Monthly Archives: április 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 7

Megkezdődött a 170. hajózási szezon a Balatonnál

Felújított hajót avatott Rogán Antal

Húsvét előtti nagyszombaton Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter adta át a forgalomnak – ünnepélyes keretek között – a Balaton első akadálymentes hajóját. A Siófok katamaránt a premiernek számító útján kerekesszékesek is kipróbálhatták. Ezzel vette kezdetét a 170. hajózási szezon, amely során a Balatoni Hajózási Zrt. számos újdonsággal és rendezvénnyel várja az utasokat. A húsvéti hosszú hétvégén a menetrendi hajózás mellett négy kikötőben sétahajózási lehetőséget is kínált a társaság.

Untitled 24A balatoni hajózás hagyományosan nagyszombaton indul: idén ennek megfelelően március 26-án vette kezdetét hivatalosan a 170. hajózási szezon, melyet a megújított Siófok katamarán ünnepélyes vízre bocsátásával ünnepelt a Balatoni Hajózási Zrt. A nagy érdeklődéssel kísért siófoki eseményen Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – Witzmann Mihály országgyűlési képviselő, Lengyel Róbert siófoki polgármester és Kollár József BAHART vezérigazgató közreműködésével – ünnepélyesen átadta a forgalomnak a teljes felújításon átesett Siófok katamaránt. „Nekünk, magyaroknak a Balaton egy létforma és egyben nemzeti szimbólum, egy összetartó erő… Hiszem, hogy csak a tradíción, a múlt tiszteletén és a helyi hagyományokon alapuló fejlődés lehet fenntartható és maradandó. A Siófok katamarán újjáépítése is ennek az elvnek a mentén indult. Megőrizve az alapokat egy olyan modern hajó építése volt a cél, amely minden, a mai korban felmerülő igényt képes kielégíteni. Úgy vélem, nagy sikere lesz mind a magyar, mind a külföldi turisták körében” – emelte ki ünnepi beszédében Rogán Antal miniszter. Felismerve, hogy a 70-es évek végén forgalomba állított katamaránok konstrukciója mára elavult, a Balatoni Hajózási Zrt. úgy határozott, hogy felújítja az erősen leromlott műszaki állapotú hajót. Elvárás volt a társaság részéről a többféle funkcionalitás, komfortos utasszállítás, rendezvényekre való alkalmasság és a zenés szórakoztatás. A teljesen új koncepció a hajó körbejárhatóságát, a zárt terek átjárhatóságát és több irányból való megközelíthetőségét hangsúlyozza. Az áramvonalas külső felületek, a legömbölyített, íves vonalak, a kerékpár tárolási lehetőség újszerű térkialakítási egységet képez. A hajózás élményét a mozgássérültek számára is teljessé kívánták tenni, ezért beépítettek egy mozgássérült liftet az egyik hátsó lépcső korlátjára szerelve. Ennek segítségével a kerekesszékhez kötött utasok meg tudják közelíteni a felső fedélzetet is. A Untitled 23Balaton első teljesen akadálymentesített hajóját a Balatonfüredig tartó útján a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének tagjai is kipróbálhatták. A hajó felső szintjén egy prémium kategóriás kávézót alakítottak ki. – Figyelembe véve a társaság térségben betöltött egyre erősödő szerepkörét, a megvalósítandó stratégiai célokat, illetve a kormányzati elképzeléseket, kijelenthető, hogy minden külső feltétel adott ahhoz, hogy a BAHART fejlődésének új szakaszába lépjen. Az eszközparkunk, szolgáltatásaink színvonalának folyamatos fejlesztése és az egyéb megvalósult beruházásaink mellett fontos fegyvertény a menetrendi és rendezvényhajóként egyaránt funkcionáló, küllemében és funkcionalitásában is megújult Siófok katamarán átadása. A hatósági engedélyek alapján akár ötszáz fő szállítására is alkalmas hajó a leg forgalmasabb Siófok – Balatonfüred – Tihany útvonalon teljesít majd menetrendi szolgálatot a nyári szezonban – mondta el sajtótájékoztatóján Kollár József, a cég vezérigazgatója. – A Balatoni Hajózási Zrt. küldetése, hogy ügyfélorientált és hatékony működés mellett színvonalas víziközlekedési, turisztikai és műszaki szolgáltatásokat nyújtson a Balaton térségében. A 2016-2020 közötti stratégiai időszak kölcsönösen egymásra is ható feladatait három kiemelt alapcél köré csoportosította a BAHART új cégvezetése: a hatékonyság és jövedelmezőség növelése, az ügyfélközpontúság és az erőforrások fejlesztése. Örömteli feladatként tekint a társaság arra, hogy a közgyűlés által elfogadott stratégia megvalósítását össze kell hangolnia az időközben született kormányhatározattal, mely szerint kétszer kétmilliárd forint fejlesztési támogatást kap a Balatoni Hajózási Zrt. A társaság esetében nevesített