Monthly Archives: október 2015

Címlap – Ajánló – 2015. október

Untitled 51

Balatoni horgász konferencia: együtt a tó élővilágáért

Elismerés, díj Zákonyi Botondnak és Kiszely Pálnak

Untitled 49Második alkalommal hívta fórumra, beszélgetésre, baráti találkozóra a tóparti horgászegyesületek vezetőit, tagjait a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tihanyi ökológiai kutatóközpontba. A helyszín kiválasztása szimbolikusnak is tekinthető: csak a tudomány, a felkészült szakemberek segítségével óvhatjuk meg a magyar tengert és élóvilágát a számtalan veszélytől. E koncepció jegyében két fontos téma és két jeles kutató – Kiszely Pál és Balogh Csilla – hangolta rá a konferencia résztvevőit a párbeszédre, a horgászokat foglalkoztató aktuális kérdések felvetésére. Szári Zsolt, a halgazdálkodási részvénytársaság vezérigazgatója bevezetőjében kiemelte: a konferencia iránt megnyilvánuló érdeklődés jelzi a témák fontosságát, s egyben tükrözi a halászat iránt megnyilvánuló bizalmat. Előadásában átfogó képet rajzolt a cég működéséről, a balatoni halgazdálkodás lehetőségeiről, a horgászokat érintő változásokról, s a fejlesztési elképzelésekről. – A Balaton különleges bánásmódot igényel. Ezt a horgászok és a halászok naponta érzékelhetik, s mivel tudatában vannak felelősségükkel, ekként is cselekszenek. Örvendetes, hogy a tó vízminősége stabil, nem kell félni a halpusztulástól. Pecázásra azonban csak az elvek szintjén van korlátlan lehetőség, hiszen a déli parton a beépítettség, az északin a nádasok világa határolja be a horgászok mozgását – a turisztikai szezonban, a strandok állandó használata miatt pedig még kisebb területeket lehet igénybe Balatoni horgász konferencia: együtt a tó élóvilágáért Elismerés, díj Zákonyi Botondnak és Kiszely Pálnak venni erre a célra. A pozitív hírek közé tartozik azonban, hogy a halászati tevékenység leállítása, megszűnése új távlatokat nyit a sporthorgászok előtt. A vezérigazgató kitért azokra a gondokra is, amelyek egyaránt foglalkoztatják a horgászokat és a balatoni idegenforgalomban érintett vállalkozásokat. Ezek közé tartozik a változékony, esetenként kiszámíthatatlan időjárás, a szél, a csapadékszegénység, a klímaváltozás. További problémát jelent a halak szaporodási lehetőségeinek beszűkülése, a planktonikus táplálékkészlet szegénysége, a halállomány őrzésének embert próbáló feladata, s hogy a horgászturizmus csak sokad-rangú balatoni idegenforgalmi szempont. – A balatoni halgazdálkodás veszélyei sem elhanyagolhatók, hiszen az aszályok, áradások mellett érzékelhetjük az idegenhonos halfajok természetes terjedését, s az antropogén hatásokat is. Mindezek együtt járhatnak halpusztulásokkal, halbetegségekkel is. A magyar horgásztársadalom azonban optimista, s ezért egyik legfontosabb feladatunk a lehetőségek tárházának bővítése. Így szorgalmazzuk a nyílt vízi horgászat fejlesztését, csónakkikötők, sólyaterek építését, s a hozzánk érkező, helyismerettel nem rendelkező sporttársak számára kísérő biztosítását. Álláspontunk szerint a turisztikai szezon hosszabbításához a bojlizás, a tavaszi pontyhorgászat és az őszi süllőzés egyaránt hozzátartozik. Ügyelnünk kell a tó halállományára, s ezt ívó- és élőhely fejlesztéssel – a déli berekterület becsatlakoztatásával -, saját termelésű halak telepítésével kívánjuk elérni. S bár időnként különleges rendeltetésű vízterületként aposztrofáljuk a Balatont, tudnunk kell: a földművelésügyi miniszter júliusi rendelete csak megalapozott indokokkal engedélyezi a „kiemelt státuszt”. A génállomány megőrzése érdekében, oktatási és kutatási célból, valamint a természetvédelmi és az országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt. Szári Zsolt kitért a halászat megszűnésének okaira, a törvényi szabályozásra, s a döntés pozitív hatásaira. Mint mondta: kiiktatták a horgásztársadalommal való konfliktus fő forrását, a cég gazdálkodásából eltűnt egy veszteséges ágazat, a horgászjegyek vásárlásának alakulása pedig nem csak plusz bevételt hozott a részvénytársaságnak – jelzi a horgászok részéről megnyilvánuló bizalmat is. A megújult horgászrend kapcsán elmondta: a változások elsősorban a horgászturizmus érdekeit szolgálják! Csakúgy, mint a haltelepítés, melynek során saját termelésű kopoltyúsokkal bővítik a Balaton élővilágát. Márciusban pótolták a tavaly elmaradt harminc tonna ponty új élettérbe helyezését, s ősszel folytatják ezt a munkát: eddig nyolcvan tonna csobbant a Balatonba. Emellett másfél tonnával több compó és hétszázötven kilóval több kétnyaras harcsa is „érkezett” a halastavakból, míg előnevelt csukából kétszázötvenezer, egynyaras süllőből négyezer-ötszáz, menyhalból pedig – szinte csak jelzésértékű népesítéseként – hatszázötven darab növeli a horgászok fogási lehetőségét. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tógazdasági háttér rendezetlen, s ez negatívan befolyásolhatja a társaság haltenyésztési elképzeléseit, gyakorlati megvalósításait is. A horgász konferencián számos, megoldásra váró kérdés is elhangzott. A horgászok nehezményezik – sőt, inkább felháborítónak tartják – a csónak kikötők engedélyezési eljárásával kapcsolatos bürokráciát – esetenként hét-nyolc év után sincs érdemi döntés. Javaslatot tettek a fogási naplók egyszerűsítésére, illetve arra, hogy ez különüljön el a területi engedélytől.

