Monthly Archives: január 2017

Címlap – Ajánló

Rajt az uniós és hazai forrásokért

Választókerületük gyarapodásáért lobbiznak a balatoni képviselők

A következő néhány év óriási távlatokat nyit a magyar tenger partján élők számára: karácsonyt követően született meg az a kormányhatározat, mely szerint 2020-ig uniós és hazai forrásokból 365,4 milliárd forintot fordítanak balatoni fejlesztésekre. Az eredeti koncepciót újrahangolva fogalmazták meg azokat a terveket, melyek lehetővé teszik, hogy az egész régióra komplex fejlesztési program jöhessen létre. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy történelmi pillanat ez mind a Balaton és térsége, mind pedig az országot és tavat kedvelő magyar és külföldi emberek számára. A rajthoz már 2016-ban felsorakoztak a tóparti önkormányzatok, vállalkozások, egyesületek: az általuk benyújtott pályázatok, konkrét fejlesztési elképzelések megvalósulásához jelentős részben rendelkezésre állnak a pénzügyi források. Kandidálásuk sikeressége, eredményessége érdekében sokat segíthetnek a balatoni országgyűlési képviselők. Lapunk Manninger Jenőt, Móring József Attilát, Kontrát Károlyt és Witzmann Mihályt az elmúlt évi eredményekről, s az idei tervekről kérdezte.

Manninger Jenő
Zala megye, 2. sz vk.

Az elmúlt évben új beruházás indításához viszonylag kevés forrás állt rendelkezésre, ám a vállalkozások jelentős eszközvásárlásokkal igazolták: felkészültek a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusra, a gazdaság élénkülésére. A megkezdett infrastrukturális fejlesztések természetesen folytatódtak 2016-ban is: így került sor többek között a 71-es számú főút rekonstrukciójára Balatongyörök környezetében. Ugyancsak a 2016-os év fontos eseményei közé tartozik, hogy az adósságkonszolidációban nem érintett települések közül Hévíz és Gyenesdiás száztizenkétmillió, Vonyarcvashegy negyven-, míg Györök húszmillió forint állami támogatáshoz jutott. Ezeket az összegeket főként aszfaltozásra, a belterületi utak javítására, településük arculatának formálására fordították a képviselőtestületek. Idén azonos összegre számíthatnak a már említett önkormányzatok. Tavaly természetesen Keszthely is gazdagodott: a Festetics-kastély kiállításainak megújítására, valamint a pálmaház és az egykori Amazon szálló felújítására több mint kétmilliárd forintot, a park eredeti tervek szerinti rekonstrukciójára pedig további négyszázmillió forintot fordítottak. Ebben az évben már elérhetőék lesznek az uniós fejlesztési források, s abban bízom, hogy a Balaton nyugati medencéjének fejlesztésére fordítható összeg eléri a teljes „balatoni csomag” húsz-huszonöt százalékát. S hogy milyen beruházásokat kívánnak megvalósítani az érintettek e szűkebb régióban? A turisztikai piacon rendkívül kedvelt Hévíz és Keszthely a Zöld város programba kíván bekapcsolódni. Mint ismeretes, ez az intézkedés elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a kedvezményezett települések általános környezeti állapotát, a beruházások során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a lakóhely működését, továbbá hozzájárulnak a TOP gazdaságfejlesztési céljaihoz – ezzel pedig a települések lakosságának megtartásához. Mindkét város egy-egy milliárd forint értékű projektet kíván megvalósítani. A hévízi elképzelések között szerepel a busz-pályaudvar áthelyezése is – ez a beruházás ugyancsak egymilliárd forintba kerül, a kivitelezés pedig már ebben az évben megkezdődhet. A Festeticsek városában ugyancsak lesz ok az ünneplésre, hiszen végre átadásra kerül a felújított vasútállomás épülete. Ismeretes, hogy a balatoni bringakörút egyre népszerűbb a turisták körében, s lehetőséget biztosít arra, hogy a két keréken közlekedők számára is új tájakat, értékeket mutassunk be. E koncepció jegyében készült el az a kerékpárút projekt, melynek megvalósításával összeköthetjük a magyar tengert a Kis-Balatonnal. Választókörzetemben még számos más elképzeléshez, üzleti tervhez igényelnek pályázati forrást: többek között vitorláskikötők, horgásztanyák létesítése, borutak fejlesztése szerepel a vállalkozások, egyesületek, szövetségek listáján. A legnagyobb volumenű, s turisztikai szempontból stratégiai jelentőségűnek minősülő sármelléki repülőtér felújítására 7,6 milliárd forint fordítható, s már elkészült az M7-es autósztrádát Zalaegerszeggel összekötő új útszakasz terve is. A kivitelezés megkezdésére 2018-ban kerül sor.

