 1.500 fő állandó lakossal rendelkező nem parti települések és Aszófő részére; b) minimum 3 millió Ft – maximum 15 millió Ft a parti települések (kivéve Aszófő) és az 1.500 főt meghaladó számú állandó lakossal rendelkező nem parti települések részére. Egy pályázat keretén belül több célterületre is lehet támogatási igényt benyújtani, de ez nem jelenti a támogatás maximum értékének többszöröződését! A projekt megvalósításához a jelen pályázat keretében igényelt támogatáson felül saját forrás és egyéb források vehetők igénybe. A saját forrás részei lehetnek: saját erő, hitel. A támogatás folyósítása a szakmai-pénzügyi beszámoló Tanács általi elfogadását követően utófinanszírozással, vagy szállítói finanszírozással (nettó 1 millió forint feletti beszerzés) teljesítés- és forrásarányosan történik. Az (első) kifizetés feltétele a jogerős engedély/ ek benyújtása – a projekt megvalósítása során 1 alkalommal részelszámolás beadható. A pályázati dokumentumok elektronikus feltöltésére 2020. május 20-tól nyílt meg a lehetőség. Jelen pályázati felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2020. május 7-től 2021. február 1-jéig van lehetőség. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra (elektronikus feltöltésre) került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: I. értékelési határnap: 2020. szeptember 30. 24.00 óra II. értékelési határnap: 2021. február 01. 24.00 óra. A pályázatot benyújtó szervezet a jelen felhívás keretében egyszer részesülhet támogatásban. Újabb támogatási igény az előzőleg benyújtott támogatási igény visszavonását, elutasító döntés meghozatalát követően nyújtható be. A rendelkezésre álló forráskeret kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató lezárhatja. A támogató a lezárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A lezárás nem érinti a lezárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat. • A projekt adatlapot és a többi mellékletet (a költségvetési tábla kivételével) kinyomtatott, cégszerűen aláírt és az aláírást követően pdf fájlban, szkennelt dokumentum formájában is fel kell tölteni a honlapra. Az eredeti dokumentumokat csak a szerződéskötésre kell benyújtaniuk a támogatást nyert pályázóknak, postai úton, a támogatási értesítő levélben foglaltak szerint. A beérkezett pályázati anyagokat a Tanács bizalmasan kezeli. A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban további felvilágosítás kapható: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (8600 Siófok, Batthyány u. 1.) • Projektmenedzser neve: dr. Horváthné Labát Márta • E-mail: labatmarta@balatonregion.hu • Tel.: 84/317-002/115 Időpont: munkanapokon 8.30 – 12.00 között A részletes pályázati feltételek megismeréséhez olvassa el a pályázati felhívást a www. balatonregion.hu honlapon.

Természetvédelmi konferencia a Balaton Régióban

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a különböző évszakok jeles napjait kizárólag történelmi eseményekhez, szakrális történésekhez vagy tézisekhez kössük. Az elmúlt évtizedek változásai, az értékek újragondolása azonban arra motiválta a különböző világszervezetek irányító testületeit, hogy saját szakterületek egy-egy fontos szeletére felhívják a közvélemény figyelmét. A „tavaszi ünnepkörbe” így került be a Méhek Világnapja (május 20.), aBiológiai Sokféleség Nemzetközi Napja (május 22.), és a Környezetvédelem Világnapja (június 5.). E triumvirátus nyújtott kiváló apropót arra, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács – a kényszerből adódóan online – konferenciát szervezzen aktuális témákban, s hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a beporzók és a szúnyogok ökológiai rendszerben betöltött szerepéről, a nádasok helyzetéről, a madarak, házi-és vadállatok életéről a Balaton régióban. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kft. igazgatója, a rendezvény moderátora köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar tenger napjainkra már gyakorlatilag körbeépült, egyetlen hatalmas település, ebből kifolyólag az emberi hatások okozta terhelés igen jelentős. Ezen élettéren belül élünk együtt – az ökoszisztéma részeként – méhek, szúnyogok, madarak, vad- és háziállatok és mi, emberek. Ez azt jelenti, hogy a természetben jellemző táplálékláncokban bekövetkező változások több állat- és növényfaj populációjának életműködését is megzavarhatják, mivel a természetben összetett kölcsönhatások érvényesülnek. Dalos Eszter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője előadásában kiemelte: a nemzeti park az idén záruló uniós pénzügyi ciklusban mintegy hatmilliárd forint értékű projektet menedzselt, jelenleg kilenc beruházás van folyamatban. Valamennyi közvetlenül kapcsolódik a gazdaság élénkítéséhez, a fenntartható turizmushoz, s közöttük több program része nemzetközi együttműködésnek is. Bemutatta az új létesítményeket, a tervezett és folyamatban