Category Archives: Kultúra

Badacsonytomaji versek

A helyi kötődésű irodalmat ünnepelték a minap Badacsonytomajon Péntek Róbert, Bujdos-óra címmel megjelent verseskötetének bemutatásával. A programra a városháza Rózsakő termében került sor. A szerző több mint 100 költeményét tartalmazó kötetét a település önkormányzatának támogatásával az idei Ünnepi Könyvhétre adta ki a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület. A műsoros eseménnyel együtt Sipos Eszter illusztrátor és Somlósi Blanka, a kötet címlapképének alkotója munkáiból a helyszínen kiállítás nyílt.

Tálos Ágota Válogatás című kiállítása Földváron

Tálos Ágota mostani kiállításának címe: Válogatás, mert a kiállított művek témában, technikában és időben is eltérő keresztmetszetet nyújtanak. Falra kerültek olajfestmények, pasztellképek, különböző technikával készült grafikák, akril és olaj plakátok, valamint különös faktúrájú, kollázsszerű absztrakt művek. Valóságos és virtuális utazások színhelyei és hangulatai elevenednek meg, sokféle emlék, élmény, érintettség, inspiráló természeti benyomások és emberi karakterek válnak láthatóvá és megélhetővé. Tálos Ágota fő témája a tájkép. Ki gondolná, hogy ez az alig 400 évre visszatekintő műfaj rövid története során mennyi változáson ment keresztül? Leonardo da Vinci a festészetről írt hosszas értekezésében ugyan már a reneszánszban részletes leírását adja a tájelemek megfestésének, de óva int attól, hogy a festő egyéb téma hiányában főszereplővé tegye művén a tájat. Hogy hol is tart ma a tájkép, annak jó összegzői Tálos Ágota e műfajhoz tartozó művei. Képei nem realisták, de nem nélkülözik a realitást. Nem tisztán impresszívek, ugyanakkor benyomásokból, intuitív megérzésekből táplálkozók. De azt sem lehet mondani, hogy csupán expresszívek lennének, mert a belső képvalóságot, a tudattalanban tárolt képeket a táj átélt képeivel hozza összhangba. Innen tájképeinek könnyedsége és nyitottsága: a realitás, a külső, de gyors benyomások és a belső tájképek rétegeinek egymáson lebegtetése okán. Ugyanez a lebegtetés teszi titokzatossá portréit is, amelyek közül a „Nő absztrakt ingben” című, díjnyertes alkotása is szerepel a tárlaton. Leonardo szerint a portré mindig a külső vonások ábrázolása és a belső karakter megjelenítése. A modell „kibenlétének” fürkészése során a művész átszűri a másik emberről való megérzéseit a saját racionális elképzelésein, emberismeretén, emlékein, ugyanakkor arcvonásait is igyekszik rögzíteni. Tálos Ágota egyik legszebb sorozata számomra egy tájkép sorozat, ami az Improvizációk Zamárdi-Kőhegyről címet viseli. Tálos Ágota azonban lelkét nem csupán a festményeibe, de egy alkotótelep, a Zamárdi-Kőhegy alkotótelepnek a működtetésébe is beleteszi. Ahogyan keze, rajzi eszközei, illetve ecsetje nyomán élő és élhető tájjá lesz a táj képe, úgy válik az alkotás igazi színterévé a professzionális művészek számára évről évre, immáron 9. éve ez az általa alapított alkotótábor. Összegzésként, ha megkérdezem magamtól, hogy mi az, ami a jelen kiállítási Válogatás műveiben közös, akkor elsőként a művekből áradó életszeretetet, erőt, lendületet, impulzivitást kell említenem, a világ éppen adott szegmensére történő őszinte és nyitott rácsodálkozást, amely talán minden művészi cselekedet elsődleges feltétele. Részlet Lieber Erzsébet képzőművész beszédéből /Elhangzott a kiállítás júliusi megnyitóján/

Textilszobrászat és hamuban sült pogácsa

A Tájházi Szerdák rendezvény sorozat egyike Balatonkenese egyedi programjainak. Szerda délelőttönként a Közművelődési Intézmény és Könyvtár munkatársai lelkes, ügyes, önkéntes segítőikkel a Tájházba várják a gyerekeket kézműves foglalkozásokra. Munka közben helytörténeti érdekességekről, a Tájházban fellelhető tárgyakról, eszközökről is hallgathatnak egy kis előadást.

