Monthly Archives: szeptember 2014

Lapszél – A Balaton-part foltjai

Valahogy úgy hozta a sors, hogy többször is gyalogolnom kellett tóparti településeken. A sétát egyrészt a kellemes őszi napsütés inspirálta, másrészt a hirtelen rám szakadt szabadidő.

Kocsi a parkolóban, vállamon a fotómasina, hátizsákomban szendvics és üdítő. Nem is hittem volna az elején, hogy szükségem lesz a táplálékra. Pedig így alakult. Ott, ahol pár éve, hónapja még kisbolt, büfé, kölcsönző kínálta a mindennapi betevőt, lehúzott redőny, üres portál, lakat által őrzött nagy semmi állt. Egyikről-másikról készítettem is képet, de aztán úgy döntöttem, nem használom fel. Minek is? Bár küllemükben különböznek, egyben közös a sorsuk: feleslegessé váltak, valakiknek már nem kellenek. Az üdítőital márkákat, sörféleségeket hirdető táblák, feliratok megkoptak, némelyiküket a szellő lóbálja. Az ajtókon ott az egyen felirat: Kiadó, Eladó, Bérbe adnám stb.

Mintha eljárt volna felettük az idő, s egy újé, a jövőt szolgálóé még nem jött volna el. Űr támadt, s nehezen érthető a miértje. Persze könnyű hivatkozni a kereslet–kínálat arányával, a magas adókkal, a szupermarketek bőséges választékával, visszaadott bérleményekkel, „bebukott” vállalkozásokkal stb. Csakhogy mindegyik hátterében ott az ember, „ki dolgáért remeg”, ott a szűkebbre húzott családi költségvetés, a megkeseredett vállalkozó. Okok és okozatok sorát lehetne felvonultatni.

Sétáim során elképesztő mennyiségű, jobb sorsra érdemes ingatlannal is találkoztam. Egy részük (talán nem is olyan régen) kisebb palota (netán panzió?) lehetett. Ma üres, udvara, környezete gazos. És az „Eladó” tábla ott is a kerítéskapun árválkodik. Olyat is láttam, melyet annyira benőtt az akácos, hogy teljesen eltakarja az építményt. Szomszédok szerint harminc éve nem járt arra senki, a tulajdonos öregemberként elcsoszogott előtte, majd visszatért Münchenbe, ahol talán már el is hunyt.

Az egyik város központjában egy csaknem vadonatúj épület felirata jelzi: új tulajdonosra vár. Néhány hónapja még ügyfelek nyomták le a pénzintézet kilincsét, ma kíváncsi tekintetek kereszttüzében áll.

Mind belterületen, mind a központoktól távolabbi utcákban látni efféléket, ráadásul függetlenül attól, hogy felkapott városról vagy kisebb településről van-e szó.

Foltok ezek. Nem szégyenfoltok még, mint öreg kabáton az elütő színű és méretű varrások, de foltok. Látszanak messziről és közelről egyaránt. Még nem bántóak, de felkeltik a sétáló figyelmét, aki elgondolkodik afölött, hogy a jelenséget túléli-e, avagy az fogja őt túlélni… Zatkalik András

Hévízről csendült fel az ország zenéje

Ezernyi éneklővel, sztárok vendégeskedésével, sok zenés és más kulturális programmal a Magyar Dal Fővárosa rangban adta meg a hangot Hévíz a magyar dal ünnepléséhez.

A fürdőváros a rang elnyerésével szeptember 14-ére szólóan az ország zenéjét elindító karmesteri pálcát kapta kezébe. A tófürdő bejáratánál délelőtt 10 órakor Presser Gábor, a magyar dal évenkénti monstre megünneplésének ötletgazdája lépett a mintegy 1500 fős közönség elő, hogy hírül adja a rendezvény nyitását.

