Monthly Archives: november 2015

Címlap – Ajánló

Untitled 52

Korszakos kormányzati döntés

Háromszázmilliárd forint jut a régió fejlesztésére

Öt év – több mint háromszázmilliárd forint! Ekkora forrás még soha nem állt a balatoni emberek, vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek rendelkezésére, hogy megvalósítsák álmaikat. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke az érintett három megye fejlesztési biztosainak jelenlétében ismertette a kormány döntését, mely szerint a 2020-ig érvényes ciklusban háromszázmilliárd forint gazdagíthatja a tájegységet. A fórumon Vitályos Eszter államtitkár hangsúlyozta: ekkora forrásból még soha nem gazdálkodhatott a régió. Az anyagi háttérnek köszönhetően végre megvalósulhat a körvasút, befejeződik a biztonságos, esetenként új nyomvonalra kerülő bringakörút, átépítik a Sió-zsilipet, s számos turisztikai hasznosítású beruházás valósulhat meg. Kifejezte reményét, hogy példamutató együttműködésben egymáshoz is illeszkedő projektek növelik majd a magyar tenger vonzerejét, melyeknek origója az értékek őrzése, a versenyképesség növelése. S ha így lesz, számos új munkahely is létesülhet. Elmondta: feszített tempóban, vagyis 2017 nyaráig kell a forrásokat lekötni, s ez az érintettek körében partneri együttműködést feltételez.

Untitled 47

Bóka István balatoni képviselők társaságában

Bóka István, a BFT elnöke történelmi napnak minősítette a kormány bejelentését, a határozathozatal időpontját, hiszen a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy a tervekhez uniós és hazai forrásokat is rendelnek – különösen ekkora tételben. Elmondta: a különböző alapokban, a szaktárcáknál is vannak olyan anyagi bázisok, melyekből ugyancsak juthat pénz a Balatonra. – Rendkívül fontosnak tartom, hogy minden területet harmonikusan fejlesszünk, s a turizmus mellett fel kell építenünk a második és harmadik lábat, hogy egész évben meg felelő szintű jövedelmet tudjunk biztosítani az itt élőknek.

Untitled 46

Kontrát Károly államtitkár

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, a füredi térség országgyűlési képviselője ugyancsak az együttműködés jelentőségére, az egymással összefüggő program-csomagok fontosságára hívta fel a figyelmet. A várható beruházások közül kiemelte a kikötőfejlesztéseket, a kulturális- és természeti értékek óvását, bemutatását, a helyi piacok építését, a szőlő- és borkultúra magas szinten tartását, a Kenesét elkerülő út összeköttetését az M7-es autópályával és a vasútállomások korszerűsítését. Elmondta: a régió kétezer fő alatti településein régóta várják, hogy megoldódjon lakóhelyük szennyvízelvezetése, tisztítása – a kormányzati döntés pozitív hatásaként erre is jut majd elegendő pénz. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a ciklus végére – a közlekedési infrastruktúra látványos javításának is köszönhetően – a Balaton Európa legbiztonságosabb üdülő régiója lesz. Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Zala megye fejlesztési biztosa stratégiai mérföldkőnek nevezte a kabinet határozatát – olyan lehetőségnek, amelynek kihasználásával ismét a kontinens turizmusának fókuszába kerülhet a magyar tenger. – Ma még nosztalgiával gondolunk a 80-as évekre, a német-német találkozókra, ám meggyőződésem: ha jól sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló forrásokkal, új közönséget hódíthatunk meg. Hiszem, hogy a Balaton pár év múlva más lesz, mint három évtizeddel ezelőtt. A zalai emberek várják és szorgalmazzák a változásokat – a turizmus területén pedig a táj értékeinek bemutatására helyezik a hangsúlyt – ez együtt jár majd a szolgáltatások átalakulásával is. Móring József Attila országgyűlési képviselő, Somogy megye fejlesztési biztosa szerint a Balaton és a Dráva közötti térség csodálatos lehetőségek előtt áll. Ennek bizonyítékaként a közeljövő beruházásait emelte ki: folytatódik a Déli vasút felújítása Szántódtól Szentgyörgyig, megépül a második kompátkelő Fonyód és Badacsony között, s végre jó minőségű közúton lehet megközelíteni a somogyi városból a csisztai fürdőt. Witzmann Mihály, a siófoki térség országgyűlési képviselője a szűkebb régió fejlesztéseit ismertette. E szerint rekonstruálják a kereki várat, megújul a balatoni hajózási cég jármű parkja, s a Sió-zsilip átépítéséhez kapcsolódóan a csatorna medrét is kitisztítják. Tervek, elképzelések – immár háromszázmilliárd forinttal „megtámogatva”. A pályázatokat már november második felében kiírják, az első lépéseket tehát gyorsan meg kell tenni. Az idő – pénz, s most egyik sem várhat sokáig. Süli Ferenc

