Category Archives: Kultúra

Arany-háromszög Zenés Irodalmi Hétvége

Költők versenye

Száz alkotótól közel kétszáz vers érkezett az idei balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőversenyre. A fődíjat Falcsik Mari érdemelte ki. Térey János különdíjat, Kabdebó Tamás posztumusz életműdíjat kapott. A költőverseny apropóján megemlékeztek Ovidiusról és felolvasott a friss Janus Pannonius-díjas kínai költő is – olvashattuk a város honlapján.

A szeptember eleji gálán a Salvatore Quasimodo Emlékdíjat Falcsik Mari kapta a Szertartások című verséért. A költőnő váratlan betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. 1980-ban végzett az ELTE bölcsészkarán, majd szokatlanul korai időponttól, 1982-tol szabadúszó lett, és tudatos kívülálló szellemi szabadfoglalkozásúként irodalom és kultúrtörténeti kurzusokat vezetett. A ’90-es rendszerváltáskor kapcsolódott vissza a kortárs magyar irodalmi életbe. Költői pályája az új évezred elején indult. Erős zeneiségű, ritmusos szabadverseit jelentősebb irodalmi lapok publikálják, olasz, holland és angol nyelvű fordítások születtek belőlük. Líráját a színészek és előadók is kedvelik, sokhoz komponáltak zenét is. Első kötete – a Sanzon nehéz időkben – 2004-ben, a második – a Változatok a szabadságra – 2006-ban jelent meg. Harmadik kötetét – A sorsvadászt – 2010-ben, a negyedik, 48 nőt versben megszólaltató, illetve fiktív életrajzzal is ellátott kötetét, a Nőket néző képeket 2013-ban adták ki. Füreden Különdíjat Térey János, az életműdíjat pedig az idén májusban elhunyt Kabdebó Tamás érdemelte ki. Az író, költő, műfordító még az év elején küldte be költeményét a versenyre. Verséért elismerő oklevelet kapott: Payer Imre, Zsávolya Zoltán, Bognár Anna, Vajna Ádám, Oláh András, Nagy Betti, Fenyvesi Félix Lajos, Sztanó László, Gyimesi László és Jánk Károly. A huszonhatodik alkalommal rendezett költőverseny hagyományos díjkiosztóját ezúttal is az Anna Grand Hotelben tartották, ahol a díjnyertes verseket olaszul Carla Romanelli színésznő, magyarul pedig Lukács Sándor olvasta fel. A Nobel-díjas lírikus, Salvatore Quasimodo halálának ötvenedik évfordulójára emlékezve a gálaműsoron két olasz kortárs zenész: Annalisa Garzia hegedűművész és Fabio Centanni zongoraművész adott koncertet. A kísérőrendezvények sorában a Vaszary Galériában hat kortárs olasz művész alkotásaiból nyílt kiállítás Az idő memóriája címmel. A tárlat október közepéig látogatható. A rendezvény keretében Ovidius halálának kétezer éves évfordulója apropóján előadássorozatot tartottak a római aranykor költőjéről. Újdonságként pedig Balatonfüreden mutatkozott be elsőként az idei Janus Pannonius-díj nyertese, Yang Lian. Az idei költőversenyre megújult a zsűri. Széchenyi Ágnes, Szörényi László, Madarász Imre, Péntek Imre és Cserép László mellett Szkárosi Endre költővel bővült a grémium. – Nem titkolt szándékunk, hogy minél több fiatal, magyar költőt tudjunk elérni. Bátorítjuk őket, hogy jelentkezzenek a megmérettetésre, mert szívesen adunk terepet az ifjú tehetségeknek – mondta Cserép László, a Salvadore Quasimodo alapítvány titkára. A balatonfüredi költőverseny az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát, története átfogja a kortárs magyar költészet javát, eddig mintegy tízezer pályamű mérettetett meg a versenyen. Határ Győző, Faludy György, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Marno János, Zalán Tibor és Tóth Krisztina – csak néhányan az emlékdíjat kapott szerzők közül. A híres olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo nemzetközi költőversenyt és költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Az emlék-, valamint a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják. forrás: www.balatonfured.hu

Történelem a természettudományban

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára a Hónap könyve bemutató sorozata részeként többkötetes természettudományi munka darabjait állította ki. Az intézmény a 18. század jeles természettudósára emlékezik a szeptemberre kiválasztott kötetbemutatóval. A több darabból álló igényes olvasmány igen nagy jelentőségű hagyaték az évszázadok távlatából. A mű Európa kék szalagja, a Duna magyarországi és szerbiai szakaszának a leírása. Nagy horderejű munkáról volt szó, megjelentetése a kiadók számára is komoly feladat volt, kétszáznál is több rézmetszet és térképek sokaságának beszerkesztésével. A szerző Luigi Ferdinando Marsigli grófot a magyar történészek így jellemzik: „Ezerarcú, egyetemes ember, aki átmenetet jelent a magyarországi háborúkban harcoló itáliai hadvezérek és a magukat filozófusnak nevező felvilágosodás kori értelmiségiek közt.” Számtalan tudományággal foglalkozott, értékeket, eredeteket kutatott nagyon sok területen. Szolgált az osztrák hadseregben, 1686. szeptember 2-án részt vett Buda töröktől való visszafoglalásában. Elsőként irányította a figyelmet a török uralom alól frissen felszabadított Magyarországra, illetve Európa népeket és kultúrákat összekötő fő folyójára, a Dunára. Partja mentén térképeket készített, megkereste a folyó eredetének helyét a Fekete erdőben. Leírta a folyam élóvilágát, a halakról szép rajzokat, metszeteket készített, szemléltetve belső szerveiket is. Elemezte a Dunánál élő emberek életformáját, szokásaikat. A latin nyelven 1726-ban megjelent művével rengeteget adott Magyarországnak. A barokk bőrkötésű, aranyozott gerincű, a borítóoldalakon arannyal nyomott nyomdászjelvénnyel ékes kötetek koruk ellenére még mindig nagyon jó állapotban vannak.

