Monthly Archives: november 2016

Címlap – Ajánló

Untitled 50

Zamárdi: csúcsokat döntve

Rekord összegű költségvetésből gazdálkodhatott 2016-ban Zamárdi önkormányzata. A másfél milliárdos bevételből különösen hangsúlyos a 123 millió forintot is meghaladó idegenforgalmi adó, amely ugyancsak csúcsot jelent a korábbi esztendőkhöz képest. Csákovics Gyula polgármester elmondta, hogy végleges adatok ugyan még nincsenek, az viszont már bizonyosnak tűnik, hogy a balatoni régióban a harmadik helyen, s országos szinten is a legjobbak között szerepel e téren a város. – Ebben az évben ötszázmillió forintot tudtunk saját forrásból beruházásokra fordítani. Befejeződött a főtér, azaz a városközpont felújítása, sor került a Templom tér rekonstrukciójára, s elkezdődött a parti sétány kialakítása is. Az eddigi gyakorlathoz híven idén is mintegy nyolcvanmillió forintot fordítottunk út– és járdaépítésre. Jövőre folytatjuk a belvárosi építkezést, ezen a rendkívül exponált területen már csak az őstermelői piac felújítása a tartozásunk. Elmondhatjuk, hogy Zamárdi 2016-ban is jó házigazda volt, a két nagy rendezvény – a Balaton Sound, és a Nagyon Balaton Strandfesztivál – közötti időpontban minden hétvégén rangos programokkal szórakoztattuk vendégeinket. Süli

Horgászkonferencia Füreden Terítéken a balatoni halak királya

Untitled 47Nemzetközi horgászturisztikai szempontból is komoly, eddig kevésbé kiaknázott lehetőséget jelent a Balaton; fejlesztése érdekében a balatoni halgazdálkodási társaság több mint háromszázmillió forint központi forrásban részesül – jelentette be Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az október végén rendezett III. Balatoni Horgász Konferencián. A balatonfüredi eseményen az államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a balatoni haltelepítésekhez szükséges alapanyagot a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. maga termelje meg. – Azon dolgozunk, hogy a két cégben meglévő értékek egy cégben összpontosuljanak, ami már kizárólag és kifejezetten a balatoni haltermelésre, a tóba telepítendő halmennyiség előállítására és horgászturisztikai fejlesztésekre koncentrál – mondta. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a balatoni halgazdálkodási társaságnak elkülönített több mint háromszázmillió forintot halgazdálkodási, élőhelyfejlesztési, horgászturisztikai beruházásokra, illetve a mögöttes tógazdasági fejlesztésekre kell fordítani. Jó döntésnek nevezte a nagyüzemi halászat leállítását a természetes vizeken, amelyet ismertetése szerint több felmérés, és a horgásztársadalom visszajelzései igazolnak. Beszélt arról is, hogy a Balatonon egyedi engedélyekkel ismét lehetővé kívánják tenni a rendezvényekhez kapcsolódó bemutató-halászatot – így például a tihanyi Garda fesztivál is megkaphatja ezt a kedvezményt. Álláspontja szerint a busával kapcsolatban szemléletleváltásra van szükség: nem a tóban lévő busák lehalászását kell szorgalmazni, hanem utánpótlásuk megszüntetését, hiszen a legújabb kutatások szerint a tóban lévő busa nem képes szaporodni. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója előadásának témájaként egy aktuális kérdést választott. A hogyan kerül a balatoni fogas az asztalra felvetés kapcsán – a nemzetközi kitekintésnek köszönhetően – képet kaptunk arról is, hogy a világ élővizeinek jelentős részén halászati tilalom, illetve kvótarendszer van érvényben. A magyar tengeren közel három éve érvényes a halászati tilalom, s ezzel együtt új halgazdálkodási koncepció lépett életbe. A prioritást ennek megfelelően a horgászat, a halőrzés és a tógazdasági termelés jelenti. Az ökológiai jellegű halászat azonban nem szűnik meg, hiszen a busa és az angolna változatlanul célpontban marad. A vezérigazgató elmondta: a társaság munkáját annak ellenére éri kritika, hogy tevékenységüket az érvényes jogszabályok maradéktalan betartásával végzik. Ez az érdekek ütközésére vezethető vissza, a forrás pedig a tóparti étterem-tulajdonosok körében található, akik a gasztronómiai kínálat bővítése érdekében szívesen szervíroznának asztalaikra balatoni fogast. Ebből az ízletes halból azonban napjainkban sincs a tóban az igénynek megfelelő mennyiség – a horgásznaplók tanúsága szerint évente mindössze ötven-hatvan tonna kerül a szákokba. A vendéglátósok egyébként korábban is csak minimális mennyiségben vásároltak a cégtől süllőt, holott éves szinten mintegy 60-80 tonnát dolgoztak fel konyháikban. A trend napjainkban sem változik: a balatoni rendezvényekre más forrásokból szerzik be a süllőt. Szári Zsolt reagált azon kezdeményezésre is, mely szerint legalizálni kellene a horgászok által kifogott kopoltyúsok eladását. Álláspontja szerint ezt számos egészségügyi akadály nehezíti, s vélhetőleg hozzájárulna az adott vízterület „kifosztásához” is. Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke e tárgykörhöz kapcsolódva elmondta: nem támogatják sem a tavi halak balatoni „úsztatását”, sem a kereskedelmi célú pecázást. A horgászok évtizedes gondjait tolmácsolva javasolta azt is, hogy egy következő, hasonló fórumon vitassák meg a balatoni horgászkikötők fejlesztésének lehetőségeit. A konferencián bejelentették, hogy a balatoni horgászati célú halgazdálkodás kutatásainak és fejlesztéseinek céljaira 1,492 milliárd forint támogatást nyert a Stratégiai K+F kiválósága elnevezésű programban az Új Széchenyi Terv keretében a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezette konzorcium, amelynek további tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Halászati Kutatóintézet és a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet. Ferincz Árpád, az egyetemi intézet kutatója előadásában kiemelte: a tó hasznosítása alapvetően változott meg az elmúlt évtizedekben. Napjainkban arra kell törekedni, hogy a tó eltartó képességének megfelelően nagyobb tömegekben és jó egészségben éljenek az őshonos halfajok. A horgászati célú hasznosítás erősítésének érdekében előtérbe kerül az ívóhelyek fejlesztése, a süllőfészkek számának növelése. A program keretében sor kerül a garda, a kosüllő, a sudár ponty genetikai vizsgálatára, s arra, miként lehet hasznosítani az invazív vándorkagyló fajokat haltakarmányozásra. A balatoni horgászok fórumán a részvénytársaság képviseletében Havranek Mihály a halőrzés tapasztalataitól, Nagy Gábor a műakadók vizsgálatáról és a horgászrend tervezett változásairól tájékoztatta a résztvevőket. A konferencia ars poetica-ja egyéb ként a hivatalos zárás után, folyosói beszélgetésen hangzott el: etikus magatartással, önmérséklettel védjük együtt a Balatont.

