Category Archives: Kultúra

Filmfelvevővel, magnetofonnal járta Somogyországot

A száz éve született Együd Árpád, a Balaton Táncegyüttes egyik alapítója, Somogy népművészetének őrzője előtt tiszteleg a siófoki Kálmán Imre Emlékház kiállítása. Együd Árpád (1921-1983) testnevelő tanárnak tanult, majd a csurgói gimnáziumban helyezkedett el, ahol diákjainak népi játékokat is tanított. Megalapította Csurgón az első diák tánccsoportot, melyhez a fellépő ruhákat Berzencéről és környékéről kérték kölcsön. Ezek az alkalmak voltak első gyűjtései. „Az eredetileg palóc kultúrában nevelkedett fiatal pedagógus érdeklődése kiterjedt a tágabb népművészet megismerésére is; a jelmezkölcsönzés ürügyén létrejött találkozásokat követően egyre másra keresett meg öreg táncosokat, zenészeket – mondta a kiállítás-megnyitón a televízióból is ismert, Siófokon élő Lengyelfi Miklós Erkel Ferenc-díjas szerkesztő, aki Együd Árpád tanítványa és barátja volt.

Somogyban elsőként Együd Árpád indult magnetofonja mellett filmfelvevővel is felszerelkezve néprajzgyűjtésekre. „Egész életében úton volt, hátán a kis magnetofonnal, amely az első teremben látható – folytatta Lengyelfi Miklós. – Gyűjtéseiből elkészült a Somogy Néprajza című kötet több más publikációval együtt. Megszállott volt. Amikor a ’48-as szabadságharc századik évfordulójára készülődés folyt az országban, különböző pályázatokat írtak ki, önkéntes gyűjtő mozgalmat indítottak. Együd az elsők között volt, aki bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Kinevezték a megyei népművelési tanácsadó vezetőjévé, majd visszatért pedagógiai munkájához.” A siófoki Perczel Mór Gimnáziumban 1963-ban kapott állást, és ebben az évben Kelemen Istvánnal megalapította a Balaton Táncegyüttest. 1970-ben a Beszédes József Múzeum és az akkor nyíló Kálmán Imre Múzeum vezetője lett. „Az otthona itt volt Siófokon, de belakta az egész megyét – így a korábbi televíziós szerkesztő. – Szerintem nincs olyan település Somogyban, ahol ne járt volna. Ahol előadást tartott, ott gyűjtött, ahol gyűjtött, oda később visszatért beszámolni az ottaniaknak arról, hogy milyen értékes kincsek őrzői vannak közöttük. Az ilyen emberre szokták azt mondani, hogy szürke eminenciás, mert mindent intézett, mindenkinek segített, mindenkit ismert, és amikor a babérok learatására került a sor, akkor a háttérben volt, örült mások sikerének. Az én életutamat ő határozta meg”. A kiállítás termeiben végigkövethetjük a folklórkutató életművét, beleolvashatunk feljegyzéseibe, személyes tárgyai közül megtekinthetjük magnetofonját, filmfelvevőjét. A Balaton Táncegyütteshez kötődő munkája mellett elolvashatjuk tanítványai, barátai megemlékezéseit. „Aki ismerte, tudja, hogy egész fájdalmasan rövid élete elválaszthatatlanul összefonódott a somogyi tájjal, emberekkel, az itt élő emberek dalaival, táncával, népművészetével. Aránylag kevés, nyomtatásban megjelent tanulmánya korántsem tükrözi munkásságának értékét. Az alkotás, a gazdag tapasztalatok meg fogalmazásának, megírásának éveiben vesztettük el. A néphagyományokra épülő folklórkutatás egyik nagy, de szerény személyisége volt…” – így emlékezett vissza rá anno utódja, a Kálmán Imre emlékmúzeumát vezető Matyikó Sebestyén József. A Balaton Táncegyüttes a tervek szerint karácsony előtt mutatja be Együd Árpádra emlékező táncszínházi alkotását.

Együd Árpádra tanítványa és munkatársa, Lengyelfi Miklós – jobbról – emlékezett.

Stratégiai megállapodás a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park között

A Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program egyik kiemelt témája a régió ökológiai kérdéseit vizsgáló és különböző művészeti alkotásokkal bemutató, erős edukatív lábbal bíró programja. Ennek megvalósítását segíti az a Stratégiai Partnerségi Megállapodás, amelyet október 7-én írt alá Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon.

