Category Archives: Települések

Önkormányzati választások 2019

A folytonosságra szavaztak számos településen

Az október 13-án megtartott országos önkormányzati választások eredményeként számos tóparti településen ismét elnyerték a polgárok bizalmát a regnáló polgármesterek – sokan közülük immár harmadik-negyedik alkalommal. A „csúcstartó” Lombár Gábor, Balatonfenyves irányítója, aki a település önállóvá válásától, 1991 novemberétől töltheti be ezt a tisztséget. Összeállításunkban a több cikluson átívelő koncepciókról, a megvalósult álmokról és a további teendőkről kérdeztük Alsóörs, Boglár, Fenyves, Fonyód, Gyenesdiás, Hévíz, Lelle, Szentgyörgy és Zamárdi polgármestereit.

Lombár Gábor – Balatonfenyves

A települést irányító Lombár Gábor „csúcstartó” a tóparti polgármesterek körében: huszonnyolc éve, 1991 novemberében egy, a Fonyódtól való elszakadásról szóló helyi népszavazást követően nyerte el a polgárok bizalmát. Számomra is megdöbbentő, hogy immár a nyolcadik ciklusban tartottak méltónak e tisztség betöltésére. Közel három évtized távlatából természetesen némi nosztalgiával tekintek a hőskorszakra, a kezdeti lépésekre. Az úton nem voltam egyedül, hiszen magam mögött tudhattam a község egységes akaratát, a képviselő-testület elszántságát, tenni akarását, a konzervatív értelemben vett lokálpatriotizmusát. Első feladatként meg kellett oldanunk a tökéletesen üres hivatal ügyfél fogadásra alkalmassá tételét: ma már persze elképzelhetetlen lenne, hogy a megyei önkormányzattól mindössze egy teherautónyi bútor jelezze az együttműködés szándékát. Hasonló emlékek kötnek az első munkanaphoz is, amikor négyen jelentünk meg a meglehetősen sivár intézményben: két kolléga, a takarítónő és én. Ebben az időszakban hetente, kéthetente ülésezett a testület: nem voltak automatizmusok, minden felvetett kérdés és probléma – s a megoldási lehetőség is – új kihívás elé állított bennünket. Esetenként erős kétségek gyötörtek, néha úgy éreztem, hogy magunkra maradtunk, de a civilek és a képviselők erős hátországot jelentettek. Az eredmény sem maradt el, hiszen fél év alatt betöltöttük az apparátusi álláshelyeket, s a következő év második negyedévétől kezdődően már teljes körű közigazgatási ellátást tudtunk biztosítani a helybelieknek és a villatulajdonosokknak. Az önállóvá válás kellemetlen kötelezettségei közé tartozott a vagyonmegosztás korrekt elrendezése Fonyóddal. Ez rendkívül síkos pálya, hiszen mindkét fél úgy érezheti, hogy a tárgyalások vesztese lett. S hogy e téren is jól szerepeltünk, arra bizonyítékként talán elegendő a tény: évtizedek múlásával egyetlen egyszer sem került ismét terítékre ez a témakör. Az önmarcangolás nálunk ismeretlen fogalom, ehelyett azonnal megkezdtük a leglényegesebb, a helyi közösséget legjobban foglalkoztató feladatok rangsorolását. Magasan az első helyre került az infrastruktúra korszerűsítése: dinamizáltuk a szennyvíz-, a telefon-, az úthálózat-, a gázfogadó állomás kiépítését. Eufórikus hangulat uralkodott abban az időben Fenyvesen, s mivel nagy volt a lemaradásunk, nagy eredményeket is könyvelhettünk el. Magasra tettük a lécet: ma már csak az imremajori településrészen nincs szennyvízcsatorna, egyébként minden területen komfortosnak minősíthető lakóhelyünk. A balatoni önkormányzatok kettős igényeknek kívánnak megfelelni: az ingatlantulajdonosok mellett a településükre látogató turisták igényeinek is meg kell felelniük, különben elveszítik piaci pozíciójukat. Az új attrakciók alkalmasak az érdeklődés fenntartására, ám a fejlesztési irányok megfogalmazásához feltétlenül ismerni kell a nyaralótulajdosok elvárásait is. Ezért rendezünk minden évben „kihelyezett” fórumot Kaposváron, Pécsett és Nagykanizsán. A januári egyeztetések, vélemények beépülnek az aktuális év költségvetésébe, mert úgy gondolom: a közösség deklarált akarata a közös sikerek záloga. Ez nem gesztus csupán, hiszen a múlt századi fenyvesi fürdőegyesületek tevékeny részt vállaltak a település arculatának formálásában, s ez napjainkban sem történhet másképp. Nyolcadik polgármesteri ciklusom kezdetén – s a választási kampány során – a jövőt is illik, illett felvázolni. Meggyőződésem, hogy egyre színesedik a turisztikai paletta, egyre több, esetenként kuriózumnak számító program csábítja hozzánk a vendégeket. A Nagyberek látnivalói, a korszerűsítés előtt álló kisvasút, a vitorláskikötő, a megújuló közterületek, sétányok, strandok egy élményeket kínáló, mégis meghitt, csendes, családias üdülőtelep képét rajzolják fel a Fenyves iránt érdeklődők körében. Örvendetes, hogy a Balatonhoz áramló fejlesztési források felhasználási lehetőségei megegyeznek a képviselő-testület és a helyi polgárok elvárásaival.

