Category Archives: Kultúra

KÓTA-díjat kapott a keszthelyi Helikon Kórus

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) elnöksége magas elismerésben részesítette a Keszthelyen immáron csaknem 35 éve működő Helikon Kórust. A szakmai szövetség kórus kategóriában a KÓTA-díjat adományozta a vegyeskarnak, a magyar zenekultúra területén végzett kimagasló művészeti tevékenységéért. Működésükkel szerves részét adják a város kulturális életének, szerepléseikkel, társegyüttesekkel való kapcsolataik révén rendszeresen viszik a helyi művészetteremtés hírét a térségben, az országban, s a határokon túlra egyaránt. – Nagy öröm ért bennünket, a KÓTA-díj szakmai elismerés, a művészi érték megbecsülését jelenti – adott hangsúlyt a kitüntetéssel megélt élménynek Kendeh Gusztávné, a kórus alapító karnagya. Karácsonyi ajándékként jött, az odaítélést minden év december 16-án, Kodály Zoltán születésnapján hirdetik ki, tavaly ezen a napon kaptuk az értesítést. Az átadást pedig a magyar kultúra napján szokták megtartani a Zeneakadémián, ez idén a járványhelyzet miatt későbbi időpontban fog megtörténni. Az elért sikert a kórustagok együtt nem tudták megünnepelni, ennek nélkülözése mellett hiányoznak most a rendszeres próbák és fellépések is a művészeti közösség életéből. – Heti két alkalommal való két órai próba, évente mintegy 20 fellépés jellemezte a kórus tevékenységét 1987-től (az alapítás éve) egészen tavaly március 12-ig, töretlenül – tett pillantást a munka rendszerességére a karvezető. – Majd augusztus második felében újra megkezdtük a próbákat, szeptember 20-án adtunk egy hangversenyt a keszthelyi evangélikus templomban, ez volt a legutóbbi fellépésünk… Széles repertoár teszi, hogy helyhez, alkalomhoz illőn tudnak igen színes műsorokat összeállítani. A sokféle stílusban megmutatkozó tehetség, a szorgalom, az igényesség a kísérője a 40-45 fős Helikon Kórus évtizedeinek. Mindezeknek méltó fémjele a KÓTA-díj. – Egyházi és világi műveket, régi korok szerzőinek dalait, madrigálokat, 20. századi darabokat, népdalfeldolgozásokat egyaránt énekelünk. Méltán szentelünk kiemelt figyelmet a Kodály műveknek, melyekből önálló koncertet is adtunk. Nehéz és igényes darabok ezek. Nem hivalkodók, nem dicsekvők, hanem igaziak, a magyar zenekultúra gyöngyszemei. Nagyon szeretnénk már folytatni a munkát – mondta a hiányt átérezhető hangsúllyal, a kórus kitüntetése feletti nemes büszkeséggel Kendeh Gusztávné. Horányi Árpád