források felét a hajópark korszerűsítésére fordítja a vezetés, mindez három új hajó beszerzésére és további hajók, valamint a kompok felújítására ad lehetőséget. A támogatás másik részét a közforgalmi kikötők fejlesztésére fordíthatja társaságunk. Az élményközpontú arculattal megújuló Balatoni Hajózási Zrt. célja, hogy a Balatonnál nyaralók már a térségbe történő elutazásuk előtt, a kirándulásaik tervezésekor Untitled 25számoljanak a hajókkal, mint utazási eszközzel. Éppen ezért a BAHART igyekszik felhívni majd a Balaton- parti települések látnivalóira és programlehetőségeire is az utazók figyelmét, hiszen – az erre vonatkozó menetrendi hajózáshoz kapcsolódó szlogenünk szerint „Az élményhez hajó visz!” A menetrendi járatok mellett természetesen számos települési programhoz is aktívan kapcsolódik majd a BAHART, akár egyedi járatok indításával. A cég a Balaton-parti települések turisztikai célpontjainak, rendezvényeinek összekapcsolásával kívánja tartalommal megtölteni mottóját, miszerint „A BAHART a Balaton motorja!” A társaság hajós programkínálata új elemekkel bővül, így a megszokott lehetőségek mellett „Varázshajó” néven megújul a gyerekhajó program, több kikötőből borkóstolóval színesített sétahajók futnak majd ki. Ebben az évben már három kikötőből is indul a rendkívül sikeres Minimax Gyerekhajó, illetve bizonyára kedvelt lesz a vasárnap esti meglepetés programot kínáló élményhajó is Siófokon. A BAHART a szolgáltatások színvonalát is fejleszteni kívánja, könnyebben értelmezhető kiadványokat, tájékoztató anyagokat készített a 2016-os évre. Megemlíthető az is, hogy idén már öt hajóállomáson működnek a MÁV-val és Volán társaságokkal közösen üzemeltetett utastájékoztató, menetrend kijelző rendszerek. A nyártól minden hajón, valamint a közforgalmi kikötőkben is igénybe vehető lesz az ingyenes WIFI szolgáltatás, nem csak az utasoknak, de a kikötőkbe látogatóknak is – ismertette a főbb elképzeléseket az átkelés alatt Kollár József. A kívül-belül elegáns katamarán első útja az északi partra vezetett, ahol százak vártak a hajózási szezon kezdetét jelképező kikötésre. A hajósokat népviseletbe öltözött leányok fogadták az évfordulóra címkézett borral, viszonzásul egy-egy csokrot kaptak. Füreden előbb a vendéglátó polgármester, Bóka István, majd városvezetői minőségében első alkalommal partra lépő siófoki kollégája, Lengyel Róbert, őt követően pedig Keszthely első embere, Ruzsics Ferenc mondott köszöntőt. – A két part és a régió együvé tartozását szimbolizáljuk az első hajó fogadásával – mondta Bóka István. Megemlékezett Széchenyi Istvánról, akinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy 1846-ban a Kisfaludy gőzös vízre bocsátásával indult útjára a balatoni hajózás. Kitért arra is, hogy az elmúlt év végén a Balatonra háromszázmilliárdos forrásegyüttest szavazott meg a kormányzat, melynek eredményeként soha nem látott fejlesztések, felújítások indulhatnak meg. – A Balaton-parti települések között megengedett egyfajta egészséges rivalizálás, de csakis egymás kölcsönös tiszteletben tartásával, egymás támogatásával – hangsúlyozta Lengyel Róbert. Kiemelte a közös „ékkő”, a Balatoni Hajózási Részvénytárság szerepét, melynek révén évről évre emelkedik az a színvonal, mellyel utasaikat várják. Arra a Festetics Györgyre utalt Ruzsics Ferenc, akinek köszönhetően nemcsak Keszthely, de az egész Balaton fejlődésnek indulhatott. Éppen ezért – tette hozzá – nem helyes összehasonlítani a Balaton elmúlt egy-két évi eredményeit az ország más régióival, mert mi eleve magasabb szintről indultunk. Szólt az iszaposodás egyre sürgetőbb gondjairól, remélve, hogy annak megoldására is lesz keret. A Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója, Kollár József a hajós nemzedékek felelősségvállalásáról, s a kor azon kihívásairól beszélt, melyeknek igyekeznek legjobb tudásuk szerint megfelelni az új szezonban is. A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs nyomatékosította, hogy a balatoni ember számára is kemény tizenkét hónapból áll az esztendo, hiába a három hónapos nyár, de a felkészülés éppoly kemény munkát jelent a tó körül, s az abból élők számára. Miután a Szózat hangjaira felkúszott a nemzeti lobogó a füredi kikötő árbocára, ingyenes sétahajózásra indulhattak az érdeklődök. Az ünnepségen fellépett Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara, a siófoki Férfi Dalkör és a Balatonfüred Néptánc Együttes.