Nem dodzsem, kiforrott autó

Untitled 43

Visszafogottan elegáns

Megvan az esélye annak, hogy a nagy német autógyár kiköszörülje a tekintélyén a dízelek miatt esett csorbát. Kiforrott elektromos autójával ugyanis itt a Volkswagen e-Golf, melyet mi is kipróbálhattunk. A veszprémi Ring Autó rövid időre egy tucatnyi új autót, köztük a hibrid Golfot és „csak” akkus e-Golfot kapta meg bemutató céllal. Az érdeklődés óriási volt, hiszen kevesen ismerik (és használják) még a legtisztább energiaforrást. Szégyen, nem szégyen, utoljára a vidámparki dodzsem – mint „villanyautó” – kormányát pörgettem utólag megszépített gyermekkoromban, így aztán meglehetősen izgatott állapotban vártam, mit is produkál az „e” autó. Vártam a tipikus „villanyszagot”, vártam egy-egy pattanó szikrát. Mondanom sem kell, egyik sem jött be… Külsőre is izgalmas a kocsi: elsősorban a töltőnyílás, ahova sem benzint, sem gázolajat nem lehet átöblíteni a kútoszlopról. Delejt annál inkább, csakhogy azt „dróton”, s ráadásul kétféle módon is. A töltés mehet a garázs konnektoráról gyors és „lassú” üzemmódban is. Igaz, ennek ideje még kissé hosszabb, mint az előbb említetté, de hát az idősebbek még emlékezhetnek arra, amikor a folyékony üzemanyagot is egy karral pumpálta – mérsékelt átfolyási sebességgel – az áforos kutas. A hasonlat ugyan sántít, de lesz itt még sok, hosszabb lépés is (előre!). Visszatérve a többi Golftól megkülönböztető külcsínhez: diszkrét világító csíkok a küszöb és az orr-rész mentén, nagyon pofás lámpák, az „e” üzemmódot igazoló kék embléma stb. A belső sem különb: mintegy előrevetíti a következő évtizedeket. Könnyebb lenne arról írni, ami nincs, mint arról, amit belezsúfoltak. Előbbi a bólogató plüsskutyus, utóbbiból néhány: parkolóradar és tolatókamera, fűthető ülés és tükör, gyönyörűen megvilágított kezelőszervek, automatikus fényszóró aktiválás, esőérzékelő ablaktörlő, hővédő üvegezés. Sértés lenne a biztonsági felszereléseket lajstromba venni, mert azok természetesen mind ott vannak, mint a legtöbb modern autóban. A lényeg azonban a motorháztető alatt van, melyet ha felnyitunk, leesik az állunk, hiszen ott az akku, a klíma, az ABS és a többi kütyü, ahol a többi kocsiban.

Untitled 45

Tankolás villannyal

Ez igaz is, csakhogy azok a bizonyos „telepek”, melyek a villanymotor hajtására szolgálnak, a hátsó ülések és a csomagtartó között lapulnak, alig csökkentve annak pakolhatóságát. A hagyományos aksi a fedélzeti munkák áramellátására szolgál. Egy könyöknyivel mélyebben bújik meg a 85 kW-os (115 LE) hajtómű, jól megkülönböztethető, sárga kábelkötegeivel. Váltót ne is keressünk! Próbautunk során a hihetetlen dinamika nyűgözött le elsősorban. Lórúgásként érezhető a gyorsulás, s bizony a hathengereseket is könnyű otthagyni a lámpánál. Utasterében a csend már-már zavaró, s a kényelemmel együtt akár figyelmet lankasztó is lehet . Még jó, hogy kedvenc zenekarunkat is magunkkal vihetjük egy pendrive-on, s a muzsikához méltó csöndben hallgathatjuk a művészeket .

