Category Archives: Kultúra

Adalékok Balatonlelle történetéhez

Hosszú éveken át folytatott levéltári és fotótörténeti kutatómunka eredményeként látott napvilágot november elején Kovács Péter A lellei viharoktól a képviselőházig – avagy a Szalay-család története című kötete. Az évszázadokon át nagy tiszteletnek örvendő arisztokrata család csaknem minden tagja hozzájárult valamiképpen Balatonlelle fejlődéséhez, így a megközelítően 500 oldalas könyv nemcsak családregény, hanem egy értékes helytörténeti dokumentum is. Amelyben Kisfaludy Atala költő, a Petőfi-társaság első női tagja és leánya, Szalay Fruzina költő, műfordító életéből is számos, Lellével kapcsolatos érdekességről olvashatunk.. A könyv az Unicus Műhely kiadványa. G.J.

VW T-Roc – kinek a pap, kinek a papné?

Vannak autók, melyek alaposan megosztják a közvéleményt. Úgy tűnik, a Volkswagen meglehetősen szűk helyre pozicionált T-Roc-ja is ilyen lesz. A Golf padlólemezére épült kocsi – besorolása szerint – crossover, ám sokkal jobban érzi magát kiépített úton, mint közepesen nehéz terepen. Ám ha a Golféhoz képest mégiscsak magasabb hasmagasságot vesszük figyelembe, akkor a szőlőbe vezető dűlőút sem lesz ellenség (különösképp akkor, ha az alapból 16 colos kerekek helyett 17-19 colosat választunk). Ami a méreteket illeti: csak annyival rövidebb a Golfnál, mint a kezelési útmutató vastagsága. Az igazi előny a magasságában (1533 mm) és a szélességében (1819 mm) rejlik. Mindkettő az utasok nem kis örömére, hiszen elöl-hátul kényelemben utazhatunk négyen. Az ötödik vagy otthon marad, vagy beéri azzal, hogy jobbról-balról „testfűtést” is kap. Meggyőző viszont a fejtér, télen maradhat a női kalap is. Merthogy úgy tűnik – bár ezt egyik prospektus sem írja -, a T-Roc nőies vonásokat is rejt. Ilyen a kitűnően összehangolható ülés- és kormánybeállítás, az egyszerű, könnyen áttekinthető és kezelhető műszerfal, a pedálok ideális távolsága (német precizitás!). Mindössze a belső visszapillantó tükör adhat okot némi mosolyra, annyira kicsi (ennek ellenére biztos hátratekintést ad). A vidámabb – hadd ne mondjam: Roc(k) osabb – sem vetik meg a jobb oldali pedál lenyomása folytán keletkezett élményt. Nos, ezt a 150 lóerő garantálja is, mégpedig akkor, ha a szaporán váltunk egészen a hatodikig. Bírja ezt a pompásan hangolt futómű, a gumik, a jó oldaltartást adó ülések, melyre garanciával szolgálnak a biztonsági asszisztensek. Észszerű használat mellett (kis rátartással), ideálishoz közeli forgalomban a gyári fogyasztási értékek az általunk próbált T-Roc Style 1.5 TSI ACT (ACT: aktív hengerlekapcsolás) kivitel esetében (város/ országút/kombinált: 6.6/4.7–4.8/5.4–5.5 l/100 km) tarthatóak. A motorpaletta 1.0- tól 2.0-ig tart (három benzines, két dízel), ennek megfelelően az ár 6.1-től 8.8 millióig tart felszereltségtől függően. Német autóhoz képest sok az alapfelszereltséges tétel (halogén főfényszóró, LED-es hátsó lámpa, elektronikus differenciálzár, ESP, front assist, city vészfék funkció, első-hátsó függönylégzsák, tempomat stb.), de a hasznos és divatos extrák hosszabb számlát jelentenek. Roc(k)ossága a jól eltrafált rajzolatának (akár a markáns orr-részt, akár a hátsó traktust tekintjük) köszönhető. Akár vidámnak is nevezhetjük a 15 féle színvariációt (a fehér tető, ravennakék kasztniszín párosítás mármár arisztokratikus. Kárpit 9, míg keréktárcsa 15 variációban áll rendelkezésünkre. A sportos változatos vörös féknyerge vonzza a tekintetet. Összességében elmondható, hogy a VW konszern talált egy rést a palettán, melybe beszúrta a T-Rocot. Tőle eggyel jobbra és balra is van autó: más karakterrel, más célközönséggel, más életérzést sugallva. Érdekes elolvasni az egymásnak homlokegyenest ellentmondó internetes véleményeket: ki öregemberes, ki meg fiatalos autónak tartja a T-Rocot: hát az a pap és papné dilemma. Ha a vetélytársakat nézzük, a SEAT Arona és a Škoda Karoq jöhet szóba. De hogy tapasztaltabbak legyünk, keressük fel a veszprémi Ring-Autót, ahol testközelből is megismerhetjük a roc(kos) VW alsó-középkategóriás modelljét. szöveg és kép: Zatkalik

