Monthly Archives: július 2015

Címlap

Untitled 68

Anna-fesztivál

Untitled 66

Közlekedési fórum Siófokon

Folytatódik a déli vasút felújítása

Untitled 64A déli vasút felújításánál érzékelt látványos és gyors munkálatok bizonyára kedvező hatással voltak a Balaton Fejlesztési Tanács által közelmúltban szervezett közlekedési fórum látogatottságára: számos polgármester mellett megjelentek a tóparti civil szervezetek képviselő is. A rendezvényt megnyitó Bóka István elnök köszöntőjében szólt arról, hogy az egész magyar társadalom – így a tóparti emberek is – nagy reményeket fűznek az uniós forrásokhoz: bízva abban, hogy ezek egy részét a közlekedési infrastruktúra javítására lehet fordítani. Elmondta: a BFT 2007-ben fogadta el a közlekedésfejlesztési koncepciót, emellett remény van arra is, hogy a kormány hamarosan jóváhagyja a régió hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Örömmel konstatálta a déli vasút felújításának folytatását, amely Lepsény és Szántód között immár a befejezéséhez közeledik. Jó esély van a balatoni körvasút megépítésére, az északi parton a villamosításra, s remélhetőleg a 710-es utat is összekötik az M7-es autópályával. Folytatódnak a vasútállomások, a közösségi terek korszerűsítési munkái – ma már nem illúzió, hogy a közösségi közlekedés valóban gyors és kulturált körülmények között történhet. Mint mondta: nem csak a szárazföldön, a vízen is változtatásokra van szükség. Elkerülhetetlen a kikötők korszerűsítése, a hajózási flotta megújítása is. A rendezvényen Dorner Lajos, a BFT közlekedési tanácsadója bevezetőjében elmondta: a nyári szezonban egy időben félmillió ember van jelen a Balatonnál, s mivel szinte összefüggő településrendszerről van szó, az ország második legnagyobb városaként is tekinthetünk a tájegységre. Ahhoz azonban sokat kell még tenni – így a közlekedés terén is –, hogy valóban a magyar családok kedvelt pihenőhelye legyen. A feladatok sorából a Balaton Fejlesztési Tanácsra is jut néhány, de a legfontosabbat célszerű szem előtt tartani: az összefogás minden területen gyümölcsöző lehet. Ezért érdemes közösen megfogalmazni a célkitűzéseket, s a pályázatok tekintetében is egységesnek kell tűnni. A Balatonnál ma kulcskérdés az infrastruktúra fejlesztése, s talán nem is áll túl rosszul e területen a régió. Több közösségi közlekedési fejlesztési program megvalósult már, így Keszthelyen, Zalakaroson, Füreden és Balatonmárián. Hamarosan elkészül a legkorszerűbb utas tájékoztató rendszer – az úttörő kezdeményezés keretében egy információs helyen mindenről tájékoztatást kaphatnak az érdeklődök: így a vasúti, a közúti és a hajózási menetrendről is. Az előadó megerősítette: az északi parton elkerülhetetlen a villamosítás, célként pedig meg kell fogalmazni, hogy a Budapest – Füred közötti távolság leküzdéséhez elég legyen kilencven perc. A tó körüljárhatósága vasúton nem csak pragmatikus vagy turisztikai kérdés, környezetvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen. Az utasok megnyerése, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében egységes tarifa és bérleti rendszert indokolt kidolgozni, a korszerű közlekedési eszközök beszerzéséhez pedig meg kell teremteni a pályázati lehetőséget. Dorner Lajos úgy látja: számos hiányosság bosszantja ma még a kerékpáron közlekedőket, így például napjainkban megoldatlan az elektromos kerékpárok töltése is. A kistérségeken belüli közlekedés kapcsán több kérdést is felvetett: álláspontja szerint indokolt lenne a fenyvesi kisvasutat Buzsákig közlekedtetni, s mivel Keszthely és Hévíz között az év minden napján közlekedési csúcsot tapasztalhatunk, a két város között célszerű lenne kötött pályás összeköttetést megvalósítani. A közlekedési szakértő elmondta: a tervek elkészültek, tehát nincs akadálya annak, hogy a Szántód – Balatonszentgyörgy közötti szakasz felújítási munkálatai jövő ősszel elkezdődjenek – az átadásra 2018 első felének végén kerülhet sor. Szólt arról is, hogy a tó gyors megközelíthetősége érdekében a Fonyód – Kaposvár vonalat is fel kell újítani. Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában jelezte: a cég a magyar tenger „motorja” kíván lenni – többek között a kiegészítő tevékenység szélesítésével – a modern menedzser szemlélet bevezetésével pedig a tóparti önkormányzatok érdekeit kívánják hangsúlyosabban figyelembe venni. Álláspontja szerint elkerülhetetlen a flotta felújítása, az ingatlanok praktikus hasznosítása és a vízépítő tevékenység fejlesztése is. Süli Ferenc

