Monthly Archives: június 2015

Levendulafesztivál Tihanyban

Untitled 60

Támogatható régiós fejlesztések

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Untitled 58

Bóka István, a BFT elnöke

A Balaton Fejlesztési Tanács májusi ülésén a régió gazdaságfejlesztését érintő kérdések kerültek előtérbe. Tipold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy ugyan a 2014-20-as időszakkal kapcsolatos tervezési és koordinációs feladatok a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörébe tartoznak, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium is részt vett ebben a munkafolyamatban – három olyan operatív programot dolgozott ki, amelyek nagyban hozzá fognak járulni az ország fejlődéséhez. Elmondta, hogy a tárcának a magyar tengert érintően más feladat- és hatáskörei is vannak: így például a Balaton Fejlesztési Tanács felügyelete és munkájának segítése. A BFT irányításával kidolgozott fejlesztési dokumentumok kapcsán jelezte: a minisztérium elkötelezett az integrált, decentralizált tervezés mellett. A BFT által kidolgozott terv összhangban van a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési elképzelésekkel, ezért támogatja a koncepció és program kormány elé történő benyújtását és elfogadását. Hangsúlyozta: a koncepció integrált, ezért azok a források, amelyek az NGM kezelésében vannak, nem elégségesek a célkitűzések teljes körű megvalósulásához – ezért más operatív programok forrásainak a bevonására is szükség van. Ez a feladat- és hatáskör viszont már átmegy a Miniszterelnökség területére: az o feladatuk összehangolni ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználását, illetve azoknak a konkrét projekteknek a meghatározását, amelyek kiemelt célokat szolgálnak az ország fejlődése érdekében. E tárgykörhöz csatlakozott hozzászólásával Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is. Elmondta, hogy készül egy kormány előterjesztés, amelynek tartalma három fő részre bomlik. Az első a Balaton fejlesztési stratégiájának elfogadása, második az ehhez szükséges, több operatív programot érintő forrásallokáció, a harmadik pedig olyan projektek nevesítése, amelyek emblematikusak lehetnek a Balaton stratégia megvalósítása kapcsán. Tájékoztatott arról is, hogy a második tartalom tekintetében a stratégiát, illetve a Balaton Integrált Területi Programját figyelembe véve négy olyan csomópontot tudtak azonosítani, amelyeket ágazati programok is tartalmaznak. Ez megegyezik azzal, amelyet az ITP is megfogalmazott: ez pedig az innováció, az egészséges Balaton, a legbiztonságosabb tó és a közlekedés kérdésköre. Ezekre projekteket és forrást is allokált az ITP. Így kiindulva kialakítható az a négy csomag, amelyről a kormány döntést hozhat, és az ezeket felügyelő minisztereket felkéri arra: olyan módon tegyék ezeket a forrásokat elérhetővé, hogy a stratégiában, illetve az ITPben megfogalmazott célok elérése érdekében megfelelő felhívások jelenjenek meg a Balaton számára. Elmondta továbbá, hogy a kastély- és a várprogramban is vannak már olyan tételek, amelyek a Balatont érintik. Ezek például: a keszthelyi Festetics kastély, a sümegi, nagyvázsonyi, szigligeti vár, valamint Csobánc és Gyulakeszi. Véleménye szerint mérlegelni kellene, hogy milyen elv alapján lehetne a turisztikai forrásból a Balaton számára forrásokat elkülöníteni. Ha 20-25%-os arányt állapítanak meg, akkor azt lehet mondani, hogy a dedikált forrásokat is beleértve ez a 20-25%-os turisztikai pénz az összes turisztikai forrás negyede. Álláspontja szerint ez megcélozható és reális elképzelés. Elmondta: ebből a hat csomagból fog összeállni az a forrásallokáció, amely a kormány előterjesztés 1. pontjában elfogadott stratégia finanszírozási oldala lehet. Úgy látja, hogy a kétszázmilliárd forint feletti összeg – az operatív programokból – reálisnak tűnik. Az elmúlt hét évet figyelembe véve, amikor nem volt külön kiemelt balatoni kormányzati intézkedés, százkilencvennyolcmilliárd forintot kaptak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései. Ez a 198 milliárd Ft-os projektállomány az, amely a Balaton térségét szolgálta, s úgy látja, hogy ez az összeg a következő időszakban is mindenképpen elérhető lesz. Az ezzel kapcsolatos előterjesztés a kabinet elé fog kerülni a Balaton környéki kihelyezett kormányülésen – ennek időpontja azonban még tisztázatlan. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén a turisztikai szezont érintő napirendi pontot is megvitattak a tagok. Fekete Tamás, a regionális TDM szövetség alelnöke elmondta: kiépült a tóparti hálózat, ám mivel valamennyi szervezet alulfinanszírozott – vélhetőleg emiatt hiányoznak a jól képzett munkatársak is -, uniós források bevonásával lehetne javítani a helyzeten. A Nyitott Balaton akció értékelésekor hangsúlyozta. az önkormányzatok és a tóparti vállalkozók partnerek a programok és a szolgáltatások kidolgozásában, megszervezésében. A jó marketing munkának köszönhetően hárommillió emberhez jutott el az akció híre, s ennek a gyümölcsét várhatóan még nyáron is élvezhetik az érintettek. Süli Ferenc