Méltók a horgásztársadalom elismerésére

Untitled 48

Kiszely Pál, Szári Zsolt és Zákonyi Botond

A II. Balatoni Horgász Konferencián „A Balatoni Horgászatért” díjban részesítették Kiszely Pált és Zákonyi Botondot – szakmai és publikációs tevékenységüket örökös horgászjeggyel is honorálták. Kiszely Pál Budapesten született 1943. november 5-én. Édesapja hajóépítő, édesanyja varrónő és dajka volt. Általános iskolai tanulmányait Balatonfüreden végezte, majd a Lóczy Lajos Gimnáziumban érettségizett. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem biológia-kémia szakán diplomázott középiskolai tanárként, diplomatémája a balatoni dévérkeszeg állományát vizsgálta. A későbbiekben biológiai doktorátust szerzett. Doktori témája a tógazdasági harcsatenyésztés problémával foglalkozott. Hosszú éveken keresztül tanított több intézményben is. 1979-84 között a Magyar Országos Horgász Szövetség Veszprém megyei Intéző Bizottságának környezetvédelmi referense. 1984-94-ig a Balatonfüredi Horgász Egyesület ifjúsági felelőse, majd 1994-tol az egyesület alelnöke. 1998-tól Balatonfüred város alpolgármestere. Balatonfüred Városért Közalapítvány titkára, 2002-tol Balatonfüred Városért Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2003-2005-ig a Balatontourist Zrt. igazgatóságának tagja, 2004-2005 között a horgászturizmus oktatását végezte a Kodolányi Főiskolán, Siófokon. A kilencvenes évek elejétől elkötelezett kutatója a hazánkban megtalálható tízlábú rák fajoknak, elsődlegesen a Balaton, és vízgyűjtőjére vonatkoztatva. Többek között az Astacus program keretén belül foglalkozott a rákok visszatelepítésével a Balatonba, rákok ketreces tartásával és táplálkozás élettani vizsgálatával, balatoni ketreces tartásukkal, balatonvizes akváriumban való keltetésükkel. Munkássága során több publikációt jelentetett meg a Balatonhoz kötődő halgazdálkodással, horgászturisztikával kapcsolatosan. Kiváló munkáért pedagógiai kitüntetést kapott, 1999-tol Pedagógus Kutatói Pályadíj birtokosa. Zákonyi Botond első írásai a Veszprém Megyei Naplóban jelentek meg az 1960-as évek elején. Mint a legtöbb kezdő tollforgató, o is versekkel jelentkezett, és olyan költők társaságában jelentek meg zsengéi, mint Weöres Sándor, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula, Ladányi Mihály és a napló irodalmi rovatának akkori szerkesztője, Cserhát József. Néhány évvel később Keresztúri Dezső, a hajdani vallás- és közoktatásügyi miniszter, később Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, és a család jó barátjának tanácsát megfogadva fordult az újságírás felé. Ma már ennek több mint fél évszázada. Újságírói tevékenységének jelentős része kötődik a Balatonhoz, a balatoni halászathoz és horgászathoz. Nem véletlenül, hiszen édesapjának balatoni idegenforgalmi, néprajzi és tudományos munkássága meghatározó volt életében. Olyan szerencsés helyzetben volt, hogy első