Monthly Archives: május 2015

Áder János a Kis-Balatonnál

Untitled 53

Szakmai nap: napirenden a környezet- és természetvédelem, a vízgazdálkodás

Untitled 51Polgármesterek, turisztikai szakemberek, kutatók, önkormányzati képviselők, civil szervezetek aktivistái foglaltak helyet azon a fórumon, melynek témái körbejárták a régió környezet- és természetvédelmével, vízgazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket. A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai nap egyik rangos előadója Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára volt, aki az operatív programok részletes ismertetése során kitért a régió lehetőségeire is. Elmondta, hogy a közlekedési fejlesztések nem csak az utasok, a turisták komfort érzetének javítását szolgálják – egyben óvják a tó környezetét is. Kitért a déli vasút további rekonstrukciójára, a bringakörút befejezésére, a magyar tengert a fővárossal összekötő kerékpárút építésére is. Somlyódi Balázs A Balaton víztermelése, a partvédő művek helyzete, felszíni vízelvezetés a települések bel- és külterületén címmel tartott előadásában érintette a globális felmelegedés regionális és lokális (vízgyűjtő szintű) következményeit, a szélsőségek előfordulásának és mértékének trendjét, kitért az előrejelzés bizonytalanságára. Álláspontja szerint az éghajlati tényezők változásai miatt a tó mai tényleges felülete és a siófoki vízeresztések mai szinten tartása egyszerre nem biztosítható. Fontosabb problémaként a települési csapadékvíz hálózatok gravitációs levezető kapacitását, az ideiglenes partvédő mű kiépítési szintje okozta nehézségeket említette. Hangsúlyozta: a vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálatát, átdolgozását mind a negyvennégy tóparti település esetében el kell végezni. Említette a Sió-csatorna funkcióit, a Siózsilip és csatorna fejlesztésének mérföldköveit 1897-tol napjainkig. Úgy látja: szükséges a Sió-csatorna vízlevezető rendszerének rekonstrukciója, fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos projekt indítása 2015. november 15-ig elkészülő tanulmány alapján lehetséges. A projekt megvalósításának becsült összköltsége: tizenkétmilliárd forint. A halgazdálkodás aktuális kérdéseiről Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartott előadást. Történelmi környezetbe ágyazott ismertetőjéből megtudhattuk, hogy a Balaton halállományának alakulását sok tényező befolyásolta: a déli vasútvonal és a Sió-zsilip kiépítése, a Kis-Balaton megszűnése, a tó eredeti partvonalának kedvezőtlen irányú átalakulása, az idegen honos halfajok népesítése egy-egy mérföldkövet jelent. A megszűnő halászat, a megújult horgászrend, a halőrzés és haltelepítés aktuális eredményei azonban pozitív befolyással bírnak a balatoni halgazdálkodás jövőjére. Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője eladásában áttekintette a Balaton múltját, a vízszintet befolyásoló tényezőket, melyek a Kis-Balaton létrejöttét eredményezték a XIX. század első harmadában. A Kis-Balaton a vízszintcsökkentés, az aszályok, a Zala folyó szabályozása következtében teljesen elvált a magyar tengertől – egészen más arculatot vett fel. A Kis-Balaton elsődleges célja napjainkban a Balatont érő diffúz terhelés csökkentése. A folyamatos tápanyag-visszatartás tartósan kedvező hatást gyakorol a Balaton vízminőségére és Európa egyik jelentős természetvédelmi területe élóvilágának élettere megnő. A szennyvízkezelés helyzete a balatoni kiemelt üdülőkörzetben, eddig elért eredmények, további feladatok címmel tartotta meg előadását Kléber Adrien a Belügyminisztérium Vízgazdálkodási Főosztályról. Elmondta: a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe százhetvenkilenc település tartozik, míg a települési szennyvíztisztítás szempontjából a Balaton érzékeny felszíni vízgyűjtőjén lévő települések száma háromszáztizenhét. A kiemelt üdülőkörzetbe tartozó települések közül százharmincöt szennyvízkezelése 2015. december 31-ig megvalósul. Korszerű építésügy – Minőségi építészet címet adta előadásának Pászthory Lajos. Megtudhattuk: a bürokráciacsökkentés részeként kiemelten fontos szerepet kap a lakossági építési engedélyezés menetének kiszámítható, ügyfélbarát, egyablakos rendszerhez kapcsolódó egyszerűsítése. A Balaton-stratégia részeként kiemelt cél a szezonalitás csökkentésének területrendezési szempontú megalapozása, a háttértelepülések fejlesztési lehetőségének megteremtése, a forgalom – és így a környezeti terhelések- egyenletesebb elosztása a parti és a háttértelepülések között. A fejlesztési törekvések érvényesítése mellett a táji, természeti és épített környezet értékeinek megőrzése, valamint a tópart szabad megközelítésének biztosítása a cél, melyért a közigazgatási átalakításhoz igazodva a főépítészek által működtetett járási tervtanács vagy az adott szinten hatáskörrel bíró főépítész felelős. Kutics Károly, a Kaposvári Egyetem tudományos főmunkatársa a fórum értékelése során elmondta: rendkívül fontosak ezek a rendezvények, mert az itt élők, a régió képviselői párbeszédet folytathatnak egy-egy téma kiváló ismerőivel, s az országos döntéshozókkal. Süli Ferenc

