Monthly Archives: január 2015

Jégbe zárt Balaton

 

Untitled 46

Fotó: Gyarmati László

Nekünk nem csak turisztikai célpont e táj

Interjú Balassa Balázzsal, a Balatoni Szövetség elnökével

Szigliget polgármesterét, Balassa Balázst az elmúlt év decemberében választották meg a száztíz éve alapított Balatoni Szövetség elnökévé. A patinás testület a tizedik évfordulón már több ezer tagot számlált, és a Balatonnal, valamint a Untitled 45fürdőüggyel kapcsolatosan olyan morális tekintély lett, melyet még a legmagasabb politikai körökben is méltányoltak. Emellett élvezte a Balaton- melléki nép bizalmát és szeretetét, s tőle várták vágyaik teljesítését. A második világháború után azonban a diktatúra negyvenöt évre „jegelte” a szervezetet, sőt régi patinájában az újjáalakulás óta eltelt negyedszázadban sem tudott tündökölni. Vajon az új irányító mennyiben tudja lelkesíteni az 1940-ben kiadott Szózat a Balaton Barátaihoz kiáltvány gondolataival aktivistáit, kollégáit, az itt élő embereket? Vajon mozgósító erővel bír-e még a száz éve megfogalmazott minősítés, mely szerint: Szövetségünk a dolgozó egyesületek sorába tartozik. Azok közé, amelyek nem ismernek akadályt és fáradtságot, és nem látnak egyebet, mint azt a célt, ahol a siker feltalálható vagy remélhető. – Nagyon remélem, bár el kell ismernünk, hogy a Balatoni Szövetség az utóbbi években nem nagyon hallatta hangját, nem töltötte be azt a szerepét, amiért létrehozták. Ez pedig a következő: a Balaton térségében működő önkormányzatok képviselete, a Balatonnál jelentkező gondok kapcsán a mindenkori kormányokkal történő közös megoldás keresése, illetve a térségben dolgozó civil szervezetekkel való harmonikus munkavégzés. Talán nem tévedek nagyot, ha úgy fogalmazok: esetenként nem csak egy-két fázis hiányzott ezekből az elmúlt években. Akár elismerjük, akár nem, ez az egyetlen olyan szervezet a térségben, amely érdemben tehet valamit azért, hogy a tóparti önkormányzatoknak, s a balatoni polgároknak autentikus képviselete legyen. Tudomásul kell vennünk azt is: a Balaton sokak számára csak egy turisztikai célpont, míg az itt élő embereknek ez a táj egészen mást jelent – ok itt szeretnének boldogulni a térség által kínált lehetőségekből. A szövetség elnökeként sok embert szeretnék ide csábítani, a helybelieknek pedig ehhez megfelelő feltételeket biztosítani. Azt szeretném, hogy a régió valóban minőségi szolgáltatást nyújtó idegenforgalmi központ legyen, s hogy a problémák megoldásában a hatékony együttműködés jellemezze az érintetteket. – Ezek szerint legfontosabb feladataként a térség gazdasági fejlesztését fogalmazza meg, hiszen csak egy jól prosperáló gazdaság biztosíthatja a régió lakosságának megtartó képességét! – Így van, de azért azt sem szabad elfelejteni: ha elemezzük a balatoni emberek átlag életkorát, azonnal arra következtethetünk, hogy itt minden adott egy nyugodt, békés öregkor eléréséhez. Úgy látom: eddig nem használtuk ki eléggé a táj szépségét, nem propagáltuk eléggé a tiszta levegőt, nem használtuk ki az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy az egészséges környezetre vágyóknak a Balaton igazi paradicsomi állapotot jelent. Rendkívül fontosnak tartom továbbá azt is, hogy a most futó fejlesztési ciklusban minél több pénz áramoljon a magyar tenger partjára, mert látható, hogy az elmúlt évtizedekben nem történtek a régióban komoly fejlesztések. Ha ez a kedvezőtlen tendencia folytatódik, félő, hogy elveszítjük a vendégek kegyeiért folytatott harcot, s mindazon célok, melyeket korábban megfogalmaztam, esetleg illúzióvá válhatnak. – Munkájában bizonyára támogatják majd a tóparti települések irányítói… – Természetesen, hiszen aktív, felkészült polgármesterek alkotják a Balatoni Szövetség elnökségét, s tapasztalatból mondom, hogy kiváló szakemberek dolgoznak valamennyi településen. Közreműködésükkel elérhető, hogy a jelenlegi problémák mielőbb megoldódjanak. Számos olyan civil szervezet is található itt, melyek céljai megegyeznek a Balatoni Szövetség elképzeléseivel, ám eddig nem volt olyan fórum, szervezet, amely érdemben számított volna munkájukra. – Ezek szerint szívesen együttműködik a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének tagjaival? – Feltétlenül, hiszen ok azok, akik érdek nélkül dolgoznak, s munkájukkal tulajdonképpen a Balaton szebb jövőjét alapozzák meg. – Korábban a Balatoni Szövetségnek fontos, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai voltak. Tervezi-e újabb kontaktusok létesítését, illetve a régiek élénkítését, ápolását? – Mindenképpen, hiszen jelenleg csak egy, az erdélyi Tízekkel van rendszeres kapcsolatunk Lombár Gábor fenyvesi polgármesternek köszönhetően. A többi külföldi kapcsolat most szünetel, de felélénkítjük a találkozókat, mert fontosnak tartom, hogy tudatosítsuk a nagyvilággal: a Balaton egy különleges, egyedi hangulatú turisztikai látványosság, remek pihenő- és rekreációs hely. Nem szégyen az sem, ha külföldi jó példákat itthon hasznosítunk – mindannyiunk boldogulására. Süli Ferenc