lévő fejlesztéseket, a geoparkok hálózatát. Kovács-Hostyánszky Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a beporzók világával ismertette meg az érdeklődőket. Megtudhattuk, hogy tevékenységükből számos növényfaj profitál, hatással vannak a termés bőségére, a növényi tápanyagok vitamin tartalmára is. Fontos információ, hogy a hazánkban termesztett növények kétharmada igényli közreműködésüket. A természetben végbement változások azonban a beporzókat is érintik, a rovarfajok negyven százalékát kihalás fenyegeti, s veszélyeztetettek a gerinces beporzók is. S Aktuális bár a háziméhek száma az elmúlt század második felében csökkent, napjainkban még mindig húszezer elkötelezett honfitársunk hódol hobbijának, vagy éppen e nemes tevékenység révén biztosítja megélhetését. A mezőgazdaságban betöltött szerepüket, létük nélkülözhetetlenségét igazolja, hogy a kaliforniai ültetvények tulajdonosai „bérmunkásokként” hasznosítják őket, vagyis méhcsaládokat telepíttetnek birtokaikra a beporzás időszakában. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a csípőszúnyogok, szúnyoglárvák ökoszisztémában elfoglalt helyét elemezte előadásában. A szúnyog többfunkciós lény: táplálékforrás, beporzó, s az emberi immunrendszer „edzőpartnere”.Elmondta, hogy a csípőszúnyogok a nagy rovarrendhez tartoznak, s közülük a legkutatottabb a kétszárnyú család. Hazánkban több mint ötven faj létezik, s egy részük a nyál révén gyulladást, esetenként maláriát képes okozni. Egyetlen védekezés lehet ellenük: az élőhelyek csökkentése. A későbbiekben vélhetőleg jelentős gondot okozhatnak a főként keletről származó inváziós fajok, különösen veszélyes lehet az ázsiai bozótszúnyog, amely a legnagyobb fertőző, s jellemzője a stabil populáció. Jeles ellenfél egyben, hiszen az amerikai hadsereg a dzsungelharcok idején kémiai riasztószert volt kénytelen bevetni ellene. E témakörhöz csatlakozott Sáringer-Kenyeres Tamás, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központjának munkatársa is. A szakértő elmondta: a rovarok egyedszáma folyamatosan csökken, három évtized alatt nyolcvan százalékkal csökkent a biomassza. Példaként ismét az Egyesült Államok merült fel, ahol a gépjárművek közlekedése miatt több milliárd rovar pusztult el. Gyérülésükhöz hozzájárul a műtrágya használata, az élőhelyek szerkezeti változása, az utak, mezsgyék karbantartása, a telekommunikációs eszközök, adók elektromágneses kisugárzása is. S mivel a légi úton történő szúnyogirtás az utóbbi években össztűz alá került, a földi megoldás részesült előnyben. Ennek három fontos eleme a tér- és időbeli lehatárolódás- belterületen, huszonegy óra után – a kijuttatási dózis alacsony szintje, s a biológiai módszer. A hatékonysághoz azonban a helyi társadalom kompromisszumkészsége és a lakosság bevonása is szükségeltetik. Molnár Gábor, a konferenciát szervező Balatoni Integrációs Kft. igazgatója történelmi felvezetéssel indította előadását. Felelevenítette: a Balatont számos funkcióval ruházták fel használói, az elmúlt évtizedekben azonban a rekreáció, a turisztikai hasznosítás került előtérbe. Az emberi tevékenység azonban veszélyes üzemmód is lehet – példa erre az önös érdek, az illegális feltöltés, a nádasok irtása, holott közösségi érdek a jó természeti állapot megőrzése. A parti sáv ugyan elfogadható minőségű, ám a köz számára egyes településeken szinte elérhetetlen. A tó védelme kötelező feladat a jelenkor számára: biztosítani kell a korszerű vízkezelést, a tómeder és a nádasok karbantartását, a víz alatti akadályok elhárítását, az engedély nélküli objektumok felszámolását. Halaszthatatlan teendő az épített partvédőművek karbantartása, a biológiai sokféleség fenntartása – ez azonban összehangolt, egységes munkát kíván. Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője a nádasokban élő védett állatokról szólt előadásában. Mint ismeretes, a nádasok komplex funkciót töltenek be – s ez nem csak a Balatonra vonatkozik. Olyan vízszűrő, tápláló-, szaporodási- és búvóhelyek, melyeknek lakói állandóan változnak, de találhatunk közöttük állandó lakással rendelkezőt is. Fészkelés idején viszont nagy a vándorlás a nádason belül, s az is felbolydítja a közösséget, ha itt készülnek fel a hosszú útra a vándormadarak. Kovács Gyula, a Magyar Madártani Egyesület Dél-balatoni Helyi Csoportjának elnöke a balatoni hattyúk természetvédelmi és társadalmi megítéléséről tartott prezentációt. A közhiedelemmel ellentétben ez a nagytestű madár őshonosnak minősül a magyar tengeren, de kipusztult,mígnem néhány évtizede először jelentek meg a víz felszínén a látványnak impozáns, ám meglehetősen kétes hírű növényevő hattyúk. A konferencia záróakkordjaként Vörösmarty Éva, a Veszprém Megyei Önkormányzat alelnöke és Szinesi András állatorvos, a Magyar Állatorvosi Kamara Pannon Területi Szervezetének elnöke az állatvédelem Veszprém megyei helyzetét elemezte.