Gál Lajos – Gyenesdiás

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere immáron negyedik ciklusra szólóan kapott bizalmat a településvezetői munka folytatására. – Az előző időszakban együtt megfogalmazott program épít a lét- és vagyonbiztonságra, a minőségi sport és turizmus javításra, a környezet- és egészségügy fejlesztésre, az oktatás és kultúra kérdéseire, valamint a települési alapinfrastruktúra folyamatos bővítésére. Összességében a jobb polgári létre és az élhető családias, mondhatnám családbarát közösségre. Az elmúlt évtizedekben Gyenesdiás elindult egy konszolidált, békés nyugodt fejlődés útján. Megbízatásomat ugyanolyan következetes és nyitott munkával teljesítem, mint az előző 13 évben – hangsúlyozta a visszatekintéssel együtt Gál Lajos, majd részleteiben is szólt az újabb ciklusbeli feladatokról: – Több nyertes pályázatunk van, önerős fejlesztés megvalósítása zajlik, jelentős tőketartalékokkal is rendelkezünk. Konkrétan megfogalmazva a fő célokat, fontosak az infrastrukturális fejlesztések, ezek közt is a csapadékvíz gazdálkodás helyes megoldásai, az utak állapotának javítása, itt kiemelve a Darnay és Homoki utcát. Már sürgető az új gyermekorvosi és fogászati szakrendelő befejezése is, igen fontos a tankerületi iskolafejlesztéssel együtt a COOP üzlet tetőtér kialakításának beépítése művelődési intézménnyé és ebédlővé tétellel. Pályázatok útján el kell hogy készüljön a közeljövőben a termelői piac és környezetének teljes felújítása, téliesítése, a diási malomépület komplex fejlesztése és környezetének megújítása, a Természet Háza előtti kerékpáros út aszfaltos megépítése, a Festetics sétány és kerékpár nyomvonal a két strand között, valamint a Kinizsi Sportcentrum mellett újabb fitnesspark kialakítása. Állami beruházások révén szorgalmaznunk és mindenben támogatnunk kell a 71-es főút teljes átkelésének megújítását a Magyar Közút fejlesztésében, a Madách utcai járda teljes felújítását a DRV több területen történő vezetékcseréjével, az E-ON és a Telekom fejlesztéseit, korszerűsítési programját a település több pontján, továbbá a Bakonyerdő Zrt. Látogatóközpont és szálláshely-fejlesztési projektjét. Befektetői beruházások révén segítenünk és koordinálnunk kell a tematikus turisztikai helyszínek fejlesztésein túl az iparterületi feltárások további ösztönzését. Fontos segítenünk az eddigi minőségi turisztikai büszkeségünk, a Welness Hotel Katalin mellett egy új, Balaton- parti 4 csillagos szuperior szálloda beruházás beindulását, ezzel összefüggésben a Malom-árok feltárását és egy új, korszerű horgászkikötő terveztetését, s azt is, hogy a decemberben megnyíló új gyenesdiási mozi a Liget plázában jól prosperáljon településünkön és a térségben. A ciklus végére lényeges feladatunk egy új 21. századi köztemető kialakítása, már meglévő tervek alapján. – Gyenesdiáson az egymás felé fordulás, a kölcsönös és önzetlen segítségnyújtás kell, hogy a mindennapok része maradjon. Biztosítani kívánom a tervezhető jövőképet, nagyon fontosnak érzem a szomszéd településekkel, Hévíz várossal történő jó kapcsolatok ápolását, annál is inkább, hogy Gyenesdiás erős bástya maradjon Keszthely keleti oldalán, helyét és szerepét megtalálja a városokkal közös portfóliók terén is. Munkámhoz továbbra is várom a partneri segítséget és építő kritikákat.

