Category Archives: Települések

Szobrok avatásával indította 900 éves emlékezetét Balatongyörök

Bertha Bulcsu szobrát özvegye, Nagy Franciska és Biró Róbert polgármester leplezte le

Az almádi monostor alapító okiratában szerepel 1121-es évi bejegyzéssel elsőként Jurk lakóhely néven a mai Balatongyörök. – A jövőre 900 esztendős jubileum ünneplését előrendezvényekkel kezdtük meg idén – mondta Biró Róbert polgármester, jeles eseményekről szólva: – A történelmi évforduló alkalmából több olyan beruházás megvalósítása is előtérbe került, amelyek értékeink megbecsülését fejezik ki, elősegítik azok bemutatását, s célozzák a helyi közösségek erősítését. Ezek jegyében avattuk fel nemrég gróf Széchenyi Zsigmond mellszobrát, Orr Lajos várvölgyi szobrászművész alkotását. A vadász-író az 1950-es éveket töltötte Balatongyörökön, az alakját idéző köztéri mű a hajókikötői móló közelében lett felállítva. Ugyancsak a közelgő nagy évforduló jegyében lett elvégezve a településen álló Kossuth szobor környezetének parkosítása. Szeptember elején újabb szobor avatásával ünnepelt Balatongyörök. Szabó Tamás, Munkácsy-díjas szobrászművész Bertha Bulcsut ábrázoló munkája az íróról 2003-ban elnevezett művelődési ház bejáratával szemben kapott helyet. – Fontosak az emlékek, itt sokan személyesen ismerték Bertha Bulcsut, nekünk még kedvesebbek a Balatoni évtizedek, mert rólunk szólnak – mondta az ünnepségen Biró Róbert, Balatongyörök polgármestere. – Fontosak nekünk azok az emberek, akik Balatongyörökért dolgoztak, a rólunk írtakért fejezzük ki köszönetünket a szobor állításával Bertha Bulcsunak. Az avatási ünnepséget vezető Simándi Péter kiemelte: Balatongyörök egyre szebb, egyre fejlettebb és értékesebb, ami köszönhető annak, hogy a település kultúráján a mindenkori vezetés szívügye hagy nyomot. Ez büszkesége Balatongyörök szerelmeseinek, amilyen érzelmeket Bertha Bulcsu is tanúsított e hely iránt. Az eseményt levélben köszöntötte Szakonyi Károly, a pályatárs sorait Simándi Péter olvasta fel. Laudációt mondott Stramler Ábel szerkesztő vallásfilozófus, kiemelve az ünnepelt irodalmi alkotásainak műfajbeli sokszínűségét, regényeitől novelláin, glosszáin keresztül az interjúkészítésekkel való remeklésig. Mint mondta, írásai az ökológiai gondolkodás korai képviselőjeként is jellemzik, publicisztikái mai frisseségűek. Majd méltatta a szobor alkotójának munkáját, mely az emlékezés fókuszpontjára mutat a jellegzetes arccal, a személyiségét tükröző tekintettel. Bertha Bulcsu szobrát özvegye, Nagy Franciska és Biró Róbert leplezte le. A jövő évben sor kerülhet újabb emlékhely kialakítására a Böngyér településrészen. Tervezik a Trianon emlékmű és a Rákóczi szobor oda való áttelepítését, a 900-as évforduló jeléül elhelyezésre kerülő emlékkővel együttes történelmi park létrehozását. – Helytörténelmünk jelentős alakjai emlékének újonnan nyíló utcák elnevezésével is szeretnénk tisztelegni – folytatta a polgármester. – Így tartjuk számon Bucsy Józsefet, aki az 1880-as évek végén volt a település kántortanítója, Fügh Dénes egykori huszártisztet, aki a hajdani Balatoni Szövetségben képviselte anno Balatongyörököt, s létrehozta a falu első könyvtárát. Pályázati támogatással népi építészeti program indítását tervezzük, melyben szerepel az önkormányzati tulajdonban lévő Biró Joachim féle parasztház felújítása, kiállítóhelyként való hasznosítása, a szabad területen falukert létrehozása. Kiadványok megjelentetése, rendezvények tartása is szerepel a jövő évi programtervezetben, ezekről a következőkben szólt Biró Róbert: – A tavasszal Hungarikum pályázati támogatás segítségével két könyvet szeretnénk megjelentetni a györöki szőlő- és borkultúráról, valamint a település középkorbeli életéről, a tudományágak környékünkbeli szakembereit felkérve a megírásra. Tervezzük az idei szoboremelésekhez kötődően rendezvények tartását Széchenyi Zsigmondról és Bertha Bulcsuról szólóan, munkásságukat mind jobban megismertetve. Egy helyi értékünnep rendezéséhez a lakosságot megszólítva kiállításokkal, előadásokkal szeretnénk számba venni a 20. század elején létrejött üdülőtelepülési értékeket. Több balatoni strandnak van már jól csengő neve, szándékunk ehhez felsorakozni, mi a jó hangzású Festetics elnevezésre gondoltunk. Történelmi kapocs, hogy az 1900-as évek elején Festetics Tasziló herceg adta át egy aranykoronáért a mai strand területét fürdő kialakítása céljából a györökieknek. Tervezi a település továbbá a 900 esztendős évfordulóhoz kapcsolódó logó megalkotását, emléktárgyak készítését, s szó van a településtörténeti ünneplés 2022-ben való folytatásáról is. – Balatongyörök néven 1902-től ismert a községünk, addig Meszesgyörökként szerepelt. A 120 éves jubileumot is illendő lesz majd megtartani – tette hozzá Biró Róbert, hangsúlyozva, hogy a mérföldkövek mennyire fontosak az életben. Az idei nyárról szólva mondta el a településvezető, hogy a járványveszéllyel sújtott helyzetben is jó turisztikai forgalmat könyvelhet el Balatongyörök, a strandi bevételek közelítik a tavalyi 97 millió forintos szintet. Az eredmény köszönhető a turisztikai kínálat jegyzett, folyamatosan fejlődő nívójának. Horányi Árpád

