Category Archives: Kultúra

Tájak, tárgyak, emberek

A témaválasztás sokszínűségét is felölelő címmel nyílt meg a hévízi Muzeális Gyűjtemény időszakos tárlatsorozata keretében Varga Gábor festménykiállítása. A Tájak, tárgyak, emberek című bemutatón csendéletekkel, természeti és épített környezet ihlette munkákkal, zsánerképekkel találkoznak az érdeklődők. Az alkotó szűkebb hazája, Hajdúhadház ölelésében bontott szárnyakkal érkezett a művészetteremtés világába. Szakköri, képzőművészeti stúdiós közösségben, festőtáborokban fejlesztette készségét. Stílusa a nemes egyszerűségű realizmus szolid színekkel, melyekben a néző rácsodálkozhat az élet és annak környezete egy-egy jellemző pillanatára. Varga Gábor gyakran vesz részt csoportos tárlatokon, de több önálló kiállításon is bemutathatta munkáit, s nyert díjakat képeivel. Ilyen sikernek köszönhető a fürdővárosbeli szereplése is. Az V. Országos Hévízi Téli Festőtelepen díjat nyert munkája révén kapott lehetőséget a tárlat rendezésére, mely március 2-ig várja az érdeklődőket.

Már fogadja a filmrajongókat Gyenesdiáson a Liget Plex Cinema

Több évtizedes szünet után újra mozi nyílt Gyenesdiáson. A balatoni térség legnagyobb, legkorszerűbb technikával felszerelt filmszínháza idén január közepén nyílt meg a Liget plázában. Az ezen célra alkalmassá tett, immáron két évtizede funkció nélküli épületrészt pofi moziüzemi vállalkozó vette meg, s alakította ki közel 250 millió forint ráfordítással a Liget Plex Cinema mozit. Az avatóünnepségen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere emlékeztetett rá, hogy a településen az 1990-es évekig működött egy kis befogadóképességű mozi. A Liget pláza építési tervében eredetileg szerepelt vetítőterem kialakítása, amit egy vállalkozás annak idején elkezdett, de nem tudta befejezni, a cég felszámolásra került. A megvalósítás Iván László vállalkozónak köszönhető. A polgármester kiemelte: az önkormányzat elkötelezett a befektetői beruházások mellett. A mozi létesítését az önkormányzat is minden lehetséges módon segítette, s támogatják abban is, hogy jól prosperálhasson. Iván László elmondta, hogy a nézők premierfilmeket láthatnak, köztük 3d-s filmeket. A cég minden hazai filmforgalmazóval szerződéses kapcsolatban van, a fővárosi plázákkal egyidőben láthatók az új, sikeres filmalkotások Gyenesdiáson is. A mozi 10 munkavállalót foglalkoztat, a látogatókat jelenleg egy 300 férőhelyes teremben várják, mely konferenciák megtartására is alkalmas. Hamarosan megnyílik egy 120 fős befogadó képességű kisterem is. A mozi a legmodernebb digitális vetítőgéppel, hangrendszerrel felszerelt, a kényelmes fotelsorokban 16 méter széles óriás vetítővászon előtt foglalhatnak helyet a nézők. Horányi

Kiemelkedő eredmények az almádi gimnáziumban


A balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium a kezdetektől fogva „hozza” eredményeit. Diákjai – tudtuk meg Dudásné Pirik Mariann igazgatótól – rendkívüli teljesítményt nyújtottak a Best in English c. nemzetközi online angol nyelvi versenyen.

