Category Archives: Kultúra

Diótörő – Siófokon

A siófoki Diótörő Balett Egyesület 1995-ben alakult. Eredményekről, célokról Trunk Zsuzsa és Bacsó Gabriella vezetőkkel beszélgettünk.

Egyesületünket azzal a céllal hoztuk létre, hogy társaságba tömörítse azokat a szülőket, pártoló és tiszteletbeli tagokat, akik fontosnak tartják, hogy a balett iránt érdeklődő gyermekeik minden szakmai követelménynek megfelelő, magas színvonalú oktatásban részesüljenek Siófokon. Alapító szülőként nagy szerencsének tartom, hogy közösen kezdhettem az egyesületi munkát művészeti vezetőnkkel, Bazsó Gabriellával, akivel azóta is együtt dolgozunk – mondta Zsuzsa néni, ahogy a gyerekek is szólítják. – Az oktatás speciálisan a balettre épül, vagy más táncos műfaj elemei is megtalálhatók a képzésben? – Klasszikus balettre épül az oktatásunk, mint legösszetettebb módszer. Mellette graham, art jazz és limon technikát tanulnak növendékeink. Koreográfiáink ezekre épülnek a klasszikus és modern balett jegyében – magyarázta Gabi néni, azaz Bazsó Gabriella művészeti vezető. – Balettmesterük, Bazsó Gabriella Pécsről érkezett. Szakmai felkészültsége bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy több mint 25 éve nagy érdeklődés övezi az egyesület munkáját. Sikeresen szerepeltek Országos Táncművészeti Fesztiválokon is. – Egyesületünk életének első 8 évében fontosnak tartottuk a versenyzést. Szerettünk volna visszajelzést kapni a szakmától, hogy jó úton indultunk-e elmagyarázta Trunk Zsuzsa -: rendkívüli sikerekkel léptünk fel évente országos táncművészeti versenyeken. Klasszikus és modern balett kategóriában nyertünk első díjakat gyermek-, junior- és ifjúsági korosztályokban is. Színvonalas oktatásunk elismeréseként Bazsó Gabriella 2003-ban balett pedagógus nívódíjat kapott a Táncpedagógusok Országos Szövetségétől. Felkérést kapott továbbá az elnökségi tagságra is, és versenyzőből átkerült a szakmai zsűribe. Azóta a legfontosabb a műhelymunkánk és saját előadásaink szakmai színvonala. Növendékeink átlagosan 10-12 évet töltenek a balett- technika elsajátításával. Jelenleg 85 fővel öt korcsoportban, heti két alkalommal zajlanak a foglalkozások. A lemorzsolódás szerencsére minimális. Arról, hogy a fiúk mennyire érdeklődnek, Bazsó Gabriella elmondta, nagyon kevesen választják elfoglaltságnak ezt a műfajt. Jelenleg mindössze ketten vannak a lányok mellett, ügyesek, erősek és nagyon koncentráltak. – Nagy büszkeségükre van egy tőlünk indult és táncművész végzettséget szerzett férfi táncos.A táncművész szakmát választó növendékek az órákon készülnek a felvételire. Nehéz, de gyönyörű pályát választottak maguknak, akik Siófokon ismerkedtek az alapokkal. Mindegyikükre büszkék, s kölcsönösen tájékoztatják egymást az eredményekről. – Legnagyobb öröm, hogy mára már egykori növendékek kislányai járnak hozzánk. A felnőtt csoportban pedig néhány szülő is tanítványunk lett. Mint minden egyesületnél, nálunk is az egyesületi tagdíjak és az óradíjak biztosítják működésünk anyagi feltételeit. Próbáink és színpadi előadásaink a Kálmán Imre Kulturális Központban zajlanak. A jelenlegi szabályok november óta sajnos nem teszik lehetővé óráink megtartását. Nem vagyunk sporttánc, illetve alapfokú művészeti oktatás sem. A gyerekek gyakorló videókat kaptak otthonra. Ezek úgy készültek, hogy elkerüljük a sérülést, illetve nem kell hozzá nagy tér. Bármikor használhatják, és mellette a szabad improvizáció is meg felelő a jelenlegi helyzetben. A Diótörő Egyesület gyakori fellépője a városi rendezvényeknek. Minden városi felkérésnek eleget tesznek, ám a negyed százados évforduló hivatalos megünneplése a járvány miatt elmarad, noha a táncosok lelkesen készültek, együtt tervezték a gálát. A „diótörős” családok továbbra is támogatják az egyesületet, s várják a fellépés lehetőségét. Mi több: a 25 órás rekordkísérletüket sem adják fel. Továbbra is legfontosabb célkitűzésük, hogy hozzájáruljanak a jövő generációjának egészséges testi és lelki fejlődéséhez, valamint lehetőséget és magas szakmai színvonalú előképzettséget biztosítsanak minden tehetségnek. Berlinger Ágnes