Szezonmérleg – kicsit másképp

Az idei csonka szezon hivatalos statisztikái még nincsenek készen. Lapunk most arra volt kíváncsi, az egyes települések vezetői visszatekintve miképp látják az év első nyolc hónapját, mennyire módosította a terveket és a költségvetést a járvány, a beruházások folytatódhattak vagy éppen elmaradtak, a lakosságot és a nyaralókat hogyan óvták.

Hebling Zsolt, Alsóörs

Januárban egy rendkívül tartalmas évet terveztünk, számos elképzelés megvalósításával, de közbejött a veszélyhelyzet. Át kellett mindent gondolni, számolni, hiszen nem tudtuk, lesz-e egyáltalán főszezon, s hogyan tudunk talpon maradni. Örvendetes, hogy példaértékű összefogást tapasztaltunk, amelyért köszönetet mondunk mindenkinek: lakosainknak, partnereinknek, közösségeinknek. Mindig is az óvatosság jellemezte ezen időszak cselekvéseit. Sokat egyeztettünk a térség és a település vezetőivel, valamint Kontrát Károly országgyűlési képviselőnkkel. Rengeteg felajánlást kaptunk, s lakosaink is fegyelmezetten betartották a szabályokat. Annak ellenére, hogy településünk szlogenje: „Alsóörs vár, marasztal, visszavár”, tavasszal arra kértük minden vendégünket, hogy a járvány elmúltával keressék fel községünket. Az összefogás révén elkerültük a bajt, s egyre biztatóbb jövőkép körvonalazódott a nyárra vonatkozóan. Március végén 250 millió Ft-os bevételkieséssel számoltunk, s teljes költségstopot rendeltünk el, csak a kötelező kiadásokat teljesítettük, s elhalasztottuk a beruházásokat, ám valamennyi munkatársunkra számítottunk. Ez a szám hétről hétre javulni kezdett, s most a főszezon végén megállapíthatjuk, hogy néhány, a járvány közös költségviseléséhez az államnak átadott pénzeszköz – amelyet természetesnek tartunk – s a fesztiválok miatti vendégéjszaka kiesés összege jelentkezik mínuszként. A tavaszi forgalmak és a nagy rendezvények elmaradása miatt a turisztikai szolgáltatóinkat érintette leginkább a vírus, augusztusban azonban többletbevé- Szezonmérleg – kicsit másképp Az idei csonka szezon hivatalos statisztikái még nincsenek készen. Lapunk most arra volt kíváncsi, az egyes települések vezetői visszatekintve miképp látják az év első nyolc hónapját, mennyire módosította a terveket és a költségvetést a járvány, a beruházások folytatódhattak vagy éppen elmaradtak, a lakosságot és a nyaralókat hogyan óvták. Települések telhez jutottak partnereink. Júliusban három hétvégén is kedvezőtlenül alakult az időjárás, de a foglalásokból már látszott, hogy összességében az erős augusztussal együtt jó szezont zárhatunk – közösen a vállalkozóinkkal. Megelégedéssel zártuk a főszezont, miközben rendkívül nagy hangsúlyt fektettünk a biztonságra. A pályázati forrásokból megvalósítandó beruházások menetrend szerint zajlanak: Veszprém-Felsőörs-Alsóörs kerékpárút (TOP), Varázserdő projekt (TOP), strandfejlesztés (Kisfaludy program), művelődési ház felújítása (Magyar Falu Program). Az összes egyéb fejlesztést halasztani kényszerültünk (közvilágítás, utak portalanítása, buszmegállók építése). Tavasszal bevásároltunk: idősebb polgárainknak maszkokat, fertőtlenítőt biztosítottunk, intézményeket, tereket zártunk le. Nyáron a strandon betartottuk az ajánlásokat, intenzívebben fertőtlenítettünk, a jegyvásárlást megkönnyítve bankkártyás automatát állítottunk üzembe, illetve előre online lehetett megvenni a belépőket. Szeptember 1-jétől a beltéri rendezvényeket elhalasztottuk, s nem engedélyezzük 22 óra után a zenés, táncos eseményeket a vendéglátóegységeknél sem. Intézményeinkben is ügyelünk a biztonságra. Bízunk benne, hogy túl tudunk lenni a járványhelyzeten.

