Monthly Archives: június 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 9

Szellők szárnyán a balatoni marketing

Sikeresen debütált a Nemzeti Regatta

Egy rendezvény és egy szlogen egymásra talált! Közel egy éve már annak, hogy Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. újonnan kinevezett vezérigazgatója így fogalmazott: cégünk a Balaton motorja kíván lenni. S hogy ez a stratégiai cél miképp, milyen üzleti és marketing fogásokkal valósítható meg, abból ízelítőt kaphattunk június második hetének végén. A Nemzeti Regatta minden előzetes várakozást felülmúló sikere persze nem csak egy jó ötlet hibátlan megvalósítását jelenti. Kellett ehhez a magyar tenger ismét Untitled 8növekvő vonzereje, a rendezvényen résztvevő települések pozitív visszajelzése, a sportemberek, a vitorlázók népes táborának aktivitása, s természetesen az invitáló, a házigazda százhetven éves makulátlan múltja is. Az első, valóban nemes hagyományt teremtő Nemzeti Regattán harminc hajó legénysége lovagolta meg a szelíd hullámokat, s talán nem okozott túl nagy meglepetést a résztvevők körében, hogy az eredményhirdetéskor a dobogó mindhárom fokán tóparti települések csapatai álltak. A „tengeri ütközetről” nem maradt le a több ezer fos publikum sem: a part közelében kijelölt pályán röppenő, azonos típusú vitorlásokat szabad szemmel is jól lehetett követni, ám az éppen falatozó, söröző drukkerek főként a kivetítőre vetették vigyázó szemüket. Tájjellegű étkekben egyébként nem volt hiány: harminc település nevezett a viadalra, s közülük tizenheten bogrács alá is gyújtottak az Ízek utcájában. A gyermekekkel érkezőknek nem volt gondjuk csemetéjükkel: számukra is ezernyi élményt kínált a rendezvény, s ha már megunták a szárazföldi létet, sétaútra vitte őket a varázshajó. A könnyűzene barátai a Honeybeast  és a The Biebers koncertjének örvendhettek, a modellezők pedig annak, hogy mesterműveik egyaránt helytálltak a vízen és a zsűri előtt. A futamok között alkalom nyílott arra, hogy a versenyzők egy részével is találkozzunk. A települések együtteseiben több polgármester is helyet kapott, így Páva Zsolt Pécset, Kondor Géza Révfülöpöt, Balassa Balázs Szigligetet, Biró Róbert Györököt erősítette, a szépséget és a profi műsorvezetést pedig Ördög Nóra képviselte. Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a regatta zárásakor minősítette az eseményt, s a tény, hogy már a 2017-es program főbb céljait is ismertette, azt jelzi: a vendégek, a versenyzők elégedettek voltak a nyitánnyal. – Valóban így volt, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk! A települések delegáltjai a baráti hangulatot, a rendezvény színvonalát, és a precíz rendezést egyaránt méltatták. Munkatársaimmal együtt nagyon örülök a visszajelzéseknek, amely egyben azt is jelenti, hogy elismerték a munkánkat, megismerték cégünket, szolgáltatásainkat. A magyar média számos munkatársa jelen volt és tudósított a Nemzeti Regattáról – mondhatnám azt is, hogy szellők szárnyán vitték jó hírét az egész Balatonnak, s ez remélhetőleg a turisztikai főszezonban is érzékelhető lesz. Hálás vagyok a Magyar Vitorlás Szövetségnek és Siófok Városnak, hogy közreműködésükkel rangos sporteseményt rendezhettünk, holnaptól azonban a jövőbeni terveken kell dolgoznunk. Az már biztosnak tűnik, hogy szeptemberben, az I. Balatoni Hajósfesztiválon vendégül látjuk a dunai hajósokat, lesz szakmai konferencia, kiállítás, több gasztro-esemény, a jövő évi Regattán pedig az cél, hogy legalább félszáz rivalizáló települést láthassunk vendégül. Az alapokat tehát leraktuk, a felépítmény, a Nemzeti Regatta pedig remélhetőleg hosszú évtizedekig a Balaton egyik leglátogatottabb, értékes programja lesz. Mindez része a vállalat stratégiájának és illeszkedik abba a folyamatba, amelynek célja a BAHART megújulása, modernizációja és társadalmi szerepvállalásának erősítése. Süli Ferenc