Untitled 44

Minden információ megvan a
műszerfalon

Egy műszert azonban érdemes figyelni, ez az „üzemanyagé ”, mert ha kimerülnek az akkumulátorok (az a vezetési stílustól függően kb. 170 megtett kilométer után következhet be), nem valószínű, hogy benzinkúton vagy bevásárlóközpontban „dugaszolhatunk ”. Az ár, hát igen, az kicsit „húzós”: nyolc számjegyű lesz, ezért tucatjával még nem fogják vásárolni, ám ha egy német alapossággal összeállított statisztikából kiveszünk egyetlen adatot, azt kell látnunk, hogy hosszabb távon 2-3 liter benzinre lehet „vetíteni” a megtérülését (ebbe bele lehet érteni az akkuk cseréjét, az amortizációt stb.). Érdemes már most „ízlelgetni” a jövő autóját, mert unokáink ezen fogják fuvarozni a nagypapát… Zatkalik

Balaton-felvidék – egy jelentős lépéssel közelebb a Világörökségi címhez

Untitled 41Az UNESCO 1972-ben kihirdette a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményt, amelyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Jelenleg nyolc magyar helyszín szerepel a Világörökségi Listán, ahová kizárólag nemzetközi szinten is páratlan, kiemelkedő egyetemes értékkel bíró helyszínek nyerhetnek felvételt. A Világörökségi cím megszerzése hosszadalmas folyamat. A címre alkalmasnak minősített jelölteket a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről terjeszthetik fel a részes államok az UNESCO szigorú kritériumrendszere szerint kidolgozott felterjesztési dokumentáció és kezelési terv benyújtásával. Az elmúlt évek során megtörtént a magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálata, és komoly siker térségünk számára, hogy a 2015 nyarán miniszteri rendeletben kihirdetett 10 kiemelkedő hazai helyszínt tartalmazó listán a Balaton Régió is képviselteti magát, Balaton-felvidék Kultúrtáj néven. A jelenleg 33 települést érintő világörökségi várományos helyszín a Tihanyi-félszigetet, a Tapolcai-medencét, a Káli- medencét, a Hévízi-tavat, valamint Balatonfüred reformkori városrészét foglalja magába. A világörökségi várományos címet megalapozó tanulmányok értékelése szerint a Balaton-felvidék Kultúrtáj olyan kiemelkedő egyetemes értékekkel rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a Világörökségi cím elnyerésére.

Világörökségi cím – egyedülálló lehetőség

A Világörökség cím elnyerésével elvitathatatlanul új dimenziók jelentek meg a térség életében. Amennyiben egy helyszín világörökségi oltalom alá kerül, az állam központi költségvetésből finanszírozza az egyetemes érték fenntartáshoz, megóváshoz szükséges feladatok ellátását, továbbá kizárólag világörökségi helyszínek számára elérhető pályázatokon keresztül jelentős források nyílnak meg a térség számára. Fontos hogy a világörökségi helyszín élni tudjon a cím nyújtotta lehetőségekkel, és úgy kerüljön be a világ kiemelt turisztikai desztinációi közé, hogy értékeit, hagyományait megőrizhesse az utókor számára. Jellemző, hogy az un. „világörökség-turizmus” napjainkra az egyik legjövedelmezőbb idegenforgalmi ágazattá vált világszerte, ami munkahelyteremtéssel és gazdasági növekedéssel jár együtt.

Célegyenesben – legsürgetőbb feladatok

A Magyar Állam az UNESCO felé a magyar világörökségi helyszínek jogbiztonsága érdekében vállalta a Világörökségi törvény megalkotását, amely 2012. január 1-jén hatályba lépett. Az Országgyűlés idén módosította a törvényt, ennek eredményeként kizárólag azon várományos helyszín Kezelési Tervének elkészítése és Világörökségi Gondnokságának felállítása történhet állami forrásból, amelynek az UNESCO Világörökség Bizottsághoz történő felterjesztéséról a Kormány előzetesen döntött. Ezért jelenleg a legfontosabb célunk a világörökség jelöltségi státusz mihamarabbi elérése. Mivel ennek elengedhetetlen feltétele az egységes térségi támogatottság biztosítása, a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) szeptemberi ülésén napirendre tűzték a Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín ügyét. A tanácskozáson Alapítványunk felvázolta a várományosi cím megtartása – valamint a Világörökségi cím elnyerése – érdekében szükséges legsürgetőbb feladatokat, az alábbiak szerint: 1) Világörökségi Gondnokság felállítása, amely koordinálja a világörökségi cím megszerzését célzó tevékenységeket, különös tekintettel a (világ)örökségi értékek meg- szerte, gaz- megőrzésére, társadalmi tudatosítására a helyi szereplők körében. 2) Világörökségi Kezelési Terv előkészítése. Tapasztalatok szerint a jelölt kiválasztása során előnyt jelent, ha a várományos helyszín jól megalapozott és kidolgozott koncepcióval, illetve megalapozó tanulmányokkal rendelkezik. 3) Térségi támogatás biztosítása. A sikeres felterjesztés alapfeltétele az erős térségi támogatás megléte, ezért különösen fontos az érintett önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek folyamatos tájékoztatása és bevonása a folyamatokba, álláspontjuk megismerése. Ennek érdekében a BFT-vel szoros együttműködésben Világörökségi Fórumok megrendezését tervezzük, hogy az érintettek megismerhessék a cím elnyeréséből fakadó valódi előnyöket, kötelezettségeket és lehetőségeket és hiteles információk alapján alakíthassák ki a véleményüket. Az első rendezvényre 2015. november 25-én, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban kerül sor. Fontos mérföldkőhöz érkeztünk. A világörökségi várományos cím megszerzése és megtartása az egész Balaton Régió közös sikere, de fontos, hogy ne álljunk meg félúton. Térségi összefogással, közös munkával elérhetjük, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton is elfoglalhassa méltó helyét a világ kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő helyszínei között. Sándor Péter A Balaton Világörökségért Alapítvány