Negyvenhatmilliárd forint természetvédelmi fejlesztésekre

Áder János a Kis-Balatonhoz látogatott

Untitled 49Az elmúlt években több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás történt a magyarországi területeken, a következő öt évre pedig 46 milliárd forintot különített el a kormány különböző forrásokból hasonló fejlesztésekre – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter május elején a Kis-Balatonnál, ahol Áder János köztársasági elnököt köszöntötte a tájvédelmi körzetben. Az államfő Fazekas Sándor miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár, valamint Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának társaságában először a Diás-szigetet, s az ott álló Fekete István emlékhelyet látogatta meg. A zárt természetvédelmi terület bejárásakor Fazekas Sándor úgy fogalmazott: Magyarországon „mintaszerű a természetvédelem”, tíz nemzeti park mintegy félmillió hektár védett területet gondoz, és évente másfél millió látogatót fogad. A kormány célja, hogy a rendelkezésre álló milliárdokból a következő öt évben mintegy százezer hektáron javuljanak a természetvédelem feltételei. Kitért arra, hogy a Kis- Balatonnál 2012-ben kezdődött meg a vízvédelmi rendszer második ütemének fejlesztése, amelyre 6,1 milliárd forintot áldoztak, és ennek 85%-át európai uniós forrásokból fedezték. A fejlesztések során a civilizációs hatásokat kívánták mederbe terelni – ez a koncepció példaszerű együttműködéssel valósult meg. A beruházás egyszerre szolgálja a tájvédelmet, az élővilág megőrzését, az árvízvédelmet és a Balaton vízminőségének javítását is. A tájvédelmi körzet területén 3,6 kilométernyi új csatorna épült, tizenöt kilométer hosszan kotorták ki a meglévő csatornákat, sőt a halak vándorlását segítő két hallépcsőt is építettek. Dévai György professzor arról adott tájékoztatást, hogy az iráni Ramsarban 1979-ben kötött természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik a Kis- Balaton területe is. A ma már százhatvannyolc ország kétezer-kétszáz vizes élőhelyére kiterjedő dokumentumban Magyarországon huszonkilenc helyen, összesen kétszáznegyvenezer hektár érintett. Hozzáfűzte: hazánk területének 35%-a vizes élőhelynek tekinthető, de ez a minősítés az Alföld mintegy 60 százalékára is kiterjed. Puskás Zoltán áttekintést adott a Kis-Balaton kialakulásának, lecsapolásának, illetve helyreállításának történetéről. Említést tett arról: már az 1800-as években megkezdődött az a törekvés, hogy az addig mocsaras vidék lecsapolásával mezőgazdasági művelésre alkalmas területet alakítsanak ki, de érdemi fordulatot csak a térség 1951-ben történt védetté nyilvánítása hozott. Felidézte azt is, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer helyreállításának első üteméről 1979-ben született döntés, a kivitelezésre pedig 1981-1987 között került sor. Újabb mérföldkőnek minősíthető 1986 – ekkor kapott tájvédelmi körzet besorolást a Kis-Balaton mintegy tizenötezer hektáros területe.

