Category Archives: Települések

Díjazták a Balaton régió legjobb borait

A tizennyolcadik alkalommal kiírt Balatoni borok versenye minden eddigi rekordot megdöntött: 92 termelő 360 borát kóstolta végig a szakértőkből álló ítészi társaság, majd pedig a társadalmi zsűri. Az ünnepélyes díjátadóra a veszprémi Betekints Hotelben került sor a hónap elején.

A Balatoni borrégió legrangosabb versenyét a Balatoni Szövetség a Veszprém– Balaton Európa Kulturális Fővárosa programmal közösen szervezte-rendezte több hónapos előkészületekkel. A bírálatnak a Balatoni Szövetség szervezésében – a Balatonfüred–Szőlősi Hegyközség szakmai segítségével – még június közepén Balatonfüreden, a Hotel Annabella adott otthont. A verseny fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt, támogatója pedig az Agrárminisztérium, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, és Veszprém Megyei Jogú város.A bírálók névsorát a régió borászai mellett neves szakírók, borakadémikusok gazdagították, a szakmai zsűri elnöke Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus volt. A megmérettetésen a Balatoni borrégió mind a hat borvidéke képviseltette magát: a Badacsonyi, a Nagy-Somlói, a Zalai, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki és a Balatonfüred–Csopaki Borvidékről érkeztek a nedűk. Összesen 210 fehérbort, 65 vörösbort, 41 rozét, 10 gyöngyözőt, 9 pezsgőt és 15 kései szüretelésű bort kóstolt a szakmai zsűri. Az eredmények: 4 nagy arany, 53 arany, 236 ezüst, 53 bronz minősítés és 14 okleveles elismerés. Porga Gyula, Veszprém város polgármestere köszöntő beszédében elmondta: veszprémiként büszkék vagyunk a minket körülvevő balatoni borrégióra. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt borokból társadalmi zsűri választotta ki Veszprém város borát és a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa borát a 2021- es évre. Laikusként kóstoltunk a díjnyertes borokból, így nem tudtunk hibázni, a saját ízlésünk szerint választottuk ki a legjobbakat. Mészáros Gabriella zsűrielnök kiemelte: a borversenyek fontosságát, létjogosultságát nem az érmek viszonylatában képzeli. Legalább ilyen fontos, hogy a fogyasztóhoz a megfelelő üzenetek jussanak el. Hangsúlyozta a hat balatoni borvidék különleges adottságait, s felhívta a figyelmet a helyi fajták, az olaszrizlingek, juhfarkok, kéknyelűek megőrzésére. A 18. Balatoni borok verseny fődíjas borai: a Balatoni Borrégió legjobb fehérbora 2021 címet a Tornai Pincészet Aranyhegy juhfark 2019. bora nyerte. A Balatoni Borrégió legjobb vörösbora a Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet Kokas merlot 2017. bora lett. A Balatoni Borrégió legjobb rozé bora a Kányavári Borbirtok Cabernet sauvignon rozé 2020 bora. A Balatoni Borrégió legjobb pezsgője 2021. címet a Garamvári Szőlőbirtok Kft. 2017-es Lellei Furmint Brut pezsgője kapta. A Balatoni Borrégió legjobb desszertbora 2021-ben a Koczor Pincészet Aenigma furmint, szemillon, olaszrizling 2015 bora lett. A Balaton Fejlesztési Tanács különdíját a Fodorvin Családi Pincészet Aszófői chardonnay 2020 bora kapta. A bíráló bizottság elnökének különdíját a Borbély Családi Pincészet Bács-hegy Badacsonyi olaszrizling selection 2017-es évjáratú bora nyerte. A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége különdíjat ajánlott fel, melyet kiemelkedően eredményes szerepléséért a Kányavári Borbirtok kapott. Társadalmi zsűri választotta ki Veszprém- Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa borát és Veszprém város borát. A társadalmi zsűri tagjai: a veszprémi kötődésű Freund Tamás agykutató professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Miklósa Erika operaénekes, Zoób Kati divattervező, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, MarkovitsAlíz, a Veszprém– Balaton 2023 EKF vezérigazgatója, és Mészáros Zoltán, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programfejlesztési főtanácsadója. Tungli Péter, a VEB2023 EKF gasztronómiai és borászati projektjeinek vezetője a díjátadón kiemelte: „A VEB2023 EKF programban egy nagyobb régió kulturális felpezsdítéséért dolgozunk, amelynek része a borkultúra. Fontosnak tartjuk, hogy mögé álltunk a legnagyobb régiós, összbalatoni borversenynek. A társadalmi zsűri által kiválasztott borokból protokolláris céllal vásárolni is fogunk.” A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa fehér bora kategóriát 2021-ben a somlói Tornai Pincészet Aranyhegy juhfark bora képviseli a 2019-es évjáratból, az EKF vörösbora 2021-ben a balatonkeresztúri Rubin Borászat Peripheriamerlot 2017- es bora lett, pezsgő kategóriában pedig a Garamvári Szőlőbirtok Lellei Furmint Brut 2017-es methodetraditionelle nyerte el az EKF pezsgője címet. A kiválasztás eredményeképpen a Veszprém város bora 2021 címet a badacsonyi Villa Pátzay Borbirtok 2018-as Prémium chardonnay bora nyerte. A Balatoni borok versenye díjazott borait a veszprémi Rozé, Rizling és Jazz Napokon külön standon kóstolhatja meg majd a nagyközönség augusztus 11-22 között. (VEB2023 EKF és -k -s)

