Monthly Archives: február 2015

Élménypark a Balatonon

A hónap végén, február 25-én a horvátországi Kaproncában tartják a Balatonunk idegenforgalmi szezonját vonzóbbá tehető, meghosszabbítását célzó, az Európai Unió Magyarország -Horvátország IPA Határon Átnyúló 2007 – 2013–as Együttműködési Program keretében elnyert projekt záró konferenciáját. Az ATDS: „Élményturizmus fejlesztési stratégia” című projekt megvalósítása 2013 novemberében kezdődött két partnerszervezet közreműködésével. Horvátországot Kapronca Város Önkormányzata, míg hazánkat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. A projekt eredményeit bemutatni hívatottUntitled 39 záró konferencia célja, hogy a partnerek által kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok és közös élményturisztikai stratégia széles körűen bemutatásra kerüljön. Mint már többször is hírt adtunk róla, az elmúlt tizenhat hónap szakmai munkája során mindkét fél elkészítette egy-egy élményturisztikai park megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány szerint a Balaton turista forgalmára legnagyobb hatással egy vidámpark vagy tematikus park lenne, egy olyan park, amely a nyugat-európai vetélytársaival is fel tudja venni a versenyt. Olyan attrakcióra van szükség, amely kedvéért akár külföldről is ide utaznak a családok, illetve hűvösebb napokon megfelelő kikapcsolódást jelent a magyar tenger mellett. Évi 8-10 hónapos nyitva tartás mellett az éves látogatószám várhatóan meghaladná a Balaton környékén az egymillió főt. Természetesen egy ilyen park megvalósításának óriási költségei vannak, meghaladják a 200.000.000 eurós nagyságrendet. Ennél lényegesen kevesebb látogatót vonzana egy jól átgondolt vízi vidámpark, amely egyaránt lehet kültéri vagy beltéri, esetleg ezek kombinációja. Egy ilyen élménypark 300-400.000 fő látogatóval számolhatna évente, és sokkal kevesebbe kerülne. Az attrakció nem csak a hűvösebb napokon jelentene élményt, kikapcsolódást, hanem a turisztikai szezon meghosszabbítását is jelentené a magyar tenger mellett. A kiszámíthatatlan balatoni időjárás nem riasztaná el a pihenni vágyókat, hanem programot kínálna. A szakértők a tanulmányban többféle attrakció, valamint attrakció kombináció lehetőségeit is mérlegelték. A bemutatott attrakciók jelentős, vagy kizárólagos állami, illetve – vagy EU-s finanszírozást igényelnek, de az elvárt eredményeket csak egy tapasztalt, megfelelő csapattal és kapcsolatokkal rendelkező üzemeltető tudja biztosítani.
A Balaton környékén minden érintettnek, döntéshozónak el kell gondolkodnia, hogy pontosan milyen típusú élményturisztikai attrakciót/attrakciókat lenne érdemes megvalósítani, amelyek a legnagyobb hatással vannak a balatoni turizmusra. Amennyiben a döntés megszületik, további tanulmányokra, ellenőrző számításokra, tervezésre, árpolitika meghatározására, üzemeltető keresésére és leszerződtetésére, engedélyek megszerzésére, finanszírozási megállapodások megkötésére, stb. lesz szükség!
A projekt megvalósítása alatt a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. nagy hangsúlyt fektetett a nyilvánosság folyamatos tájékoztatására, ennek érdekében számos rádiós interjút, nyomtatott cikket, online felületen való cikket jelentetett meg a projekt előrehaladásáról, eredményeiről. A tavalyi évben nyitókonferencia, sajtótájékoztató, projekt találkozó is megszervezésre került, valamint a horvát fél szervezésével kerül sor 2015. február 25-én a záró konferenciára, melyre minden, a témában érintett szervezetet várunk!
Untitled 5

