Monthly Archives: április 2014

Indul a hajózási szezon

 

hajozasi-szezon

Lapszél – A kétharmadtól a háromnegyedig

Patrióta kormány, lokálpatrióta szavazóbázis. A rendszerváltás óta hetedik alkalommal járulhattak az urnákhoz a magyar állampolgárok, hogy voksaikkal állást foglaljanak valamely párt vagy pártszövetség mellett. Aki a régióban az átlagosnál valamelyest élénkebben érdeklődik a politika történései iránt, bizonyára konstatálta, hogy a magyar tenger partján élők csak ritkán favorizálták a baloldali aspiránsokat. Így volt ez április első vasárnapján is, amikor mind az öt „balatoni” választókerületben a FIDESZ – KDNP jelöltjeinek győzelméről tudósíthattak a hírügynökségek. Ha politológusokat, szociológusokat kérdeznénk a személyes döntések hátteréről, valószínűleg az okok között sorolnák fel a civil szféra erős jelenlétét, szervezettségét a helyi közéletben, a tájhoz, a hagyományokhoz és a kulturális értékekhez való erős kötődést – vagyis mindazokat a belső mozgatórugókat, melyeket a vesztesek oly ritkán tűznek zászlaikra.

Lapzártánk idején még tart a szavazatok összeszámlálása. Nem tudhatjuk tehát, hogy az új kabinet kétharmados parlamenti támogatással alakulhat- e meg, afelől azonban nem lehetnek kétségeink – a most lejáró ciklusban meghirdetett programok, infrastrukturális fejlesztések folytatódnak. A Déli Vasút felújítása már ősszel megkezdődik, tovább épül a 8-as főút, befejeződik a veszprémi és siófoki kórház rekonstrukciója, új sportcsarnok épül Bogláron, s lesz forrás az oktatási és egészségügyi intézmények működésére is.

Az alapszolgáltatások biztosításáról tehát nem mond le az állam, s a balatoni vállalkozók abban is bízhatnak, hogy a régió beruházásait továbbra is kiemelten kezeli a kormányzat. A 2020-ig érvényes fejlesztési koncepciót még ebben a hónapban elfogadja a Balaton Fejlesztési Tanács, az uniós források pedig az anyagi hátterét adják a közösen megfogalmazott célok megvalósításának.

S ha már számok és arányok: a közelmúltban napvilágot statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar tengerhez látogatók háromnegyedét honfitársaink alkották. Ezen a tavaszon újabb akció készül meghódításukra, mely része a négy évszakos Balaton szlogen gyakorlati végrehajtásának.

Túl a választásokon hamarosan lecsillapodnak a kedélyek, s persze indul a turisztikai szezon is. Itt, a magyar tenger partján egyetlen pincér sem fogja megkérdezni a vendéget, mely pártra szavazott.

Ez viszont már: száz százalék!

Süli Ferenc

Vízünneppel köszöntött tavasz

vizi-unnepA természetbarátok nagy tiszteletben tartott ünnepe a víz napja. A balatoni üdülőrégióban sokhelyütt köszöntötték ez alkalomból a tavaszt.

A Nők a Balatonért Egyesület több társszervezettel a tó körül összesen 25 helyszínen rendezett programokat. Keszthelyen az „esőnapon” zajlottak le az események. Szakmai ismeretterjesztő előadások mellett a Népek Tánca csoport adott műsort. A gyerekeket Tüsi bohóc szórakoztatta, a Szemfüles Egyesület kreatív játékokba avatta be a kicsiket, számos vetélkedő zajlott, s bemutatásra került a „A Balaton könyve” című kötet harmadik kiadása.

Vonyarcvashegyen a Szent Mihály-hegy Védő és Vendégváró Egyesület, Balatongyörökön a Turisztikai Egyesület csatlakozott a Balaton-parti vízünnep szervezéséhez vízismereti teszttel, rajzversennyel, a Balaton koszorúzásával.