Móring József Attila
Somogy megye, 3. sz. vk.

Az elmúlt év jelentős – a Balatonhoz kötődő – fejlesztései közül elsősorban az infrastrukturális jellegűeket szeretném kiemelni. A legnagyobb volumenű a déli vasút felújítása, amely nem csak a régió lakosai számára fontos – országos jelentőségű is egyben. Közútjaink egy része is megújult: egymilliárd forintos költséggel elkészült a Boglár – Lengyeltóti szakasz rekonstrukciója – a közlekedés biztonságát a csomópontban kialakított körforgalom garantálja. Hasonló megoldás született a 68-as út balatonszentgyörgyi csatlakozásánál is. A déli part legnyugatibb településénél maradva: a 7-es főút közel kettő, míg a 76-os 3,6 kilométer hosszan kapott új burkolatot. A Komplex Útfelújítási Programnak köszönhetően Somogy megyében a 2016 végére megvalósult főút felújítási összköltség mintegy 4,1 milliárd forintra tehető. Idén a hazai forrásból tervezett munkálatok becsült költsége 4,6 milliárd, míg a TOP keretében tervezett felújítások kiadási tétele 2,7 milliárd forint – ebben az évben tehát mintegy 7,3 milliárd forintot költhetünk a somogyi közutak minőségének javítására. Egyik parlamenti felszólalásomban azt is kezdeményeztem, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet az alacsony paraméterű, zsáktelepülés jelleget megszüntető feltáró utak kialakítására. Ezek turisztikai, valamint a munkahelyekre való eljutás segítése szempontjából is elengedhetetlenek. Ilyen lenne például a Cisztapuszta-Fonyód közötti, valamint a Somogyvár-Gamás- Kisbárapáti közötti utak megépítése. A magunk mögött hagyott esztendőben hatalmasat léptünk előre csatornázottság terén is: a Somogytúri szennyvíz elvezetési agglomeráció szennyvízgyűjtése és szennyvíztisztítása elnevezésű projekt keretében öt somogyi településen – Látrány, Visz, Somogytúr, Somogybabod és Gamás – valósultak meg fejlesztések. A program keretében elkészült a somogytúri szennyvíztelep automatizált, számítógép vezérlésű rendszere, mely akár fizikai beavatkozás nélkül is képes ellátni feladatát. A szennyvízprogram megvalósítása azért is fontos volt, mert csak csatornával ellátott területen adható ki építési engedély. Az itt élők a beruházástól gazdaságélénkítő hatást remélnek és munkahelyteremtő vállalkozások letelepedését várják. S ha előretekintünk, még optimistábbak lehetünk, hiszen a megyénknek tavaly juttatott negyvenhárommilliárd forint pályázati forrás számos településen aktivizálta az önkormányzatokat. Régóta dédelgetett terveik megvalósításának lehetőségét felismerve reális terveket fogalmaztak meg kandidálásuk során. Ipari parkot szeretnének létrehozni Marcaliban, Nagybajomban és Somogyjádon, Fonyódon a piaccsarnok felújítását favorizálják, a csisztai fürdő és környezetének modernizálásra négyszázmillió forintos igény érkezett, Keresztúr és Mesztegnyő között kerékpárutat kívánnak építeni. A turizmus dominanciája szinte valamennyi esetben tetten érhető, a szűkebb régió iránt megnövekedett érdeklődést pedig az is jelzi, hogy remélhetőleg hamarosan itt épül fel a Balaton első ötcsillagos szállodája. A giga projekteknél maradva: szó van egy európai léptékű, tizenhétmilliárd forintos költségvetésű kalandpark létrehozásáról is – a déli part magas minőségű infrastruktúrája mind a négy évszakban biztosítani tudja a gyors élérhetőséget. Regionális kisugárzása van a Kaposvár-Fonyód vasútvonal rekonstrukciójának is, hiszen a somogyi megyeszékhely lakosain túl a Balaton gyors és kényelmes megközelíthetőségét teszi lehetővé a baranyai, tolnai emberek számára is. S ha már a közlekedésről beszélünk, akkor szólni kell az elkerülő utak építésének fontosságáról is, hiszen éppen ez a beruházás adta meg a lehetőséget Marcalinak arra, hogy megvalósíthassa Zöld város programját. A projekt értéke több mint hétszázmillió forint, s a tervek szerint teljesen átalakul Marcali központja. Volumenében, idegenforgalmi hatásában ugyancsak jelentős a Fonyód és Badacsony közötti kompjárat létesítése. Ennek megvalósítása új típusú szolgáltatást jelent a hajózási cég részéről, hiszen egy-egy vízi közlekedési eszközön több tucat gépjárművet és több száz utast szállíthatnak egyidőben. A projekt megvalósulása nem csak a két város turizmusára, látogatóinak számára lenne jótékony hatással – a Fonyódot Csisztapusztával összekötő út megépítése a gyógyfürdő forgalmát is fellendítené. A pályázati lehetőségek természetesen módot nyújtanak arra is, hogy az önkormányzatok régóta vajúdó gondjaira gyógyírt – azaz forrást – találjanak. Így van ez három szomszédos település estében is: Fenyves, Balatonmáriafürdő és Keresztúr összességében egymilliárd forintból kívánja megoldani a csapadékvíz elvezetést.