Szellemes és vonzó kampány a SEAT-nál

A Ring-Autó Veszprém SEAT-kínálatával olyan ajánlatokkal várja az érdeklődőket, melyek fölött érdemes családi kupaktanácsot tartani. Az évindító kampány (a ReStart) a 2020 végére elegáns ráncfelvarráson átesett Ateca és az Arona modellpalettára vonatkozik.

Lapunk ezúttal az Arona nullkilométeres Reference tesztautójával járta a Balatonfelvidéket. A kocsit 2018-ban már bemutattuk, s élményeink kedvezőek voltak is, most is. Jóllehet az autóban a lehető legtöbb biztonsági berendezés vigyáz reánk, mégis az az érzésünk támad, hogy egy „hagyományápoló” modellel van dolgunk. Miért is? Mechanikusan állítjuk az üléseket, a műszerfal jellemzően analóg, a kezelőszervek tradicionálisak. Mégis éppen ezek teszik vonzóvá azok számára, akik nem űrhajóba, hanem „klasszikus” autóban akarnak utazni. Persze a műszerfal középső konzoljának kijelzője eszünkbe juttatja, hogy ravasz módon becsempészték a XXI. századot, de csak annyira, az ne legyen zavaró. A „kütyük” kedvelői sem maradnak tétlenek, ha kedvük szottyan egy kis „műszerfali szörfözéshez”. Most azonban a fentieknél is sokkal megragadóbbak az árak, melyek felszereltségtől (Arona Reference és Style) és vásárlói szegmenstől (magán, kamarai) függően meghaladhatják az egymillió forintot is. Az Ateca esetében a Style, az Xperience és az FR kínál rendkívül széles palettát (fűthető első ülések és kormány, tolatókamera, vezeték nélküli mobiltelefon- töltés, panoráma üvegtető stb.) hasonló kedvezménnyel. Az érdeklődők a tesztvezetés lehetősége során bőséges információt kaphatnak a SEAT modellekre vonatkozó kedvezményekről a veszprémi Ring-Autó Kft.-nél (Észak-keleti útgyűrű 18., tel.: +36 30/749-1299, nyitva H-P 8-17 ó, Szo: 8-12 ó). (Zéa)

