Category Archives: Kultúra

Két Kossuth-díjas színész, egy film – időutazás a hatvanas években Csopakon

Molnár Piroska színésznő volt a filmklub vendége

Folytatódott a kultúrház nagytermében a retro mozi. A szervezők a Csinibaba című filmet vetítették le, mely a mai napig népszeru az emberek körében. Vendégnek Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt hívták meg. Mindenki nagy meglepetésére eljött a rendezvényre Haumann Péter Kossuthdíjas színész is a feleségével, mondván, évtizedes barátság fűzi Molnár Piroskához, és amikor meghallották, hogy ilyen rendezvény lesz Csopakon, egyből átjöttek a szomszédos faluból, Paloznakról. A Csinibaba című filmet 550 ezren tekintették meg annak idején a mozikban, mely azóta igazi kultuszfilmé nőtte ki magát, így jó választás volt a szervezők részéről, hogy a tavaszias időben, örökzöld slágerekkel és sok humorral tarkított filmet láthattak a nézők. Sokan olykor együtt énekelték a slágereket, és nagyokat nevettek, hiszen ha némi túlzással is, de a Csinibaba görbe tükröt állított az akkori politikai rendszernek, kornak, fiatalságnak. A film vetítése után Varga Kende Lőrinc beszélgetett Molnár Piroska színművésznővel. A kérdések jók voltak, látszott a műsorvezetőn, hogy alaposan felkészült a filmből és a színésznő életútjából, pályafutásából. Molnár Piroska mindig is színésznő szeretett volna lenni, igaz előtte a mama unszolására Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett, de 1964-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melyre a mai napig szívesen emlékszik vissza. A színésznőnek nagyon jó emlékei voltak a forgatásról. Olyan kollégákkal szerepelhetett a filmben, mint például Gálvölgyi János, akivel előtte nem játszottak együtt, se filmben, se színdarabban. Nagy szívfájdalma ugyanakkor, hogy a Mechwart-téren már nincs meg az a szökőkút, ahol a film legvégén együtt énekeltek és pezsgőztek Gálvölgyi Jánossal és Lázár Katival. Ezt a jelenetet októberben forgatták, meglehetősen hideg időben, így olyan gumicsizmába mentek be, amelyet nem láthattak a nézők, így mindenki számára az a kép jött le, hogy ok mezítlábasan élik meg, az „édes életet”. Molnár Piroska négy darabban játszik jelenleg a Thália Színházban, de ezen kívül még van nyolc futó előadása, más teátrumokban. Nem tagadja, hogy egyre nehezebben bírja erővel, de mind a mai napig szívesen csinálja, hiszen ez számára nem szakma, hanem szerelem, ráadásul mindemellett a fiatal színészeket is felkarolja, tanítja. Május 18-án Haumann Péter nem nézőként, hanem vendégként lesz jelen, előtte pedig levetítik a Kalandorok című filmet, melyben Rudolf Péter apját játssza. Szendi Péter