Versenylázban a kéttannyelvű gimnázium diákjai

A versenyen négy éve rendszeres indulhatnak a diákok. A 2019-20-as tanév novemberében rendezték a rangos megmérettetést biztosító versenyt, amelyen 25 (főként európai) ország 624 középiskolájának az angolt idegen nyelvként tanuló 16 462 diákja indult. A verseny szervezését az angol nyelvi munkaközösség végzi, Simon Orsolya angol nyelvi szakmai igazgatóhelyettes irányításával. A számítástechnika teremben megfelelő feltételek biztosítása mellett lehet a versenyt gördülékenyen lebonyolítani, amihez a rendszergazda (Bódog Tamás) és az informatikatanár (Kanyó Péter) kollégák közreműködése is nélkülözhetetlen – hangsúlyozta az igazgató asszony. A diákok nyelvi fejlettsége mellett szükség van a gyorsaságra is, hiszen meghatározott időn belül kell szövegértésüket és nyelvhasználati készségeiket bizonyítani. Az intézményből 17 tanuló vett részt a versenyen, s mindannyian előkelő helyen végeztek a nemzetközi mezőnyben. Bár a korábbi években is születtek kiemelkedő eredmények, a mostani túlszárnyalta azokat. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott: Óbíró Ágnes (11/A), aki Magyarországon az 1., a nemzetközi mezőnyben a 125., Tüske Laura (12/A), aki Magyarországon a 3., a nemzetközi mezőnyben a 458. helyet, valamint Pócsi Kinga (11/A), aki Magyarországon a 12., a nemzetközi mezőnyben a 975. helyet szerezte meg. A 624 iskola közül a 179. helyen végzett a gimnázium. A siker köszönhető a folyamatos magas szintű oktatásnak – mondta magyarázatként Dudásné Pirik Mariann -: új módszerek bevezetésével, korszerű tartalmakkal érhető el, hogy a diákok motivációja fenntartható legyen. Diákjaink minden évben megmérettetnek belső vizsgákon is, így könnyebben veszik az akadályokat a külső mérések (vizsgák, versenyek) alkalmával is. Számunkra fontos, hogy használható nyelvtudás birtokában fejezzék be tanulmányaikat. Visszaigazolás iskolánknak, hogy diákjaink külföldi egyetemekre is felvételt nyernek, illetve a hazai egyetemek angol nyelvű képzéseit is bátran megcélozzák és sikerrel teljesítik. Az igazgató szerint nagyon fontos, hogy a gimnázium nemcsak a humán terület fejlesztését tartja fontosnak, hanem a reáltárgyak oktatására is nagy hangsúlyt fektet. Elősegítik a diákok interdiszciplináris gondolkodásnak a megalapozását is, melyhez jó alkalom a Szegeden rendezendő Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny. Az idei év fő témája Szent-Györgyi Albert és munkássága, valamint

Retro
Még érzem Hirschmann Feri
bácsi citrom fagyijának ízét;
lelkemben őrzöm
lassan olvad el bennem
a pillanatra beállt csendben,
mint gyermekkorom emléke.

az orvosi-élettani, fizikai és kémiai Nobel-díjasok 2014-2018 között. A diákokat Pászty Gabriella (biológia), Tulipánné Takács Zita (fizika), és Mód Rudolf (kémia) készítette fel. Szép eredményekkel tértek vissza a csapatok erről a megmérettetésről is. Az iskola rendszeres résztvevője a 4 FOR EUROPE európai uniós témájú versenynek, amelyet középiskolások számára rendez az Európai Bizottság. Az idei évben az előkelő negyedik helyet szerezték meg az almádi diákok. Az online fordulóban több mint 100 csapat közül bejutottak a regionális döntőbe, a legjobb 10 csapat közé. Ott az Európai Unióval kapcsolatos lexikális tudás mellett a kreativitásukra is szükség volt. Egy tematikus napot kellett megszervezniük, bemutatva az Európa Uniót és az Európai Parlamentet diáktársaiknak. Felkészítő tanáruk Di Croce Gyöngyi történelem szakos tanárnő. A Balatonalmádi Kéttannyelvű Gimnázium az idei középiskolai rangsorban a 25. helyet foglalja el az országos listán, a vidéki gimnáziumok között a 10., s a kéttannyelvű gimnáziumok rangsorában 5. helyen végzett, a kéttannyelvű képzést is folytató gimnáziumok közül Veszprém megyében pedig az első. -s -k

Vollein Ferenc veszprémi kiállítása

Vollein Ferenc: Délután Sorrentoban
(2019)

Vízkereszt ünnepén nyílt meg Veszprémben, a Petőfi Sándor Színház előcsarnokában Vollein Ferenc Színek az égből című kiállítása. A művész negyvennegyedik önálló tárlatát az intézmény igazgatója, a Jászai Mari-díjas, Érdemes művész Oberfrank Pál nyitotta meg. A látogatók ezúttal közel félszáz alkotásomat tekinthetik meg: a balatoni témáim mellett a közönség láthatja még a szakrális, valamint a toszkán és a dél-itáliai tájak által ihletett munkáimat is. Nagy örömömre több magángyűjtemény is a kiállítóhely rendelkezésére bocsájtotta – természetesen csak a tárlat idejére – festményeimet. A veszprémi bemutatkozás egyúttal a kezdete is a 2020-as kiállítás-sorozatomnak, amely 2020. február 13-i kezdettel a Hegyvidéken, a Polgármesteri Hivatal Folyosó Galériájában folytatódik. Régi kedves ismerőseim, barátaim is közreműködnek a megnyitómon: így Gryllus Vilmos, a Kossuth- díjas dalszerző, énekes, Mohai Gábor, a Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész, valamint Szemes Péter mentor, esztéta, irodalomtörténész is, a Tündérország szerkesztője, aki majd megnyitja tárlatomat. Ez évben – balatoni festőművészként – a számomra kedves tájakra viszem el még festményeimet: így kiállításaim nyílnak a