Boglár: óvatos tervezés, áthúzódó fejlesztések

Alig több mint egy év alatt három költségvetést kellett elkészíteniük a magyar önkormányzatoknak: a 2021-re vonatkozó éves büdzsé azonban már a tavaly tavasszal is használt jelzővel lett ellátva. Válság-költségvetés! Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere a körülmények ellenére azonban biztos abban, hogy a rendelkezésükre álló kétmilliárd forint pragmatikus felhasználását az elvégzett beruházások igazolják. – Az elmúlt évhez viszonyítva háromszázmillió forinttal nagyobb összeggel rendelkezünk, ám ennek prózai oka van: az áthúzódó projektek költségei már megérkeztek önkormányzatunk számlájára. Feladatunk tehát részben adott: szerződésben rögzített kötelezettségeinknek kell eleget tenni. Ezen túl – sőt elsődlegesen – intézményeink fenntartása jelent megtisztelő kötelezettséget. Napjainkban minden döntést a takarékosság, az ésszerűség diktál: a pénzügyi tervezet szigorú betartása garantálhatja csak, hogy a város által foglalkoztatott száznyolcvankét fő családjának egzisztenciája ne sérüljön ebben a kritikus időszakban. A polgármester elmondta: Boglár versenyképes lesz a jövőben is a hazai turisztikai piacon, s ez nem csak a tradíciók miatt várható. Folytatódnak a fejlesztések: a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt strand-korszerűsítési pályázatokon a harmadik ütem hamarosan befejeződik, míg az idei forrásokból újabb kilencvenmillió forint jut a fürdőhelyek modernizálására. Közel félmilliárd forintból teljesen megújul a Boglári buborék néven közismert, s rendkívül népszerű vizes élménypark. – Településünkön is komoly gondot jelent a csapadékvíz elvezetése: heves esőzések idején a legsúlyosabb a helyzet a Vikár Béla utcában. Egyelőre háromszázötvenmillió forint áll rendelkezésünkre a helyzet kezelésére, a legfontosabb munkálatok elvégzésére, ám remélem, hamarosan folytatni tudjuk majd a munkálatokat. Természetesen nem csak központi forrásokra hagyatkozunk tervezett beruházásaink során: fizetős parkolókat alakítunk ki, járdákat burkolunk le, s számos beruházás jelzi majd, hogy Boglár felkészült a vendégek fogadására. A János-hegyi projekt ennek szellemében indult el: itt az infrastruktúra kiépítése kezdődött meg. Boglár neve összefonódott néhány nagyrendezvénnyel is: a Balaton-átúszás és az augusztus 20-i ünnephez kötődő borfesztivál tízezreket mozgat meg, de a Kultkikötő Kft. hatvan programból álló, több műfajt átölelő rendezvénysorozata is bizonyára kedvező fogadtatásra talál mind a helybeliek, mind a turisták körében. Süli

Európai kultúrrégióvá válhat a Balaton

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím viselését 2023-ra szólóan elnyert Veszprém a rang felvételéhez partnerként szólította meg a Bakony-Balaton térségét. A társult települések közt szerepel Keszthely: a csatlakozásáról, valamint térségi gazdaságfejlesztési lehetőségekről városvezetőkkel tárgyalt a Balatoni Múzeumban a minap Navracsics Tibor, az EKF-ért és az észak-magyarországi gazdasági zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A tanácskozást követően Nagy Bálint polgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatón a kormánybiztos kiemelte: Keszthely nagy lehetőségek előtt áll, s elismeréssel szólt arról, hogy a városvezetés ezt komolyan veszi, stratégiai szempontból is szoros gazdasági és kulturális együttműködésre készül. Ennek megalapozottságaként említette a város jellemző nyitottságát, együttműködését Hévízzel, az igényekkel való lépéstartást. Nagy Bálint úgy fogalmazott, hogy a gazdasági zónához tartozva, s a kultúrrégióhoz társulva újabb és nagyobb lépések megtételére lesz mód. Mind mondta, az eddigi fejlesztéseknél is számolt a város a régiót érintő hatással, s hangsúlyozta, hogy Európa kulturális fővárosaként megjelenni gazdaságilag is kiemelkedő lehetőség. Az ebben való részvétellel járó fejlesztésektől pedig nem csak egy esztendőre szóló eredmények várhatók. H. Á.

„Minta értékű együttműködést tervezünk”

2023-ban Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen Európa Kulturális Fővárosa lesz. Markovits Alízzal, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az előkészületekről, a régiós települések csatlakozásáról és a napokban kiírt pályázatokról.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója

– 2018 decemberében nyerte el Veszprém és a régió az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, két éve nagy erővel zajlanak az előkészítési munkálatok. Mi történt eddig? Hol tart a 2023-ra való felkészülés? – Az előkészítési fázis sohasem látványos, a kívülállók számára kevésbé érdekes, de hamarosan egyre látványosabb eredményei lesznek a mögöttünk álló időszaknak. A háttérben két éve zajlanak az előkészítési munkálatok, miután 2018 decemberében kihirdették a pályázat eredményét, azonnal munkához látott a csapat. A 2019-es évben a nemzetközi jó példák alapján kollégáim megtervezték a hazai EKF évet; felkeresték azokat a volt EKF-városokat, amelyek szintén regionális programmal nyerték el a címet, nemzetközi kapcsolatokat építettek, tapasztalatcseréken vettek részt több Európa Kulturális Fővárosa címet viselő településsel. Én 2020 márciusában csatlakoztam a csapathoz, ebben az évben az elméleti tervezést követően megkezdtük a közös munkát a veszprémi kulturális intézményekkel, a civil szervezetekkel elindult az önkéntes programunk, felépült a szervezetünk és kialakítottuk a finanszírozási kereteket. Szintén fontos lépés volt, hogy létrehoztuk azt a pályázati rendszert, melyen keresztül be tudjuk vonni a régió lakosságát az Európa Kulturális Fővárosa projektbe, megerősíthetjük a helyi közösségeket és támogatni tudjuk a meglévő és új régiós kezdeményezéseket. 2020 folyamán alakítottuk ki a programcsomag struktúránkat, amelynek eredményeként körvonalazódott a 140 saját erőből, illetve együttműködésben megvalósuló programlistánk, amelyeket hamarosan nyilvánosságra hozunk. 2020-ra már több felvezető programmal is készültünk, azonban a tavalyi évet keresztülhúzta a járványügyi helyzet. – Tavaly a Filmpiknik nagy sikert aratott a balatoniak és a veszprémiek körében. Azóta sajnos nem igazán voltak programok, és most tavasszal sem számíthatunk kulturális eseményekre. Milyen hatással volt a koronavírus az EKF-re? Mennyire írta át a terveket, kellett-e új koncepciót kialakítani? – Természetesen igyekeztünk azonnal alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, ezért nem egy programunkat átszerveztük, vagy akár teljes egészében áttettünk az online térbe. Látványosabb programindítást terveztünk mi magunk is, azonban a járványügyi helyzet ezt nem tette lehetővé idén már minden tervezett felvezető programunk rendelkezik COVID-forgatókönyvvel, de a 2023-ra tervezett eseményeket előreláthatólag nem befolyásolja a járvány. Az előkészületekkel jól állunk, mert korán kezdtük a felkészülést és nagy szerencsénk az is, hogy a járványügyi helyzet nem állította meg az infrastrukturális fejlesztések előkészítő és tervezési szakaszát, így remélhetőleg a tervezett ütemben valósulnak meg ezek a fejlesztések. A járvánnyal azonban nem áll meg az élet, csak egy kicsit átalakul, alkalmazkodtunk a kialakult helyzethez. Elsődleges törekvésünk az, hogy a kényszerű változtatások ellenére is fenntartsuk a felkészülés lendületét. A koronavírus-járvány remélhetőleg nem húzódik el annyira, hogy kihatással legyen a 2023-ra tervezett programokra. – Mikorra tervezik a következő felvezető eseményt? Mi lesz az? – A tavalyi filmes rendezvény sikerén felbuzdulva júniusban Veszprémben és a régióban tartjuk meg a Magyar Mozgókép Fesztivált. Egy fantasztikus hangulatú hagyományteremtő eseményt tervezünk szabadtéri vetítésekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas filmes programokkal Balatonalmádiban, Balatonfüreden és Veszprémben. Bízunk abban, hogy ez a gyönyörű környezet vonzó lesz a filmes szakma és a közönség számára is. Minden feltétele megvan annak, hogy egy nagyon sikeres hosszú távú kezdeményezés vegye kezdetét a három balatoni városban nem csak a turisztikai szezonban, de azon túl is. – A város a Bakony-Balaton régióval közösen nyerte el a pályázatot. Az EKF csatlakozásra buzdítja a régió településeit. Mit jelent pontosan a Bakony-Balaton régió? Hogyan körvonalazná ezt a területet? Hány települést érint a lehetőség, eddig hányan csatlakoztak a felhíváshoz? – A Veszprém és a Bakony-Balaton régió a Bakony déli lejtőitől a Balaton déli partjáig, az ottani üdülőövezetig terjed. Magában foglalja teljes Veszprém megyét, illetve Zala és Somogy megye Balatonhoz tartozó településeit. Pályázatunk és egész programunk alapgondolata, hogy megmutassuk a helyi értékeket, mindazt, ami összeköti a térség településeit, és az ott élő embereket, közösségeket. 