Monthly Archives: október 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 41

Továbbra is kedvezményezett a magyar tenger

Emelkednek a balatoni támogatások

Untitled 40

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A Balaton Fejlesztési Tanács – Bóka István elnökletével – hét témakört tárgyalt meg októberi, Balatonfüreden megtartott ülésén. A Balaton Kiemelt Térség monitoring aktualizálásáról szóló előterjesztés megvitatását – a még hiányzó információkra várva – decemberre elnapolták. A tanács tájékoztatást kapott a fejlesztési támogatásokról szóló kormányhatározat korábbi teljesítéséről, valamint annak visszavonását követő történésekről, döntésekről, koncepciókról. Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője elmondta, hogy az átdolgozás tervezeti szinten megtörtént, az államigazgatásban első olvasatú körözése is lezajlott, kezdődik a hivatalos szakmaközi egyeztetése. Az eredeti határozatban szerepelt 280 milliárd forint mintegy 20 százalékkal növekedett, s szintén nőtt a benne 20 milliárddal szereplő hazai forrás. Az eredeti hangsúlyok még nagyobb nyomatékot kapnak – ez a környezetvédelem és a közlekedés fejlesztés terén jól látható, a többlet viszont részben a humán források rovására jelenik meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről 900 feletti projektre szóló pályázatot nyújtottak be, mintegy 290 milliárd forint igénnyel. Az összeg fele közlekedési célú fejlesztésre lett megjelölve. Az üdülőkörzet száznyolcvan települése közül százhúszról érkezett pályázat, s eddig ötvenegymilliárd forint már ki lett fizetve. A balatoni térséget érintő vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztésekről, műszaki megoldásokról szólva az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében Somlyódi Balázs főigazgató elmondta, hogy 270 milliárd forintról szóló beruházásról van megkötött szerződés. Az előterjesztés fontos részeként kiemelt helyen szerepelt a Sió csatorna fejlesztése, s ennek kapcsolódása a Tolna megyei Sióprojekthez. – A Sió-csatorna a Közép-Dunántúl vízrendszerének gerincét jelenti, mindamellett turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű a Balaton vízszint-szabályozásának tekintetében. A csatorna a siófoki leeresztő műtárggyal a Balaton többlet vizei levezetésének egyetlen lehetőségét biztosítja jelenleg korlátozott műszaki kapacitással. A Balaton vízszinttartásának az üzemeltetési engedélyben meg fogalmazott követelményeit az elmúlt évek szélsőséges időjárási helyzete miatt kevésbé lehet teljesíteni. Aszályos időszakban a minimális vízszintek alatti, nedves időszakban a maximális vízszintek feletti vízállások fordultak elő. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának megváltozása a tóban történő többlet víztározás lehetőségének megteremtését igénylik. Ennek eszköze lehet a szabályozási sáv maximumának emelése, ami az eddigieknél szélesebb tartományban történő vízkészlet-gazdálkodást jelent. A stabil vízhasználatokat támogató állapot elérése érdekében szükséges a vízszint-szabályozás felülvizsgálata a teljes vízgyűjtő területen történt beavatkozások és a globális éghajlatváltozás hatásának figyelembevételével, a mederben való többlettározás lehetőségének megteremtése, az árvízi biztonság növelése. E cél érdekében alapvetően szükséges a vízkivételi műtárgyak átépítése, a Balaton vízlevezető rendszerének felújítása és a kapacitás bővítése. A szélesebb tartományban történő szabályozás megoldása a felső szabályozási érték megnövelése, ami egyben jelentős tartalékot is képez a vízkészletben, csökkentve ezzel az alsó szabályozási érték alatti vízállások valószínűségét. A korábban alkalmazott +110 cm-es maximális vízállás +120 cm-re történő megemelése 60 millió köbméter plusz víztömeget jelent, ami elegendő tartalékot képezhet a nyári alacsony vizes időszakra. A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése érdekében szükséges a