Monthly Archives: február 2014

Fonyódi kolbászfesztivál

30

Fotó
Márton László

Lapszél – Kivonni a politikát a turizmusból?

Érdekes mondat hangzott el a januári balatonfüredi turisztikai konferencián az egyik osztrák küldött szájából. A karintiai Achill Rumpold úgy fogalmazott, hogy „a politikát kivezették a turizmusból”. Először fordítási pontatlanságra gondoltam, de magyarázatát figyelve rá kellett jönnöm: amit mondott, alapos megfontolás eredménye. Ő csak tudja, hiszen pályája során módja volt mindkét oldalon állni. Most a tapasztalatok birtokában jelentette ki nagy érdeklődést kiváltó mondatát.

Vitathatatlan, hogy a két ország fejlődése más vonalak mentén történt. Volt idő, amikor inkább mi dicsekedhettünk eredményeinkkel (vagy tán csak a bevételeinkkel?), s ők sem panaszkodhattak egyes időszakokra. A válság azonban ott is, itt is megtette hatását, s az lehetett az a választóvonal, mely után nagyon gyorsan és hatékonyan kellett dönteni a hogyan tovább? problematika felett. Drasztikusan csökkent Karintiában (ugyanúgy minálunk) a turisták száma éppúgy, mint a vendégéjszakáké. Ki így, ki úgy kereste a kiutat. Nálunk a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) lett a favorit (hasznossága, eredményessége elvitathatatlan), náluk egy ehhez hasonló, alulról építkező, a helyi vállalkozásokra erősen építő turisztikai „filozófia”. Korai lenne egyiket a másik elé állítani a sorban, nem árt a kölcsönös tanulás, hiszen az egész turizmust érintő, „globális” kérdéseket csak a (leg)felsőbb szinten lehet eldönteni, szabályozni („le” és el kell osztani a forrásokat, tudva, hol a határ, s hol kezdődik azok helyes felhasználásának határa). Ráadásul (és gyanítom, valahol itt kell keresni az okokat) pártsemlegesen. Ha ezt odaát ekképp csinálták, akkor rendben is lenne a dolog. Így már érthető a politika „kivonása”. Nem akarom vidám színűre festeni a parlamenti viszonyokat, de vagyok olyan optimista, hogy meg merjem kockáztatni: nagyon okosan felépítve (és tényleg meghallgatva a „legalsóbb szinten” munkálkodókat is), egy közös célt látva nálunk már kevésbé érzékelhető a politikai döntés. Másképp fogalmazva: ha már nem politikai, akkor össznépi!

Alig három hónappal a balatoni szezon kezdete előtt ez is erőt adhat számunkra! Zatkalik

Somogy polgárainak elismerése

29Bár Zalában születtem, ma is ezer szállal kötődöm Somogyországhoz. Hatéves voltam, amikor a megyeszékhelyre költöztünk – eszmélésem időszaka, általános- és középiskolai tanulmányaim, alkotó tevékenységem évtizedei, családi és baráti szálak egyaránt Kaposvárhoz kötnek – vall érzelmeiről Tarján Lászlóné, a Somogy polgáraiért díj kitüntetettje.

– Öröm és megtiszteltetés, hogy szűkebb pátriám ilyen szinten méltányolja mindazt, amit a köz javáért igyekeztem tenni – e díj a hasonló elismerések sorában szívemnek a legkedvesebb. Az élet és a különböző megbízások ugyan közel negyedszázada elszólítottak a megyéből, de a kapcsolatok és az emlékek visszahúznak a gyökerekhez. Édesapám erdő-főtanácsosként felügyelte Somogy – és ezen belül a Zselic – fával borított rengetegeit. Útjaira gyakran magával vitt, s ezek az élmények határozták meg pályaválasztásomat. A család számára magától értetődőnek tűnt, hogy a soproni erdészeti egyetemen folytatom tanulmányaimat – itt szereztem meg később a doktori címet, majd a környezetvédelmi szakmérnök diplomát is. Egy évtizedig a Somogy megyei Tanács apparátusában környezet- és természetvédelmi titkár beosztásban dolgoztam, s közben társadalmi munkában a városszépítő egyesület elnöki tisztét is betöltöttem. Szép időszaka ez életemnek, hiszen javaslatunkra – és tanácsaink szerint – kezdődött el Kaposvár fásítása, virágosítása, a haladó hagyományok értékeinek átmentése. Részem volt az 1972-ben, az országos közjóléti program keretében indult városkörnyéki erdők kialakításában, a desedai tó és környezetének tájrendezésében, valamint az arborétum telepítésében, amely ma már Kaposvár zöldövezetének gyöngyszeme. Néhány évig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal somogyi természetvédelmi felügyelőjeként is tevékenykedtem, többek között a Zselici Tájvédelmi Körzet kialakításában és a somogyvári Kupa-várhegy környékének védetté nyilvánításában működtem közre.

