Category Archives: Kultúra

Európában egyedülálló, fájdalommentes gerinckezelés

Gábor Farkas, a csopaki Hullámtörők TKD Klub vezetője nagyon sajnálja, hogy a vírus miatt nem tarthatnak hónapok óta edzéseket, de mint sokrétű, jó értelemben véve nyughatatlan ember, most egy másik oldalát mutatta meg számunkra.

A vírushelyzet következtében hónapok óta tartó bezártságnak, kijárási korlátozásnak köszönhetően minden korábbi időszaknál gyakoribb lett az otthonülés, egyre többet görnyedünk a számítógép előtt, a szabadidőnk jelentős részét sokszor okostelefonunk céltalan görgetésével, tévénézéssel, nassolással töltjük. Keveset mozgunk, nem járunk el edzésekre, nem utazunk sehova, keveset sétálunk, és mozgásunk alapvetően az otthonunkra korlátozódik. A mozgáshiányos életmód következtében mind gyakrabban fájdul meg a derék, váll, nyak, amelyre a járványügyi helyzetből fakadó stressz további fájdalomnövelő hatást gyakorol. Megfeszül a nyak, a fájdalom kisugárzik a felső végtagokba, illetve a krónikussá váló derékfájdalom miatt már sem ülni, sem állni nem esik jól. Mit tehetünk ezekben a helyzetekben, ha már az otthoni torna sem segít? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Gábor Farkast, aki a lágy csontkovácsolás, az SI terápia, az ínrakás, illetve masszázs eszközrendszerét, valamint mintegy két évtizedes sportedzői (taekwondo) múltjának tapasztalatait, és FMS szakértőként végzett munkája során gyűjtött ismereteit felhasználva segítséget nyújt balatonfüredi stúdiójában, a mozgásszervi megbetegedéssel, fájdalmakkal hozzá fordulóknak. A hátfájás az egyik leggyakoribb tünet, ami fájdalomként előfordul az emberek életében. Gerincünket napról napra folyamatosan terheljük. Sokat ülünk, állunk, megerőltető munkát végzünk, vagy éppen ellenkezőleg, nincs időnk rendszeres testmozgásra, sportolásra. A tartós egyoldalú terhelés következtében a csigolyák elmozdulnak természetes helyzetükből, amit kezdetben a gerinckörnyéki izmok próbálnak meg kompenzálni, kiegyensúlyozni. A helytelen testtartással végzett munka, vagy bármilyen hétköznapi tevékenység során kialakuló fájdalom ellensúlyozására a test aszimmetrikus működéssel reagál, ami aránytalanul nagy terhet ró az ép testrészekre, így a gerinc végül elveszíti stabilitását, a hátfájás állandósul, az izmok begörcsölnek, és maga a hétköznapi mozgás is fájdalmassá válik. Súlyosabb esetben a porckorongok között lévő kocsonyás anyag elkezd kiboltosulni, és gerincsérv, porckorongsérv alakulhat ki, elsősorban a gerinc deréktáji, lumbális részén, illetve a nyaki szakaszon. Mi a helyzet a fiataloknál, a gyerekeknél? Az elmúlt két félévre jellemző digitális oktatás az elméleti tantárgyak esetében ugyan jelenthetett több-kevesebb sikerrel együtt járó alternatívát, de a rendszeres iskolai, és iskolán kívüli sporttevékenység vitathatatlanul háttérbe szorult. – Sajnálatos módon egyre inkább jellemzőbb jelenség a már gyermekkorban jelentkező, a mozgáshiányos életmódra visszavezethető gyakori, krónikus hátfájás. Az ülő életmód következtében a nyaki izmok merevvé, görcsössé válnak, a gerinc stabilitását biztosító hát- és törzsizmok elgyengülnek, amely akár a végtagok zsibbadását, fájdalmát is kiválthatják. Rossz testtartás alakul ki, a fej előre billen, a vállak előre esnek, a gerincoszlop görbületei megváltoznak, a háti gerincszakasz domborulata fokozódik. A nyaki gerinc és a nyakizmok eltérései gyakran okoznak fejfájást, súlyosabb esetben szédülést. Tetézi a terhelést, amikor ezt az előre görnyedő testhelyzetet a gyermekek féloldalasan, aszimmetrikus módon veszik fel, előidézve ezzel különböző mozgásszervi betegségek, gerincferdülés, porckorong sérv kialakulását – magyarázta Gábor Farkas, miközben e sorok papírra vetőjén mindezeket gyakorlatban be is mutatta. Szerinte a megfelelő módon alkalmazott manuálterápiás gyógymódoknak a fájdalom enyhítésében, és a gyógyulási folyamatok elősegítésében van elsődleges jelentőségük, sokat segíthetnek a gyógyulásban, a panaszok enyhítésében, illetve az állapot romlás megelőzésében. Természetesen nem helyettesítik a szakorvosi, egészségügyi ellátást, szerencsés esetben azzal összhangban, illetve az egészségügyi ellátást kiegészítve segítséget nyújtanak. A szakorvosi javaslatok, illetve diagnózis ismeretében a manuálterápiát végző szakember a leginkább megfelelő módszer tudja kiválasztani, és alkalmazni az esetlegesen kialakult akut sérülés gyógyulásának elősegítése, illetve a megfelelő rehabilitáció érdekében. Japánban orvosok állapították meg, hogy a derékfájdalmak több mint kilencven százalékában az SI ízület (csípő-keresztcsonti ízület) működési zavarai miatt alakulnak ki. Az SI terápia mára a szigetországban az egyik leghatékonyabb és legnépszerűbb kezelések közé tartozik. A kezelés során a keresztcsont és a csípőcsont közötti ízületet (SI ízület) kimozgatjuk, feloldjuk az ízületben keletkezett feszültséget, ezáltal csökken, vagy teljesen megszűnik a derékfájás. A kezelés teljesen fájdalommentes, a pácienseket egyáltalán nem terheli meg, így akut helyzetekben, valamint gyerekeknél, illetve idős embereken is nagy hatékonysággal alkalmazható. Szendi Péter