Gyenesdiáson, a Forrásvíz természetbarát Egyesület a víz napján az általános iskolában szervezett vetélkedővel több héten át tartó programsorozatot indított el. Hagyományosan, a keszthelyi Asbóth Sándor Szakközépiskolával és a zalai természetbarát szövetséggel a 26. Lepke Túrát bonyolították le a Keszthelyi-hegységben 15, 25 és 40 kilométeres útvonalon. Majd elkezdődtek az iskolai Öko-napok, március 25-én pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe jegyében a régi gyümölcsfajtákat népszerűsítő programokat tartották a községházán és a pásztorháznál. Április 16-tól a Zöld Hetek során az óvodásoké lesz a főszerep rajzversennyel, játékos vetélkedőkkel. A Föld napja jegyében pedig a zalai természetjárók napjának megtartásával együtt kerül sor a nagyszabású Rügyfakadás – tavaszünnep családi programra április 26-27-én, a Nagymezőn. H. Á.

Választások 2014: a polgárok a folytatásra voksoltak

A magyar tenger országgyűlési képviselői

Április 6-án az országgyűlési képviselő- választáson a Balaton-parton is a FIDESZ-KDNP jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot, s jutottak a magyar törvényhozásba. Witzmann Mihály kivételével valamennyien több cikluson át képviselték már a tóparti polgárokat az országgyűlésben. Összeállításunkban az életrajzi adatok mellett rövid interjúkat olvashatnak – ez utóbbiakat a választások éjszakáján adták munkatársainknak az újonnan megválasztott honatyák.

Witzmann Mihály – Somogy 4. vk.

witzmann-mihaly1977-ben születtem Siófokon. Budapesten szereztem mérnök-informatikus diplomát, majd ezt követően a versenyszférában helyezkedtem el. A közélet mindig is érdekelt. A balatonlellei városvezetés munkáját képviselőként és bizottsági elnökként nyolc éven át igyekeztem segíteni. 2010 októberében választottak meg a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökévé. Megyei alelnökként rendkívüli lehetőség volt számomra, hogy Somogyországot és a somogyi embereket még jobban megismerhettem. A 2013-as év újabb, jelentős fordulatokat hozott életemben. Januárban a Fidesz Somogy 4-es Választókerületi Tanácsának döntése alapján, a Szövetség elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök a választókerület elnökének nevezett ki, majd júliustól a Nemzeti Fejlesztési Miniszter döntése alapján útügyi miniszteri biztosként is szolgálhatom a somogyiakat. Tősgyökeres balatoni vagyok, így igen erős a kötődésem a magyar tengerhez. Apai ágon Balatonlellén élnek a rokonaim, az anyai szálak pedig Siófokra, Zamárdiba és Balatonendrédre vezetnek. Születésem óta kötődöm Somogyhoz. Itt jártam óvodába, iskolába, és itt neveljük feleségemmel kisfiunkat, Marcellt, aki 2011-ben született.

– Önmagában fontos mérőszám: ha összeadjuk a második és harmadik helyezettre leadott voksokat, személyemben többet kapott a FIDESZ-KDNP pártszövetség jelöltje. Örvendetes, hogy az emberek éltek demokratikus jogaikkal és egyértelmű választ adtak a támadásokra, s arra a kételyre, hogy valóban volt-e kormányváltó hangulat Magyarországon. A választás visszaigazolta: nem volt, s ez a legcsattanósabb válasz a kétkedőknek. Valamennyi választópolgáromnak köszönöm a bizalmat, amely – tudjuk jól – törékeny dolog, ám remélem, nem fognak bennem csalódni. Természetesen a jövőben is azért dolgozom, hogy az itt élők jobban éljenek és egyre több munkahely jöjjön létre Somogyországban. Rendkívül fontosnak tartom, hogy élénkítsük a gazdaságot és folytassuk a rezsicsökkentést.