Projektek, programok a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén

Célegyenesbe fordult a 2020-ig érvényes uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos előkészítő munka. Mint ismeretes, a kormányzat a Balaton régióra fordítható összeget háromszázmilliárd forintban határozta meg: a tanács május végén megtartott ülésén a kabinet határozatának végrehajtásaUntitled 6 került előtérbe. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkár előadásában az Európai Bizottsággal való egyeztetések tényszerű közlése mellett konkrét projektekről is szólt. A balatoni szennyvíz-kezelési program kapcsán elmondta, hogy a megcélzott 2,2 milliárd helyett mintegy tízmilliárd forint támogatás juthat a tájegység településeire. – Úgy látjuk: továbbra is indokolt a tó vízkészletének fenntartható gazdálkodásáról szóló projektet előtérbe helyezni. Ez a Balaton kotrásával, az iszappal, annak elhelyezésével foglalkozik. Az Európai Bizottság azért nem akar pénzt adni az ilyen típusú témákra, mert szakértőik úgy gondolják: a mederkotrás csak tüneti kezelést jelent, nem oldja meg véglegesen a problémákat. A közlekedési programok közül a Szántód – Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal felújításának támogatási szerződését már megkötötték, csakúgy, mint a Fonyód – Kaposvár vasútvonal esetében. E munkálatok kapcsán több állomásépület rekonstrukciójára is sor kerül – az e körbe kerülő létesítményeket a MÁV jelöli ki. Az elektromos vasúti kör változatlanul napirenden van, az északi parton – valószínűleg Aszófőig – megvalósulhat a régóta dédelgetett terv, ám a további szakaszra még megfelelő forrást kell találni. Bóka István, a testület elnöke hozzászólásában elmondta: a Balaton programban nevesített forrásokon túl – megfelelő projektek kidolgozásával, előkészítésével – újabb támogatási összegekhez is lehet jutni. A célok megvalósulása mellett az a legfontosabb, hogy a pénzügyi ciklus lezárásakor senkiben ne maradjon hiányérzet – a teljes keretösszeg, a háromszázmilliárd forint felhasználása valóban a régió fejlődését, az itt élő emberek boldogulását szolgálja. A grémium ülésén heves vita bontakozott ki A Balaton törvény tervezett megújításáról, a Balaton egységes építészeti arculatához kapcsolódó kérdésekről című napirend kapcsán. Bóka István hangsúlyozta: a jogszabály jövőbeni módosítása tekintetében a legérzékenyebb a közvetlen Balaton-parti szakasz, ezért nagyon fontos, hogy kellően legyen védve és kezelve. Sétányoknak, strandoknak, kikötőknek, szállodáknak, kereskedelmi férőhelyeknek, parkoknak, strandoknak alkalmasak elsődlegesen ezek a területek. – Fontos, hogy a tóparti települések végre tudják hajtani a belterületi szakasz 30 %-án a parti sétányok kialakítását. Meggyőződésem, hogy ez a legérzékenyebb terület a Balaton jövője szempontjából, mert napjainkra már dominánssá vált a sok vízparti magáningatlan. Álláspontom szerint – a tulajdonosok érdekeit nem sértve – ezen ingatlanok esetében az elővásárlási jog lehetőségét meg kell teremteni az állam és az önkormányzatok számára. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy az egyes települések ne érjenek össze, ne tudjon egységes agglomeráció kialakulni. Ebben a zöldterületeknek óriási szerepe van. A szabályozás és a jövedelemtermelés oldaláról is praktikus a települések között meglévő mezőgazdasági területek megóvása – legyen szó általános termelési területről vagy zártkertről. Mivel a törvényi szabályozás potenciálisan 3 %-ról 10 %-ra engedi beépíteni a zártkerteket, ez mindenképpen árfelhajtó tényező lesz. Tudjuk azt is: a F E L H Í V Á S Javaslat megtételére a Balaton Díj adományozására A Balatoni Szövetség által 1994. évben alapított Balaton Díj azoknak a polgároknak, intézményeknek, illetve közösségeknek adományozható, akik a Balaton érdekében, annak fejlesztésében (társadalmi, szociális, kulturális, oktatási, sport és gazdasági téren) kiemelkedoen hasznos munkát végeztek és ezzel jelentosen hozzájárultak a Balaton és térsége erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához. A Balaton Díjra javaslatot tehetnek a Balatoni Szövetség önkormányzatai, pártoló tagjai, tisztségviseloi és a Szövetséggel együttmuködési megállapodást aláíró szervezetek. (Balatoni Szövetség Alapszabálya 41. 42. pont) Kérjük, hogy a Balaton Díjra javaslataikat a megfelelo indoklással írásban a Balatoni Szövetség titkárságára (8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3.) megküldeni szíveskedjenek. Határido: 2016. augusztus 31. Balatoni SzövetségBalatonnál a kárpótlási részarány kiadás során nem a termelési, hanem a spekulációs célú földszerzés valósult meg. A mai jó szándékú, földet művelni akaró gazdasági vállalkozásokat a közvetlen Balaton-parti területek földára riasztja el a vásárlástól. A Balatontól 10 km-re kétmillió forint egy hektár piaci értéke, míg a tó mellett ugyanekkora területért 10-15 millió forintot kell fizetni. Minden olyan intézkedés, amely az építési lehetőség oldaláról értékeli fel ezeket az ingatlanokat, rossz helyzetbe hozza a Balaton közvetlen közelében lévő mezőgazdasági vállalkozásokat, holott az az érdekünk, hogy ok legyenek a kedvezményezettek – fogalmazta meg véleményét a téma kapcsán Bóka István, Balatonfüred polgármestere. SF