Mészáros Miklós – Balatonboglár

Mészáros Miklós polgármester sorrendben harmadik alkalommal tette le esküjét az alakuló testületi ülésen. Elmondta: Boglár történetében egyedülálló, hogy a regnáló városvezető minden voksoláson több szavazatot kapott, mint korábban. A számok az elvégzett munka minőségét, mennyiségét egyaránt tükrözik, s ez természetesen örömmel tölt el – különösen annak tükrében, hogy rendkívül messziről indultunk. A 2010-es önkormányzati választások után azzal kellett szembesülnie a testületnek, hogy a büdzsé másfél milliárd forint hiányt mutat. Kontrasztként talán elegendő a jelenlegi állapotot ismertetni: a település számláján 2019. október 13-án több mint egymilliárd forint volt – e jelentős summa természetesen már tartalmazza az elnyert támogatások pénzügyi finanszírozásának egy részét is. Ez a változás a magyar állam érdeme is, hiszen az adósságkonszolidáció révén új perspektívák nyíltak az ön- kormányzatok előtt. Közel egy évtized alatt azonban azt is bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk – a jeles tradíciókra építve – dinamizálni Boglár fejlesztését. Ehhez saját bevételeink jelentősen hozzájárultak, köszönhetően adófizetőinknek. Közülük feltétlenül ki kell emelnünk a DataLogic új üzemegységét, a HALKER Rt.-t, s azt az örvendetes tényt, hogy a Nemzeti Kézilabda Akadémia nem csak több milliárdos beruházást hajtott végre – száz fő számára biztosít munkalehetőséget. Az előttünk álló feladatok két területen kívántak prioritást. A helyi közösség által leggyakrabban igénybe vett intézmények teljes körű felújítását, illetve a turisztikai szolgáltatások nívójának állandó emelését. Két ciklusban megoldottuk az egészségügyi, szociális, oktatási létesítmények, a Fischl-ház, a polgármesteri hivatal és a szőlőskislaki kultúrház rekonstrukcióját, a jövő évi városnapon pedig átadjuk a nagyközönségnek a patinás boglári művelődési házat, mely a Zöld város program keretében – új funkciókkal gazdagodva – nyeri el múltjához méltó arculatát. Felszereltsége, igényes kialakítása komfort- érzetet nyújt majd mind az ott dolgozóknak, mind a várhatóan nagyszámú érdeklődőnek. Gazdaságos üzemeltetése mellett esztétikai élménnyel is gazdagítja látogatóit. S ha már takarékosságról esik szó: feltétlenül meg kell említenem a közvilágítás modernizálását – a LED-es izzók működtetése hosszú távú megoldást jelent. Lényeges elem, ezért ki kell emelnem az idegenforgalomhoz kötődő terveinket, a már végrehajtott beruházásokat is. Sétányok szépültek meg, borudvar és játszóterek épültek, új arculatot kapott a Szent Erzsébet park, a Várdomb kilátó, rendkívül vonzó a múzeumhajó, a Platán strand – ezen a területen egyébként még a következő évben is folytatódnak a fejlesztések., többek között csúszdapark is várja majd a hazai és külföldi turistákat. A következő fél évtized fejlesztési koncepciója napjaink realitásaiból táplálkozik. Folytatjuk az út-és járdaépítéseket, meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetését, s a Fő tér átépítése is aktuális teendőink közé tartozik. A tóparti gazdag turisztikai kínálatból mindössze egy olyat emelnék ki, mely méltán tarthat igényt nagy érdeklődésre: a fák koronájának magasságában végigfutó magasösvény igazi kuriózumnak számít majd. A kor igényei, elvárásai azonban nem tántoríthatnak el bennünket attól, hogy ne foglalkozzunk intenzíven a környezet és állatvédelemmel, de kötelezettségeim homlokterében választási szlogenem áll: közelebb az emberekhez.