Ambrus Tibor, Csopak

Mást terveztünk télen a költségvetésnél és mást, amikor elért minket a járvány első hulláma. Sokkal pesszimistábban mentünk bele a nyárba, és a lehetőségekhez képest jó szezonon vagyunk túl. Úgy gondolom, Csopak lakossága és a karantént nálunk töltő nyaralótulajdonosok átérezték a fenyegetettséget, a veszélyt, és fegyelmezetten – a központi utasításokat és a helyi javaslatokat, döntéseket elfogadva – túljutottunk a néhány nehéz tavaszi hónapon. Pénzügyeink terén meg kell különböztetni a vírushelyzet miatt a kormányzati döntések által elvont pénzeket és a járvány okozta kieséseket. Mindkettő miatt át kellett terveznünk a költségvetést, ez közel kétszázmillió forint mínuszt jelentett. Átszerveztük az életünket és költségvetési szigorításokat vezettünk be: létszámleépítés, cafetéria, egyéb juttatások megszüntetése és a jutalomkeret eltörlése is ide tartozott. Képviselőink és bizottsági tagjaink lemondtak a tiszteletdíjukról, megszüntettünk bizonyos támogatási formákat. A vírus Csopakot alig érintette. Az előbb említett elvonások, illetve az elmaradt turisztikai előszezon teljes kiesése nehezítette helyzetünket. Az elmúlt 10 évre visszatekintve az időjárás szempontjából az egyik legrosszabb nyáron vagyunk túl. Érzékelhető volt, hogy amikor szép, meleg idő volt, sokan látogatták a balatoni településeket, s a keletkezett bevételek részben kárpótolták a kieséseket. Beruházásaink egy részét őszre halasztottuk, kiírtuk a pályázatokat: van, amelyik már lejárt, így elindulhat a bölcsőde építése; van, ahol még az árajánlatok beérkezésére várunk. Látható, hogy a következő évben saját erős beruházásokban nem nagyon tudunk gondolkodni, kizárólag a pályázatokon elnyert fejlesztéseket tudjuk megvalósítani. A Csopakon tartózkodókat folyamatosan tájékoztattuk, a lakosság, a nyaralótulajdonosok az intézkedések jelentős részét betartották, de ellenőrzésük ettől függetlenül folyamatos. A második hullám súlyosságának és a település érintettségének tekintetében a kormányzati döntésekkel összhangban fogunk megoldásokat találni.

Filep Miklós, Zánka

Három nagy fejlesztésünk volt: a Dózsa György utca, a strandi hátsó parkoló felújítása mintegy negyvenmilliós keretből, melyhez harmincmillióval járult hozzá az állam. A strandfelújításra szintén jelentős – negyvenmillió forint – támogatást kaptunk a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, melyet hétmillió forinttal egészítettünk ki (öltözők, baba-mama szoba, lépcsők, eligazító táblák. A hetvenéves könyvtár 27 millió forintos fejlesztése a napokban fejeződött be támogatási forrásból és saját erőből. Olvasóteremmel, népházzal várjuk ide a lakosságot és a nyaralókat. A falugondnoki tevékenység eredményesebb ellátásához 8 millió forintért gépkocsit vásároltunk, felújítottuk az orvoslakás, az orvosi rendelő és a gyógyszertár fűtésrendszerét. Összességében elmondható: beruházásainkat nem akadályozta a koronavírus, sőt: határidőre be is fejeződtek azok. Amikor a vészhelyzetet elrendelték, lezártuk a strandot, a közösségi tereket (játszótereket, könyvtárat, kultúrházat; a programjainkat szüneteltettük. A mintegy negyven – hetven éven felüli – helyi lakos ellátását haladéktalanul megkezdtük, de ide kell sorolnom azokat is, akik lakáskaranténba kényszerültek. A polgármesteri hivatal és a falugondnokság dolgozóinak egyik fele otthonról dolgozott (öt laptopot vettünk ehhez), majd két hét után váltottunk. Utóbbiak két telephelyen látták el feladatukat. Szétosztottunk 1500 maszkot, fertőtlenítettük a buszmegállókat, közösségi helyeket, ózongenerátort vettünk az irodák, egyéb helyiségek hétvégi fertőtlenítésére. Az orvosi ellátás a vészhelyzetnek megfelelően működött. Összességében mintegy 2.5–3 millió forintot költöttünk a védekezésre. Érzékenyen érintett bennünket is a gépjármű-, az idegenforgalmi- és az iparűzési adó későbbi befizetése, de voltak tartalékaink, így alapvető változást nem hajtottunk végre költségvetésünkben. A július-augusztusi turisztikai fellendülés ellenére úgy látjuk, mintha csökkent volna a fizető vendéglátás. Ez azért fontos, mert a bejelentések alapján várható 2021-ben, hogy a központi büdzséből valamilyen pótlást kapunk. A strandi forgalmunk jelentősen emelkedett annak ellenére, hogy 15%-os áremelést hajtottunk végre. Fölszereltettünk egy számláló berendezést, s mára kijelenthetjük: minden eddiginél nagyobb volt a strandi forgalom. A korlátozások értelmében 2700 főnél többet nem lehetett beengedni a fürdőhelyre, de ezt a számot szinte mindig elértük. Mivel a járvány második hulláma bennünket is elért, nagyrendezvényeinket le kell mondanunk. Nem rendezzük meg sem a népszerű idősek napját, sem a szüreti felvonulást. A megemelkedett megbetegedés szám és karantén miatt szigorítottuk az egészségügyi szolgálatot. Várható ugyanis, hogy az idősebb nyaralótulajdonosok elhagyják a nagyvárosokat, s Zánkán vészelik át a kritikus időszakot. Mindemellett azért készülünk a jövő évi fejlesztéseinkre.

