Monthly Archives: március 2015

Gondolatok 2015 márciusának idusán

Mindig vártuk. Akár a húsvétot vagy a karácsonyt. Türelmetlenkedve néztem nagyanyám ráncos kezét: mikor lesz kész a kokárda, s bizony összekaptam öcsémmel, ha az övé szebbre, nagyobbra sikeredett. Aztán eljött a nap. Ha kopott, rövid volt is az ünneplő, büszkén lépdeltünk benne, s nem értettük, anyánk miért is mondja induláskor: „Aztán vigyázzatok, ne menjetek a tömegbe!” Fölszegett fejjel hallgattuk a „Talpra magyar”-t, lengettük a kezünkbe nyomott zászlócskákat. Ki piros-fehér-zöldet, ki vöröset. Mert az is volt! Sok! Fenn, a jellegtelenül díszített tribünön, s lenn, a nép között. Ott tán kevesebb. Aztán felnőttünk. Hirtelen, akár a gyorsan érő kalász. Értelmünket azonban befonták, s éreztük: apáink, nagyapáink igaza más, mint az iskoláé. Akkoriban erősek voltak az iskolák. Sokakat le is győztek mindenre válaszkész történelem- és osztályfőnöki óráikkal. Övék volt az igaz, s nem is lehetett vitás, hogy a „Három tavasz ünnepe” közül az utolsó volt az igazi, hisz az hozta el mindazt, amit a nagy testvérnek most köszönhetünk (nevezetesen április 4-ét, a „felszabadulás” ünnepét). Mi kerekedjék hát fölül? Az iskola tekintélye vagy a szülő szeretet-diktálta igaza? Egyáltalán: hol a mezsgye igazság és hamisság között? Egy teljes generáció nőtt föl ilyen bizonytalanságban. A miénk. Az a generáció, mely most készül átvenni a stafétabotot. De milyen múlttal, tudati és tudatalatti háttérrel? És érzelmeivel? Ma már késő (késő?) e felelősségről szónokolni, de az űrt, az űrt nem pótolja semmi… Lesz-e idő, mikorra helyére zökken az idő? Elmondja- e valaki, mi miért vonultunk Petőfi , Kossuth, Széchenyi szobrához? Március van. Vajon él-e még a lelkek mélyén szunnyadó nemzettudat, a bűntudat és felelősségérzet Petőfiért, szellemiségéért? Huszonöt éve még úgy vonultunk ki: hátha lesz valami. Az idő felgyorsult: 1990-ben a lobogók már nemzetiszínűek voltak, s a szónokok igazak. Utána már nem voltak korlátok. Sem valósak, sem mások. Aztán negyed századon át már egyszer sem. És én mégis félek: eljönnek-e 2015 idusán annyian, mint akkor, amikor a veszély ott leselkedett sorainkban? Ha nem, miért voltak ott akkor? Csak a veszélyérzetért? Nem az ünnepért? Vagy egy újabb fásultság, elszürkülés korába értünk? Szabadok vagyunk, függetlenek, de fásultak, fáradtak, olykor kényelmesek. Úgy tűnik, vértelenül kivívott szabadságunkat nem tudjuk kellően értékelni. Vagy elfeledtük tán, hány névtelen mártír vére szívódott a földbe, a szent anyaföldbe, melyet most taposunk? Hol vagytok régi márciusok deres fejű legényei? Március van. Nincsenek a közelben borcsizmások, fényképező spiclik. Kimehetünk hát a térre bátran, nem dacból! Az én szívemben olthatatlanul ég a vágy: ott lenni most is, emlékezni, fejet hajtani, s látni, bízni. Látni a jövőt, s bízni benne. És bízni elsősorban magunkban, hogy lesz erőnk legyőzni a jelen s közelmúlt nehézségeit. Bízni 1848 szellemében… Zatkalik András