Megalakult a Keszthelyi Kultúrkör

Keszthely kulturális életéről való közös gondolkodás és cselekvés céljával új közösség jött létre, Keszthelyi Kultúrkör néven. A Balatoni Múzeumban megtartott alakuló találkozón az önkormányzat és kulturális intézményei, továbbá a Helikon Kastélymúzeum, valamint a város turizmusával foglalkozó szervezetek képviselete vett részt. A kitűzött feladatok közt lett számba véve a kulturális stratégia alakítása, rendezvények összehangolásának elősegítése szoros együttműködésben. Nagy Bálint polgármester kiemelte az intézményközi munkával való új lehetőségek jelentőségét, amivel térségi és országos programokhoz való csatlakozás is megalapozható. Szó esett a „házon” belüli rendszer további bővítésének szándékáról, számítva az egyetem, a majormúzeum, az egyházak és a civilek bekapcsolódására. Mint elhangzott, a Balaton számára fontos kisugárzást jelent, hogy 2023-ban Veszprém viseli az Európa Kulturális Fővárosa rangot. A térségi programokhoz Keszthely csatlakozott, a részvétellel nem csak egy esztendőre szóló kínálati fejlesztést kívánnak megvalósítani. A rendezvényen mutatkozott be Kovács Szabolcs, aki polgármesteri turisztikai tanácsadóként folytatja ez évtől Keszthelyen a szakmai munkáját. Ezt megelőzően a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetői tisztségét töltötte be. Nevéhez számos megvalósított projekt kapcsolódik, innovatív szakmai tevékenységéért több országos elismerésben is részesült. Keszthelyi feladatai között szerepel a város turisztikai versenyképességének növelése a köz- és a magánszféra, valamint a turisták és a lakosság érdekeinek összehangolásával. A városban kezdődő fejlesztések koordinálása, piaci bevezetésének elősegítése is kiemelt feladata lesz, s ugyanígy a térségi, regionális és országos szintű szakmai kapcsolatok, együttműködések szervezése, továbbá a szálláshelyek tevékenységének támogatása, Keszthely imázsának építésén keresztül.

Búcsú Veszely Jelena szobrászművésztől

A közelmúltban, 103 éves korában eltávozott közülünk Veszely Jelena szobrászművész, aki emblematikus alakja volt a nemzetközi és magyar kortárs művésztársadalomnak. Mi, Balaton környékén élő művészek is mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy a Tihanyban élő és alkotó, örökké derűs szeretett kollégánkat ezután nem köszönthetjük köreinkben. Az ő törékeny lénye, egyénisége, méltósága, szakmai tekintélye mindenkor tiszteletet parancsolt, mert Jelena egy jelenség volt! Ha művészek körében megjelent, oda kellett rá figyelni, okos szavaira, állandó izzásban lévő egyéniségére, korát meghazudtoló szenvedélyességére, öltözködésére. Soha nem láttam szomorúnak, mindig bizakodó, optimista volt, még akkor is, amikor lánya kíséretében már támaszra szorult járásában a budapesti Epreskertben, nagyszerű kiállítása megnyitóján. A XX. század magyar történelmét végigkísérő életútja olyan bölcsességgel és tapasztalattal vértezte fel, amit a művészetében és a mindennapjaiban is használni tudott. 1917-ben az Osztrák- Magyar Monarchia horvátországi részén, Ljaskovica településen született, ahol akkor horvátok, magyarok és svábok is éltek. Apácazárdában tanult, ott érettségizett. A Zágrábi Zeneművészeti- és a Képzőművészeti Akadémiát zongora, illetve szobrász szakon egyszerre végezte. A kor leghíresebb szobrásza, Ivan Mestrovic volt a mestere. Ezután honosította diplomáját Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán. Házasságkötés, menekülés, gyerekszülés – mondta egyszer. (Három lánya született) A II. világháború döntötte el, hogy a szobrászat felé fordult. Így nyilatkozott erről: „A szobrászathoz erő kellett, ami nekem megvolt, mert gyerekként teniszeztem, sportoltam. Szerettem a kétkezi munkát, nem számított, akármilyen nehéz volt, kalapáltam rézbe, ezüstbe, sárgarézbe, követ is faragtam, még alumíniumot is formáztam.” Természetes szinte, hogy művészetének központjában az érzelem állt; az emberábrázolás, a férfi-nő, az anyagyermek kapcsolat, a család. Szobrászatának, főleg kisplasztikáinak visszatérő témája a harmónia, a mozgás, a statika és a dinamika ellentétpárja, nyújtott formaalakítással megjelenített figurákkal. Rajzai, akvarelljei is erőteljes, reá jellemző mozgásfázisok. Hosszú életének titka egyik megnyilvánulásából derül ki igazán. „Abszolút harmóniában vagyok önmagammal, mert mindig mindent elfogadtam a sorstól amit adott, és elfogadom ma is. Az ember ugyanis nem tudja elkerülni a sorsát; – nem tudjuk, hogy sorsunk van-e, vagy mi alakítunk mindent, mi az a rajtunk kívüli valami, amit nem lehet leírni, megmagyarázni, kiszámolni…” Az én sorsom úgy hozta, hogy az utóbbi 25 évben kerültem közelebb hozzá. Örömmel kaptam fel a telefont, mikor hívott és meghallottam kislányos hangján: „Szervusz rokon!”, mindig így szólított. Hiába mondtam számtalanszor viccesen, Jelena ez nem így van, Te Y-os vagy, patrícius, én I-vel írom nevemet, mert plebejus vagyok. Nagyot kacagott mindig ezen, de minden találkozásunkkor ezt eljátszottuk. Megelevenedik előttem, amikor balatonfüredi kiállításom megnyitóján a körülöttem karéjban állók szétnyíltak, megjelent Ő, 90 évesen, merész, vidám szettben, nagy pink színű napszemüvegben. Őszinte nevetéssel ölelt át, úgy gratulált. Eszembe jut csodálatos életműkiállítása a veszprémi múzeumban, 2012-ben, a 95. születésnapján. A népes műpártolókat zongorajátékával kápráztatta el, majd a hatalmas tortát személyesen szeletelte és adta kézbe barátainak. 2015-ben, amikor a szobrásztársadalom tisztelgett az Epreskertben nyílott tárlatán munkássága előtt, érezhető volt, hogy már egészsége megromlott. Még öt évig szeretetben, családja körében élt és sokszor tihanyi nádtetős műterméből tekintett arra a festői világra, amelyet szívébe zárt. Még erejéből telt, hogy 2019-ben szeretett közönségével találkozhatott várpalotai kiállításán. Drága Jelena, „kedves rokon”, a balatoni művészek nevében búcsúzom Tőled, búcsúzik és könnyezik a tó. Kívánom, hogy napkorongjának fénye ragyogja be égi műtermedet. Szerencsés embernek tartom magamat, hogy ismerhettelek és találkozhattam Veled. Telefonhívásod nagyon hiányozni fog, de amíg élek, mégis várom. Nyugodj békében. Veszeli Lajos festőművész fotó: Szabó Péter