Kenéz István – Balatonlelle

Kenéz István 2002-ben foglalhatta el először a település irányítójának járó hivatali széket, ez év őszén pedig immár ötödik alkalommal tette le polgármesteri esküjét. Tizenhét év jelentős idő egy ember életében, s talán elegendő arra is, hogy városvezetőként nyomot hagyjon az utókor számára. Mindazok, akik a rendszerváltás után közéleti szerepet vállaltak Balatonlellén, tudatában voltak annak a ténynek, hogy településünk exponált úti cél a turisták körében, s az itt megvalósítandó beruházások nem csak az állandó lakosok komfortérzetét javítják – jelentős hatással lesznek az idegenforgalomra is. Ez pedig kardinális kérdés a helyi közösség számára, hiszen a költségvetés negyven százalékát ez az ágazat biztosítja Mint annyi más tóparti településen, Lellén is óriási infrastrukturális problémával kellett szembenéznünk az ezredforduló táján – ezért az első polgármesteri ciklusom alatt az utak, járdák korszerűsítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére helyeztük a hangsúlyt. A környezetvédelem prioritása, a Balaton vízminőségének megóvása is szerepet játszott abban, hogy felgyorsítottuk a szennyvízhálózat kiépítését, s napjainkban az ellátottság 98%-os. Jelentős összegeket fordítottunk a turisztikai vonzerő megtartására: homokos strandot alakítottunk ki, hullámcsúszda várja vendégeinket, s a befektetett millióknak köszönhetően a Szent István tér hosszú évek óta igazi idegenforgalmi centrumként funkcionál. Meggyőződésem ugyanis, hogy hírnevünk ápolásához, a márkanévhez minden évben új dolgokat, új élményeket kell társítani. Ez a koncepció a gyakorlatban is kiállta a próbát, hiszen nyaranta mindig kitehetjük a „telt ház” táblát. Az elkövetkező fél évtized ennek a munkának a folytatása lesz: infrastruktúra terén szinte kielégíthetetlenek az elvárások, de a kor és a technikai fejlődés is állandó kihívást jelent az önkormányzatok számára – soha nem jelenthetjük ki, hogy egy-egy feladatot, problémát véglegesen megoldottunk. Bővíteni kell a szolgáltatásokat, a bringaút kiépítésével erősíteni a két keréken közlekedők biztonságát, s a kishegyi borvidék kihasználtsága is javítható még. A közelmúltban indítottuk a Zöld város projektet, melynek keretében a központban lévő kertmozi – a filmvetítések mellett – számos más funkcióra is alkalmassá válik . Többek között kerékpáros pihenőt, szervizt kívánunk itt kialakítani. A háromszázmillió forintos program keretében lehetőségünk nyílik nyolc utca térkövezésére, a Béke park rekonstrukciójára, játszótér építésére. Bízom abban, hogy a ciklus egyik legemlékezetesebb pillanata az idősek otthonának felavatása lesz, s ez talán jelzi az önkormányzat szociális érzékenységét. Balatonlelle éves költségvetése várhatóan jövőre mintegy másfél milliárd körül alakul, ám több pályázatunk van jelenleg is elbírálás alatt. Úgy gondolom: az újabb, százmilliós nagyságrendű források, s a tizenhét év alatt befektetett hét-nyolc milliárd forint egy modern, mégis családias hangulatú üdülőváros képét erősíti a nagyvilágban.