A Balaton közbiztonságának fejlesztése – a múlt és a jövő

Jamrik Péter

Jamrik Péter

Jamrik Péter közbiztonsági tanácsost, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete elnökét kérdeztük a BFT köz- és vízbiztonságot érintő fejlesztési terveiről. A beszélgetés annál is időszerűbb, mert Jamrik Péter 20 esztendővel ezelőtt kezdett e témakörrel foglalkozni. 18 éve a Közbiztonsági testület, illetve jogelődjei elnöke. – Elnök Úr! Ön villamosmérnök, közgazdász, iparjogvédelmi szakember. Hogyan került a közbiztonsági problémák közelébe? – 1996-ban Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, akkori balatoni kormánybiztos keresett meg azzal, hogy az ORFK balatoni idénynyitó értekezletén ígéretet tett arra, miszerint a Balaton közbiztonságának fejlesztését kézbe veszi. Ehhez keresett a Balatont ismerő, ott már némi kapcsolattal rendelkező segítséget és kért meg az együttműködésre. Én őt, mint halbiológus tudóst ismertem meg korábban, o viszont rólam annyit tudott, hogy a Magyar Vöröskereszt keretében működő Országos Vízimentő Szakbizottságban évek óta tevékenykedek, valamint a rendőrség hírközlési-, technikai-, műszaki fejlesztésében van már némi tapasztalatom. A megbízást elfogadtam és az ORFK akkori helyettes vezetőjének, Túrós Andrásnak az ajánló levelével – mint a kormánybiztos meghatalmazottja – megkezdtem a Balaton környéki kapitányságok idegenforgalom-specifikus fejlesztési igényeinek felmérését, majd ennek alapján egy több éves időszakot átölelő fejlesztési terv elkészítését. – Az 1998-as választásokat követően viszont megszűnt a balatoni kormánybiztos tevékenysége. Hogyan folytatódott az Ön tevékenysége? – A választásokat követően az érintett három megye közgyűlési elnökei a korábbi munkák folytatását, a fejlesztési tervek végrehajtását szükségesnek tartották, ezért létrehozták a Balaton Régió Közbiztonsági Tanácsadó Testületét, amelynek vezetői teendőinek ellátására felkértek. Nem esett nehezemre a felkérést elfogadni. A kezdetek óta 5 parlamenti- és önkormányzati választás történt, de a különböző politikai családokhoz tartozó közgyűlési elnökök 2010-ig fenntartották ezt a struktúrát. 2010 után viszont a közigazgatás irányításának változása miatt a kompetenciákUntitled 5 átrendeződtek és a Balaton Fejlesztési Tanács keretében jött létre a Közbiztonsági Testület. A korábbi terület-centrikus megközelítés (mindhárom balatoni megye delegált egy-egy képviselőt a Testületbe) helyett egy szakmai póluspontokra (a rendészeti feladatokra, a vízbiztonságra, valamint a rendkívüli helyzetekre) fókuszáló testület jött létre. Tagjai a rendőr-főkapitányságok, a vízirendészeti kapitányság, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a meteorológiai szolgálat, a vízimentés, a vízügy szakterületi vezetői, de több együttműködő szervezet is szakértőként részt vesz a munkában. A 18 év számomra sok munkát és sok örömöt is jelentett. Ekkor készítettük el a Középtávú Közbiztonság- fejlesztési Programot, a „REKTOR” nevű Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszert, majd ennek továbbfejlesztett „REKTORplusz” nevű változatát, „Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava!” gondolattal promotált vízbiztonsági programot, az „EMESE” néven ismert Elsősegély-nyújtó, Mentő- és Sürgősségi Ellátó programot, amelynek ismert szereplője a VMSZ által üzemeltetett RUPERT mentőhajó. A BFT keretében alakítottuk ki a NER iránymutatásai alapján a Balatoni Régió Közbiztonsági Együttműködési Programját, a Komplex Balatoni Vízbiztonsági Programot, a „Balatoni MEDVE” néven ismert Balatoni Meder-veszélymentesítési Programot. Minden esztendőben nem sikerült a programokra fejlesztési forrást szerezni, azonban idén léptük át az 1 milliárd forintos értékhatárt e célok együttes támogatási-, fejlesztési forrásai tekintetében. E programokat azért említettem meg, mert ezek képezik az alapját a jövő fejlesztési munkájának is. A fejlesztések mellett figyelmet fordítottunk az idegenforgalmi szezon miatt megnövekvő feladatok finanszírozási kérdésének is. A napokban fogadta el a BFT a Közbiztonsági Testület által előterjesztett idei támogatási tervet, amelynek révén 10+30 millió forint támogatást kap 13 szervezet. A munkánk azonban ennél lényegesen kiterjedtebb, amellyel nem untatnám a tisztelt olvasókat. A tavalyi esztendőről szóló részletes beszámolónk is megtekinthető a BFT honlapján. – Eddig a múltról és a jelenről beszéltünk. Mit hoz a jövő? – Az Államreform Operatív program keretében közel három esztendővel ezelőtt kezdtük meg a Balaton kiemelt térség fejlesztési koncepciójának, majd az erre épülő stratégiai programnak és operatív programnak a kidolgozását. Ezek mindegyikében önálló fejezetet kapott a köz- és vízbiztonság kérdésköre. Az érintett együttműködő szervezetek bevonásával először 21 program javaslatot dolgoztunk ki, amelyeket később 10 programcsoportba vontunk össze. Ezeket viszont tételesen ismertetném, mert sok ember jelentős mennyiségű munkaórája került felhasználásra és egyben az általuk képviselt szervezetek komoly reménye fogalmazódott meg bennük.

