Category Archives: Kultúra

A kihívás teljesítésének elismeréséért

Közel 20 esztendei alkotói tevékenységnek szólóan, Zala György-díjjal tüntette ki Takács-Szencz Lívia cserszegtomaji festőművésznőt Zala megye önkormányzata. Munkásságát szülővárosában, Tapolcán már az iskolaévei megalapozták. – A rajzoláshoz fűződő, maradandó gyermeki élményeim mellett tapolcai diákként a Járdányi Pál Zeneiskolában tanultam klarinét és hegedű tanszakon – pillantott vissza. – Majd a pályaválasztáskor erősebben jelent meg a képzőművészethez való vonzódás, szerencsésen, sikerrel felvételiztem a Pécsi Művészeti Szakközépiskolába. Az alkotói vágy és képesség diákként kalandozást jelentett számára a művészetek világában. A zenetanulás mellett a költészethez való vonzódása is régről eredeztetett, miközben névjegyét a festészet mellett tette le. Ma is ír verseket, melyek a festményeihez szólnak, vagy fordítva: verset ír, s ahhoz festi meg a gondolatait. – Még tanulóként, 1998 nyarán vettem rész először Cserszegtomajon az akkori Szabad Művészet Nemzetközi Alkotótáborban, ott kezdtem igazán érezni az életpálya talaját. Meghatározó volt számomra az a közösségi légkör. Takács Ferdinánd táborvezető tudatosította bennem a pálya hivatásul választásának nehéz, küzdelmes útját, amit egyre inkább kihívásnak éreztem. A művésztelepi munkák csoportos tárlatai adtak lehetőséget a bemutatkozásra. Az egyéni kiállításaim sorában Tapolca volt az első helyszín: a Városi Művelődési Központ és a zeneiskola. Környékbeli településeken kezdtem szerepelni, volt kiállításom Kapolcson a Művészetek Völgye programban, majd az ország több városában, Budapesten a Kaméleon Galériában, külföldön Ausztriában. Takács Ferdinándtól nagyon sokat tanultam, aztán a vele való szakmai kapcsolat később a magánéletemet is meghatározta: Takács Ferdinánd lett a férjem. Azóta közös az út. – Művészek Szabad Alkotó Közössége (MŰSZAK) néven a saját otthonunkban szervezzük a nyári alkotótáborokat, az idei volt a hetedik. Ezek előkészítése, lebonyolítása kitölti az életünk egy jelentős részét, a művésztelepi munkákkal való kiállítások rendezésével együtt. Mindemellett rendszeres résztvevoi vagyunk a környékben ugyancsak hagyományos művésztelepeknek. A fiatal művésznő ezen összetett alkotói világát fémjelzi a Zala György-díj. Az elismerés által kiváltott érzelmekről a következőket mondta Takács-Szencz Lívia: – Jól esett, hogy észrevettek, ennek révén kaptam a környezetemből nagyon sok kedves reflexiót, ami biztató és meghatározó számomra, hogy a választott utamon haladjak tovább. A díjra érdemesítésemet igazolásnak tartom, hogy nem csak önmagamnak felelek meg, felelősséget érzek, hogy méltó maradjak hozzá. Horányi Árpád

Zamárdi: műfüves pálya – kicsiknek

Birtokba vehették a gyerekek az óvoda udvarán létesített több funkciós, műfüves pályát, melyet az önkormányzat és az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány közösen valósított meg. A nyolcmillió forintos alapítványi támogatást négymillió forint önrésszel egészítette ki a város képviselőtestülete. A létesítményt Csákovics Gyula polgármester jelenlétében avatták fel.

Műfajok és művészek találkozója

A Berkenye Alkotókör és a Mi Zamárdink Alkotókör közös rendezvényén a közelmúltban két alkotó mutatkozott be a zamárdi művelődési házban. A vendégeket Csákovics Gyula polgármester köszöntötte, majd Szakáli Anna költő, író méltatta munkásságukat. Csavlek András, Munkácsy- díjas festőművész ezen a nyáron is résztvevője volt a Zamárdi-Kőhegy Művésztelep alkotótáborának, melyet – immár hetedik alkalommal – ismét Tálos Ágota helybéli festőművész szervezett. Csavlek András egyike azoknak az alkotóknak akik szeretik és tisztelik a magyar tengert – ezt kiállított képei is tanúsították. A művésztelepen készített és ez alkalommal kiállított festménye azonban arról is vall, hogy kellemes társaságban, jó bor mellett nem csak az ecset, de Bacchus is segítőkezet nyújt az alkotáshoz. Gyócsi László író, újságíró a bemutatkozás alkalmából elhozta könyveinek egy részét Zamárdiba. Az idei Könyvhéten jelent meg a „Vendégségben a szeretet” című műve. A kötetben felidézi azoknak a régi karácsonyoknak a hangulatát, amelyeket a Somogy megyei, Öreglakon lévő szülői házban élt meg és melyeknek hangulatát a mai napig emlékeiben őrzi. Az írónak több mint negyven kötetét olvashattuk, többek között jelentős kutatásokat végzett Somogy megye történetével kapcsolatban. Az újonnan feltárt történelmi eseményekről izgalmas könyvek készültek. Berlinger Á.

