Category Archives: Kultúra

Az egyesületek közösségeket építenek

Negyedszázados a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület

25 éves a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület

Kiállítások, gyűjtemények, sírok felfedezése, emléktáblák állítása, honismereti séták, rendezvények sora áll a 25 éve alakult Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület tevékenységi listáján. Szervesen kötődik hozzájuk a Füredi História című periodika is. Az egyesület Györgyné Juhász Katalin könyvtárvezető ösztönzésére 1994 decemberében alakult huszonhat fővel. Ma hetvennél is többen vannak, s más-más végzettséggel, nézettel, de azonos célú elkötelezettséggel folytatják munkájukat. Soraikban ismert, és városi kitüntetésekkel elismert tagok is vannak, s feladatukat térítésmentesen végzik. A Vaszary-villában tartott jubileumi ülésen Hári Lenke alpolgármester olvasta fel Bóka István köszöntő levelét, melyben hangsúlyozta az egyesületek közösségépítő szerepét: „Szolgálatuk haszna naponta jelentkezik, s nélkülük nincs stabil jelen, s nem épülhet stabil jövő sem.” Az egyesületet a helyi értéktár bizottság nevében Molnár Judit önkormányzati képviselő köszöntötte, majd díszoklevelet adott át Budáné Bocsor Ágnes jelenlegi elnöknek, aki öt éve fogja össze a város határain túl is elismert egyesületet. A fórumon jelentette be Molnár Judit, hogy az egyesületet is felvették a városi értéktárba. Az egyesület 2011 óta Elek Miklós, majd Baán Beáta vezetésével adja ki a Füredi Históriát, mely színvonalas várostörténeti kutatómunkákat jelentet meg évi három alkalommal. A honismeret a nemzettudatunk környezetvédelme – mondta köszöntőjében a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke, Márkusné Vörös Hajnalka, aki azt is hangsúlyozta, hogy a 2023-as Európa kulturális fővárosa (Veszprém) cím megköveteli a civil szervezetek együttműködését. A helytörténészek régi vágya rövidesen teljesül: saját, felújított épületet kapnak a Kossuth utcában. Zéa

Mesélő üvegek Hévízen

Üvegek kiállításával kezdődött el a hévízi Muzeális Gyűjtemény téli tárlata, a látnivalók február 4-ig várják az érdeklődőket. A kiállítás hazai magángyűjteményekből mutat be válogatást. A míves likőrös üvegektől egészen az egyszerű kocsmai porciósokig színes válogatás látható. Megjelenik az üveggyűjtés egy különleges szelete is, a szódás vagy szikvízipar területe. Ezek a tárgyak egy külön univerzumba kalauzolják a látogatókat. Fürdőváros lévén a tárlatból nem hiányozhatnak a fürdőkúra poharak sem, egyediségükkel a díszüvegek különleges csoportját képezik, és mesélnek a régi korok fürdőéletéről. A tárlat megnyitójának résztvevői egy filmet is megtekinthettek az üveggyártás, fúvás folyamatairól, mindezek érdekességeiről beszélt a látnivalók közt kalauzolva Pattantyús Gergely üvegtervező, iparművész. Kísérőműsorban pedig „megszólaltak” az üvegek: Gombos László, a keszthelyi Festetics György Zeneiskola ütőhangszer tanára poharakat fakasztott dallamokra. A két részből álló kiállításon rendszerezve tekinthetők meg enteriőrök környezetében az általánosan használt üvegféleségek, tárlókban pedig a csomagolási szerepet betöltő italos, háztartási szeres és egyéb anyagok régi üvegei, valamint a szódás üvegek. A közel 1000 üvegtárgy bemutatásával sorozat indult el. A jövő év tavaszán a Boldog Békeidők Hévíze programhoz patikaüvegek kiállítása fog kapcsolódni, s egy újabb témakörben az év végén lesz még egy tematikus üvegkiállítás. Horányi