kézből olvashatta, tanulmányozhatta édesapja jó barátjának és munkatársának, a Balaton egyik kiemelkedő halas tudósának, dr. Lukács Károlynak, a Balatoni Halászati Részvénytársaság egykori igazgatójának munkásságát. Lukács Károly művei mind arra inspirálták, hogy maga is kutassa a még fellelhető anyagokat, és az így szerzett ismereteket beépíthesse, felhasználhassa a horgászatról szóló írásaiban. Így készült el az első, A Balaton süllőző horgászhelyeinek térképe című kiadványa, amelyben sok segítséget kapott Sörös Lajos tihanyi és Pápai András siófoki halászmestertől, Szakáll Tamás termelési igazgatótól, Elek László akkori halászati igazgatótól és Reöthy Ferenc balatoni szakírótól. Végigjárta az újságírói ranglistát: volt a Magyar Horgász olvasószerkesztője, valamint vezető szerkesztőként és főszerkesztőként is dolgozott a Sikeres Sporthorgásznál. Társszerzője volt több horgászattal foglalkozó könyvnek, úgymint a Horgászismeretek kezdőknek és haladóknak, a Csepel szigeti horgászatok, illetve a Dunai horgászatok című munkáknak. A Horgász zsebkönyv Gyulai Ferenccel közös munkája, amely négy egymást követő kiadást ért meg. Szintén társszerzője a Balaton könyve című olvasókönyvnek, amely a tó természeti és kulturális értékeit mutatja be. Egyedüli szerzője „A balatoni horgászsport története a kezdetektől a napjainkig” című könyvnek, és a Balaton és vidéke című nagy lélegzetű munkának, amely feldolgozza a balatoni halászat és horgászat történetét, balatoni halászmeteorológiát, a Balaton környékének festészetét, építészetét, vízrajzát, a tó születését és gasztronómiáját. Ennek a könyvnek szaklektorai Tölg István és Pénzes Bethen voltak, akikre ma is hálás szívvel gondol a szerző. Horgásztémájú írásai mellett kilenc évig volt a magyar és angol nyelven megjelenő Mister magazin főszerkesztője. Mindeközben részt vett horgásztémájú filmek készítésében szerkesztőként, forgatókönyvíróként és műsorvezetőként is. Az utóbbi években halas és természettudományi filmeket rendez, 2010-ben a Tihanyról készült filmje a Pusztaszeri Természetfilm Fesztivál különdíját nyerte el. A legutóbbi, Magyar tenger című filmje Balatonfüred önkormányzatának felkérésére készült el és Balatonfüreden a tavaly átadott Balatoni Vízi-világ ökológiai látogatóközpontban tekinthető meg. Hosszú évek óta ír természetjárással, utazással, világjárással kapcsolatos cikkeket, munkatársa a Magyar Turista című lapnak, a Ridikül magazinnak és a Vadászlapnak. Több éven át dolgozott a Blikk-nek, a Zsaru magazinnak és több online portálnak. 2013-ban Horvátországban Arany toll díjjal jutalmazták több évtizedes, Horvátországot bemutató és népszerűsítő írásaiért, és büszke az idén kapott Libatoll díjra is, amellyel a balatoni halgazdálkodás vezetése értékelte eddigi munkáját. Süli Ferenc

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Újabb turisztikai célú fejlesztések a régióban

