Monthly Archives: július 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 17

Minőségi élményszolgáltatások, maradandó emlékek a magyar tengeren: Ha Balaton, akkor Hajózás!

Untitled 16Színes, megújított hajóprogramokkal, új arculattal és a menetrendi hajójáratokkal is elérhető Balaton parti programkínálattal várja a BAHART a főszezonban nyaralni érkezőket a magyar tengernél!

A Balaton legnagyobb tradicionális hajózási társasága a Balatoni Hajózási Zrt. idén is színes, új programokkal van jelen a Balatonon. A hajózási főidényben, július 9. és augusztus 21. között a sokszínű programkínálatból minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbbet, legyen szó családi hajókirándulásról, kulturális kikapcsolódásról vagy borkóstolóval színesített sétahajózásról.

Menetrendi hajójáratokkal is elérhető balatoni programok – Az élményhez Hajó visz!

A Balatonon 22 kikötőből indulnak a BAHART menetrendi hajójáratai, melyekkel elérhetők a kedvelt üdülőhelyek, turisztikai célpontok. A Társaság stratégiai célkitűzésének egyike, hogy hajózási szolgáltatásaival összekösse a Balaton településeit, a vendégek kényelmesen és biztonságosan, ráadásul páratlan élményekkel gazdagodva hajóval jussanak el adott célállomáson szervezett programra, a település látnivalóihoz. Az idei menetrendi hajójáratok propagálása, kommunikálása során nagy hangsúlyt helyez a BAHART arra, hogy az utazóközönség figyelmét felhívja a főidényi fesztiválokra, programokra, eseményekre, látványosságokra. A társaság honlapján, Facebook oldalán, illetve nyomtatott kiadványaiban számtalan olyan Balaton parti eseményt találhatnak a nyaralók, melyekre a menetrendi hajókkal is eljuthatnak, elkerülve az autózás során felmerülő dugókat, és nem kockáztatva egy-egy drága fotó miatti közlekedési bírságot. A hajókon és kikötőkben az utasok kényelmét szolgálja július közepétől az új, ingyenes WI-FI internet szolgáltatás, melynek révén könnyebben tájékozódhatnak az utasok és a kikötőbe kilátogató érdeklődök. Egyúttal lehetőség van a hajózás élményét másokkal is gyorsan megosztani a közösségi oldalakon, de a BAHART szolgáltatáskínálata is könnyebben eljuttatható a Balatonnál pihenőkhöz.

Gyorshajójárat, vízitaxi, élményhajózás – Száguldj Velünk a Balatonon!

A gyorsaság és az extra élmények kedvelőinek kiváló programlehetőség a Siófok – Balatonfüred – Tihany között naponta több alkalommal közlekedő gyorshajó járat, valamint a Fonyód és Badacsony között igénybe vehető vízitaxi szolgáltatás, mely a vendégek igényeihez igazodva szeli a hullámokat a két part között.

1 órás sétahajózás – 18 kikötőből a Balaton körül

A pihentető kikapcsolódásra vágyók 1 órás sétahajózás keretében gyönyörködhetnek a táj szépségében, melyet egy fotó sem ad vissza! Idén a BAHART sétahajók 18 kikötőből indulnak a főszezonban. A romantikusabb utasok 10 kikötőből a Naplemente sétahajózás keretében csodálhatják meg a gyönyörű balatoni naplementét egy pohár pezsgő vagy üdítő mellett, hisz nincs annál szebb, mint látni a lebukó nap csillogását a tó vízén. Új programként kínáljuk utasainknak a borkóstolóval egybekötött sétahajózást: a hajójáratokat 5 különböző kikötőből indítjuk a Balaton körül. Minden bizonnyal népszeru lesz a programkínálatba hosszú évek után újra visszatérő félsziget kerülő sétahajózás is, Balatonfüredről indulva.

Varázshajó idén már 10 kikötőből – Több mint egy Hajókirándulás!