Csákovics Gyula – Zamárdi

A déli part egy legdinamikusabban fejlődő települése, mely – elsődlegesen fesztiváljainak köszönhetően – az elmúlt évtizedben felkerült Európa kulturális, turisztikai térképére. A negyedik ciklusát kezdő Csákovics Gyula polgármester azonban úgy látja: az eddig járt út némi vonalmódosításra szorul. Számomra – s ezt nem csak funkciómból adódó esetleges elfogultságom sugallja – Zamárdi fejlődése csodálatos ívet mutat fel. Ennek origójaként 2008 tekinthető: ekkor kaptunk városi rangot, s e cím új távlatokat nyitott előttünk. Egy évvel korábban került sor az első BalatonSound fesztiválra, de nem tudhattuk, hogy ilyen sikeres és anyagilag is rendkívül eredményes programsorozathoz adtuk nevünket. Költségvetésünk évről évre jelentős tételekkel gyarapodott, rendezvényeink pedig ismertek lettek szerte a kontinensen. Partnereink is kiváló munkát végeztek, melynek köszönhetően már nem pusztán a zamárdi szolgáltatók, lakáskiadók bevételei növekedtek: a szűkebb régió, s talán az egész déli part vállalkozásai is profitáltak a fesztiválok népszerűségéből. A hozzám eljutott vélemények – melyek most, a választási kampány során intenzívebbé váltak – viszont azt jelzik, hogy a nagy nyüzsgésben elfáradt a lakosság, s már kevésbé tudja tolerálni az esetleges kényelmetlenségeket. Jövőre lejár a fesztivál szervezőivel kötött megállapodásunk, s ha hosszabbításra kerül sor, szorgalmazom – a testülettel teljes egyetértésben – hogy több ponton módosítsuk a korábbi szerződést. Két fontos tétel ezek közül: az elektromos zenére építő B. my Lake fesztiválra nem tartunk igényt, míg a BalatonSoundot a csúcsszezont megelőzően, június utolsó napjaiban tartanánk meg. Ez az időpont tükrözi a villatulajdonosok akaratát is. A tárgyalások során természetesen az érintett közterület bérleti díjának megállapítása is téma lesz: nem titkolom, jelentős áremelést szorgalmaz majd az önkormányzat. Jó tárgyalási pozícióban vagyunk: a Balatonsound hírneve, márkája töretlen, s így fel sem merülhet, hogy rendezvényellenesek vagyunk. Az érzelmek és az érdekek szinkronba hozása azt diktálja, hogy júniusban is biztosítsuk a telt házat minden téren, az ingatlantulajdonosok véleménye ugyanakkor kötelezettségeket ró ránk. A képviselők által megfogalmazott és követett üzleti filozófia, a település fejlesztésének irányai egyébként elnyerték a polgárok szimpátiáját – vélhetőleg az egész régióban nem fordult elő, hogy a telje testületet újraválasszák. E pozitív visszajelzés mögött feltétlenül jelen lehet az a tény, hogy az elmúlt öt évben kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajtottunk végre, a zamárdiak értékelték eredményeinket, s ezért a folytonosságra szavaztak. A közeljövőben megvalósuló beruházások tovább gazdagítják lakóhelyünket: bölcsődét, kikötőt, termelői piacot építünk, több vízparti részen wi-fi hálózatot létesítünk, s egy korábbi döntésnek megfelelően minden évben százmillió forint körüli összeget fordítunk az úthálózat korszerűsítésére. Várhatóan az új ciklus egyik legfontosabb eseményére jövő nyár elején kerül sor: ekkor adjuk át a háromszázötvenmilliós pályázati, illetve nyolcvanmilliós önrészből megvalósuló kiállító- és bemutatóteret, mely számos kulturális programnak is helyszíne lesz.