Móring József Attila – Somogy 3. vk.

moring-jozsef-attila1968. október 8-án születtem Kaposvárott. Somogyváron élek. Nős vagyok, feleségem Mihály Margit gyógypedagógus, két gyermekünk született: Máté Koppány (1999.), Álmos Botond (2005.). 1987-ben érettségiztem a Ladi János Gimnáziumban Marcaliban. 1988-tól 1990-ig a Somogyvári Általános Iskolában képesítés nélküli tanító, majd négy évig gyermekfelügyelő voltam a helyi általános és speciális szakiskolában. Közben 1993-ban a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán, majd a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán diplomáztam. 1992-ben beléptem a Fideszbe, 2002-ig elnöke voltam a somogyvári csoportnak, 1999-2003 között a Somogy megyei szervezet alelnökeként dolgoztam. 1994 óta minden országgyűlési választáson képviselő-jelöltként indultam a Fidesz megyei listáján. 1998 októberében Somogyvár polgármesterévé választottak; önkormányzati tisztségemben 2002-ben és 2006-ban is megerősítettek. 2002-ben Szita Károly, Kaposvár polgármesterének lemondását követően a megyei lista 4. helyéről behívtak országgyűlési képviselőnek. A 2006. évi országgyűlési választásokon Somogy megye 4. választókerületében egyéni mandátumot szereztem és a KDNP frakció tagjaként kezdtem el dolgozni. 2005 óta vagyok a Kereszténydemokrata Néppárt tagja. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2006. május 16-án a törvényhozás jegyzőjévé választottak. A 2010-es választáson körzetemben az első fordulóban sikerült mandátumot szereznem.

– Hetvenkét település alkotja választókörzetemet, s a kampány során szinte valamennyi lakóhelyi közösséggel találkozhattam. Sok tanulsággal jártak ezek a fórumok, beszélgetések, hiszen korábban számos feladatot közösen fogalmaztunk meg. Ezek közül néhány: be kell fejezni a dél-balatoni szennyvíz programot, s két fejlesztésre váró gyógyfürdővel – Csisztapuszta és Nagybajom – is nagyszabású terveink vannak, de az igazi feladatot a kistelepüléseket összekötő utak megépítése jelenti. Ha ezeket sikerül megvalósítani, akkor nyugodt szívvel, elégedetten nézhetek a választópolgárok szemébe. Azon képviselők közé tartozom, aki örült a választókerületek átrajzolása kapcsán jelentkező új kihívásoknak, ugyanis jelentős különbségek vannak a vízparti és a tótól távolabb eső települések lakóit foglalkoztató problémák között. Hiszem, hogy az elmúlt tizenkét év parlamenti tapasztalatainak birtokában sikeres képviselői munkát végezhetek.

Manninger Jenő – Zala 2.vk.

manninger-jenoBudapesten születtem 1955- ben. Édesapám dr. Manninger Jenő baleseti sebész volt, édesanyám dr. Túróczy Erzsébet gimnáziumi tanár, nyugdíjas . Első házasságomból két felnőtt fiam van, Ádám, aki orvos és Máté, szociológus végzettségű sportoló, vállalkozó. Keszthelyi kötődésemet nagybátyámnak köszönhetem, Manninger Gusztáv Adolfnak, aki a keszthelyi Georgikon tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1980-ban végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karát, közlekedésépítő szakon. Közéleti tevékenységemet Budapesten, a fővárosi közgyűlésben kezdtem 1990-ben. Az azt követő ciklusban, 1998-ig az MDF frakcióját vezettem. 1998. júliusban felkértek a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárának.

A polgári pártok minél szorosabb együttműködésének híveként 2000-ben beléptem a Fideszbe. 2002. áprilisban a Zala megyei 3. számú (Keszthely és térsége) választókörzet Fidesz-MDF jelöltjeként nyertem egyéni mandátumot. 2002. januártól Keszthelyen, majd Gyenesdiáson élek. 2003-ban egy évig Brüsszelben az Európai Parlamentben dolgoztam megfigyelőként a környezetvédelmi bizottságban.