– Beszédet akkor sem tartanék, ha sütne a Nap – mondta a szakadó esőben. – Az nem az én műfajom, szóljon tehát a zene. A színpadon ifjak vették körül: az alkalom jegyében már korábban meghirdetett „Elevenedjenek meg a táncdalfesztiválok slágerei a Te előadásodban” című dalverseny döntősei. A zeneszerző kíséretével rövid műsort adtak, s egyben ízelítőt is abból, hogy mit nyújthatnak majd az este sorra kerülő döntőn a közönségnek. A közben csendesedő esőben a részvevők a gyógytó területére vonultak, s körülölelve azt, Presser Gábor vezényletével elénekelték a Csillagok, csillagok kezdetű dalt. Az utolsó taktusokat követően pedig valamennyien szabadon engedték az addig féltve őrzött luftballonokat. Ezernyi színes kicsi léggömb szállt a tó fölé, s vitte országszerte a magyar dal ünneplésének hírét, a Magyar Dal Fővárosából.

Untitled 73Számos helyszínen szólt naphosszat a zene: a Széchenyi utcai nagy parkoló az élő koncerteknek adott helyet muzsikusokkal, éneklőkkel találkozhattak a járókelők a városszerte közterületeken, a kulturális intézményekben, a Szentlélek templomban. Alkalmanként Dottó kisvonattal zenészek járták körbe a várost.

A keszthelyi hajókikötőből indult útjára a Hévíz motoros hajó, mint a Magyar Dal Hajója. Fedélzetén – illeszkedve a hévízi programokhoz – a 60-as éveket idéző táncdalok csendültek fel. Kisbusz indult útnak a Musica Antiqua zenekarral és a Csicsergők gyermekkarral, akik közvetlenül is elvitték magyar dalt a partner fürdővárosok helyszíneire: Zalakarosra, Sárvárra és Bükre. Horányi Árpád

Korszerű és környezetkímélő gazdálkodás a Káli-medencében

Komoly fejlesztéseket hajthatott végre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park annak a közel 250 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetően, amelynek zárórendezvényét a napokban tartották meg. A nemzeti park igazgatója elmondta, a beruházásnak köszönhetően javítani tudták az őshonos háziállatok tartási körülményeit, és újszerű, Untitled 72környezetkímélő mezőgazdasági gépek beszerzésére is lehetőség nyílt. Puskás Zolán ismertette, a Káli-medencében található Kővágóörs Kornyi-tó Majorban minimalizálták az állattartó telep környezeti hatásának kockázatát. – Ez azért rendkívül fontos, mert közel vagyunk a Kornyi-tóhoz, amely kétéltűek és hüllők szaporodó helye, illetve több mint 110 madárfaj előfordulását írták le a területen. A projektnek köszönhetően megszűnt az állattartó telep azbeszt fedésű tetőszerkezetének környezeti kockázata is. Hatékonyan és környezettudatosan elvégezhetők a természetvédelmi kezeléshez kapcsolódó mezőgazdasági munkák a jövőben – fejtette ki az igazgató.

Puskás Zoltán kitért arra is, hogy a major 1972-ben épült, és 1998-ban került a nemzeti park tulajdonába azzal a céllal, hogy egy saját gazdálkodási központot hozzanak létre. Ma zömében legeltetésre, juhtartásra hasznosítják. Az ingatlan egy részét egy több generációs juhász család bérli, akik családi gazdálkodóként elkötelezettek, és magas színvonalon tartják és tenyésztik állataikat. Nemcsak a bérlők, hanem a nemzeti park állatainak életkörülményei is javultak a beruházásnak köszönhetően. Jelenleg hetvennégy hortobágyi fehér és fekete rackajuh van a területen, illetve száztizennyolc szürkemarha tehén és azok szaporulatai. A helyszínen öt hodályt újítottak fel teljes mértékben. A jövőben az igazgatóság a majorban a rackajuh állomány fenntartását tervezi, valami a szürkemarha fajta növendék tenyészállat nevelésére hasznosítják majd a területet.

