Monthly Archives: szeptember 2015

Címlap – Ajánló

Untitled 13

A Bujdosó Pincészetnél már javában zajlik a szüret

Az ősz beköszöntével a Bujdosó család is elkezdte a szüreti munkálatokat. A pincészet filozófiája, hogy kiváló szőlőt termeljen, minimális beavatkozással jó ivású borokat készítsen. A termést illetően a tavalyi év nem volt könnyű Untitled 11számukra sem, az esős és változékony időjárás nem kedvezett a szőlőnek. Idén viszont semmi okuk aggodalomra, egészséges a szőlő, átvészelték az olykor viszontagságos időjárási körülményeket, a hőséget és a szőlőbetegségek sem támadták meg a szőlőszemeket. Minden a terv szerint halad: az Irsai Olivért már leszedték, a héten pedig a Csomó alapanyaga, a sauvignon blanc, valamint a Mentőöv üdítő jellegét adó pinot noir és a Frissecco gyümölcsös ízéért felelős Királyleányka is sorra kerülnek. A Tramini esetében pedig már 17 fokos a must, ami Ferenc szerint nagyon jó előjel a töppedésre nézve is. – A rozénak való szőlőt mindig korábban szüreteljük, mint azokat a fajtákat, amelyekből vörösborok készülnek, mert így meg felelő savtartalmú bort tudunk készíteni – mondja Bujdosó Ferenc, a családi pincészet vezető borásza. A napokban feleségével, Beával és édesapjával, Feri papával bejárták a birtokot, hogy felmérhessék, milyen munkálatokra van szükség. „Apu termésbecslése eddig pontos” – konstatálja Ferenc, „így várhatóan október közepére nyugodt tempóban tudunk végezni a szürettel, amiben nagy segítségünkre lesz az új kombájnunk.” A munkát befejezve Bujdosóék a hagyományoknak megfelelően vendégül látják a szüretelésben segítőket. A szüretzáró programon természetesen a jó borok mellett Klári mama főztje a legnépszerűbb a vendégek körében. Bujdosóék borszeretete és szakértelme generációról generációra száll, így talán nem véletlen, hogy a családból Ferenc két fia is ezt a pályát választotta. Bendegúz idén másodéves, a legkisebb Bujdosó Ferenc pedig elsőéves a Budapesti Corvinus Egyetem szőlész-borász szakán. A Bujdosó Pincészet természetesen a szeptember 9-én kezdődött Budavári Borfesztiválon is képviseltette magát. A rendezvényen egyébként a Dél-Balaton borászai együttesen jelentek meg, közös területen helyezkedtek el, ezzel is hangsúlyozva a régiós összefogást. Bujdosó Ferenc a pincészete honlapján található saját blogbejegyzéseiben hétről hétre beszámol az aktuális teendőkről, eseményekről, hétköznapokról. A nagy hagyományokkal rendelkező Bujdosó család a Balaton déli partján gazdálkodik. A változatos somogyi dombság legszebb dűlőin Viszpusztától a holládi Bari-hegyig a legmodernebb technológiát is alkalmazva összesen nyolcvankét hektár szőlőt művelnek. Bujdosóék 1972-ben telepítették az első hold szőlőt. Csak és kizárólag saját szőlőalapanyaggal dolgoznak, abból is a válogatott legszebb, legminőségibb tételekből termelik a bort. Az elmúlt két évtizedben szőlőterületek rekonstrukciójával, és új telepítésekkel, valamint a művelési módok korszerűsítésével alapozták hosszú távú céljaikat. Mivel a termőhelyek tulajdonságai, adottságai döntően meghatározzák a szőlő értékeit, a tudatos, több évtizedes munka eredményeként minőségi szőlőt termelhetnek. Így termékpalettájukon ma már a prémium szegmensbe tartozó borok is megtalálhatók. A szőlőterület kétharmada fehérszőlő. Legjelentősebb fajták a tramini, a királyleányka, a szürkebarát és az olaszrizling, de jelentős területen termesztenek chardonnay, Irsai Olivér és sauvignon blanc fajtákat is. Legfontosabb kékszőlőik a merlot, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a pinot noir. A Balaton közelsége okán a család mindig is kötődött a tóhoz, többek közt aktívan vitorláznak is. Prémium boraikat a Balaton klasszikus, elegáns vitorlásairól, többek közt a Sirocco, a Nemere és a Tramontana nevű hajókról nevezték el.