F E L H Í V Á S Javaslat megtételére a Balaton Díj adományozására

A Balatoni Szövetség által 1994. évben alapított Balaton Díj azoknak a polgároknak, intézményeknek, ill. közösségeknek adományozható, akik a Balaton érdekében, annak fejlesztésében (társadalmi, szociális, kulturális, oktatási, sport és gazdasági téren) kiemelkedően hasznos munkát végeztek és ezzel jelentősen hozzájárultak a Balaton és térsége erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához. A Balaton Díjra javaslatot tehetnek a Balatoni Szövetség önkormányzatai, pártoló tagjai, tisztségviselői és a Szövetséggel együttműködési megállapodást aláíró szervezetek. (Balatoni Szövetség Alapszabálya 41. 42. pont) Kérjük, hogy a Balaton Díjra javaslataikat a megfelelő indoklással írásban a Balatoni Szövetség titkárságára (8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3.) megküldeni szíveskedjenek.

Határidő: 2015. augusztus 31.

Balatoni Szövetség

Kemény munka, egység, szervezettség

Kollár József a balatoni hajózási cég új vezérigazgatója

Untitled 57A BAHART közgyűlésén – több mint 99%-os támogatottsággal – a tulajdonosi kört jelentő huszonkét tóparti település képviselői 2018-ig szóló mandátummal Kollár Józsefet bízták meg a cég irányításával. Az új vezérigazgató személye nem ismeretlen a régióban: korábban a DRV Zrt. önkormányzati divízióját irányította. – A funkció egyértelműen gyönyörű feladatot kínál fel egy menedzsernek, ez a tisztség azonban roppant nagy felelősséggel, kihívással jár. Ugyanakkor talán felesleges hangsúlyoznom, hogy egyben óriási megtiszteltetést is jelent – ismerteti az előzményeket Kollár József. A vezérigazgató új beosztása kapcsán elmondta: nincsenek ugyan konkrét hajózási tapasztalatai, ám azt tudni kell, hogy napjainkban a vállalati irányítás gyökeresen különbözik az évtizedekkel korábban megszokottól. – Ha körülnézünk a nagyvilágban, azt láthatjuk, hogy a számos vállalkozásnak – közöttük műszaki szolgáltatást nyújtóknak is – közgazdászok az irányítói. Ez nyilván nem véletlen, hiszen egy cég irányításában azok az átfogó ismeretek szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vezető átlásson egy szervezetet, annak működési folyamatait képes legyen az ott folyó munka irányítására. Összességben arra kell koncentrálnia, hogy építse az adott vállalatot, elemezze az üzletágak eredményességét – s még hosszasan lehetne sorolni ezeket a kritériumokat. Korábbi munkahelyemen, a DRV Zrt.-nél – beosztásomból adódóan – viszonylag széles körű jogi, gazdasági, valamint alapvető műszaki ismeretekre tettem szert. Kollár József szerint a közösségi tulajdonú vállalatoknál különösen fontos a hatékony, eredményes működés, bár kétségtelen, hogy jelen esetben az érintett önkormányzatoknak eltérő érdekei is lehetnek. – Kompromisszumra és párbeszédre törekszem. A kemény munka híve vagyok, melyet belül egység és szervezettség jellemez, kifelé pedig megújuló, a partnerek irányában megbízható és nyitott szervezet képét sugallja. A BAHART a balatoni emberek, a régió több mint százhatvan éves kincse – ekként is kell vigyáznunk rá! Süli Ferenc