Kontrát Károly
Veszprém megye, 2. számú vk.

2016-ban Magyarországon a gazdaság jól teljesített, a reformok működnek. A gazdaság növekedésével olyan források keletkeztek, amelyek segítségével az ország minden területére több pénz jutott. Veszprém megyében, a választókerületemben is több fejlesztés indult, illetve valósult meg. Ezek közül a legnagyobb a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának építése, amely jó ütemben halad – októberben a második ütem alapkő letételére is sor került. Emellett elkészült a főút Várpalotát átszelő szakaszának teljes felújítása is. Az elmúlt év áprilisában átadásra került a több mint 6 milliárd forintból megújult Hotel Füred: a beruházás eredményeként a Balaton egyik legszínvonalasabb szállodája jött létre, számos munkahelyet teremtve az itt élőknek. Ugyancsak Füredhez kapcsolódó hír: TAO-s támogatásból tornatermek építése kezdődött meg. Ősi település sportközpontja is elkészült a tavalyi évben. A kormány az adósságkonszolidációban nem részesült településeknek 22 milliárd forintos fejlesztési támogatást biztosított, amelyből a térség önkormányzatai is részesültek. Ezen felül 675 millió forintos központi segítséget kapott Szentkirályszabadja, s így megőrizhette működőkepésségét. Az új év az adócsökkentésről, a béremelésről és a családok fokozottabb támogatásáról szól, miközben minden eszközzel erősítenünk kell Magyarország és Európa biztonságát. Magyarország ma erősödik, és azt szeretnénk, hogy 2017-ben tovább erősödjön, és ezt minden magyar ember érezné is a saját életében. A legfontosabb élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfájának) 27-rol 5 százalékra csökkentésével például 35-40 ezer forinttal több maradhat egy kétgyermekes család zsebében. Emellett január 1-jétol harmincezer forintra no a kétgyermekes családok havi adókedvezménye. Fontos kiemelnünk, hogy a 2017-es év elejétől megvalósul a legnagyobb minimálbéremelés a rendszerváltás óta. Az alapbér 15 százalékos növelésével éves szinten több mint 130 ezer forinttal több marad a családoknál, valamint a szakmunkás-minimálbér 25 százalékos emelkedésével éves szinten csaknem 260 ezer forint többletforráshoz jutnak az emberek. Nemcsak az ország, de Veszprém megye is nagy lehetőségek előtt áll a 2017-es évben. A kormány döntésének köszönhetően a Balaton térség fejlesztésére 365,4 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordíthatunk a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban. Fontosnak tartom, hogy ezek a források a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra, ezáltal elősegítve nemzeti kincsünk, a Balaton további fejlesztését. Az idei évben döntő fázisába ér a 8-as főút Várpalotát elkerülő második ütemének kivitelezése, amelynek köszönhetően megszakítás nélkül gyorsforgalmi úton juthatunk el az M7-es autópályától Veszprémig, illetve Herendig. Mindenki nagy várakozással tekint a TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) pályázatokra. Remélem, hogy minél több pályázaton nyernek a Veszprém megyei települések, és a fejlesztéseknek köszönhetően tovább gyarapodik majd a térség. Külön öröm számomra, hogy a sportfejlesztésre kapott százmillió forintos forrásból megépülhet a tihanyi sportcsarnok, ezzel biztosítva megannyi fiatal és idős egészséges kikapcsolódását. Idén Magyarország rendezi a Vizes Világbajnokságot – ismeretes, hogy ezen az eseményen Budapest mellett Balatonfüred kapja a főszerepet. A nyílt vízi versenyszámoknak a Tagore sétány és környéke lesz a helyszíne, s az óriási nemzetközi érdeklődés miatt ez idő alatt a térség legmozgalmasabb időszakát élhetjük meg. A jó hírek közé tartozik még, hogy a kormány év végi döntésének értelmében Veszprém megyében huszonegy település közel 2,5 milliárd forint támogatásban részesült, külön figyelmet fordítva a kis lélekszámú községekre is.