A választásokon a Fidesz frakciójának közlekedési programszóvivője voltam. 2006-ban már az első fordulóban ismét képviselőnek választottak körzetemben. A Parlamentben 2010-ig az Európai ügyek bizottságának tagja voltam. 2010. tavaszán 63,87%-kos eredménnyel újra képviselőnek választottak. 2011. év végéig a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke voltam. 2010 októberében ismét megválasztottak a Zala Megyei Közgyűlés elnökének, így ezt a funkciómat 2006 óta látom el.

– Úgy gondolom: a voksolás nem hozott váratlan végkifejletet , s az ötven százalék körüli eredmények a Balaton partján nem jelentenek rossz szereplést . Az előzetes várakozások is arról tanúskodtak, hogy a 2010 -es választások kiugróan kedvező eredményét a FIDESZ szempontjából nehéz lesz megismételni. Érzékelhető volt, hogy a kisebb falvakban lakók nagy várakozással tekintettek a kabinetre – a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő településeken ezért némi passzivitást is tapasztaltunk.

Remélem, a következő négy év olyan gazdasági növekedést produkál majd, hogy ezekben a térségekben is érzékelhető életszínvonal javulást , jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tudunk produkálni.

Lasztovicza Jenő – Veszprém 3.vk.

lasztovicza-jeno1961. december 21-én született Kiskőrösön. Végzettsége: 1980-ban a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban szintén a fővárosban, a Kertészeti Egyetem növénytermesztő szakán szerzett diplomát. Politikai életútja: 1994 novemberében belépett a Fideszbe, 1998-tól pártja városi elnöke.

Az 1998. évi országgyűlési választásokon Veszprém megye 4. számú, Tapolca központú választókerületében szerzett mandátumot. 1998-2002-ben az idegenforgalmi bizottság alelnöke, de a területfejlesztési bizottságban is tagságot vállalt. 2002. április 7-én már a választások első fordulójában megvédte tapolcai választókerületi mandátumát. Az új Országgyűlés megalakulásától, 2002. május 15-től az idegenforgalmi állandó bizottság elnökeként dolgozik.

A 2006. évi országgyűlési választásokon Veszprém megye 4. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2006. május 30-tól a sport- és turisztikai bizottság elnöke. Jelenleg a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az elnöke. 2010. április 11-től ismét egyéni mandátumot szerzett Veszprém megye 4-es számú, Tapolca központú választókerületében. Nős, három gyermek édesapja.

– Az előző négy ciklushoz hasonlóan szeretném végezni képviselői munkámat, azaz tisztességesen képviselni választópolgáraimat a parlamentben. A választókerület ugyan kissé megváltozott, átalakult a korábbihoz képest, hiszen Ajka és több község is hozzám tartozik már – ezeknek a településeknek a dinamikus fejlődését próbálom majd elősegíteni.

Ezen túl az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyteremtés egyik legfontosabb feladatom. Meglehetősen gyakran találkozom az itt élőkkel, de megyei közgyűlési elnökként is széles ismeretségi körre tettem szert – ez most természetesen bővülni fog. Meggyőződésem, hogy a jó emberi kapcsolat a siker alapja, s remélhetőleg ez jellemzi majd a most kezdődő választási ciklust is.

Kontrát Károly – Veszprém – 2. vk.

kontrat-karolyKontrát Károly 1956. április 12-én született a Veszprém megyei Pápán. 1980 óta nős, felesége, Vas Zita főiskolát végzett, a pápai Tarczy Lajos Általános Iskolában ifjúságvédelmi felelős. Mindkét gyermekük, Richárd (1981) és Nóra (1985) jogász. 1981-ben megszerezte diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1990-ben belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe, nemsokára Pápán elnökségi tag lett. 1998 óta a pápai csoport alelnöke, az országos választmány tagja. 1999-től a párt etikai bizottságának többször újraválasztott tagja, 2007-től elnöke. A 2006. évi választások idejére megbízták a párt „Új Demokrácia Központjának” vezetésével, amelyet a szavazások tisztaságának megőrzésére és a választópolgárok minél nagyobb számban való részvételének elősegítése érdekében hoztak létre. Ugyan 1994-ben és 1998-ban is országgyűlési képviselő-jelölt volt, mégis szinte teljesen ismeretlenül került az Orbán Viktor vezette polgári koalíciós kormányba, ezzel az országos politikába: 1998. július 14-től 2002. május 27-ig a Belügyminisztérium politikai államtitkára. 2002 tavaszán a Fidesz- MDF közös megyei listájáról szerezte mandátumát. 2003-ban szülőfaluja, Nyárád község díszpolgára lett. Jelenleg a Belügyminisztérium államtitkára.