Untitled 42

Veszprém megye: előtérben a szolgáltatások fejlesztése

Untitled 38

Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei
Közgyűlés elnöke

A kormányzati célkitűzések között előkelő helyen szerepel a területi különbségek kiegyenlítésére irányuló törekvés, s ezzel szinte párhuzamosan erősíteni kívánják a helyi szükségletekre, igényekre érdemi választ adó differenciált szolgáltatásokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezért felkérte a megyei önkormányzatokat a témával kapcsolatos intézkedési terv kidolgozásában való közreműködésre. Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke elmondta: a koncepció összeállításához konkrét javaslatok megfogalmazását kérte a szaktárca – ezeket a megyei közgyűlés októberi, rendkívüli ülésén fogadták el, majd továbbították a minisztériumnak. – Egy ilyen komplex javaslat-csomag összeállításakor nélkülözhetetlen a társadalmi folyamatok és igények alapos ismerete. A tárca instrukciói szerint ugyanis az egészségügyi, oktatási, felsőoktatási, szociális, felzárkózási, családsegítő, ifjúsági, gyermekjóléti és kulturális területen működő szolgáltatások fejlesztését fókuszpontba helyezve kellett az intézkedési javaslatokat megadni. A minisztérium részéről elvárás volt az is, hogy a kijelölt cél a szolgáltatás módosításával – átalakításával, kiegészítésével, kiterjesztésével -, vagy új szolgáltatás bevezetésével legyen teljesíthető. A feladat összetettségére figyelemmel Veszprém megyében széles társadalmi részvételre támaszkodva dolgoztuk ki a javaslatokat. Az intézkedési területek sikeres beazonosítása érdekében a Veszprém Megyei Önkormányzat lehetőséget biztosított a megye valamennyi települési polgármesterének és a térségi szerepet betöltő intézmény vezetőjének, hogy indítványt, javaslatot tegyen. – A beérkezett több mint félszáz kezdeményezést három kategóriába soroltuk. Egyrészt az egyértelműen megyei léptékű javaslatok alkottak egy csoportot – ezeket feladataink végrehajtása során egyértelműen figyelembe tudjuk venni. Külön csoportba soroltuk az adott településekre vonatkozó konkrét javaslatokat: nagy részük projektfejlesztéssel valósíthatók meg. Harmadik csoportot a járási szintű javaslatok képezték. Ezek egy része általánosságban, megyei szinten is értelmezhető, ezért bekerültek a tárgyalandó javaslatok közé, míg az ide nem sorolható, de adott járásra vonatkozó egyedi fejlesztési igényt a megyei területfejlesztési koncepció módosítása során fogjuk áttekinteni – tájékoztatta lapunkat a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke. Polgárdy Imre elmondta azt is, hogy a munkaanyag megvitatására a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium 2015. október 5-i ülésén került sor, s ezen a legfontosabb igények beazonosítására és a szakmai javaslat összeállítására ajánlást is elfogadott a testület. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése két nappal később tartott rendkívüli ülésén tárgyalta a Javaslat a differenciált szolgáltatások megerősítésére és bevezetésére irányuló intézkedési tervhez című előterjesztést, s a döntést, a határozatot felterjesztette a minisztériumnak.

Untitled 40