Kálmán Imre emléknapok Siófokon

Tíz évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal indították el a város világhírű szülöttére, Kálmán Imrére emlékezve azt a rendezvény folyamot, amely napjainkra már közel egy hetes programsorozattá nőtte ki magát. A jubileumi eseménynek ezúttal is a zeneszerzőről elnevezett kulturális központ volt a házigazdája., s már a ráhangolódást segítő kiállítás is különleges vizuális és szakmai élményt kínált. A látogatók a hangszerkészítés titkai mellett megismerhették az operett világához, s ezen belül egy-egy előadáshoz köthető díszleteket, a primadonnák, szubrettek, bonvivánok kosztümeit is. Ez a zenés műfaj ugyanis a fülbemászó dallamok és a kiváló énekesek mellett színpadi látványban is rendkívül gazdag. A gondosan megtervezett színpadkép, a szereplők ruhái tehát fontos kellékei az adott produkciónak. Ez utóbbi élményről azok sem maradnak le, akik nem tudtak jelen lenni a megnyitón, a tárlat ugyanis november 21-ig látogatható. A hat napos rendezvénysorozat egyik fénypontjaként az érdeklődő publikum elé lépett Peller Károly, az Operettszínház művésze, az idei Kálmán–plakett díjazottja. A gálaműsorban pedig olyan neves művészeket ünnepelhettek a nézők, mint Oszvald Marika, Vadász Zsolt, Lukács Anita, Kékkovács Mara – valamennyien Kálmán Imre leghíresebb szerzeményeit tolmácsolták.A Fővárosi Operettszínház archív felvételei közül vetítették a Bajadér és a Csárdáskirálynő előadásokat, s bemutatták Az élet muzsikája című filmet is, amely Kálmán Imre életéről szólt. A gyermekekre is gondoltak a szervezők – ők A Tündérhercegnő és a Kobold operettet nézhették meg. A várost körbejárta az Operett Expressz kisvonat, ahol Kálmán-melódiákat hallhatott az utazóközönség. Kálmán Imre 1882. október 24-én született Siófokon. Születésének napját a Magyar Operett Napjának nyilvánították 2002-ben. Az emlékház, amely a zeneszerző szülőháza, a Kálmán Imre sétányon található. Az egész éven át látható kiállítás bemutatja életének fontos állomásait, a tárgyi emlékek között láthatjuk zongoráját és más személyes tárgyait is. Berlinger Ágnes

Keszthelyi szerzői est, születésnapra

A Keszthelyhez és térségéhez sok szállal kötő Balázs Árpád, Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerzőt köszöntötték a minap koncerttesttel a zalai Balaton-part városában, 80. születésnapja alkalmából. A komponista a Helikoni Ünnepségek ifjúsági művészeti seregszemlén rendszeresen a komolyzenei zsűri elnöke, nevéhez fűződik a Vonyarcvashegyen hagyományos általános iskolai diákkórusok találkozójának elindítása. Kezdettől fogva patrónusa a több mint 20 éves Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekarnak. A tiszteletére szervezett rendezvényen köszöntötte a művészt Péter Károly, Vonyarcvashegy polgármestere. A település önkormányzata korábban díszpolgári címmel tüntette ki a jeles komponistát. Az általános iskolában zenei tantermet is elneveztek róla, ott helyezték el az intézménynek korábban adományozott zongoráját. A hangszernek érdekes zenetörténeti értéke van: Balázs Árpád azon komponálta egyik, generációkon át közkedvelt szerzeménysorozatát: Marék Veronika, A kockásfülű nyúl című film forgatókönyvéből a 70-es évek második felében készült rajzfilmsorozat zenéjét. – Megérni nyolcvan évet valóban ünnep az embernek. Jóleső érzés, hogy ezt ilyen sokan számon tartják. Keszthely és környéke mindig kinyitja a szívemet, nagy öröm ezt a szeretetet befogadni – mondta a tiszteletére rendezett eseményen Balázs Árpád. A koncertesten helyi és környékbeli zeneművészeti csoportok az ünnepelt több szerzeményét szólaltatták meg. A műsorban szerepelt a keszthelyi Helikon Kórus, a hévízi Musica Antiqua Együttes, a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar, a keszthelyi Festetics György Zeneiskola vonós zenekara, a vonyarcvashegyi Eötvös Károly és a hévízi Illyés Gyula Általános Iskola gyermekkórusa. A születésnapi műsorban a zeneköltő 3 művének ősbemutatójára is sor került. Nyitányként hangzott el közönség előtt először egy új rézfúvós kvintett, a Musica Antiqua az idén 40 éves jubileumára Balázs Árpádtól kapott szerzeményt szólaltatott meg, a fináléban pedig a fúvószenekarra és énekkarra írt „Él a nemzet” című művet valamennyi fellépő hangszeres és énekes előadásában hallhatta a közönség, mintegy 200 szereplő tolmácsolásával. Horányi Árpád