Az integrált projekt tervek tehát:

• Mederbiztonsági projekt

• EMESE vízi sürgősségi ellátás bővítésének technikai feltételei megteremtése, kistérségi vízimentő bázisok létrehozása és technikai fejlesztése

• Infokommunikációs hálózatok a Balaton Régió biztonságért

• Közterületi, vízfelületi köz- és közlekedésbiztonsági elektronikus rendszerek és eszközök fejlesztése és egyéb személy és vagyonbiztonságot erősítő eszközrendszerek beszerzése

• Vízbiztonsági Központ megteremtése és a Vízi Életmentő Szolgálat fejlesztése

• Bűnmegelőzés és Áldozatvédelem fejlesztése a Balatoni Régióban

• Katasztrófavédelmi műszaki mentési tevékenység fejlesztése

• A civilizációs veszélyek elleni védekezés fejlesztése

• Tömegbiztonság fejlesztése

• Camping Police Lényeges, hogy ezek a projekt tervek az alábbi elvek figyelembe vételével készültek:

• Harmónia a Stratégiával és Operatív Programmal

• Az elfogadott „Közbiztonsági Együttműködés Program” és „Balatoni Komplex Vízbiztonsági Program” elemeinek felhasználása

• Az érintett szervezetek javaslatainak felhasználása

• Az EU fejlesztési célokkal és alapfeltételekkel való összhang megteremtése

• Csak régiós szinten megvalósítható elképzelések támogatása A Balaton fejlesztése érdekében tavaly érvénybe lépett 1821/2015 kormányhatározat alapján a KEHOP-1.6.0. fejezetében a „Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén” címsorban 2,5 milliárd forint szerepel. Ennek a Balaton szempontjából kiemelt jelentőségű feladatokkal történő feltöltésére négy projekt tervet dolgoztunk át a szükséges feltételek teljesítésére. Reményeink szerint ezek, vagy ezek egy része megvalósulhat 2020-ig.

• Mederbiztonsági fejlesztések a klímaváltozás okán bekövetkező katasztrófavédelmi kockázatok csökkentésére.

