Category Archives: Települések

Modellt állt a gőzmozdony

Újabb emléket állítottak – ezúttal egy falfestményt – az egykori Veszprém–Káptalanfüred–Alsóörs vasútvonalnak. Az egykori Zala és Veszprém megyék határán ma már csak egy csárda és egy magányosan álló beton támfal utal a múltra. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program támogatásával készíttette el a képet, mely visszaidézi a múltat.

Navracsics Tibor kormánybiztos a festmény avatásán

Az október 1-jei avatáson megjelent – mint egykor „újszülött utas” is – Navracsics Tibor, az EKF kormánybiztosa. Bámulatos – mondotta –, hogy ennyire megmaradt az emberek emlékezetében Veszprémben és Almádiban is a vasút. Mintha lenne az utókornak emiatt lelkiismeret-furdalása: nem lett volna szabad megszüntetni ezt a vasútvonalat. Ha pedig minél több látványos tárgyi emléket állítunk, a közösség meg tudja őrizni a múltját, s ez – nevezetesen az erős közösségek megőrzése – egybecseng az EKF filozófiájával is – tette hozzá, s az ötletgazda Aranyhíd Polgári Egyesület következetes munkáját hozta fel példaként. A nagyméretű mozdonykép Döme Péter Balatonalmádiban élő festőművész alkotása. Bő fél évszázada nem jár már a gőzösvontatta vonat a Alsóörs és Veszprém között, de egyes régi állomásai, bakterházai közül még több jól felismerhető, s az Öreghegyen egy 375.680-as mozdony is áll a vöröskőből készült hídon. A 22 kilométeres Alsóörs-Veszprém vasútvonalon 1908 szeptemberében indult meg a forgalom, nem kis örömére a Győr felől a Balatonra tartóknak. Később a megyeszékhelyen dolgozók és tanulók napi járata lett a sokáig „fapados”, télen szeneskályhával fűtött szerelvény. Magyarország egyik legmeredekebb vonalvezetésű pályáján (ezen „tesztelték” a legújabb vasúti mozdonyokat is) utazni igazi élmény volt a festői táj miatt is (Meggyespuszta környékén annyira lassan haladt a vonat, hogy gyümölcsérés idején a keményebb fából faragott fiúk az első kocsiból leugrottak, szedtek egy marék meggyet, s a harmadik kocsi végére vissza is kapaszkodtak. Hadd ne idézzük a kalauzok szóbeli reakcióját…). A vonal 1986-os megszüntetését gazdaságtalansággal indokolták, s az utasok közül nagyon sokan (a kor lehetőségeihez képest „finoman”) nemtetszésüknek adtak hangot. Az utolsó járat masinisztáit minden állomáson virágcsokorral búcsúztatták a törzsutasok. A pályát 1974-ben végleg felbontották, helyén ma kerékpárút vezet. Zéa

Önkormányzati támogatás a földvári templom felújításához

A balatonföldvári önkormányzat is anyagi segítséget nyújt a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom tetejének a felújításához. A parkban található szakrális építmény teljes belső rekonstrukciója (külső-belső festés, térkőburkolat cseréje és bővítése, elektromos hálózat-, fűtéskorszerűsítés, a kerékpár tároló bővítése, a kivetítő rendszer megújítása) két éve már megtörtént. A felújított állapot megőrzéséhez azonban szükségessé vált a mintegy háromszáz négyzetméternyi tető bádogozásának, illetve faelemeinek cseréje, mivel az elmúlt 30 évben a bádoglemezek elkorrodálódtak, s a befolyó csapadék a faszerkezetet is meggyengítette. Ezzel együtt esedékes lett a tetőn kőműves javítások elvégzése, valamint az ereszcsatorna cseréje is. Az egyház a munkák elvégzéséhez ötmillió forint támogatást kért a várostól, amelyet a képviselő-testület rendkívüli ülésén egyhangú szavazással hagyott jóvá.