A rendszerváltás időszaka Tarján Lászlóné életében is sorsfordítónak minősült: a Független Kisgazda Párt képviseletében, kétharmados többséggel került a parlamentbe, s lett a környezetvédelmi tárca államtitkára. –

Mindvégig éreztem a választók bizalmát – azt a szeretetet, mellyel a somogyi emberekhez viszonyultam, visszakaptam a voksoláson. Úgy gondolom, a minisztériumban eltöltött négy évnek is számos pozitív hozadéka volt: napjainkban is elégedetten gondolhatok vissza arra, hogy a tárcák közötti együttműködést hatékonyabbá, szorosabbá tudtam tenni. Ennek egyértelműen a környezetvédelem látta hasznát! A szakpolitikát ugyanakkor mindig humánus módon igyekeztem képviselni – bizonyára ennek is köszönhető, hogy egykori kollégáimmal ma is jó kapcsolatot ápolhatok.

Tarján Lászlóné nyugállományba vonulása után sem szakadt el hivatásától: a környezetvédelmi minisztérium, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Szövetség – ez utóbbinak örökös tagja – szakértőként számított, számít véleményére, javaslataira. S e pályafutás, rövid életrajz ismeretében az sem meglepő, hogy Balatonbogláron – ahol a családi nyaraló található – a Jankovich-telep részönkormányzatának képviselője.

Tarján Lászlóné sokat tett Somogyért, a Balatonért – s most a megye polgárai honorálták a tetteket. Süli Ferenc

2014: a Balaton zalai térségfejlesztésének éve

Beszélgetés Manninger Jenővel az üdülőrégió támogatott beruházásairól

27A Balaton zalai térségében tavaly lezajlottak a kiemelt beruházási programokkal kapcsolatos eljárási folyamatok. Az újabb EU-s költségvetési ciklusra számos reményteli tervvel készültek az önkormányzatok, a vállalkozók, azzal a céllal, hogy a régió versenyképessége növekedjen. A támogatásokról azóta megszülettek a döntések. Mindennek nyomán az üdülőkörzetben 2014-től induló területfejlesztésekről kérdeztük Manninger Jenő országgyűlési képviselőt, a Zala Megyei Közgyűlés elnökét.

– A regionális pénzekből a zalai Balatonpart a Kis-Balaton környékét és Hévízt is beleértve, jelentős összegekhez jutott. Fürdő- és szállásférőhely fejlesztések, egyéb turisztikai létesítmények megvalósítását két lépcsőben odaítélt 2,6 és 0,8 milliárd forintos támogatás segíti. Ebben szerepel egyebek közt gyenesdiási centrummal a Keszthelyi-hegységbeli attrakcióként egy ökoturisztikai projekt, ugyancsak Gyenesdiáson a Wellness Hotel Katalin fejlesztése, Balatongyörökön parti sétány építés, Alsópáhokon a Kolping Hotel bővítése, Zalakaroson különféle látványosságnövelő beruházások. Túl ezeken, kiemelt projekt a Festetics-kastély összességében 2,3 milliárdos fejlesztési programja, a bővítéshez megemelt összeggel és a parkrekonstrukcióra még külön nyújtott támogatással együttesen. A kastélybeli rekonstrukciós munkák fedezete mellett ez az összeg biztosítja a volt Amazon szálló épületének rendbehozatalát, a kastélypark felújítását, számos látványelem létesítésével együtt. A 2014-es fejlesztésekről beszélve szót kell ejteni továbbá az egészségügyi beruházásokról. A balatoni, úgymond nyaralóturizmus mellett a mi térségünkben nagyon fontos az egészségturizmus. Az egész éves turisztikai szolgáltatások kínálata érdekében hangsúlyos a gyógyászattal összefüggő vendéglátás, valamint az egészségügyi ellátás színvonalemelése, ami a lakosság és a pihenési céllal ide érkező turisták számára egyaránt a megnyugtató biztonságot jelenti. A már megítélt beruházási források felhasználása révén a hévízi és a keszthelyi kórházban jelentős fejlesztések történnek. A két intézményben összességében mintegy 2 milliárd forint értékű munka indul el idén. Hévízen fel lesz újítva a téli fürdő a fogadóépülettel együtt, Keszthelyen a kórház régi épülete újul meg, a rehabilitációs szárny hamarosan már átadásra kerül. Az eszközfejlesztések közt CT-t kap a keszthelyi kórház.

Manninger Jenő hangsúlyozta, hogy mindez immár nem csak terv, hanem eldöntött, megvalósítási folyamatban lévő fejlesztés, az említett összegekben rendelkezésre álló pénzből való finanszírozással. Amivel leghamarabb találkozhatnak idén a Keszthelyre érkező vendégek, az a Balaton-parton folytatódó munkák eredménye lesz.

