Monthly Archives: augusztus 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 14

Anna-báli képeslapok

Szegedre került a 191. balatonfüredi Anna-bál aranyalmája, ugyanis a legszebbnek Kriveczky Villo középiskolást találta a zsűri. Az első udvarhölgy a szigetvári Gorosics Csenge, a második a helybéli Káplár Fanni lett.

Boór Bettina, Bóka István, Balog Zoltán, Kontrát Károly, Fördos Attila, Simon Attila, Ókovács Szilveszter, Bogányi Gergely

Boór Bettina, Bóka István, Balog Zoltán, Kontrát Károly, Fördős Attila, Simon Attila, Ókovács Szilveszter, Bogányi Gergely

A hagyományoknak megfelelően idén is a Vaszary-villától induló látványos bevonulással vette kezdetét a város legismertebb rendezvénye, az Anna-bál. Az Anna Grand Hotel termeiben és tágas előkertjében közel ötszázan szórakoztak másnap hajnalig. Az érkező hölgyek a Herendi Porcelánmanufaktúra egyedi, sorszámozott porcelánszívecskéjét kapták a nyakukba. A kagyló belsejét utánzó minta és szín hamar népszeru lett hölgyek és urak körében egyaránt. A leányok, asszonyok számára továbbra is a fehér nagyestélyi volt a sláger, de láthattunk nagyon finom árnyalatú kék, domináló vörös öltözéket is, illetve magyaros mintázatút is. Az urak többsége a hagyományos feketét választotta, de frakkot például csak a profi táncosokon láttunk. Élményszámba ment a fehér és a világosabb árnyalat is. Ékszerek tekintetében a visszafogottság, vagy éppen az „elég a gyönyörű porcelánszív!” filozófia uralkodott. Úgy tűnik, a nem mindennapi öltözet viselését többen gyakorolhatták, ami tükröződött a mozgásban, testtartásban. Nem úgy a lábbelik! Ma már egy bálon nem ritkaság, ha valaki lerúgja cipellőjét, mert az bizony szorít, nincs „betörve”. Így aztán Füreden is bevállalták páran, anélkül, hogy bárki is megszólta volna érte a „mezítlábast”. Ezután korhű öltözékben a Magyar Állami Operaház Balettkara Erkel Hunyadi palotásával – Rujsz Edit koreográfiájában, s a Mendelssohn Kamarazenekar kíséretében – adta meg a kedvet a tánchoz, immáron az Anna Grand Hotel (sajnálatos módon igen szakszerűtlenül megvilágított) előkertjében. A bál fővédnöke, Balog Zoltán miniszter (Emberi Erőforrások Minisztériuma) köszöntőjében így oldotta a várakozás hangulatát: „Elfogódott vagyok, bennem van az első bálozók izgalma…” Persze az igazi első bálozó a leánya volt, aki szerényen kísérgette édesapját. A miniszter szerint 1825-ben valami elkezdődött, amiből nem engedünk. Sok a hamvába holt kísérlet az elmúlt ezer évben, de a reformkori születésű Anna-bál erős maradt, akár az azt éltető Füred. A rendezvény díszvendége az ezeréves Vác volt, melynek polgármestere, Fördős Attila hangsúlyozta: a hagyományok erősítésével meghatározzuk jelenünket, építjük a jövőt. Nagyra értékelte azt a kulturális és turisztikai együttműködést, mellyel a két település egyaránt profitálhat. A vendéglátó város polgármestere, Bóka István szerint a reformkori hagyományokat a fiatalság, a lélek, a dinamizmus és a megújulás örökíti át a jelenbe. Ennek szép példája, hogy a 18. életévüket betöltő füredi leányok a bál vendégei lehetnek. Látható várakozás övezte a 2003-ban alapított Kiss Ernő-díj átadását, melyet – laudációjának felolvasása után – Eppel János, a Porsche Hungária ügyvezető igazgatója vehetett át Simon Attilától, a bálnál mindössze egy évvel fiatalabb főtámogató cég, a 190 éves Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatójától és Bóka Istvántól. Eppel János számos füredi kötődésére büszke: ha teheti, családjával a városban piheni ki mindennapi fáradalmait. A bál megnyitására az előző év bálszépe, Boór Bettina kért engedélyt a polgármestertől, aki a Huszka Jenő által 1958-ban komponált Anna-báli keringővel tette meg az első tánclépéseket, melyekhez fellépők és vendégek is hamarosan csatlakoztak. A számos kísérő program közül kiemelendő a Vácot képviselő világhíresség, Bogányi Gergely Kossuth- és Lisztdíjas zongoraművész játéka a XXI. század hangszerén, melynek tervezésében maga is aktívan közreműködött. A zongorát (és utánozhatatlanul tiszta hangját) már Amerikában is bemutatták, s csodájára járnak szerte a világban. Nem sokkal éjfél előtt szólíttatott színpadra az a 15 hölgy, akire a legtöbb szavazatot adták a bálozók. Közülük választotta ki a szakértő zsűri a legszebbeket. Így lett a 191. Anna-bál II. udvarhölgye a 18 éves balatonfüredi diák, Káplár Fanni; a szintén 18 éves, s idén érettségizett szigetvári Gorosics Csenge pedig az I. udvarhölgy. Megérdemelt tapsot, Erisz aranyalmáját, kék vállszalagot kapott a 17 esztendős szegedi középiskolás, Kriveczky Villo. Mindhárom hölgy egyedi herendi vázát és számos ajándékot vehetett át a fotósok kereszttüzében. (Itt kell visszatérni a tudósítás elején jelzett megvilágításra. A rögtönzött színpad ugyanis hátulról kapta a fényeket, s a pódiumra kiállók mindegyikén megjelent a fotósok, operatőrök árnyéka. Még a nagyobb teljesítményű vakuk is nehezen küzdöttek meg a helyzettel.) A 191. Anna-bált több olyan program is megelőzte, követte az Anna-fesztiválon, mely színesebbé, a nagyközönség számára is látványosabbá tette az események folyamát. Ilyen volt a Krúdy és Vörösmarty által is megírt szívhalászat, a prímásverseny, az „Operafüred” gála, a bál szépeinek másnapi sétakocsikázása és bemutatkozása a Kisfaludy Színpadon.

