Monthly Archives: április 2015

Sikeres volt az idei Lovasi Esték előadássorozat

Nívós előadók, telt ház, sokrétű, gazdag programok – ezek jellemezték az idei Lovasi Esték előadássorozatot. A faluház nagyterme olykor kicsinek bizonyult.

Az első vendég a tragikusan elhunyt Erőss Zsolt hegymászó felesége, Sterczer Hilda volt, aki férjével közös expedíciójáról beszélt. Változatos képi világgal, olykor humorral fűszerezve mondta el, milyen érzés nőként megmászni a hegycsúcsokat. Sokan azt hiszik, hogy a hegymászás kifejezetten férfi – as sportág, holott nincs különbség a férfi és a női teljesítmények között. Igaz elismerte, hogy a hegymászók csupán tíz százaléka no. Az Erőss Zsolt által készített videóban, a világ ötödik legmagasabb hegye, a Makalu tárult elénk, csodálatos képi világgal. Megható volt Zsoltot viszontlátni, olykor a végkimerülés határán. Nem sokkal később Vekerdy Tamás pszichológus tartott előadást. Előadásában négy életkort érintett, az óvodáskort, a kisiskoláskort, a kamaszkort, mindig vissza-visszautalva a legmeghatározóbb időszakra, a születéstől a három éves korig terjedő évekre. A pszichológus szakember humoros, érthető előadásmódja megindította a résztvevőket, mindenki ráismerhetett saját életének, nevelési elveinek helyességére, vagy éppen hibáira. Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa a naprendszeren kívüli bolygók keresésére és tanulmányozására kereste a választ. Mára a technikai fejlődés elérte azt a színvonalat, amikor is távoli naprendszereket sikerül felfedezni. Néhány évvel ezelőtt még csak sejthettük, hogy létezhetnek a Földhöz hasonló bolygók. Persze nem mindegy, hogy milyen feltételek vannak ezeknek a felszínén – hangsúlyozta a csillagász. A következő években évtizedekben erre keresik a tudósok a választ. Kitért a Kepler jelentőségére is. Szabó Róbert vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az MTA kutatói több csillagtípus analízisében vezető szerepet vállaltak. A Kepler nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén lehetővé tette a csillagszeizmológia tudományágának kibontakozását. Majd jött a veszprémi Nagy Pál, aki két évvel ezelőtt néhány társával együtt megmászta Afrika legmagasabb hegycsúcsát, a Kilimandzsárót. Több útvonalon keresztül lehetett megközelíteni a Kilimandzsárót. Naponta kétszáz turista teljesíti ezt az embert próbáló expedíciót. A sikeres túrák alapja a megfelelő akklimatizáció, csak erre lehet építkezni ebben a magasságban. Nagy Pálék a Kilimandzsáró meghódítása előtt megmászták a Mount Merut, hogy később ne jöjjön elő a hegyibetegség. A 4566 méter magas Mount Meru teljesítése után már lényegesebben „könnyebb” volt meghódítani Afrika legmagasabb hegycsúcsát. Az öt napos túra során teherhordók is a segítségükre voltak. Egy túrázóra 4-5 helyi ember jutott, akik cipelték ruháikat, ételüket, sátrukat. Mindennapi függőségeink címmel Zacher Gábor is előadást tartott. A népszerű toxikológus arról beszélt, hogyan okoz függőséget a telefon, a számítógép, a koffein, a nikotin, az alkohol, a munka, a gyógyszer és a játék. A függőség emléknyom, melyet nem tudunk kitörölni, minél fiatalabb korban alakul ki, annál nehezebb elfojtani. Kiskamasz korban a cigarettára rászokók fele felnőttként is dohányzik majd. Viszont a 18-21 éves kor után kialakult függőség esetén ennek esélye csupán 10 százalék. A magyar ember évente 14 liternek megfelelő 90 százalék feletti szeszes italt iszik átlagosan. Ezzel Európa élvonalába tartozunk. A női és férfi alkoholizmus különbségeiről is beszélt. Azt mondta: a férfi alkoholizmus csapatsportág, ok a kocsmában együtt isznak, a nők nem. A hölgyek legtöbbször nem vállalják fel az ivással járó nyilvánosságot. Horváth Sándor előadásával zárult az idei Lovasi Esték programsorozat. A Badacsonytördemicen élő barlangász említést tett arról is, hogy az o csoportjuk fedezte fel hazánk két legnagyobb barlangi tavát. Előadásában kitért a Keszthelyi-hegység és Tapolca barlangjaira, csodálatos képekkel illusztrálva azokat. Ki gondolná, hogy a Keszthelyi- hegységben megközelítőleg hetven barlang található. Ezek közül is kiemelkedik a Csodabogyós-barlang, mely Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység peremén nyílik. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható, szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Sterczer Hilda és Zacher Gábor előadásait az Eötvös Károly Megyei Könyvtár támogatta. Szendi Péter