Tósoki Imre, Tihany

Jó turisztikai évet vártunk: az előrejelzések biztatóak voltak, hiszen már március közepétől nagyon sok vendég volt településünkön, és jól alakultak a szálláshelyeken az előfoglalások. Természetesen – mint minden települést – bennünket is váratlanul ért a koronavírus-járvány és az ezzel járó rendkívüli intézkedések, amelyek magukkal hozták a turizmus visszaesését is. Magyarországon – az önkormányzati választások óta – még soha nem volt ilyen mértékű járvány, amely ennyire befolyásolta volna a gazdasági életet és ebből adódóan polgármesterként kezdetben nehezen tudtam kezelni a helyzetet. Mivel egy rendkívüli – eddig számunkra még ismeretlen – helyzetről volt szó, ezért kezdetben logikusan végiggondoltuk azokat a lépéseket, amelyek bevezetésével a helyi lakosság egészségét megpróbáltuk megvédeni. Elsősorban az eszközbeszerzéseket és a saját forrásból megvalósítandó beruházásokat halasztottuk el, vannak olyanok, amelyek átütemezésre kerültek, de bizonyos fejlesztések sajnos elmaradnak. Az európai uniós és hazai pályázatokból tervezett beruházások – hiszen azok 100%-os támogatási intenzitásúak – természetesen megvalósulnak, hiszen azokhoz önkormányzatunknak nem kell önerőt biztosítani. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a turizmus és a turizmusból élő vállalkozások szenvedték a legnagyobb hátrányt a vírus elindulásával. A turizmus visszaesése több adóbevételünket is hátrányosan érintette – csökkent az idegenforgalmi adóbevételünk, ennek köszönhetően csökkenni fog az iparűzési adóbevételünk is. Az önkormányzat parkolási társulása is komoly veszteségeket szenvedett, hiszen csak július 1-jétől lehetett újraindítani a díjszedést a település parkolóiban. Az újranyitást követően elsősorban csak hétvégén voltak vendégek, akkor viszont a megszokottnál jóval több látogató érkezett a településre. A Levendula napoktól – június 23-tól – azonban már hétköznapokon is a szokásosnak megfelelő, nagy létszámú vendég jött a félszigetre, a kisebb szálláshelyek is megteltek. A júliusi és augusztusi hónapok forgalmát elemezve megállapítható, hogy Tihanyban nagyon sok vendég volt, és a turizmusból élő vállalkozások nagy része tudott tartalékokat képezni. A veszélyhelyzet elrendelését követően, valamint a kijárási korlátozás bevezetése után Tihanyban bezártuk a parkolókat, kampány indult a települést szerető honfitársaink felé, hogy ebben a szituációban ne látogassanak a félszigetre. Az itt élő állandó lakosoknak, valamint az ide költözött üdülőtulajdonosoknak önkéntesek által gyártott arcmaszkokat és fertőtlenítőszereket osztottunk szét, a 65 év feletti időseknek önkéntesek szervezték a bevásárlást, gyógyszerellátást, továbbá a hétvégékre elrendeltük az iskolai konyhában az ebédfőzést annak érdekében, hogy az egyedülálló idős emberek hétvégén is meleg ételhez jussanak. A Tihanyban működő oktatási intézményeket bezártuk, a művelődési ház dolgozói home office-ban dolgoztak, a hivatal és a falugondnokság azonban működött.