A hely szelleméhez méltóan

A siómarosi polgárok példát mutattak hazaszeretetből: 1894. július 1-jén, alig több mint három hónappal Kossuth Lajos Untitled 79halála után már felavatták az akkor még önálló község központjában a kormányzó mellszobrát. A posztamensen elhelyezett márványtáblán százhuszonegy éve olvasható a következő szöveg: A magyar szabadság legnagyobb apostolának a siómarosi felszabadítónak. A világ első köztéri Kossuth-szobra a helyiek közadakozásából készült el – kései utódaik azonban még a szocializmus utolsó fázisában is rebelliseknek számítottak. Amikor 1983-ban Pápai Lajos kezdeményezésére létrejött a Siómarosi Kossuth Művelődési Kör, a hatalom nem titkolt fenntartással fogadta létezését. A három évtized történései, a programok sokasága, a százhatvan tag aktivitása azt jelzi: a marosiak a hely szelleméhez méltóan kívánnak élni. Krisztin Róbert, az egyesület elnöke szerint az alapításkor megfogalmazott célok tekintetében nincs érdemi változás. – A szabadságszeretet, a hagyományok ápolása, a közösség helyben és egyben tartása örök értéket jelentenek számunkra. A programok széles repertoárja ezt segíti elő: ezért szervezzük az oktatási – művelődési foglalkozásokat, ezért örülünk, ha a szórakoztató rendezvényeken, ünnepi eseményeken együtt van a település apraja-nagyja. Ezért építettünk sportpályát, ezért ápoljuk szorgosan a helyi civil szervezetekkel a kapcsolatot, s ezért ragaszkodunk azokhoz a tradíciókhoz, melyek az együttlét boldogságát adják. Ma már vélhetőleg alig található olyan község, ahol a májusfa állítása kétszer is okot ad a fiatalok táncos összejövetelére, s ahol a szüreti felvonulás a szűkebb régió lakóit is megmozgatja. A legjelesebb események azonban március tizenötödikéhez és október hatodikához kötődnek – a kör névadójára, a magyar szabadság hőseire emlékezünk. Úgy, ahogy a szobrot állító volt siómarosi jobbágyok az emlékműben elhelyezett, nekünk szóló üzenetükben megfogalmazták: – „Későbbi időknek gyermekei, Kedves Véreink! – Bármikor jusson kezetekhez e ránk szent emlékű emlékirat, tudjátok meg, hogy ezen emléket a hála és kegyelet emelte, emelte pedig…Ti érettetek is, hogy példát adjon és tanítson a szabadság és hazaszeretetre.” Süli Ferenc

