Monthly Archives: október 2013

Balatonszentgyörgy – keszthelyi vasútjubileum

A Balatonszentgyörgy-Keszthely között megépített vasútvonal megépítésének 125 éves jubileumát ünnepelték a minap a keszthelyi állomáson. A    vasúti tisztviselők és vendégeik Balatonszentgyörgyről különvonattal érkeztek Keszthely állomásra szeptember 27-én, ahogy az anno, 1888-ban történt ugyanezen a napon, a szárnyvonal avatásakor. A lakosság, az utazóközönség nagy ünnepe volt a megemlékezés.
–    A munkám sok utazással jár – mondta a vendégek soraiban Nyárádi Zoltán. – Keszthelyen vonatra szállva Fonyódra és Siófokra megyek gyakran. Vasutas barátaim hívtak meg erre a jubileumi ünnepségre.
–    Szép ez az ünnep – így Major Ferenc. – Fotózom szinte minden mozzanatát, két okból is: mert a fényképezés a hobbim, s kötődöm a vasúthoz. Itt dolgozom, a MÁV Vasútőr Kft-nél, vagyonőrként.
–    Engem különösen mélyen, személyesen érint ez a jubileum – fogalmazott Márvány János nyugalmazott állomásfőnök – Akárcsak tegnap lett volna, úgy él még bennem a centenáriumi ünnep is. Most az akkor történtek járnak a gondolataimban. Örülök, hogy én ezt is megérhettem, az előttem volt állomásfőnökök közül sajnos már senki nem él. Rájuk is emlékezem most. 1965-ben kerültem ide,1983-ban lettem állomásfőnök, s 2006 decemberi nyugdíjba vonulásomig töltöttem be ezt a tisztet. Sok minden őrzi itt a múltat. Amerre csak nézek, az életem emlékeit látom.
A Balaton-parti közlekedéstörténelem nagy fejezetének jeles évfordulóján dr. Kövér István vasúttörténész beszélt azokról az előzményekről, amelyek hosszú időn át tartó próbálkozásokkal vezettek odáig, hogy az akkor kétezer körüli lélekszámú mezőváros bekerüljön a vasúthálózatba. A fővárossal a Balatont összekötő vasút építésénél a déli oldal bizonyult gazdaságosabbnak, s ez megpecsételte akkor Keszthely sorsát. Majd tervek sora készült arra, hogy Keszthelynek vasútállomása legyen. Erre számos elképzelés ellehetetlenülése után, a Reischl Vencel városbíró által 1886-ban létrehozott Vasútépítő Részvénytársaság, a lakosság és a Festetics család támogatása teremtett esélyt. Parlamenti döntéssel Baross Gábor közlekedési miniszter 1887 végén adta ki az engedélyt a Balatonszentgyörgytől vezető egy vágányos gőzvontatású vasútvonal építéséhez, Keszthely végállomással. Mai szóval élve a „beruházás” 225 ezer forintból valósult meg. Ebből két mozdonyt is vásároltak, azok a mecénás család iránti tiszteletből György és Tasziló nevet kaptak, s két-két kocsit vontattak. A napjainkban lakás célú használatot szolgáló régi vasútállomási épület funkcióját a jelenlegi 1903-ban vette át, amikor a Tapolca-Keszthely vonal megépült. Majd 1909-ben, a MÁV észak-balatoni vonala elkészültével Keszthely immár csomóponti szerephez jutott.
– Keszthelyt a vasút indította el a fejlődés útján – mondta ünnepi beszédében Ruzsics Ferenc polgármester, méltatva az évfordulót. Majd a város vasúttörténetével kapcsolatos személyes élményeit is megosztotta az ünneplőkkel, s figyelmükbe ajánlotta a nosztalgia kocsik, szerelvények megtekintését.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő a vasútközlekedés jövőjét azzal vázolta, hogy a vonattal való utazás mellett egyre jobban szólnak a MÁV fejlesztései. Ezt támasztotta alá most a jubileum jegyében megvalósított beruházás: wifi hálózathoz való csatlakozás lehetőségét kapta az utazóközönség. Ez szimbolikus példája is annak, hogy a vasút jövője épp olyan, mint a történelme: mindig meg tud felelni a kor követelményeinek. Ebben a folyamatban tallózó történelmi dokumentumkiállítás nyílt a váróteremben.
Az állomásépület falán a város és a MÁV által elhelyezett jubileumi emléktáblát Ruzsics Ferenc és Kiss Gábor vasúti tisztviselő leplezte le. Horányi Árpád