Művészi Balaton

Kovács Emőke történész a Nők a Balatonért Egyesület – Zamárdi csoportjának meghívására érkezett a városba, ahol a közösségi házban a Balaton művészei címmel tartott előadást. Közismert, hogy a Balaton számos művészt inspirált: festők, szobrászok, írók, filmes szakemberek örökítettek meg egy-egy pillanatot, fontos eseményeket. Közülük idézett meg néhányat vetített képekkel és élettörténeteikkel Kovács Emőke. Néhány név, akiknek emlékét érdekes történetek színesítették. Szinyei Merse Pál Fonyódon töltötte a nyarakat családjával. Számtalan fotó őrizte meg a család ottani életét. Festményein a fonyódi partszakaszt, a víz különleges világát, a háborgó és csendes nyugodt vízfelületét örökítette meg. Tatay Sándor író 1944-tol élt Badacsonyban, a teleket azonban Budapesten töltötte. Számtalan regénye született a Balaton mellett, melyeket több nyelvre is lefordítottak. A Ház a sziklák alatt című film novellája alapján született meg. Ifjúsági regényei is népszerűek voltak, a Puskák és galambok történetéből szintén film készült. Az írás mellett az ottani turistaház gondnokaként kedvenc időtöltése a borkészítés volt. Borsos Miklós életének jelentős részét Tihanyban töltötte. Az Erdélyben, Nagyszebenben született művész családjával együtt költözött Magyarországra, s Győrben telepedtek le. Festőnek készült, bejárta Olaszországot, Franciaországot, majd hazatérve a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Egyre rangosabb szobrászként neves írók portréit készítette el, köztéri szobrok, érmek plakettek kötődnek nevéhez, tanít az Iparművészeti – és a Képzőművészeti Főiskolán is.. Munkásságát Munkácsy és Kossuth-díjjal ismerték el. Veszprémi Imre Balatonszabadiban született. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, szobrásznak készült. Számtalan kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Európa számos országában, valamint Izraelben, Törökországban és a tengeren túl is vannak szobrai. Magyarországon több mint 30 helyen láthatók köztéri alkotásai. Balatonszabadi mellett, a Pusztatorony dűlőben a millenniumi emlékmű őrzi munkásságát. Budapesten, a Honvéd téren áll a„Gulág áldozatainak emlékköve”. Karinthy Frigyes és családja rendszeresen Siófokon, Vitéz Miklósné Batthyány utcai panziójában töltötte nyarait. Nagy családi és baráti összejövetelek jellemezték a siófoki heteket, hónapokat. Nem voltak botránytól mentes időszakok ezek, hiszen az író felesége, Böhm Aranka – de maga az író is – gondoskodott arról, hogy a panzió vendégei ne unatkozzanak. Ismert könyve, a „Tanár úr kérem”, amely szórakoztató iskolai történet. Az „Utazás a koponyám körül” című. könyvében agydaganatának műtétjét, illetve a betegség körüli gondolatait írja meg. 1938-ban is Siófokon töltötték a nyarat, amikor Karinthy agyvérzést kapott és augusztus 29-én meghalt. Érdekes történetek, életrajzi adatok kapcsán művészi sorsokról hallhattunk. Rögös életutak, sorsok rajzolódtak ki, amelyeket átszőttek a történelmi idők, a családi hátterek. Egy azonban közös volt életükben: a Balaton szeretete. Kovács Emőke történész korábban a Balatoni Regionális Könyvtár és Kutatóintézet igazgatója volt. Munkája során a Balaton és környékének kultúrtörténetével foglalkozott, s jelenleg is ez kutatási témája. Erről több könyv is készült. Másfél évig a Gulág Emlékév szakmai vezetője volt. Jelenleg boldog édesanyaként, a közelmúltban megszületett kislánya nevelése köti le idejét. Berlinger Ágnes

Az év gyógynövénye a LEVENDULA

Sokunk kedvenc gyógynövénye a levendula, amely színével, illatával, kedvező élettani hatásaival rabul ejt bennünket. Nyugalmat ad, egyben felfrissít, harmóniát teremt! Köszönet Dr. Bittera Gyula neves gyógynövényszakértőnek, aki Magyarországra hozta a francia levendulát (Lavandula angustifolia) és meghonosította több mint 90 éve a levendulatermesztést a Tihanyi-félszigeten. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2018-ban az év gyógynövényé választotta a levendulát. Méltán! A legsokoldalúbban használható gyógynövény. Frissen csokorba rendezve dísze a lakásnak, a rovarokat riasztja. Köthetjük koszorúba, mint ahogy gyermekkorunkban a gyermekláncfű virágából tettük, de készíthetünk belőle egyszerű, fűzés nélküli buzogányt is. A szárított, aprított levendula az álompárnák alapja, díszes párnácskák töltőanyaga, nyugtató teakeverékek alkotóeleme. A növényből nyert levendulaolaj felhasználásának csak a képzeletünk szab határt! • Fürdővízbe, párologtatóba, kispárnára csepegtetve feszültségoldó, nyugtató hatású.

• Halántékra kenve enyhíti a fejfájást, javítja a kedélyállapotot, segíti az elalvást.

• Apró égési sérülések esetén, hűtés után csökkenti a fájdalmat, regenerál.

• Megfázáskor a mellkast megkenve tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzést.

• A rovarcsípést csillapítja, segíti a sebek gyógyulását.

• Masszírozások alkalmával a fáradtságot, izomfájdalmakat csökkenti.

Kevesek által ismert és használt a levendula vízgőz-desztillációja során keletkező értékes levendulavíz, amelyben a minimális olajtartalom mellett a növény gyógyhatású anyagai is megtalálhatók. Kiváló tonizáló hatású arctisztító, hidratáló, használata után könnyebben szívódnak fel a felvitt krémek. Szobaillatosítóként légfrissítésre, öblítő helyett tiszta vízhez adagolva remek. Hűsít és regenerál túlzásba vitt napozás után. Egy ideje a magyar konyhában is megjelent a levendula. E célra vegyszermentes helyen szedjünk és használatakor a mértékletesség elvét kövessük. A levendula gondozása: a levendula szabad földben a napos, meleg helyet szereti, különösebb talajigénye nincs, de a palánta gyökérzete minél mélyebbre kerüljön ültetéskor. Első évben heti öntözést igényel. Kert hiányában, cserépben (nem műanyag edényben) vagy fadézsában teraszunkat is díszítheti. A múlt évben készült egy gyönyörű mozifilm – LEVENDULA, ÉLET ILLATA – címmel a Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére. A film a levendula múltját, több ezer éves használatát mutatja be a világ különböző országaiban kalandozva. Legyen részese Ön is az élménynek!