Papp Gábor Hévíz érdemrendi lovagkeresztes polgármestere lett

Untitled 22Március 15-e ünnepe alkalmával állami kitüntetésben részesült Papp Gábor, Hévíz város polgármestere. A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatának érdemrendjét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át a Budapesten rendezett ünnepségen. A városvezetőnek a hazai turizmus egyik legnagyobb központja irányítójaként, a település és a térség folyamatos fejlődését szolgáló, magas színvonalú áldozatos munkája elismeréseként adományozta a kitüntetést Áder János államfő, miniszterelnöki javaslatra. – Még a gondolattól is távol álló váratlanság és a rendkívüli nagy megtiszteltetés érzése volt az első hatás, amit átéltem – mondta Papp Gábor, amikor gratulációval, egy rövid beszélgetésre felkerestük. – 2010 óta, amióta a lakosság a városvezetésre felhatalmazott immáron második alkalommal, mondhatom azt, hogy egy tervszerű koncepció mentén fejlesztjük a várost. Azt gondolom, hogy ez észrevehető kívülről is, észreveszik a nem Hévízen élők is. Ezt vehette észre a kormányzat, s díjazta ilyen módon. Az elmúlt év egyébként nehéz esztendo volt Hévízen csakúgy, mint az országban. A megfeszített munka azonban eredményeket hozott: amikor válságot kellett kezelni, Hévíz turizmusa akkor is az élen tudott maradni. Meg tudtuk őrizni akkor is a tartósan egymillió feletti vendégéjszaka számot, s ennek azért van térségi hatása is. Mi a balatoni térségbe vagyunk besorolva, a balatoni vendégéjszaka szám közel 40 százalékát Hévíz produkálja. Tartósan a második legnagyobb látogatottságú magyarországi település a miénk. Sokféle fejlesztésnek van mindehhez köze, a kulturális szolgáltatásoktól az infrastrukturális beruházásokon át a Hévíz-Balaton Airport működtetéséig. – Hosszú távra tekintve, jól és okosan kell gondolkodni, s csak úgy lehet jól várost vezetni, s jó hatással lenni a térségre, ha a velem együtt dolgozókkal: legyen az szállodaigazgató, kereskedő, vagy hivatali munkatárs, meg tudjuk beszélni a feladatokat. A külkapcsolatokat illetően nagy kitekintéssel dolgozunk, rendkívül sok tapasztalathoz tudunk így jutni, ezek segítségével újabb és újabb lehetőségeknek teremtünk alapot. Olyan célokat is megfogalmaztunk, amik korábban gondolatként sem merültek fel. Elkezdünk építkezni például a sport terén, most egy térségi sportcsarnok létesítésére pályázunk, ami kiszolgálja Hévíz és térsége tömegsportját. Az eddigi fejlesztéseknél is szempont volt a sportturizmus célzása, az alapok már megvannak, versenyeket rendezünk folyamatosan. Így lett mód például arra, hogy májusban Hévíz egy olyan nemzetközi íjászverseny házigazdája lehet, amelyen 24 ország vesz részt. Ilyet eddig világvárosokban tartottak, Magyarországon erre most először kerül sor, nálunk. Sok tapasztalat, nemzetközi kitekintés kellett a felvállalásához, az elnyeréséhez. Számos olyan terület van, amiben érdemes megvizsgálni a versenyképességünket. Teszik mindezt Hévízen Papp