Turisztikai minőségi fémjelek

A szakmai szervezetek értékelték a turisztikai szolgáltatók minőségi versenyének eredményeit: „Az Év Szállodája” címet nyerte el a hévízi Hotel Európa Fit, Magyar Turizmus Minőség Díjat kapott a gyenesdiási Hotel Katalin. A fürdővárosi szálló a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Turizmus Zrt.-vel karöltve második alkalommal meghirdetett versengésben, a vidéki négycsillagos kategóriában nyerte a kitüntető címet. Hévíz neve már nem először hangzik el a verseny értékelésénél: tavaly a Hotel Carbona kapta a minőség e rangos fémjelét. – Városunk szállodáit méltán emelik ki a legjobbak közt, hiszen a minősítés szerinti kategóriákban a legmagasabb szinten végzik a szolgáltatásokat – kommentálta az elismerést Papp Gábor, Hévíz polgármestere. A városvezető kiemelte: ez a minőségi munka nagymértékben segíti a várost abban, hogy a turisták a legkeresettebb hazai üdülőhelyek között tartsák számon, s biztosítva legyenek arról is, hogy a gyógyászat híréhez méltó vendéglátásban lehet részük. – Ezúton is gratulálok a címhez – mondta, hozzátéve: bízik abban, hogy Hévíz nevét a jövőben is hallhatjuk még e verseny eredményhirdetésén. A 10. alkalommal kiadott Magyar Turizmus Minőségi Díjat 21 szálláshely és 10 vendéglátó egység érdemelte ki, új jelentkezői, illetve megújítói körből. Jelenleg 84 szálloda és 19 étterem bejáratánál látható a díjazottaknak járó tábla és oklevél. A 2014-es pályázat eredményeként 5 szállodát díjaztak újonnan, köztük a gyenesdiási négycsillagos Wellness Hotel Katalint. Az elismeréseket Glattfelder Béla, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára és Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át. A családi vállalkozásként működő szálló tulajdonosi körének gratulált Gál Lajos, a település polgármestere, elmondva: büszkék rájuk, az elismerés a település hírnevét is emeli. A hotelUntitled 41 nemrég csaknem félmilliárd forintos fejlesztésen esett át, amivel a Balaton egyik legszebb ékköve lett. A családbarát szolgáltatásai révén a térségre is teljesen nyitott az uszoda és gasztro kínálataival. A polgármester kiemelte: a hotel mindamellett, hogy csaknem félszáz embernek ad munkát, jelentős iparűzési- és építmény adót fizet, a vállalkozás példát mutat a nagyközségbe történő integrálódásból is. H. Á

SAJTÓKÖZLEMÉNY

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL 2014. ÉV VÉGÉRE MEGÉPÜLT BALATONGYÖRÖK LEGÚJABB KERÉKPÁRÚT SZAKASZA

Balatongyörök Község Önkormányzata 2014-ben, a nyertes közlekedésfejlesztési pályázatának köszönhetően csaknem 200 millió forintot fordíthatott a község külterületén lévő kerékpárút építésére és a hozzátartozó infrastruktúra fejlesztésére, megalapozva ezzel a biztonságos közlekedés feltételeinek javulását.

2014 októberében kezdődött a beruházás megvalósítása, annak a projektnek a részeként, melyet az önkormányzat 2014 márciusában adott be a Közlekedési Operatív Programban meghirdetett, „Térségi elérhetőség javítása” tárgyú, KÖZOP-3-5-0-09 kódjelű felhívásra.

2014 végére „A biztonságos kerékpározás feltételeinek fejlesztése Balatongyörök külterületén” című projekt megvalósításaként, a 200 millió forint európai uniós támogatás segítségével megépült egy 1155 m hosszú, új, kizárólag a kerékpárforgalom számára fenntartott bicikliút, kiváltva ezzel egy 500 m hosszú, korábban vegyes forgalmú utat és egy 920 m hosszú, rossz műszaki állapotban lévő kerékpárútszakaszt.

A megvalósult fejlesztés további eredménye a balatoni bringakörút, mint hálózat magasabb színvonalon működtetése, hiszen így az eddig két elkülönült bicikliút mostantól önálló nyomvonal-vezetésű kerékpárúttal csatlakozik egymáshoz. A 71. sz. út mentén a kerékpárút folytonossága nagyobb szakaszon biztosítottá vált, melynek köszönhetően a projekt hozzájárult az érintett útszakaszon a biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtéséhez is. A projekt mindemellett turisztikai szempontból is jelentős fejlesztésnek számít, hiszen a balatoni bringakörút nagy forgalmú kerékpáros közlekedésébe bekapcsolja a Szépkilátót, amelyről nemcsak a Balaton egyik legszebb panorámája nyílik, de Balatongyörök első számú turisztikai látványossága is, nem utolsósorban pedig a Nyugat-Balaton kapuja.

A projektről bővebb információt a www.balatongyorok.hu/palyazat oldalon olvashatnak.