Várjuk a Levendula Ház Látogatóközpontba, Tihanyba! Vers Réka oktatási szakreferens Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A térkép mindkét fele – Gondolatok a Schwarcz-térképekről

Schwarcz Gyula és Fehér Csilla

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – mondaná Radnóti Miklós, ha pilóta volna. Én viszont megfordítom: akinek bakanccsal száll a lába, annak táj lesz e térkép. De nem térkép, hanem térképek! Nagyszerű, mindenre kiterjedő ismeretanyagot tartalmazó térképek jelentek meg ugyanis a „SCHWARCH-TÉRKÉP” műhelyében, melyek minden tekintetben annyira színesek, hogy még németül sem feketék. Készítőik Schwarcz Gyula és bájos, izgő-mozgó, fél világot mosolyával behintő kolléganője, Fehér Csilla, akit tavaly ismertem meg, amikor az Örvényes nyugati szélén található ARTBALATON galériában állítottuk ki Ynda lányommal közösen balatoni és Káli-medence ihlette festményeinket. Csilla 4 térképet adott akkor kezembe, melyek az északi part egy-egy kisebb régiójának – elsősorban – turisztikai leképezését tartalmazzák a kartográfia és topográfia nyelvén, merthogy itt nem csak tereprajzról, hanem egyéb, a helyszíneken található, és felkeresésre érdemes látványosságokról-hallványosságokról is szó van. Balatonfüred és környéke, Pécselyimedence és környéke, Tapolcai-medence, Káli-medence és környéke térképek címeiből jól látható, hogy Csilláék kimondottan kedvelik a medencéket, akár van bennük víz, akár nem, és előszeretettel környékezik meg azokat mindenféle szerkezettel- eszközzel, melyek egyvelegéből és kohéziójából megszülettek ezek a kiváló térképek, amikre maga Atlasz is büszke lenne, ámbár tudjuk, hogy a görög térképész csupán egy nagy csaló volt, ugyanis annak hírében áll, hogy a vállán tartja a földet, holott csak a róla készült fotót fordították fejtetőre… Mivel e sorok írója is lehúzott pár évet a 80-as évek elején a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál, és mert kedveli a földrajzot, valamint piszkosul szeret kirándulni – amely festészetében nyer kifejezést – úgy gondoltam, a festészet mezsgyéjén próbálom bemutatni e négy remekművet. Számomra e térképek legfeltűnőbb jellegzetessége és előnye, összehajtva és kiterítve egyaránt kicsi méretük, s ez által a turistának nem kell külön gyúródeszkát vinnie magával, melyen szétterítheti, ha az egész ábrázolt vidéket szeretné egyben látni. A kis méret másik előnye a szélállósága. Minden természetjáró ismeri, hogy milyen kínos szélben kibontott térképen keresgélni, hisz egy erősebb fuvallat a kezek ilyenkor kapkodó igyekezetével vegyülve hamar összetépi. Összehajtogatott állapotban, okostelefonokat közelítő méretének harmadik előnye, hogy turistazsebekben könnyen elfér. Egyedül a Füred-környéki lógna ki eme zsebekből, bizonyára azért, mert a többihez képest óriási területet ölel fel, mivel a régió Balaton- vizének hajózási turistaútjait is megjeleníti A Levy Muterem-Galéria viszont már nem fért rá, mivel ez Füreddel átellenben, Siófokon van… Az első, a füredi a parti településeket Tihanytól Almádiig ábrázolja, a hegyek között északi irányban pedig Tótvázsony- Nemesvámos képzeletbeli vonaláig. 2017-ben festett Füred-környéki, csopaki kilátást ábrázoló festményemmel mutatom be itt e

MANDULAVIRÁGZÁSKOR (olaj-vászon, 30 x 40 cm)

táj tavaszi szépségeit. Az egész Balaton- felvidék jellegzetes fája a mandulafa. A Pécselyi-medencés térkép igazából a Zánka és Tihany által határolt terület bemutatásával foglalkozik, mely a Felvidék hegyei és dombjai közt benyúlik egészen Nagyvázsonyig. Számtalan kirándulásom és barangolásom következtében jelenthetem ki, hogy a Balaton északi partja mögött elhelyezkedő, általam legszebbnek és legváltozatosabbnak tartott vidékek egyike ez a Pécselyi-medencének nevezett terület. Ezen a tájon valóban megkóstolhatjuk a napfény ízét egy-egy kiváló – nem csak – vászolyi borban. A napsütötte dombok-hegyek oldaláról festőket is megihlető, ecsetvégre kívánkozó kilátás nyílik az előtte elterülő, borérlelő szólóültetvényekre, távolabb a Balaton