– Már a kampányt megelőző időszakban is sok támogatást, számos biztató szót kaptam, s ezt a megelőlegezett bizalmat ezúton is szeretném megköszönni a választópolgároknak. Úgy gondolom: az emberek azt is kifejezték voksaikkal, hogy milyen értékeket tartanak fontosnak életükben. Azt is egyértelművé tették, hogy az eredmények közösek, s most ennek folytatására szavaztak. A választókerület egy része – Szepezdtől Keneséig – jelentősen érintett az idegenforgalomban. A turizmus fejlesztéséhez szükséges források előteremtése az egyik legfontosabb feladataim közé tartozik majd, csakúgy , mint a települési törekvések támogatása. Fontos az is, hogy belügyi államtitkárként a biztonságot helyezzem előtérbe. A polgárokkal együtt azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a Balaton régió ne csak Európa egyik legszebb, hanem legbiztonságosabb üdülőhelye is legyen.

Régiónk kiemelt fejlesztési térség

Hét év fejlesztéseit, beruházásait előkészítő-segítő projekt indul

A hazai fejlesztéspolitikában – összhangban az Európai Unió által nyújtott versenyképességi, felzárkóztatási célú támogatásokkal – 2014-2020 között új fejlesztési időszak nyílik. Erre a ciklusra országos szinten is fejlesztési terv készült: a parlament 2014 elején elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). A dokumentum – a kiemelkedő táji értékű térségek kapcsán – kitér a Balaton régió fejlesztésének országos szintű fontosságára.

Az OFTK és az illeszkedő szakpolitikai stratégiák az Európai Unió 2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési céljaival összhangban képezik a jövő fejlesztési programjainak az alapjait. E rendszer részeként készíti el az EU-val kötendő Partnerségi Megállapodáshoz illeszkedve a magyar kormány az ágazati és a területi alapon szervezett operatív programjait. Az országos szintű fejlesztési tervek és az operatív programok megalapozásához, illetve a programok területi alapú megvalósítása érdekében készülnek el a különféle térségekben a területi tervek: megyékre, megyei jogú városok területére, illetve a Balaton térségére.

A Balaton térségében jelenleg folyik a jövő terveinek elkészítése:

• a térség hosszú távú fejlesztési koncepciója, mely egyúttal megalapozza a Balaton térség rendezési tervének tartalmát is.

• a térség középtávú, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó stratégiai és a részletesebb operatív programja.

A fentieken túl a kormány kérésére el kell készíteni egy részletes dokumentumot, mely az operatív programoknak a Balaton térségében megvalósuló fejlesztési tervét és intézményi keretét foglalja össze. Ez a tervdokumentum Magyarországnak az Európai Bizottsággal a 2014–2020-as fejlesztési időszakra kötendő Partnerségi Megállapodása (PM) alapján készül el, miszerint: a Balaton térségben tervezett fejlesztések összehangolt finanszírozására a 2014–2020-as időszakban kísérleti integrált területi beruházási (ITB) programot kell készíteni és megvalósítani.

A fenti feladatok megvalósítása érdekében az Államreform Operatív Program keretében a BFT 100 millió Ft támogatásban részesült a 2014-20 tervezési időszakra vonatkozó tervezési folyamat támogatására, a szükséges tervezési dokumentumok kidolgozására.