Minden ilyen alkalom tematikusan épül fel: az idei első ilyen tájházi szerdán az origami, a rajz és gyöngyfűzés mellett textilszobrászkodtak a kicsik és nagyok. A Magyarországon viszonylag újdonságnak számító holland textilszobrász Paverpol technikát Török Krisztina hozta el Kenesére. A Josefine Roodes képzőművész által feltalált Paverpol egy speciális ragasztó-keményítő anyag, mely teljesen ártalmatlan, környezetbarát, felügyelettel még a legkisebbek is dolgozhatnak vele. Levegőn szárad, műanyagokon kívül mindenre tapad, adalékanyag hozzáadása nélkül. Az alkotásnak a képzelet szab határt. Öko-kézműveskedésnek is nevezhetjük, hiszen mindenféle, a háztartásban megtalálható – akár hulladék – anyag felhasználható a művekhez. Többek között hullámkarton, kagylóhéj, régi póló csipke és fa kombinációból álltak a szebbnél szebb képek, amiket Krisztina hozott mintadarabnak. A sok gyerkőc munkálkodását látva felnőttként is lehetetlen volt megállni, hogy ne kezdjünk bele mi is legalább egy saját medál elkészítésébe. Akrilfestéktől elkezdve sokféle anyaggal színezhetőek a remekművek 24 óra száradás után, amit hajszárítóval gyorsítottunk meg. A második alkalommal, július 3-án „ÍGY ÉLTEK RÉGEN – a házban” témakörben fa tüzelésű kemencében sült pogácsa készítéssel, rajzfoglalkozással (régi háztartási eszközök: szita, vasaló, edények) , gyöngyfűzéssel (zöldségek, gyümölcsök), fakanálbáb fabrikálással várták a szervezők a kenesei ifjúságot. Erre az eseményre is igen sok gyermek volt kíváncsi, a jó hangulatú délelőttön a felhasználandó fakanál és a pogácsa is mind elfogyott. Németh Sándornét, a Tájház vezetőjét sok kíváncsi szempár figyelte, hogyan dagasztja, hajtogatja, formálja a tésztát, magyarázza a pogácsakészítés trükkjeit. A gyerekek számára kissé hos – szú kelesztés után kedvükre szaggathatták, díszíthették szezámmaggal és sajttal, miközben Kerti Teri néni – szinte egész Balatonkenese óvónénije – vezetésével az árnyékos udvaron elkészültek a színes fakanálbábok. A lányok csinos, a fiúk inkább sportos ruhákat ragasztottak rájuk, volt olyan, aki egy focilabdába öltöztette remekművét. A következő alkalommal „Minden, ami repül” témában gyöngyöt fűzni, origamizni és hímezni lehet majd július 17-én 10 órától a Balatonkenesei Tájházban. A programra csoportok előzetes bejelentkezését is várják. Peresztegi Virág