Minimax gyerekhajó idén már 3 kikötőből (Siófok, Balatonfüred, Badacsony) A Balatoni Hajózási Zrt. megújult saját gyerekhajó programja, új nevén a Varázshajó, 10 kikötőből fut ki a nyári szünetben a kicsik legnagyobb örömére. A hajóút során színes animációs gyerekműsor és lufihajtogatás várja a gyermekeket. Balatonfüreden különleges elem a főidényi varázshajóinkon a Playmobil játszósarok. Emellett a BAHART idén nyáron is várja a családokat a Minimax gyerekhajóval, mely Siófokról, Balatonfüredről és Badacsonyból indul. A másfél órás hajóprogram alatt játszóház, arcfestés és gyermek-zenekarok szórakoztatják a kicsiket és a nagyokat.

Krisecco bulihajó – heti 29 alkalommal a Balaton körül

Minden korosztálynak nagy élményt nyújt a Krisecco bulihajó, melynek fedélzetén a Balaton közepén bulizhatnak a vendégek kedvenc számaikra. Retro és mai slágerek gondoskodnak a jó hangulatról a főidényben hetente 29 alkalommal indított bulihajókon a Balaton körül.

MasterCard élményhajó – kulturális estek az új Siófok katamarán fedélzetén vasárnap esténként

Kellemes vasárnap esti programnak ígérkezik Siófokról a MasterCard élményhajó, melyen a BAHART stratégiai partnerének jóvoltából zenés – kulturális programmal várja a vendégeket, ahol többek között színész stand up, koncert, duma impro, duma swing műsorok kerülnek terítékre. Bankkártyás fizetés esetén a jegyárakból 50% kedvezményt biztosítanak a szervezők.

Rugalmas kompközlekedés – a nyári forgalmas időszakban folyamatosan járnak a kompok

A manapság minden hétvégén kialakuló balatoni dugók elkerülését segíti a BAHART sűrített komp-menetrendje, mellyel továbbra is könnyen és gyorsan elérhető az északi vagy a déli part. A vitorlázás szerelmeseit a Balaton legnagyobb vitorláskikötő láncához tartozó 11 BAHART vitorláskikötőben április 1. és november 30. között várják vitorláshely bérlőként, de akár túrázóként is.