jelentősebb nagyműtárgyak átépítése, a Sió-csatorna teljes körű rekonstrukciója, és a továbbiakban a vízrendszer megfelelő és fenntartható működtetésének biztosítása. A nagyobb vízátbocsátást lehetővé tevő új műtárgyak megépítésével párhuzamosan gondoskodni kell a Sió-csatorna vízszállító kapacitásának növeléséről is a többletként megjelenő vízhozam biztonságos levezethetőségének érdekében. A projekt támogatási szerződésének aláírására 2016. június 7-én került sor. A KEHOP-1.3.0-15-2015-00007 projekt célkitűzése a környezeti, gazdasági és szociális téren, hosszú távon biztosítandó, fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, a környezeti értékek védelme, a környezetbiztonság növelése a vízrendszeren, – víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése, a Balaton vízszint-szabályozás műszaki feltételeinek megteremtése, – a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése, – a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeinek javítása, – a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelése. A projekt keretében komplex előkészítés történik, amelynek során még változhat a műszaki tartalom – előzetesen a következő elemek megvalósulását tartjuk fontosnak: elbontásra kerül és újjáépül három nagyműtárgy: a siófoki vízszintszabályozó zsilip, a hajózsilip és a balatonkiliti duzzasztó. A közbeszerzési eljárások lefolytatására 2017 második felében kerül sor. A sikeres közbeszerzési eljárások lefolytatását követően, a szerződések megkötése után 2018-tól indul a projektberuházás fizikai megvalósítása. A kivitelezés befejezésével, 2020 második felében történik meg a projekt zárása, végelszámolása. A Dél-Nyugat Balaton árvízvédelmi biztonsága érdekében vízkárelhárítási célú tározó működik: a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer, melynek fő funkciója a Balaton előtt az árhullámok rövidebb idejű visszatartása. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer a Marótvölgyi belvízöblözet – jelen KEHOP program keretében – tervezett kiépítésével lesz komplett, és biztosítja a kitűzött, komplex célok (vízminőségvédelem, környezet- és természetvédelem, valamint árvíz elleni védelem) elérését, megvalósulását. A Balaton átlagvízszintjének tartásával kapcsolatosan a vízügyi ágazat igyekszik meg felelni – korlátozott műszaki feltételek mellett is – a változó társadalmi igényeknek. Azt pedig tudomásul kell venni a területen élőknek és a Balatonhoz látogatóknak is, hogy a vízszintekre mindenütt hatással van az éghajlat, értve ez alatt az alacsony vízállást és az „árvizeket” is. A megfelelő vízszint tartásához a Sió vízleeresztő rendszerének a teljes körű rekonstrukciója is szükséges. A tervezett projektnek meg felelően a műtárgyak áteresztő és a csatorna levezető képességét javítani kell, mert a Balaton víztömegéhez viszonyítva a jelenleg kiöntés nélkül elvezethető vízhozam kevés ahhoz, hogy a rendelkezésre álló időtartam alatt a vízszintre megfelelő hatást gyakoroljon. A Balaton átlag vízállásának 120 cm ±5 % maximális szinten való tartásának kísérleti, 2 éves próbaüzem alkalmazására a Balaton vízszint-szabályozásának vízjogi üzemeltetési engedély módosítását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2016. február 18-án kelt másodfokú döntésében helybenhagyta az I. fokú határozatot. A próbaüzem idejére előírásként került rögzítésre a folyamatos monitoring tevékenység ellátása, amit két igazgatóság közös munkával valósít meg. A kétéves próbaüzemet követően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló rendelet értelmében „előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD)” készül. A Balaton esetében, amennyiben tényleges vízkárelhárítási (belvízi és helyi vízkár) esemény valószínűsége fenn áll, úgy minden esetben megelőző intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy a vízügyi szakemberek, a polgármesterek és a lakosok is időben felkészülhessenek. A