Untitled 47

Rácz András, helyettes államtitkár

A jövő került terítékre a tanács szeptemberi ülésén, s a téma fontosságát igazolandó két tárca is magas szinten képviseltette magát. A 2014-20 fejlesztési időszak aktuális feladatairól Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának irányítója, míg a Balaton térség környezet- és természetvédelmét, valamint vízgazdálkodását érintő kérdésekről Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a grémium tagjait. Kis Miklós Zsolt államtitkár elmondta: az aktuális vidékfejlesztési programban változások vannak az előző időszakhoz képest. Először is megpróbálják azt elérni, hogy a vállalkozások fejlesztése eredményeképpen emelkedjen a foglalkoztatottak száma. Ezt csak úgy tudják megtenni, ha bizonyos ágazatokat kiemelten kezelnek, így foleg a kis- és középvállalkozási szektort helyezik középpontba. Az államtitkár ismertette, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet az előző tervezési időszakban mekkora támogatásban részesült. Összesen több mint tizenegyezer olyan kifizetést találtak, amely a régiót érintette, s a már kifizetett összeg megközelítette a harmincmilliárd forintot. S bár a vidékfejlesztési program logikájából adódik, hogy regionális lehatárolás nem lehetséges, a BKÜ nem szorul ki semmilyen fejlesztési programból. A vidéki térség specifikus eszközein belül a nem mezőgazdasági tevékenységek indításával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a Balatonnál kiemelten sikeres lehet valaki, ha mezőgazdasági tevékenységén túl falusi turizmussal is kíván foglalkozni – esetleg kézműves iparral, vagy olyan szolgáltatással, amely nem mezőgazdasági jellegű. Álláspontja szerint a régióban bizonyára számos olyan vállalkozás akad, amely így, ezzel a koncepcióval sikeresen tud majd pályázni. Erre mintegy 14 milliárd Ft biztosított. Azt természetesen nem tudják a pontozási szempontrendszerben lehatárolni, hogy ha valaki a BKÜ-ből érkezik, akkor több pontot kap, de a vidékfejlesztési program rendelete sem engedélyezi, hogy ilyen megkülönböztetés legyen. Az államtitkár úgy gondolja, hogy a Balatonnál is nagy igény lenne még a szennyvízkezelés megoldására – főleg a kétezer fő alatti településeknek. Itt tizenkétmilliárd forintos kerettel lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy autonóm természet-közeli szennyvíztisztító megépítésével hozzájárulhassanak a környezetvédelemhez és a települések fejlődéséhez. A pályázatot a kisebb önkormányzatok közösen is benyújthatják. Rácz András helyettes államtitkár előadásában a tárca természet- és környezetvédelmi feladatait ismertette, kitérve a Balaton régióban lezárult vizsgálatokra, eredményekre is. Mint mondta: korábban a hatósági jogosítványok is a Földmuvelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartoztak, ám ezeket április 1-jétol a megyei kormányhivatalok látják el. Természetesen számos kérdésben a minisztériumhoz is lehet fordulni, hiszen a kormányhivatal főosztályának szakmai felügyeletét ők látják el – megyei szinten, tehát a kormányhivatalokban azonban integráltan folyik a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi hatósági munka. A tárca szerepe viszont megkérdőjelezhetetlen a terület- és településrendezési tervek véleményezésében, illetve a panaszbejelentések vizsgálatában. A visszatérő gondok mindenki számára ismerősek: zaj, illegális hulladéklerakás, víz- és levegőszennyezés, a természetvédelmi szabályok megsértése. Rácz András részletesen ismertette a régió turizmusában is jelentős szereppel bíró Balaton-felvidéki Nemzeti Park tevékenységét, működési területét, fő feladatait. Ezek közé tartozik a védett természeti- és Natura 2000 területek kezelése, megőrzése, az állapotjavítás, a fenntartás-kezelés és az adatszolgáltatás. Az igazgatóság munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak az élettelen és élő természeti értékek megőrzésére, fenntartására, az ökoturisztika népszerűsítésére, az oktatásra, a társadalmi kapcsolatok ápolására. A nemzeti parkok társadalmi beágyazottságát segít bővíteni a Nemzeti Parki Termék védjegy rendszer. Ezzel nem csak anyagilag tudják előnyösebb helyzetbe hozni a gazdálkodókat – az adott tárgy vagy termék presztízse és készítője is kedvezőbb pozícióba jut. Csak az kaphatja meg a védjegyet, aki helyben él, helyi terméket dolgoz fel és helyi munkaerőt foglalkoztat. Ezzel a védjeggyel a termékek piacra juttathatók és teljes volumenben értékesíthetők. A Balaton-felvidéken jelenleg tizenhat termelő került ebbe a pozícióba, összesen százhúsz termékkel. Az államtitkár bemutatta azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években készültek el, s szinte azonnal az érdeklődés homlokterébe kerültek: ilyen például a Tihanyi Levendula Ház a Belső- tó partján, vagy a Pannon Csillagda Bakonybélben, de változatlanul tömegeket vonz a felújított, látogatóközponttal és új kiállítással bővített Tapolcai- tavas-barlang is. A beruházások jogosságát a regisztrált vendégek száma is visszaigazolja: 1998-ban hatvanötezer, 2014-ben már 371.815 fő kereste fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot. Mint mondta: a nyolcszázmillió forintból megvalósuló Kis-Balaton Látogatóközpont újabb harminc-negyvenezer turista úti célja lehet, s ez indokolttá teszi a kerékpár- és turistautak összekötését – a pályázat kiírása reményeik szerint még ősszel megtörténik. Rácz András a BFT ülésén több, a tárcához korábban írásban megküldött kérdésre is válaszolt. Süli Ferenc

