Category Archives: Kultúra

Új életre kel A SZÁZADFORDULÓ CSODÁJA

Augusztus 20-ától látogatható az újjászülető Szent István-terem a Budavári Palotában

(fent) Az egykori Szent István-terem Forrás: A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével

A Balaton egész nyáron csodálatos, sokan egész évben itt maradnánk, de idén lesz egy nap, amikor kár lenne máshol lenni, mint a budai Várban. Augusztus 20-án nyílik meg ugyanis a nagyközönség előtt a Budavári Palota újjáépített épületrészében az eredetivel megegyezően újjászületett Szent István-terem, az első rekonstruált történelmi tér. Királyok használták egykor, fényes eseményeknek biztosított helyszínt, eredeti kialakítása a magyar iparművészet csúcsteljesítménye volt a 19-20. század fordulóján. A lélegzetelállító termet, és a hozzá kapcsolódó izgalmas kiállítást az első napokban ingyenesen lehet majd megtekinteni.

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának
Gellért-hegyre néző homlokzata Forrás: Várkapitányság

A különleges terem Hauszmann Alajosnak köszönhetően jött létre, aki a kor neves építészeként a Budavári Palota századfordulós átépítését és bővítését vezette, de több szállal kötődött egyébként a „magyar tengerhez” is. Egyike volt az elsőknek, akik a vitorlázást népszerűsítették a Balatonon, hiszen résztulajdonosa volt az angol konzultól vásárolt Királyné nevű vitorlásnak, melynek fedélzetén egyszer a korábbi honvédtábornok, az idős Görgei Artúr társaságában keveredtek viharba. Nem mellesleg ő tervezte az egykori Stefánia Yacht Club ma is álló épületét a balatonfüredi kikötőben. A Szent István-terem a második világháború pusztításai során teljesen kiégett, berendezése megsemmisült, és később sem állították helyre. A Nemzeti Hauszmann Program keretében azonban most újra, korhű módon rekonstruálják a századforduló remekét. Hauszmann sokoldalú tehetségét dicséri, hogy életműve csúcsaként a hajdani királyi palota kívül és belül Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Helyet kapott benne a Szent István-terem is, valódi remekműként, a

A Szent István-terem újra elkészült művészi famennyezete Forrás: Várkapitányság

Palota ékszerdobozaként. Tervezőként a kor iparosmestereinek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének csodáját. A falakat selyemszövet és faragott fa borította, a terem bronzdíszeit, a gyönyörű padlót és kazettás mennyezetet is készült: a több mint két és fél méter széles és négy és fél méternél is magasabb kandalló, több mint hatszáz elemből állt, párkányát Szent István mellszobra díszítette, amelyet a századforduló egyik leghíresebb szobrásza, Strobl Alajos formázott. A terem egyik különlegessége, hogy rövid idő alatt háromszor is felépült. Berendezését először Thék Endre asztalosmester gyárában állították össze, ahol Ferenc Józsefnek annyira megtetszett, hogy elrendelte: a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban ismét felépített helyiség a nemzetközi közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. 1902-ben már végső helyén, a Budavári Palotában készült el a díszes szoba, amelyet később a nagyközönség is megtekinthetett. Az újjászületett terem belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A helyreállításának kulturális és iparművészeti értékét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott a rekonstrukción. A Budavári Palota újjászületett csodája, a hozzá kapcsolódó izgalmas kiállítással augusztus 20-ától – az első napokban ingyenesen – látogatható.

Az eredeti alapján újjáalkotott Szent István mellszobor Forrás: Várkapitányság

Balatoni programok július 15 – augusztus 15-ig

Radics Gigi üzenete lapunk olvasóinak

Balatonfüred volt az első helyszíne a Roma–magyar Kézfogás Alapítvány országos rendezvénysorozatának. A Csirke csülök étteremben a roma és a magyar gasztronómia különlegességeivel várták a vendégeket.