Untitled 15

Fonyód az együttműködést favorizálja

Ha az öt balatoni kistérséget összehasonlítjuk, egyértelműen kirajzolódik a fonyódi hátrányos helyzete. Jelenleg jóval nagyobb a siófoki, füredi, badacsonyi és keszthelyi régió presztízse, mint a miénk, ám összefogással, közös Untitled 13marketinggel ez a hendikep ledolgozható – állít fel egy pontos diagnózist Hidvégi József, Fonyód polgármestere, a kistérségi társulás elnöke. – Ezt a megítélést csak együtt, a turizmust élénkítő beruházásokkal tudjuk módosítani. Úgy gondolom, Fonyód példát mutat ebben: elkészült a város „márkázása”, egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a marketingre, s mintegy sulykoljuk a köztudatba: a fonyódi fövenystrand, a páratlan panorámát kínáló magaspart és kilátó, a megújult városközpont, a nyári rendezvények sokasága, a télen-nyáron turisták ezreit vonzó legendás piac miatt érdemes úti célként Fonyódot favorizálni. S miközben az értékeinket igyekszünk a nagyközönséggel megismertetni, a hiányosságok kiküszöbölésén is dolgozunk. Tudjuk, hogy minőségi szálláshelyek biztosítása elképzelhetetlen négy-ötcsillagos hotel nélkül, tudjuk, hogy fejleszteni kell a vitorláséletet, élénkíteni a vízi életet – terveinket, elképzeléseinket még ebben az uniós ciklusban szeretnénk megvalósítani. A piac és a vásárcsarnok korszerűsítésére négy-ötszáz millió forintot fordítanánk pályázati forrásból, s ezen túl még több kisebb-nagyobb projektben gondolkodunk. – Hidvégi József a kisrégió idegenforgalmának fellendítéséhez elengedhetetlennek látja a csisztai fürdő felújítását, bővítését, s a két települést összekötő út megépítését. – A csisztai projekt bekerülési költsége négy-öt milliárd forint, ennek mintegy ötödét teszi ki a köz- és kerékpárút létesítése. Elképzeléseink szerint a strandon gyermek élményfürdő, úszásoktatásra, vízilabda játékra alkalmas harminchárom méteres medence épülne. Fontosnak tartjuk a Csisztát Balatonfenyvessel összekötő kisvasút működését, a Nagyberek csodálatos növény- és állatvilágának megismertetését a nagyközönséggel. Komplex, sokszínű szolgáltatásokkal keressük a turisták kegyeit, hiszen ez a régió valóban ezernyi élményt kínál. Buzsák népművészete, a somogyvári apátság, a somogyvámosi Krisna-völgy, Lelle és Boglár kulturális programjai, kiállításai, legendás borászatai, Rádpuszta sajátos miliője hetekre szóló aktivitást kíván. Az értékek, látványosságok adottak, csak össze kell hangolni és erősíteni a régió marketingjét. Meggyőződésem, hogy munkánk eredményességét a vendégéjszaka számok emelkedése is visszaigazolja. Süli Ferenc

Bemutatkozott a Siófoki Alkotók Köre

Egy perces néma felállással emlékeztek meg a kör első halottjáról, Matyikó Sebestyén Józsefről a Siófoki Alkotók Köre február 6-án tartott összejövetelén. A kör tagjait Lengyel Róbert, a város polgármestere hívta meg az önkormányzat Balaton termébe. A polgármester tolmácsolta a SAK elnökének, Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrászművésznek az üdvözletét, aki délelőtt látogatta meg Lengyel Róbertet, s idős kora (valamint a rendkívül bizonytalan időjárás) miatt nem tudott délutánig maradni. Annyit azonban a délelőtti beszélgetés során is kiderítettek, hogy családjaik siójuti kötődése révén mindketten közös „gyökerekkel” rendelkeznek. A SAK csaknem harminc fos tagságából a beszélgetésen 17-en vettek részt, s valamennyien röviden bemutatkoztak – leginkább a polgármesternek, hiszen ok egymást jobban ismerik. A bemutatkozás során a polgármester is megtapasztalhatta, hogy a tagság rendkívül „vegyes”, de minden tag a maga szakterületén elismert, hozzáértő szakember, s valamennyien „letettek már valamit” a jelképes asztalra. Ráadásul valamennyien sokat tettek azért, hogy Siófok jó hírnevét növeljék az országban- világban. Farkas Sándor, a kör alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a SAK idén, június 9-én ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból egy kiadványt szeretnének megjelentetni, ehhez kért anyagot a tagoktól. Lengyel Róbertet a kör biztosította arról, hogy szakmai felkészültségével, tudásával, tapasztalatával, ötleteivel, segíti a városvezetőt Siófok fejlődését elősegítő munkájában. -Gy.L.-

Untitled 12

A fotón balról jobbra: Dr. Simon Kornél, Teleki Miklós, Völgyi Ferenc, Ripszám János,
Dr. Oláh Vilmos, Dr. Farkas Sándor, Apátiné Dr. Cserepkei Éva, Dr. Kovács Péter,
Dr. Varga Zoltán, Csizmadia Mária, Apáti János, Dr. Lengyel Róbert, Gyarmati László, Móczár István, Róka Ildikó, Dr. Hadnagy János, Lengyelfi Miklós, Dr. Horváth Ákos.