Zamárdi ínyencek és horgászok: Halban-sztár

Untitled 46Egyszerű horgászversenynek indult, de mivel mindenből megpróbáljuk ki-hozni a legtöbbet, így ezt a versenyt is felfűszereztük rendesen – vendégeink szórakoztatására. Úgy kezdődött, hogy régi kedves barátunkkal és horgásztársunkkal, Straub Dezsővel beszélgetve megálmodtunk egy olyan horgászverseny tervét, ahol amatőrök, profik és színművészek együtt versenyezhetnek. Javaslatára becsempésztünk pár olyan kedves versenyszámot is, amelyek vidámmá és emlékezetessé tették az eseményt. Horgászainknak nem csak a halfogás tudományában kellet jeleskedni, hanem például profi versenyzőnk, a horgász világbajnok Erdei Attila tett fel horgászpraktikákkal kapcsolatos kérdéseket az amatőröknek és a színészeknek a verseny felkészülési szakaszában. Emellett Láda Gáspár, a megújuló MOHOSZ alelnöke horgászetikai kérdésekkel tesztelte versenyzőink tudását.

A szellemi felvezetés után kezdődött el a tényleges verseny első fordulója. Az időjárási körülmények igencsak zordak voltak, eső éppen nem esett, de a viharosan erős szél és az általa okozott hullámzás végig nehezítette a versenyzők dolgát. Versenyzőink kitartásának köszönhetően azonban estig jó néhány ponty „elesett a csatában”. Szimbolikusan persze, hiszen minden ponty épen és egészségesen visszakerült a Balatonba. Az első versenynap végét követő vacsora azonban újabb meglepetéseket hozott. Az esti értékeléskor fontos bejelentésre került sor: Kozári Miklós MOHOSZ alelnök kért szót és tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a szervezet és a Hethland Kft. hamarosan stratégiai együttműködési szerződést köt. Ennek fő irányvonala a horgászsport népszerűsítése – főleg a fiatal korosztály tekintetében -, továbbá hasonló versenyek rendezése. A komoly bejelentés után pedig megint csak a vidámságé lett a terep. Most a nyúl vitte a puskát, színészeink kérték fel a profi versenyzőket és a MOHOSZ vezetőségének jelenlévő tagjait, hogy adjanak számot versfelolvasási képességeikről. Szóval szavaltak ám szebbnél-szebb verseket. Ezt követően pedig még karaoke versenyre is sor került, amatőr versenyzőink énekhangját értékelhettük vacsora után. A vacsora is igencsak ízletesre és egyben különlegesre sikerült, tényleg elmondhattuk, hogy ettünk vadat s halat mi jó falat… Szóval a vacsora és az azt követő beszélgetések sokáig elhúzódtak, a reggel pedig korán kezdődött. Irány a versenypálya újra! A hideg szél másnap sem kímélte versenyzőinket, de mégis sikerült néhány halacskát fogniuk, s sor kerülhetett az eredményhirdetésre is. Versenyzőink rengeteg értékes díjat vehettek át, többféle kategóriában. Így külön díjaztuk az amatőr, a profi és a színművész kategóriákat is. Az abszolút verseny fődíja több napos Lexus tesztvezetés lett, a legnagyobb hal kifogója balatoni területi engedélyt kapott, színművészeink pedig egy-egy 5 napos olasz horgásztúrát nyertek. Köszönettel tartozunk támogatóinknak, akik segítették a verseny létrejöttét. Köszönjük Csákovics Gyulának, Zamárdi polgár-mesterének segítségét. Köszönjük Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának sokoldalú támogatását. Köszönjük a Lexus Buda által felajánlott díjakat. Köszönjük Csortos Mihálynak a fantasztikus pálinkákat és a szegedi Borklubnak a csodálatos borokat. Köszönjük a Marosmix segítségét és a rengeteg etetőanyagot. Nem utolsósorban pedig Straub Dezsőnek tartozunk hálával fantasztikus szervező munkájáért és az esti felejthetetlen percekért.

Varró Zoltán,

az esemény szervezője

Untitled 45

Eredmények:
I. Pálfi Gábor
II. Varró Lajos
III. Finta András
IV. Horváth Csaba
V. Vajtó Ferenc
VI. Kondor Norbert
VII. Reviczky Gábor
VIII. Kozári Miklós
IX. Borbás Zoltán
X. Barát Attila, Dányi Krisztián, Erdei
Attila, Hevér Gábor, Kiss Zoltán,
Méhes László, Zubor Zsolt, Straub
Dezso, Trokán Péter, Virág József