Lapunk érdeklődésére Ughy Zsolt házigazda elmondta: céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz azt a két népet, amely gyakorlatilag ezer éve egymás mellett él. Ennek nemcsak a gasztronómiai rendezvények, de a zenés-dalos estek is kiváló fórumai. A június végi program sztárvendége ezúttal Radics Gigi volt, aki kisbabájával és családjával érkezett a Balatonhoz. Sztárallűröktől mentesen, kedvesen állt szóba rajongóival. Rövid pihenője alatt a Balatoni Futár kérdéseire is tudott időt szakítani, sőt: autogramot is küldött olvasóinknak. – Milyen jövőjét látja a roma–magyar kézfogásnak? – Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyarok és a romák összefogjanak, de nemcsak ők, hanem a világban minden nemzetiség. Szebb lenne ez a világ, mindenki jólelkűen tudna a másikhoz közeledni. Nem tudom, az emberekben meglévő előítéletek változtathatóak-e, de remélem, így lesz. Én magam is küzdeni fogok ez ellen. Olyan zenéket, nótákat próbálok majd írni, amelyek erről szólnak. Ilyen a Barna lány című dalom. – Milyenek az eddigi tapasztalatai? – Többnyire jók; hála Istennek velem pozitív dolgok történtek a karrierem során, s talán két-három olyan dolgot tudok felidézni, amiről nem szívesen beszélek: mint romát ítéltek meg, de ez tényleg nem jellemző. – Mennyire alkalmas erre a közeledésre a gasztronómia? – Az étel – minthogy a finom falatokat mindannyian szeretjük – bizonyára alkalmas erre, hiszen vannak eltérő, de közös ételeink is. – Balaton és Radics Gigi? – Nagyon szeretem a Balatont. Ide fogunk eljönni nyaralni a családommal, kisbabánkkal messzebb macerás az utazás. Remélem, neki is tetszeni fog a balatoni hangulat. zéa

Finom sörök, jó zenék és remek hangulat Alsóörsön

A megnyitón közösen koccintottak Katona Csaba „sörtörténész” Ferenczy Gábor alpolgármester és
Kóczián László főszervező

Hetedik alkalommal rendezték meg a sörnapokat a Sirály parkban. A vendégeket Ferenczy Gábor alpolgármester köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy bár Alsóörs borostelepülés, de minden évben bebizonyosodik, hogy nyáron az emberek kifejezetten szeretik a sört. Ferenczy Gábor elmondta, bár Alsóörsön sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel és borászattal, mégis jó döntést hozott az önkormányzat hét évvel ezelőtt, amikor Kóczián László és Gergely Ferenc ötletében fantáziát látott. – A szervezők megteremtik annak a lehetőségét, hogy nagyon finom, kuriózumnak számító söröket kóstolhatunk, ráadásul nagyszerű programokat, műsorokat hoznak Alsóörsre. Az Európa-bajnokság miatt egy hatalmas LED kivetítővel leptek meg bennünket, így szurkolói zónát is létrehoztak, a jó foci mellé pedig finom, hideg sör párosul. Remélem, hogy ez egy hosszú távú kapcsolat lesz, az önkormányzat a jövőben is támogatja a programsorozatot – hangsúlyozta az alpolgármester, aki szőlészettel, borászattal foglalkozik, de nyáron a finom barna sört szereti, melyből szép számmal akadt a sörfesztiválon. Közel harminc sörfőzde, legalább százféle sör, mindez a Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelyén. Hűtött sörkülönlegességekkel, népszerű fesztiválételekkel és izgalmas programokkal várták az érdeklődőket, akik jöttek is szép számmal. A serfőzők csapata a kedvenc magyar, cseh, belga, ír, angol és német sörkülönlegességeket hozták el. Kóczián László főszervezőtől megtudtuk, hogy a nagyüzemi habzó italokat a Pilsner képviselte, ám mellette számos kézműves és kisüzemi itallal találkozhattak a fesztiválozók. Többek között karakteres IPA-k, precíz lágerek, vörös és fekete ír sörök sorakoztak fel, de a gyümölcsös ízek kedvelői sem maradtak szárazon, több mint húsz íz közül választhattak a rendezvényen. A sörünnep során szaftos sörkorcsolyákból sem volt hiány, füstös BBQ ételek, grillspecialitások és édes finomságok támogatták a kulináris élvezeteket. Szendi Péter

A Balatonnál is Pannon Várszínház…

Nem tétlenkedtek a veszprémi Pannon Várszínház művészei a járvány ideje alatt. Múltról és jövőről Vándorfi László igazgatóval beszélgettünk.