Vészhelyzet végén – az éghajlatváltozásra gondolva

Más lett a Föld, más lett a világ, mások lettünk magunk is

A koronavírus-járvány mérhetően csökkentette a globális karbonkibocsátást. A szakértők szerint ezzel rövid távon fellélegezhet a környezetünk, de ez az átmeneti csökkenés nem tudja kiváltani a tartósabb fenntarthatósági lépésekből származó, a kibocsátások csökkentésére irányuló hosszú távú hatásokat. Az éghajlatváltozás kezelésének elmulasztása, elodázása régóta veszélyezteti az emberi jólétet, az ökoszisztémákat és a gazdaságokat. A koronavírus pár hónap alatt teljesen behálózta Földünket. A helyzet az elmúlt időszakban sok helyen kritikussá vált.A szükségessé vált intézkedések a távolságtartás betartására olyan életmódbeli változtatásokat igényeltek mindannyiunktól, amelyre korábban még nem volt példa. Napjainkban, a járvány lecsengésének kezdetével azonban már összegezhetjük tapasztalatainkat. A világjárvány komoly lehetőség arra, hogy ne térjen vissza a régi életünk, hanem más szinten, új prioritásokkal és értékrenddel szervezzük újra világunkat. Meg kell vizsgálnunk: mi az, amit a jelenlegi helyzetből tanulhatunk, milyen tapasztalatokkal bővült tudásunk, illetve milyen tapasztalatokat lehet a klímavészhelyzet megoldása kapcsán átültetni a jelenlegi krízisből. A klímaváltozás ugyan jelentősen eltér a „hagyományos” gazdasági krízisektől, mégis sokat tanulhatunk a jelenlegi problémák megoldásából. Az éghajlati jelenségek rendkívül összetettek, az emberi tevékenységekkel, a természeti történésekkel sokrétű kölcsönhatásban állnak, és csak hosszabb időhorizonton bontakoznak ki teljes valójukban. Az alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás megfékezéséhez is egymásra épülő szakpolitikai és technológiai fordulatok sorozatára van szükség. A gazdaság jelenlegi újraindításának lépéseit is ennek tudatában kell végrehajtani, figyelembe véve azt, hogy a klímaváltozáshoz szükséges lépéseket is egyidejűleg megtehessük. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszú távon fenntarthatók. Ez vonatkozik a gazdaság újraindítására és az életvitelünk átalakítására is a klímaváltozás tükrében. El kell érnünk, hogy a bizalom társadalma legyünk, ahol az emberek bíznak a kormányokban, a hivatalokban, a szakemberekben. El kell érnünk, hogy a kormányok teljesen egészében a szakértőkre bízzák a klímaváltozás kérdését – ahogyan a Covid-19 esetén is az orvosok és a kutatók jelentették a bázist. Ez olyan komoly tapasztalat, amelyet nem szabad veszni hagyni. Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott: az emberek nem tudnak akut vészhelyzetben, folyamatos stresszreakcióban élni. Ezt nem lehet hónapokig, főleg évekig fenntartani. Ezért fontos, hogy a klímaváltozás kapcsán szükségesnek ítélt életmódbeli változásokat kis lépésekben vezessük be, ám ezt csak úgy lehetséges megtenni, ha időben elkezdődnek ezek a folyamatok. Megtapasztalhattuk, hogy a társadalmak tudnak változni, de a tűrőképességük véges. Látni kell mindenkinek a kiutat, és tudatosítani kell az emberekben azt is, hogy a