A kidolgozásra kerülő fejlesztési dokumentumok:

− Helyzetértékelés aktualizálása – A BFT 2008-ban elkészíttette a régió területfejlesztési tervezéséhez kapcsolódó helyzetértékelését, azonban az eltelt időszak változásai, a válság hatásai, a megvalósult fejlesztések eredményei szükségessé tették a helyzetértékelés aktualizálását. A felülvizsgálat másik indoka, hogy a dokumentumnak a fejlesztési szükségletek beazonosítását, az irányok meghatározását, az egyes fejlesztési irányokhoz kapcsolódó részletesebb elemzési tevékenységet a 2014-20 időszakra vonatkozó országos és megyei dokumentumokhoz illeszkedve kell megvalósítani.

− Koncepció elkészítése – A BFT 2008- 2009-ben elkészíttette a régió hosszú távú fejlesztési koncepcióját, azonban az eltelt időszak változásai, a válság hatásai, a megvalósult fejlesztések eredményei, a 2014-20 időszakra vonatkozó országos és megyei dokumentumokhoz illeszkedés igénye, az új tervezési módszertan és metodika szükségessé teszik a koncepció felülvizsgálatát.

− Integrált területfejlesztési program elkészítése – A célok eléréséhez szükséges konkrét intézkedések, feladatok meghatározása, a végrehajtás módszertanának kidolgozása.

− Uniós tervezési részdokumentumok elkészítése

– A feladat magába foglalja a 2014-20 közötti uniós támogatási időszak operatív programjainak kialakításához részdokumentumok elkészítését, valamint az abban foglalt projektcsomagok előkészítését és fejlesztését.

A feladat elvégzése két párhuzamos, egymásra épülő folyamatból áll: projektcsomagok, illetve részdokumentumok készítése az ágazati operatív programokhoz. Az uniós tervezési részdokumentumok elkészítése keretében a BFT javaslatot készít a térségi tervdokumentumok alapján a kapcsolódó uniós finanszírozású operatív programok prioritásaihoz.

– A munka keretében az elkészült koncepció és stratégia környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálata is megvalósításra kerül.

A tervezési folyamatba a BFT be kívánja vonni a régió fejlesztésében érintett szereplőit, a megyei és országos tervező intézmények szakértőit, a régiós szakmai szervezeteket, a lakosságot, a civil szférát, s a vállalkozókat.

A fejlesztési dokumentumok elkészítésének tervezett ütemezése:

A tervezési folyamat befejezési határideje 2014. szeptember 30.

A tervezési folyamat részhatáridői (a pályázat előírása alapján):

Koncepció elkészítése 2014. április 30.

Stratégiai program elkészítése 2014. augusztus 30.

A tervezési munka keretében eddig megvalósult tevékenységek:

A BFT felhatalmazása alapján a munkaszervezet elkészítette a Helyzetértékelés aktualizálását. A Helyzetértékelés tartalmazza a Balaton 2007-2020 közötti időszakra szóló, a Hosszú távú Területfejlesztési Koncepciója megvalósulását figyelő és elemző monitoring rendszer adatait, megállapításait. A Helyzetértékelést a munkaszervezet 2013. november 18-án megküldte a BFT tagjai és közel 80 szakmai szervezet számára.

A beérkezett vélemények, a hiányzó területekre vonatkozó szakértői munkaanyagok beépültek a Helyzetértékelésbe.

A területi tervek (Koncepció, Stratégia) és OP részdokumentumok elkészítéséhez a szakértők kiválasztására év elején nyílt közbeszerzést írt ki a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. A közbeszerzés keretében a tervezési dokumentumok kidolgozásának külső szakértői feladatait a Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és a National Development Consulting Zrt. konzorciumi munka keretében végzi. Jelenleg folyik a koncepció készítése. A koncepció I. változatát április 18-i ülésén tárgyalja a Balaton Fejlesztési Tanács, majd ezt követően kezdődik a koncepció társadalmi egyeztetése.

magyary-program