A fő feladatok és a fejlesztési forrás felosztása a BFT napirendjén

Untitled 78A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként – egy közösen elfogadott fejlesztési program keretében – ösztönözze, külső források, szaktudás bevonásával támogassa a régióban megvalósuló fejlesztéseket, felkarolja az új, innovatív ötleteket, inspirálja a régió egészére kiterjedő elképzelések megvalósítását. Fontosnak érezzük, hogy folyamatosan figyelve a tájegység életének eseményeit, változásait, teljes körű információval rendelkezzünk a végbemenő gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokról, eseményekről, és erről tájékoztassuk a régió élete, fejlesztése iránt érdeklődő személyeket, szervezeteket. Elkötelezettséget érzünk az iránt, hogy híd szerepet betöltve teret adjunk a régió fejlesztésében résztvevő szervezetek párbeszédének, együttműködésének – fogalmazta meg februári ülésén fő célkitűzéseit a testület. Ennek megfelelően az év legfontosabb feladata – a 2014-2020-as időszakra vonatkozó tervezési dokumentumok elkészítését követően -, hogy a tanács folytassa a fejlesztési célok megvalósulásának segítését. E koncepció szellemében indokolt a térségi partnerek közötti együttgondolkodás, együttműködés erősítése, a kormányzati szerveknél a projektek megvalósulásának, a forrás biztosításának segítése, közreműködés a Balaton tervezési dokumentumainak kormány általi elfogadásában, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósulására vonatkozó, a kormányzat által meghatározott feladatok megvalósításában való részvétel. Emellett egyre erőteljesebb igény jelentkezik a régió térségmarketing feladatainak ellátására, a térség menedzselésére, amelynek eredményeként kifejezésre jut, hogy az itt működő önkormányzatokkal együtt a fejlesztési tanács a gazdája a régiónak. A BFT feladatainak főbb témakörei közé tartozik még a térség fejlesztési elképzeléseinek folyamatos figyelése, a megvalósult fejlesztések nyomon követése, a fejlesztési dokumentumok céljai megvalósulásának monitoring tevékenysége és a régiós együttműködést igénylő fejlesztő térségi projektek, rendezvények bonyolítása. A tanács kiemelt figyelmet fordít a folyamatos információ biztosítására a régió fejlesztésével kapcsolatban az érdekelt szervezetek és a sajtó részére, szorgalmazza továbbá a térségi szervezetek közötti szakirányú együttműködést – mindezek célja a Balaton köztudatbeli erősítése, mint vonzó befektetési terület, mint vonzó élettér, mint egy megújulását élő terület, és mint vonzó turisztikai desztináció. Változatlanul fontos a Balatoni Regionális Monitoring Rendszer, amely 2003-2006 között került kiépítésre, s elsősorban környezeti adatokat, információkat gyűjt a tó és környezete állapotáról – az adatok a térség szakmai szervezetei által kerülnek felhasználásra, folyamatos elemzésre. A testület a jövőben is nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi és a határ menti kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködések támogatására. A Balaton Fejlesztési Tanács hatékony érdekképviseletének eredményeként 2014-tol a Balaton fejlesztésére fordítandó fejlesztési forrás újra önálló soron szerepel az országos költségvetésben. Idén ennek összege hetvenmillió forint. A forrás felhasználásának feltételeit a BFT és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között kötendő megállapodás szabályozza. A grémium úgy döntött, hogy ebből az összegből vízparti és egyéb közösségi területek fejlesztésére négymillió, a közbiztonság – vízbiztonság fejlesztésére harmincegy és félmillió, míg a kiemelt rendezvények támogatására harmincegymillió forintot fordít. A fejlesztési forrás utófinanszírozás keretében biztosítható. A forrás felhasználásának határideje: 2016. június 30. Ez azt jelenti, hogy a támogatott fejlesztéseket legkésőbb 2016. május 15-ig meg kell valósítani, és 2016. június 30-ig a támogatást ki kell fizetni a támogatottak részére. Emellett a forrás felhasználásának pénzügyi és szakmai beszámolóját a tanácsnak ezen időpontig be kell nyújtania a minisztériumnak. A tanács ülésén elhangzott, hogy tavaly a „Mozdulj Balaton!” strandi szabadidősport programsorozat több mint huszonnégyezer fő érdeklődését, aktivitását keltette fel. Ez ugyan 16%-kal kevesebb a 2013. évi részvételnél, de a csökkenés a rendkívül változékony időjárással indokolható. A kialakult gyakorlat szerint a szervezett programokon kívül a hét többi napján is szabadon használhatják a vendégek a pályákat és eszközöket. Amennyiben a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, a rendezvényt ezen a nyáron is megszervezik. A tanács úgy foglalt állást, hogy az utóbbi években megszokott színvonalon kell előkészíteni a résztvevő strandok pályáit, eszközeit – a vízben elhelyezendőket is -, a programsorozat zavartalan és biztonságos lebonyolítása érdekében. A pénzügyi lehetőségek függvényében tovább folytatják az elhasználódott anyagok, eszközök lecserélését, új, elsősorban az egyéni sportolást elősegítő eszközök telepítését. A szezont lezárva Vonyarcvashegyen a Lidó strandon augusztus 22-én harminchárom település harminchat strandja csapatainak részvételével kerül megszervezésre a XI. „Mozdulj, Balaton!” Sporttalálkozó. A programsorozat megvalósítását 2015-ben 11,8 millió forint felhasználásával tervezik. Ebből 6,5 millió az EMMI, két és félmillió a BFT támogatás, s 2,8 millió forint az önkormányzatok hozzájárulása. A programban résztvevő települések a strandonként nyolcvanezer forintos pénzbeli támogatás nyújtása mellett gondoskodnak a meglevő sportpályák folyamatos karbantartásáról, szervezik a helyi díjazásokhoz való hozzájárulást, a helyi propagandát, és biztosítják csapataik részvételének költségeit a sporttalálkozón. Süli Ferenc

