Category Archives: Kultúra

Csíkországba került a Quasimodo-emlékdíj

Ismét határon túli magyar költő, ezúttal a József Attila-díjas Lövétei Lázár László kapta az 1992-ben alapított irodalmi díjat. A rendhagyó balatonfüredi díjátadó ünnepséget szabad ég alatt, a Vaszary Galéria kertjében rendezték.

A XXVIII. Balatonfüredi Nemzetközi Költőtalálkozó, a Salvatore Quasimodo Költőverseny programjai a világjárvány miatt a megszokottól eltérően alakultak. Nem találkozhattunk sem a Nobel-díjas költő fiával, Alessandro Quasimodóval, sem az ötletadó Franco Cajanival, de a díjazottak és az oklevelesek közül is többen kényszerültek otthon maradni. Így Lövétei Lázár László is, aki a Melyik Nap alatt? című versével érdemelte ki a nemzetközi (magyar és olasz irodalmárokból álló) zsűri elismerését. Az irodalmi versenyre 149 hazai és külföldi alkotó mintegy háromszáz verset küldött be. Idén először lehetett pályázni olyan megzenésített versekkel, melyek kapcsolódtak az eddigi megmérettetésekhez. A rendezvény fővédnöke Olaszország magyarországi nagykövete, Massimo Rustico és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár volt; védnökei pedig a Magyar Írószövetség elnöke, Erős Kinga, illetve a vendéglátó város polgármestere, Bóka István voltak. A szeptember 17–19-e közötti rendezvénysorozat így is színes, maradandó emlékeket adó volt. A szervező balatonfüredi önkormányzat mindent megtett azért, hogy a fertőzés veszélye nélkül folyjon le a költők találkozója. A kísérőprogramok része volt a korábbi nagydíjasok – Czigány György, Falcsik Mari, Géczi János, Sumonyi Zoltán, Zalán Tibor – dedikálása, majd Földes László Hobó közreműködésével emléktáblát avattak a panteonban Faludy György születésének 110. évfordulója alkalmából (Faludy 20 éve kapott Quasimododíjat). Legújabb számával bemutatkozott a Tempevölgy és az Országút irodalmi lap; Szőcs Géza, Franco Cajani, Barabássy Miklós egy-egy új kötetét is megismerhettük. A Békediktátum–Trianon 100 című előadással a veszprémi Petőfi Színház jelentkezett, s a Trianon és az irodalom kerekasztal-beszélgetés már az Európa kulturális fővárosa 2023 (EKF) részeként várta az érdeklődőket. Mindezen túl zenei, gasztronómiai programok is emelték a már hosszú évek alatt megszokott magas színvonalat. A neves olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, s a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és az alatta állított emléktáblán is olvasható versében fogalmazta meg a balatoni tájhoz, Füredhez fűződő érzéseit. Az emlékfa és a költő mellszobra előtt – a két ország himnuszának elhangzása után – az Olasz Kulturális Intézet igazgatója, Gian Luca Borghese mondott beszédet. Ebben utalt a két nép sorsának hasonló küzdelmeire, így a nyelv megőrzésére, a kultúra szeretetére, művelésére és tiszteletére. A költészet a nyelv szíve – mondotta a versfordítás nehézségei felett polemizálva. A nevezetessé vált verset (Boksay György fordításában) a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Oberfrank Pál mondta el, majd Fekete Péter mondott beszédet. Az időtlenség erőssé teszi a versenyt – hangsúlyozta, utalva a 28 éve tartó versenyre. Balatonfüredről pedig kijelentette: „A kultúra szelleme kísért a város utcáin”. A koszorúzásokat követően a díjátadóra a Vaszaryvilla kertjébe vonultak át a meghívottak. A közel három évtized bizonyította, szükségünk van az egységes magyar irodalom, a költészet ünnepére – mondta köszöntőjében Bóka István –, mely dacolva a tendenciákkal az egység, a harmónia mellett teszi le a voksát. A szeretet működik, Balatonfüred szereti a művészeteket, Balatonfüredet szeretik a múzsák. A Veszprém–Balaton 2023 EKF művészeti és kreatív igazgatója, Can Togay ismertette azokat a célkitűzéseket, melyek Veszprémet és a Balaton-régiót „európai láthatósággal pozicionálják”. Hangsúlyozta Keszthely, Szigliget és Füred lehetséges „hálózati” szerepét. A díjakat, melyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. ajánlott fel, Fekete Péter, Bóka István, Szkárosi Endre (a zsűri elnöke) és Simon Attila (a manufaktúra vezérigazgatója) adták át. Az emlékdíjat 2020-ban Lövétei Lázár László, a különdíjat Zsávolya Zoltán nyerte el. A Debrecen város által felajánlott Térey-díjat pedig Garaczi László érdemelte ki. Kálnay Adél Ami marad című versére írt szerzeményéért Balogh Máté bizonyult a legjobbnak a megzenésítendő versek kategóriában. Befejezésül a Misztrál együttes koncertjét hallgathatta-láthatta a nagyérdemű. szöveg és kép: Zatkalik