Gábor vezetésével a város turizmusáért, a lakosság mellett a térség lakóiért, akiknek széles munkaerő piaci paletta révén ugyancsak a fürdőváros biztosít megélhetést. – Több ezer ember jár Hévízre dolgozni, városunk a legnagyobb munkaadó a turizmus területén. Vannak lehetőségek, adottságok, s ezeknek egyik alapja például a reptér – summázott Papp Gábor. – De számos területen mozgunk, sok helyütt lehet visszautalni a nekem adományozott szép kitüntetéshez, amiről én azt gondolom, hogy ezt a város kapta, csak én vagyok nevesítve, mert engem választottak meg városvezetőnek. Látják a döntéshozók, hogy Hévízen mi új dolgokban gondolkodunk, ami megfogható, annak mentén el is indulunk, s ezek nem ad-hoc jelleggel történnek. Nekünk nem csak városhatárokon belül kell gondolkodni, fontos a térségre való ráhatás, aminek a haszna is természetesen közös. Úgy érzem, hogy ezek azok a dolgok, amikért a kitüntetést megkaphattam, s még ha közhelyként is hangzik, ezt én őszintén mindenkiének tulajdonítom, akik részesei a városért végzett munkának. A repülőtér fenntartásának jelentőségét külön is megvilágította a polgármester: – Ebbe a város évente beletesz 50 millió forintot a költségvetéséből, de ha csak az idegenforgalmi adót nézzük, a légi utasok révén ennek a többszöröse jön vissza. Fel lehet tenni a kérdést, hogy ha nem volna reptér, az így érkező vendégek akkor is eljönnének- e Hévízre? Ezt nem tudni, egy részük talán igen. Egyértelmű válasz azonban az a tapasztalat, hogy a világon mindenhol azok a desztinációk működnek jól, ahol van regionális reptér. Ebben van a jövő, s ehhez be kell fektetni, ezért küzdeni kell, mert ez is a folyamatos előrelépés adottságokon alapuló lehetősége. A szezonra való készülődés is – az aktuális tennivalókon túl – a stratégiai tervek mentén történik. – A napi dolgok mellett pályázatok előkészítésén dolgozunk, hosszútávra meghatározó feladatok végrehajtásán van a sor. Költözni fog a buszpályaudvar, annak a jelenlegi helyét teljesen belvárosiassá fogjuk alakítani, a Széchenyi utcai nagy parkoló a funkciója megtartása mellett zöldövezetté lesz varázsolva, fejlesztve lesz a piactér is, aminek a működése eddig is egy sikertörténet. Amiben korábban már megtaláltuk a számításunkat, azokon nem változtatunk, a kulturális programok anyagi háttere a megszokott szinten biztosított, zajlanak a városban az időszerű kisebb fejlesztések, utcák rendbe tételei. Az év jól indult, az első két hónapban az előző esztendo azonos időszakához képest közel tíz százalékos a vendégforgalom növekedés. Horányi Árpád

A Balaton-felvidéken halad át a Kék túra útvonal egy szakasza

Európa első hosszú távú turistaútja Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el 1938-ban. A tavaly felújított útvonalról Jákói Bernadett hely- és turistatörténeti kutatót kérdeztük.

Untitled 21

A Cholnoky Jenő által 1938-ban szerkesztett térképen a Szent István Vándorlás eredeti útvonala a Balaton-felvidéket jelentősen érintette.