Egy néprajzkutató élete és munkássága

Száz éve született Együd Árpád folklorista, muzeológus

Egy néprajzkutatóra emlékezünk, Somogyország legendás személyiségére. Együd Árpád munkássága több mint hagyaték. Olyan örökség, amely magába foglalja az élet minden területét, keretet adva annak, hogyan is éltek az emberek évszázadokon keresztül. Ehhez a folklór, a népszokások, a természet rendje, vallási tanítások voltak iránymutatók. Együd Árpád 1921. január 30-án látta meg a napvilágot a Pest – egykor Hont – vármegyei Perőcsényben. „Nagycsaládos, hagyományos paraszti közösség, amelybe Együd Árpád beleszületett, s amely egész életére kijelölte útirányát. Bensőséges szeretettel mesélt a családi közösségükről, ahol a közvetlen rokonok több nemzedéke élt együtt. A dinasztiát a nagypapa, az „Atya” irányította, ő határozta meg a soron következő munkákat, ő döntötte el a családtagok társas munkában betöltött szerepét. A családtagok adottságait figyelembe véve határoztak sorsukról. Együd Árpád vézna, mütyürke testalkata, ám tiszta, sziporkázó szellemisége eldöntötte, hogy mi lehet belőle. Ez a gyerek parasztnak nyeszlett, pantallós úrnak még jó lehet, hát tanuljon – határozott az „Atya”. Csikvár József táncpedagógus, néptánc oktató, Együd Árpád egykori tanítványa visszaemlékezésében írta le ezt a rövid, de tömör megfogalmazást. A döntést, amely meghatározta, szinte kijelölte életének további útját. A taníttatás költségeit a család vállalta. A balassagyarmati gimnáziumban érettségizett, ahol felfigyeltek tornászi képességeire. Sikeresen felvételizett a Testnevelési Főiskolára, ám közbejött a háború, majd a hadifogság – ez utóbbi a küzdőszellemet erősítette benne. A béke beköszöntével folytatta főiskolai tanulmányait, majd megszerezte testnevelői diplomáját. A főiskola elvégzése után, 1946-ban középiskolai testnevelő tanárként kezdte pályáját, s közben a Balatoni Népfőiskolán tanult Siófokon, ahol Molnár István, koreográfus, művésztanár oktatta a hallgatókat. Az 1950- es években csatlakozott az önkéntes néprajzgyűjtő mozgalomhoz. Fiatal testnevelő tanárként Csurgóra került. Lengyelfi Miklós /a Magyar Televízió nyugalmazott rovatvezetője, szerkesztő, rendező/ -, aki tanítványa volt Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály gimnáziumban, felidézve akkori emlékeit, elmondta – „ a fiatal tornatanár pillanatok alatt a diákok kedvence lett. Különböző sportokra szervezett bennünket a legizgalmasabb az volt, amit népi sportjátékok”néven végeztetett velünk. A sportjátékok mozgásai aztán észrevétlenül koreográfiai rendbe szerveződtek. Azt vettük csak észre, hogy ott állunk az egykori cserkészház előtti téren és Kelecz bácsi hosszúfurulya játékára botforgatós pásztortáncot járunk. Itt, Csurgón megalapította az első középiskolás néptánc csoportját. Később azt találta ki, hogy csizmát, hímzett inget, mellényt kell kölcsönkérni, s ezért elvitt bennünket Alsokba, Berzencére, Csurgónagymartonba, hogy a fellépésekhez megkapjuk a szükséges kellékeket. Miközben felpróbáltuk a csizmát, miegyebet, észrevétlenül ismerkedtünk a paraszti kultúrával. Ezek a találkozások néprajzi kutatómunkájának kezdetei voltak.” 