Szakmai önéletrajz

Az Adidas AG magyarországi leányvállalatának nagykereskedelmi részlegén 6 éven át multinacionális vállalati környezetben dolgozhattam. A cégnél részese lehettem a nagykereskedelmi részleg megújításának, közreműködtem a kereskedelmi tevékenység technikai és operatív működési kereteinek kidolgozásában, emellett éves szinten mintegy 1,2 milliárd Ft-os értékesítésért feleltem. 2005-tol 2015-ig az állami és önkormányzati tulajdonú Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél dolgoztam vezetői pozíciókban. Felelősségi körömbe tartozott a vállalat különféle – állami, önkormányzati és gazdasági – érdekhordozóival való kapcsolatok kiépítése és fenntartása. Tanulmányaim során a kereskedelmi és marketing ismeretek mellett megismerhettem a modern vezetési és menedzsment módszereket, emellett 2011-tol kezdődően részese lehettem egy 2.000 fos, 17 milliárd Ft nettó árbevételű nagyvállalat irányításának, amelynek során gyakorlatban is elmélyíthettem vállalatszervezési ismereteimet. Pályafutásom alatt a kereskedelmi és szolgáltatási szektorban megszerzett szervezési, irányítási tapasztalataim mellett megismerkedtem a közösségi tulajdonú vállalatok menedzselési sajátosságaival. Munkám során kapcsolatba kerültem a Dunántúl, ezen belül a Balatoni-régió több meghatározó településvezetőjével, továbbá tapasztalatokat szereztem az önkormányzatok alapvető működési sajátosságaiban. Irányításommal a DRV Zrt. működési területe mintegy 30%-kal növekedett, a vállalat jelenleg Magyarország legtöbb településén szolgáltató, meghatározó piaci szereplő a szektorban

Természetvédelmi tréning Izlandon a zöld civil szektor önmegerősítésére európai jó gyakorlatok alapján

Untitled 53A Balaton természeti-társadalmigazdasági egyensúlyának megtalálása sok tekintetben a civilek munkája is. Izlandon többen is ismerik és ami még fontosabb – meglátogatták már a Balatont. Van miért és kiért tenniük a civil szervezeteknek! Idén tavasszal 2 hetes képzésen vehetett részt a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (https://www. facebook.com/BCSZSZ) egyik tagszervezetének önkéntese. A résztvevők tapasztalatairól gondolatébresztő előadás is elhangzott a Zöld OT 2015, a civil szervezetek országos találkozóján. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány pályázatának és a Norvég Civil Alap forrás támogatásának segítségével 6 fő, hazai civil szervezetnél tevékeny önkéntest fogadott az izlandi SEEDS szervezet. A tanulmányút célja a természetvédelmi szektor erősítése, önmegerősítésre való képessé tétele (a gyakorlati természetvédelmi készségekUntitled 54 fontosságának, az „öntevékeny szerveződés” valódi működésének megismertetése és elsajátíttatása, az állami forrásoktól független, önszerveződő, lakossági bázisra épülő erősebb zöld civil szféra felé való elmozdulás elősegítése). Cél még a a természetvédelmi szektorban tevékenykedők tudásának, munka- és elhelyezkedési lehetőségeinek növelése, helyzetük megerősítése; valamint a figyelemfelhívás az oktatási és munkaerőpiaci diszharmóniákból táplálkozó leszakadására, a civil szektor egészének sérülékenységére. A magyar csapat sokféle, érdekes és elhivatott emberből állt össze, akik ennek köszönhetően sikeresen végezték el a feladatuk. A 12 nap nettó tapasztalatszerzési idő alatt megismerkedtek az izlandi önkéntes élettel, több szervezet munkájával, melybe egy-egy napra be is kapcsolódtak munkájukkal. Számos külföldön már jól bejáratott út áll rendelkezésre, mint az önkéntesek fogadása, bekapcsolódás a nemzetközi folyamatokba, a kommunikáció erősítése és folyamatossá tétele a civilek és a társadalom széles rétegei között. A feladata a jelenlegi önkéntes társadalmi szervezeteknek, NGO-nak a hazai adaptálás és működtetés az önfenntartó és erős hazai civil élet megteremtése érdekében. Miókovics Eszter

Untitled 55