Farkas László Nándor – Balatonszentgyörgy

Farkas László Nándor második ciklusát kezdte meg október közepén Balatonszentgyörgy polgármestereként, s esetében a kettő – ha nem is bűvös, de mindenképpen meghatározó számnak tekintendő. Aktivitására, a köz ügyei iránti elkötelezettségére jellemző, hogy településvezetői feladatai mellett – a MÁV alkalmazottjaként – a helyi vasútállomás főnöki teendőit is ellátja. Az elmúlt ciklusban számos fejlesztési projekt fejeződött be községünkben. Ezek közül is ki kell emelni az infrastrukturális beruházásokat, mert az ötvenes évek emlékei gyakran visszaköszöntek közterületeinken. Az út- és járdaépítések vélhetőleg még hosszú évekig elsőbbséget élveznek, ám az előrelépés nyilvánvaló. Több sikeres pályázatnak köszönhetően jelentős összeget tudtunk fordítani a falukép egységesítésére, a közterek, parkok rehabilitációjára, sétányok kialakítására. Esztétikus utcabútorokat és számos hulladékgyűjtőt helyeztünk ki, nem titkoltan annak reményében, hogy a továbbiakban a közmunkásokat tehermentesíthetjük a takarítás alól. Régi tartozásunkat róttuk le azzal, hogy szilárd burkolattal láttuk el a temetőkhöz vezető utakat, s nagy gondot fordítottunk a belső rend kialakítására is. Kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattunk, melynek törvényszerű hozománya lett a pénzügyi stabilitás. Jól előkészített pályázatainknak köszönhetően az elmúlt fél évtizedben mintegy másfél milliárd forint értékű beruházással gazdagodott településünk. Az október 21-én tartott alakuló ülésen örömmel konstatálhattam, hogy a testületben mindössze két személyi változás történt – a szentgyörgyi polgárok tehát a folytonosságra szavaztak. Velük egyetértésben fogalmaztuk meg a jövő terveit, fejlesztési elképzeléseit. Megújulnak intézményeink: a polgármesteri hivatal, a művelődési ház szigetelésére, illetve energetikai felújítására már rendelkezésünkre áll a szükséges forrás, míg az iskola bővítésére négyszázmilliót fordíthatunk Egy új, huszonöt férőhelyes bölcsőde kivitelezésére háromszázmillió forint támogatást kapunk: nem csak Szentgyörgyről, a környékbeli településekről is jelentős érdeklődés nyilvánul meg a gyermekintézmény iránt. Csatlakozunk a régiós bringakörúthoz, ám szorgalmazzuk a kis-balatoni kerékpárút kiépítését is. Tavasszal kezdődik a helyi piac kialakítása, s előtérbe kerülnek a szakrális beruházások. Szólni kell a szentgyörgyi sportéletről is! Építettünk egy teniszpályát, s remélhetőleg sok fiatal megismeri és gyakorolja majd ezt a nagyszerű sportágat. Nem is oly régen Somogyország egyik elit csapataként emlegették a szentgyörgyi focistákat, s most azon vagyunk, hogy életre keltsük településünkön a labdarúgást. Hiszem, hogy az önkormányzat és néhány szponzor segítségével ez a tervünk is valósággá válik.

Hidvégi József – Fonyód

Hidvégi Józsefet negyedik alkalommal választották meg Fonyód polgármesterének, így tehát törvényszerű, hogy nem csak az elmúlt tizenhárom év történéseit eleveníti fel. Tevékenységének alappillére a település költségvetésének konszolidációja és nagyívű fejlesztési tervek kidolgozása, megvalósítása. Rendkívül nehéz időszakban vettem át a város vezetését 2006-ban: a másfél milliárd forint adósság csődközeli állapotba juttatta településünket. Négy évig voltunk kényszerpályán: gyakorlatilag azért dolgoztunk, hogy törleszteni tudjuk hiteleinket, s egy működőképes, gazdaságos szervezeti struktúrát dolgozzunk ki. Erőfeszítéseinket siker koronázta, hiszen a második ciklusban már elindíthattunk néhány projektet: kilátó, kulturális központ, szabadtéri színpad épült, megújult a Bacsák tér, s a kormánynak köszönhetően megszabadultunk a teljes adósságállománytól. Nyolc év takarékos gazdálkodásának köszönhetően Fonyód megteremtette a dinamikus fejlődés gazdasági hátterét. A most zárult választási ciklusban már nem csak pályázati forrásokból, hanem önkormányzati büdzséből is tudtunk fejlesztéseket finanszírozni – olyan beruházások is megvalósulhattak, amelyekhez jelentős önerőre volt szükség. Ez történt az általános iskola és óvoda felújítása esetében is: e két intézmény hatszáznegyven millió forintos kivitelezési költségéből kétszázötven millióval vettük ki részünket. Turisztikai szempontból is fontos fejlesztés volt a Panoráma strand és a legendás fonyódi piac projektje – mindkét létesítmény jelentősen hízlalja a város büdzséjét. Komoly eredménynek tartom, hogy az Egészségügyi Kft. – sikeres pályázatoknak köszönhetően – közel 300 millió forintos eszközbeszerzést tudott végrehajtani, és saját forrásból is képes volt egyéb eszközök beszerzésére. A huszonkét szakrendelés mellett óriási jelentősége volt az egynapos sebészet beindításának. Közel félmilliárd forintból újultak meg szabadstrandjaink: mindegyik korszerűbb, esztétikusabb lett – a beruházás gyümölcsét jövő nyártól élvezhetjük igazán. Ha számokkal szeretnénk érzékeltetni az elmúlt fél évtized eredményeit, impozáns összeg jelenik meg: öt év – ötmilliárd forint. Úgy gondolom, ilyen volumenű fejlesztések újabb inspirációt adnak a következő évek városfejlesztésének vonatkozásában. Jövő évben birtokba vehetjük a két és fél milliárd forintból megvalósuló sportcsarnokot: ennek környezetében olyan komplexumot kívánunk létrehozni – tao-s támogatással – , mely foci-, tenisz-, és jégpályát, gördeszka parkot ölel fel. Hamarosan megkezdjük a Csiszta-fürdőt Fonyóddal összekötő kerékpárút építését, folytatjuk a strandok korszerűsítését, 2021-ben pedig igazi balatoni kuriózum, egy üvegkilátó létesül a város legszebb panorámát kínáló részén. Megnyugtatásul: nem a magaspartra fog támaszkodni. A turizmust is érintő fejlesztések mellett sem feledkezünk meg az idősebb korosztályról: korszerűsítjük az idősek házát, s nem halogathatjuk tovább a városháza modernizálását sem. Belterületi útjaink, járdáink felújítása is fontos számunkra, valamint jó néhány helyen a csapadékvíz elvezetését is meg kell oldanunk. Ezeket – pályázatok híján – saját bevételeinkből is meg tudjuk valósítani.