A pályázat második részét a természetvédelmi oltalom alatt álló Veszprém megyei területek kezelését megalapozó mezőgazdasági gépek beszerzésére fordították. Egyebek mellett traktorokat, trágyaszórókat, tartálykocsikat, bálázókat, fűkaszákat vásároltak, vagyis olyan hasznos mezőgazdasági gépeket, amelyek elengedhetetlenek egy állattartó telep fenntartásához. A pályázat harmadik – ös – szegét tekintve legkisebb – részét monitoring és informatikai eszközök beszerzésére fordították. Horváth Dezső, Kővágóörs polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak egy-egy gazdaság, hanem az egész ország fejlődik az ilyen beruházásoknak köszönhetően.

A helyszínen Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter adta át a telepet. Mint fogalmazott, nemzeti érdekünkUntitled 71 őshonos állatfajaink védelme. Közös célunk pedig az, hogy minél több őshonos állatunk legyen, és kimozdítsuk őket az állatkerti-rezervátumi kategóriából, és a termelésbe, a mezőgazdaságba kerüljenek ezek a fajok.

A program másik üzenete az, hogy ha gazdálkodunk, termékek jönnek létre, és azok bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe, piacokra, üzletekbe. Ezek a gazdálkodók és a nemzeti park összefogásából született minőségi termékek, amelyek a táj megismerését is elősegítik – jelentette ki a miniszter. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy minél több őshonos faj kerüljön olyan körülmények közé, ahol gazdaságos a fenntartása, és a létrehozott jó minőségű termékek minél több emberhez eljussanak. Mizsei Bernadett

Alsóörs szereti a Mersét!

A címbeli gondolattal kezdte ünnepi beszédét Alsóörs polgármestere, Hebling Zsolt a Leader Kultúrpark második ütemének átadásán. A huszonnyolcmillió forintos beruházás pályázati pénzekből és önerőből valósult meg.

Már a tervezésnél, majd az első ütem átadásánál bebizonyosodott: nem volt hiábavaló a Balatontól kissé távolabb Untitled 70létrehozni egy olyan parkot, amelyet magáénak vallhat a helyi lakosság. Ez többek közt abban is tükröződik, hogy minden időben találkozhatunk sétálókkal, babakocsis kismamákkal, gyerekekkel, kisebb-nagyobb társaságokkal. Rongálásnak nyoma sincs, s a környezeti tisztaságra is nagyon ügyelnek az alsóörsiek. A szeptemberi eleji Merse emlékhely átadással most tovább bővült a Leader Kultúrpark.

Szerencsére az időjárás is kegyeibe fogadta az alsóörsieket, s a jókedvhez a Sirály Nyugdíjas Egyesület (Bónyai Mária karnagy vezetésével) is hozzájárult.

Az ünnepségen megjelent a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kontrát Károly, a szomszédos Lovas polgármestere, Ferenczy Gáborné, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Leader Egyesület elnöke, Pergő Margit, a munkaszervezet vezető helyettese, Gál Andrea, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal képviseletében Oszterné dr. Ónodi Andrea.

Amit tavaly csak reméltünk, ma már valóság – mondta köszöntőjében Hebling Zsolt, aki a továbbiakban hangsúlyozta: a Mersében mindegyik korosztály megtalálja azt, ami számára vonzó: kikapcsolódást, felüdülést, szórakozást, de akár a fiatal randizók is jól érezhetik magukat.

Korábban megírtuk lapunkban, hogy a park egy merőleges zöldtengely részeként a talán nem is olyan távoli jövőben összeköti a település északi és déli részét. A Merse kút ma már nemcsak múlt (ugyanis egykoron egyfajta gyülekezési és találkozási hely volt: ide jártak itatni az állatok gazdái), hanem emlékhely és egy új agóra. A feljegyzések szerint 735 éve adja az éltető vizet. Erre utal az emlékhely felirata is: „Merse. E dűlőföld és kútja XIII. századi birtokosának őrzi nevét”. A vöröskőből épített kút hátoldalán Albrecht Sándor újságíró, helytörténeti kutató mondata áll: „Enyhet ád e hűs kis ér/ élményével elkísér”. A két míves táblát Novák Sándor aranykoszorús alsóörsi kőfaragómester készítette. A Merse emlékhely a szép kialakítású kúton kívül egy „gólyaszentélyből”, továbbá egy új játszótérből áll.