Eredményes gazdálkodás, emelkedő presztízs

Interjú Szári Zsolt halászati vezérigazgatóval

Elkészült a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2014. évi mérlege: a társaság árbevétele 860 millió forint volt, melynek jelentős része – ötszázötvenötmillió forint – a horgászjegyek értékesítéséből folyt be. A tételeket tovább elemezve fény derül arra is, hogy száznyolcvanhárommillió az angolnafogásból, ötvenegymillió a tógazdasági Untitled 36értékesítésekből, míg huszonhatmillió forint a természetes vízi halászat (elsősorban a Kis-Balaton) fogásainak értékesítéséből származik. A könyvelési adatok arról is tanúskodnak, hogy hatszáznyolcvanmillió forintot a belföldi partnerektől, míg száznyolcvanmillió forintot exportból realizált a cég. A Szári Zsolt vezérigazgatóval készített interjúból az is kiderül: a részvénytársaság várható eredménye mintegy nyolcvanmillió forint lesz – a pozitív mérleg értékét növeli, hogy állami támogatást az elmúlt évben semmilyen címen nem vettek igénybe. – Vezérigazgató úr, a számokat böngészve feltűnik: a bevétel meghatározó része a horgászok befizetéséből származik. Lendített-e a kedvükön az tény, hogy tavaly gyakorlatilag megszűnt a halászat a magyar tengeren? – Bizonyára, hiszen a horgászjegyek értékesítéséből befolyt összeg 2014-ben harminckilencmillió forinttal (7,5%) nőtt az előző évihez képest. Ennek több oka van: egész évben kedvező állapotot jelentett a Balaton magas vízállása, jók voltak a halfogási lehetőségek, s igen, érezhető a bizalom növekedése a horgászok részéről a halászat leállítása óta. Ha a faj nem szaporodik a Balatonban, és fiatalkorú állomány sem települ be, akkor a busa 25-30 év alatt kikopik a víztérből. Amennyiben a tudományos oldalról kapott információk alapján szükség lesz a közeljövőben busahalászatára, két módszer jöhet számításba. Az első az, amikor kedvező hidrometeorológia állapot áll fenn, és a busák elindulnak a befolyókon. Itt rekesztő halászattal, vagy külső halágyba való becsalással a hal megfogható. A második módszer a Balaton vízterében, alkalomszerűen, célzottan, szelektív módon végezhető busafogás. A korábban GPS jeladóval megjelölt busák tartózkodási helyén alkalmazott hideg vízi (lefagyás előtt, jégolvadás után) halászat helyes technológia esetében eredményes lehet. A módszer és a technológia még kidolgozás alatt áll, reményeink szerint mindez viszonylag rövid ido alatt megvalósíthatóvá válik. – Térjünk vissza a számok világába: 2015-ben mekkora bevételt, profitot tervez a cég vezetése? – Hatszáznyolcvankétmillió forint árbevételt terveztünk, és 3,5 millió Ft-os mérleg szerinti eredményt. Gazdálkodásunk eredményességét a zsilipnél elhelyezett csapdák angolnafogása alapvetően meghatározza. A zsilipet ugyan 2014. szeptember 3. óta folyamatosan nyitva tartják, ám a Balaton vízszintje ezt természetesen befolyásolja – ezért csak harminc tonna angolna megfogásával kalkuláltunk (2014-ben 140 tonnát fogtunk). – Közel másfél éve tilos a halászat a Balatonon. Ez idő alatt milyen tapasztalatokkal gazdagodtak? Az ökológia jelleggel felruházott nyílt vízi halászat – állami támogatás hiányában – a korábbi években 60-70 millió forint kimutatható veszteséget okozott társaságunknak. Nem volt kimutatható azonban az a veszteség, amely – a halászati tevékenység miatt – a távol maradó horgászok miatt képződött. A halászat megszüntetésével egyfelől az államnak nem kell tömködnie egy fekete lyukat, másfelől egy veszteséges tevékenység elmaradása további bevétel növekedést generálhat, és nem csak cégünknek, hanem a régió idegenforgalmának is! – Milyen újdonságokra számíthatnak a horgászok az idei szezonban? – Horgászati szempontból a balatoni horgászrend módosításai számítanak újdonságnak. Ettől kezdve a vitorlásról horgászók csak általános területi engedély birtokában hódolhatnak szenvedélyüknek. Bevezetésre kerül a behúzós horgászat és horgászonként a száz darabos halfogási kvóta, mely a méretkorlátozással védett halfajok (például ponty, süllő, harcsa, csuka, balin) kifogását szabályozza. Néhány halfaj esetében a legkisebb kifogható méret is módosult: süllő és ponty esetében 35 cm-re, csukánál és balinnál 45 cm-re. Bízunk abban, hogy valamennyi módosítás a balatoni halállomány erősödését, a balatoni horgásztársadalom érdekét fogja szolgálni. – Lesznek-e fejlesztések a kiszolgáló ingatlanokon, s ha igen, hol tartanak a munkálatokkal? – A keszthelyi halászteleppel kapcsolatos fejlesztési terveink jelenleg parkoló pályán vannak. Sajnos a 2014-2020-as pályázati ciklusban a szállásférőhely fejlesztéseket nem támogatják, de bízunk abban, hogy elképzeléseinkhez előbb-utóbb tudunk célzott forrást találni. Jelenleg legfontosabb feladatunk az, hogy a korábban tulajdonban lévő tógazdasági területeket visszakapjuk, ezeket termelésbe állítsuk. Ezzel tudnánk biztos alapot teremteni a balatoni halutánpótlásra, valamint a bevezetésre kerülő, ún. Balaton vízrendszeréből származó hal, mint brand felépítésére is. – A társaság minden évben jelentős mennyiségű halat telepít a Balatonba – gondolom, idén sem lesz másként! – Telepítési kötelezettségünket hatályos halgazdálkodási terv rögzíti. Ennek megfelelően tavasszal az elmúlt évről elmaradt 36 tonnás pontytelepítést pótoljuk. Idei feladatainkat egy rendkívüli compótelepítéssel nyitottuk: 1500 kg „doktorhal” került népesítésre az északi part három helyszínén, terven felül. Ezután az előnevelt csukatelepítés következik április végén, majd a nyári szezonban igyekszünk nagyobb mennyiségben fogható méretű pontyot kihelyezni. A haltelepítések döntő időszaka a tógazdaságok őszi lehalászata. Ekkor kerül majd a Balatonba a háromszáz tonna ponty nagy része, valamint az egyéb halak is. Süli Ferenc

 