Választás Tapolcán

Április 12-én időközi országgyűlési választást tartanak Tapolcán. Lapunk négy képviselőjelöltet mutat be, s két azonos kérdésre kért választ tőlük: Milyen gazdasági, turisztikai elképzelései vannak a Balaton régió és Tapolca környéke vonzerejének növelése érdekében? Mely témakörökkel kívánja még elnyerni a választók bizalmát?

Untitled 74

Sallee Barbara

Humánökológus vagyok, oktató- tanácsadó. Zalaegerszegen születtem orvos családba. Gyermekként Svájcba kerültem, ott éltem, tanultam, dolgoztam. Mielőtt a 2000-es években férjemmel e térségbe költöztünk, öt éven keresztül vezettem Appenzell kisváros gimnáziumának földrajz tagozatát. Majd négy évig Hegymagas község független polgármestere voltam. A Szent György-hegyen élek, gazdálkodom. Közösségépítő civilként a Lehet Más a Politika támogatásával azokat szeretném képviselni, akik tisztességes munkával akarnak boldogulni, hisznek a valós gazdasági megoldásokban és értékelik a természeti és épített környezetünket. A térségnek olyan idegenforgalmi megoldások kellenek, melyekre ráépülhet a helyi gazdaság. A 2020-ig áramló fejlesztési forrásokat infrastruktúrára, a helyi vállalkozások és szolgáltatások fejlesztésére és oktatásra kell fordítani, saját életminőségünk érdekében is. Nem elég gyönyörűre virágosítani településeinket, ha mögötte évtizede omladozó házfalak, veszendőbe menő épített örökség áll. Hiszen vörösréz szélkakast sem teszünk a vakolatlan házra. A mai turisták minőségi szolgáltatásokat keresnek egy egészséges természeti és épített környezetben. Számos működő példa van Európa szerte, ezeket lehet (de helyesen!) helyben meggyökereztetni, azt is bemutatva, hogy a városok miként profitálhatnak a szépen gondozott háttértelepülésekből – és fordítva – és a környéken lévő természeti értékekből. Ez a táj gyönyörű, rengeteg lehetőséggel rendelkezik, és mindenekelőtt az itt élők tehetségével és szorgalmával. De el kell bontanunk az akadályokat! A túlcentralizált irányítás helyett figyelni kell a helyi kezdeményezésekre. Hogy helyben éppen a bioélelmiszerek, az informatika vagy a falusi turizmus kerül középpontba, azt a helyieknek kell eldönteniük, mert ok tudják a legjobban. Ehhez egy országgyűlési képviselő azzal tud hozzájárulni, hogy a központi hatalommal szemben is hallatja az itt élők hangját. Én pedig még azzal is, hogy régóta foglalkozom a térség idegenforgalmával, fejlődésével, és már számos szakmai javaslatot tettem a Balaton Fejlesztési Tanácsnál vagy más fórumokon. (Ehhez lásd közösségi oldalamat is.) Egy beruházás, egy kisvállalkozás vagy akár egy dolgozó sorsa soha többé ne függjön attól, hogy az érintett mennyire van jóban a helyi hatalommal. Az uniós forrásokat végre nem giga- vagy látványberuházásokra, hanem több kicsi, helyi kezdeményezés támogatására kell felhasználni, mert csak annak lesz tartós eredménye. A települések gyarapodhassanak igényeik szerint, ne egy kaptafára próbálják ráerőltetni a projekteket. Az utolsó órában vagyunk. Azonnal hozzá kell látni a magyar kis- és középvállalatok, a vidéki kisbirtokok és az arra épülő feldolgozó kisipar megerősítéséhez. A helyi embereket helyzetbe kell hoznunk, hogy a munkájuk haszna helyben maradjon! Valódi munkahelyekkel érhetjük utol a német, osztrák fizetéseket, hogy ne kelljen elvándorolni, ne legyenek csonka családok. Abban a helyzetben vagyok, hogy a választókerület egyetemes érdekei mentén, szakmai alapon szólíthatom meg a választókat, -ezt támogatja az LMP is-, és nemcsak egy térség, vagy egy-egy párt köré tömörülő választói csoport érdekei mentén politizálok. A jelöltséget azért vállaltam, hogy a parlamenti képviselet az egész választókerület érdekei mentén valósulhasson meg.