Üzenet az űrből

Obádovics professzor magas állami kitüntetése

Obádovics J. Gyula – jobbról – a kitüntetés átvételekor

Egy évtizede történt, hogy Charles Simonyi, az Egyesült Államokban élő tudós a Szojuz űrhajó fedélzetén magyar diákok kérdéseire válaszolt. A felvetésre – mely szerint tanulmányai szempontjából mely könyv volt számára a legfontosabb, így felelt: Obádovics professzor matematika könyve. Obádovics Gyula professzor, Balatonszárszó díszpolgára évtizedek óta a Balaton- parti településen lakik, s a közelmúltban megjelent Életem című kötetében így fogalmaz: „Sem az oktatást, sem a matematikával és számítástudománnyal való aktív foglalkozást nem hagytam abba. Matematika-előadásokat tartottam a Veszprémi Egyetem Székesfehérvárra kihelyezett felsőfokú tanfolyamain, és nyolcvanéves koromig a Kodolányi János Főiskola matematika-statisztika tanszék főállású aktív oktatója voltam. Analízis és valószínűségszámítás tárgyat adtam elő siófoki tagozatán. Volt olyan évfolyam, amely megtapsolt, amikor beléptem az előadóba. Az OM megbízásából rendszeresen vizsgaelnöki teendőket láttam el a Szárszóhoz közel eső oktatóközpontokban az OKJ-s tanfolyamok közép- és felsőfokú számítástechnikai szakképesítő vizsgáin. 2006. május 31-én professor emeritus címet kaptam. A Matematika könyvem átdolgozott és bővített 20. kiadása mellett az elmúlt húsz év alatt Balatonszárszón kilenc új matematikakönyvet írtam, melyek közül a felsőbb matematika négy, a Valószínűségszámítás és matematikai statisztika hat kiadást ért meg. Ezekben a könyvekben csak olyan matematikai témaköröket írtam meg, amelyeket ötvenöt- hatvan év alatt sokszor előadtam, szemináriumon feldolgoztam és a közlési módon évről évre finomítottam. A nyugodt munka feltételeit biztosító balatonszárszói otthonomat elneveztem alkotóháznak. Az alkotáshoz szükséges feltételekről feleségem gondoskodott. A Balatont nagyon megszerette, bár a békéssámsoni Szárazérben kicsi lány korában tanult meg úszni, nyáron a Balaton langyos vizében kilométereket úszik. Ha a parton a szomszédok megkérdezik: – Mit csinál a férje? Régen láttuk. – Én is csak a hátát látom, a számítógép előtt ül, és ír – válaszolja.” Augusztus 20-án azonban már kora reggel felkelt székéből – Budapestre indult, hogy a Vigadó dísztermében átvegye a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést. Ezúttal nem egy évfolyam – hajdani diákjai, a matematikát tanulók és művelők tíz- és százezrei tapsolnak a magas elismeréshez. Közöttük mi, balatoni polgárok! Süli Ferenc

Karika-túra Hévízen

Három „dimenziós” karikatúra kiállítást rendezett a hévízi Festetics György Művelődési Központ. Az időszakos tárlat egy része portrékkal jelenít meg olyan hírességeket, akik a fürdővároshoz valamilyen módon kötődnek, szabadtéren a fürdőélet és a turizmus humoros oldala jelenik meg, s csatlakozik ezekhez a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum karikatúra gyűjteményének bemutatója. A belvárosi Muzeális Gyűjtemény emeleti kiállítótermében a békési társintézmény „Akik humorban nem ismernek tréfát” című tárlata nyílt meg. A látnivalókat Ando György múzeumigazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, szólva arról az útról is, melyen a karikatúra sajtóműfajjá vált. Mint mondta: a rajzok saját korukhoz kötődnek, jelentéseik abban az időben aktuálisak, melyben a művek megszülettek, ám grafikai kidolgozásuk az értéküket maradandóvá teszik azokat. A művek az alkotók korának tükrei, ironikus, groteszk látásmóddal, a karikírozás szándékával. Mindez a belvárosi Muzeális Gyűjtemény emeleti galériában látható, október 15-ig. A kamarateremben 4 alkotó: Tóth Antal Tónió, Dobrovolszky László Doby, Fejérvári László és Lázár Zoltán portékarikatúráit tekinthetik meg az érdeklődők. A rajzok olyan személyeket ábrázolnak, akik Hévízen valaha megfordultak: vannak köztük ikonikus művészek, sportolók, régmúltbeli és jelenlegi politikusok. Szabadtéren Karnics Tibor Karnico helyi illetőségű képzőművész a fürdőváros vidám pillanatait jeleníti meg. A Karika-túra című kiállítás képein az úszógumi gyanánt használt jellegzetes karikák a főszereplők, melyek már a város szimbólumai is. A képeken ezek mosolyt fakasztó szituációkban köszönnek vissza. H. Á.