1963-ban került Siófokra, a Perczel Mór Gimnáziumba testnevelő tanáraként. A Balaton Táncegyüttes egyik alapítója, művészeti vezetője ,koreográfusa volt. Élete végig elkísérte ez a szenvedélyes gyűjtőmunka. Felhagyva a tanári pályával, 1970-től néprajzkutatóként, folkloristaként folytatta ténykedését Somogy megyében. A kaposvári, majd a megyei tanács, a siófoki gimnázium, a Kálmán Imre Emlékház, a marcali múzeum és végül a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága voltak életének főbb állomásai. Gyűjtései eleinte jegyzetekre, magnószalagokra, majd később – a technika fejlődésével – filmekre kerültek. Megszámlálhatatlan eredeti dokumentum őrzi azt a hatalmas kutatómunkát, amely Somogy megye még élő hagyományait örökítette meg az utókor számára. Jelentős kiadványok, szakfolyóiratok közölték írásait. Népzene, néptánc, néphit, népszokások, jeles napok, szakrális néprajz, legenda, mese, monda, ballada, a folklór műfajait gyűjtötte össze. A Somogy megyében élő vidéki emberek örömmel segítették munkáját. Még vissza tudták idézni régebbi életük hagyományait, bár ez a tudás már nem volt a mindennapok része. Állandóan dolgozott, utazott, kereste a múlt értékeit. Róla valóban el lehet mondani, hogy két végén égette a gyertyát. Nagy űrt hagyott maga után. Gyűjtéseinek egy része kiadványokban, könyvekben megtalálható. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Gyűjteménye őrzi gazdag hagyatékát, amelynek jelentős része arra vár, hogy hozzáértő szakemberek feldolgozzák. Egy különös, érdekes történetet érdemes Együd Árpáddal kapcsolatban feleleveníteni. Idős asszonyok mondták el neki azt a balladát, amely arról szól, hogy egy kisfiút elraboltak a törökök. Amikor a fiú visszakerült Magyarországra, már főúr és van egy kis gyermeke, akit egy dajkára bíz. Miközben a dajka ringatja a kicsit, egy gyermekdalt énekel neki. „ Aluggyál babuska, nekem is vót ilyen szép fiam, most is megismerném szeme szemölcséről”. Az apa – a dalból következtetve – ismer rá saját anyjára. Igazán különleges történet. A dalt 1972-ben Igalban gyűjtötték Olsvai Imre népzenekutatóval, aki segítette a népzenei anyagok feldolgozásában. Siófok két emléktáblával őrzi emlékét. A Kálmán Imre Emlékházban, amely Andrássy Kurta János szobrászművész alkotása, a másik egykori lakásának falán látható. Kaposváron az alapfokú művészeti iskola őrzi nevét, amely az Együd Árpád Kulturális Központban működik. Ha a Balaton Táncegyüttes (amelynek egyik alapítója volt) valahol fellép, előadásukon mindig telt ház van: méltó utódai vannak tehát az alapítóknak. Általuk az ő emléke is tovább él, fennmarad. Berlinger Ágnes

Magyarul rajzol a világ – már több mint 30 országban sikeres a Huszár-módszer

Huszár Antal harcművészként, zeneszerzőként és képzőművészként évtizedek óta a „szamurájok útján” járva felismerte az összefüggéseket a sport és a művészetek között. Harminchárom évnyi tapasztalatát felhasználva kifejlesztette a mára világhírűvé vált Huszár-módszert, mely 2017 óta világelső az intenzív rajzoktatásban.