2023-ban Veszprémet és a régiót szeretnénk bemutatni az országnak és Európának és az itteni adottságokra alapozva, a kultúrára támaszkodva szeretnénk gazdasági növekedést elérni a régióban. Ebben a folyamatban maximálisan számítunk az itt megtalálható jelentős kreatív humán erőforrásra is! Célunk többek között az, hogy közös erővel a kulturális- kreatív ipar új otthonát hozzuk létre a régióban. Ezt a már csatlakozott települések is támogatják, s a közös munka során mindenki a maga erősségét, értékét hozza be a programba, melynek köszönhetően olyan sokszínű kínálat jöhet létre, melyre ezidáig nem volt példa a térségben. Nagy öröm számunkra, hogy egyre növekszik a részvételi, csatlakozási kedv. Eddig több mint hatvan önkormányzat csatlakozott a Veszprém- Balaton 2023 Zrt. felhívásához és több település is jelezte társulási szándékát a projekthez. Számos Balaton-parti településsel megszületett már az együttműködési megállapodás, a VEB2023 Zrt. honlapján meg lehet tekinteni a már csatlakozott települések listáját, amit folyamatosan frissítünk. – Nemrég írta ki idei első pályázatát a VEB2023 Zrt. Első körben az október 31-ig megvalósuló kulturális-művészeti projektekkel pályázhatnak a régió települései. Milyen célból írták ki a pályázatot? Kik pályázhatnak, milyen feltételekkel? – A 2023-as évre való felkészülés jegyében tettük közzé pályázati felhívásunkat. A pályázatokkal az a célunk, hogy bevonjuk a régió lakosságát az Európa Kulturális Fővárosa projektbe, megerősítsük a helyi közösségeket, támogassuk a meglévő régiós kezdeményezéseket és természetesen azt is szeretnénk, ha új kezdeményezések kapnának szárnyra, olyanok, amelyek hosszú távon gazdaságilag is fenntartható módon tudnak tovább működni 2023 után is. A napokban jelent meg első pályázatunk, amellyel az október 31-éig megvalósuló, a 2023-as évre való felkészülést segítő kulturális-művészeti projektekre lehet pályázni. A támogatható projektek sokrétűek lehetnek, például kiállítás, fesztivál, koncert, művészeti vagy kulturális témájú előadássorozat vagy akár felolvasóest, workshop, alkotótábor, helytörténetet feldolgozó program, illetve kulturális örökségvédelmi esemény. A pályázaton olyan települési és kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati és állami fenntartású közművelődési, kulturális és oktatási intézmények, oktatási intézmények, egyéni vállalkozók, jogi személyiségű gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyházak, egyházi alapítású civil szervezetek pályázhatnak, amelyek a VEB2023 EKF programhoz már csatlakozott településeken terveznek kulturális-művészeti programot megvalósítani A pályázati rendszer a tavasz folyamán további kategóriákkal bővül majd, a következő ütemben a veszprémi kulturális élet kiemelt szereplőinek támogatása mellett a belváros kulturális életének élénkítésén lesz a hangsúly. Szintén idén tavasszal indul a Kultúrpontok és Pajta-program, melynek célja olyan művészeti és kreatív-ipari alkotóközösségek támogatása, amelyek tevékenységükkel a nyári turisztikai szezonon túlmutatóan is képesek megszólítani a helyi civil társadalom legszélesebb rétegeit. A kulturális tevékenységek támogatásán túl több olyan pályázati felhívás is van előkészületben, amelyek a helyi gazdaság és kreatívipar egyes szereplőinek, valamint a bor- és gasztronómia területének nyújthatnak támogatást. A környezeti fenntarthatósági és esélyegyenlőségi fejlesztéseket pedig célzott vállalkozásfejlesztési felhívások és edukációs pályázatok fogják segíteni. Az amatőrsport és az egészséges életmód népszerűsítése szintén saját pályázati felhívást kap. Szintén idei terv a Kisléptékű közösségi támogatások című felhívás, amelynek célja a helyi közösség erősítése, hiánypótló helyi programok felkarolása Veszprémben és a régióban. Azok tudnak sikerrel pályázni, akik olyan projektekkel keresnek meg minket, amelyek illeszkednek a VEB2023 EKF-program céljaihoz és prioritásaihoz; Veszprém és az EKF régió kulturális életének élénkítését szolgálják; helyi kulturális értékek bemutatására, reflektorfénybe helyezésére törekszenek. A pályázati felhívások, azok konkrét műszaki tartalma, a pályázók köre és a finanszírozás mértéke a honlapunkon megtalálható pályázati kiírásban érhető el. A pályázatokhoz kapcsolódóan természetesen szakmai segítséget is nyújtunk nyílt napokon, videós segédanyagokkal, illetve egyéb, online pályázati tanácsadás keretében, amelyekről szintén honlapunkon tájékozódhatnak az érdeklődők. – Milyen lehetőségeket kínál a csatlakozás a régió településeinek? A csatlakozás számos lehetőséget kínál a résztvevők számára. Úgy foglalnám össze, hogy a csatlakozás a településeknek a helyben megvalósuló kulturális programok és infrastrukturális fejlesztések mellett nagy láthatóságot biztosít, hazai közegben és nemzetközi szinten is. Nagyon jó látni, hogy az EKF cím kapcsán hihetetlen lendülettel vetették bele magukat a munkába a csatlakozott települések. Számos projekt, program formálódik, sok településen konkrét EKF-stratégia készül. Sok esetben mi is részt veszünk a folyamatban, éppen azért, hogy már a kezdetektől olyan programcsomag alakuljon ki, mely beleilleszkedik a VEB2023 Zrt. cél- és értékrendszerébe. Reméljük, hogy sok külföldi vendég érkezik majd, de ugyanolyan fontos, hogy a helyiek magukénak érezzék a programokat. Célunk, hogy a 2023-as év ne csak egyszeri attrakció legyen, hanem hosszú távon új pályára állítsa Veszprémet és a régiót. Ha mindez megvalósul a címviselés évében és az együttműködés hosszú távon is kitart, akkor ez minta értékű lehet más régiók számára is.

