Category Archives: Kultúra

Köpenyben és maszkban

Pillanatképek egy sebészorvos életéből

A több generációs orvos dinasztiából származó Farkas Sándor sebészorvos, két évtizeden át volt a siófoki kórház sebészeti osztályának osztályvezető főorvosa. Orvosi diplomáját Pécsett szerezte, ahol kiváló tanárai voltak. Az utolsó szigorlata döntötte el, hogy sebészorvos lesz. A sikeres vizsga után későbbi mestere, Póka Lajos professzor felajánlotta, hogy dolgozzon a klinikáján. Természetesen nagy örömmel elfogadta a meghívást. A főorvos 2001-ben ment nyugdíjba, amelyre tudatosan készült. Elsősorban a családjával töltötte szabadidejének nagy részét, de kedvenc hobbijára, a hegymászásra is több ideje jutott. Sebészorvosként eltöltött évek emlékeit írta meg „Köpenyben és maszkban” címmel, amelyben bepillantást nyerhet az olvasó a gyógyítás szépségéről, nehézségeiről, kudarcairól, az életről. Könyvének első oldalára a következőket írta: „Azok emlékére, akiknek legjobb igyekezetem ellenére sem tudtam segíteni.” A könyv a Semmelweis Kiadó gondozásában jelent meg. Bemutatója szeptember 21-én volt a siófoki könyvtárban. Szöveg és kép: Berlinger Ágnes

Fitness- és konditermet adtak át Alsóörsön

A helyi sportcsarnokban átadásra került az a fitness- és konditerem, melyre az alsóörsiek már évek óta vártak. A létesítményt huszonhárom évvel ezelőtt építették, s ezzel a szűkebb régióban úttörő szerepet vállaltak. Az épület alaposan ki van használva, ezért is folyamatosan fejlesztik. – Nagy igény volt erre a teremre, hiszen e téren is egy térséget ölelünk át. Nemcsak az alsóörsiek várták a mostani átadót, hanem a környező települések lakói is. Idén adódott az a lehetőség, hogy a társasági adónak köszönhetően 3 millió forintra pályázhattunk, melynek a 30 százalékos önrészét az önkormányzat finanszírozta – hangsúlyozta Ferenczy Gábor alpolgármester. A TAOS pályázatoknak köszönhetően ebben az évben felújították a sportcsarnok parkettáját hat és fél millió forintért, megtörtént a vizesblokkok rekonstrukciója öt és fél millió forintért. Ráadásul sikerült kicserélni a csarnok korábbi nyílászáróit, itt a beruházás költsége elérte a 4 millió 300 ezer forintot. a futballpálya világítása folyamatban van, ennek költsége 2 millió 400 ezer forint. Mindez azt jelenti, hogy kulturáltabb körülmények között tudnak sportolni az emberek Alsóörsön. SzP

Kegyeleti koszorúzás és tisztelgés emlékkiállítással

Muzsinszki Nagy Endre festőművész munkásságáról emlékezett meg Siófok

Muzsinszki Nagy Endre sírja a siófoki temetőben.

