Category Archives: Települések

Háttértelepülések – Aszófő

A balatoni háttértelepülések egyre inkább nagyobb szerepet kaphatnak idegenforgalom és gazdaság terén. Most induló sorozatunkban ezen községek lehetőségeit, törekvéseit, céljait mutatjuk be Olvasóinknak. Aszófő Tihany szomszédságában, a 71-es főút, valamint az észak-balatoni vasútvonal fölötti és alatti részén, több irányból is jól megközelíthetően fekszik. Keller Vendel polgármesterrel beszélgettünk.

Keller Vendel és Kontrát Károly
Aszófőn

– Polgármester úr, egyetért a „háttértelepülés” kifejezéssel? Inkább előny, mint hátrány? – Nem tartjuk magunkat háttértelepülésnek, a kifejezést sem tudom értelmezni Aszófőre. Úgy érzem, hogy a mi kis településünk méltatlanul lenne így említve. – Mennyire tud „balatoni” lenni Aszófő, mikor csak igen rövid vízparti része van? – Aszófő Balaton-parti település. Bár nincs strand és kikötő. – Mi teszi vonzóvá a települést? Adott természeti értékei, történelmi múltja? – Természeti és történelmi értékeink (téltemető, Vörösmáli műemléki pincesor, Kövesdi Romtemplom), a csendes környezet, mert nincs olyan vízparti település, amely nem rendelkezik stranddal, emiatt nincs nyüzsgés. A környékbeli települések strandjai pár kilométerre helyezkednek el tőlünk, amely szintén vonzóvá teszi. – Idegenforgalmi szempontból lépéshátrányban vannak-e a többi háttértelepülés összehasonlításában? – Aszófő település infrastruktúrája pont elbírja azt az idegenforgalmat, melyet a település pozitív adottságival vonz. – Melyek az elmúlt évi és az idei fejlesztések, s mit várnak ezektől? – A tavalyi évben a település játszótere, valamint a mellette lévő felnőtt sportpark fejlődött. A közterületek karbantartását elősegítő eszközöket szereztünk be pályázati úton. Nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült a helyi közösséget szolgáló ingatlan megépítésére kormánytámogatáshoz jutni, melyet országgyűlési képviselőnk, Kontrát Károly is szívügyének tekintett, ezáltal a kis falunk támogatott lett. – A távolabbi célokat és a környező településekkel történő együttműködést lehet-e összeegyeztetni? – Céljaink, terveink: Tihany-AszófőÖrvényes településeket összekötő vízpart melletti, és víz felőli csónakbejáróval tanösvény létrehozása. Természetesen az önkormányzatok jó kapcsolatokat ápolnak, többek között így tudtunk pályázati úton beszerezni közterületi karbantartó eszközöket Örvényessel. Örvényesnek is mi nyújtottunk segítséget egy pályázatukban, valamint az örvényesi IKSZT-t (Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek) is úgy építették meg, hogy Aszófő támogatását élvezte. – A kistelepülések közös gondja a munkalehetőség, a gazdaság szűkössége. A több lábon álláshoz elegendő-e a szőlészet-borászat? – Aszófőn zömében nem szőlészetből borászatból élnek az itt lakók, hanem a turizmusból és a vendéglátásból. – A környezet védelme (nádasok, közeli erdők, beépítés) érdekében képesek-e hatékonyak lenni? – Amit a magunk erejéből tudunk, azt megtesszük a cél érdekében. Z. A.

Online pályázati tájékoztató és fogadóóra

A nagy érdeklődésre számot tartó pályázati felhívásaikkal kapcsolatban március 10-én 15:30 és 17 óra között online pályázati tájékoztató fórumot tart a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. Az online eseményen összefoglaló tájékoztatót tart és a felmerülő kérdésekre is válaszol Mihályi Patrícia, a Veszprém-Balaton Zrt. pályázati és forrástermelési koordinátora. Első körben 2021. október 31-éig megvalósuló projektekkel pályázhatnak azok a szereplők, akik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programhoz már csatlakozott településeken terveznek kulturális-művészeti programot megvalósítani. A pályázatok beadása és elbírálása folyamatos, a pályázati rendszer a tavasz folyamán további kategóriákkal bővül. A tájékoztatóról bővebb információ és a csatlakozás részletei az alábbi linken érhetők el: https://veszprembalaton2023.hu/ hu/events Szintén a pályázati felhívással kapcsolatos kérdésekre válaszolnak majd a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. munkatársai a március 18-án 16:00 órától 18:00 óráig megtartásra kerülő online fogadóórán. A fogadóórára 20 perces egyéni idősávokat lehet foglalni, ahol az érdeklődök feltehetik a felmerült kérdéseiket. A beszélgetéseken felvetődő gyakori kérdéseket és a rájuk adott válaszokat a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. a honlapján összegyűjtve teszi közzé. A részvétel regisztrációhoz kötött, a fogadóórához való csatlakozás részleteiről az alábbi linken tájékozódhatnak: https://veszprembalaton2023.hu/hu/events A kiírt pályázatokat az alábbi linken érheti el: https://veszprembalaton2023.hu/hu/palyazatok

Egy község, amely „nem”-et tudott mondani

A Veszprém megyei Paloznak az ország legtávolabbi vidékein is egycsapásra lett ismertté: rendelettel tiltották meg a további építkezéseket. A maga nemében csaknem egyedülálló döntés hátterében a falusi jelleg megtartása, a közösség összetartó erejének igénylése, az épített örökség megóvásának közös óhaja áll. A Balatoni Futár Czeglédy Ákos polgármestert kérdezte.