Táj- és településgondozás a Balatonnál

Szakmai műhely, előremutató elképzelésekkel

Untitled 15A magyar tenger térségében a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedik az elhanyagolt ingatlanok száma: e tény komoly gondot, megoldandó problémát jelent mind az önkormányzatok, mind a tulajdonosok számára. Érthető tehát, hogy egyre sürgetőbb a használaton kívüli telkek, épületek életre keltése és felújítás utáni tartós használata. A térség kihasználatlan értékeire támaszkodnak azok a közösségi-kreatív együttműködést segítő programok, melyek egyszerre építenek a tartósan munkát keresőkre, vagy azon üres, alig használt ingatlanokra, melyek fenntartását már egyre kevésbé tudják vállalni az ingatlanok gazdái – köztük az idős, gyakran a Balatontól távol élő tulajdonosok. A helyi értékek megőrzése a magán- és az állami tulajdonosok számára egyaránt terhet ró, ezért a Balaton Fejlesztés Tanács térségfejlesztő célja a régióban az ingatlanhasznosítás dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet- és munkakörnyezet. A fejlesztések alapgondolata: a Balaton régiót olyan hellyé kell alakítani, ahol jó élni, jó pihenni, nyaralni, jó vállalkozni és dolgozni. Az elképzelések harmonizálására június végén Balatoni táj- és településgondozás címmel szakmai műhely-megbeszélést szervezett a Balatoni Integrációs Kft. A fórum ifj. Horváth János állami főépítész előadásával kezdődött. A Somogy Megyei Kormányhivatal munkatársa hangsúlyozta: az építkezések területén is érvényes a haszonszerzés, a jelentős profit elérésének érdekében a beruházók ugyanis nagy nyomást gyakorolnak partnereikre vagy az engedélyező hatóságokra. Ezért különösen fontos az állami és önkormányzati szerepvállalás – főként rajtuk múlik, miként alakul az érintett területeken az épített és a természetes környezet aránya, minősége. A szakember szerint felértékelődik a „helyben való gondolkodás”, s egyben tükröződik az is, hogy a döntéshozók milyen időtávban gondolkodnak. Álláspontja szerint az 1998 óta bevezetett jogszabályok zömmel rövid távú érdekeket szolgálnak. A kedvezőtlen tendenciákat felerősítik a gyors jogszabályi változások, s napjainkra már az is egyértelművé vált: újra kellene gondolni a Balaton régió határait. A táj- és épített környezet kérdéseit elemezte Selyem Anikó építészeti és természetvédelmi szakreferens, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is, aki szép példákkal, csodálatos fotókkal igazolta: felelősséggel gondolkodva és cselekedve megmenthetjük évszázados értékeinket, környezetünket. Természetesen gondot jelent, hogy – főként az északi parton – a települések felkúsztak a szőlőhegyekre, a légvezetékek pedig elcsúfítják a településképet. Szigliget példája azonban azt jelzi: a tradíciók orzése érzelmileg is gazdagabbá teszi az ott élőket. A táj- és településgondozás – új szemlélet, új szakértők szükségessége címmel tartotta meg előadását Illyés Zsuzsanna, a Szent István Egyetem dékánhelyettese. Álláspontja szerint napjainkban már nincs táj-tudat, holott a XX. század közepéig még büszkék voltunk származási helyünkre. A külterületek állapotán pedig egyértelműen tükröződik, hogy szinte egyetlen településnél sincs egységes gazda. A szembetűnő problémák megoldására alkalmas szakemberek képzését vállalta el az egyetem, emellett pedig évente 40-50 településsel kötnek megállapodást nyári gyakorlatra: ezeken az egyedi tájértékek és a vonzerő felmérése a diákok programja. Álláspontja szerint áttörés esetén szemléletváltás következhet be e téren is, s talán még nem reménytelen kísérlet a táj és az ember kapcsolatának harmonizálása. A 2015-2016-ban lezajlott balatoni ingatlanok vizsgálatának eredményeit összegezte előadásában Bardóczy Árpád szakértő. Ismertette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Balatoni Integrációs Kft. közötti megállapodás alapján felmérték az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó ingatlanok hasznosítási lehetőségeit. A vagyontörvény értelmében az ingatlanok méltó és legkedvezőbb hasznosításának érdekében tájékozódtak a balatoni települések fél évtizedre tervezett fejlesztéseiről. Az elképzelések ismeretében kiemelten kezelték azokat az ingatlanokat, melyeknek tulajdonosa, joggyakorlója a vagyonkezelő zrt., s amely az önkormányzatok igényeit, megvalósíthatósági lehetőségeit figyelembe véve változtathat a használati jogviszonyon. Bardóczy Árpád elmondta: százötven olyan ingatlan van a régióban, amely szóba jöhet, azaz százötven érdemi javaslat egyeztethető össze az állami, nemzeti vagyonnal foglalkozó törvénnyel, a települések fejlesztési szándékaival. Hangsúlyozta: a kapcsolatfelvétel nem minden esetben volt eredményes. A használati céltól és a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megállapodástól függően vagyonkezelésbe vétel, használati megállapodás, bérleti szerződés egyaránt elképzelhető. A szakember jelezte: nem vizsgálták azokat az ingatlanokat, melyeket ingyenes önkormányzati használatba kívánnak adni. Thury Mónika tanácsadó, az ICG Ex Ante munkatársa ugyancsak az elhanyagolt ingatlanok hasznosításának témáját boncolgatta. Felmérésük szerint is egyre több a használaton kívüli ingatlan a Balaton térségében, s szinte évről évre romlik az állaguk – e tényben közrejátszik a fiatalok elvándorlása. Véleménye szerint a foglalkoztatás bővítését is segítené az ingatlanok rehabilitációja. Javaslata szerint célszerű lenne egy regionális vagyonhasznosítási szervezet létrehozása, s a hasznosítási területekre vonatkozó koncepció kidolgozása. A Balatoni Integrációs Kft. által szervezett partnerségi rendezvény egyik legszínesebb előadását a „Nagyapám háza” programot bemutató Krizsán András és Bihari Ádám építészek tartották – mindketten az élő hagyományok folytatása mellett tették le voksukat. Süli