Báltörténet dióhéjban

Hagyományos bálhoz hagyományos öltözet és tánc dukál...

Hagyományos bálhoz hagyományos öltözet
és tánc dukál…

Sokan és szívesen hangoztatják, hogy a hazai bálok közül a füredi a „leg”, ami csak részigazság. Kétségtelen, hogy 191 éves múltjával tekintélyt parancsol, ám a kaposvári Dorottya-bál hagyományai messzebbre visznek az időben. Az 1798-as vármegyei nagygyűlésen (melyen a legnagyobb magyar, Széchenyi István apját, Széchényi Ferenc somogyi főispánt ekkor iktatták be méltóságába) ott volt Csokonai Vitéz Mihály is, akinek tollából vált ismertté a Dorottya, vagyis A dámák diadalma a Fársángon című vígeposz. Emellett Bécsben, Pozsonyban, Pesten és Budán, valamint a vidéki nagyvárosokban is rendeztek ilyen-olyan bálokat, melyek az esetek többségében helyi kötődésűek voltak, s maradtak fenn évtizedekig. Változtak helyszínek, időpontok is. A klasszikus báli szezon ugyan nem nyárra esik, s a történelmi-vallási gyökerek is lassan homályba vesznek, a füredi csak megtartja egyedi időpontját: az Anna-naphoz legközelebb eső szombatot. Sajnos, a folyamatosság nagyon sokszor (így az Anna-bálé is) megszakadt. A háborúk, a kedvezőtlen politikai vagy éppen gazdasági körülmények háttérbe szorították a mulatságokat. Ennél fogva a sorszámozások sem pontosak, hiszen a kimaradó éveket is lajstromba

Keringő a bál nyitótánca

Keringő a bál nyitótánca

vette az utókor. A II. világháború után 1954-ig kellett várni a folytatásra, majd pár év kihagyással 1957-ben folytatódott a bálok sorozata. A helyszín is többször változott (a Horváth- ház ma elegáns lakóépület, „apartman ház”), de a legtöbbször az egykori Kúrszalon, a mostani Anna Grand Hotel elegáns termei biztosítottak lehetőséget a vigalomnak. A füredi Anna-bálok története meglehetősen jó publicitást kapott: könyv, füzetecskék, kiadványok dolgozzák fel a történéseket. Egyet azonban nem lehet a fürediektől elvenni: ez pedig a reformkori szerep. Bár a szépség, a fiatalság, a szerelem mindig is meghatározó volt, de a településnek a kor politikáját formáló szerepe elvitathatatlan. Számos legenda teszi színessé a bálok történetét, de vannak hiteles adatok is. Egy jómódú füredi polgár, bizonyos Szentgyörgyi Horváth Fülöp János – az akkori szokásnak

Bálozók bevonulása

Bálozók bevonulása

megfelelően – leánya, Anna-Krisztina 18. születésnapjára bált rendezett a ma is álló, copf-stílusú házában. Itt eshetett szerelembe egy daliás katonatiszttel, ittebei Kiss Ernő huszárkapitánnyal, akit a történelem a tizenhárom aradi vértanú egyikeként ismer. Tényadat az is, hogy a szerelemből házasság lett, s a tragikus végű szabadságharc után Anna- Krisztina – kockára téve puszta létét is – mindent megtett férje (az akkor már altábornagy) emlékének méltó őrzéséért. Egy azonban egészen bizonyos: a Balaton-parti városban olyan erős a hagyományőrző szellemiség, hogy a közelgő kétszázadik után az ötszázadik Anna- bál szervezése fölött is biztosak lehetünk… szöveg és képek: Zatkalik