Keszthelyi diáklány lengyel fesztiváldíja

Kádár Viktória dr. Cséby Géza (balról) és Bánhiai Tamás társaságában

A Győrben online megtartott XIV. Lengyel Zenei Fesztiválon szerzett díjat zongorajátékával Kádár Viktória, a keszthelyi Csány-Szendrey Általános Iskola 5. osztályos tanulója. A városi Festetics György Zeneiskola zongora tanszakos növendéke a fiatal tehetségek körében hagyományos rendezvény 13 fős nemzetközi mezőnyében aratott sikert, honfitársai mellett orosz, szlovák és cseh résztvevők között. A szakmai bizottság négy kategóriában ítélt oda díjat, Kádár Viktória Chopin, Asz-dúr Impromptu Op.29 szerzeményének előadásával a „Lengyel mű legjobb előadásáért” elismerésben részesült. A díj átadására a zenei tanulmányait folytató keszthelyi intézményben került sor a minap szűk körben, de sajtónyilvánosság mellett. A diáklányt családja társaságában köszöntötte Bánhidai Tamás zeneiskola igazgató, szólt különleges tehetségéről, melynek gondozója Babos Judit. A fesztivál küldetéséről Lengyelországot Keszthelyen tiszteletbeli konzulként képviselő Cséby Géza beszélt, s méltató szavak kíséretében adta át a díjat. Kiemelte, hogy Kádár Viktória a teljesítményével hírnevet szerzett iskolájának, városának, gazdagítva a zeneművészeti életet.