Daily Archives: 2014-12-22

A tómegőrzési tervezés nemzetközi tapasztalatai

Untitled1A 2012-2014 között megvalósuló LakeAdmin (Regional administration of lake restoration initiative) projekt célja, hogy a fejlesztési politikák hatékonyságának javításával hozzájáruljon a hasonló gondokkal küzdő tavak hosszú távú fenntartható fejlesztéséhez, valamint a környezetvédelmi szempontú tervezéshez.

A Víz Keretirányelv (VKI) célja, hogy minden európai felszíni és felszín alatti víztest „jó állapotba” kerüljön. Ez nagyUntitled kihívást jelent az EU országaiban és feltételezi a szükséges együttműködést a regionális, az országos és a nemzetközi szinteken. A legtöbb uniós tagállamban ugyanis a VKI által a tavakra meghatározott környezetvédelmi előírások újszerűek és nagy kihívást jelentenek. A tavak állapotának – egy meghatározott ütemterv alapján történő – javulása megköveteli a meglévő ismeretek és tapasztalatok megosztását. A LakeAdmin projekt egy helyileg koncentrált megközelítést kínál a VKI előírásainak teljesítéséhez.

Az EU INTERREG IV C programja által támogatott Lake-Admin projekt fő célkitűzései ezért a tó rehabilitációs programok céljának, végrehajtásának javítása azokban a térségekben, amelyek elismerték a tavak fontosságát, és a tavaknak a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. A programból ezért természetesen nem maradhatott ki a magyar tenger sem: a tájegységet – kilenc ország együttműködésében – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. képviselte. A hároméves közös cselekvés értékelésekor Molnár Gábor, a szervezet igazgatója hangsúlyozta:

– A LakeAdmin projekt valamennyi résztvevője elégedett lehet az eredménnyel, az elvégzett munkával. Célunkat azonban csak részben értük el: fórumaink állásfoglalásai ugyan eljutottak az érintett országok illetékes szervezeteihez, ám ma még bizonytalan, hogy az általunk szorgalmazott beruházásokhoz a döntéshozók biztosítani fogják-e a szükséges összegeket. Abban bízunk, hogy a 2014-2020 közötti uniós tervezési ciklus lehetőségei jóval szélesebb kilátásokat nyújtanak e téren is a korábbi időszaknál. A projekt tanulságait, következtetéseit, tanácsait hazánkban is indokolt hasznosítani. Alapvetésnek tartjuk: ha igénybe vesszük egy tó, egy ökoszisztéma „szolgáltatásait”, azért fizetni kell. A Balaton a magyar turizmus egyik zászlóshajója, amely jelentősen hozzájárul a nemzeti össztermékhez, s ekként a központi költségvetés kötelezettsége, hogy finanszírozza a tó rehabilitációját. A projekt üzenete egyértelmű: az állam köteles gondoskodni a tavak hosszú távú fenntarthatóságáról.

Az igazgató elmondta: a Balaton kutatása nemzetközi mércével mérve is kiváló, míg a régió több jó gyakorlatát – online-monitoring rendszer, vízpart-rehabilitáció, egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítése kis településeken – más országokban is szívesen „honosítanák”. Hasonlóképpen tanulhatunk a partnerektől a vízgazdálkodási gyakorlatok megvalósíthatósági tervekké alakítása terén, de követendő lehet számunkra a csapadékvíz-hasznosítása városi területen, a vízi inváziós fajok fokozott ellenőrzése, a tavat érő diffúz terhelés csökkentése, s a helyi érdekeltek bevonása a tógazdálkodás tervezésébe.

Molnár Gábortól megtudhattuk: további szakértő szervezetek közreműködésével valósultak meg a szakmai feladatok, úgymint a Nemzeti Környezetügyi Intézet és az IPICON Mérnöki Tanácsadó Kft.. Ez utóbbi szervezetet a projekt záróaktusán Ijjas István egyetemi professzor képviselte, aki fenntartásait és örömeit is megosztotta hallgatóságával. – A Balatonnál jelentkező gondokat zömmel sikerült megoldani, ám ma sem látom jelét annak, hogy a tó jó állapotát hosszú távon hogyan kívánjuk fenntartani. Örvendetes ugyanakkor, hogy készül az új vízgazdálkodási stratégia, amelyben a Balaton kiemelt szerepet kap. Úgy gondolom: e koncepcióban például szükséges lenne a tó vízszint szabályozását meghatározni. A társadalmi jólét szempontjából fontosnak tartom az integrált területi vízgazdálkodást, mert meggyőződésem szerint a gazdaság és a környezet közötti harmóniát mindeddig nem sikerült megvalósítani. Abban bízom, hogy a projekt eredményei már a közeljövőben érzékelhetők lesznek – a döntéshozók figyelmét sikerült felhívnunk arra, hogy a központi büdzséből érdemes és hasznosUntitled2 forrásokat a magyar tengerre és környezetére fordítani. Racionálisan fogalmazva: ha élvezzük a hasznát, viseljük terheit is! Holnaptól már a politikusoké, az államigazgatási vezetőké a döntés joga – a projekt ehhez adott hátteret, s némi szakmai muníciót. Süli Ferenc