Bemutatjuk a badacsonytomaji polgárőr egyesületet

Untitled 9Az egyesület működése és szervezeti élete a hatályos törvényi előírások, az OPSZ és a VeMPSZ Alapszabálya, szabályzatai, határozatai, ajánlásai, és a saját alapszabálya, szabályzatai alapján valósul meg. Az egyesület együttműködik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségével, Badacsonytomaj Város Önkormányzatával és civil szervezeteivel. Részt vesz a helyi polgári védelmi szervezet logisztikai feladatainak ellátásában, továbbá érettségiző fiatalokat fogad az ötven órányi önkéntes közösségi munka teljesítésére. A PEB létszáma: 19 fő rendes tag, 2 fő ifjú polgárőr, és 13 pártoló tag. 2015-ben 5.257 óra polgárőr szolgálatot teljesített, melyből 1.368 órát a rendőrséggel együtt adott. A 2016. év I félévi adatai időarányosan hasonlóak. Lehetőségei szerint felvállalja a helyi folyamatos rendőr-polgárőr szolgálat ellátását, a bűnügyileg fertőzött helyeken a „posztos” polgárőr szolgálat működtetését. Az együttműködés példaértékű. Az egyesület ott van az önkormányzati, civil szervezeti, egyházi, magán, továbbá a várost érintő országos és balatoni rendezvények biztosításában. Részt vesz a szakmai és önkormányzati rendezvényeken, a helyi közélet aktív szereplőjeként véleményez és javaslatokat ad. Természetvédelmi feladatokat is végez. Odafigyel a fiatalok, idősek és a rászorulók életvitelének segítésére. Tevékenysége ismert és elismert, támogatott a szakmai szervezetek, a rendőrség, az önkormányzat, és a lakosság részéről egyaránt. A 2015. évi VeMPSZ napon „AZ ÉV POLGÁRŐR EGYESÜLETE” lett, az OPSZ napon pedig „POLGÁRŐR VÁROS” kitüntető címet kapott. Mórocz István elnök

Rekreáció alatt is egészségesen

Egészségnapot szerveztek Balatonakarattyán

Untitled 8A rekkenő hőség ellenére sokan ellátogattak a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ Egészség Centrumába, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat által szervezett véradáson részt vegyenek. Az alakulat egészségnapján emellett szűrésekkel és előadásokkal várták az érdeklődőket. Ma már mindenfelé az egészséges táplálkozásról és életmódról, a megelőzésről, az erre való odafigyelésről hallhat az ember, akár újságot forgat, akár televízióból vagy világhálón tájékozódik. Sok betegség megelőzhető az egészséges életmóddal, és erre bizony nyaraláskor, akár a Balaton-parton sem árt odafigyelni. Az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ ezért egészségnapot szervezett az igényjogosult vendégeknek, melynek keretében tanácsadással és egészségmegőrző programokkal készültek. Az Egészség Centrum épületében az Országos Vérellátó Szolgálat szervezett véradást, melyen a hőség ellenére szép számmal jelentek meg a vendégek és az alakulat katonái, közalkalmazottai. Az MH Egészségügyi Központ munkatársai a strandon felállított sátorban várták az érdeklődőket különböző szűrésekkel és tanácsadással. Az egészségnap keretében Németh Sándorné gyógynövény szakember tartott előadást a gyógynövények hasznáról és szerepéről, emellett gyógyteákat és egészséges életeket is kóstolhattak a vendégek. Szendi Péter

Ovi focipályát adtak át Alsóörsön

Untitled 7Ünnepélyesen felavatták a közelmúltban az alsóörsi Napraforgó Óvoda kertjében az új focipályát. A rendezvényen jelen volt Molnár Andrea, az Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kontrát Károly országgyűlési képviselő, Csik Ferenc, a Veszprém Megyei Labdarúgó Szövetség igazgatója és Hebling Zsolt polgármester. Valamennyien hangsúlyozták, hogy az Ovi-Foci program mennyire hasznos, fontos már ilyen korban elkezdeni az egészséges és sportos életre nevelést. A beruházás költsége 8 millió forint volt, ennek 70 százalékát az úgynevezett TAO-s pénzből állták. A többfunkciós pályán nem csak focizni lehet, hanem kosárlabdázni, röplabdázni, teniszezni, kézilabdázni, tollaslabdázni és lábteniszezni is. A gyerekek rögtön birtokukba vették az európai normáknak megfelelő létesítményt, miközben Kontrát Károly országgyűlési képviselő is kipróbálta a világ legnépszerűbb sportágát. Szendi Péter