Gyenesdiásra gurult a dió

A Diós Települések XIV. Országos Találkozójának házigazdája volt a minap Gyenesdiás

A Kárpáti korzón tartott rendezvény megnyitóján Gál Lajos házigazda polgármester tekintett vissza a múlta, a már 11 település között kialakult és megerősödött kapcsolatra, melyben barátságok jöttek létre, mélyültek el, a helyi és tájegységi különlegességek kölcsönös megismerésére adva alkalmat. A térség képviseletében köszöntötte a rendezvényt Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. A hagyományt helyi civil közösség, a Forrásvíz Természetbarát Egyesület teremtette meg 2007-ben, kezdeményezésüket felkarolta az önkormányzat. A Diás településnév helytörténelmi tanúságok szerint eredendően „Diós”-ból származtatható, ez adta a motivációt, hogy évről évre legyen egy közös programmal teli napjuk azon településeknek, amelyek nevében a dió szó előfordul. A kezdeti években 6 település alkotta a közösséget, majd 2010-től a határokon túli Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is csatlakoztak „diósok” valamint Kárpátaljáról egy diós testvértelepülés kapcsolódott a találkozókhoz. A dió „gurul”, így minden esztendőben más település ad helyszínt a közösségi eseményeknek. A vendég települések polgármesterei a megnyitó ünnepségen rövid ismertetőt tartva beszéltek a helyi közéleti aktualitásokról. Gyenesdiás alkalmi Ízek utcájában álltak a diósok kézműves és gasztro standjai, a rendezvénysátor színpadán pedig művészeti csoportjaik tartottak színes bemutatókat. A résztvevő települések vezető képviselői sétát tettek az első találkozó emlékére elültetett diófához, ágaira nemzeti színű szalagot kötöttek a magyarság őrzésének szimbólumaként. H. Á.

Vendéglátóként Gál Lajos mondott köszöntőt

Halhatatlan balatoni halászemlékek

Szinte minden szakmának van ünnepnapja, a balatoni halászoké helyszínhez is kötődik, egy legenda nyomán immáron tradicionálisan Vonyarcvashegyen tartják nyaranta. A Balaton évszázadokon át biztosított megélhetést, munkát a halászattal, ami már évek óta nem folyik a tavon. Az emlékezetek azonban visszavezetnek a múltba, a halászság nehéz mesterségét űzők iránti tisztelet, s nemkülönben turisztikai program nyújtása jegyében. Vonyarcvashegyen a Szent Mihály-dombon áll az ország egyetlen halászkápolnája, amit a legenda szerint a téli Balatonon jég alatti hálózás során bajba jutottak emeltek hálából, hogy a domb lábánál szerencsésen partot érhettek. Negyvenen menekültek meg a kerekedett viharban egy úszó jégtáblán. Az augusztusi 3 napos ünnep szórakoztató eseményeit a legforgalmasabb helyre, a Lido strandra koncentrálták a szervezők: színes zenés programok zajlottak, nagy látványosságot jelentett a strandolók tevékeny részvételének lehetőségével együtt a nagyhálós halászat bemutatása. A fogott halak a hálóból kiszabadítva, az alkalmi halászok simogatása után visszakapták a vízi szabadságukat. A zárónapon a rendezői képviseletek koszorúztak a halász emlékhelynél. Horányi

Látványos, izgalmas volt a strandolók részvételével a nagyhálós halászat

Kilenc nap, százhuszonegy csapat, hétszázhuszonhat szerelék

Október elsején kerülnek először bevetésre a horgászbotok

Tavalyi életkép – Szabó Pipsi István kezében közel 30 kilogramm

Időtartamban a világ leghosszabb pontyfogó versenyére kerül sor a közeljövőben a Balaton partján. A 9. Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászversenyt október 1-9. között rendezik a magyar tenger középső és nyugati medencéjében. Hamvasi Miklóstól, a cég horgászturisztikai menedzserétől megtudhattuk, hogy a százhuszonegy – négyfős – csapat egyszerre hétszázhuszonhat szereléket vethet be: egy-egy versenyző tehát folyamatosan pihen, illetve logisztikai feladatokat láthat el. – A kiírás arra ösztönzi a résztvevőket, hogy a „kevés, de nagy” taktikát alkalmazzák. A tavalyi szabályok szerint a nyolc darab nyolc kilogramm feletti legnagyobb súly volt a nyerő, erre a megmérettetésre viszont némi módosítást hajtottunk végre: október 9-én az öt darab tíz kilogramm feletti legnagyobb súlyt elérő csapat tagjainak nyakába kerül az aranyérem. A versenyzők bizonyára nem fognak csalódni, hiszen a tóban igazán méretes pontyok vannak: tavaly egy huszonkilenc kilogramm feletti kopoltyús vitte el a pálmát. Úgy gondolom, hogy e téren nincs lényeges különbség az északi és déli part között. Somogyban Fonyód-Bélatelepen, Máriafürdőn és Fenyvesen, míg Zalában és Veszprém megyében Györökön és Badacsonyban lehet elsősorban igazán méretes pontyot fogni.