Veszprém, az UNESCO zenei városa

Veszprémi látkép

Lapunk is megírta, hogy 2023-ban az északi part egyik kiemelkedő központja, Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. Több fórumon is elhangzott, hogy a rendezvények nem csupán a megyeszékhelyre korlátozódnak, hanem azokba bevonják a teljes Balaton régiót is. Lapzártánk előtt juttatta el szerkesztőségünkbe az alább olvasható levelet Veszprém megyei jogú város polgármestere, Porga Gyula. Ebben egy újabb örömhírt közöl, mellyel ha jól sáfárkodunk, mindenki csak épülhet, szellemileg-lelkileg gazdagodhat. A Balaton régió nevében is gratulálunk Veszprémnek! Az UNESCO által alapított díjat Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa címmel és az UNESCO kreatív városok hálózatának tagságával érhette el. Az alapító tagok között olyan nagyvárosok szerepelnek, mint például Liverpool, a Beatles városa, Mannheim, amely a Popakademie, Európa egyetlen könnyűzenei egyetemének otthona, a kolumbiai főváros, Bogota, a reggae fővárosa, a jamaikai Kingston, Sevilla, a flamenco hazája, Bologna és Kansas City, illetve a szűken vett régióból a lengyel Katowice, a cseh Brno és szintén most került be a szerb Vranje. Ezt a sort erősíti Veszprém. Mi nem elsősorban egy-egy világszerte ismert zenekarral vagy eseménnyel büszkélkedtünk, hanem a zene társadalmi összefüggéseivel. Arra, hogy Veszprém zeneszerető város, azaz számunkra nem csak a profik, a nagy nevek, a tömegesemények a fontosak, hanem az, hogy a zene mennyire része a mindennapoknak, hányan játszanak amatőrként vagy kedvtelésből hangszeren, hogyan épít a zene közösségeket, tölti meg tartalommal a város lakóinak mindennapjait, hogyan használjuk az oktatásban, a szabadidő színvonalas eltöltésében. Persze az Utcazene Fesztivál, a VeszprémFest, az Auer fesztivál jó okot adnak a büszkeségre, de ennél mélyebbre ásunk. Mi nem egy-egy műfajt, nem egy-egy eseményt, hanem magát a zenét, mint az emberek és közösségek közötti kommunikáció eszközét emeltük ki. A részvétel a stratégiánk kulcsgondolata – részvétel, mindegy, hogy milyen szerepben, milyen műfajban, milyen életkorban, mert a zene a társadalom és az egyén szintjén is rengeteget tesz hozzá az élethez. Ezért szeretnénk a zenélést elősegítő közösségi helyszíneket létrehozni, zenetanulást ösztönözni, inspiráló eseményeket a városba hozni. Egyszóval: a bázist szélesíteni, aminek egyébként egyenes következménye, hogy ha a piramis alapja széles, akkor a csúcsa is magasabbra törhet, tehát a legmagasabb szintű produkciók nőhetnek ki a tömeges részvételből hosszútávon. Nem mellesleg a város gazdaságát, turizmusát is fejleszti és jól illeszkedik az Európa Kulturális Fővárosának gondolatához is. Zatkalik

Almádi tökfesztivál – jövőre jubilálnak

Tök jó buli volt az almádi tökfesztivál

Idén is igazi bulihangulat jellemezte az október végi almádi tökfesztivált, mely jövőre lesz húszéves. Az eseményt szervező Nők a Balatonért Egyesület Balatonalmádi csoportja (NABE) számos programmal várt minden korosztályt.