Fekete Péter államtitkár

A vadászati kultúra trófeái Keszthelyen

Hagyományosan a Festetics Trófeaszemlével együtt tartotta meg a vadászati kultúra ünnepét a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a vadászati kiállítóhelyén. A rendezvényre immáron kilencedik alkalommal került sor számos programmal, nem csak a szakma képviselőinek szólóan. – Fontosnak tartjuk, hogy a vadászati múzeum több legyen, mint egy kiállítás – mondta a vezetői hitvallásról a megnyitó ünnepségen házigazdaként Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke, hozzátéve, hogy e szándéknak rendezvényekkel, fejlesztésekkel igyekszik megfelelni az intézmény. – A Festetics Trófeaszemle az immáron évtizedes jubileumához való közeledésével jó kezdeményezést igazol, színvonalát tovább emeli, hogy részévé vált a Vadászi Kulturális Egyesület évenként meghirdetett képzőművészeti pályázatára készített művek kiállítása. A fejlesztésekről szólva Pálinkás Róbert beszélt a kiállítótér folyamatban lévő bővítéséről, elmondta, hogy az újonnan kialakított helyen jelenleg belsőépítészeti munkák folynak. A múzeum már készül a 2021-ben megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás vidéki programjaihoz való csatlakozásra, a keszthelyi múzeum kiemelt térségi helyszín lesz. A rendezvényt megnyitó beszédében Bors Richárd, a világkiállítást szervező iroda szakmai igazgatója utalt arra, hogy már az első alkalommal megtartott Festetics Trófeaszemle országos jelentőségű volt, a Magyarországon 1971-ben rendezett Vadászati Világkiállítás óta a szakma legnagyobb rendezvényeként vált ismertté. Az eseményen ugyancsak tradicionálisan, ezúttal került sor a Festetics Kulturális Örökség-díj átadására, amit idén Faragó Sándor professzor, a Nyugat-magyarországi Egyetem nyugalmazott rektora kapott. A kitüntetést Pálinkás Róbert és a díjat alapító Lakatos Ferenc adta át. A Vadászi Kulturális Egyesület pályázatára idén 28 alkotó küldött összesen 63 képzőművészeti munkát, 55 művet állítottak ki a múzeumban. Szabad téren mintegy 100 trófeát tekinthettek meg az érdeklődők, látványos része volt a napnak a solymász és agárfuttató bemutató. A múzeumi kiállítást szakmai tárlatvezetéssel tekinthették meg a látogatók. Horányi Árpád

Dr. Faragó Sándor (balról) veszi át a Festetics Kulturális Örökség-díjat

Kulturális örökség a kultúra városában

Részlet a néprajzi tanulmánytár kiállításából

Keszthely évek óta tudhatja magáénak a Kultúra Magyar Városa kitüntető címet, ennek őrzését minden adandó alkalommal bizonyítja. Történelmi rangja pedig ott van a múltjában, amit a kulturális intézményei tartanak tükörként. Mindez ünnepi ráadásokkal jelent meg számos helyszínen a kulturális örökség napja alkalmával. A város múzeumait ingyenesen látogathatták az érdeklődők, több helyszínen külön programok is várták a vendégeket. A Helikon Kastélymúzeum kertjében szakmai vezetésű történelmi sétára lehetett indulni Festetics II Tasziló nyomában. A belvárosi Pethő-ház udvarán nemrég kialakított pályán pétanque versenybe nevezhettek a látogatók, majd zenés program kínált szórakozást. Szomszédságban pedig a zsinagóga és a bibliakert kínált látnivalókat, ismertető vezetéssel. A Balatoni Múzeumban ez alkalommal nyílt meg Mészáros T. László fotókiállítása, mely életművet jelenít meg, a zalai képriporter négy évtizedes pályáját kísérve. Az intézmény a Balatoni Kincsestár pályázaton nyert támogatással pedig néprajzi tanulmánytárat avathatott. Az új bemutatóhely létesítése során az északi belső udvart üvegtetővel fedték le, benne a néprajzi raktáron lévő tárgysorozat került a látogatók elé. Közösségi tér készült a földszinten tanuláshoz, kutatáshoz, kézműves tevékenységhez, valamint egyéb múzeumpedagógiai foglakozásokhoz alkalmas hely áll rendelkezésre. Az informatikai eszközökkel ellátott tanulmánytár tudás- és élményhelyszínként jelenik meg a múzeum kínálatában. Galériát is építettek, ami összeköttetésben van az emeleti díszteremmel. A múzeum fő célja a fejlesztéssel, hogy a közönségét mind jobban hozzásegítse a Balaton, különösen Keszthely és környéke értékeinek felkutatásához, a helyi identitás ápolásához, a turisztikai célpontok kibővítéséhez, a Balaton kultusz ápolásához. H. Á.

Korszakalkotó „dobás” a VW-től

A német óriás a Bogár, majd azt váltva a Golf korszakokkal örökre beírta a nevét az autózás történelemkönyvébe, most pedig eljött a harmadik etap: a tisztán elektromos autóké. Az ID3 elnevezés is erre utal. Vadonatúj szinte minden porcikájában.