maximális szabályozási szint további emelésére azonban nincs lehetőség, ezért a Balaton medrében lévő, több mint kétmilliárd köbméter mennyiségű víztömeg további növeléséhez más irányú műszaki megoldások párhuzamos kialakítása is szükséges. A kedvezőtlen klímahatások ellensúlyozása, a vízkészletekkel történő tervezhető gazdálkodás megköveteli a lehetőség szerint legnagyobb arányú víz visszatartást a tómederben történő többlettározás lehetőségének kiterjesztésével. Fontos kiemelni, hogy a mederben történő többlettározás a kapcsolódó műtárgyfejlesztések eredményeként nem növeli a vízkárelhárítási kockázati tényezőket, nem eredményez árvízvédelmi veszélyt. A Balaton-part menti települések felszíni csapadékvíz elvezető rendszerei a korábbi +100 cm-es maximális üzemi szinthez igazodva kerültek kiépítésre. Befogadója közvetlenül, vagy közvetetten a Balaton, így a magas vízállás visszahat a csatornarendszerekre. A vízszint emelésével a gravitációs vízbevezetés lehetősége jelentősen lecsökken. Visszaduzzasztásokra, pangó víz jelenlétére lehet számítani az önkormányzati rendszerekben. Elmondható tehát, hogy a vízszint-szabályozási feltételek megteremtéséhez szükség van a mélyen fekvő, veszélyeztetett területek meghatározására, a területek feltöltése koncepciójának kidolgozására, a kiépült partvédőművek átalakítására, fejlesztésére is. A közlekedésfejlesztési aktualitásokról szóló előterjesztésben Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára megemlítette, hogy a programban az autópálya építés prioritással szerepel, ez azonban a Balatont nem érinti, az 1-2-3 számjegyű utak fejlesztése 500 milliárdból valósulhat meg, mely összegből 100 milliárdos vállalásra van még lehetőség. A program végrehajtásában másfél éves a késés. A vasúti közlekedést tekintve a Balaton északi partján a villamosítás megvalósítására Budapesttől Balatonfüredig tartó szakasz van előkészítve. Elhangzott: a MÁV – Volán balatoni közlekedési rendszerének kialakítását jó elképzelésnek tartja a szakma, de az csak országos rendszer részeként valósulhat meg. A közösségi közlekedés helyi fejlesztési igényei kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az elektromos autóbuszok üzemeltetési kérdéseit, s a kiterjesztés lehetőségeit. A Balaton és Kis- Balaton kerékpárút összekötés, fejlesztés kapcsán Fodor Márk kérdésére válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy annak finanszírozási ügyeiben a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes, anyagi forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) valamint regionális programok keretében áll rendelkezésre. A vízi közlekedés helyzetéről Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idei forgalmi adatok ismeretében már túlteljesítették az üzleti tervet. A személyhajózási üzletágban 11 százalékos forgalomnövekedést értek el. A révfogalomban a tavasszal járatbővítés történt. A vitorláskikötők forgalma is emelkedett a bázishoz képest, de ebben tervszinten túlvállalás mutatkozik. A jövő évi fejlesztések érintenek kikötő felújítást, flotta korszerűsítést új hajók vásárlásával is, gyorshajó állomány bővítést, továbbá napirenden szerepel az ipari kikötői rekonstrukció. A vezérigazgató hozzátette: a balatoni hajózás idén a 170. szezonját zárja. Arra utalt, hogy a fejlesztésekkel a BAHART történelmi megújulás előtt áll, ami része annak, hogy a balatoni turizmus is még kedvezőbb, új irányba forduljon. A Balaton világörökség várományosi helyszínné válásának aktualitásairól szóló témakörben Kálóczi Kálmán, alapítványi kuratóriumi elnök támogató javaslatával egyetértve a BFT testülete kiegészítette a határozati javaslatot azzal, hogy a Nemzeti Földalaphoz tartozó területek bevonására szólóan is tárgyalások kezdődhessenek. A BFT fejlesztési forrásfelhasználásáról, nemzetközi projektekben való részvételről szóló előterjesztéseket vita nélkül fogadta el a testület. Horányi Árpád