Bővítik a térfigyelő kamerarendszert Keszthelyen

Nagy Bálint, Keszthely alpolgármestere és Horváth István városi rendőrkapitány a közbiztonság további fokozásáról szóló újabb közös technikai fejlesztés indításáról tartott tájékoztatót a minap. Önkormányzati részről az alpolgármester elmondta, hogy a képviselő-testület anyagi erőt biztosítva elfogadta a közterületi kamerarendszer bővítését célzóan a legutóbbi ülésre előterjesztett javaslatát. A szakmai egyeztetéssel összeállított anyag alapján kiviteli terv készül, melyre 2,5 millió forintot biztosítanak a költségvetésből. Jelenleg mintegy 30 köztérfigyelő kamera működik a város forgalmas helyein. A bővítési terv további 18 kamera felszereléséről szól, helyszínként a városba bevezető utakat, autóparkolókat, gyalogos forgalmú, valamint jellemző illegális hulladéklerakó helyeket jelölve. Az újabb technikai rendszerben telepítésre kerülő kamerák közül 10 rendszámfelismerő lesz. Nagy Bálint hangsúlyozta, hogy a jellemző jó közbiztonság mellett annak fenntartása érdekében elengedhetetlen a fejlesztés, ami a helyieket és a vendégeket egyaránt szolgálja, biztosítva a köznyugalmat. A technikai rendszer kiviteli tervei szeptember végéig készülnek el, a legkorszerűbb eszközöket szerzik be, a rendszer kialakításánál figyelemmel a további bővíthetőségre. Mindezeknek megfelelően rendelnek a munkákhoz anyagi forrást. Horváth István a kamerás figyelés fontosságának példájaként szólt arról, hogy a meglévő technikának köszönhetően korábban két közterületi jogsértő cselekmény elkövetőjét tudták rövid idő alatt felderíteni, bizonyítani az eset tényét és körülményeit. Mindez nagyban megkönnyítette a nyomozás eredményre vezetését. Ugyanakkor a technikai biztosítás jelentős visszatartó erő a bűnelkövetésekkel szemben. A kapitány arról is beszélt, hogy jelen helyzetben a nyári forgalom mellett sem a feladatok sodrában kell dolgozni a rendőröknek, így van kapacitás arra, hogy hangsúlyt fektessenek a megelőzésre, részt vegyenek a technikai fejlesztést célzó munkában. A város által vállalt ilyen jellegű támogatásért köszönetet mondott az önkormányzatnak. H. Á.

Könyves napok Siófokon

„Élelem minden, ami táplál” (A. Dumas)

Az idei 90. Ünnepi Könyvhét Budapesten, a Duna-korzón június 13-17. között került megrendezésre. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete ez alkalommal is a kortárs magyar irodalom legújabb könyveit ajánlotta az érdeklődőknek. Kétnapos rendezvénysorozattal tartott Könyvnapokat a siófoki BRTK Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Laki Judit, az intézmény igazgatója az idei rendezvényekre is fiatal írókat hívott meg. Az első napon Barlog Károly E -című könyve került bemutatásra. Érdekessége, hogy a versek és monológok zenei aláfestéssel hallgathatók. Másnap a Karinthy-szobor előtt két fiatal szerző, Barkas Balázs és Vaskó Norbert mutatkozott be. Este 9-kor indult az Irodalmi hajó, amelynek vendége volt Cserna Szabó András író. A Siófok katamarán vendégei „Az abbé a fejével játszik” címmel meghirdetett író-olvasó találkozón Cserna Szabó életpályájával és író munkásságával ismerkedhettek meg. Beszélgetőpartnere Barlog Károly volt. Az író 1997 óta rendszeresen publikál. Novellák, esszék, gasztronómiai írások jellemzik munkásságát, a gasztroirodalom egyik képviselője a hazai könyvpiacon. Az esti beszélgetés alkalmával érdekes történeteket hallhattunk tőle családjáról, valamint könyveinek szereplőiről. A gasztronómia és az ún. trágárság elfogadása érdekes érvelésekkel került megvitatásra. A mai irodalom sok mindent elfogad, ami korábban nem jelenhetett meg egy könyvben. Példa rá, hogy 2016-ban Bob Dylan zenész kapta az irodalmi Nobel- díjat, akinek az általa írt szövegekben igencsak fellelhető a trágárság. A hivatalos indoklás szerint a amerikai zenei hagyományok megszólaltatása miatt kapta a jelentős díjat. Az első gasztroirodalmárnak az idősebb Alexandre Dumas tekinthető, aki nagy szakács hírében állt. Élete főművének tekintette a Nagy Konyhaszótár c. munkáját, amelynek kiadását már nem élhette meg. Cserna Szabó András idén a Mérgezett hajtű c. könyvével jelent meg a könyvhéten. Korábbi könyvei: Ede a levesben, Levin körút, Puszibolt, Az abbé a fejével játszik… és még sorolhatnánk. A kellemes esti hajókázást Démuth Réka siófoki festőművész képei színesítették, aki a program alatt rajzával is megörökítette a két írót. Berlinger Á.