Kontrát Károly avató beszédében kifejtette: Alsóörs már a kultúrpark első ütemével is gazdagodott, s örvendetes, hogy a település élt is a létrehozás lehetőségével. A Merse névhez pedig méltónak kell lenni.

A nemzetiszínű szalagot Kontrát Károly és Hebling Zsolt polgármester vágta át. Ezt követően kulturális műsorral, majd utcabállal folytatódott, illetve zárult a nap. /zatyipress/

Untitled 69

Vaddisznók: riadalom és mezőgazdasági károk

Egyre több panasz érkezik a vaddisznók okozta károkról a megyében. Nemrégiben nemcsak az udvarra, de egy ábrahámhegyi asszony teraszára is felmerészkedett egy vaddisznó. A szakember szerint magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy elkerüljük a hasonló eseteket.

Untitled 67– Több éve bejárnak a vaddisznók ábrahámhegyi telkünkre, de sosem fordult még elő, hogy feljöjjenek a teraszra – mondta el lapunknak Peidl Lászlóné, aki családjával 1977 óta nyaral a településen. Korábban csak akkor mentek be az állatok a területre, ha nem volt ott ember. – Legutóbb azonban a lányom arra lett figyelmes, hogy az éjszaka közepén valaki tologatja a teraszon lévő kerti bútorokat. Amikor kinézett a zsalu rései között, a holdfényben azt látta, hogy egy hatalmas vaddisznó garázdálkodik a teraszon – tette hozzá felháborodva az asszony. A teraszra ráadásul hét szűkös falépcső vezet fel, de ez sem tartotta vissza az állatot. Egy másik alkalommal a teraszon ült a család lámpafénynél. Akkor a hatalmas, Afrikában eredetileg az oroszlánok és leopárdok távol tartására kitenyésztett rodéziai ridgeback kutyájuk jelezte, hogy valami történik a sötét kert hátuljában. – A kutya lerohant a szőlőbe, majd remegő inakkal tért vissza, és berohant a lakásba. A vőm meglátta a vaddisznó lomha testét a lámpafényben, amint a szőlőtőkék között járkál – mondta el Peidl Lászlóné. Az asszony az önkormányzathoz is fordult, ám mivel nem tartozik a vaddisznók elleni védelem a helyhatóságra, az eseteket a kormányhivatalhoz továbbították. Peidl Lászlóné elmondta, nem tudják megoldani, hogy ne legyenek érett gyümölcsök a kertben, hiszen szőlőültetvényről és gyümölcsösről van szó. A korai szőlőt mind elpusztították a vadak. Hiába szereltek fel vadhálót, átbújtak alatta a vaddisznók. Éppen ezért betonoszlopokat erősítettek a kerítés aljára, ám a szomszéd kert felől még mindig be tudnak hatolni az állatok. – Ez a ház egykor a nyugalom szigete volt, de mivel kisgyermekekkel nyaralunk itt, félünk – panaszkodott az asszony.

Lapunk a helyi vadásztársasághoz fordult, hogy megtudjuk, mit tehetnek a hasonló helyzetbe került lakosok, nyaralók. Sári Ferenc vadászmester elmondta, a belterületi lakóingatlanra tévedt vaddisznók esete nem ritka, bár viszonylag újkeletű jelenség. Ezért ez egy olyan konfliktus a vadon élő állat és a kultúrkörnyezetben élő ember kapcsolatában, melyet jogrendünk nem kezel még megnyugtató módon, de már előkészületben van a megfelelő jogi szabályozás.