Kenéz István, Balatonlelle

Nehezen indult a szezon, s ezt jól tükrözték a fizetős strand bevételei – az elmúlt évhez viszonyítva július közepére mintegy tíz-tizenöt millió forint „hiány” halmozódott fel. Ez az időszak volt egyébként a fordulópont: néhány nap alatt ezrek érkeztek városunkba, s teljesen lekötötték a helyi szálláskapacitást. A turisták rohamának köszönhetően folyamatosan nőttek a vállalkozók – s így az önkormányzat – bevételei is, bár a büdzsé szempontjából komoly kiesést jelentett néhány adónem érvényesítésének jogszabályi módosítása. A közterületek bérbeadása során ügyeltünk az azonos pozíciók megteremtésére, arra, hogy ne legyen érdemi eltérés a korábbi évek gyakorlata és az idei lehetőségek között. Az augusztus végéig kitartó, nyaralásra csábító időjárás nagyot lendített a turisztikai-vendéglátó szektor bevételein – a hétvégék zsúfoltsága teljesen leterhelte az ágazatban dolgozókat. A helyi vállalkozókkal folytatott beszélgetések arra engednek következtetni, hogy ők is elégedettek a nyári forgalommal. Számos olyan étterem található városunkban, ahol estéről estére kétszer, háromszor cserélődött a vendégsereg. Ez természetesen nem pusztán anyagi siker – minősíti a szolgáltatásokat is. A kötelező egészségügyi szabályokat betartva korlátoztuk a kulturális programok számát is, bár a rendezvényparkban minden hétvégén kisebb produkciók szórakoztatták a publikumot. A szabadtéri színpadon azonban elmaradtak a nagyrendezvények, s talán a szezon legnagyobb csalódásaként – az együttes tagjainak betegsége miatt – le kellett mondanunk az Omega fellépéséről is. A nyárutó azonban jónak ígérkezik: biztosak vagyunk abban, hogy a városunk iránt megnyilvánuló érdeklődés az ősz folyamán is átlag feletti lesz. S akik ellátogatnak hozzánk, azt láthatják, hogy a fejlesztések folytatódnak, újabb és újabb létesítményekkel gazdagodunk. Hamarosan átadjuk a Zöld város program keretében korszerűsített, új funkciókkal ellátott kertmozi épületét, tovább épül a kerékpárút, s megszépülnek köztereink is. Úgy gondolom: az átdolgozott költségvetés, a tartalék keret nagysága lehetővé teszi a település és intézményeinek biztonságos működését.

Mészáros Miklós, Balatonboglár

A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényelt: a képviselő-testület nem ülésezett, ezért egyszemélyi döntéssel kellett módosítani az elfogadott költségvetést. Természetesen a város stabil működésének biztosítása kapott prioritást, így számos kiadási tétel aktualitását veszítette, s csak a legfontosabb feladatokra koncentráltunk. Ezek közé tartozott a turisztikai szezonra való felkészülés, s ezt sikeresnek minősíthetjük. A nyári programokkal – többek között a Balaton-átúszással – gyakorlatilag teszteltük a jelentős költségekkel felújított Platán strandot. A munkálatok befejezése októberben várható, s ezzel egy modern, esztétikus kulturális- és sportcentrum kialakítása valósul meg. Bogláron – csakúgy, mint több más tóparti településen – augusztus minden képzeletet felülmúló dinamizmust hozott a turizmus területén. Csúcsra járatott éttermek, állandóan telt szálláshelyek, 20- 30%-os bevétel növekedés jelezte, hogy Boglár nem véletlenül szerepelt rendszeresen a hazai tíz legkedveltebb úti cél között. S hogy a jövőben is megfeleljünk az elvárásoknak, ahhoz állandóan fejlesztenünk kell. Ez történt a Várdombon, a Gömbkilátónál és a kalandparkban is, ahol a város idegenforgalmi koncepciója és a lokálpatrióta vállalkozó érdeke szerencsésen találkozott, s ennek gyümölcse egy közkedvelt, évente több mint százezer látogatót vonzó családbarát kirándulóhely lett. Örvendetes, hogy a Kisfaludy-program keretében megújulhat a magánszállások egy része is. A Magyar Turisztikai Ügynökség által már elbírált pályázat keretében háromszáz család lett kedvezményezett – összesen egymilliárd forint jut a bérbe adandó szobák korszerűsítésére, bútorok és egyéb berendezési tárgyak cseréjére. A befejezési határidő év vége, ezért érthető, hogy helyi szinten manapság az iparosok a legkeresettebb személyek. Ismeretes, hogy Balatonboglár a művészetek egyik centruma, s erre csak kevés árnyékot vetett a járvány. A Kultkikötő ezen a nyáron is színvonalas produkciókkal, remek gyermekprogramokkal növelte jó hírét, s rendkívül látogatottak voltak a templomi orgona hangversenyek is. Elkészült a kultúrház és a szabadtéri színpad is, ám ezek felavatására már csak jövő tavasszal kerül sor. Újabb turisztikai látványosság is várja majd a hozzánk érkezőket a következő szezonban, hiszen elkészül a hazánkban kuriózumnak számító magasösvény. A létesítmény különleges élményt és panorámát nyújt a fák koronájával azonos szinten tett séták során. S hogy ez az ősz még tartogat néhány kellemes kikapcsolódást Bogláron, arról a szeptember 19-én rendezendő halászléfőző verseny, a szőlőskislaki töklámpás fesztivál, valamint az október 23-i ünnep köré font eseménysor a garancia.

