Monthly Archives: december 2013

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk olvasóinknak!

 

siofoki-fenyek

Lapszél – Ha elmúlik a karácsony…

De hiszen még el sem jött! – kaphatja fel fejét a Tisztelt Olvasó.
Bizony nem! Fogynak a napok, az órák, de velük együtt a türelmünk is. Miképp is fér bele időnkbe a bevásárlás, az ajándékok csomagolása, amiket gondosan el is kell rejtenünk, s csak az adott pillanatban a fa alá tennünk. Mindeközben gazdasági szakember módjára kell figyelnünk bevételeink és kiadásaink mérlegét, melyről már az első üzletből kijövet kiderül: deficitesen indulhat a 2014. év első hónapja.

Mi lesz, ha elmúlik karácsony?

Nézzük a plakátok, az újságok hirdetéseit, a televízió minden csatornája ontja a reklámokat. Mert hisz karácsony előtt itt is, ott is akció van ám. Most kell beszerezni, ha törik, ha szakad. Így nevelődtünk, így lettünk árucikk-függővé a ránk szakadt nagy szabadsággal, a kereskedelem hihetetlen választékával. Hitel erre, kölcsön arra, s máris a miénk a hőn óhajtott áru. Igaz, se nem jobb, se nem szebb, de még csak nem is tartósabb, mint a régi! De a miénk! Birtokoljuk nagy örömmel. Egy ideig, aztán megy a kukába, a raktárba, a fészerbe, a padlásra. Eltűnik, s egy idő után senki sem fog arra emlékezni, hogy a „tárgy” köthető szent ünnepünkhöz, a karácsonyhoz.

Mi lesz, ha elmúlik karácsony?

Az elcsendesedés, a magunkba szállás, a várakozás hetei ezek. Adventéi. Már látjuk a karácsonyfák zöldjét, érezzük az illatokat. Lopva figyeljük azokat, akik a templomból kijövet derült arccal bandukolnak hazafelé. Vala-mi sugárzik róluk. Külsőre ugyanolyanok, mint mi magunk. Mi hát a különbség oka? Hitük, meggyőződésük, hagyománytiszteletük? Vagy ők már tudják, mi lesz, ha elmúlik karácsony?

Mi lesz, ha elmúlik karácsony?

Rendeződnek a Megváltó eljöveteléig belső gondolataink? Felülvizsgáljuk-e a rohanásban szeretet fogalmainkat? Egy ajándék – egy szeretlek? Legalább az ünnepek alatt, aztán vissza a bűnös mókuskerékbe? Mi lesz a gyermek által telerajzolt papírlappal, Jézuskának írt levélkével?

Lesz még időnk értelmezni Exupéry mondatát: „Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.”?
Mi lesz, ha elmúlik karácsony? Eszünkbe jut a karácsonyfa alatt tett fogadalmunk szeretetről, békességről, toleranciáról? Mert ha nem, hiábavaló volt minden rohanás, bevásárlás, listák pipálgatása, számlák összecsatolása.

Mi lesz, ha elmúlik karácsony… Zatkalik

Siófok, a 45 éves város

December elejétől a karácsonyra készülnek a balatoni települések. Leg-többjükben már a hó eleje óta folyamatosak az adventi események, a különféle vallási-, népművészeti-, kulturális-, sport- és gasztronómia rendezvények.
Különösen jelentős az idei év Siófokon, ahol ezekben a hetekben ünneplik, hogy a település 150 éve fürdőhely, valamint a várossá válás 45., évfordulóját. A hivatalos ceremónia ünnepélyes programjait még november 29-én megrendezték, jóllehet a tényleges várossá válásra csak egy hónappal később, 1968. december 29-én került sor azzal, hogy Siófok megkapta az Elnöki Tanács 20/1968-as számú határozatát a várossá nyilvánításról (olvashatjuk a tíz évvel ezelőtt megjelent, „Siófok – a 35 éves város” című helytörténeti könyvből).

Az idei ünnepnap délelőttjén adták át a felújított Thanhoffer villát, s az épület megkapta a „Somogyország Kincse” díjat is. Délután a városi virágosítási verseny eredményhirdetésére, majd a város szülötte és díszpolgára, a 90 éves Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész kiállításának megnyitójára is sor került.