A XI. Ars Sacra Fesztivál eseménye volt a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban az a kiállítás, amely Muzsinszki Nagy Endre munkásságának egy részét mutatta be egy héten keresztül. „A Biblia, pontosabban az Újszövetség, Jézus életútja, tanításai: az evangélium inspirálta. Azt az életművet is, amelyre méltán lehetne büszke Siófok, ahol a művész hosszú élete nagyobbik felét töltötte, s fő művét, a Jézus életét végigkísérő, 243 képből álló sorozatát megalkotta.”- írta róla 1995-ben Szapudi András egy korábbi kiállítása kapcsán a Somogyi Néplapban. A művész 1886. február 25-én, Felsőzsolcán született. Díszítő festészetet tanult az Iparművészeti Iskolán 1902. és 1907. között. Későbbiekben Nagybányán,  orma János tanítványa volt. Tudását több országban is fejlesztette, gazdagította. Eleinte a templom festészet jellemezte munkásságát. Első kiállítása 1913-ban Budapesten, a Műcsarnokban volt. Képei a világ számos országában megtalálhatók. Jeruzsálemben a Dormitio Bazilika altemploma őrzi azt a kilenc négyzetméteres mozaikot, amit 1929-ben egy nyertes pályázat eredményeként készíthetett el. A múlt század 30-as éveiben hosszabb időt töltött a Szentföldön, leginkább Jeruzsálemben. Az éghajlati viszonyok, valamint a nehéz körülmények megviselték egészségét, súlyosan megbetegedett. Sokáig ápolták egy keresztény missziós kórházban. Ott, akkor fogadalmat tett, ha meggyógyul, megfesti Jézus életének és halálának történéseit. A szentföldi időszak alatt vázlatokat készített, majd a képeket Siófokon festette meg és élete fő művének, tekintette. A sorozatnak, az „Én vagyok a világ világossága” címet adta. 1939-ben költözött Siófokra, ahol fogadalmának megfelelően elkészítette a Jézus-i történések fontos állomásait. A II. világháborút követő években elszegényedve, de hitét el nem hagyva élt feleségével együtt a településen, mély szegénységben. Egy-egy Balatont ábrázoló kép eladása jelentette számukra az életbemaradást. 1955-ben festészeti szabad-iskolát alapított, amelyet 1962-ig vezetett. Magas kort élt meg, 1975. január 9-én Nagyberényben hunyt el. Utolsó éveit keresztfiánál töltötte, aki Nagyberény katolikus plébánosa volt. Siófokon a belvárosi Sarlós Boldogasszony templom főbejárati ajtaja felett, valamint a Balatonkiliti és a

Reményik Sándor Pilátus c. versét Szalay Ágnes tolmácsolta

Balatonszéplaki templomokban egy-egy freskó őrzi a mester munkásságát. Muzsinszki Nagy Endre 243 darab festményből és grafikából álló sorozatát Veszprémben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi. A jelentős műalkotások időnként ellátogatnak Siófokra. Az Ars Sacra Fesztivál idei megnyitójára nagy létszámú érdeklődő volt kíváncsi. A Kálmán Imre Kulturális Központ kiállító csarnoka, szinte magába ölelte a 32 db festmény. A képeken Jézus életének egy-egy fontos eseménye jelent meg, az Angyali üdvözlettől a Feltámadásig. A megnyitó alkalmával Lengyel Róbert polgármester köszönetét fejezte ki a kiállítás szervezőinek, hogy a város méltó megemlékezéssel ünnepelhette a szakrális művészetek hetét és egyben díszpolgára előtt is tisztelgett. Márfi Gyula veszprémi érsek kiemelte: – a művész szuverén egyéniség volt, akinek nem lehetett előírni, hogy miben higgyen, mit fessen. Köztiszteletben álló, szeretetre méltó ember volt, akinek képei a jóra tanítanak és jóra indítanak. Soós Ferencné, a Siófoki Női Kar Egyesület elnöke elmondta: – Számomra nagy öröm volt a kiállítás szervezése. Emlékeim vannak arról, hogy a festőművész egykori otthona előtt néha én is megálltam és az utcára nyíló ablakon keresztül láttam, miként kelnek életre a színek és az alakok. Megköszönte mindenkinek, aki partner volt abban, hogy ez a rendezvény létrejöhessen. A Siófoki Női Kar a Kodály emlékév kapcsán a zeneszerző „Tantum ergo” című kórusművét adta elő, emlékezve Kodály Zoltán egyházzenei munkásságára. Berlinger Ágnes