Rovarszálló Alsóörsön

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, besegítettek egy kis avarral a kert valamelyik sarkában a süncsaládnak, s a kutyaház is kaphatott egy melegebb pokrócot. A rovarokra kevesebben gondolunk, jóllehet, ezek az apró kis lények ugyanúgy részesei, alkotószemei a nagy láncnak. Hirtelen vált divattá, hogy „ők” is kapjanak valami hasznosat az embertől. Ezek a rovarszállások. Egy ilyen „épült Alsóörsön” is.

Az alsóörsi rovarszállót Hebling Zsolt polgármester
(b) és Kontrát Károly államtitkár adta át

A miértre válaszolni nem is olyan bonyolult. Elvárosiasodott világunkban (de még a falvakban is) egyre kevesebb a fészer, a száradni „felslihtelt” tűzifa, a nád- vagy éppen a zsúpfedél, ahol békében átvészelhetnék a hideg hónapokat. Mondhatnánk, elég leleményesek, megtalálják búvóhelyüket a fák repedéseiben, kövek alatt, épületek réseiben, minek építkezzünk még a számukra is. Megérdemlik pedig, hiszen több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja a levéltetveket. Jónéhány közülük ritka, s oltalom alatt áll. Ugyanakkor a sokat emlegetett, és sokszor megsértett tápláléklánc részesei is. Gyengécske indok, ha azt mondjuk, egyesek csípnek, szúrnak. Kétségtelen, de kölcsönösen el tudjuk kerülni egymást. A rovarhotel – így az alsóörsi is – otthont ad a csapadékos és hideg időben a rovaroknak. Építésének nincsenek különösebb szabályai: szinte bármit felhasználható, ami képes dacolni az időjárással (deszka, léc, toboz, dióhéj, tojástartó, PET-palack). Akár gyerekek feladata is lehet az építkezés. A művészi hajlamúak látványos (ám ami fontosabb: hasznos) műremekekkel versenghetnek. Fontos, hogy hézagos, lyukacsos legyen, s lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. Érdemes megfigyelni, amint a lepkék, darazsak, futrinkák, katicabogarak, gyíkok és még sokan mások hogyan népesítik be a rovarhotelt (még egy-egy napos novemberi napon is találkozhatunk menedéket kereső rovarokkal). Zatkalik

Idősek világnapját ünnepelték Nemesvámoson

A közelmúltban Nemesvámos Község Önkormányzata ünnepséggel kedveskedett a településen élő időseknek, ezzel is kifejezve tiszteletüket, köszönetüket és szeretetüket. Idén ennek a jeles alkalomnak már az új sportcsarnok adott otthont, ahol közel 130 időskorú tette tiszteletét. Sövényházi Balázs polgármester köszöntője után a Csillagvirág óvoda nagycsoportosai adták elő műsorukat. Tóthné Bognár Judit és Adonyiné Bodó Katalin felkészítésével, majd a Petőfi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak színvonalas műsorát tekinthették meg Martonné Lukács Katalin és Csabai Anikó közreműködésével. A gyermekek után Kis Szabó Judit kedveskedett egy saját verssel, majd fellépett a Borostyán Népdalkör, valamint a Lencseszemek Asszonykör. Az ízletes vacsorát megelőzően Hatás Andrea és Szeles József szórakoztatta a közönséget. Szendi Péter

Sétálva ismerhetjük meg a szőlőművelést és a borászkodást

Csopak és Paloznak önkormányzatának támogatásával 2006 tavaszán jött létre az olaszrizling tanösvény. A csopaki Petőfi Sándor utcától a paloznaki Tódi útig 12 ismertetőtábla mutatja be a Balatonfelvidék jellegzetes szőlőfajtáit.