Ragyogó őszi napsütésben, barátságos hangulatban köszönthette Eősze Beáta, a NABE helyi csoportvezetője a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár lépcsőjén a vendégeket. Már kora délután javában fúrták-faragták a tököket a lelkes résztvevők. Volt, aki sündisznót, más rémalakot készített, használtak terméseket, dobozokat és festékeket is. Egészen egyedi megoldások születtek, így aztán a zsűrinek ismét nehéz dolga volt. A faragás mellett édes és sós tökös süteményeket lehetett kóstolni, túrós, kókuszos, kávés, barackos, almás piték, rétesek és golyók, valamint többféle tökmagos pogácsa, ropogtatnivaló terítette be az asztalokat. A gyerekeket kézműves foglalkozás, tökös mesekuckó, óriás NABE társasjáték, tökruha kölcsönzés és a Cimbora klub várta, fellépett Szelle Szilárd énekes, a Pannónia parkolójában pedig vásárosok portékáiból lehetett válogatni. A NABE fontosnak tartja a környezettudatosságot, rendszeresen szerveznek programokat, játékokat a témában, így a fesztivál alatt a mérgek nélküli háztartás lehetőségeiről is kaphattak információt az érdeklődők Szauer Rózsa elnökasszony „zöld háztartás” bemutatóján. Egy másik asztalnál a háztartásban képződő hulladék „szelektív játék” során került színes dobozokba. A fesztivál része volt a 4,4 km-es alkonytúra Dankó Friderika irányításával, melyen útleírás segítségével egy adott útvonalat lehetett bejárni, játékos feladatok megoldásával. Helyből és messzebbről érkezett családok álltak össze, hogy a helyes útvonalat megtalálják, és ismerkedjenek a balatonalmádi éjszaka szépségével. Sokan töklámpással világítottak, hangulatos, vidám csoportok járták Almádi utcáit. Ez volt az első alkalom, hogy az akarattyai, az arácsi, a csopaki NABE csoporttagok is nagy létszámban segítették a rendezvényt, igazi csapatmunka volt. T. E. – Z. A. Fotó: Töltési Erzsébet

Georgikon emlékkönyv illusztris látogatók bejegyzéseivel

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtárában a Hónap könyve kiállítás-sorozat egyik őszi darabjaként különleges, egyedi értéket képviselő vendégkönyvet tekinthetnek meg az érdeklődők. A Georgikon tanintézetben 1800 -1817 között megfordult hírességek kéziratai olvashatók benne, az első európai agrár-felsőoktatási intézmény látogatói emlékezetének őrzőjeként. Miután József nádor 1801 augusztusában a Festetics György gróf által alapított Georgikon Tanintézet iránti kíváncsisága miatt Keszthelyre látogatott, szinte egymásnak adták a kastély kilincsét a Habsburg birodalom főurai, a nagybirtokok jószágigazgatói, a tudományos világ hazai és külföldi szaktekintélyei. Erről tanúskodik a ritka értékű emlékkönyv a benne olvasható mintegy 300 kézírásos bejegyzéssel. Több nyelven – magyar, német, angol, francia, orosz és mások – íródtak, méltatva a gróf érdemeit az általa létrehozott agrár-felsőoktatási intézményben szerzett tapasztalataik szerint. A könyv már 1800-ban fel lett fektetve, olvashatjuk benne Asbóth János georgikoni tanár, Ruszek József hahóti apát és keszthelyi (ahogy ő írta) „öspörös”, Bartosságh József egykori georgikoni hallgató, Kultsár István író, Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” melybejegyzéseit. A külföldi nagyságok közt találni például Albrecht Thaer német mezőgazdász, valamint Richard Bright angol orvos, utazó véleményét. Írtak bele a Festetics család tagjai is, köztük Sallér Judit, László gróf felesége így fogalmazott (magyar fordításban): „György nem azért cselekszik, hogy elkápráztasson, hanem lelkiismerete szerint, és egy jó cselekedet jutalmát nem az emberek beszédében, hanem magában a tettben keresi.” Az utolsó bejegyzések az 1817-es esztendőből valók. A szövegek az akkori idők jó minőségű íróeszközeinek köszönhetően nagyon jól olvashatóak, a könyv enyhén kopottas, aranyozott, piros keménypapír kötésben még mindig jó állapotúnak mondható. Unikális darab, csupán egyetlen példány létezik belőle, a gyűjtemény féltve őrzött kincse.