Vollein Ferenc Tavasz Positanóban (2019)

badacsonylábdi közösségi házban, Badacsonyban, a Szegedy Róza-házban, Balatonedericsen a művelődési házban, továbbá Ábrahámhegyen, a Bernáth Aurél Galériában, de az Egerszeg Búcsú keretében a Göcsej Múzeum Pajta Galériájában is lesz egy rövid tárlatom Zalaegerszegen. Megtiszteltetés számomra, hogy az ábrahámhegyi képviselő-testület a közelmúltban olyan határozatot hozott, mely szerint a balatoni legendákat és mondákat feldolgozó festményeimmel pályáznak és vesznek részt a 2023-as, Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű program-sorozaton. Büszke vagyok rá, hogy a magyar és a balatoni képzőművészet történetében – egyedüliként – nekem van a legnagyobb ívű, balatoni mondákat megörökítő festmény-

Oberfrank Pál, Fenyvesi Zoltán, Wollein Ferenc, Kardos Ferenc és Szemes Péter a megnyitón

sorozatom, e témájú alkotásaim száma meghaladja a harmincat. Nagy hiányt pótolnak, ezért nem véletlen, hogy többségük már magángyűjtők tulajdonában van. Ennek keretében 2023-ban fél éves tárlatom nyílik a Bernáth Aurél Galériában – akkorra már mintegy ötven festményemmel. Így a tárlatom híre, alkotásaim eljutnak – a rendezvény- sorozathoz kapcsolva – szinte a világ összes országába. Szándékaink szerint erre az alkalomra egy öt nyelvre lefordított tematikus, színes képzőművészeti albumot is szeretnénk kiadni és a helyszínen árusítani a rendezvény pályázati forrásaiból.

