Category Archives: Települések

Tihany, a levendula fővárosa

Több mint fél évszázada, hogy Tihanyt elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté, s annak is immár két évtizede, hogy e terület szerves része lett a Balatonfelvidéki Nemzeti Parknak. A számos természeti és épített értéket őrző félszigetet évente tíz- és százezrek keresik fel, ám a kora nyári időszaknak sajátos hangulata – és illata – van. Hajdanán, a telepítések után mintegy fél évtizeddel, amikor sor került az első aratásra és szükségessé vált a illóolaj lepárlása, a korabeli híradások szerint olyan illat volt a faluban, hogy egy drogéria is megirigyelhette volna. A növény piaci megbecsültségét jelzi, hogy a múlt század első harmadában a tőzsdén is jegyezték. Ezek a hagyományok elevenednek fel minden év közepén Tihanyban, ahol a Levendula fesztivál számos kísérőprogramja közül mindig kiemelkedik a Szedd magad akció. Így történt ez a közelmúltban, amikor a jubileumi, tizenötödik rendezvényen a kulturális és kulináris események mellett a színes vásári forgatag is megerősítette: érdemes volt új színfolttal gazdagítani a település életét, vonzerejét. Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: Tihany, a levendulás és a táj nem rezervátum, s bár védelmük rendkívül fontos, kiemelkedő szerep jut az értékek bemutatására is. Hazánkban hétszáz ökoturisztikai létesítmény működik, melyek évente közel kétmillió látogatót

Jeromos atya, Tósoki Imre, Puskás Zoltán, Rácz András és Kontrát Károly a Levendula fesztivál megnyitóján

fogadnak, s számuk dinamikusan növekszik. A szaktárca lépést kíván tartani a megnövekedett igényekkel, számos bemutatóhely pedig világszínvonalú technikai hátteret biztosít az élmények befogadásához. E koncepció jegyében épült fel a rendkívül látogatott tihanyi levendulaház és látogatóközpont, a kontinensen is modellnek számító digitális planetárium, a Pannon Csillagda a legkorszerűbb távcső parkjával, s ezért alakították ki a Tapolcai tavasbarlang modern kiállításait is. A beruházások folytatódnak, épül a Kis-Balaton Látogatóközpont, Ordacsehiben tanösvény létesül, s a korszerűsítésnek köszönhetően egész évben látogatható lesz a füredi Lóczybarlang. Tósoki Imre, a település polgármestere a tradíciók ápolására hívta fel a figyelmet, kiemelve: nem gondolták, hogy egy jó ötlet az ország egyik leghíresebb eseményévé avatja a Levendula fesztivált. A kedvező visszajelzések, a hagyományok – tizenötödik alkalom – még nagyobb felelősséget ró a szervezőkre, s természetesen minden évszakban várják a vendégeket. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője szerint megtisztelő egy Európa-diplomás település polgáraival, irányítóival együttműködni az élő és élettelen értékek megőrzése érdekében. Az itt zajló ökoturizmus mintát ad más szervezeteknek, településeknek, s igazolja: a jövőért együtt kell dolgozni. Kontrát Károly államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője elmondta: Tihanyban százéves múltja van a levendulának – erre, vagyis az értékes hagyományokra kell és lehet építeni. A gyógy-, fűszer- és dísznövényre sokirányú felhasználási lehetősége miatt egész kultúra, műveltség és praktikum épül. Szebbé teszi a települést, munkahelyeket teremt, s hozzájárul a félsziget turizmusának fellendítéséhez is. A Levendulafesztivál megnyitóján több őstermelő, illetve feldolgozó Nemzeti parki termék védjegyet igazoló oklevelet vehetett át. A fesztivál zárásakor megtudtuk: az elmúlt évekhez hasonlóan idén is mintegy tizenötezer látogató kereste fel a nemzeti park levendulását, majd távozott elégedett mosollyal és egy nagy csomag levendulával. A tavasz szokatlan időjárása kissé megtréfálta a nemzeti park munkatársait, ugyanis a levendula virágzása június elejétől július elejéig elhúzódott. Számos levendulabokor csak a Szedd Magad időszakának végére borult igazán virágba. Süli Ferenc

A borfesztiválok előhírnöke: Rezi

Reziben már az 1628-as feljegyzések beszámoltak arról, hogy földje megtermi a gabonát és a szőlőt, ám a nagy filoxéra járvány ideje alatt a régi szőlőfajták elpusztultak. Az 1800-as évek közepén Ambrus Mihály plébános kezdeményezésére újraindult a szőlőművelés, ezúttal rizlinggel. A szőlőfajta ma is meghatározó, s a lassan újraéledő hagyományápolás rendezvényekké nőtte ki magát. „Rizlingország”-ban a helyi önkormányzat és a Rezi Szőlészeti, Borászati, Hagyományőrző, Turisztikai és Kulturális Egyesület nemcsak szórakoztató, szakmai és turisztikai programokat szervez. Persze a leglátványosabb a június végi ünnep, mely a Balaton-parti települések borfesztiváljainak előhírnöke is. A színes rendezvényt Cserép Gábor polgármester köszöntőjét Brazsil József, a Da Bibere Zalai Borlovagrend elnök-nagymestere nyitotta meg, aki elmondta, hogy a község határában került elő az I. századból származó kelta ivóedény és boros korsó, melynek felirata a da bibere, vagyis az „adj innom” volt. Mint a korábbi években is, idén méltó szerepet kaptak a hölgyek: a Lukácsházi Borbaráthölgyek, a Balatoni Borbaráthölgyek is bizonyították, hogy a „hegy leve” nem kizárólagos férfi ital… A fórum arra is alkalmas volt, hogy felhívja minden érintett figyelmét az egyre gyakoribb szőlőültetvény kivágásra, a borok szakszerű kezelésére, az üzleti és piaci igényekre. Z.A. – T. G.