A páratlan természeti szépséggel rendelkező régió nagy hagyományokkal rendelkezik a gasztronómia, a minőségi, aktív turizmus és a kultúra számos területén. Ezt a sokszínű kavalkádot, a természetre reflektáló kisvárosi miliőt kívánja bemutatni a stand, mely bepillantást enged ennek az egyedi kistérségnek a mindennapjaiba. A 16 méter hosszú és 3 méter magas LED fal a térség természeti szépségeit mutatja meg, de ha a látogató közelebb lép, akkor az úgynevezett immerzív technológia segítségével betekintést kaphat a kulturális év programjaiba, eseményeibe. A hatalmas fáról lógó 3 függőszékben megpihenő látogatók a virtuális valóság (VR) technológiáját alkalmazva tekinthetnek be a régió természeti értékeibe, a tervezett sport és szabadidőprogramokba és megismerkedhetnek Veszprémmel is. A látványos kiállítási standon tartott rendezvényen a vendégeket házigazdaként Kovács Zoltán, a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos köszöntötte. Kiemelte, hogy Veszprém és környéke kiváló helyszín lesz a programsorozat megrendezésére. Hozzátette, érdemes azon gondolkodni, hogy a természetjárás és a természeti adottságokat bemutató programok hogyan tehetőek a programsorozat részévé. A szakmai rendezvényt Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztos azt ismertetve nyitotta meg, hogy a kulturális év miképp kapcsolódik a Bakony-Balaton régió természeti értékeihez. „A Veszprém-Balaton 2023 EKF program ökológiai – kulturális koncepciójának célja, hogy meghatározza a térségre vonatkozó kihívásokat, és megalapozza a hozzá kapcsolódó kulturális programsorozat kidolgozását. Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy a város különösen szerencsés helyen fekszik: akár a Balaton, akár a Bakony negyedóra alatt elérhető. „Az ökológiai turizmus szempontjából különösen fontos, hogy Veszprém szinte félúton van a kulturális régió két meghatározó természeti kincse között. A Veszprém-Balaton 2023 EKF programra látogatók számára Veszprém ideális „bázis” lesz a természeti értékek megismeréséhez is. A szakmai nap legfontosabb eleme az a kerekasztal beszélgetés volt, amelyen a résztvevők bemutatták és megvitatták, hogy az EKF rendezvénysorozatában milyen szerepet játszanak a térség ökológiai kihívásai; milyen kulturális-művészeti projekteken keresztül kívánják a figyelmet a térség természeti értékei felé fordítani, valamint elemezték a Balaton-felvidék vadászati hagyományait és annak jövőbeni kihívásait. A Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program rendezvénye Erdélyi Szabolcs, a HybridCycle tulajdonosának előadásával zárult, aki a trash-artról, a hulladékok művészeti felhasználásról tartott előadást és beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó művészeti alkotások és a Veszprém- Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kapcsolódási pontjairól.

Természet a képzőművészetben

Gyenesdiás a kulturális hagyományai szerint őszidőben a településhez kötődő művészetteremtők alkotásinak bemutatóhoz nyit teret

Idén az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás témaköréhez kapcsolódó képzőművészeti tárlat nyílt, helybeli és a térségben élő alkotók munkáiból. A községháza előcsarnoka és díszterme ad helyet a Vad és vadászat című alkalmi látnivalóknak. A tárlat az azonos témában stílust, technikát, mondanivalót illetően rendkívül széles körűen jeleníti meg a természetet az ember kapcsolatával együtt. Festményeken, grafikákon és fotókon látható mindez. Életképek, ellesett pillanatok, s ezek keltette gondolatok tükröződnek. A munkák évszakokon, napszakokon át kísérik a nézőt közeli- távoli helyekre: felfedező útra visz a Hunyorgó hajnal, elmerengni késztet a Kárpátok szarvasa, messziről szólnak az Afrikai idézetek. Markánsan jut kifejezésre az „Egy a természettel” gondolatvilág, a látnivalók zömmel a vadon életét jelenítik meg. H. Á.