folyamat ma még megjósolhatatlan, kiszámíthatatlan. Folyamatos változás és átalakulás kell ahhoz, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodjunk. Az ökológiai rendszereink nem fognak visszatérni valamiféle statikus, állandó állapotba – ahogyan eddig sem -, így az életmódunk is folyamatos változásban lesz. Napjainkra már talán minden ország le tudja vonni a következtetést, hogy milyen kommunikációs stratégiával, milyen intézkedésekkel és miként képesek mozdulásra, változtatásra stimulálni a társadalmat. A vészhelyzet hatására az egyes államok képesek voltak felmérni saját dinamikájukat, s ez segítségünkre lehet a klímaváltozásra adott válaszaink hatékonyságában is. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közös célok ellenére minden ország a saját módszereit alkalmazta, folyamatosan alakítva, változtatva, s közben tanulva a többi ország gyakorlatából is. A céloknak közösnek kell lenni, de a megvalósítás más-más utat kíván. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez nagy kihívást jelent a közös európai kommunikáció számára. Jelentős tapasztalat, hogy ami a Covid-19 kapcsán a világban és Magyarországon is történt, hosszú távon nem fenntartható – és nemcsak a gazdasági hatások, hanem a karantén mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai miatt sem. Az emberiség érdekében elvárható, hogy a klímaváltozásra adott válasz ugyanolyan hatékony és szigorú legyen, mint a Covid-19 kihívásra adott reakció, de el kell kerülni, hogy a mindenki által átélt nyomasztó érzés és egzisztenciális szorongás ne legyen olyan súlyos, amellyel már nem tudunk megküzdeni. Ehhez mindenki által elfogadott és teljes mértékben támogatott célok kellenek. Fel kell készülni a félelemre és a felháborodottságra, amely a szigorú korlátozásokat követi, a kétségekre, melyekkel a döntések jogosságát vagy a választott utat illetik – a joggal felmerülő kétségeket a kutatókba és tudósokba vetett bizalom erősítésével lehet csökkenteni. A kezdeti sokk után mindannyian elkezdtünk berendezkedni az új élethelyzetbe. Átalakultak a prioritási listák, átrendeződtek a kapcsolatok, a munka, az oktatás, a napirend és természetesen az életforma és az azzal járó tevékenységek is átformálódnak. Újításra és kreativitásra ösztönzött a karanténban töltött idő. Az emberek a mókuskerékből kilépve elkezdték észrevenni egymást. Segítséget nyújtottunk, buzdítottunk, meghallgattunk, hálásak voltunk, beszélgettünk, kapcsolatot tartottunk, takarékoskodtunk, ünnepeltünk, kovászoltunk… mindent úgy, ahogy tudtunk. A jelenlegi krízisből való kilábalást, és a nagyobb feladat megoldásának folyamatát pedig annak jegyében folytassuk, hogy életünk régi, rohanó, elhasznált rituáléját új, fenntartható ritmusra cseréljük. S hogy mit tehetünk? A legjobb, ha átgondoljuk, hogy melyek azok a jó és fenntartható szokások, amelyek a kényszerű karantén hatására már könnyen gyakorlattá váltak. Igyekezzünk megőrizni, folytatni ezeket, és készüljünk fel arra, hogy bármikor újra belevághassunk a Föld és szeretteink megmentésébe – bármit is hozzon a jövő.