Balatonszabadi: szerény költségvetés, visszafogott tervek

Négy jelölt közül Tóthné Balogh Máriának, a település korábbi alpolgármesterének szavaztak bizalmat az elmúlt évi önkormányzati választáson a balatonszabadiak, s így a település történetében először lett a gyengébb nem képviselője a község irányítója. Kétségtelen – az elfogadott költségvetés ismeretében idén férfias helytállásra lesz szüksége a Untitled 35képviselő-testületnek és a polgármester asszonynak. – A középgeneráció akkor született, amikor számos kedvezőtlen esemény és döntés következményeként már Siófokhoz csatolták a vízparti településrészeket – a fürdőtelepet és a Sóstót övező területeket. Az idősebb lokálpatrióták pedig némi fásultsággal ma úgy fogalmaznak: ha mindez nem történik meg, talán a Balaton egyik leggazdagabb települése lehetnénk. Ha saját partszakaszunk lenne, a vállalkozók is bizonyára szívesen telepednének le Szabadiban, ugyanis nálunk van az egyik legalacsonyabb iparűzési adó. Így sem lehetünk azonban elégedetlenek, hiszen a rendszerváltás óta valóban komfortos létet tudunk biztosítani az itt élőknek: minden házhoz eljut már a vezetékes víz, és kiépült a szennyvíz- és gázvezeték hálózat. Nem túlságosan kedvező tény, hogy a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, amely minden évben nagy gondot fordít intézményeinek fejlesztéseire, a működési feltételek biztosítására. Lehetőségeinkhez mérten elsősorban a középületek felújítását szorgalmaztuk, s örömteli, hogy a sikeres pályázatoknak köszönhetően templomaink is megújultak. Ebben az évben 277 millió forintból gazdálkodik a település, ez az összeg azonban csak arra elég, hogy talpon tudjunk maradni. Minimális fejlesztésekre, járdák, közterek felújítására fordítjuk a rendelkezésünkre álló szűkös összeget – tudtuk meg a polgármester asszonytól. – SF –

Szentgyörgy: átalakuló arculat

– Hűségesen kívánom szolgálni első, s remélhetőleg utolsó kenyéradó gazdámat, a MÁV-ot – jelenti ki szolgálati helyén Farkas László Nándor, akinek másik, hasonlóan tiszteletreméltó munkáltatója is van: a balatonszentgyörgyi önkormányzat. Itt is, ott is vezetői tisztséget tölt be: a forgalmas vasúti csomóponton állomásfőnök úrnak szólítják aUntitled 34 kollégák, a hivatalban a „Polgármester” felirat szerepel szobája ajtaján. Önkéntesen vállalt kettős teher. – Közel három és fél évtizede vettem fel először a vasutas egyenruhát, s bár az októberi voksoláson a település polgármesterének választottak, a MÁV-tól nem kívánok elszakadni. E döntés hátterében érzelmi okok állnak: végre elkezdődött az állomásépület felújítása, rekonstrukciója, melynek befejeztével ismét régi patinájában jelenik meg a komplexum az utazóközönség előtt. Vasutasként, szentgyörgyi polgárként is örülök e beruházásnak, hiszen a leromlott állapotú, esztétikusnak kevésbé mondható létesítmény az itt meg fordulók komfortérzetére is negatív hatással volt. Ellensúlyként a rendet, a tisztaságot favorizáltuk – természetesen a biztonság mellett. Örömmel mondhatom: aki néhány hónap múlva erre jár, eredeti fényében, formavilágában láthatja majd ezt a fontos vasúti objektumot. A polgármestertől megtudhattuk, hogy a település korábbi vezetése vállalható örökséget hagyott az ősszel funkcióba lépő képviselő-testületre. Sok problémát frappánsan és hosszú távra megoldott: korszerű közösségi ház, iskola, óvoda áll a művelődni, tanulni vágyók rendelkezésére, s felújították a 76-os út belterületi szakaszát is. – Feladatban nem szűkölködünk, ám ezek egy része kisebb anyagi ráfordítással is megoldható. Kritikát ugyan még nem kaptunk a hozzánk látogatóktól, de tudjuk: a közterületek nincsenek túl jó állapotban – indokolt a dísznövények cseréje, az utak, járdák felújítása. Ez utóbbira hosszú évek óta nem írnak ki pályázatokat, holott a helyi adókból – kormányzati segítség nélkül – nem tudjuk elvégezni a karbantartási munkálatokat. Farkas László Nándor elmondta: az önkormányzat idén 300 millió forintból gazdálkodik, s a bevételek között meghatározó az iparűzési adó. Közel hatvan cég kötődik a településhez, így például a téglagyár, egy mezőgazdasági zrt., illetve az adózók között találhatjuk a MÁV-ot és a Magyar Postát is. – A költségvetésben komoly tételt jelentenek a szociális kiadások, bár azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a közmunkaprogram sokat segít a közterületek tisztán tartásában. Örömtelinek tartom, hogy folyamatosan no a település vonzereje, emelkedik az ingatlanok értéke, s abban is reménykedem, hogy a községet elkerülő út kiépítése után még kedvezőbb lesz a település arculata, s ezzel egy időben új fejlesztések indulhatnak Balatonszentgyörgyön. Süli Ferenc