• Vízbiztonsági, mentéstechnikai fejlesztések a mentés-, elsősegélynyújtás-, sürgősségi ellátás-, felkutatás-, valamint a kapcsolódó prevenciós tevékenység tevékenységirányítási-, képzési-, valamint eszközpark korszerűsítésére a természeti jelenségek szélsőséges értékeinél, illetve a természeti katasztrófahelyzetek kialakulásakor előforduló helyzetek kezelésére.

• Infokommunikációs fejlesztések az időjárási jelenségek, továbbá a vízminőség változásából fakadó veszélyek, valamint a haváriák következményeinek érzékelését, feldolgozását jelentő, valamint a veszélyeztetett települések és személyek, továbbá a beavatkozó egységek tájékoztatását, riasztását és a segélykérést biztosító technológiák korszerűsítésére.

• Lokális katasztrófavédelmi technológiai fejlesztések a települési műszaki mentési-, tűzoltási-, valamint személybiztonsági- és ellátási technológiák korszerűsítésére és bővítésére. Most abban az időszakban vagyunk, amikor szakmai egyeztetések, viták folynak az egyes operatív programok általi befogadhatóság, a szükséges források megteremtése érdekében az irányító hatóságok, valamint a program szakmai jellege alapján érintett tárcák prioritásai mentén. Amennyiben ezeket a saját szempontjaink szerinti siker kíséri, úgy a következő négy esztendőben a balatoni közbiztonság fejlesztése eddigi legnagyobb eredményét mutathatja fel. Ez nemcsak az itt élők és ide látogatók szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem a nemzetgazdaság jelentős bevételi hányadát adó idegenforgalom is mérhető mértékben növekedhet. Süli Ferenc

Aktív civilek

Bemutatjuk a Dél-Balatoni Természetvédelmi Egyesületet

Untitled 3Egyesületünk 2004-ben alakult Balatonfenyvesen. Alapítói természetet szerető szakemberek és diákok voltak. Azóta eltelt időben egyesületünk székhelye több éve Balatonkeresztúrra került át. Tevékenységünket a kezdetektől döntően kutatási, természetvédelmi kezelési és ismeretterjesztő programok jellemzik. Az utóbbi időben nagyobb hangsúly került a környezeti nevelésre, az ismeretterjesztő előadásokra és széles körű együttműködésre a Balaton régió civil szervezeteivel. Legfontosabb programjaink mind a déli part jellegzetes természeti tájegységeihez köthetőek: a Balatoni Nagyberek zoológiai vizsgálata, Natura 2000 területek kezelését megalapozó adatbázis fejlesztés Észak-Somogyban és somogyi civil szervezetként részt vállalhattunk a kezdetekben az égbolt minőségmerő hálózat kiépítésében a Zselici Csillagoségbolt-parkban. Működésünket és szakmai programjainkat önkéntesen, szabad időnkben végzett munkákból és a hazai természetvédelmi pályázati forrásokból tudjuk megvalósítani. Ezek mellett folyamatosan végzünk a térségben, elsősorban a lakosságot, önkormányzatokat és iskolákat célzó felvilágosító és környezet ismereti programokat. A Nők a Balatonért Egyesület fonyódi csoportjával közösen a Balaton szakkör keretein belül tartottunk több ízben általános és középiskolák számára előadásokat. Szűkebb környezetünk tájtörténetével, természeti környezetével, természetvédelmével ismertettük meg a gyerekeket. 2014-tol egyesületünk javaslatot tett a „Magyarországi Képesfák” Nemzeti értéktárba történő felvételére. Somogyban sok természetvédelmi és kulturális értéket egyaránt képviselő idős faegyed él, ehhez kapcsolódóan kelt útra szakmai programunk a magyarországi „képes fák” felmérése és adatbázisának összeállítása. Ebből azóta kibontakozott egyfajta közösség is. A program számára önálló közösségi oldalt hoztunk létre, valamint saját weblapunkon alakítottunk ki felületeket az adatok gyűjtésére és bemutatására. A kezdeményezés sikeres, számos új értékes faegyed vált ismerté az adatközlők munkájának eredményeként. Tevékenyeseink tartalmas részét képezi az erdei iskola programokba való bekapcsolódás, foglalkozásaink révén népszerűsítjük a természetvédelem és hagyományőrzés összefüggéseit és fontosságát. Miókovics Eszter elnök