Untitled 75

Pad Ferenc

Pad Ferenc közlekedésmérnök, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke. Az MSZP őt jelöli országgyűlési képviselőnek a tapolcai körzetben. Először is kezdjük onnan, hogy egy fejlesztési koncepció kellene, és az, hogy tudjuk, hogy a Balaton egyes térségeiben milyen célokat kívánunk megvalósítani. Hol kell a családi turizmus kiszolgálását fejleszteni, hol kell a wellness szolgáltatásokat előtérbe helyezni, hogyan és milyen módon lehet segíteni a Balaton mellett élőket és a balatoni turizmusból élőket, hogy egy gazdaságilag racionálisan működő térség legyen, és a vendégközpontú szemlélet öregbítse a magyar tenger hírnevét. Tapolcát illetően azt tudom mondani, hogy az olyan beruházásokat tudom támogatni, amelyek új munkahelyeket teremtenek, vagy az idénymunkák meghosszabbítását segítik elő. Gondot kell fordítanunk az Y-lakások energetikai felújítására, mert a rezsicsökkentés mit sem ér, ha közben mindennek nő az ára. Én a fűtésköltségek valódi csökkentését szeretném elérni azzal, hogy az energetikai felújítással egyszerűbbé tesszük 900 ember életét. A bekötőutak és az alsóbbrendű utak fejlesztése is probléma, ugyanis a tó körüli utak terhelése nagyon nagy, és nem lehet hagyni, hogy tovább folytatódjon az állagromlás. Mire lenne még szükség? Folytathatnám a sort: városi strand, borkultúra támogatása, kórházfejlesztés, a volt laktanya területének hasznosítása, vagy például Tapolca összekötése a balatoni kerékpárúttal, ami szintén turistacsalogató lehetne a Balaton-felvidéken. Mindent támogatok, ami fejleszti a Balatont, és segíti az itt élőket. Az új uniós ciklusban is sok olyan pályázat lesz, amivel segíteni tudunk, és a támogatások döntő többségét gazdasági célra kell felhasználni, kifejezetten a 10 fő alatti kisvállalkozásokat támogatva. Ha bizalmat kapok, akkor parlamenti képviselőként minden lehetséges módszert fel szeretnék használni, hogy felhívjam a kormányzat figyelmét a térség gondjaira és megoldásokat követeljek. Persze sok illúzióm nincs, a Fidesz-kormány magára hagyta a Balatont, mint ahogy az ország többi részét is. De vannak azok a fórumok, ahol helye és terepe van a közös gondolkodásnak. Nekem azok a szervezetek és emberek a szövetségeseim, akik hasznos munkával akarják támogatni a térséget. Én jó és támogató barátja kívánok lenni a Balatonnak, összefogva az itt élőkkel.