Lilába öltözött Tihany

Turistaözön a levendulafesztiválon

Untitled 13

Kopek Annamária (BFNP), Tósoki Imre, Tihany polgármestere, V. Németh Zsolt államtitkár és felesége

Untitled 14

Látvány – és illatorgia Tihanyban

A levendulafesztivál ösztönzi a turizmust és a mezőgazdaságot, a természetvédelmet pedig az érdeklődés középpontjába helyezi – mondotta a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt a rendezvény megnyitóján. A programra kilométer hosszan kígyóztak az autósorok (köztük feltűnően sok felvidéki buszt is láthattunk), a félszigetre érve kisebb-nagyobb torlódások is kialakultak, melyet rutinosan kezeltek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai és segítőik. Az államtitkár és felesége is beálltak a szedők közé, s láthatóan élvezték az egyedülálló élményt. Az immáron hagyományos levendulafesztiválra lilába öltözött Tihany, bőségesen akadt fotózni- és néznivaló. A számos kísérőprogram, a kulináris kínálat és a vásári hangulat megerősítette: érdemes volt új színnel gazdagítani a félsziget életét. Elégedettségének adott hangot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán, aki a Belső- tó partján álló látogató központnál utalt arra, hogy Tihanyt 1952-ben elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté, s 1997-tol szerves része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Visszatekintésében arról is beszélt, hogy az 1990-es évektől a nemzeti park szakemberei a lakossággal összefogva újraélesztették a település egykoron „kenyéradó” Öreg-levendulását, melyet az elmúlt évben 15 ezer tővel tovább gyarapítottak. Az elhangzottakat azzal egészítette ki Tihany polgármestere, Tósoki Imre, hogy Magyarország elsőként telepített levendulása mára több ezer embert vonz, emellett kedvezően hat a helyi gazdaságra. A levendulatermesztés egészen a 1920–30-as évekre vezethető vissza, s fénykorában sok tihanyi élt a növény feldolgozásából. Érdekesség, hogy a mai szőlőültetvények jelentős részén is levendula illatozott. Most úgy tűnik, ismét jelentősebb területet hódíthat meg. Úgy tudjuk, helyi vállalkozás is újabb ültetvényben gondolkodik, de a nemzeti park is bővíteni fogja ültetvényeit. Tihany csatlakozott a Múzeumok éjszakája programhoz is, melynek keretein belül szerzetesi idegenvezetéssel a máskor egyébként nem látogatható XVIII. századi szerzetesi kriptát lehetett megtekinteni. A levendulafesztivál zenei kínálatába tartozott az apátságbeli barokk orgonamuzsika, sőt: sajátos apátsági ételeket és italokat lehetett kóstolni. Fellépett a Csopak Táncegyüttes, a Zabszalma Együttes és Szabó Balázs Bandája is, majd utcabál zárta az estet. Gondoltak a gyerekekre is, akik kézműves-foglalkozáson, hangszerismertetőn, vásári komédián, mesekuckóban tölthették idejüket. Hogy mennyire komolyan veszik a levendula- termesztést Tihanyban, álljon arra egy példa: öt-tíz éven belül meg kívánják négyszerezni a növény termőterületét. Magyarországon és külföldön elsősorban a kozmetikaipar tart igényt a „francia gyökerű” levendulára. A termesztés a 40-es évek elejére érte el csúcspontját a levendulaolaj-gyártással. A följegyzések szerint a termesztés technológiája és az elkészített olaj világszínvonalúnak számított, mi több: tőzsdei cikk lett belőle, exportálták a fél világba. A II. világháború után államosították a levendulást, de 1962-ben már leálltak a termesztéssel. Mint azt a Turista Magazin írja: „…nem a levendulatermesztés nehéz, hanem az, hogy ma még nincsenek meg a bejáratott értékesítési utak, ki kell építeni a rendszert. Ugyanakkor már megjelentek azok, akik látnak benne fantáziát, növekszik a magánkézben lévő ültetvények száma a Balaton-felvidéken, például Dörgicsén, Monoszlón, Vászolyon. Kettős hasznosításon érdemes gondolkodni: egyrészt magával a termékkel, másrészt a turisztikai résszel, ami legalább egy 2-3 hektáros területet igényel, lehetőleg jó megközelítéssel. A levendula egyébként semmiféle vegyszert nem igényel. Sőt, a környező terület értékéhez is hozzáad. Méhlegelőként szolgál, nemcsak a házi, de a vadméhek számára is, így segít a környező területek élóvilágának is. Ráadásul a levendula a talajjal szemben kifejezetten igénytelen növény. Olyan helyeken, ahol a hagyományos szántóföldi növényekkel a művelés már nem hoz nyereséget, ott jó alternatíva lehet gazdálkodási szempontból.” A fesztivál tanulságait levonva már most elkezdik a tihanyiak a következő évit szervezni, még színesebbé tenni. szöveg és kép: Zatkalik A.