– Néhány év alatt nagyot fordult velem a világ. Dubajtól Amszterdamon át a festői Skóciáig minden héten másik országba repülök tanítani. Az idei évben már Amerikában is elindultak a kurzusaink. Több mint 30 országból vannak tanítványaim, akik olykor a világ legtávolabbi pontjairól utaznak csak azért Európába, hogy a módszeremmel fejlődhessenek. Köztük elismert művészek, rajztanárok, mely egyszerre felemelő érzés, nagy megtiszteltetés és természetesen felelősség is – kezdte a beszélgetést Huszár Antal, akinek alig néhány év alatt már több mint 7 ezer tanítványa tapasztalta meg személyesen is a „Huszár-módszer” hatékonyságát, mellyel valóban bárki megtanulhat élethűen, fotó-realisztikusan rajzolni, akár fejből is, nem csak másolva. Az időközben Skóciában megalapított nemzetközi akadémia igazgatójaként arról mesélt, hogy szinte születésétől fogva kapcsolatban volt a művészetekkel, hiszen sok időt töltött Lipták Gábor balatonfüredi író házában, akinek édesanyja volt az asszisztense. Ő is nagyon szépen rajzolt, s ez is inspirálta őt. Szintén édesanyja közbenjárására 11 éves kora óta tanult professzionális képzőművészetet a szomszédjukban élő híres festőművésznőtől a tanítás után, melyben nagynénje is támogatta. Ugyanebben az évben kezdett el karatézni és gitározni is. Szolgált a hadsereg ejtőernyős elit alakulatában, mely után évtizedeken át karateedzőként és közelharc kiképzőként, majd középiskolai tanárként dolgozott. – 16 éven át voltam a magyar karate válogatott versenyzője. Mindig azt hittem, majd a sporttal fogom bejárni a világot. De végül a rajzoktatás hozta el ennek a lehetőségét – meséli lelkesen Huszár Antal, akit mindenki „Tonchi”-ként ismer. Miután egy szerencsétlen balesetben elrepedt két nyakcsigolyája, és átmenetileg lebénult, ismét a rajz kapott főszerepet az életében. A finommotorikus mozgások újra tanulása időbe telt. Az orvos eltiltotta a karatétól, a gitárt is sokáig csak nézegetni tudta. A rajz volt, amivel lassan újra felépült. – Többen is kértek, hogy tanítsam őket rajzolni, de a klasszikus akadémikus módszer erre alkalmatlan, ha valaki nem született tehetség – magyarázta Tonchi, akinek elbeszéléséből hamarosan megtudtam, hogy a módszere tematikájának alapötletét a karate tanulmányai és zeneszerzői ismeretei adták. – Tudományosan megértették velünk a karate technikáinak biomechanikáját, energetikáját, fizikáját. Gyakorlatilag újra tanultuk a karatét. Már értettük is, amit addig csak érzésből csináltunk. Akárcsak a zene vagy a sport, a képzőművészek által kiváltott érzelmek is leírhatóak algoritmusok formájában a matematika és a mértan nyelvén. Ezért vagyunk képesek arcfelismerő és az arcvonásokat tökéletesítő programokat írni. De miért ne hozhatnánk létre olyan algoritmusokat, melyekkel az emberi elmét programozhatjuk újra? Kutatni kezdtem, hogy megértsem, és ne csak érezzem a rajzban is a tökéletességet. Pszichiáterekkel, festőművészekkel, rajztanárokkal konzultáltam, éveken át tanulmányoztam a modern agykutatás eredményeit. Megszállottan kerestem a megoldást egy olyan módszer megalkotására, amivel szó szerint bárki képes rendkívül rövid idő alatt professzionális szintre fejleszteni a rajztudását. Két év alatt közel háromezer diákomon kísérletezve teszteltem, végül 2017-re – megőrizve a klasszikus művészeti értékeket – az amerikai jobbagyféltekés rajzolás alapelvével szinte teljesen ellentétes módszert fejlesztettem ki, melyet úgy aposztrofáltam, hogy „az öntudatra ébredt érzelmek művészete”. A Huszár-módszer még a legképzettebb képzőművészek számára is új ismereteket nyújt, melynek segítségével közelebb kerülhetnek a lélekkel teli tökéletes formák érzésből történő megalkotásához. A világon egyre több művészeti iskolába hívják meg tanítani, rendhagyó egésznapos kurzusokra, melyekre gyakran újságírók is beülnek, hogy hiteles cikket írhassanak erről a világújdonságnak számító, magyar módszerről. Az általa alapított akadémia a kezdetektől támogatja a rákbeteg gyermekeket és a szegény sorban élő embereket egyaránt. Mint mondta, számos példa van arra, hogy néhány hónap alatt olyan szintre fejlődnek a tanítványai, mellyel kiegészítő jövedelemhez juthatnak, vagy később akár főállásban is a rajzolással foglalkozhatnak. 2019-ben jó barátságba került Böjte Csabával, akinek meghívására rendszeresen tanít Európa legnagyobb árvaházában is. Büszkén mesélt arról is, hogy a világ legkiválóbb rajzeszközeivel oktatnak, melyek között számos saját fejlesztésű különleges rajzeszköz is megtalálható. A legértékesebb mind közül a szemmérték-fejlesztő „Huszár- mérő”, melynek gyártása Balatonfüreden történik. Minden darab névre szólóan készül el, a latin betűk mellett rovásírással is feliratozva. – A logónk is a H-betű rovással. Szeretném, ha megismerné a kurzusainkon keresztül a világ, hogy milyen ősi és gazdag kultúrával rendelkezik a magyar nemzet. Büszkén hangoztatva minden országban, hogy magyar módszertannal tanulnak – zárta szavait Huszár Antal. Szendi Péter