Eredményesen zárta a Balatoni Hajózási Zrt. a jubileumi hajózási szezont

Untitled 39

Veigl Gábor, Kollár József és Dónucz László

A Balatoni Hajózási Zrt. 2016. október 4-én sajtótájékoztató keretében értékelte idei működését. A már rendelkezésre álló forgalmi adatok alapján eredményes évet tudhat maga mögött a BAHART, az utasszámok – számos tényező együttes hatására – jelentősen emelkedtek a tavalyi évhez képest. A kompon például 14 éves rekord dőlt meg utas-számban, a személy- és programhajók tekintetében pedig a 2009-es adatokat közelíti a társaság ebben az évben. A vállalat stratégiában foglalt fejlesztése, modernizálása a terveknek megfelelően alakul, Kollár József vezérigazgató szavaival élve: „A hajó irányba fordult!” A Balatoni Hajózási Zrt. vezetése által készített ötéves stratégiát tavaly decemberben fogadták el a társaság tulajdonosi körét alkotó önkormányzatok. Az azóta eltelt háromnegyed évben a társaság fejlődését alapvetően három fő irány határozta meg: mérhető és stabil gazdasági eredményeket produkált, ügyfélközpontú fejlesztéseket hajtott végre, s megkezdődött a háttérbázis, az erőforrások fejlesztése – összességében elindult a BAHART modernizálása. A tájékoztatón Kollár József vezérigazgató a konkrét eredmények ismertetése előtt kiemelte annak fontosságát, hogy a társaság a stratégiai célok megvalósításán tudatos és következetes munkával dolgozik, amelynek révén a gazdasági eredmények mellett a szakmai partnerkapcsolatok és a társadalmi szerepvállalás terén is fontos sikereket ért el. Az egyébként öt évre szóló háromszázhatvannégy célfeladatból száznegyvennek kezdődött meg a végrehajtása, ezek közül száztizenhárom feladatot már sikeresen megvalósított a BAHART. Kollár József felvázolta a kiemelt fókuszterületeket jelentő jövőbeni fejlesztési elképzeléseket is. Örömtelinek tartotta, hogy a BAHART stratégiai elképzelései illeszkednek a Balaton régió ismert turisztikai, közlekedésfejlesztési elképzeléseihez, így a korábbi kormányhatározatban szereplő fejlesztési források biztosítására továbbra is komoly esélyt lát. Ennek révén lehet mód a közforgalmú kikötők, hajóállomások felújítására, a hajóflotta korszerűsítésére – ez történelmi esélyt jelenthet a BAHART komoly mértékű fejlesztésére. A fórumon az utasforgalmi adatokról, a vitorlás üzletág aktuális helyzetéről, valamint az értékesítés és marketing témakörben végrehajtott újításokról, akciókról Dónucz László értékesítési és forgalmi igazgató tartott tájékoztatót. Elmondta: a balatoni kompközlekedés tekintetében 14 éves rekord dől meg a 2016-os évben, hiszen utoljára 2002-ben fordult elő, hogy egymilliónál több utast szállítottak a kompok a Balaton két partja között. Idén már július végén köszönthette a cég a félmilliomodik utasát, majd alig két hónapon belül az egymilliomodikat is. 2016. szeptember 25-ig a BAHART több mint 1.051.000 utast és 370.000 járművet szállított Szántód és Tihany között, ez az előző év időarányos adataihoz képest 120.000-rel több utast, 44.000-rel több járművet és 8.000-rel több kerékpárt jelent. A forgalomnövekedés mintegy 13%-ot tesz ki. A személyhajózás tekintetében hasonló mértékű növekedésről számolt be az értékesítési igazgató: szeptember 25-ig a menetrendi, séta- és programhajók által szállított utasok száma meghaladta a 720.000-et, összességében mintegy 69.000 utassal növekedett az utasszám az előző év azonos időszakához képest. 