Ismét beérett a füge

Fügét mutatnak a lányok, ám nem olyat… Immáron másodjára is beérett a füge a Balaton-felvidéken. A mediterrán csemege szereti a napos, szél- és fagymentes helyeket, s pár évesen a bokor már „bőkezűen” ontja gyümölcsét. A piacokon drágán lehet megvásárolni a fügét, ráadásul (gyors romlása miatt) éretlenül. A legfinomabb kissé „szottyosan”, héjától sem kell megválni, apró magjai nyugodtan fogyaszthatók. Finom párolva és fűszerezve húsok mellett, s ha nagyon nagy a termés, bor, pálinka, dzsem is készülhet belőle. Lefagyasztva sem veszít zamatából. Juliska és Rozika zsenge koruk ellenére évek óta nagy fogyasztói a fügének. Zatkalik

Ünnepi asztaláról nem hiányozhatnak…. (leírni az egészet!)

Paloznaki vigadalom

Jubileumi kiállítás, ismét bor folyt a Sárkányos kútból, sokan csatlakoztak a szüreti menethez – ezek jellemezték többek között az idei paloznaki falunapokat. A színes programsorozat az idén 20 éves Paloznaki Hímzőkör jubileumi kiállításával kezdődött. A helyi csoport számos kitüntetést kapott ezen időszak alatt. A megnyitón a katolikus és a református templom részére adták át a kör tagjai által hímzett terítőket, templomi díszítéseket. A Hímzőkör által alapított „Örökség díjat” ezúttal Szente Zsolt önkormányzati képviselő és Hernádi Péter, a Paloznaki Civil Egyesület elnöke vehette át. Praznovszky Mihály muzeológus, irodalomtörténész nyitotta meg a három napos rendezvénysorozatot. Közvetlen hangulatú megnyitója után Czeglédy Ákos polgármester átadta az önkormányzat kitüntetéseit. Idén Dr. Balogh Emil háziorvos és Tóth Gáborné volt jegyző vehette át a Paloznakért kitüntetést. A díjátadón közreműködött a Paloznaki Kórus, Szabó Lajos karnagy vezetésével. Szombaton az időjárás is a kegyeibe fogadta a paloznakiakat. Délelőtt a Tájház udvarán a csopaki óvodások néptánc műsorát élvezhették, majd a Franz Kapelle Együttes zenéjét hallhatták a gulyásfőző verseny  résztvevői és az érdeklődők. Az ebéd végeztével a Boombatucada Együttes dobszavára kezdődött a szüreti felvonulás, melyen ismét minden hely elkelt a kocsikon. A Sárkányos kútból ismét bor folyt, ez jó hangulatot teremtett a felvonulóknak. Alsóörsön rengetegen várakoztak a Merse Parkban ahol rétessel, süteménnyel kínálták a paloznaki felvonulókat, viszonzásul paloznaki bort és pogácsát kóstolhatták az alsóörsiek. A Paloznakon maradtakat a Szó – Kép Műhely színészei szórakoztatták, majd a felvonulók visszaérkezésekor a Légierő Zenekar adott színvonalas koncertet. A Rákóczi utcában Szabó László szobrászművész, „Varázsgömb” szobrának avatására került sor. A Fő téren pedig Bihari Gellért humorista szórakoztatta a közönséget. A napot hajnalig tartó utcabál zárta. Vasárnap a délelőtti búcsúi szentmise után a Faluházban köszöntötték az idén született gyermekeket és szüleiket. Este az „Itthon vagy – Magyarország szeretlek” programsorozathoz csatlakozva tűzet gyújtottak a Millenniumi Parkban, melynek fényeit a templomra vetítették. Szendi Péter

Állatkerti születésnap Veszprémben

Csimpánzköszöntőre invitálta a veszprémi állatkert a sajtó munkatársait

Tjobbe, a legfiatalabb veszprémi csimpánz ugyanis betöltötte 10. évét, s ahogy ez ilyenkor dukál, meg is kellett méltó-mód köszönteni. Ajándékai között sok-sok gyümölcs és egy labda is volt. Előbbit megosztotta pajtásaival, utóbbit szakszerű használatba vette. Nagy örömmel vetette magát születésnapi tortájára. Csakhogy önzése odáig fajult, hogy a tévések, fotósok hadának „hátsó fertályát” volt hajlandó megmutatni, miközben a torta fogyott, jó kép meg nem nagyon sikeredett… A születésnap akkor „kerek”, ha az ünneplők is kapnak valamit. Így esett meg, hogy ugyanolyan tortát kaptunk, aminőt Tjobbe: rizsből, mézből, gyümölcsökből készültet. Bár fogyasztási sebességünk, s étkezési kultúránk némileg eltért „oldalági” rokonunkétól, az eredmény ugyanaz lett: üres tálca. Tjobbe 2010 tavasza óta lakója a veszprémi állatkertnek, s hamar kedvenccé lett. Zatkalik