Helytörténészek „Balathoni kerekasztala” Fonyódon

A IX. Balatoni Helytörténeti Találkozóra az elmúlt év végén Fonyód kulturális központjában került sor. A rendező Varga István könyvtáros-helytörténész és Takács Gábor szervező-ötletgazda köszöntői után elsőként Szanyi Szilvia, Fűzfő új polgármestere – s egyben a Balatonfűzfő-Litér Turisztikai Egyesület leköszönni készülő elnöke – Fűzfőfürdő kulturális értékeinek megmentéséről tartott előadást, majd a felújításra váró hajdani Klebelsberg-népiskola múzeumának és az onnan elszármazott öregdiákok egyesületének koordinátora, Makra Ernőné Tálos Judit Fűzfőfürdőről írt tanulmányát – távollétében – férje olvasta föl. Az ülés elején Deák István (Siófok), okleveles hajóskapitány, a balatoni hajózástörténet közismert kutatójának tanulmánya hangzott el a balatoni Kisfaludy gőzös első magyar származású (1850-51 közötti) kapitánya, adorjánházi Molnár Gábor (1818-1884) életének eddig ismeretlen tényeivel, kinek bakonyszentlászlói síremléke előtt tavaly október elején a Balatoni Hajósok Szent Mihály Egyesülete emléktábla avatásával és megemlékezéssel tisztelgett. Gyarmati László (Siófok) a Balatoniak lexikona címmel készülő új kötetéről szólt. Az általános balatoni témák után – szokás szerint – a vendéglátó település képviselője tartott előadást. Minczinger Katalin (Fonyódi Múzeum) a fonyódi helytörténeti egyesület két évtizedéről beszélt, majd Varga István a publikáció előtt álló könyvének témájául szolgáló 1919-es fonyódi eseményekről és a helyi zsidóság akkori sorsáról tartott előadást. Az éppen 80 évvel ezelőtt hazánkba befogadott lengyel menekültek somogyi partokon töltött háborús éveiről néhány gondolatát osztotta meg Cséby Géza (Keszthely) – előadásának második részében pedig az 1981-től negyedszázadon át virágzó, „Fonyódi Helikon” néven ismert, hazánk irodalmi életének jeles alakjai által alkotott körre emlékezett vissza. Az ebben kezdeményező szerepet vállalt Simon Ottó költőt verseivel testvére, Bürgés Györgyné Simon Márta (Hévíz) idézte meg (részletekkel az„Erdők erdeje”, illetve „Földlüktetés” című műveiből Kiss Ferenc (Szentgyörgy) megható tárogatózása mellett (többek közt a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” című dallal). A „Fonyódi Helikon” egy másik oszlopa, Takáts Gyula itteni múltjáról Varga István emlékezett meg. Az akarattyai hetedik találkozón idő hiányában elnapolt nagy ívű és kevéssé közismert dinasztikus összefüggésekre rávilágító előadását Szebellédi Ferenc (Badacsonyörs) most itt adta közre a Somogyváron és környékén használt északi parti bazaltról annak szerteágazó Árpádkori szálaival, aminek egyik végső következtetése, hogy a Somogyban nem föllelhető kőzet talán a badacsonyi partok felől hajóval érkezhetett a jelenlegi nagybereki partvonaltól jóval délebbre valószínűsíthető kikötő(k)be a környékbeli építkezésekhez. Ettől kezdve pedig keleti irányban indult el a fölszólalások sora („Balathoni kerekasztal”), s körbejártuk a partvonalat egy helytörténeti körkép erejéig: Horváth Iván (Boglár) szőlőskislaki könyvét mutatta be egy módszertani kiselőadás keretében. Kalász József (Boglár) két új könyvéről beszélt: „Gyere át! Szőlőskislaki beszélgetések”, illetve „Bugaszeg Köztársaság”, majd Orbán Zoltánné (Lelle) is új könyvét adta közre: „Balatonlelle régi képeslapokon”. Kiss László (Szemes) „A Częstochowai Fekete Madonna kegykép tiszteletének elterjedése a déli Balaton-parton” című előadása szintén a II. világháborús lengyel menekültek fenti témájához kanyarodott vissza a nyolcvanadik évforduló kapcsán, s számos elismerő hangot váltott ki. Szűcs Gáborné (Zamárdi) vetített képekkel a zamárdi régi temetőben barangolva a község történetének különös alakjait idézte föl, aztán Szakáli Anna (Zamárdi) jelenleg több szálon is folyó kutatásait mutatta be (Zamárdiban született papok életútja, zamárdi civil szervezetek és tevékenységük 1990-től 2019-ig, a zamárdi plébánia története, vagyis Historia Domus, Piller Dezső tanár úr levelezésének feldolgozása). Töreky András (Nemesvita) ezúttal a Sió 1901-es szabályozásának egy nemrég fellelt, még kiadatlan fényképalbumát (hajdan néhai özv. Nagy Endréné Berecz Katalin birtokában, Ederics, Afrika-Múzeum) vetítette le. Ránky Péter (Akarattya) községe régóta várt helytörténeti könyvének jelenlegi publikációs kilátásait vázolta. Csiszár Miklós (Veszprém) a 100 éve elhunyt Tölcséry Ferenc veszprémi főgimnáziumi tanárról a Veszprémi Szemle 2019. évi 2. számában megjelent tanulmányát népszerűsítette. Bocsor Ágnes (Füred) a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület 25 évét mutatta be – előadását a Füredi História több számának ajándék példányai kísértek. Tóth Attila (Füred) pedig Pálóczi Horváth Ádám zeneköltőről, s házáról szólt, illetve néhány személyes ereklyét hozott el. Németh Ferenc (Szepezd) Szepezd krónikájának vadonatúj III. kötetét is láthattuk, illetve a Balatoni Helytörténeti Találkozók történetében először Pálköve történetének két szeletébe is bepillanthattunk: Lehoczkiné Fekete Emese festőművész (Pálköve) jóvoltából a vöröskő parti berakodója és környéke múltjába az utóbbi három évtizedben, illetve Kerecsényi Zoltán (Pápa) Bajcsy-Zsilinszky Endre pálkövei tartózkodásának nemrég publikált krónikájába és fényképalbumába – távollétükben küldött anyagaikat Takács Gábor ismertette. Hangodi László (Tapolca) a vulkáni szőlőhegyek borvidékének zsidó nagykereskedőit bemutató dolgozatának szövegét Fonyódra is elküldte. Tar Ferenc (Keszthely) a Festetics családról közvetlen publikálás előtt álló új könyvéről tartott előadást: „Egy arisztokrata család mindennapjai”, s végül Huszár Mihály (Máriafürdő, Marcali) „A balatonmáriafürdői Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria elmúlt 10 éve” című felszólalásával egy igen színes balatoni helytörténeti körutazás zárult, melyen mintegy félszáz történész és érdeklődő vett részt. Takács Gábor