2016-ban a teljes hajózási szezonban összesen 660.000 utast szállítottak a hajók és 700.000 fölötti utas-számot utoljára 2009-ban regisztrálhatott a BAHART. Jelentősen, 11%-kal emelkedett a menetrendi hajók utasforgalma, így a kihasználtsági adatok is javultak az útvonalak jelentős részében. A nem menetrendi hajók esetében (séta- és programhajók) is 8%-os utas-szám növekedésről számolhat be a BAHART. A Balatoni Hajózási Zrt. bízik abban, hogy az őszi, késő őszi idényben még további növekedést regisztrálhat majd, különös tekintettel a rendezvényhajózás, hajóbérlések vonatkozásában. A bemutatott eredmények elérése érdekében a társaság jelentős energiát fordított arra, hogy a BAHART ismertségét növelje, igyekezett hatékonyabban használni a kommunikációs és marketing eszközöket, fokozta a kikötőkben történő jelenlétet, megújította, egyszerűsítette a kiadványait, bővítette viszontértékesítő hálózatát. A főszezonban már naponta 5-6 ezer ember nézte naponta a társaság új honlapján a különböző hajózási lehetőségeket, egyre többen használták a WIFI szolgáltatást a kikötőkben és a hajókon. Több új, vagy megújított hajós program is népszeru lett az utasok körében. A menetrendben történt kisebb módosítások, kiigazítások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek közül talán a kompszolgáltatást kell kiemelni, hiszen azzal, hogy már március végén átállt a BAHART a 40 percenként történő járatindításra, már az előidényben jelentős forgalomnövekedést ért el. Pozitívan teljesített a cég vitorlás üzletága is. Az idei eredmények közül mindenképpen kiemelkedik, hogy májusban megnyílt a BAHART üzemeltetésében a Balaton legnagyobb vitorláskikötő láncának tizenegyedik tagja, az alsóörsi vitorláskikötő. Dónucz László a tájékoztató során elmondta, hogy gyakorlatilag már tavasszal sikerült mind az 51 új vitorlás helyet értékesíteni, így a vezetés arról is döntött, hogy a fejlesztés következő fázisát jelentő újabb száz helyet jövő áprilisig elkészíti. A társaságnál a 11 kikötőben bérelhető vitorlás helyek vonatkozásában a teljes kihasználtság 93,66%-os. A 2016-os év a rendezvények kapcsán is kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen 170 éves a balatoni hajózás és e kerek jubileum kapcsán számos ünnepi eseményt szervezett a társaság. Ezek közül is kiemelkedett júniusban a Nemzeti Regatta, Magyarország Településeinek Vitorlás Fesztiválja, melynek keretében harminc település csapata érkezett Siófokra. A 2016. évi ünneplésre további okot adott a Kelén és Helka hajók 125. születésnapja is, és a jubileumi évet az I. Balatoni Hajós Fesztivállal zárta a BAHART szeptember közepén. A tájékoztatón Veigl Gábor gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettes a lezárult és folyamatban lévő beruházásokról, valamint a legfontosabb gazdasági eredményekről adott számot. A már említett alsóörsi vitorláskikötő fejlesztés mellett kisebb mértékű beruházás zajlott a fonyódi vitorláskikötőben is, de a legnagyobb horderejű projekt a Siófok katamarán vízre bocsátása volt március 26-án, a hajózási szezonindítás napján. A kívül–belül teljes körűen felújított hajót egyaránt kedvelték az utasok a menetrendi járatokon, de programhajóként is. Az ősz folyamán pedig számos céges rendezvényhez biztosít ez a hajó különleges helyszínt. Jelenleg zajlik a „Nemzeti Regatta” nevű hajó felújítása, mely korábban a Beatrix nevet viselte. Ezt a hajót a társaság a 2017-es hajózási szezon kezdetekor bocsátja majd vízre. Jövő főidényre teljes mértékben megújul a Kossuth komp is, és már idén ősszel megkezdődnek a munkálatok Fonyódon, ahol jövő áprilisig elkészül a vitorláskikötő fejlesztés második üteme. A forgalmi adatoknak megfelelően kedvezően alakul a társaság árbevétele is, mindhárom fő üzletág – komp, személyhajózás, vitorlás kikötők -, valamint az egyéb főtevékenységek árbevétele meghaladta az év első 8 hónapjában a tavaly regisztrált adatokat. Az adózás előtti eredmény időarányosan a 2016. évi tervhez és a 2015. évi bázishoz képest is növekedést mutat. A sajtótájékoztató zárásaként elhangzott, hogy az őszi időjárás ellenére továbbra is lehet még hajózni a Balatonon. A stratégiának megfelelően számos Balaton-parti település rendezvényeihez, programjaihoz csatlakozik még az ősz folyamán a BAHART, és az időjárás függvényében az iskolai szünetre meglepetés Halloween programmal is készülnek.