Csákovics Gyula, Zamárdi

Több mint egy évtized után csendes nyaruk volt a zamárdiaknak. Elmaradtak a nagy fesztiválok, ám ezzel együtt jelentősen csökkent a fejlesztésekre fordítható források nagysága is. Ettől függetlenül jó szezont zártak a helyi kereskedők, hiszen a nyár közepétől turisták áradata érkezett városunkba, s ez ismét felszínre hozta parkolási gondjainkat is, holott önkormányzatunk már korábban különböző zónákat jelölt ki az autóval érkező vendégek számára. Egy ideig – az ismert kormányzati intézkedések miatt – ennek anyagi hasznát nem élvezhettük, s le kellett mondanunk különböző adónemekről is. Összesen mintegy ötszázötvenmillió forint esett így ki az idei költségvetésből. Hasonló hátrányt konstatáltunk a közterületek használatával kapcsolatban is. Ezek az ingatlanok a település tulajdonában vannak, korszerűsítésükről, esztétikus kialakításukról, parkosításukról, karbantartásukról közpénzből gondoskodunk. Úgy gondolom, a gesztusoknak kölcsönöseknek kell lenniük, hiszen csak így képzelhető el a vállalkozások és az önkormányzat közötti harmonikus kapcsolat. Ezzel szemben azt tapasztalhatjuk, hogy augusztus 20. után számos üzlet lehúzta rolóit, veszélyeztetve ezzel a kora őszi turizmus sikerét. Joggal merül fel ilyenkor a kérdés: az idegenforgalomból élők csak pénzkeresési forrásként tekintenek vállalkozásaikra, avagy szolgáltatóként is szerepelnek a helyi gazdaságban, kereskedelemben. Ez utóbbi esetben azonban áldozatot is kellene hozniuk. Tiszteletet érdemelnek viszont azok, akik a kevésbé jövedelmező időszakban is tartják a frontot, hiszen tudják: a négy évszakos Balaton megteremtésének alappillérét ők teremtik meg. Úgy gondolom: a képviselő-testületnek is foglalkoznia kell a jövőben ezzel a témakörrel, s a közterületeket bérbevevők számára konkrét elvárásokat kell megfogalmaznunk. A fesztiválok elmaradása ellenére szinte minden érintett elégedett volt a település iránt megnyilvánuló érdeklődéssel. A visszajelzések egy modern, XXI. századi kisváros hangulatát hangsúlyozzák, ahol a természeti szépségek mellett kiváló lehetőség nyílik az aktív pihenésre is. Most, hogy lejártak a fesztivál rendezőkkel kötött szerződéseink, ebből az aspektusból is készíthetünk mérleget. Meggyőződésem, hogy érdemes volt felvállalnunk a nagyrendezvények sorát, mert az ebből származó bevételeknek köszönhetően infrastruktúrában, arculatban hatalmas fejlődés tanúi lehettünk. S bár az ősszel még lesznek tárgyalásaink korábbi partnereinkkel, szinte bizonyosnak tűnik, hogy a korábbi feltételek mellett nem lesz esély a folytatásra. Személyes meggyőződésem egyébként, hogy a világ nem abba az irányba halad, hogy több tízezer ember egy időben, egy helyen történő szórakozása problémáktól mentesen megvalósítható legyen.

Galácz György, Balatonmáriafürdő

A nyári szezon meglehetősen nehezen indult számunkra, s a koronavírus- járvány okozta jelentős forgalomcsökkenést tetézte a júniusi kedvezőtlen időjárás is. Szerencsére a július már kedvezőbb időt hozott, és a hétvégeken egyre többen látogattak el a Balatonhoz, így hozzánk is. Az augusztusi hónapban pedig azt tapasztaltuk, hogy tavalyhoz képest egy kicsivel még nőtt is a vendégforgalom településünkön. Nagy örömmel nyugtáztuk, hogy strandjaink forgalma összeségében jóval meghaladta a koronavírus-járvány miatt tavasszal módosított tervszámainkat. A településen működő vállalkozóktól is hasonló visszajelzést kaptunk a nyári forgalomról. Egyértelműen látszik, hogy a balatoni szezont a belföldi turizmus erősödése „mentette meg”, míg a külföldi vendégek nagy része a nyilvánvaló okok miatt elmaradt. Bár a kormány döntése alapján az idei szezonban nem kell beszedni az idegenforgalmi adót, de az eltöltött vendégéjszakákat ugyanúgy be kell vallani a településen működő szálláshelyszolgáltatóknak. A bevallott, de be nem fizetett idegenforgalmi adót az állam a vendégéjszakák számának megfelelően az önkormányzat részére támogatás címén megfizeti. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy a helyi szálláshelyszolgáltatók jogkövető magatartásukkal hozzájárulnak településünk fejlődéséhez. A nyárra tervezett programjaink nagy részét a költségek csökkentése miatt nem tudtuk megtartani, mindössze augusztus 20-án rendeztünk kisebb szórakoztató programot a helyi lakosok és az itt nyaraló turisták számára, természetesen fokozottan ügyelve a járványügyi előírások betartására. Visszatekintve az elmúlt 8 hónapra és látva a más településeken végbement folyamatokat, azt mondhatjuk, hogy Balatonmáriafürdőn – köszönhetően a jól átgondolt tervezésnek és az üzemeltetéssel járó költségek felülvizsgálatának – nem volt szükség drasztikus intézkedések végrehajtására. Sikerült megőrizni minden önkormányzati dolgozó munkahelyét, és a településünkön zajló fejlesztések és beruházások is folytatódhatnak. Terveinket tartva folytatódik településünk saját forrásból finanszírozott beruházása, a Rákóczi utca teljes felújítása. A napokban megtörtént a munkaterület átadása a közbeszerzésen nyertes pályázónak, így az ősz folyamán újra elindulhatnak a munkálatok: ezek közé tartozik a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt strandfejlesztési program keretén belül a központi strandunk fejlesztése. Közel 70 millió forintos támogatást nyertünk szociális blokk, öltözőfülkék és tájékoztató táblák kivitelezésre. Bár az elmúlt nyolc hónap sok nehézséget hozott számunkra is, ennek ellenére abszolút pozitívan és bizakodóan tekintünk a jövőbe, és továbbra is igyekszünk – lehetőségeinkhez mérten – településünk folyamatos fejlesztésére.