Katonás művészet

Baji Zoltán százados

Immár 26. alkalommal rendezték meg Akarattyán a Katonai Képzőművészeti Alkotótábort, melynek helyszíne az elmúlt évhez hasonlóan idén is az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ (MH RKKK) volt. A több évtizedes múltra visszatekintő Katonai Képzőművészeti Alkotótáborba évről évre azon hivatásos és szerződéses katonákat, honvédségi dolgozókat várják, akik amatőr módon művelnek valamilyen képzőművészeti ágat. A honvéd üdülő sok évnyi szünet után tavaly adott ismét otthont az alkotótábornak. A páratlan környezet kimeríthetetlen lehetőségeket tartogat az alkotóknak, így idén is Balatonakarattyát választották helyszínül. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár szervezésében, az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ együttműködésével szeptember 9-19 között 12 katonai szervezettől 29 fő aktív és nyugállományú alkotó számára biztosítottak lehetőséget, hogy Breznay András festőművész és Tamus István grafikusművész irányításával fejleszthessék képességeiket, bővíthessék képzőművészeti ismereteiket. A tábor megnyitóján Piros Ottó ezredes, az MH RKKK parancsnoka kiemelte: a műhely színvonalát mutatja, hogy sok olyan, évről évre résztvevő katona van, akinek már nem is nagyon van mit tanulni, csak gyakorolni és finomítani a vonásokat. A tavalyi kötött témaválasztás után idén az alkotókra volt bízva, mit örökítenek meg. Mivel a honvéd üdülő novemberben ünnepli a 100 éves jubileumát, így a gyönyörű környezet, a 30 hektáros park és a Balaton mellett a patinás, nagy múltú szálló épületek is témául szolgáltak a művészeknek. A táborban elkészült munkákból 2018 januárjában a Magyar Kultúra Napján a Stefánia Galériában nyílik kiállítás. S. É.

Lengyel alkotásokkal bővült az almádi szoborpark

Henryk Gac (balról) és Veszeli Lajos az egyik kortárs
műalkotás avatója után

Hatvanra bővült a balatonalmádi „Kézfogás” Európa Szoborparkban felállított alkotások száma. Ezúttal lengyel művek kerültek a posztamensekre. Az októberi avató tovább erősítette a két nép hagyományos barátságát. A Balaton partjától pár lépés, de a városközponttól is hamar elérhető a mára Európa- hírűvé vált park, melyet Veszeli Lajos festő- és grafikusművész álmodott meg. Az alkotó az időközben meghiúsult budapesti világkiállításra nyújtotta be ötlettervét, majd – nem föladva harcát – felkereste Almádi önkormányzatát. A 2006. évi (anyagi fedezet hiányában) elutasítást 2009-ben már egy Leader-pályázatnak köszönhetően elfogadták. Apró szépséghibája volt ennek, hogy az 54 talpazattól kedve a világításon át a közlekedési utacskákig mindent magába foglalt, pusztán a leendő szobrok árát, felállítását nem. Szélsebes levelezés kezdődött, melynek eredményeként a legtöbb partner rá is bólintott országa ingyenes (!) adakozására. A 2013. augusztusi avató egyértelműen igazolta: van, lesz jövője a páratlan kezdeményezésnek, hiszen csaknem mindegyik talpazat kapott műalkotást. A „nyitó” évben Olaszország, 2015-ben Finnország, most pedig Lengyelország mutatkozott be. A kétéves periódus újabb állomása 2019-ben lesz. Az egyedülálló szoborparkban most hatvan műalkotás várja a kortárs művészet értőit. Az ünnepségen Czuczor Sándor EU jószolgálati nagykövet beszélt a lengyel–magyar barátságról. Itt most nem lengyel napok, hanem lengyel évek következnek – utalt a hosszú évek óta tartó kulturális kapcsolatra. A budapesti Lengyel Intézet megbízott igazgatója, Jarosław Bajaczyk (magyar nyelven!) az azonosságokról beszélt: a Balti-tenger és a Balaton is összeköti a maga varázsával a két ország egyre növekvő turista létszámát. Megemlítette az évtizedek óta vonzó lengyel dzsessz- és filmprogramokat, melyekre szívesen utaznak el a magyarok mai napság is. Idén a Rzezba-Oronsko-i Múzeum és Szobrász Központ négy szobrot, illetve egy Szegeden élő lengyel szobrászművész egy szobrát kapta kölcsön Balatonalmádi. Az alkotók nevében a szobrászközpont vezetője mondott beszédet, melyben felvázolta az általa irányított épületegyüttes és park kulturális tevékenységét. Marek Brzózka, Rafał Rychter, Karol Szostak, Tomasz Skórka, Łukasiak Drozd alkotásai három évig maradnak az almádi szoborparkban – tudtuk meg Veszeli Lajostól. A beszédeket követően a lengyel képzőművészek felavatták saját alkotásaikat. Az ünnepségen részt vett Balatonalmádi lengyel testvérvárosa, Serock, és az oronskói szobrászközpont delegációja. A kísérőműsorban a Ringató Néptánc Együttes lépett fel, illetve a Navratyil házaspár énekelt. kép és szöveg: Zatkalik A.