Klímabarátok konferenciája Gyenesdiáson

Untitled 38– Magyarország vízügyi nagyhatalom, ám ahhoz, hogy ezt a pozíciónkat megtarthassuk, válaszokat kell adnunk az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra. A Klímabarát Települések Szövetségének Gyenesdiáson megtartott konferenciáján hangsúlyozta ezt Kovács Lajos, szövetségi elnök. A községházán több mint 100 résztvevővel, neves szakértőkkel lezajlott országos konferencia felvezető rendezvénye volt a novemberi budapesti Víz Világtalálkozónak. Az eseményen több jó gyakorlati példával számos helyi aktualitásról is szó esett. A házigazda község önkormányzata tavaly csatlakozott a szövetséghez. A hallgatóság Gál Lajos polgármester ismertetőjén keresztül betekintést nyerhetett a település zöld tevékenységébe, megismerhette helyi természetvédelmi értékeket. Mint elhangzott: Gyenesdiás olyan nagyközség, amely egykori hegyközségből, mondhatni Keszthely szőlőhegyéből alakult faluközösség, amely mára a Nyugat-Balaton egyik legkedveltebb üdülőfaluja. Az itt élők 110 éve a minőségi turizmus megteremtésén fáradoznak, élhető a lakókörnyezet, gazdag a civil élet és a közösségi kreativitás. – Helytörténeti értékeinkre is büszkék lehetünk, hiszen itt található Magyarország legöregebb boronapincéje – említette többek közt Gál Lajos. – Természeti értékeink kiemelkedők, a rendezvényeink is egyfajta hagyományt teremtettek a hely és a táj adta szellemiségben. Mindezeket több elismerés fémjelzi, így az Európa Tájdíj, a Biodiverzitás Govárosa Díj 4. helyezése, a TÖOSZ versenyén a „Vizek és vizes élőhelyek védelme” kategóriában elnyert első helyezés, a Falumegújítási díj. Említést tett a polgármester a települést is érintő környezetkárosító hatásokról: – Vidékünkről eltűnik a helyi termék, óriási a mesterséges élelmiszer és a szintetikus hulladék, az ember kiragadja magát a természetből és energiafaló közösségek alakulnak ki, településünk felett pusztul a fenyő, a tölgy, a bükk, ingadozik a Balaton vízállása, szélsőséges az időjárás, megjelentek a sebző növényfajok a parlagfűvel, a bálványfával – sorolta a községvezető. Feltette a kérdést, hogy jó-e a nagyon fejlett infrastruktúra, ha a térkő alatt pusztul a talaj és a csapadékvíz kivezetés is nehézségekbe ütközik. A konferencia klímatudatos szemléletéhez hozzájárult, hogy a vendégek helyi termelőktől származó termékeket fogyasztottak, így terítéken voltak a csapvízzel kevert különböző gyógynövény szörpök, termelői sajtok, hal- és más húsáruk, valamint a helyben készült friss péksütemények is. Gyenesdiás példa értékkel mutatott rá, hogy folytatja a megkezdetett zöld útját és bízik abban, hogy egyéni szinten valamennyi lakója támogatja ennek törekvéseiben.

Dübörögnek a nagygépek a Dél-Balatonon

Csendesebb lesz a déli-part, gyorsabban járnak a vonatok

Untitled 36

1100 méter hosszú, kétezer tonnás vasútépítő nagygép

Szeptember 25-én ismét megjelentek és munkába álltak a nyári hónapokban „pihenőidőre küldött” gépóriások a Dél-Balatonon. Október 8-áig vágányzár volt Szántód-Kőröshegy és Szemes között, ám bizonyára további településeknek is tűrniük kellett(kell) a hétvégeken és éjjelenként is dolgozó gépmonstrumok dübörgését. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleménye szerint az 1100 méter hosszú, 2000 tonnás alépítmény-javító géplánc az elkövetkező hónapokban több vasútszakaszon is fokozott zajterheléssel járó munkát végez. Amit remélhetőleg türelmesen viselnek majd a tó déli partján élők – elsősorban a jelenlegi, igen csak zajos vasútvonal közelében lakók, – mert bíznak benne: a pályarekonstrukció eredményeként lényegesen csendesebb lesz az otthonuk. A megújuló „déli vasút” kritikus szakaszain együttesen tizenöt helyen építenek zajárnyékoló falat, és harminckét szakaszon rezgéscsillapító sínággyal mérsékelik a zajterhelést. A Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz tizenhat állomásán a zamárdiéhoz hasonló, rendkívül mutatós és biztonságos magasperon épül, több helyütt, például Balatonlellén is a jelenlegit jóval hosszabbra bővítik. Mint ismert, 15 százalékos hazai és 85 százalékos uniós forrásból, együttesen 72,38 milliárd forintból újul meg a dél-balatoni és a hozzá csatlakozó kaposvár-fonyódi vasút. A közlekedési nagyberuházást az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. alkotta Déli part 2016 konzorcium végzi. A beruházás első szakaszának átadási határideje 2017 nyara, a Siófok és Balatonszentgyörgy közötti teljes szakasz építése előreláthatóan 2018 elejére fejeződik be. G.J.A.