Javítani kell a Balaton vízleeresztő képességén

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban mintegy 12 milliárd forintos keretösszeget terveznek elkülöníteni uniós forrásból a Balaton vízleeresztő képességének javítására —közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács balatonfüredi ülésén. Somlyódy Balázs Untitled 43beszámolója szerint az OVF számára lehetőség nyílt egy 300 millió forintos előkészítő pályázat benyújtására a jövő évi uniós (KEOP-os) források terhére, amelynek célja, hogy meghatározza a Balaton megfelelő üzemeltetéséhez szükségessé vált fejlesztések prioritásait. Hozzátette: „Ennek folytatásaként a meghatározott célok megvalósítására a 2020-ig tartó támogatási ciklusban beállítottunk egy 12 milliárd forintos keretösszeget.” Somlyódi utalt arra is, hogy az előkészítés felmérései érintik majd a Sió-csatornán és Sió-zsilipen kívül a magas vízálláskor problémákat jelző tóparti településeket is, ám elsősorban a Sióra koncentrálnak, ugyanis ott halaszthatatlanná váltak a fejlesztések. A főigazgató emlékeztetett arra is, hogy 2014 őszén a tó vízgyűjtőjére jelentős csapadék esett, mely a Balaton vízszintjét megemelte, a Sió pedig egyelőre nem képes levezetni ezt a nagy mennyiségű csapadékot. Éppen ennek okán indokolt olyan beavatkozásokat, fejlesztéseket végrehajtani, melyekkel az ehhez hasonló szélsőséges hidrometeorológiai helyzeteket kezelni lehet. A Somogy megyei közgyűlés elnöke, Jakó Gergely arról beszélt, hogy a tó magas vízállása nagy vízkár- és belvízproblémákat idézett élő a Balaton déli partján, amit az értékmegőrzés és a személyi biztonság szempontjából egyaránt sürgősen meg kell oldani. A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs szerint a tóparti önkormányzatok támogathatónak tartják, hogy a Balaton vízszintjét tartósan megemeljék a korábbi 110-rol 120 cm-re, de csak akkor, ha ehhez megépülnek a szükséges partvédőművek. A fórum elé került a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének beszámolója is. Eszerint a BCSZSZ igyekezett minden olyan fórumon képviseltetni magát, ahol a Balaton és térségének természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetének javítása, fejlesztése került napirendre. Többek közt résztvevői voltak a következő fórumoknak: konferencia a tógazdálkodás aktuális kérdéseiről (Tihany), Balaton tervezési fórum (Siófok), Balaton fejlesztési terv, komplex balatoni vízbiztonsági program, Netley Libau Marsh Restoration Workshop (Kanada), fenntartható életmód tudásátadás látogatóprogram (Gömörszőlős), Élő tavak nemzetközi konferencia (Kína), Európai fasorok védelméért c. nemzetközi konferencia (Prága). A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége támogatja a Balaton 120 cm-en való vízállását, de csak abban az esetben, ha az ehhez szükséges anyagi hátteret is lehet biztosítani. Győrffy Árpád, a balatontipp.hu szerkesztője a balatoni kerékpáros körút kihasználtságát vizsgáló felmérés eredményeiről számolt be. Eszerint a csaknem ezer válaszadó közül legtöbben a fővárosból (18 százalék), Pest megyéből (12 százalék) és Hajdú-Biharból (8 százalék) érkeztek, a külföldiek részaránya mindössze 2 százalék volt. A túrázók pár százaléka 1-2 nap, több mint fele 3-4 nap alatt tekerte körbe a Balatont, harmada pedig 5 vagy annál is több napot szánt rá. A többség kempingekben szállt meg (42 százalék), de népszerűek voltak a magánszállások (31 százalék) is. A többiek hotelekben, panziókban (19 százalék) és rokonoknál szálltak meg (7 százalék), néhányan pedig vadkempingeztek. /zatyipress/ fotók: Zatkalik