Éveket, tesztek ezreit áldozták arra, hogy egy olyan autó szülessen, amelyik nem a már meglévők villamosítása, hanem minden elemében új, alkalmazkodó a távolabbra is tekintő kihívásokhoz. Látszólag késtek a többi villanyautóhoz, de a dobókocka most a hatoson állt meg, s ezzel jócskán a mezőny elé kerültek. Leállítottak négy kereket, s ami kellett, azt közéjük és föléjük építették. Az akkucsomag a padlóba került annak fűtésével/ hűtésével együtt. Ezzel a kocsi stabilitásán, az utas- és a csomagtér jobb kihasználásán is úttörő munkát végeztek. Az elektronikai egységeket egyetlen integrált rendszerbe fogták össze, ezzel is csökkentve a gyártási költségeket, ugyanakkor megteremtve a komponensek közti hatékonyabb együttműködést és – gondolva a szédítően gyors innovációra – a folyamatos szoftverfrissítés lehetőségét. A karosszéria a megszokott „racionális” német tervezéstől kicsit eltér: lágyabbak a formák (hölgyek nagyon fogják emiatt szeretni), s bár nem tűnik nagynak, bőségesen jut hely az utasoknak. Sőt: a csomagtér is öt literrel nőtt a Golféhoz képest (385 literes). Gombok és kapcsolók tűntek el, de még a két ülés közötti „váltó” is felkerült a műszerfalra. A kijelzők tisztán és jól leolvashatóak, kinek-kinek tanulási képességei szerint sajátíthatók el a beállítások. Az ID3-at a hátsó kerekek hajtják, ennélfogva lényegesen könnyebben, s kisebb ívben fordul. Elöl tárcsa, hátul (nagyon hosszú élettartamú) dobfékek lassítják. „Tankolni” az otthoni hálózatról és az egyre szaporodó városi oszlopokról is lehet. Hatótávolsága (függően a vezetéstől, utazási körülményektől stb.) akár 530 kilométer körüli is lehet. Ára (felszereltségtől függően) 15 millió forint körüli. A gyártó 160 ezer kilométerre vagy 8 évre szavatolja az akkumulátorok legalább 70%-os állapotát. Az autóról bővebben a veszprémi Ring-Autó Kft.-nél (Veszprém, Északkeleti útgyűrű 18. Tel.: 88/579-830) kaphatunk információt. Zatkalik

Régi és új értéke Hévíznek

Ünnepélyes keretek közt nyitotta kapuit jelentős felújítást követően a hévízi Kis Helikon Villa

Miklós Beatrix, a szalagnál: Miklós Péter, Papp Gábor és Könnyid László

Az egykoron Hadnagyszálló néven ismert, több mint 80 esztendős ház családi vállalkozásban szolgálja a turizmust, eredetileg is hotelszolgáltatási céllal épült. Tulajdonosi képviseletben Miklós Beatrix elmondta, mindig is fontosnak tartották, hogy minőségileg a fürdőváros rangjához méltón lépést tartsanak. A megjelent új trendekhez való alkalmazkodás tette szükségesé a beruházást, amit a Kisfaludy pályázaton való eredményes szereplés révén tudtak megvalósítani. A 3 szintes ház 18 apartmannal, összesen 32 férőhellyel várja szállóvendégeit. Papp Gábor polgármester elmondta, hogy az épület várostörténetileg és funkcionálisan egyaránt fontos Hévíznek. Majd szólt arról, hogy a 2018 őszén megjelent Kisfaludy pályázattal 7 hasonló nagyságrendű beruházásra kerülhetett sor a városban. Beszélt továbbá a szállodai körben is folyamatban lévő fejlesztésekről, valamint a magánszállásadók által elnyerhető támogatásokról, aminek révén Kultúra több száz szoba újult meg. A városvezető hangsúlyozta: mindez azáltal valósul meg, hogy minden szálláskategória olyan nívót tud nyújtani, ami a vírusveszély helyzet elmúltával robbanásszerű eredményeket hozhat a hévízi turizmusban. Papp Gábor köszönetet mondott a tulajdonosoknak, hogy éltek a pályázati lehetőséggel. – Minden szándék mellé odaállunk, ami a vendéglátók szívügye – mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. – Itt a tulajdonosok a maximumot hozták ki a szobafelújításoktól az energetikai korszerűsítésig, ez a pályázati pénzek felhasználásának iskolapéldája lehet. Könnyid László helyi és országos kitekintést tett a nyári vendégforgalomra, kiemelte a belföldi turizmus jelentős emelkedését, amivel igen erős nyári szezont tudhatnak maguk mögött az üdülőtelepülések. Mint mondta: amikor a turizmus a járványveszélyes helyzetből visszatér a zavartalan állapotba, a javuló fogadóképességgel együtt nagy ugrás várható a forgalomban. A megújult Kis Helikon Villa belső tereit, szobáit, parkját tulajdonosi részről Miklós Péter mutatta be az avatóünnepség részvevőinek, akik az erkélyről nyíló hévízi panorámában is gyönyörködhettek. H. Á.