Tihany: hit, levendula és garda

Tihanyban június közepén kezdetét vette a levendulahetek rendezvénysorozat, mely ugyan alkalmazkodott helyszíneivel, programjaival a járványhelyzethez, de így is sokakat vonzott a félszigetre.

Rácz András, Tósoki Imre, Puskás Zoltán, Mihályi Jeromos, Kontrát Károly és Szári Zsolt

A hosszan elnyúló kedvezőtlen időjárás miatt csak késve bontott virágot a levendula, de az illat már csalhatatlanul jelezte: itt a tihanyi nyár sokszínűségével. A korábbi években a Belső-tó partja, a Levendulaház és környéke volt a központ, most azonban a járványhelyzet miatt a levendulamezőnél találkozhattak először a „szüretelők” és a vendégek. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár bevezetőjében utalt a megváltozott társadalmi igényekre, melyek jelentősen befolyásolják pihenési, szórakozási és turisztikai szokásainkat. Ezt azzal a reprezentatív felméréssel támasztotta alá, amely szerint az utóbbi három évben 15%-kal nőtt a nemzeti parkok ismertsége. Ezek között Tihany – hangsúlyozta – emblematikus terület, hiszen itt alakult meg 1952-ben Magyarország első tájvédelmi körzete, melyet később a nemzeti parki struktúra szolgálatába állítottak. A járványhelyzetben pedig különösen felértékelődtek a szabadlevegős programok, mint például a tihanyi „Szedd magad!” levendula-akció. Az államtitkár utalt arra is, hogy ilyen helyzetben támogatásukkal fokozott szerepet kapnak a térségi szereplők a természetvédelem terén. Szári Zsolt, a Balaton miniszteri biztosa kifejtette: Tihanynak három emblémája, ikonja van. Az első, s a legfontosabb a hitet jelképező apátság, mely 400 év elmúltával is áll. A második a garda, amely egykoron az őslakosság megélhetési forrása volt („Szinte népművészeti szinten halászták elődjeink a gardát” – mondotta.) A harmadik pedig a Bittera Gyula által telepített levendula, melyet hosszas szünet után ismét gondoznak, termesztenek a félszigeten. Tósoki Imre, Tihany polgármestere örömmel jelentette: a kényszerszünet után ismét indulhatnak a programok a községben, de például nagykoncertekre még nem vállalkoznak. Helyette nyílnak a közterületi rendezvények, a Belső-tó partján a helyi vállalkozások közreműködésével a manufaktúrák kínálják portékáikat, s a levendulahetek mellett a 40 éve bemutatott Pogány Madonna is „műsorra kerül”, akárcsak a megszakítás nélkül 30 éve népszerű fogathajtó verseny is. Mihályi Jeromos, a tihanyi Bencés Apátság perjele a levendulahetek és a nyári rendezvények kapcsán az „élmény” fogalmát emelte ki, amelyre hosszú hónapokig vágyakozott mindenki. Az élmény ugyanis – magyarázta – átformálja az embert, hat a személyiségére. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) igazgatója a hagyomány és a megújulás egymásmellettiségére utalt, amikor a 2020 szeptemberében megújuló tihanyi állattartásról (juhok, szürkemarha), annak tájvédelmi és tájalkotó szerepéről beszélt. Emlékeztetett a tíz éve átadott, s azóta is turisták ezreit fogadó Levendulaház feladatvállalására. Kontrát Károly államtitkár, országgyűlési képviselő megemlítette, hogy az északi parti vasúti villamosítással még közelebb került Tihany a fővároshoz, hiszen az 1 óra 38 perces Budapest–Balatonfüred menetidő után valóban csak percek kérdése a félszigetre való eljutás. Zatkalik

Szárszói szövegelő irodalmi hét 2021. július 21-24

Sokszínű kulturális programmal készül Balatonszárszó az idei Szárszói „Szövegelő” irodalmi hétre. Az első napon (szerdán) a tavaly átadott Vers Utca vetélkedőkre kerül sor, majd 19.30-tól a „Mi dolgunk a világon?”versszínházi előadás lesz a József Attila Emlékházban. Csütörtökön 19 órakor „Eleven költők Társasága” koncert, majd 21 órától „Múzeomozi” keretében az Édes Anna című filmet vetítik. Pénteken 10 órától ingyenes tárlatvezetés az emlékházban, 18 órakor „Humor a kortárs költészetben”, majd 20 órától a Kávészünet zenekar koncertére kerül sor. Szombaton, 24-én 14-18 óra között a Vers Utca a költőinek bemutatkozása lesz a Strandon, majd 19 órakor „Témameghatározó gyermekkor a költészetben” címmel lesz beszélgetés az emlékházban. Az irodalmi héten mutatják be a Vers Utcáról szóló kiadványt is. A szervezők minél több, kultúra iránt fogékony látogatóra számítanak.