Untitled 44

Pro Meritis Arany Emlékérmet kapott Tengerdi Győző, a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Untitled 42Tengerdi Győző, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója részére Veszprém Megyei Jogú Város Pro Meritis Arany Emlékérmet adományozott. A kitüntetést Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere 2014. december 12-én, a VERGA Zrt. évzáró, karácsonyi ünnepségén adta át a díjazottnak. A Pro Meritis díjat az önkormányzat Veszprém anyagi, szellemi és művészeti értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért végzett tevékenységért adja. Tengerdi Győző nagy szakmai felkészültséggel irányítja, fejleszti az erdőgazdaságot, nagy figyelmet fordítva a Magas-Bakony és Bakonyalja tájegység természeti kincseinek védelmére. Vezérigazgatósága alatt a VERGA Zrt. számos veszprémi és város környéki fejlesztést valósított meg. Nevéhez köthetők „A jövő a kezünkben van” elnevezésű közjóléti fejlesztések keretében a kerékpárutak és túraútvonalak bővülése, a kilátók és erdei pihenőhelyek kiépítése. Munkásságában fontos szerepe van a társadalmi szerepvállalásnak. Szociális érzékenységével hatékony kapcsolatokat alakított ki önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakossággal. Számos közhasznú akció valósult meg általa.

Ezernyi segítség a rászorulóknak

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. felelős állami vállalatként aktívan kapcsolódik be a társadalmi problémákUntitled 41 megoldásáért tevékenykedő különböző szakmai civil szervezetek munkájába. Az „Ezernyi Segítség”elnevezésű jótékony célú akciójában a vállalat immár négy éve étel- és tűzifaosztások révén segíti a Bakonyvidék több száz nehéz sorsú családját és a hajléktalanokat. Mint ismert, a VERGA Zrt. az év minden szakában nagy figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra. Az év folyamán tűzifa árcsökkentéssel csatlakozott a kormány rezsicsökkentési céljaihoz. A tűzifa rezsicsökkentéssel hozzájárult a lakossági terhek csökkentéséhez, a családok helyzetének könnyítéséhez, a lakosság életszínvonalának javításához. 2014 decemberében a társaság a hideg téli időjárásra való tekintettel ismét 1000 mázsa tűzifát, 1000 adag meleg ételt osztott szét a rászorulók között a Veszprém- Főegyházmegyei Karitász, a Veszprémi Családsegítő Központ, a Vöröskereszt, valamint a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi szervezetének közreműködésével, továbbá közel 200 db karácsonyfát adományozott az önkormányzatoknak, intézményeknek. Az adományozás első napján, 2014 december 15-én Tengerdi Győző vezérigazgató és Némedi Lajos alpolgármester a VERGA Zrt. dolgozóival Veszprémben, a Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házában meleg ételt tálaltak fel az otthontalanná vált, krízishelyzetbe került embereknek. Az egytálételek a társaság területén elejtett friss vadhúsból készültek a VERGA Zrt. alsóperei Park Hoteljének konyhájában. A vadhús változatos Untitled 40elkészítési módja garantálja a jó ízeket, zamatokat, ugyanakkor táplálkozás- élettani szerepe sokkal kedvezőbb a vágóállatokénál. Ennek oka, hogy előnyösebb formában szolgálja az energia bevitelt, nagyobb mértékben tartalmaz nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat. A nem pusztán jelképes tartalmat hordozó ételosztásokat december 17-én és december 19-én megismételte a társaság. A VERGA Zrt. a tűzifa akció keretében 1000 mázsa kuglizott minőségi, száraz fát adott át a fent említett karitatív szervezeteknek, amelyek a tűzifát szétosztották a rászorulóknak. A társaság a tavalyi évhez hasonlóan közel 200 db karácsonyfát is adományozott a törzsterületéhez tartozó települések önkormányzatainak, intézményeinek. A karácsonyfákat a települési önkormányzatok juttatták el az illetékességi területükön található intézményeknek.