Mégsem hagyott fel az irodalommal…

b. Gyarmati Lászlóval Süli Ferenc beszélgetett Földváron

A szokványostól jócskán eltérő könyvbemutatóval várta az irodalom kedvelőit b. Gyarmati László a földvári művelődési házba. A novemberi különleges könyvbemutatón a Csőre töltött álom c. verseskötettel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az est érdekessége volt a „verskiállítás”, mely egyrészt performansz látványélményt nyújtott az adott teret mesterien kihasználva; másrészt akusztikusan is meggyőző erejű volt a Siófok-térségi Helyi Érték Egyesület tagjainak interpretálásában. Mindehhez a hatvanas-hetvenes évek zenéje, s jó pár, csaknem feledésbe merült fotóbejátszás adta a körítést. Az alkotóval lapunk főszerkesztője, Süli Ferenc beszélgetett. A baráti hangulatú diskurzusból kiderült, hogy Gyarmati László – korábbi ígérete ellenére – mégsem számolt le az irodalommal (ez volt ugyanis 2004-ben megjelent könyvének a címe), mert egyre inkább úgy érezte, gyarapodik a mondanivalója. Volt is, hiszen az új kötet nem egy pesszimista, nem is optimista, hanem ugyancsak realista költő szellemi termékeit vonultatja fel igen érdekes szerkesztésben, tördelésben. A bemutatón közreműködő Karancz Katalin (az est művészeti vezetője), s tanítványai: Katona Márton, Póka Erik, Szabó Ferenc, s a rendezvénynek helyet adó Bajor Gizi Közösségi Ház vezetője, Pappné Molnár Veronika szívvel-lélekkel, magas szintű szakmai hozzáértéssel tették emlékezetessé (az év végéig megtekinthető) a bemutatót, illetve tárlatot. A programhoz kapcsolódott a „Nagy generációs diszkó” is, melyen a „hőskor” diszkósainak fiai kezelték a korongokat.

szöveg és kép: Zatkalik

Gardafesztivál tizenhetedszer!

Tihany ismét bizonyított: lehet újítani, lehet bővíteni, ugyanakkor hűnek maradni a gyökerekhez. Ez a hármasság, no meg az érdeklődők hatalmas tömege jellemezte a XVII. gardáliát november közepén. A program a hagyományoknak megfelelően a kikötőnél kezdődött: a hűvösre fordult időben a Tihanyi Népzeneoktatás és a Tihanyi Hegyenjárók Táncegyüttese fogadta az érkezőket, akik bizony rászorultak a „szívmelegítőre”, majd egy kis táncra. Ezután a nosztalgia sétahajókázás következett a Tihanyi kúthoz, a garda „vermelőhelyéhez”. A Szent Miklós fedélzetén Tósoki Imre polgármester köszöntötte a vendégeket. Felidézte, hogy tizenhét évvel ezelőtt azért hozták létre a rendezvényt, hogy méltó módon tudjanak megemlékezni a község címerében is szerepelő gardáról, azon idős halászokról, akik egykoron még kézzel húzták a hálót csónakjaikkal. Mára a Gardafesztivál a Balaton egyik legnagyobb szezonhosszabbító rendezvényévé vált – tette hozzá. Görgényi Ernő, a díszvendég Gyula polgármestere arról szólt, hogy a Városok és Falvak Szövetsége keretén belül jó kapcsolat alakult ki a két település között. Közös vonás, hogy Tihany és Gyula bevételeinek fő forrása az idegenforgalom, melynek jelentős elemei a gasztronómiai események, illetve a víz. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kiss Miklós Zsolt hangsúlyozta: a magyar turizmus egyik állandó ékköve lett a Gardafesztivál, ami idényhosszabbító, s rengeteg vendéget vonz a térségbe. A hajó kikötött a Garda emlékmű előtt, melyet (éppúgy, mint a Balatont a halászok emlékére) megkoszorúztak, majd visszatértek Tihanyba, ahonnan a menet elindult a „hegyre”. A gardát és az újbort Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság nyugalmazott perjele áldotta meg mintegy kétszáz, az ország szinte minden szegletéből érkezett borlovag jelenlétében. Imájában és beszédében Richárd atya felhívta a figyelmet a család jelentőségére, továbbá arra, hogy a gazdaság csak is boldog és kiegyensúlyozott családokkal képzelhető el. Az egyre népesebb menet a Pisky sétányon a Visszhang domb felé vette útját, ahol a borlovagok (sikerrel) kipróbálták a híres tihanyi visszhangot. Mindeközben a szőlővesszőkből rakott máglya már lobogott, majd a parázs fölött megkezdődhetett a garda sütése. A halat hetvenkétszer kell beirdalni, hogy jól átsüljön, s a szálkák is apróbbak legyenek. Az orgonavesszőre feltűzött halat sóval és pirospaprikával ízesítették. Minthogy a program a gasztronómiáról is szól, Tihany éttermei, s a kitelepülő vendéglátók is alaposan felkészültek „halas” tudományukkal. Ezt tetézte a zárónapi halászlé és halas ételek versenye. A kísérő programok sokasága (pro urbe díjak átadása, szobor- és borrendi tagok avatása, kirakodóvásár, túrák, koncertek stb.) minden korosztálynak szólt, mindenki élményekkel gazdagabban, jóllakottan búcsúzhatott a XVII. gardafesztiváltól. Z. A.

15 éves lett a Csopak Nyugdíjas Klub

Fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte a település legaktívabb civilszervezete, a Csopak Nyugdíjas Klub. A klub elmúlt 15 évéről Károly Gabriella elnök számolt be röviden, majd a kultúrcsoport tagjai énekeltek. Ezután Ambrus Tibor polgármester és Demeter Ferenc, a Magyar Nyugdíjasok Egyesülete Országos Szövetségének alelnöke méltatta a nyugdíjasklubot. A helyi civil szervezetek és intézmények vezetőinek köszöntése után Ambrus Tibor és Károly Gabriella közösen vágták fel a születésnapi tortákat. Szendi Péter