Untitled 10

Látványos, látogatott hajókiállítás

Kenesén Folytatódik az elektromos hajók térnyerése

Remek időjárás, széles kínálat, sok látogató, komoly érdeklődök, hajóeladások. Talán így jellemezhetnénk röviden a szeptember 4. és 6. között, Balatonkenesén, a Kenese Marina-Port kikötőben megrendezett 20. Balatoni Hajókiállítást.Untitled 9 A jubileumi eseményen negyven kiállító és a szárazföldön, valamint a vízen ugyanennyi hajó várta a látogatókat, így képviselve a magyarországi piac kulcsszereplőit. A baljós időjárás előrejelzések ellenére mindhárom nap kiváló időben zajlott az esemény, melyet több mint ezer gyakorló és leendő hajós keresett fel. Nem csak a kiállítók és hajók száma, de a látogatóké is magasan felülmúlta az elmúlt évek balatoni hajókiállításainak eredményeit. Mert látnivaló akadt boven! A legismertebb világmárkák vonultatták fel modelljeiket: a Bavaria, Elan, Hanse, Beneteau, Jeanneau, X-Yachts, Dehler, Lagoon hajócsodák mellett a hazai gyártás legkiválóbb darabjai sorakoztak parton és vízen egyaránt. Egyedi exkluzív kivitelezésű D38, elegáns és kecses Scholtz 8.8 daysailer, sportos Nau220 Hornet, a Balatonra szabott 25-29 lábas túrahajók széles kínálata várta a látogatókat. A hazai vitorlás hajó gyártás szinte minden kulcsszereplője jelen volt, a Vega Yachtsport, a Schäfer Yacht, a Style Jacht, a Nautic Boat rendre elhozták legújabb vitorlásaikat. Az utóbbi években tendencia az elektromos hajók térnyerése, így ezekből is szép számmal mutatkoztak be modellek. Az évek óta kiállító Aqwia hajógyárból a Wia yachtcsalád legújabb modelljei, a Stickl műhelyből az elegáns és praktikus tavi kishajók érkeztek. Az elektromos meghajtású hajók kínálata idén új szereplőkkel bővült, a Pferschy Boat és a Bayliner, és a Jetta hajóműhely is bemutatott Balatonra szabott elektromos hajókat. Premierben sem volt hiány, a Balatoni Hajókiállításon láthattuk először azt a Wia 42 lábas elektromos yachtot, mely jelenleg a legnagyobb sorozatgyártásban készült, tisztán elektromos hajtású hajó a világon. Kuriózumnak számított a Balatonon még nem járt Laggon39 katamarán és most mutatkozott be itthon vízen először az X-Yachts 33 lábas modellje, valamint az Elan E5 40 lábas vitorláshajó is. Az elektromos mellett motoros hajók, hajómotorok is felvonultak, Suzuki, Volvo Penta, Tohatsu hajómotorok, Jeanneau és Ranieri motoros hajók várták az érdeklődőket. A motorosok közül ki kell emelnünk a Bravo Boats Bravo 6.0 modelljét, mely szintén most mutatkozott be először tóparti kiállításon, a Suzuki Marine standján. A hajók mellett elmaradhatatlan részei a kiállításnak a kiegészítők, a ruházat és a hajózáshoz kapcsolódó szolgáltatások. Többek között a TBS, a Marine Pool, a Zhik kínálta hajós öltözékeit, kiegészítőket, ékszereket hozott a Freewind, a Bella Nautica és a Marine Jewel by Picula. A hajólátványosságok sorából még két különlegességet kell megemlíteni. A látogatók megnézhették a Cellum – Decision 35 katamaránt, mellyel a tizenegyszeres Kékszalag győztes Litkey Farkas versenyez, valamint Magyarország legnagyobb sürgősségi mentőhajóját, a Rupertet is, melyet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata hozott el a Kenese Marina Portba! Különleges vitorlás élmény várta a legszerencsésebb látogatókat! Belépéskor regisztrálva minden vendég nyereményjátékban vett részt, és a legszerencsésebbek Litkey Farkassal vitorlázhatnak a fent említett Cellum – D35 katamarán fedélzetén. A további nyerteseknek sem lehet okuk panaszra, hiszen két éjszakára szóló wellness hétvégét, vízhatlan Suzuki hátizsákot és TBS vásárlási utalványokat is kisorsoltak. Sem élményekben, sem kínálatban nem volt tehát hiány a 20. jubileumi Balatoni Hajókiállításon, melynek fejlesztése nem áll meg, és még több újdonsággal várja majd a magyar hajós piacot és az érdeklődő látogatókat 2016. szeptember elején.