– Ezen a vidéken a klasszikus vörös színű talaj kialakulását, a szőlőművelés fontosabb lépéseit, az ökológiai egyensúlyt befolyásoló tényezőket, a szüreti munkálatokat, a borvidék jellemzőit ismerhetik meg az emberek. Az egyedi népművészeti motívumokkal díszített táblák ismertető szövegét Tamás Jenő csopaki borász írta, a fotókat Tamás Ervin készítette – mutatta be a tanösvényt Englert Dezső, a Balatonfüred-Csopak Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. Elmondta, a közelmúltban úgy határozott a Paloznaki Szőlőhegyi Egyesület, hogy nem vállalja tovább a Nagyhegyi út és a pincesor útkarbantartását, melyet több mint tíz évig gondoztak. A tagság ezalatt „szépkorúvá” vált, időközben a munkálatok meghaladták az erejüket. Ezentúl a Paloznaki Borklub gondozza az olaszrizling tanösvény paloznaki részét, míg a csopakit a Csopaki Sáner János Kertbarát Kör tagjai végzik. A két önkormányzatnak tizenhárom évvel ezelőtt az volt a célja, hogy az érdeklődőknek rövid tájékoztatást nyújtsanak a történelmi borvidék múltjáról és jelenéről, jellegzetes szőlőfajtáiról, a szőlőművelés fontos tudnivalóiról. Továbbá járuljanak hozzá a Balatonfüred-Csopak Borvidék, és ezen belül Csopak és Paloznak hírnevének fokozatos helyreállításához. A sétálva tanulás és ismerkedés történelmi borvidékünkkel az egész térség fejlesztési programjához kapcsolódik. A másfél kilométer hosszú tanösvényen szinte páratlan panorámában gyönyörködhetnek a séta résztvevői, miközben fontos tudnivalókat szereznek a szőlőművelésről és a borászatról. Szendi Péter

Kemenceskanzen nyílt Balatonendréden

Két ügyeskezű kemencemester munkáját dicséri a Balatonendrédre megálmodott Kemence Skanzen és Gasztroudvar, amit október 25-én nyitottak meg a nagyközönség előtt. A turizmus elől mostanáig rejtve tartott kulturális gyöngyszem nem más, mint európai összehasonlításban is egyedülálló, 15 működő kemencét bemutató népi építészeti kis múzeum. – Úgy látjuk, ezzel a skanzennel egy újabb élharcost kap az egész éves balatoni turizmus ügye. A kemencesort és a gasztroudvart azzal a szándékkal kívánjuk bevezetni a régió turisztikai piacára, hogy az a mindenkori Balaton-élmény és a Balaton kulturális értéktárának Csopak és Paloznak önkormányzatának támogatásával 2006 tavaszán jött létre az olaszrizling tanösvény. A csopaki Petőfi Sándor utcától a paloznaki Tódi útig 12 ismertetőtábla mutatja be a Balatonfelvidék jellegzetes szőlőfajtáit. szerves részévé váljon – olvasható a két kemenceépítő mester, Pap Lajos és Pap Loránd sajtóközleményében. A skanzen őszi-téli eseménynaptárában tematikus programokkal színesített gasztronómia rendezvények, kemencés vásárok, családi napok és egyéb kulináris események szerepelnek, ám a gasztroudvar szolgáltatásai egyelőre csak a hétvégi napokon, szervezett programok keretében érhetők el. A 15 kemencés kiállítótér minden nap nyitott kapukkal várja az érkezőket, és idén ingyenesen látogatható – tudtuk meg Pap Lajostól. A skanzenépítők azt remélik, hogy a példaértékű kezdeményezésük nem csak hogy lépést tart a turizmus fejlődésével, hanem még tempót is diktál abban, hogyan lehet dinamikusan új brandet létrehozni a Balaton szolgáltató piacán. (A skanzen hétfőtől péntekig 8-tól 16, szombaton és vasárnap 9-től 15 óráig látogatható.) G. J.