Badacsonyi borfesztivál

Badacsonyt sokan úgy ismerik, mint a Balaton-part egyik kiemelt üdülőhelyét. Másoknak a tó lágy vizét, a tanúhegyek lankáit, a napfény és a bor által árasztott megkapó érzést, a csodálatos kilátást jelenti. A borkultúra művészet, színeiben festészet, hangulataiban irodalom, ízeiben gasztronómia. A művészet és a bor egy tőről fakad, számtalan költőóriás múzsájául választotta, festőket és szobrászokat ihletett meg a vérpezsdítő nedű. Reméljük Önöket is rabul ejti a páratlan szépségű táj, a hely szakralitása, a milliónyi látnivaló, a színes hagyomány rendszerünk alapjául szolgáló badacsonyi bor. A Badacsonyi Borvidék gazdái már izgalommal készülnek, hogy legjobb, díjazott boraikat megmutathassák a látogatóknak július12-28. között A Badacsony Bor7 borgasztronómiai fesztiválon, melyet számos kulturális program kísér.

Anyósok versengése Udvariban

Riebl Istvánné, Nagyné Borbás Mária anyósok
Kiss Koós Katalin szervező (j) társaságában

Igazi nyári gondűző szórakozás részesei lehettek azok, akik a június végi balatonudvari nemzetközi anyósfesztivált választották programul. A strand ezúttal a szokásosnál is korábban népesült be, s a lelkesedést a pokoli hőség (ajaj: anyósok, pokol – ki fogja ezt pozitívan értelmezni?) sem akadályozta. Minthogy a program jubilált (hivatalos nevén XV. Balatonudvari anyósfesztivál és gulyásfőző verseny), meg is adták a módját rendesen mindennek (érdekesség, hogy az esemény ún. „vándorfesztivál” volt korábban, de a szervezők beleszerettek Udvariba, így a helybeliek száma ez már a negyedik volt). Miután Szabó László polgármester anyósok, apósok, vők, menyek és unokák előtt elmondta a most indult nyári rendezvénysorozat köszöntőjét, kezdődhetett a kemény hétpróba a 12 hölgy számára, mely többek közt sodrófahajításból – mi másból? -, „házi anyós” tesztből, cuccolásból (ki ne ismerné saját portájáról?) és egyéb mókás feladatokból állt. Idén a felvidéki Párkány is delegált egy anyóst Udvariba. Mindeközben a kevésbé szebbik nem kimerítő „sör-virsli” após-vő versenyen, kötélhúzáson mutathatta meg igazi énjét. A legelszántabbak sakkozhattak egyet Jeszenszky József sakkoktató mesterrel, avagy nézhették- hallgathatták a fellépők egész sorát A „7 próbás anyós” megtisztelő címet Riebl Istvánné nyerte el, míg Nagyné Borbás Mária bezsebelhette a „Legszebb anyós” és a „Szuper anyós” díjat is. A népes főzőversenyben a Csoki és csapata társulás érdemelte ki a zsűri elismerő első díját. Arról nem értesült lapunk, hogy anyós és vő, após és meny békében, vagy éppen fölpaprikázva (ez is kellett a gulyásba) tért-e nyugovóra… Az azonban egészen bizonyos, hogy egy kisebb település is tud kellő összefogással (egy drogériai vállalkozás bevonásával) emlékezetes programot kínálni nyaralónak és helybelinek egyaránt. Z. A., S. M. fotó: Németh Zsolt

Pálinkafesztivál Csopakon

Finom pálinkákkal, borokkal, kézműves sörrel, koncertekkel és hangulatos vásárral várta az érdeklődőket az idei fesztivál, melyet hatodik alkalommal rendeztek meg a Fürdő utcai nagyparkolóban.

A rendezvény díszvendége Hajdúnánás városa volt: lakói bemutatták a gasztronómiai kínálatukat és a kézműves termékeiket is. A megnyitó napon került sor a pálinka verseny eredményhirdetésre, valamint átadták a Pannon Pálinka Fesztivál fődíját, a Pannon Superior elismerést. – Idén Kiss Tibor gyulafirátóti pálinkafőző gazda otelló és izabella borpárlata volt a bírák szerint a leg finomabb – tudtuk meg a verseny elnökétől, Csalló Jenőtől, a Pannon Pálinkafőzők Egyesület elnökétől. Örömét fejezte ki, hogy évről évre finom, jó minőségű pálinkákat neveznek be és a fesztivál egyre népszerűbb. A második napon került sor a borverseny eredményhirdetésére. – A településen 1994 óta rendeznek borversenyt. Idén, a huszonhatodik rendezvényre harmincegy bort neveztek be a gazdák és a pincészetek. A szakmai zsűri 9 arany, 15 ezüst és 7 bronz minősítést osztott ki. Mint mindig, most is az olaszrizling volt többségben. A nevezett borfajták között megtalálható volt még a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály, a chardonnay, a rozé, egy habzóbor és három vörösbor is – tudtuk meg Tóth Gyula helyi bortermelőtől, aki a kezdetektől szervezi a borversenyt. A Jásdi Pince 2018. évi chardonnay borával az önkormányzat alapító okirata szerint a 2019. év borosgazdája lett Az aranytanúsítvány oklevelet és a díjat Ambrus Tibor polgármester és Tóth Gyula adták át. Szendi Péter