Készül a régió hétéves fejlesztési terve

Tematikus konferenciák a jövőről

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján – igazodva az előttünk álló, 2021-2027 közötti Európai Uniós programozási ciklusra történő felkészülés feladataihoz -, ebben az évben történik a Balaton Kiemelt Térség fejlesztési dokumentumainak felülvizsgálata és újratervezése. A folyamatról, aktualitásokról, a várható feladatokról a Balatoni Integrációs Kft. rendszeresen beszámol a Balaton Fejlesztési Tanács ülésein. A térség hosszú távú fejlesztési koncepciójának 2020. májusi elfogadását követően – a Pénzügyminisztérium irányításával – jelenleg a Stratégiai és Operatív Program tervezése zajlik, melynek első változatát a BFT decemberi ülésén ismerhetik meg a grémium tagjai. Annak érdekében, hogy a 2021-2027 közötti Stratégiai és Operatív Program egy, a térségi fejlesztési igényeket integráló, valós szükségleteket és célokat megjelenítő, a Kormány számára befogadható programdokumentum legyen, a partnerségi tervezés jegyében októberben online tematikus fórumokat szervezett az integrációs kft.. Az online rendezvényen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek polgármesterei, a felkért előadók és hozzászólók mellett a szakpolitika képviselői, valamint a térségi szereplők is kifejthették álláspontjukat.

Klímavédelem

Az első tanácskozás a környezetvédelem és energetika témakörét ölelte fel. Sütő Attila, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat vezető tervezője és Taksz Lilla klímavédelmi szakreferens a hazai klímapolitika aktuális kérdéseit vetette össze a nemzetközi – köztük természetesen az uniós – gyakorlattal. Az éghajlatváltozással kapcsolatos keretegyezmények, a Tiszta Energia Csomag, vagyis a 2019-es Zöld Megállapodás (Green Deal) pontosan meghatározza a nemzetállamok teendőit, feladatait. Előtérbe kerül a megújuló energia hasznosítása, az EU gazdaságának átalakítása, az éghajlatvédelmi törekvések fokozása. Az átállásra jelentős pénzügyi forrásokat mobilizáltak, hogy a pénzügyileg gyengébb országok sem maradjanak ki a tiszta, stabil és biztonságos energiaellátásból. Az élelmiszer termelése, előállítása során is arra kell törekedni, hogy ne sérüljön az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség. Hazánk a 2018-2030-ig szóló II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia törvényi szintű elfogadásával igazolta, hogy e téren komoly lépéseket kíván tenni. Az előadó felhívta a figyelmet az erőteljes hőemelkedésre: négy évtized alatt közel két fokkal lett melegebb a Föld, s ha a tendencia nem változik, az évszázad végére ez a mutató a duplájára is emelkedhet. A csapadék szélsőséges megjelenése erőteljes alkalmazkodást kíván meg a szakemberektől, ám legfontosabb feladatukat, az ivóvíz biztosítását teljesíteniük kell. Ezt szolgálja a 2050-ig tartó program, melynek során a GDP két-két és fél százalékának felhasználásával újul meg a közműhálózat. További gondot jelent az illegális szemétlerakók felszámolása, az egyszer használatos műanyagok gyártásának megszüntetése. Favorizálni célszerű azonban az olcsó elektromos autókat, a Zöld busz programot, s a Zöld államkötvényeket is. Taksz Lilla az ágazati kutatások folytatását szorgalmazta, melyek jelentős segítséget nyújtanak a Balaton éghajlati sérülékenységének megállapításához, az intézkedési terv kidolgozásához. A széleskörű, megalapozott döntéseket elősegíti az intézmények együttműködése is. Fajsúlyos kérdés ez, hiszen egy jó koncepció Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése is. Felhívta a figyelmet a Balaton vízforgalmára, a turizmus sérülékenységére, az ivóvíz bázis védelmére és a felszín alatti vízháztartás kiemelt kezelésére.