Farkas László, Balatonszentgyörgy

A nyárra való felkészülést jelentősen befolyásolta a pandémia elleni védekezés, s a siker érdekében valamennyi tervezett közösségi rendezvényünket lemondtuk. Az év első programjai így az augusztus 20-i ünnepséghez kapcsolódnak, s ezt az alkalmat használtuk fel arra is, hogy a trianoni békeszerződésről megemlékezzünk. Az elmúlt hónap végén nyárzáró falunapra vártuk a szentgyörgyi polgárokat: számukra szórakoztató műsorokat, vetélkedőket szervezetünk. A tervbe vett fejlesztések jelentős része a nehézségek ellenére megvalósul. Elkezdődik a települést érintő kerékpárút építése, a polgármesteri hivatal rekonstrukciója hetven százalékos készültségben van, s a helyi piac építése is befejező stádiumhoz közelít. A Magyar falu program keretében megtörténik a művelődési ház energetikai felújítása, de terveink között szerepel a hivatal belső modernizálása, a gépészet korszerűsítése is. Megkezdjük a szolgálati lakások rehabilitációját, amelyhez az önerő mellett pályázati forrásokat is szeretnénk felhasználni. Örvendetes, hogy a 76-os út építése megfelelő ütemben halad, s remélhetőleg határidőn belül megtörténik az első ütem átadása.

Infrastruktúra fejlesztés Keszthely iparáért

Nagy Bálint, Manninger Jenő, Rakos Zoltán és Mórocz József

– Keszthely életében a turisztika mellett jelentős gazdasági ágazat a kis- és középvállalkozások ipari tevékenysége, a működéshez szükséges infrastruktúra fejlesztés. Nagy Bálint, a város polgármestere hangsúlyozta ezt az északnyugati városrész ipari parkjában a napokban elkészült beruházás kapcsán. Az önkormányzat 122 millió forint EU-s támogatást nyert, melynek felhasználásával aszfaltút építésre került sor nyomvonal korrekciókkal, a nagy járművek könnyebb mozgását is elősegítve. Része volt a fejlesztésnek a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése is. Mint elhangzott: a jobb alapinfrastruktúra révén várhatóan emelkedik a területen a vállalkozók telephely létesítési igénye, ezáltal a városban bővülhet az elérhető szolgáltatások köre. A városvezető rámutatott, hogy mindez a munkaerő foglalkoztatás növekedését is eredményezheti, javulhat az ipari park kihasználtsága, s ez a későbbiekben a bővítés szükségességét is jelentheti. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője és Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. Zala megyei igazgatója szólt arról, hogy a Csapás út Zsidi úti körforgalmú csomópontja és a Rezi úttal való csatlakozása közötti útszakasz nyáron elvégzett felújításával az ipari park megközelítése is könnyebbé vált. A bekötőút kivitelezője, a Szabadics Építőipari Zrt. képviseltében volt jelen az avatáson Rakos Zoltán építésvezető Horányi

Gyenesdiási fejlesztések a Magyar Falu Program segítségével

A Magyar Falu Programban 3 pályázattal több mint 40 millió forintot nyert el Gyenesdiás