Untitled 50

Termálfürdők között kerékpáron

Zalaapáti: starthely és célpont

Untitled 45Barátságos, izmot kímélő emelkedők, némi kalandot kínáló lejtők, egymásba fonódó dombok, hívogató borospincék, évszázados műemlék épületek és a táj ízeit kínáló éttermek hívják a zalai kerékpáros utakra a turistákat. A Balatontól néhány kilométerre, Zalaapáti központjában azonban döntésre kényszerül a két keréken érkező turista: engedjen-e a hívogató erdők, csendesen csobogó patakok csábításának, vagy maradjon az eredetileg elképzelt útvonal mellett. A biztonságos kerékpárúton, amely kiváló minőségével, számos fontos információt hordozó tábláival elkalauzolja a célhoz. A jelenlegi körülmények is jelentős élőrélepésről tanúskodnak, ám a jövő szolgáltatásai, az infrastrukturális háttér folyamatban lévő bővítése várhatóan egyre több sport- és természetbarátot szólít meg. Folyamatban van ugyanis a Zalaapátit Kehidakustánnyal és Zalakarossal összekötő kerékpárút legújabb szakaszának kivitelezése: a mintegy két és fél éves előkészítő munka eredményeként 2015 áprilisától újabb aszfaltcsíkok rajzolódnak ki. A beruházás része az úgynevezett. Zala-völgyi kerékpárútnak, amely biztosítja a közlekedést a bringások számára Zalaegerszeg és Zalavár (Kis-Balaton) között a Zala-folyó környezetében. Az egyelőre csak a mérnökök asztalán lévő nyomvonal Zalaegerszeg – Zalabér – Kehidakustány-Zalavár útvonalon köti össze a településeket. A Zala-völgyi kerékpárút több szakasza megvalósult már, azonban a kiépítés még nem teljes. A most megvalósuló útvonal hossza összesen ezeregyszáznegyvenhárom méter, melyből ötszázharminchárom méter önálló kétirányú kerékpárút, negyvenhat méter vegyes használatú mezőgazdasági út, ötszázhuszonegy méter meglévő, szélesítendő lakóutcán vezetett nyomvonal, negyvenhárom méter pedig a projekt keretében megépülő két hídnak a hossza. Az egyik híd a Zalaapáti közelében található, korábban lebontott vasúti híd meglévő pilléreire épül fel, míg a másik egy 4,85 m szabad nyílású új kerékpáros fahíd a kerékpárút nyomvonalát keresztező vízfolyás felett. A jelen fejlesztés a „Termálfürdők között kerékpáron” „Spa to spa by bike” jelmondat keretében a kerékpárút keretében összekötésre kerülő két népszerű fürdő, Kehidakustány és Zalakaros adta lehetőségekre koncentrál. A cél egy egész napos kirándulási lehetőséget biztosító térségi kerékpárút létrehozása egyedi és a már meglévő attrakciók biztosításával. A projekt célja egy, az aktív turizmushoz kapcsolódó, szolgáltatásokat is biztosító kerékpár- turisztikai fejlesztés megvalósítása. A fejlesztés a térség eddig mellőzött, vidéki településeire koncentrál, ezzel párhuzamosan nemzetközi hírű attrakciókat kapcsol össze. A projektgazda Zalaapáti Község Önkormányzata számára fontos, hogy a térség, mint kerékpáros úti cél is ismertté váljon belföldön és külföldön egyaránt, pozitív és egyedi arculattal rendelkezzen a hazai és nemzetközi „piacon”, minél több fürdővendég kerékpározzon, illetve egyre több kerékpáros turista látogassa meg a térséget az aktív szabadidő eltöltés jegyében. A projekt eredménye várhatóan a vendégéjszakák, az itt tartózkodás és az egy főre jutó „költés” növekedése lesz az eltöltött idő tartalommal való megtöltésén keresztül. A projektet Zalaapáti Község Önkormányzata EU-s pályázaton nyert támogatásból valósítja meg, és ősztől már kerekezhetnek is az új szakaszon a biciklisták. A kerékpáros turisták igénylik az attrakciót, a szép természeti környezetet, a jó minőségű kerékpárutakat, vagy kerékpározható utakat, a pontos és széleskörű tájékoztatást és a pihenőhelyeket, elérhető Untitled 46vendéglátó szolgáltatásokat, mely igényeket a projekt kielégíti. A biciklisek megfelelő tájékoztatása érdekében a honlap mellett készül egy GPS alapú outdoor szoftver okostelefon alkalmazással, melynek segítségével akár kerékpározás közben is tájékozódhatnak a turisták a közelben lévő szálláshelyekről, étkezési lehetőségekről, látnivalókról, kerékpár szervizekről, és még sok más hasznos információt szerezhetnek. A projekt másik különlegessége, hogy kerékpáros pihenőhely is létesül, felnőtt játszótérrel együtt. A felnőtt játszótéren a különböző szabadtéri sporteszközökön átmozgathatják magukat a kerékpározók. Ilyen eszközökkel már egyre több település strandján, parkjaiban találkozhatunk, használatukkal akár idősebb emberek is biztonságosan tarthatják jó kondícióban magukat.