28– A mostanában arra sétálók újra építési terület látnak. A 2012-ben átadott ütem folytatására 350 millió forintot nyert el a város. Minderről nemrég részletes tájékoztatást kapott a lakosság a helyi sajtón keresztül. Balatoni újság olvasóihoz szólva, itt is szeretném kiemelni: a városvezetők koncentrálnak arra, hogy a part látogatása mihamarabb zavartalan lehessen. A bontási és az alépítményi munkák most a téli időszakban lezajlanak, az egyéb kivitelezési és kertészeti tennivalók tavasszal kezdődnek el. A területet két köztéri szobor is díszíti majd. A partról a városba vezető utca névadója, Erzsébet királyné, valamint Csik Ferenc olimpia úszóbajnok egészalakos szobrát állítják fel. Jelentősen növekszik a díszburkolat felület, épül egy turisztikai központ kerékpáros pihenővel, információs ponttal, vizesblokkal. Készül egy számos új funkciót betöltő tér, egész évben elérhető rekreációs szolgáltatásokkal. Ott kap helyet egy intenzív igénybevételre tervezett pálya skate elemekkel, a közönség számára mobil lelátók készülnek. A téren létesül egy kör alakú, 20 méter átmérőjű műjégpálya is. Gyermekek számára interaktív vízijáték-park lesz kialakítva. Mindez jelentős zöldfelület fejlesztéssel egészül ki, benne kuriózumot jelent az úgynevezett érzékek kertje, ahol különleges illatú növények fokozzák a környezet által nyújtott élményt. A nyári főszezonra várhatóan már az így tovább szépült Balaton-parttal lehet majd találkozni Keszthelyen. A város hosszú távra meghatározott koncepciója mentén történnek ezek a fejlesztések. A sétányépítés a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatán elnyerhető támogatással fejeződhet majd be teljesen.

A város és térségét érintő idei beruházások közt sarkalatos pontként szerepel a közlekedés is.

– A Keszthely és Hévíz közötti kerékpárút össze lesz kötve a Balaton-parttal, ezzel ugyancsak fontos turisztikai igény teljesül. A kerékpáros turizmusban jelent új attrakciót, hogy a városon keresztül biztonságosan lehet végigkerekezni hévízi – balatoni látogatási céllal. Az utazási kényelmet szolgáló beruházás lesz az új autóbusz pályaudvar létesítése, ez a közbeszerezési eljárás lefolytatásánál tart most. Mindezzel turisztikailag jelentősen felértékelődik a térség, 2014 tehát a látványos építkezések éve lesz a környéken. Horányi Árpád

Turisztikai TOP 50-ben Hévíz polgármestere

A Turizmus Kft. által nemrég kiadott, a magyar turisztika ötven legbefolyásosabb emberét bemutató TOP 50 című kiadványban helyet kapott Papp Gábor, Hévíz polgármestere.

Az exkluzív kötetben Magyarország turizmusának a 2013. évi alakulására legnagyobb befolyással lévő személyek szerepelnek. A fürdőváros és vezetőjének munkájára a dinamikusan növekvő turistaforgalom, az egymilliót meghaladó vendégéjszaka irányította rá az országos figyelmet mindazon fejlesztéssel, a Hévíz-Balaton Airport létrehozásával együtt, amik révén a minőségi vendégfogadás körülményei kiemelkedően javultak.

Az elismerést és példaadást is szolgáló ismertetőt – melynek ötvenfős listájában Papp Gábor hévízi polgármester neve is olvasható – a XXII. Turisztikai Díjátadó Gála és Évadnyitó programon mutatták be a minap.

A gálán a könyvben szereplők munkájának méltatásával együtt elhangzott, hogy a turizmust Magyarország mindenkori kormánya az egyik legjelentősebb húzóágazatként kezeli. Az értékeléssel a szakemberek rámutattak arra is, hogy az ágazat teljesítményei nem csak a politikusoktól függenek jelentősen, hanem a hazai, illetve nemzetközi vállalkozások vezetőitől, diplomatáktól, valamint a szolgáltató szektor szereplőitől. A névsor több, állandó paraméter összehasonlítása alapján készült. A kiadványt nem csak a szakmához szól, mindazoknak sok értékes információt nyújt, akik érdeklődnek az iránt, hogy hol, kik járulnak hozzá ahhoz az ország turizmusból származó bevételeihez, ami közel ezerötszáz milliárd forintot jelent.

Papp Gábor több cikluson keresztül önkormányzati képviselőként vett részt a közéleti munkában, polgármesterként26 négy éve vezeti a közel 5000 lélekszámú Hévízt. Családjának negyedik generációja él és dolgozik a városban, így elkötelezett lokálpatriótaként cselekszik a lakóhelyéért nemcsak vezetőként, de magánemberként is. Polgármesterré választása után egyik legfontosabb célként tűzte ki az addig stagnáló vendégforgalom fellendítését. Ennek érdekében kezdett párbeszédet a turizmus szereplőivel, indított tárgyalásokat új külföldi piacok megszerzéséért, s tett komoly lépéseket az egységes városi arculat megteremtéséért. Az általa felkarolt fejlesztési célok megvalósításának köszönhetően az elmúlt évben Hévíz több mint egymilliárd forint pályázati pénzhez jutott a tervezett beruházások megvalósítására. A város további céljai között élményfürdő, kulturális és sportközpont megvalósítása szerepel.