LILIOMKERT 1.
(olaj-18.sz-i tetőcserép, 37 x 17,2 cm)

kék és szürke minden színárnyalatában változó víztükrére. E vidék nyugati szélén található a Tagyon Birtok is, ahol a borok, a térség és a Balaton egyvelegében fürödhet bárki, hisz ne feledjük, medencében vagyunk, még mindig a Pécselyiben. Egy festőt mi ihlet meg ebben a bohém tájban? Egy menyecske, akit bár a Tapolcai-medence Liliomkertjében talált, de egészen az imént említett birtokig kísérte. Ezekre a vidékekre, és a továbbiakban bemutatásra kerülő medencékbe ezeket a kedves kis SCHWRACZ TÉRKÉPEKET mindenképp el kell vinni, melyek e medencék vizében csak abban az esetben áznak el, ha a közeledő eső előtt nem dugjuk időben zsebbe, vagy hátizsákba. A Tapolcai-medencét is fel kell keresnünk, s térképünkkel bárhová eljuthatunk ezen az első látásra is meghökkentő és bizarr tájon, melynek lírikus bájáról Kasza Béla, Baján élő kortárs költőnk ekképp ír Szeretlek Tapolcai-medence című versében:

.

.

SZERETLEK TAPOLCAI-MEDENCE
Szerelemtől reszketnek
tűz-zsigereim,
szőlők, rétek, kápolnák,
szépség-hegyeim.
Patak, présház, ledér pipacs,
könnyű, bájos repce,
Tapolcáról elnevezett
párja-nincs medence.
Gyönyörűség ez a táj,
tünemény a földön,
a teremtés remeke,
s ha a halál eljön
kiderül, hogy van Mennyország,
és az éppen ilyen.
Tanúhegyek, bazaltsziklák,
tietek a szívem!

SALFÖLDI HÁZ 3.
(olaj-18. sz-i tetőcserép, 18 x 36,3 cm)

A Tapolcai-medence szomszédságában található a Káli-medence, melynek déli választója az Ábrahámhegy. Itt, az erdő mélyén bujkál az a pálos kolostorrom, melyet két alkalommal is hiába próbáltam megtalálni. Ennek azon egyszerű oka volt, hogy a környéket taglaló mini- térkép még nem volt nálam. Térképünk szerkesztői közül a csinosabbik – aki a medence egyik falujának lakója – sem volt otthon éppen akkor. Az Omega Sülyi Péter szövegét énekelve emlegeti, hogy a Föld árnyékos oldalán található a „térkép túlsó fele” – Csilla és Gyula térképeinek túlsó felén viszont egészen mással találkozunk: azokkal a telepített, épített lehetőségekkel, ahol pihenést lelünk, jó ételekkel – melyek közt a hal sem ritka – tömhetjük tele bendőnket, és a tájak jellegzetes boraival ápolhatjuk jókedvünket. E térképek túlsó fele egészen siófoki műtermemig nyúlik, ahol 18. századi tetőcserepekre salföldi, Köveskál és környéki archaikus, vagy éppen felújított rusztikus népi házait festettem meg. Epilógusként álljon itt két ilyen épület.

KÖVESKÁLI HÁZAK 8.
(olaj-18.sz-i tetőcserép, 17,9 x 36 cm)

A térképek jelentőségét pedig dicsérje az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének, valamint az Országos Széchenyi Könyvtárnak oklevele. Bihari Puhl Levente festőművész

A Balaton szerelmese Veszprémben

Változatlan változó címmel nyílt meg Veszeli Lajos tárlata a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A Balatonalmádiban élő festő- és grafikusművész akvarell-, olajképekkel és síkplasztikákkal jelentkezett. A kiállítást akkora érdeklődés övezte, hogy a múzeum lépcsőjére szorultak, akik nem elég korán érkeztek. A múzeum igazgatója, S. dr. Perémi Ágota kiemelte köszöntőjében azt a páratlanul gazdag alkotói utat, melyet Veszeli Lajos eddig bejárt. „A földi naptári éveket meghazudtoló sebességgel alkot” – mondotta, hozzátéve, hogy a bemutatott képek közt markánsan jelenik meg a nagy szerelem, a Balaton. Olyan alkotóról beszélünk, akinek munkásságában a szellemiség és a technikai különlegesség egyidejűleg van jelen – mondta megnyitó beszédében dr. Feledy Balázs művészettörténész. Ezekben az alkotásokban ott van a szép és a dráma, s az abszurd helyzet – hangsúlyozta. A szeptember végéig megtekinthető Veszeli-kiállítás kurátora Sipos Anna művészettörténész volt, a megnyitón közreműködtek a Veszprémi Egyetem Színpad társulatának tagjai. fotó és szöveg: Zatkalik