A hivatalos városnapi ünnepségen Witzmann Mihály, a Somogy megyei közgyűlés alelnöke arra emlékeztetett: Darányi Ignác miniszter 1912-es siófoki beszédében adott hangot annak a reményének, hogy mielőbb fürdőtelepek, üdülők, villák veszik körül a Balatont. Ma elmondhatjuk, hogy a miniszter álma valóra vált. Sőt a jövő is biztató, hiszen – az alelnök szerint – a megyei önkormányzat közreműködésével a következő évek soha nem látott fejlődési lehetőséget hozhatnak a megyének, a Balaton-régiónak. A Balaton, illetve Siófok gazdasági, kereskedelmi és turisztikai adottságai révén zászlóshajója lesz a térségnek, utalt a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra, az onnan várt pénzekre.

Balázs Árpád siófoki polgármester ünnepi beszédében jó hírek sokaságát sorolta: Nemrég írta alá a somi térségi hulladékkezelő központ 2,2 milliárd forintos korszerűsítésének támogatói szerződését; amely hosszú távra fenntarthatóvá teheti a rezsicsökkenést. A kézilabda klub pályázata révén több, mint 800 millió forintos támogatással sportcsarnok épülhet. Még ebben az uniós ciklusban elindulhat a vasútfejlesztés, melyben egyebek között új közúti aluljáró építése is szerepel.siofok-viztorony Jó úton van a déli tehermentesítő út előkészítése, valamint két új négycsillagos szálloda is épülhet, melyek új munkahelyeket teremthetnek.

A városnapon Siófokért érmet kapott Safar Ahmed sebész főorvos, Dimitrij Szkopincev orvos, valamint Treszl József vállalkozó. Az erre az alkalomra alapított „A 45 éves városért, a 150 éves fürdőért” elnevezésű kitüntetést huszan vehették át.

Gyarmati László

Jelentős közösségi közlekedési fejlesztések a Balatonnál

Interjú Dorner Lajos közlekedési szakértővel

kozlekedes

Balatonmáriai munkálatok

Jelenleg a közbeszerzési kiírások összeállítása és kisebb helyi munkálatok folynak abban a közel hétszázmillió forint értékű projektben, amelynek célja a balatoni közösségi közlekedés fejlesztése, az utazók gyors és pontos tájékoztatása. Ez a legnagyobb összeg, amelyet regionális operatív programok számára biztosított keretből hasonló feladatokra lehet fordítani Magyarországon – tájékoztat a projekt egyik kidolgozója, Dorner Lajos. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöki tisztét is betöltő szakember reményei szerint a beruházások tavasszal felgyorsulnak, sőt, optimális esetben már jövő év szeptemberében megkezdődhet a déli parti vasút teljes rekonstrukciója is.

– Néhány tóparti településen – így például Balatonmáriafürdőn és Siófokon – már megkezdődtek a projekthez kapcsolódó munkálatok. Ez azonban csak szerény részét képezi egy komplex, átfogó koncepciónak, melynek révén a balatoni vasúti hálózat teljes mértékben megújul. Milyen konkrét elképzeléseik vannak?