Versvarázs

Kilenc alkotó antológiája látott napvilágot a közelmúltban Siófoki Versvarázs címmel. A HÉ! Siófok-térségi Helyi Érték Egyesület és a Kortárs Költők Klubja szervezésében megjelent kiadványban hat helyi szerző költeményei szerepelnek (Bizsók László, b. Gyarmati László, Gróf Tamás Ákos, L. Horváth Zsuzsa, Szakáli Anna, Völgyi Ildikó). A kötetet színesítik a szintén helyi alkotók (Bizsók László, Bodrogi Éva, Groszman Erika, Gyöngyösi Cecília) festményei. A kiadvány a „vírushelyzetre” válaszolva igazolja azt, hogy a bezártság, a látszólagos kilátástalanság ellenére lehetnek olyan megoldások, ötletek, amelyek „fényt hozhatnak” a hétköznapokba. A megjelent antológiát a szerzők saját költségen finanszírozták. A HÉ! Egyesület eredetileg Versvarázs címmel nagyszabású irodalmi bemutatót akart szervezni a fenti alkotók műveiből, a kulturális programok ellehetetlenülése miatt döntött úgy, hogy egy kiadványban örökíti meg a versgyűjteményt. A szervezők azt tervezik, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, későbbi időpontban a műsort is megrendezik a mostani kötet alapján. Az egyedinek, rendhagyónak tervezett irodalmi-képzőművészeti műsort szeretnék majd Siófokon és még több Balaton-parti településen is bemutatni. gy