Untitled 76

Fenyvesi Zoltán

Fenyvesi Zoltán középiskolai tanár, akit a Fidesz jelölt országgyűlési képviselőnek a tapolcai körzetben. A munkahelyteremtő beruházásokat tartom a legfontosabbnak. 2010 óta Veszprém megyében 60%-kal csökkent az állástalanok száma. Azonban nem dőlhetünk hátra mindaddig, amíg akár csak egyetlen munkanélküli is van a térségben. Kiemelt célom emellett, hogy küzdjek a kórházi fejlesztésekért: Tapolcán jelenleg egy 2,3 milliárdos beruházás van folyamatban. Ez érinti többek között a kardiológiai osztályt, a sürgősségi ellátást, az egynapos sebészetet és a mentőállomást is. A fentiek mellett a Balaton hosszú távú turisztikai fejlesztésével is értékálló eredményeket érhetünk el, amely a térség gazdasági erejét növeli. Azért is mindent meg fogok tenni, hogy folytatódjanak az útfelújítások. Megválasztásom esetén olyan képviselője lennék a térségnek, aki együtt tud működni a kormányzattal a beruházások mielőbbi megvalósítása érdekében. A pár héttel ezelőtti veszprémi választás sajnos az országos pártpolitikáról szólt, és nem a veszprémiekről. Azt szeretném, ha az április 12-i választás nem a sárdobálásról szólna, hanem az itt élő emberekről, és azokról a teendőkről, amelyeket mielőbb el kell végeznünk. Tapolca a gyógyhely-minősítéssel és a kórházzal az egészségturizmust szolgálhatja, erre érdemes építenünk. A tapolcai strand fejlesztése a fi deszes városvezetés idején indult el, ami ugyancsak tovább növeli a térség vonzerejét. Sümegen a püspöki palota és a vár további fejlesztése vonzhat még több látogatót. Ajkán a Le Belier öntödei csarnok kialakítása és fejlesztése gazdaságilag meghatározó, amit támogatok. A kistelepülések megtartóerejének növelését, tehát hogy a fiatalok helyben maradjanak, és munkához jussanak, kiemelt célként határoztam meg, amit pályázatokkal kell segítenünk. A kemény érdekérvényesítésnek köszönhetően minden magyar emberre 52 ezer forinttal több uniós támogatás jut a következő hét évben. Azért fogok küzdeni, hogy ennek eredményeit az itt élők is érezzék. Fontos körülmény, hogy a kormány a fejlesztési pénzek 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. Jó esélyünk van tehát arra, hogy a helyi vállalkozások erősödjenek, és még több munkahelyet hozzunk létre. A mostani választás tétje, hogy Tapolca és környéke nyertese lesz-e a következő éveknek. Miképp eddig is, mindenkivel együttműködök, aki a térség gyarapodásáért dolgozik, így a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal és a Balatoni Szövetséggel is. Mindenki számíthat rám, és én is számítok a civil szervezetek javaslataira, az ajtóm mindenki számára nyitva áll. A magyar gazdaság ma már stabil lábakon áll. Éppen a következő évek legfontosabb feladata, hogy jelentősen javítsuk a keményen dolgozó magyarok élethelyzetét. Ezt szolgálják a tervezett béremelések, a családi adókedvezmények kiterjesztése, az óvodabővítések és a bankok elszámoltatása is. Ezekért a célokért itt, a mi vidékünkön is érdemes küzdeni.