Háromszázmilliárd forintról szól a kormányhatározat

Hír: Egy, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány visszavonta a balatoni kiemelt üdülőkörzet 300 milliárd forintos, 2020-ig történő fejlesztéséről szóló határozatát. Az alábbiakban Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség, és Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének reagálását közöljük.

Balassa Balázs: Meglepve olvastam a kormányhatározatot, mely alapján a kormány visszavonta a Balaton térségére címzett 300 milliárdos fejlesztési forrást. Ez azért is érthetetlen számomra, mivel a határozatban a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásával indokolta a döntést, míg a szóban forgó forrásnak csak 10 százaléka turisztikai jellegű. Nagyon remélem, hogy a kormányhatározat valójában nem forráselvonást eredményez majd, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozását követő pénzforrás átcsoportosításának következménye. Ezt a reményemet az is alátámasztja, hogy a 300 milliárd forint jelentős részére vonatkozóan már elindult a pályáztatás, illetve kiemelt projektek is nevesítve lettek. Bóka István: Ahogy én látom, ez a turisztikai intézkedéssorozatnak a része. Az összes uniós programot felül kell vizsgálni a programgazdáknak abban a tekintetben, hogy milyen módon lehet minél több turisztikai forrást a turizmus fejlesztésére fordítani. Gondolom, ebben a határozatban van a balatoni program is, mely ezt a célt szolgálja. A pályázatokat kiírták, az éves fejlesztési keretekben a kormány konkrét dolgokról döntött, tehát elméletileg a Balaton programba foglalt számos intézkedésnek a végrehajtása folyamatban van. Tehát nem az egyes intézkedéseket vonták vissza, csak a kormányhatározatot. Erről én néhány héttel ezelőtt értesültem, s bevallom, váratlanul ért. Gondolom, hogy a kormányhatározat értelmében a turizmusfejlesztési stratégiát el kell készíteni a Turisztikai Ügynökséggel egyeztetve. A balatoni határozat programpontjai – a felülvizsgálatot követően – ismételten a kormány elé fognak kerülni.”