Közel nyolc éve foglalkozunk a Balaton térségének közlekedésfejlesztésével, mostanra kezd beérni a munkánk. A jelenlegi kormányzat szerencsére felismerte, hogy a Balaton e téren is kiemelt státuszt érdemel, hiszen az ország második legfontosabb deviza kitermelő helye. A turizmus meghatározó jellege miatt a közlekedés területén is európai szintű szolgáltatást kell kialakítanunk. A ROP keretből most induló munkálatok során a költség nagyobb részét egy több nyelvű utastájékoztatási rendszer kiépítésére fordítjuk. A legkorszerűbb információs táblákat elsősorban azokon a vasút-, illetve a hozzájuk csatlakozó buszállomásokon helyezzük el, ahol a legnagyobb forgalmat regisztráltuk. Az előkészületek során felmértük valamennyi érintett állomás forgalmát – a célokat szakaszosan érhetjük el, a legjelentősebb utasforgalmat lebonyolító helyszínektől eljutunk majd a kisebb látogatottságú közlekedési pontokhoz is. A forrásokat igyekszünk úgy felhasználni, hogy a lehető legtöbb utas számára a legtöbb pozitív változást hozza. Hasonló ROP forrásokból valósul meg Balatonfüreden, Zalakaroson és Keszthelyen is beruházás, ezzel összességében több, mint két milliárd forintot tudunk a balatoni közösségi közlekedés fejlesztésére fordítani. Ez azonban még mindig csak kis falat – a nagy az lesz, amikor végre el tudjuk kezdeni a vasútvonalak teljes felújítását is a Közlekedés Operatív Program (KözOP) keretében. E témában már zajlik a közbeszerzési eljárás, s ha sikeresen lebonyolódik, valamint a kormány is biztosítja a szükséges forrásokat, akkor 2014 szeptemberében elindulhat a rekonstrukció.
– Ez már egy új fejlesztési időszakot, új uniós támogatások bevonását jelentheti… Abban bízunk, hogy még a mostani ciklusból is jut forrás a balatoni vasútvonalakra, és ún. szakaszolt projektként ez a munka egyből folytatható a következő, 2014-2020 közötti időszakban is. Bízunk abban, hogy jól dolgoztunk az előkészítés során, így a források elnyerésének nem lesz akadálya, tehát a balatoni közösségi közlekedés fejlesztésének meglesznek az anyagi alapjai. A munka alapját egyébként a Balaton Fejlesztési Tanács által elfogadott közlekedési stratégia képezi, ennek a stratégiának az elemeit hajtjuk végre. A forgalomirányítástól az utastájékoztatáson át a járatszervezésig, a menetrendek  kialakításáig szeretnénk egy olyan közlekedési régiót létrehozni, amelyre számos példát láthatunk több nyugat-európai országban, illetve ezek üdülőövezetében. A Genfi- és a Bodeni-tónál ezek a közlekedési szövetségek nem pusztán néhány megyét, hanem több országot ölelnek át – kiváló szervezettségüknek köszönhetően a jelentős idegenforgalmat is eredményesen kiszolgálják.
– Tízmilliárdokról beszélünk! Vajon megtérül valaha ez a jelentős összeg – ön hogyan látja: visszacsábíthatók még a vasúttól elpártolt utazók?
– Ahhoz, hogy a vasúti közlekedés vonzó legyen, elsősorban a menetrendet kell betartani. Ennek egyik alapvető kritériuma a vasúti pálya rekonstrukciója, ez azonban – ahogyan említette – már több tízmilliárd forint nagyságrendű. Ha minden jól megy, jövőre indulhat az építkezés, s a beruházás végén érezhetően csökken a menetidő. Csak két adat: Siófokra egy óra tizenöt perc alatt, Keszthelyre 2 óra 36 perc alatt juthatnak majd el az utasok a Déli pályaudvarról. Minél messzebbre kerülünk a fővárostól, annál jobban lehet érzékelni majd a menetidőn a pályakorszerűsítés hatását. Úgy gondolom: versenyképes menetidőt lehet majd kialakítani a déli vasúttal közlekedők számára. A döntő tényezőt azonban nem a gyorsaság, hanem a szolgáltatás megbízhatósága jelenti.. Emlékezzünk csak: régebben az emberek a vasúthoz igazították óráikat! Tény, hogy ettől meglehetősen messzire kerültünk. Szeretnénk ismét elérni, hogy a vasúti rendszert megbízható szolgáltatásnak tekintsék az utasok. Olyan beruházásokat kívánunk megvalósítani, amelyek a menet- és a közlekedésbiztonságot egyaránt növelik, miközben az emberek komfortérzetét javítják Ezért nem favorizáljuk mindenáron a sebességnövelést, ezért nem fog mindenhol zajvédő fal épülni, ezért nem létesítünk mindenütt második vágányt – csak ott, ahol az feltétlenül szükséges és annak menetrendi előnye van, vagy a közlekedés biztonságát javítja Mindez a jelenleginél jóval kisebb zaj- és rezgésterhelés mellett valósul meg – az új vasúti pálya korszerű járművekkel egészen más minőséget fog jelenteni, mint amit napjainkban megszoktunk.