A Hövszgöl-tó, a mongolok Óceán Anyja

Untitled 63A Balatoni Civil Szervezetek ajánlásával az Élő Tavak partnerszervezete, a Global Nature Fund (GNF) által szervezett médiatúra magyar résztvevője lehettem, ami a mongóliai Hövszgöl-tó természetes állapotának megőrzését célzó EU-s pályázat eredményeit tekintette át. Az expedíció tagjai 4 országból (Németország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország) érkeztek, és a GNF mongóliai partnere, a Mongol Ökológiai Központ által szervezett 8 napos útra indultak a Hövszgöltóhoz. A tó értékeinek bemutatására egy nemzetközi figyelemfelkeltő kampányt szerveztek: a Kék Hullámokat (Blue Wave Global Awarness Campaign); ennek szerves része volt a GNF által delegált 8 főből álló csoport látogatása. A Szaján-hegység csúcsaival övezett Hövszgöl-tó, amit Kék Gyöngyként, vagy Anya Óceánként is emlegetnek az itteniek, az ország legnagyobb állóvize. A mintegy 130 kilométer hosszú, átlagosan 230 méter mély, és helyenként 35 kilométer széles tó Ázsia egyik legjelentősebb édesvíz-készlete (Mongólia vízkészletének csaknem 70%-a). És mivel egyetlen lefolyása, az Egijn-folyó 1000 kilométert meghaladó útja végén a világ legnagyobb édesvizű tavába, a Bajkál-tóba folyik, a Hövszgöl-tó vízminőségének alakulása globális jelentőséggel bír. A tó vízminőségét két fő tényező veszélyezteti, a turista forgalom miatt megnőtt szennyvízterhelés, és a bányászat miatt fellépő nehézfém szennyezés. Persze a területen folyó túlzott fakitermelés és orvvadászat is komoly természetvédelmi problémát jelent, de hatásuk a tó vízminőségére kisebb. A Mongol Ökológiai Központ EU-s pályázatot nyert a Hövszgöl-tó fenntartható fejlődésének tervezésére, támogatására. A Hövszgöl-tóra nehezedő nyomás oka, hogy a belső és külső turista forgalom az utóbbi években megötszöröződött, és a térségben a nagy bányavállatok mellett megjelentek az illegális nemesfém- bányászatot folytató egyszemélyes vagy családi vállalkozások is. A nagyvállalatok ellenőrzött körülmények közt és nemzetközi egyezményekben rögzített technológiával dolgozhatnak, ezzel szemben az illegális bányászat a higanyos aranymosás módszerét alkalmazza, és ezzel óriási környezeti kockázatot jelent. A Mongol Ökológiai Központ egyik vezetője, Unudelgerekh Batkhuu épp azért hívta életre ezt a szervezetet, mert egy amerikai egyetem önkénteseként a térségben túrázva megdöbbenve látta, hogy a gyerekek a tó körül a higannyal szennyezett iszapban játszanak. Ez az élmény sarkallta arra, hogy a tó vízminőségének javítására és a környéken élők megélhetési lehetőségeinek megteremtése érdekében nyugati segítséggel projekteket indítson. A Hövszgöl-tó vízminőségét erősen veszélyezteti az a tény is, hogy a szennyvíz kezelése, a szennyvíz elvezetése még csak papíron létező terv, ezzel szemben a tó körül a megnövekedett turistaforgalmat kiszolgáló, gombamód szaporodó táborok szennyvize egy kis ülepítéssel bizony a tóba csorog. A tó körül élő lakosok hosszú távú, fenntartható fejlődésen alapuló bevételi forrása lehet a bányászat felszámolása után a hagyományos állattartás és az ökoturizmus. Megtekinthettünk olyan helyi vállalkozásokat, amelyek a turistatáborok fejlesztését célozzák, ökotáborokat létesítenek, és a fotós, trekking, kalandtúra vonalat erősítik a bányászattal szemben. A Hövszgöl-tó nyugati partján elterülő Ardavhar-félszigeten egy olyan szigorúan védett terület található, amit csaknem 30 éve, 1989-ben Tumursukh (Vasszekerce) Jal és felesége hozott létre, az innen kipusztult mormoták visszatelepítésére. Az első példányokat a tartományi főváros közeléből, Murunból telepítették vissza, és mára az állomány létszáma meghaladja a 200 egyedet. A területet és vadállományát négy méter magas kerítés védi az orvvadászattól és a haszonállatok legeltetéstől. A megfigyelt mormoták és ürgék mellett a nagyvadállomány képviselői közül sajnos csak a mély hangon riasztó szibériai ozet figyelhettük meg. A védett területen négy sorban sorakozó háromágyas, kerek sátrak várják a látogatókat, és bár áram nincs, napelemes lámpák világítják meg a tábor sátrait, és melegvizes zuhany is rendelkezésre áll. A tábor csak kalandos, két órás terepjárós utazással vagy Hatgalból vízi úton közelíthető meg. Utunk második állomásán, az Ulan Taiga Nemzeti Park tájait csodálhattuk meg. A magasba törő sziklafalak között még a nyári hőségben is havat raktározó gleccsereket, csodálatos vörösfenyő-erdőket látogattunk meg, ahol a zöld lombsátor alatt vadvirágok özöne pompázott, és a mohapárnán farkasok és hiúzok ürüléke jelezte a terület gazdag élővilágát.