A sajtótájékoztatón Deák Ákos, Gyopáros Alpár, Manninger Jenő és Gál Lajos

A támogatások óvodai, egészségügyi és egyházi célú fejlesztéseket szolgálnak. Erről szólóan a községházán tartott minapi sajtótájékoztatón Gál Lajos polgármester vendégeként részt vett Gyopáros Alpár kormánybiztos, Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője és Deák Ákos plébános. A beruházásokról elhangzott: az óvodaudvar fejlesztésére a múlt évben nyert a település közel 5 millió forintot, két idén benyújtott pályázat segítségével 3 milliót orvosi eszközök vásárlására fordíthatnak, 32,5 millióból pedig a római katolikus plébánián közösségi tér létesülhet új épület emelésével. Gyopáros Alpár elmondta, hogy a Magyar Falu Programban a falusi CSOK lakhatási támogatás nyújtása, valamint az alsóbbrendű közutak fejújításának elősegítése mellett a harmadik kiemelt cél a települések élhetőségének minőségjavítása. Ez utóbbiban szerepel többek közt az óvodai fejlesztés, az orvosi ellátás feltételeinek színvonalemelése és a közösségi terek létesítése, melyekben Gyenesdiás példás eredményeket tudott elérni, s ez az igényekkel összhangban a program sikerességét is jelzi. Gál Lajos a további tervekről beszélt: pályázni kívánnak útfelújításokra, az egyházközséggel temetőkert fejlesztésre, új ravatalozó építésre. A kormánybiztos szólt továbbá a Magyar Falu Program céljainak országos eredményeiről is. A falusi otthonteremtési támogatást annak elindulása óta eltelt egy év alatt több mint 11 ezer kistelepülésen élő család igényelte, összesen mintegy 60 milliárd forint értékben. Alsóbbrendű útszakaszokon tavaly elkezdődött összesen 800 kilométernyi burkolat felújítására az év végéig 100 milliárd forint lesz felhasználva. Helyi életminőséget javító kisléptékű falusi fejlesztésekre 2019- ben 16 támogatási célterületet érintően több mint 5 ezer pályázó nyert el összesen 60 milliárd forintot. E célok közt szerepelt óvodák, játszóudvarok, járdák, utak, orvosi rendelők és orvosi szolgálati házak felújítása, létesítése, falu- és tanyagondnoki buszok beszerzése. Az idei évtől új elem a Falusi Civil Alapítvány pályázata, mely civil szervezeteket támogatva segíti a kistelepüléseken élők életkörülményeinek folyamatos javítását.

Most érdemes napelem rendszer kiépítésén gondolkozni!

Ha most tervezi napelem-rendszer felszerelését családi házára, a legjobbkor teszi: folyamatosak a kedvező feltételű pályázatok, ráadásul egy hatalmas tapasztalattal rendelkező céget tudunk a figyelmébe ajánlani: a veszprémi Solar-Rendszerépítő Kft. munkatársai a tervezéstől a kivitelezésig segítenek Önnek.

A Solar-Rendszerépítő Kft. az elmúlt 15 év alatt több mint 750 ezer napelemet telepített itthon és külföldön. Jelenleg 35 saját alkalmazottal dolgoznak, családi házakat, ipari csarnokokat, és földi telepítésű erőműveket építenek. A cég a legkorszerűbb gépekkel, szerszámokkal, anyagokkal dolgozik, követve az újdonság és a folyamatosan bővülő igényeket napra készen. Az évek alatt legmagasabb minőséget előállító európai és ázsiai gyártókkal kerültek közvetlen kapcsolatba – LG, Sharp, Fronius – melyekkel egyben megbízott képzett szerviz partnerek is lettek. A dunántúli régióban például az LG napelemek legnagyobb képviseletét látják el. A megrendelőnek csak az elképzelését kell megfogalmaznia, a Solar- Rendszerépítő Kft. teljes körű szolgáltatást nyújt: minden elkötelezettség nélkül előzetesen felméri az igényeit, elkészíti a kalkulációt, ezt követően pedig a hitelpályázat megírásától kezdve az engedélyezésen át az anyagbeszerzésig és a kivitelezésig minden feladatot elvégez a legmagasabb minőségben. – A lakosság és a cégek egyre inkább ezt az energiaforrást választják, mert környezetkímélő, olcsó és most, hogy pályázat is igényelhető hozzá, a korábbinál is jobban kifizetődő napelemekkel előállítani a család, illetve a cég számára szükséges elektromos energiát – mondja Szakos Ferenc, aki társával, Puha Tamással hozta létre a Solar-Rendszerépítő Kft.-t. – Az elmúlt tíz év alatt kevesebb, mint a felére csökkent a rendszer ára, miközben a technológia jelentősen fejlettebb lett. A rendszer bekerülési költsége 8–10 év alatt térül meg, az azt követő 20-25 évben ingyenes lesz a megrendelő számára a villamos energia fogyasztás, természetesen a minőségi anyag összeállításra vonatkozik. A jelenlegi lakossági támogatási formában 10 százalékos előleggel és egyéb ráfordítás nélkül igényelhetnek nulla forintos hitelt a megrendelők, ezután 1-1,5 hónap alatt szolgáltatói és banki ügyintézéssel együtt elkészítjük, beüzemeljük a rendszereket. – Tudni kell, hogy személyre szabott konstrukcióval a hiteltörlesztő részlet kevesebb lehet, mint a megrendelő korábbi havi energiaszámlája – mondja a szakember. – Ha minőségi anyagokból építünk jó rendszert, akkor pedig garantált a plusz tíz év ingyen energia. Azt, hogy a lakosság mennyire elkötelezett a költségkímélő megújuló energia mellett, mutatja, hogy a cég felé egyre több megrendelés érkezik.