Őszre megélénkült a balatoni ingatlanpiac

A  nyári nagy  „ingatlanturista-invázió” után, szeptembertől megélénkült a balatoni ingatlanpiac. Legalábbis ezt állítja több térségbeli ingatlaniroda. Az egyik legjelentősebb balatoni ingatlanos cég vezetője például azt mondja: soha nem adtak még el egy hónap alatt ennyi ingatlant, mint most szeptemberben. No, de mi is a helyzet a kínálati, illetve a keresleti oldalon? Rengeteg az eladó lakás a tóparti városokban (főként Keszthelyen, Siófokon és Füreden), de házak, nyaralók, telkek is szinte „minden utcában” kínálják magukat megvételre. A látszólagos bő kínálat ellenére nagyon sok kereső ügyfél arról panaszkodik, hogy az eladó ingatlanok közül mégis rendkívül nehéz választani. Egyik túl kicsi, másik túl nagy, túl távol van a víztől, vagy túlzottan „felújítós”, a másik „csont új”, de miért kék a csempe, miért nem fehér, … és vég nélkül lehetne sorolni az érveket. Az biztos, hogy a nyárvégi hetekben a legtöbben a partközeli ingatlanokat keresték az ország más tájairól, sőt külföldről is. Nem egy olyan kereső „köröz” a Balcsinál, akinek a szeme sem rebben, ha meghallja a száz, vagy százötvenmilliós árat. Ugyanakkor sokan 8-10 millióért szeretnének „nem felújítós”, jó állapotú nyaralót, lehetőleg víz-közelben. Nos, ilyen „csak a mesében” van, főként ennyi pénzért. Esetleg harminc-negyvenmillióért azért már akad pár figyelemre méltó. Érdekes, hogy a „lakáspiac” teljesen kettős arculatú. A vízparti társas üdülőházakban például egy 40-50 m2-es lakásért – főként, ha balatoni panorámás – elkérnek 20-30 milliót is, míg egy belvárosi 50 m2-es lakás (mondjuk használtan, de felújítva!) 10 millió alatt is megszerezhető. A szakemberek szerint a balatoni ingatlanpiac őszi élénkülése bizalomkeltő ugyan, de hosszabb távú javuló tendenciát még nem biztos, hogy jelent. A tapasztalat még mindig az, hogy a vevők nagy része készpénzzel fizet, hitelt nem akar felvenni. Márpedig, amíg meg nem élénkül a hitelpiac, addig alapvető változásra az ingatlanpiacon sem igen lehet számítani. Sokan várják a „csodát”, de leginkább egy esetleges újabb pályázati lehetőséget, amilyen a tavasszal is volt, hogy a vállalkozások telephely vásárlásra kapjanak kedvező hitelt, valamint vissza nem térítendő támogatást. Ha egy ilyen pályázat kijönne, bizonyára pozitívan hatna az eladásokra. S, hogy a kereső ügyfelek hol keresnek? Természetesen még ma is sokan vannak, akik saját maguk róják az utcákat, róják a jelképes köröket, fürkész szemmel figyelik a különféle ingatlant kínáló internetes portálokat, de a komolyabb vevők ezzel nemigen bíbelődnek, hanem felkeresik valamelyik ingatlanos céget – nem egyszer többet is -, s várják, hogy „szolgálják ki” őket. A külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egyre többen veszik igénybe a közvetítőket. Méghozzá a „Jó” közvetítőket. Méghozzá azért, mert náluk rendkívül bő a választék, ott hitelt, biztosítást, energia tanúsítási bizonyítványt, gyors és korrekt ügyvédi munkát is igénybe vehetnek. Egy ismerősöm nemrégiben azt kérdezte tőlem: hány ingatlaniroda működik Siófokon, vagy a Balatonnál? Nem tudtam rá válaszolni, s azt hiszem, más sem válaszolna könnyedén. Se szeri, se száma ugyanis az egy-két-három személyes vállalkozásoknak, s igazán profi módon viszont csak kevesen dolgoznak. A korábban már említett ingatlanos cég vezetője mindenesetre azt vallja: még a legnagyobbaknak is előre kell menekülniük, folyamatosan kell fejlődniük, új és új kínálattal előrukkolniuk, mert ha „megállnak”, akkor lemaradnak. Márpedig manapság a piacon csak úgy lehet fenn maradni, ha kínálatuk folyamatosan bővül, ha munkatársi gárdájuk létszámban és szaktudásban is folyamatosan fejlődik, s minél több ügyfelüket tudják színvonalasan és korrekten kiszolgálni. – Gy L –