Untitled 77

Rig Lajos

Rig Lajos 1974-ben született Tapolcán. Általános iskolába Kővágóörsre járt, az egészségügyi szakközépiskolát Veszprémben végezte el. Egy év sorkatonai szolgálat után 1993-tól 2012-ig a tapolcai kórházban dolgozott, majd az Országos Mentőszolgálatnál helyezkedett el főállásban – előtte 10 évig másodállásban már mentőzött –, de a tapolcai kórház egy napos sebészetén ezután is dolgozott mellékállásban, mint aneszteziológus szakasszisztens. Feleségével négy gyermeket nevelnek. 2008-ban lépett be e Jobbikba, 2010-tol a párt színeiben önkormányzati képviselő, 2014 óta pedig alpolgármester Tapolcán. Távlati célja és a kampány fő eleme a tapolcai kórház aktív ágyainak visszaállítása, mivel ez nem csak az o elképzelése, hanem az itt élők akarata. Ezt tükrözi a 2012-ben összegyűjtött 12000 aláírás, amit az egészségügyi államtitkár semmibe vett! Tehát a fő kampányelem az egészségügy kérdése. Természetesen az idegenforgalomra és turizmusra és a gazdaság élénkítésre is nagy hangsúlyt fektetnének! Pár érdekes adat arról, mennyire lemaradt a tapolcai és sümegi kistérség az elmúlt években! Célunk – mondja –, hogy a lehető legtöbb forrást le tudjuk hívni, ennek a kulcseleme a jó pályázat és a meglévő forrás! Az önkormányzatokkal és polgármesterekkel közösen tudunk egy gazdaságilag növekvő és virágzó terület fejlesztési koncepciót kidolgozni! – tette hozzá. Rig Lajos ötletei az idegenforgalomban érintett településekhez (Balaton- part, Balaton-felvidék): „A Balaton nem csak a fürdésről szól”, idegenforgalmi szezon térbeli és időbeli kibővítése, kerékpáros és bakancsos turisták igényeinek kiszolgálása, jól kiépített útvonalak és pihenőhelyek kellenek. A falusi vendéglátás szabályainak egyszerűsítése, kulturális látnivalók és programok támogatása, ösztönzése (nem csak nagyrendezvények!). A történelmi nevezetességek (vár- és egyéb romok, emlékhelyek) rendbetétele és reklámozása. A parttól távolabbi települések intenzívebb bevonása a turizmusba (szálláshely, program, közlekedés) balatoni kerékpárutak rendbetétele, melyeknek sok helyen rossz a vonalvezetése, balesetveszélyesek a hidak, átjárók. Sok helyen nagyon keskeny, ami miatt inkább a 71-es úton tekernek – balesetveszély, közlekedési konfliktusok alakulhatnak ki. Rossz, hiányos infrastruktúra, nincsenek „gyorsszervizek”, őrzött parkolók, ahol csomagokkal együtt ott lehet hagyni a bicikliket. Egyes helyeken a közúton megy a bicikliút (pl. Badacsony, Római út). Ide tartozik a pénztárgép nélküli szállásadók havi (tavaly még heti!) jelentési kötelezettsége, mely elsősorban idős embereket érint, akik nincsenek otthon az internet világában. Kell hozzá ügyfélkapu regisztráció, az ÁNYK rendszerben kell e-nyomtatványt kitölteni, felesleges plusz adminisztráció, mellette az IFA miatt ugyanazt jelenteni kell az önkormányzatnak is! Szőlészet, borászat adminisztrációs terhei: 5 vonatkozó EK és EK Bizottsági rendelet, 3 törvény, 22 miniszteri rendelet. Példa: 25 hektoliter (kb. 3300 palack bor) felett a melléktermékek (törköly, seprő) ellenőrzés melletti kivonásának (megsemmisítés vagy feldolgozás) szabályozása. Ausztriában a termelő (az egyszerű szőlőműves) árulhatja a borát a „megfáradt vándoroknak” a saját pincéjében, nálunk ez gyakorlatilag lehetetlen a szabályok miatt.

Gruber Attila az ausztrál nagykövet

Untitled 73Az idei március 15- ét már nem Magyarországon ünnepelte a siófoki térség korábbi országgyűlési képviselője, Gruber Attila. Eddig amatőr pilótaként főként a siófoki reptéren szállt gyakran repülőgépbe, s emelkedett magasba, a Balaton fölé, most viszont a korábbiaknál jóval nagyobb „madár” repítette, sokkal messzebbre, a Föld másik oldalára. O lett ugyanis Magyarország ausztráliai nagykövete. Gruber Attila tizenkét évnyi országgyűlési és húsz év siófoki városi képviselőség után kapta ezt a rangos megbízatást. Nemzetközi kapcsolatainkat tekintve hozzá tartozik ezután Ausztrália, Új-Zéland, Pápua-Új Guinea és a Togói Királyság. Mi, balatoni emberek – párt hovatartozástól függetlenül – örülhetünk annak, ha valaki „közülünk” olyan pozícióba kerül, ahol esélye van képviselni, sőt esetleg segíteni bennünket. Hogy Gruber Attila vajon Ausztráliában mennyit tud segíteni az országnak, illetve a Balatonnak, egyelőre nem tudhatjuk. Az viszont tény, hogy Ausztráliában sok magyar ember él, akik szeretettel, nosztalgiával gondolnak hazánkra, s akik segítségével talán Gruber Attila ki tud alakítani olyan turisztikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokat, amely nekünk, balatoniaknak is hasznos lehet. Gyarmati László