A „Balatoni Régió Közbiztonságáért” díj 2014. évi kitüntetettje: Horváth László

Untitled 44A Balaton Fejlesztési Tanács áprilisi ülésén – a Közbiztonsági Testület díjbizottsága döntése alapján – a „Balaton Régió Közbiztonságáért” díjjal tüntették ki Horváth László rendőr alezredest, a Siófoki Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetőjét. Horváth László 1973-ban született Kaposváron. 1994. február 1-tol kezdte meg rendőri pályafutását a Kaposvári Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járőrszolgálati Alosztályán, mint járőr. A Rendőr Szakközépiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be, ezt követően – munkája mellett – megkezdte tanulmányait a Rendőrtiszti Főiskolán. 1998-tól Balatonföldváron körzeti megbízott, majd ugyanott a közrendvédelmi csoport vezetője és megbízott őrsparancsnok helyettes, később őrsparancsnok. 2007. február 1-jétol a Siófoki Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály állományába került áthelyezésre. Közel 15 éve lát el parancsnoki munkát a Balaton déli partján. Balatonföldvár és Siófok, valamint a környék közbiztonsági helyzetét napra készen ismeri, szakmailag képzett, rátermett vezető. Munkájában precíz, következetes és igényes. A Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság munkáját közbiztonsági koordinátorként hét éve segíti. A BKKB irányítását az elmúlt évben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság látta el, amelynek során a főkapitányság vezetése jelentős mértékben támaszkodhatott Horváth László munkájára, tapasztalataira. A turisztikai idényben jelentkező rendőri feladatok végrehajtásához helyismeretét, szakmai tudását a rendőri vezetés elismerte. Építő javaslataival, szakmai véleményével hozzájárult a bizottság eredményes tevékenységéhez, valamint a régió déli területén a közbiztonsági helyzet javításához. A nyári idegenforgalmi szezonban az állományt kellő tapasztalattal, felkészültséggel irányította az elmúlt években, mely tevékenységével hozzájárult a Balatonra érkező és ott lakó személyek szubjektív biztonságérzetének javításához. Lelkiismeretesen, a szakmai szabályok figyelembe vételével koordinálta az elmúlt évek nagy tömegeket vonzó rendezvényeinek rendőri biztosítását.