– Mik az előzményei az útvonal felújításának? – Az eredeti kezdeményezés Cholnoky Jenő érdeme. Az akkor még 910 km-es út teljes hosszát 1928 és 38 között festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. A munkálatok egy évtizedének eredménye Európa- szerte elismerést váltott ki. A Magyar Turista Szövetség bugaci 1937-es vándorgyűlésén született meg a határozat, mely szerint a szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék Túra (OKT) megnyitásával ünnepeli meg e vándorút végigjárásával. A nem csekély teljesítményt igénylő túrát Szent István Vándorlásnak keresztelték el. Az eredeti kiírás szerint 5 évente tartottak volna jubileumi túrákat. – Mekkora osztályrészt kapott ebből a feladatból a Balaton-felvidék? – Ünnepi keretek között, minden magyar turista közreműködésével kívánták elődeink a jeles eseményt megszervezni, s a Szent István túrát, az Országos Kék Túrának ismert K- útvonalat bejárni. A turisták százainak önzetlen és fáradságos munkájával létrehozott és fenntartott egységes útjelzéshálózat gerincét alkotta ez a jelzés. A szervező és létrehozó Szent István túra szolgálatában állt minden turistaszervezet, erre készült az ország, s mindenki, akit lelkesített a közös célokért végzendő munka gondolata. Az erre az alkalomra felújított, elkészített turistaútvonal jelentős része áthaladt a mai Veszprém megye Balaton-felvidéki, kisebb része pedig a Magas-Bakony lankáin. Az útvonal Tapolcán át érti el a mai megyét, és lép be a tanúhegyeket érintve a Balaton vonulatába. A Tapolca-Raposka- K i s a p á t i – H e g y ma g a s – S z i g l i g e t – Badacsonytomaj-Tördemic-Salföld- Mi n d s z e n t k á l l a – B a l a t o n h e n y e – Ó b u d a v á r – N e m e s l e á n y f a l u – B a l a t o n s z ő l ő s – B a l a t o n f ü r e d – P a l o z n a k- L o v a s – B a l a t o n a l m á d i – Vörösberény-S z e n t k i r á l y s z a b a d j a- Veszprém-Papodtető-Lókút-Zirc útvonalon érintette a balatoni útvonalat. – Változott-e az eredeti útvonal az idők folyamán? – Az eredeti turistajelzés még sokkal nagyobb volt a mainál, s az eredeti útvonalon haladt nyomvonal máig őrzi az emlékeit. Az útvonal nagyobb része akkor még Zala vármegye határain belül vonult, kisebb része lépett át az akkori Veszprém vármegyébe a mai Káptalanfüred határvonalában. – A tudós Cholnoky hogy került „képbe”? – Cholnoky Jenő veszprémi születési volt. Jeles egyetemi professzorként, földrajztudósként ismeri a nyilvánosság, de már kevesebben tudják, hogy a Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztályának is az elnöke volt. Az ő irányításának és lobbizásának köszönhetően haladt át az útvonal Vörösberény, Szentkirályszabadja, Veszprém érintésével a Papod-tető irányába, és neki köszönhető, hogy az ezeréves Veszprém történelmi látnivalói és természeti értékei kiemelt figyelmet kaptak a turistaélet fejlődésében, s a vármegye gazdasági és idegenforgalmi értékeinek gazdagításában. – Mint oly sok mindent, a háború ezt a szép tervet is módosította… – Igen: 1944-ben, a honvédség befoglalta azt a területet, amin keresztül a Balatonalmádi-Látóhegy-Papodtető szakasz eredetileg haladt. A II. világháborút követően, 1952-ben a tanácsrendszerrel párhuzamosan elsőként az Ismerd meg a hazánkat mozgalom keretében keltették csak újra. 1964-ben a turistatérképek már jelzik az eredeti, régi nyomvonalat is. 1961-ben az útvonal teljes átszerkesztésével az útvonalat Balatonhenyétől Nagyvázsony felé irányítják, és az eredeti, Cholnoky Jenő által kidolgozott útvonalat megőrizve évtizedek múlva, csak 1996-ban, a millennium jegyében egy teljesen új mozgalom keretében élesztették fel újra „Balatoni Kék Túra útvonal” néven, amit ma is így jelölnek a turistatérképek, s máig nagyon népszeru mozgalom a természetjárók körében. Az útszakasz teljes felújítására 2015-ben került sor, a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség koordinálásával, a megyei turistaszakosztályok közreműködésével. Népszerűsége ma is töretlen a turisták körében. Zatkalik