“Zöldebb” operatív program

Dálnoky Noémi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője az uniós támogatáspolitika alaptéziseire hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, valamint a jogszabályi és pénzügyi keretekről beszélt elsősorban az ő kezelésükben levő operatív programot illetően (Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program). Elmondta: már a következő két évben – az országjelentések alapján – jelentős összegekkel segítik a gazdaságélénkítő programok végrehajtását. Az operatív program az alábbi globális ügyekkel, kihívásokkal foglalkozik, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a fenntarthatóság. További újdonságokkal is bővül a program: a víztakarékosság (vízveszteség csökkentése), a települési zöld és kék infrastruktúrák fejlesztése, a körforgásos gazdaság (nulla hulladék) megvalósítása, ezen kívül helyi energiaközösségek létrehozása ugyancsak támogatásra méltók. Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta: napjainkban – hazai és nemzetközi szinten – számos program fut, az uniós pénzek vonatkozásában pedig a direktívát a vízkeret irányelv jelenti. Folyamatban van Magyarország vízgyűjtő, vízgazdálkodási tervének felülvizsgálata – ezt a munkát a társadalommal és a szakmával való konzultáció kíséri. Elemzik a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatását, a vízszint emelés következményeit, gondoskodnak a szűrőmezők karbantartásáról, a tavi ökoszisztémák fenntartásáról is. Alapfeladataik közé tartozik a társadalmi, gazdasági igények kielégítése, a nádasok, strandok, kikötők gondozása, kezelése, rekonstrukciója is. Előadásából megtudhattuk, hogy több futó projekt gazdái – ilyen például a magyar tenger levezető rendszerének korszerűsítése, a zsilipek és a duzzasztó átépítése, a Sió-meder és a part rehabilitációja, a töltés karbantartása. A korszerű műtárgyak iránt érdeklődőket bizonyára meglepetésként éri majd, hogy az új zsilipnél bemutató központot, makettet, sétányt találnak – a beruházás átadási határideje egyébként jövő év vége. Az igazgatóság a turizmushoz kötődő egyéb munkálatokat is jegyez: így mederkotrást végeznek, gondoskodnak az iszap elhelyezéséről, s ellenőrzik az illegális partfeltöltéseket. Folytatódik a Balaton levezető rendszerének fejlesztése – ez a program a Sió teljes hosszát érinti. A csatornán vizes élőhelyeket alakítanak ki, s biztosítják a hajózó út feltételeit. Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a szervezet előtt álló feladatokat ismertette. A hét stratégiai cél között szerepel a vizes élőhelyek, a gyepes és erdei élőhelyek gondozása, az inváziós fajok likvidálása, a barlangok és felszíni értékek bemutatása, madármentés és egy szakmai periodika kiadása. Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság ötvenkilenc százaléka városban él, s a jövőben egyre inkább népszerű lesz a Balaton régió is – ennek oka pedig az infrastruktúra magas szintje és az átlagot meghaladó életminőség. A legnagyobb gondot jelenleg a vízi közmű állapota jelenti. Hatvanmilliárd forintot kellene költeni rekonstrukcióra, a hálózat bővítésére, s az állandó lakosság létszámának emelkedése miatt meg kell oldani a hulladékkezelés problémáját is. Felhívta a figyelmet, hogy a közszolgáltatások minősége jelentősen eltér a közvetlen vízparti és a háttér települések között. Álláspontja szerint elkerülhetetlen új ivóvíz bázis létesítése, de a hulladékgyűjtés – és kezelés tekintetében is áttörésre van szükség. Elhangzott: integrált városfejlesztési politikára van szükség, s indokolt, hogy a kiemelt státussal rendelkező települések koordináló szerepet töltsenek be. Tapasztalatai szerint a pazarlás és a szegénység egyszerre jelentkezik, s kétséges, hogy az új beruházások hosszú távon fenntarthatók-e. Schmidt Jenő szorgalmazta a leszakadt régiók támogatását, önkormányzatok vonatkozásában az önellátásra való törekvést, a közszolgáltatások saját kézben tartását. Végső konklúziója pedig: új típusú területi struktúrák kellenek.