Dr. Fuisz Tibor István, biológus, angol szakfordító Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Madárgyűjtemény

Untitled 62

Levendula fesztivál – igazi népünnepély

Untitled 61A kiváló hírverésnek és a korábbi programok sikerének köszönhetően százak szorgoskodtak június végén, a Levendula fesztivál megnyitójának napján a tihanyi domboldalon. A Szedd magad akció oly eredményesnek bizonyult, hogy kora este az ültetvényt felkereső kirándulók már csak elvétve találkozhattak a kékeslila virágokból szőtt tenger lenyűgöző látványával. A rendezvénysorozatot megnyitó Fazekas Sándor – mintegy előre jelezve a résztvevők minden elképzelést felülmúló számát – már a délelőtti eseményen úgy fogalmazott: az önkormányzat és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai komoly szervezőmunkájának köszönhető a népes résztvevői kör. S mint mondta: a levendula önmagában is olyan növény, amely képes megmozgatni az emberek fantáziáját, egyre fokozódó népszerűsége révén napjainkban pedig már a magyar mezőgazdaság sajátos ékköve. A földművelésügyi tárca irányítója köszöntőjében hangsúlyozta: sokirányú felhasználási lehetősége miatt egy egész kultúra, műveltség és praktikum épül rá. A levendula az egyik legsokoldalúbban, legváltozatosabban feldolgozott finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény – nem véletlen, hogy számos nemzeti parki termék védjegy is erősen kötődik a levendulához. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója köszöntőjében a tradíciók ápolásának fontosságára hívta fel az érdeklődök figyelmét. – Tihanyban közel százéves múltja van a levendulának: erre, vagyis az értékes hagyományokra kell és lehet építeni – a fesztivál hetében itt és a tihanyi tájvédelmi körzetben minden erről a növényről szól. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a levendulának ma óriási kultusza van hazánkban. Ehhez adódik egy csodálatos helyszín, a magyar mediterrán táj, ahol esténként kabóca zene mellett lehet ezt a pompás virágot leszüretelni a Szedd magad akció keretében. S ha véget érnek a fesztivál élmény dús napjai, akkor sem kell nélkülözni a látványát vagy a belőle készült termékeket – a Levendulaház látogatóközpont és más intézmények várják az érdeklődőket. A fesztiválon kulturális programok sokasága, valamint levendulából készített termékek óriási kínálata vonzotta napokon át turisták ezreit. Süli