Budapesti horgászshow: előtérben a Balaton és a halászati cég

Untitled 20Rendkívül népszerű volt a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. standja a budapesti, tavaszi Horgászshow-n. A cég népszerűségét tovább erősítette, hogy a rendezvény díszvendége idén a Balaton volt – ehhez igazodva impozáns kiállítóhellyel várta vendégeit a társaság. A családok számára hosszú percekre biztosított emlékezetes élményt a cég – bemutatták legkedveltebb, őshonos halfajaikat: négy csodaszép akváriumban ragadozó halakban, keszegfélékben és pontyfélékben gyönyörködhettek a látogatók, közöttük megcsodálhatták természetesen az év halát, a compót. A családokat Matula bácsi kunyhója várta, ahol kicsik és nagyok játékos módon ismerkedhettek meg a Balaton élővilágával, az apró bolharákokon át a vízinövényeken keresztül a pontyokig. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halászati szakmérnöke, Bodó Iván előadásait szájtátva hallgatták a legkisebbek, de gyakorta a felnőttek is rácsodálkoztak egy-egy új információra. A részvénytársaság jelen lévő munkatársai folyamatosan kapcsolatban voltak a látogatókkal, akik főként a balatoni horgászrenddel, a behúzós horgászat szabályozásával kapcsolatban tettek fel kérdéseket, s kihasználva a lehetőséget, itt váltották ki az idei évre érvényes területi jegyeiket is. A látogatók véleményét összegezve elmondható, hogy minimálisra csökkent a társaság tevékenységével kapcsolatos észrevétel, s egyre több a pozitív visszajelzés: az üzemi halászat megszűnése óta kifejezetten jónak mondhatók a horgászok fogási esélyei. Úgy tűnt, a cég szlogenje ma már nem áll távol a horgászok vágyától: a Balatonból nem lehet horgászparadicsomot csinálni, de mi azért megpróbáljuk! Ezt a törekvést tükrözték azok az előadások, amelyeket a részvénytársaság munkatársai tartottak a rendezvény nagyszínpadán különböző témákban. A balatoni halgazdálkodás aktuális kérdéseiről Szári Zsolt vezérigazgató tájékoztatta a hallgatóságot, de az érdeklődök nagy figyelemmel kísérték a horgászturisztikai témakörökben elhangzott előadásokat is: így a pontyhorgászat balatoni technikájáról, a kapitális fogasokról, a balatoni behúzós horgászatban rejlő lehetőségekről, de a tógazdaságokban folyó munkáról is hallhattak kulisszatitkokat. A kiállításon megtudhattuk, hogy a halászati társaság éves pontytelepítési kötelezettsége háromszáz tonna, ám az elmúlt évben több mint 10%-kal, pontosan harmincegy tonnával többet tettek a magyar tengerbe – ez a tétel átjön 2016-ra. E kedvelt halfajból hatvanöt tonnát – öt helyen a nyugati medencében – helyeznek ki, mert tavaly erre a részre kevesebb jutott, míg az egy tonna compó telepítésénél a keleti részt favorizálják. Vörösszárnyú keszegre a cégnek nem volt kötelezettsége, ám a népdalban is megénekelt halból négyszáz kilogramm jutott a tóba. A negyedmillió előnevelt csuka – három- négy centiméteres nagyságban ezekben a napokban ismerkedik a Balaton vizével. Természetesen a süllő sem maradhat ki a sorból: az egynyaras állományból hat tonna talál új életteret, s ez a sors vár – a tavalyinál nagyobb mennyiségben – a menyhalra is. A Magyar Haltani Társaság minden esztendőben közönségszavazást hirdet, idén toronymagasan a compó nyerte a szavazást. megelőzve a selymes durbincsot és a márnát (jogosan!). Talán nem túlzás ezt a bűbájos halfajt a pontyfélék legszebb képviselőjének nevezni. Háta többnyire feketés zöld, oldala aranysárga vagy olajzöld színű, úszói sötétszürkék. A balatoni halfogási statisztikák tanúsága szerint a nyolcvanas évek végétől szinte teljesen eltűnt a kimutatásokból, holott a negyvenes években még 1000 kg körüli zsákmányt regisztráltak. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. idén különleges módon tiszteleg az év hala előtt – remélhetőleg a horgászok örömére. Az éves telepítési kötelezettségét megötszörözve 1000 kg-ot helyeznek a Balatonba – két és háromnyaras korosztályú példányokról van szó.