Területfejlesztés – vidékfejlesztés

A Balatoni Integrációs Kft. a második online rendezvényen a területfejlesztés-vidékfejlesztés téma köré csoportosította az előadásokat, hozzászólásokat. Minda Péter, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában kiemelte: a kormányzat kiemelten foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a klímastratégia pedig megfelelő keretet ad a kormányzati döntéseknek, a magán- és közösségi fejlesztéseknek. A Balaton régiót is érinti a fiatal mezőgazdászok támogatása, amely a következő ciklusban közel duplájára emelkedik. Prioritást kap a borágazat, az öntözés, a helyi piac, a helyi gazdasági érdekeltségek együttműködése, de a források öt százalékát Leader programra kell fordítani. A főosztályvezető bejelentette, hogy lesznek ágazati igényekhez alkalmazott pályázatok is. Említést tett a „visszahulló”, vagyis elnyert, de fel nem használt forrásokról is, melyek bővítik a pénzügyi lehetőségeket. A konferencián elhangzott: az unió jelszava – intelligensebb, zöldebb Európa – ugyan a következő pénzügyi ciklusra vonatkozik, ám évtizedekre meghatározza a kontinens polgárainak életminőségét, a környezet állapotát. A vízióban összekapcsoltabb, szociálisabb Európa képe rajzolódik ki, melyet integrált fejlesztések fémjeleznek. Hazánk csak szerényen közeledik a nyugati életszínvonalhoz, ezért a Versenyképes Magyarország operatív program sikere valamennyi honfitársunk érdeke. A helyi önkormányzatok erősítése, a fenntartható beruházások favorizálása ugyan alapkövetelmény, de a versenyképes Magyarország csak versenyképes megyékkel – térségfejlesztéssel, virágzó turizmussal, a humán erőforrások magas szintű képzésével – érhető el. S hogy mi a feladatunk 2027-ig? Főként az infrastruktúra, az idegenforgalom és a közlekedés valamennyi szegmensének modernizálása. Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója a jövő céljainak meghatározása előtt az alaphelyzetet vázolta fel. Jelenleg a bakonyi karsztvizek és hat tisztítómű biztosítja a tájegységben élők vízellátását, ám a 70-es évek technológiája egyben magas üzemeltetési költséggel is jár. A Balaton vízszintjének ingadozása is befolyásolja a tisztítás ütemét, ezért feltétlenül indokolt Kincsesbánya és Halimba mellett új ivóvíz bázisok kialakítása. Megvalósítása esetén kivonható az üzemeltetésből a füredi, kenesei, almádi, széplaki és fonyódi tisztítómű. Forrásként a Mura parti szűrésű, galériás vízbázis igénybevétele is számításba jöhet – a jó minőségű víz távvezetéken juthat el a magyar tenger környezetébe. A projekt megvalósítása száznegyvenhat milliárd forintba kerülne, s a hálózatot 2030-ban adnák át.

Megyei, térségi tervek

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy 2014-20 között TOP-os forrásból közel harminc milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Jelentős összegeket fordítottak közútfejlesztésre, az egészségügyi ellátás korszerűsítésére, ipari parkok kialakítására. A jövőben a turizmus fellendítésére, a közlekedési infrastruktúra és a vízi közmű korszerűsítésére, a zalaegerszegi tesztpálya befejezésére, s a határon átnyúló kapcsolatok bővítésére koncentrálnak. Szajcz Adrián, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke tájékoztatójában a zöld és kék beruházások prioritását, az energiahatékonyság növelését, a mobilitást, az európai kapcsolatok erősítését hangsúlyozta. Kiemelten kezelik a lemaradó térségek és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatását, de a tervek között szerepel a képzettség javítása, az ivóvízellátás gondjainak felszámolása, a helyi értékek megőrzése is. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vidékfejlesztési szakértője a Balaton régió versenyhátrányban lévő településeinek beruházási szükségleteit vonultatta fel. Elmondta: a gondok legerőteljesebben Marcali környékén jelentkeznek. A megoldás a helyi igényeknek megfelelő hálózatos fejlesztés lehet, de a döntéshozóknak tudniuk kell: nincsenek egyszerű, gyors megoldások. A vidékfejlesztési elképzeléseket és szükségleteket a Balaton-térségi LEADER egyesületek szemszögéből is vizsgálták. Harta Annamária, az Éltető Balaton-felvidék Egyesület munkaszervezetének vezetője ötvenkilenc északi parti település együttműködését koordinálja. Közös örömük a helyi értékek, a szellemi örökség ápolása, az aktív társadalmi összefogás az azonos identitás jegyében. Céljuk a helyi termékek népszerűsítése, a turizmus fellendítése, a szolgáltatások színvonalának emelése, munkahelyteremtés, közösségfejlesztés, a fiatalok helyben maradásának elősegítése. Elképzeléseik megvalósításához anyagi segítség is társult: négy pályázaton félmilliárd forint támogatásban részesültek. Gelencsér Géza, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke szerint a jövő útja – s ez lehet a 2027-ig szóló tervezés mottója – átállás a biomassza alapú gazdaságra. Elkerülhetetlen a mezőgazdaság paradigma váltása, a talaj-, víz- és az erdőgazdálkodás radikális reformja. Úgy látja: az életképes vidék innovatív, befogadó, érzékeny a környezet- és éghajlatváltozásra, s képes egy növekedési modell megalkotására. Az innováció gátja jelenleg a motivált ipari partnerek és az alkalmas tudásbázis hiánya. Keserű tapasztalata, hogy a vidéki társadalom marginalizálódik – immár Somogyban is. A fő gond azonban a helyi fiatalok perspektívátlansága. A Balatoni Integrációs Kft. által szervezett másik két online konferenciáról – melyek a humán- erőforrás fejlesztéssel, illetve a gazdaság és turizmusfejlesztéssel foglalkoztak – decemberi számunkban olvashatnak. Süli Ferenc