Balatoni Horgászatért életműdíj

Untitled 48

Szöllősi József, Szári Zsolt vezérigazgató és Borbáth Balázs

Szöllősi József és Borbáth Balázs kapta idén a Balatoni Horgászatért életműdíjat. A díjjal a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azoknak a munkáját ismeri el 2015 óta, akik sokat tettek a balatoni horgászat népszerűsítéséért, a horgászélet szervezéséért, a horgászifjúság oktatásáért. Az oklevelet és az azzal járó örökös balatoni horgászengedélyt a III. Balatoni Horgász Konferencián adta át a két horgásznak Szári Zsolt vezérigazgató. Szöllősi József, nyugdíjas matematika- fizika szakos tanár 1949 óta horgászik, 1961 óta a fonyódi horgászélet aktív szereplője. Előbb a Fonyódi Sporthorgász Egyesület ifjúsági felelőseként egyengette az ifjú horgászok útját, később az egyesület elnökeként és a megyei szövetségben is szerepet vállalva élte meg, hogy a tagság 400-450 fő közöttire duzzadt. Vezetőségi tagsága alatt készült el az első fonyódi horgásztanya 1964-ben, majd a jelenlegi helyén lévő második is. Tizenhét évig volt a MOHOSZ Somogy Megyei Intéző Bizottságának, majd a Horgászegyesületek Somogy Megyei Szövetségének elnökségi tagja. Borbáth Balázs halpreparátor és balatoni horgász, aki alig négyévesen fogta meg élete első halát a Dunán. Kilencéves korától már rendszeresen a Balatonnál horgászott, Alsóörsön előbb a pontyokra, majd később már a balinokra és a csukákra is komoly veszélyt jelentett. 1983 és 1997 között – már balatonfűzfői lakosként – a MOHOSZ balatoni bizottsága halőri állományának tagja volt. 1982 óta a balatonfűzfői horgászegyesület tagja, 1989-tol kezdve tag a tihanyi horgász egyesületben is. Zákonyi Botond a Balaton és vidéke című útikönyvben a Balaton egyik legjobb horgászaként említi. A halra, mint hátrányos helyzetű játszótársra, valamint asztalra kerülve, mint finom ételre egyaránt szeretettel tud gondolni, azaz tiszteli és védi a halakat amellett, hogy gasztronómiailag is profi n bánik velük. Süli Ferenc

Deák Ferencre emlékeztek

Untitled 49Koszorúzási ünnepséggel emlékezett a napokban Deák Ferencre Keszthelyen a Nők a Balatonért Egyesület zalai csoportja. Az idén 15 éves közösség a fennállásának jubileuma jegyében tiszteleg mindazok előtt, akiknek korábban már emléket állítottak. A civil szervezet képviseletében Vetőné Zeke Erzsébet csoportvezető elmondta, hogy a haza bölcsének reliefjét 2003-ban állíttatták, a róla elnevezett keszthelyi utcában. Idén, halálának 140. évfordulója alkalmából emlékeztek meg az alkotásnál a szoros zalai kötődésű történelmi személyiségről. Az eseményen Cséby Géza irodalomtörténész mondott beszédet Deák életrajzának felidézésével, keszthelyi gimnazista életétől kezdve. A politikusi karrierje mellett puritán magánéletéről szóló, hiteles vagy kevésbé hiteles anekdotákat idézett fel, melyek a valós politikai cselekedeteivel együtt példázzák a nép szívéhez való közel állását. Az emlékhelyen a nőközösségi és a városvezetői képviselet helyezett el koszorút. Horányi

Életmentő napok Almádiban

Untitled 46

Vastag Tamás és Jóos Adél szállodaigazgató

November első hétvégéjén életmentő napokat rendeztek Balatonalmádiban. A hasznos és látványos programok sorából a balesetmegelőzési előadások és bemutatók vonzották a legtöbb érdeklődőt. Az újraélesztés oktatás szakképzett dolgozók segítségével történt, a gyermekek pedig közelről is szemügyre vehették, beszállhattak a mentő-, tűzoltó- és rendőrautóba, valamint az Ábrahám lomac hajóra. A Vöröskereszt kamionjában pedig azok számára biztosítottak szakszerű hátteret, akik véradással kívántak segíteni a rászorulókon. Az esemény egyik csúcspontjaként a szervező Hunquest Hotel Bál Resort halljában Vastag Tamás énekes, színész defibrillátort adott át Joós Adél szállodaigazgatónak.