Meggyőződésem: a fejlesztések után egyértelműen versenyképes lesz a vasúti közlekedés.
– Térjünk vissza a most futó ROP projekthez – milyen érdemi változásokat érzékelhetnek majd az utazók? A projekt érinti Siófok, Fonyód, Balatonföldvár, Zamárdi, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy településeket. Az utastájékoztatási rendszer nem csak a vasúti, hanem az autóbuszos – és ami napjainkban kuriózumnak számít még – a hajózási információkat is tartalmazni fogja, feltüntetve az utasok számára az átszállási lehetőséget. Ezeket az információkat szeretnénk kiegészíteni olyan idegen nyelvű tájékoztatási megoldásokkal, amelyek a nagy tömegű rendezvényekre érkezők utazását is elősegítik. Ezeken túl néhány nagy forgalmú siófoki autóbusz megállóban is lesznek tájékoztató berendezések, sőt a legjelentősebb balatoni hajóállomásokra szintén helyezünk ki ilyen táblákat. Azokról a járművekről, ahol már van fedélzeti berendezés és onnan online adatokat lehet beszerezni, már az aktuális információkat tudjuk megjeleníteni. Természetesen találhatók olyan járatok is, amelyek még e téren kevésbé felszereltek – ilyenek például a hajók – ott egyelőre csak a menetrendi adatokat tudjuk jelezni. A következő pályázati ciklus egyik legfontosabb eleme az lesz, hogy azokba a járművekbe is fedélzeti berendezést, flottakövető rendszert helyezzünk el, melyekben jelenleg még nincs. Ezek közé tartoznak például a Balaton Volán autóbuszai is. Azok a települések, amelyek kimaradnak a most futó projektből, a folytatásban természetesen sorra fognak kerülni.szechenyiterv Mert itt is lesz folytatás, a 2014-20-as ciklus forrásaiból. – A balatonmáriai fejlesztések – úgy tűnik – egyfajta modellt is jelenthetnek a tóparti települések számára – ön hasonlóképpen látja? – Egyetértek a minősítéssel, hiszen itt egyszerre, azonos koncepció mentén újul meg a vasútállomás épülete, ennek teljes környezete, a parkolók, a centrumhoz vezető utak, miközben pihenőhelyeket alakítanak ki modern köztéri bútorokkal. Elmondhatjuk, hogy a máriai nem csak egy közlekedési beruházás lesz, hanem a település komplex fejlesztése is: a funkcionális elképzelések, a praktikum és az esztétikum így találnak egymásra. Süli Ferenc

Lelle: félmilliárdos fejlesztés

A déli part egyik leglátogatottabb településén sikeres turisztikai szezont zártak: a lellei szolgáltatásokat elsősorban a gyermekes családok favorizálták, de sokan érkeztek a városba a színes kulturális kínálat miatt is. A programok helyszíne ugyan a következő nyárra kissé leszűkül, ám 2015 nyarán már valóban XXI. századi körülményeket biztosítanak az  intézmények. Kenéz István polgármester elmondta, hogy közel félmilliárd forintos pályázat forrásból rekonstruálják a művelődési ház épületét – a műemlékké nyilvánított hajdani kúria régi pompájában fogadja majd a vendégeket. A munkálatok várhatóan a következő év végén fejeződnek be, s a művelődési ház mellett lévő szabadtéri színpadot is érintik. Új nézőteret, öltözőket, vizesblokkokat alakítanak ki, a legkorszerűbb fény- és hangtechnikát építik, s a színpadot is lefedik. Az Afrika múzeum féltett kincsei az átépítés után természetesen ismét láthatóak lesznek A polgármestertől megtudhattuk azt is, hogy befejezéséhez közeledik – az átadás áprilisban várható – az új bölcsőde épület átadása, melyet ugyancsak pályázati forrásból valósítottak meg. Süli