CT a nyugat-balatoni régiónak

Szeptember végére befejeződik a nyugat-balatoni régiót érintő egészségügyi fejlesztési program, amelynek keretében CT készüléket is kap a keszthelyi kórház. Összességében 953,45 millió forint értékű, EU-s támogatásból megvalósuló beruházás érkezett a finiséhez, ami a keszthelyi és a hévízi kórház integrációját magasabb szintre emeli, s ezzel együtt mintegy négyszázezer fos lakókörzet egészségügyi ellátásának javítását jelenti. A nagyszabású korszerűsítő munka építészeti átalakítást és új eszközbeszerzéseket egyaránt magába foglal. – A fejlesztések az építési munkákkal és az eszközbeszerzésekkel együtt nagyon komoly hatékonysági tényezőt is jelentenek, költségek szempontjából éppen úgy, mint a betegek komfortérzetét illetően – mondta dr. Kvarda Attila, a két intézmény főigazgatója. – Párhuzamos tevékenységek szűnnek meg, a munka jobb összehangolása is segíti a mind színvonalasabb betegellátást. Mindezzel a napokban Hévízen tartott lakossági fórum

Untitled 8

keretében is megismerkedhettek a térségben lakók. A reumakórházban megújultak a nagy forgalmú folyosók, vérvételi labort, 42 korszerű fizioterápiás kezelőhelyet, 6 új szakrendelőt alakítottak ki, aminek révén több új gép elhelyezésére is lehetőség nyílt. A multifunkcionális eszközök lehetővé teszik, hogy a különféle testrészek elektroterápiás kezeléséért a betegeknek ne más és más helyekre kelljen menniük. Része volt a beruházásnak egy 5 ágyas biológiai kezelőhely kialakítása, teljesen új eszközparkkal. A korszerű reumatológiai diagnosztikát segíti a komplex vizsgálófej-rendszerrel felszerelt mobil ultrahangkészülék is. A fogadóépületet saját fejlesztési forrásból újul meg, az várhatóan az év végére készül el. Keszthelyen teljes egészében korszerűsítették a központi sterilizálót, az építészeti átalakítások mellett új gépek beszerzése is megtörtént. Az intézmény modern, komplex laborjában a vérelemző munkát hematológiai automata segíti. Folyamatban van egy modern radiológiai részleg létrehozása, ahová új, kombinált és digitális röntgenkészüléket vásárolnak. Ezáltal könnyebbé válik az adattárolás és elemzés. Kialakították továbbá a CT-vizsgálót, ahova várhatóan szeptember végén érkezik meg a korszerű, csaknem százmillió forint értékű berendezés. Ezzel kapcsolatosan dr. Kvarda Attila kiemelte, hogy a készülék beszerzése a nyugat-balatoni régió diagnosztikai lefedettségében is nagy lépés. Horányi Árpád

Sokan és sokat tanultak a szelektív hulladékgyűjtésről

Az Európai Uniós célokkal összhangban 2015-tol hazánkban is kötelező szelektíven gyűjteni a hulladékot. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a somi beruházással párhuzamosan nagyszabású szemléletformáló kampányt indított a lakosság környezettudatos fogyasztói magatartásának ösztönzése, a hulladékképződés csökkentése, valamint a hulladék szelektív gyűjtésének népszerűsítése érdekében. Sokszor és sok helyen lehetett már hallani arról, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot hogyan és milyen formában lehet újrahasznosítani. Az elérendő cél és a háttér azonban ennél jóval kevésbé volt ismert: az, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakókba. – A tapasztalatok azt mutatták, hogy sokan azért nem vettek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, mert nem tudták, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van a lakókörnyezetükben és a személyes életükben – mondta Lengyel Róbert, a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke. A társulás beruházásában megvalósuló fejlesztés során egy, az európai élvonalba tartozó új mechanikai hulladék előválogató üzem épült meg, melynek jelenleg még zajlik az átadás-átvételi időszaka. A csarnokba telepített gépsor hivatott kiválogatni a vegyesen gyűjtött hulladékból az újrahasznosítható összetevőket, illetve a magas fűtőértékű hulladékot. Így – sikeres átadás – átvétel esetén – akár 45 százalékkal csökkenhet a somi lerakóba kerülő szemét mennyisége. A rendszer működéséhez azonban elengedhetetlen a lakosság együttműködése is. A beruházás kommunikációs támogatására szolgáló kampány keretében a dél-balatoni régió 39 helyszínén közel 10 ezer helyi lakos és turista ismerkedhetett meg az új létesítmény számukra is jelentős előnyeivel, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával, a helyes gyűjtés módszerével és a komposztálás, valamint a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer előnyeivel, működésével. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a korábbi hulladékszigetes megoldáshoz képest sokkal kényelmesebb megoldás, és ez remélhetően a régió lakosságát is arra ösztönzi, hogy éljen ezzel a költség és környezetkímélő lehetőséggel. A bevezetést követően csak az üveghulladékot kell továbbra is a szelektív szigetekre vinni, ugyanis üveggyűjtő edényeket biztonsági és zajterhelési megfontolásból nem lehet minden egyes háznál elhelyezni.