Őstermelők Zamárdiban

A déli part úttörője: a Patkó Piac

A Balaton északi partján nagy népszerűségnek örvendenek a termelői termékek és piacok a helyi lakosok és térségbe érkező vendégek körében. Elég, ha csak a Liliomkert piacra gondolunk Káptalantótiban, vagy éppen a Piac Placcra Tihanyban. Ezekhez hasonló, elismert, turisztikai attrakcióként funkcionáló piac a déli parton még nem alakult ki, pedig a forgalmi, keresleti potenciál ugyanúgy adott a somogyi területen is. Ezt a hiányt próbálja betölteni a Zamárdiban található Patkó Piac, mely méretében meg sem közelíti a fent említett piacokat, a szervezők lelkesedése és együttműködése miatt mindenképpen figyelemre érdemes – nem beszélve a kiváló minőségű termékekről és a jó hangulatról! Somogy megye egészében – így a Balaton déli partján is – eddig csak foltszerű, mozaikos módon alakultak ki igazán erős helyi termelői-vásárlói kapcsolatok, bár a minőségi gasztronómia, a színvonalas, a balatoni gasztro-forradalom élén járó vendéglátók sokat tettek a magas minőségű helyi, somogyi termékek népszerűsítése érdekében. A déli parton számos hagyományos piac működik, azonban ezek színvonala, a megvásárolható termékek köre és minősége meglehetősen változó. Emellett jellemzően egyik piac kapcsán sem azonosítható igazán turisztikai potenciál. A szakértők számára már jó ideje nyilvánvaló volt, hogy a Balaton régió somogyi területein is nagy szükség volna jól szervezett, kiváló minőségű termékeket megjelenítő termelői piacokra. Korábban is voltak ilyen irányú kezdeményezések. Jó példa erre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi szakértői (Schumacher Henrietta, Weisz Margó) által szervezett Helyi Termék Nap rendezvénysorozat, valamint a Gasztrotali rendezvények, melyek a Patkó Piac előképeinek tekinthetők. Annál is inkább, mert a Patkó Piacon árusító termelők éppen ezeken a rendezvényeken ismerkedtek meg egymással. A somogyi helyi termék előállítók részéről már 2017-2018-ban, az INTERREG Magyarország-Horvátország Együttműködési Program keretében a Balatoni Integrációs Kft. részvételével futó AgriShort projekt megvalósítása során is megfogalmazódott az az igény, hogy termékeik értékesíthetőségét és presztízsét is javítaná, ha egy közösségi alapokon szerveződő, márkanévvel és arculattal rendelkező termelői együttműködés egységesen szervezné a termékek piacra juttatását. E gondolatból született meg a Somogyi Helyi Termék Egyesület, amely a tagok aktivitásának köszönhetően 2020 májusában életre hívta a Patkó Piacot Zamárdiban. Az egyesület elnöke, Vrancsik Tibor alig egy évtizede hagyta el a fővárost, hogy szabad idejének jelentős részét a somogyi lankákon, erdőkben töltse. Természetesen nem céltalanul barangol a zöld birodalomban: gombát keres, szárít, termel – és árusít. S mindezt oly szakértelemmel, elkötelezettséggel, hogy immár a déli parti őstermelők szószólója, érdekeiknek nagykövete lehet. – Régi igazságot fogalmaztunk újra, amikor megalakítottuk a Somogyi Helyi Termék Egyesületet: csak az összefogás segíthet. A kezdeményezések már fél évtizedre nyúlnak vissza – ekkor alig kéttucatnyian gondoltuk úgy, hogy közösségként hatásosabban tudunk fellépni, eredményesebbek lehetünk a pályázati kiírásoknál, mintha egyénileg próbálkoznánk. A szervezet létrehozását másfél éves előkészítő munka előzte meg, s a gyümölcs napjainkra beérett: a zamárdi Patkó Piac immár nem csak kereskedelmi fórum: baráti találkozó is egyben, ahol a jövő útjait is egyengetjük. A helyi lakosság, a nyaralók, a környékbeli éttermek és szállodák máris partnerként kezelnek bennünket, s viszik jó hírünket. Itt valóban csak őstermelőkkel és termékeikkel találkozhatnak a vásárlók, a minőséget pedig a visszatérők száma jelzi. A helyszín már önmagában kuriózumnak számít, hiszen egy büfé fedett teraszán találhatók standjaink. Az ilyen miliőben sajátos kapcsolat alakul ki a vevő és eladó között, alkalom nyílik beszélgetésekre is, melyek témája elsődlegesen a balatoni gasztronómia állapota. Vrancsik Tibor elmondta: több somogyi település önkormányzata szívesen venné, ha az egyesület másutt is felvállalná az őstermelői piac megszervezését, hiszen köztudott: a helyi termék fogyasztása a helyi gazdaságot erősíti. Terveik – és lehetőségeik – szerint jelenleg egy, a ma még építés alatt álló zamárdi piac működtetését vállalnák fel, s ez lehetne a somogyi modell, bázis is. – A Patkó Piacon a teljes élelmiszeripari skálát megtalálhatják az érdeklődők, s nem nagyüzemi nívón. Jelenleg vasárnaponként várjuk a vásárlókat, ám ha a zamárdi önkormányzat szívesen venné ajánlatunkat, jövőre már szombatonként is megtalálhatnak bennünket a friss, egészséges, igazi somogyi termékek hódolói. Fekete Károly – Süli Ferenc