Vonyarcvashegy érvényesíti turisztikai fejlesztéseit

Könnyid Lászlónak (balról) Pali Róbert mutatta be az új létesítményeket

Vonyarcvashegy településszinten együttesen kezeli a strand és a község fejlesztését, komplex szemlélettel használják fel a bevételi forrásokat.

Pali Róbert, a település polgármestere hangsúlyozta ezt a Lidó strand új létesítményeinek minapi ünnepélyes átadásán. A Kisfaludy-program III-IV. ütemében a támogatások segítségével a fejlesztésekre 70 millió forintot költöttek, ehhez további 25 milliót tett az önkormányzat saját erőből. Az avatáson beszédet mondott Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmus szakmai vezérigazgatóhelyettese. – A település minden ütemben jól használta fel a kapott támogatásokat, a pályázati források jó helyre kerültek. Átfogó fejlesztés történt, szinte mindenhez hozzányúltak a magasabb minőség érdekében – emelte ki a vezérigazgató-helyettes, s hozzátette: – A már bejelentett ötödik ütem is az alap infrastruktúra fejlesztését célozza, Vonyarcvashegy ebben már élvonalba került, nívós kulturális attrakcióival együtt országosan ismert és kedvelt üdülőhely. A pályázaton nyert forrásból információs táblák lettek kihelyezve, lecserélték az összes hulladékgyűjtő edényt, melyekből 40 található. Mindhárom vizesblokk családbarát szempontokat figyelembe véve lett felújítva, egy baba-mama szobát alakítottak ki, ahol az édesanyák a gyermekeiket megfelelő körülmények között tudják ellátni. Elhelyeztek két digitális órát, melyek a hőfokot is mutatják. Készült két értékmegőrző, új padokat és asztalokat telepítettek több helyre, a játszóterekhez is. Létesítettek további két öltözőkabint, azokkal együtt így már öt áll rendelkezésre. A két napozó stég mellé egy fejesugrót is beszereztek. Virágosítottak, megújították a zöldterületet. Az önerős fejlesztés keretében létesült két kültéri pingpongasztal, biztonságos kerékpártárolók készültek, telepítettek egy időkép kamerát. Elültettek 12 facsemetét, kihelyeztek 9 új nádfedeles árnyékolót. Növekvő vendégkör mellett is biztosított lesz a zsúfoltságmentesség, az eddig is több mint 5 hektáros területet további 2300 négyzetméter átcsatolásával növelték. Horányi Árpád

Javuló siófoki infrastruktúra: hídavatás, parkoló építés

Nagy Róbert, Lengyel Róbert és Witzmann Mihály

Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) vezérigazgatója, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő és Lengyel Róbert siófoki polgármester vette el a bójákat a forgalom útjából, és nyomban meg is indult a közlekedés Siófok legészakibb hídján, a Baross hídon. A korábbi koncepció csak félpályás megnyitást tartalmazott, ám az építők az utolsó hetekben rohamtempóban dolgoztak, hogy a nyári szezonra mindkét sávon megindulhasson a forgalom. Az ősszel kezdődött hídfelújítás is része a balatoni bringakör megújításának – mondta Witzmann Mihály a hídavatáson. Hozzátette: az 1983-ban épült Baross hidat az elmúlt közel negyven évben nem újították föl. A biztonságosabb közlekedés érdekében a híd mindkét oldalán kerékpársávot alakítottak ki – hangsúlyozta Nagy Róbert. A NIFvezérigazgató arról is beszélt: a gyalogosok közlekedése is nehézkes volt korábban, most a gyalogjárdát is akadálymentesítették, azz útburkolat szélességét pedig nyolcról kilenc méterre növelték. A kerékpárosok a hídon a járdához és az úttesthez képest köztes szinten haladhatnak a híd két szélén 1,25 – 1,25 méter széles emelt kerékpársávon. Ennek előnye, hogy a kerékpáros forgalom mind az autósoktól, mind pedig a gyalogosoktól fizikailag, szintben is el van választva. A Baross hídon átvezető kerékpárút a fonyódi és a velencei-tavi után a nyugati országrész harmadik legforgalmasabb kerékpárút-szakasza volt 2020-ban. A siófoki mérőponton a megelőző évhez képest négyszer több kerékpárost számláltak meg tavaly. Két további, Siófokot érintő NIFberuházás is elkészült: új gyalogos-kerékpáros híd a Cinege- patak fölött, valamint 18 személygépkocsi számára épült parkoló a vasútállomás közelében, az Indóház utcában.