Szívvel tekert dallamok Keszthely belvárosában

A keszthelyiek és a város kora őszi vendégei már évek óta őrizhetnek kedves élményeket a gépi zene hőskorát szeptemberben rendre megidéző programról. A helyi hagyományokhoz immáron 8 éve hozzá tartozó Verkli Fesztivál idén is újra megpezsdítette a belváros szezon utáni életét. A muzsikával beköltözött a 20-as, 30-as évek hangulata, ehhez öltözékeikkel is hozzájárultak a hangszereket megszólaltatók. Élethűséggel jelent meg, ahogy anno az utcákon, a nagy bérkaszárnyák kapualjaiban, udvaraiban tekerték a dalokat a kintornások. A város őszi programkínálata mindez által olyan eseménnyel színesedett, ami jól illik a helytörténelemhez, a polgárosodás korához, amikor azok a házak épültek, melyekből sok ma is meghatározója az utcaképeknek. A fesztivál jól szolgálja a város fürdőidény utáni turizmusának javát. A két napon át szóló hétvégi zene mellett be is népesült a minapi muzsikás promenád. Helyenként egymás mellett sorakozva hallatták a hangot a szívvel tekert zenegépek, volt ki magányosan telepedett le verklijével. A város évszázadnyit fiatalodott, ahogy a dallamok nyomán beindult az idő óriáskereke, s a múltba utaztatta a járókelőket. H. Á.

Balatoniak tisztelegtek Fekete István emlékének

Szári Zsolt, Varga László és Nagy Bálint
az emlékfa ültetésnél

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőprogramjaként létesített emlékhelyet Fekete István tiszteletére Keszthelyen, az Első Balatoni Sporthorgász Centrumban. A magyar erdész- és vadászirodalom kiemelkedő alakja, szellemi hagyatéka előtt emlékkő avatással, emlékfa ültetéssel tisztelegtek. Az esemény házigazdájaként Szári Zsolt, a halgazdálkodási cég vezérigazgatója, miniszteri biztos mondott beszédet. – Fekete István a szívével látta a természetet, nem csak az emberek, a növények nyelvén is értett. Kőrisfát ültetünk el, ami különösen kedvelt volt számára – emelte ki Szári Zsolt, s felolvasott az írótól egy öreg kőrisről szóló idézetet, majd hozzátette: – Bízunk abban, hogy ez a kis csemete is igazi otthonra talál itt, méltón őrzi Fekete István emlékét hosszú időn át. A város képviseletében köszöntötte az eseményt Nagy Bálint polgármester, Erdészeti részről volt jelen Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója. Bodó Imre, a Fekete István Kulturális Egyesület elnöke beszélt az író életéről és munkásságáról. Elhangzott: Fekete István 47 könyvet írt, melyek világszerte 12 nyelven lettek kiadva, s 14 millió kötetet forgatnak az olvasók. A kőrisfát vadászkürtök hangja kíséretében ültette el Szári Zsolt, Varga László, Nagy Bálint és Bodó Imre. Keszthelyen az ország 19. Fekete István emlékhelye létesült. Szári Zsolt itt jelentette be, hogy a halgazdálkodási társaság megkapta az igazolást az „Oltalom alatt álló eredet megjelölések és földrajzi jelzések” nyilvántartásába történő bejegyzésről a Balaton hal névhasználatra, melyet az Európai Unió által is elfogadott. A halgazdálkodási társaság világkiállítási jegyben zajló programsorozata október 16-án zárul a Balatonlelléhez és Balatonszemeshez közeli Rádpusztán, „Vadat és halat, s mi jó falat” főzőversennyel. Kozma Anna, a zrt. marketing vezetője elmondta, hogy ez a „Bajnokok Ligája” lesz: a legprofibb főzők részvételével lehet betekinteni, belekóstolni a vaddisznópörkölt és halászlé készítés tudományába. Meghívásos alapon a halfőzés területén bajai nagymesterek vetélkednek majd, vaddisznó húst a sok rangos kitüntetéssel elismert Bíró Lajos séf is pörköl, s ott lesz az elmúlt év marhapörköltfőző versenyének bajnoka, Somodi János és csapata is Nagykőrösről. A készítményeket Széll Tamás mesterszakács vezetésével zsűrizi a bizottság, az ítészek közt ott lesz Magyarország örökös halfőző bajnoka, Novics György is. Az ünnepi hétvégén a rádpusztai Gasztro Élménybirtokon a házigazda Fekete Zoltán és csapata hal- és vadételeket kínál az étlapon. H. Á.