Gyógynövény-völgy nyílt Zánkán

Március végén megnyitotta kapuit a zánkai Gyógynövény-völgy ökoturisztikai Látogató- és Oktatóközpont, ahol egész évben hazánk egyik legváltozatosabb gyűjteményével fogadják az érdeklődőket. Az évszaknak megfelelően több mint 500 gyógynövény fajjal ismerkedhetnek itt meg izgalmas és interaktív programok segítségével. Zánka a gyógynövény Untitled 33kedvelők paradicsoma lett! A Gyógynövény-völgy egy igazi ökocentrum, ahol a turisták, a fenntartható gazdálkodás hívei, valamint a természetgyógyászok és a holisztikus gyógyítók is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő programot. A központ emellett egyetemekkel együttműködve bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe is, és nagy hangsúlyt fektet tudományos kutatásokra, a védett növények megőrzésére és a génbanki tevékenységre. A Gyógynövény-völgy megálmodóinak célja, hogy a Balaton-felvidék egyedülállóan sokszínű gyógynövényflóráját interaktívan és élményközpontúan mutassák be a nagyközönség számára, és ezáltal újabb lendületet adjanak a balatoni ökoturizmusnak. Ennek fényében a szakmai érdeklődők mellett speciális programokkal fogadják a táborozó diákokat, cégeket, családokat és szervezett csoportos kirándulókat is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szomszédságában és a Káli-medence keleti kapujában elhelyezkedő 7000 négyzetméteres park aktív kikapcsolódást kínál mindenkinek, de a gyalogos vagy a kerékpár túrákba is jól beilleszthető állomás. Nem csupán a gyűjtemények megtekintéséről van szó: az idelátogatók az évszaknak megfelelő programokon elméleti és gyakorlati ismereteket is szerezhetnek, például az adott növények felhasználásáról, népi és tudományos hátteréről és egyéb érdekességekről. Az uniós forrásból megvalósult, egyedülálló profilú ökoturisztikai parkban egy látogatóközpont is épült, melynek vetítőtermében ismeretterjesztő kisfilmeket nézhetünk, majd a szabadba kilépve a bemutatókertben meg is érinthetjük a Balaton- felvidéken található gyógynövényfajok egyedeit. Egynyári, kétnyári és évelő növények, fák, bokrok cserjék gyógyhatásával, termesztési praktikáival és ökológiai növényvédelmével ismerkedhetünk meg. Megtalálhatóak itt a különböző fűszerek, ehető gyógynövények, mocsári növények, érdekes alakzatú és textúrájú fajok és példányok. Az egyedi helyszínek: a vízi kert, a relax-gyep és a vakok kertje teszik még izgalmasabbá az élményt. Mindezek mellett a manufaktúrában a növények feldolgozásának gyakorlati lépéseit is megfigyelhetjük, sőt szó szerint a kezünkbe vehetjük az irányítást! Kreativitásunkat kiélve elkészíthetjük saját gyógynövényes termékeinket. A kényeztetés sem marad el, a teázóban különféle gyógyteák, szörpök, gyógyborok közül válogathatunk, majd a nap végén betérhetünk az ajándékboltba. Szendi Péter