Sári Ferenctől megtudtuk, a vaddisznó állománya egész Európában megnőtt, nem csak Magyarországon. A vaddisznó egy jól alkalmazkodó faj, mely a Balaton-part nádasaitól a hegyvidéki erdőkig mindenhol megtalálja életfeltételeit és egyre gyakrabban költözik ember által is lakott helyre. A vadászok csak részlegesen képesek a vadállományt szabályozni, a természetes folyamatokat megfordítani, befolyásolni nem tudják.

– Legtöbbször azt várják tőlünk, hogy lőjük ki a kárt okozó vadat, de lakott területen belül lőfegyver biztonságos használatára csak a rendőrség és katonaság különleges egységei vannak kiképezve. Egy vadásznak ezt nem szabad felvállalnia, mert balesetet okozhat. A vadászoknak nincs belterületen vadászati joguk. A vad azonban nem ismeri a vadászterület és belterület határát, így tőle kerítés hiányában a határok betartását elvárni nem lehet. A belterületi ingatlan megvédése a tulajdonos feladata a betörők és a vad ellen is egyformán – emelte ki Sári Ferenc. Mint fogalmazott, a vad nem „kirándulni” megy a belterületekre, hanem céltudatosan élelmet, vizet, vagy búvóhelyet keres. Vagyis ha ezek forrását megszüntetjük, a vad is el fog tűnni. – Ezt azonban az ingatlantulajdonosok tudják csak megtenni, helyettük senki más. Ha kiskertet is művel valaki, akkor a vad ellen biztosan védő kerítést kell építenie, mert ha a biztosítása nem fedezi a károkat, úgy kárát önmagának kell viselnie. Vadásztársaságunk a www.kali-vadaszat. hu weboldalán bő és szakszerű tájékoztatással segíti a kárelhárítást, mely tapasztalatainkat érdemes a károsultaknak felhasználnia – hívta fel a figyelmet a vadászmester.

Sári Ferenc megjegyezte ugyanakkor, hogy az emberi hozzáállás is változó. – Révfülöpön olyan esettel is találkoztunk, ahol az egyik kerttulajdonos szőlőjét védte a vaddisznók károkozásától, míg kertszomszédja vadetetővel és itatóvályúval csalta telkén elhelyezett vadmegfigyelő kamerája elé a vadat – nehezményezte Sári Ferenc. Vadászterületen, például külterületi gabonatáblákban a vadászok aktívan, vadászattal is részt vesznek a vadkárok elhárításában és a keletkező károk jelentős részét megtérítik. – Sajnos a nyaralóközönség azonban nincs mindig tekintettel tevékenységükre. Gyakori, hogy éjjel mindenféle ok és előjelzés nélkül kirándulók jelennek meg vadászterületen, mely balesetveszélyes, és eredményességünket is lerontja – tette hozzá a vadászmester.

A vadásztársaság megfelelő vadgazdálkodással tud befolyással lenni az állatok belterülettől való távol tartására. A belterületek határához közel vadhajtásokat szerveznek és fokozott vadászati tevékenységet folytatnak, míg a belterületektől távol vadföldeket, etetőket, sózókat és itató, dagonyázó helyeket működtetnek, hogy ezzel is elcsalják őket a lakott területektől.Untitled 54 A vadászati hatóság minden évben jelentősen megnöveli a lelövési keretszámokat, és ezek teljesítését szigorúan ellenőrzi is. A vadásztársaság minden kivitelezhető és szakmailag elfogadható intézkedést megtesz a károk elkerülésére.

Sári Ferenc megnyugtatásként elmondta, a vad közvetlen veszélyt az emberre nem jelent. Arra azonban ügyelni kell, hogy mindig biztosítsunk menekülési útvonalat számára, ha találkozunk vele, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor támadólag is felléphet. Mizsei Bernadett