A festészet napja a keszthelyi Balatoni Múzeumban

Kettős tárlat nyílt Keszthelyen a festészet napja alkalmából a Balatoni Múzeumban

A cserszegtomaji Művészek Szabad Alkotóközössége (MŰSZAK) idén járványhelyzet miatt facebook közösségi oldal indításával szervezte meg a nyári tábort, fenntartva azt a hagyományt is, miszerint évente emlékeznek egy-egy, a Balatonhoz, Zalához kötődő jeles elődre, megidézve az ő festői világát. A választás idén Basilides Sándor (1901-1980) festőművészre esett, ezzel halálának 40. évfordulója előtt is tisztelegve. A múzeumi tárlaton a virtuális térben született alkotások és Basilides Sándor festmények kerültek a kiállítóhelyre. A tábor résztvevői köre ezúttal is nemzetközi volt, a csoport tagjai az interneten osztották meg egymással az alkotás folyamatát és eredményeit, Szlovákiából, a Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból, Hollandiából és Ausztriából is érkeztek a fotók és videók a festményekről, szobrokról, s felkerültek az irodalmi alkotások és azok illusztrációi, melyeket most eredetiben tekinthetnek meg az érdeklődők. A táborhoz kötődő akciófestészetre is – amikor egy vásznon többen közös művet hoznak létre, így önmagukon átszűrve adják vissza a megidézett a festő vizuális világát – a múzeumi megnyitón került sor. Az ünnepélyes eseményen a neves művészcsalád sarjaként Basilides Bálint, aki kezdetektől visszatérő tagja a művésztelepi csapatnak, idézte meg unokabátyja pályáját. Felmenője a Képzőművészeti Akadémián Balló Ede, majd Rudnay Gyula tanítványa volt, instrukcióikkal hamar rátalál egyéni kifejezésmódjára. Az akadémián tanári képesítést is szerzett, Rudnay mellett tanársegédként dolgozott, majd a budapesti Iparrajziskola, a mai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára lett. Nyugdíjba vonulásáig, 1968-ig az intézmény elismert, nagyhírű oktatója volt. A családi élet nyújtotta örömök, a balatonalmádi nyaraló környezete, nyugalma hatására festette legszebb képeit. A 40-es években létrejött Vörösberényi Pedagógus Művésztelep tagjaként dolgozott. Szociálisan érzékeny alkotóként gyakran festette a háború utáni Magyarország hétköznapjait. Nevéhez nemcsak festmények, hanem grafikák, plakáttervek, illusztrációk, gobelintervek is fűződnek. Az eseményt levélben üdvözölte a néhai művész lánya, Basilides Alíz. A társművészetek találkozása jegyében a rendezvényen gitárjátékkal közreműködött Bardócz L. Csaba dalköltő-énekes. Az emlékkiállítást Feledy Balázs, művészettörténész, művészeti író, a MŰSZAK kiállítását Cséby Géza költő, irodalomtörténész nyitotta meg. A rendezvényen levetítették a MŰSZAK évtizedes munkájára visszatekintő filmet, melyet a Keszthelyi Televízió készített el a jubileum alkalmával. Horányi Árpád