– Igazgató úr, mi jellemezte a tétlenség időszakát? – A novembertől május végéig tartó „pihenő időszakot” az egész társulat munkával töltötte. Mi az online térben próbáltunk nagyon erősen jelen lenni: nemcsak online színházat csináltunk, hanem a marketing különböző fogásaiba is beletanultunk, podcast sorozatot indítottunk, Színházi percek címen egy videósorozatot is útjára egyengettünk, továbbá sok olyan műsort készítettünk, amely a jeles napokhoz köthető (költészet napja, anyák napja, a tánc világnapja stb.). Volt egy nagyon kedves felkérésünk Torontóból. Az ottani magyarok kerestek meg bennünket, hogy készítsünk egy Trianon-megemlékező filmet. Sajnos a pandémia miatt ki nem mehettünk. Az egyedi megközelítésű filmünkkel így is nagy sikert arattunk. Természetesen készültünk a nyitásra. Pünkösd után kezdtük meg a „műsorpótlást”, s ma már két premieren is túl vagyunk. Nagyon jó volt a fogadtatás annak ellenére, hogy akkor még szigorúan be kellett tartanunk a járványügyi szabályokat. – Jellemzően nem a nyár a pihenés ideje a Pannon Várszínháznál. Mi mindenre készülnek? – A Hotel Mentol volt az évad utolsó előadása, melyre hetekkel előbb elfogyott az összes jegy. Így bele is értünk a nyárba. A kőszegi Várszínház velünk nyitott június közepén. Ott is teltházas volt a Hotel Mentol, aztán Egerben turnéztunk a Padlással az Agria játékok keretein belül. Nagy várakozással nézünk a nyár elébe, reméljük, az időjárás is a mi oldalunkon lesz. – Eddig is találkozhattunk fellépéseikkel a Balatonnál. Folytatódik a hagyomány? – Természetesen több fellépésünk is lesz a Balaton környékén. Alsóörsön két előadást tartunk a strandon, ahol egyébként vasárnap délelőttönként gyermek-előadásokkal várjuk a fiatalabb korosztályt. Balatonfüreden a Balaton Szabadidő Központ és Konferencia Központ szabadtéri színpadán háromszor is fellépünk, de Balatonakaliban egyszer, Keszthelyen meg kétszer igyekszünk emlékezetes pillanatokat szerezni a nézőknek. A déli parton is megjelenik a Pannon Várszínház. Balatonlellén már hosszú ideje otthon vagyunk, s idén hét előadást kapnak tőlünk a helybéliek és a vendégek. – Mint szinte minden évadban, most is lesz egy unikális rendezvényük… – Valóban unikális lesz az Auer-fesztivál részeként a Forte Társulattal, a Pannon Várszínházzal koprodukcióban a Bartók és Ady előadás. Ez egyszerre lesz élő komolyzene, táncművészet és színház. A XXIII. TÁNC Nemzetközi Kortárs Fesztivál augusztus 31-re és szeptember 1-5. közötti időszakra esik a veszprémi Hangvillában és az Agorában. A veszprémi Arénában egy nagyszabású, családokat megszólító program lesz szeptember 5-én 15 órától, melyre egy igazi bohóctársulat Brass Cirkusz című előadásával készül a Fővárosi Nagycirkusz artistáival, majd egy akrobatikus elemekre épülő kortárs táncszínházi előadás, Ramazuri címmel zárja a napot. Azt kívánom a színházlátogatóknak, olvasóknak, hogy szabaduljanak föl, szórakozzanak, nevessenek, amely színház nélkül elengedhetetlen. – Ha kissé megkésve is, de olvasóink nevében is gratulálunk Életút-díjához… – Az elismerést olyan pályatársak szavazták meg, akik ismerik a munkásságom 45 éves állomásait. Az Életút-díjban ott van a kollégák, tanítványok, nézőink szeretete. Zatkalik