– Mik az előzményei a döntésnek? – Sokan azt gondolják, hogy ez egy hirtelen felindulásból született döntés, ám nem így van. Régóta küzdünk azzal a helyzettel, hogy nagyon sokan építkeznek, s nem feltétlenül ide illő házakat valósítanak meg. Amíg évtizedeken keresztül két-három új épületet (lakást, nyaralót) húztak fel, addig az utóbbi három-öt évben robbanásszerűen megnőtt az építési kedv. A falu „szövete” nem bírja el az organikus fejlődés helyett ezt a hirtelen ugrást. Sem a településképnek, sem a falu társadalmának nem tesz jót. Paloznak egy Hild-díjas település, továbbá világörökség-várományos helyszín is, s ehhez az építészeti, faluképi díjhoz méltónak kell lennünk. Ha a betelepülők olyan nagy mennyiségben jelennek meg, át fogják formálni azt a közösséget, de az is lehetséges, hogy nem avatkoznak be, bezárkóznak, egyik sem jó megoldás. – Mindez a számok nyelvén hogy hangzik? – Az utóbbi két évben 15%-kal nőtt Paloznak lakóinak száma. Az akkori ötszázról 2021. január 1-jére 578-ra emelkedett ez a szám. Hozzá kell tennem, hogy a nyaralóvendégek számát megbecsülni is nehéz: családok, barátok, ismerősök töltik itt a nyarat. Ami pedig az új építkezéseket illeti: negyven körüli ezek száma. Összehasonlításul: tíz éve az épületállomány négyszáz körüli volt. Nagy ez a mennyiség, s ennek következtében a közművekkel (pl. szemétszállítás), de a közlekedéssel is vannak, lehetnek problémáink. – Elérkezett tehát az az idő, hogy „nem”-et tudjanak mondani… – A rendezési tervünket 2016-ban fogadtuk el. Akkor úgy gondoltuk, az megfelelően kezeli a problémát. Sajnos, be kellett látnunk, nem minden aspektusból, ám egy változtatásnak anyagi vonzatai is lettek volna. Tilalmat elrendelni viszont csak a rendezési terv megváltoztatásával lehet. Jól jött viszont az a törvényi kötelezettség, melynek az év végéig eleget kell tennünk. Nevezetesen: még ebben az évben felül kell vizsgálni a Balaton üdülőkörzetben a rendezési terveket, meg kell felelnünk a köznyelvben csak „Balatoni törvény”-ként emlegetett előírásoknak. Ez jelentős anyagi teherrel is jár (hatmillió Ft), de végre tisztázottak, pontosítottak, jól átláthatóak lesznek a követelmények és a lehetőségek. Mindez egy tervezési iroda, szakemberek bevonásával történik. – Paloznak hova tartozik építésügyi hatósági ügyekben? – A Veszprém Megyei Kormányhivatal balatonfüredi kirendeltségéhez. Az engedélyköteles építkezéseket ők bírálják el. – Mikor került a képviselő-testület elé a rendezési terv módosítása? – Furcsa helyzet adódott: tavaly november 4-én foglalkozott volna az üggyel a testület, ám épp akkor jöttek az újabb szigorítások a pandémia miatt, így a grémium már nem dönthetett. – Ennek ellenére a képviselők ismerték az előterjesztést? – Természetesen, s maximális egyetértéssel tudtam polgármesteri jogkörömben dönteni. Nevezetesen a felülvizsgálat alatti tilalmat rendeltem el. Érdekes, hogy pár napon belül 6-7 új építési kérelem „futott be” a hivatalba, ezeket pedig még a tilalom előtti helyzetnek megfelelően kell kezelni. Amúgy csak 2021. február 15-én lépett hatályba a döntés, így az egészen friss még. – Milyen volt a döntés fogadtatása? Kapott hideget, meleget? – Ebből is, abból is. Az első napokban két gratulációra jutott egy felháborodás, s utána az előbbiek kerültek túlsúlyba. Amióta országos hírt szereztünk magunknak, szinte csak elismerő telefonokat, e-maileket kapok. A helyiek szerint már régebben meg kellett volna ezt lépnünk. – Mire számítanak ezután? – Elsősorban arra, hogy a járvány elmúltával személyesen is tudunk majd konzultálni a helybéliekkel és az üdülőtulajdonosokkal. Számos jogi kérdés is felmerülhet, mire a rendezési terv végső formába kerül. Paloznak, mint Hild-díjas település a minőségi előrelépésben bízik. A Balaton-felvidékhez illő, XXI. századi igényeknek megfelelően újjá kell építeni a romos, elhanyagolt házakat, pincéket, présházakat; s az épületeket az adott övezetre jellemzően kell használni. Egy-két példa: a kertes övezetekben nem kellene nyaralót építeni úszómedencével, a mezőgazdasági övezetet nem pihenésre használni, hanem mezőgazdasági termelésre, a falusi övezetben meg nem nyaralót kellene építeni, hanem családi házat. – Példaként járhatnak más települések előtt? – Minden településnek megvannak a sajátosságaik, de például Szigliget és Dörgicse is hasonlóképp gondolkodik. Úgy gondolom, minden település a saját lehetőségeihez, igényeihez megfelelő utat kell, hogy válasszon. A közösségeknek meg kell találniuk a legjobb megoldást. Persze a Balaton-felvidéken a problémák nagyon hasonlóak: a Balatonnál nem az az érték, ha beépítünk mindent. Többen felkerestek polgármester társaim közül, s érdeklődtek még az Alföldről is. – Összefoglalva: mit szeretne Paloznak, mit szeretnének a paloznakiak? – Alapvetően azt, hogy a községünk ne nyaraló, ne kertvárosi övezet legyen, hanem falu. Falu olyan emberekkel, akik ezt az életformát szeretik, szeretik a falusi közösséget. Ugyanakkor legyen meg a kor elvárásainak megfelelően minden. Az elmúlt harminc évben megteremtettük ennek a feltételeit mind az infrastruktúrában, mind a közösségben. Ez most picikét borulni látszik, s ezért próbálunk elébe menni ezeknek a problémáknak. Zatkalik András

Út a természethez Gyenesdiás családbarát programjaival

A Balaton a Keszthelyi-hegység vonulatával párban kínálja a vízi és a zöldturizmus élményeit

A Bakonyerdő Zrt. az alaptevékenysége mellett, illetve azzal együtt kiemelt figyelmet fordít közjóléti feladatok ellátására. A gazdálkodó cég nyugat-balatoni fejlesztései szorosan illeszkednek Gyenesdiás családbarát programjaihoz, új utakat nyitva a természet, a Keszthelyihegység megismeréséhez. A néhány éve megnyílt Festetics Imre Állatpark, a Természet Háza Látogatóközpont környezete további fejlődés útján van: 4,6 hektáron létesül vadaspark, ahol láthatóak lesznek gímszarvasok, őzek, dámvadak, muflonok és vaddisznók, hazai fajták. Az erdős területen, rajta épülő vadlesekről, pihenőpadokról az eddiginél is természetesebb környezetben figyelhetik meg a látogatók a vadakat. Az állatparkban bivalyok, lovak, szamarak, sertések és a baromfiudvarok lakói várják a látogatókat. Mindemellett a megújult állatsimogatóban és játszótéren is élménydús perceket tölthetnek a vendégek, kicsik és nagyok. A komplexum központi részét jelentő Természet Háza Látogatóközpontban újdonságként jelenik meg a virtuális valóság. A technikának köszönhetően egy különleges élményvilágon keresztül a bognár, a patkolókovács és a pék munkáját próbálhatják ki az érdeklődők, megtekinthető lesz a Batsányi kilátó körpanorámája, és a Kis-Balaton világa is feltárul „testközelből”. Az állatpark és a vadaspark várhatóan áprilisban a „Nyuszifül Fesztivál” rendezésével nyílik, ezt követően változatos programokat terveznek, Méhes-mézes napot, Csodaszarvas családi napot, Faludi BBQ Fesztivált tartva. A kínálatban szerepelnek vezetett erdei séták Fülemülék éjszakáján, hívnak Csillag-les túrán való részvételre, hallhatnak a barangolók szarvasbőgést, dám-barcogást. A Keszthelyi-hegység leglátogatottabb pontján, a gyenesdiási Nagymezőn a Bakonyerdő a tavasz folyamán új erdei bútorokat, tűzrakóhelyeket, játszóeszközöket telepít, cserél vagy újít fel.

Tízezer fölött Almádi lakossága!

A Belügyminisztérium lakosság-nyilvántartójának adatai alapján Balatonalmádi a január 1-jei adatok szerint hivatalosan is átlépte a tízezer fős lélektani határt. Miközben a legtöbb magyarországi település lakossága fogyatkozik, Almádi dinamikusan bővül. Terveink szerint a következő években infrastrukturális fejlesztésekkel is igyekszünk tartani a lépést ezzel a tendenciával – közölte facebook oldalán Kepli Lajos, Almádi polgármestere. (ks)