Witzmann Mihály
Somogy megye 4. sz. vk.

A beruházások volumenét tekintve feltétlenül az élre kívánkozik a déli vasút rekonstrukciója – nem túlzás azt állítani, hogy az ország egyik legforgalmasabb közlekedési vonalának felújítására fél évszázadot várt a régió lakossága. Mint ismeretes, korábban már befejeződtek a Lepsény-Szántód közötti szakasz munkálatai: ez utóbbi településtől egészen Szentgyörgyig dolgoznak napjainkban is a szakemberek. Ugyancsak az elmúlt év fontos eseményei közé tartozik, hogy lezárult az a szennyvízprogram, amelynek sorsa ugyancsak kétséges volt 2010 előtt, s amelyet oly régóta vártak a Balatontól kissé távolabb eső somogyi települések lakói. A tizennyolcmilliárd forintot meghaladó beruházás során elkészült a siófoki új szennyvíztisztító telep, s ezzel nemcsak a Balaton nyári fővárosa, hanem Töreki, Zamárdi, Földvár, Endréd is teljes „lefedettséget” kapott. Az infrastrukturális fejlesztések természetesen folytatódnak, így Kereki, Pusztaszemes, Bálványos és Lulla polgárai is számíthatnak a szennyvízhálózat kiépítésére. Az infrastrukturális beruházásoknál maradva: 2016-ban több helyszínen dolgoztak az aszfaltozó gépek, a munkák összértéke pedig meghaladta az 1,2 milliárd forintot. Siófokon a 7-es és 65-ös főút kapott új burkolatot, de Balatonföldváron, Som környékén, Kilititől délre, valamint a Ságvár és Ádánd közötti útszakaszon is jelentős építkezések tanúi lehettünk. Szorgalmazom a munkálatok folytatását, elképzeléseim szerint két pályázat keretében megoldható az Ádánd belterületén lévő útszakasz rekonstrukciója, valamint ez utóbbi települést Balatonszabadival összekötő út átépítése. Harmadik fázisban a Szabadi és Siófok közötti szakasz újulhat meg. S ha már az idei feladatokról is szó eshet: 2017-ben a 365 milliárd forintot meghaladó balatoni fejlesztési forrásnak köszönhetően számos, nagy jelentőségű projekt indul. Az eddig beadott pályázati igények megközelítik a tizenötmilliárd forintot – reményeink szerint az idén induló programok 2018 végéig befejeződhetnek. Az elképzelések közül csak néhányat emelek ki: a Településfejlesztési Operatív Program tartalmazza a zöld Város projekt lehetőséget, s ezzel többek között Siófok, Földvár, Tab és Igal is élni kíván – a rendelkezésre álló összeg kétmilliárd forint. Több településen energetikai korszerűsítést kívánnak megvalósítani az önkormányzatok: számuk meghaladja az egy tucatot. Közlekedésfejlesztési projektre több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre, ebből kívánjuk megoldani a Siófok-Ságvár-Som kerékpárutat, s hasonló elképzeléseink vannak Szántódpuszta- Kőröshegy-Kereki vonatkozásában is. Ez utóbbi település várát félmilliárd forintból szeretnénk felújítani. Szántódpuszta jelentős kulturális, építészeti értéket képvisel, s rangjának megfelelő helyen szerepel az egységes „balatoni csomagban” is, ám az ott meghatározott tétel felett még egymilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az egykor oly látogatott idegenforgalmi centrumot továbbra is turisztikai attrakcióként tartsák számon a hazai és külföldi turisták. A tervek kavalkádja jelzi, hogy számos – ma még megoldatlan – probléma foglalkoztatja a képviselő-testületeket. Siófok, Ádánd, Siójut és Tab például a csapadékvíz elvezetését favorizálja: erre egymilliárd forint áll rendelkezésre. Több településen – így Siófokon is – ipari parkot, illetve iparterületet kívánnak létrehozni, kialakítani. Szinte a teljes választókörzetre jellemző, hogy az önkormányzatok pályáznak óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő felújításra, piacok és vásárcsarnokok építésére – néhányan pedig napelem park létrehozását célozták meg. S egy gondolat erejéig térjünk még vissza a közlekedéshez: az érintett vállalkozások, cégek pályázati forrásból kívánnak elektromos buszokat, hajókat, kerékpárokat vásárolni – a finanszírozást főként hazai források biztosítják. A közeljövő teendő között meg kell még említenem a balatoni bringa körút felújítását, az új nyomvonal kiépítését– a program hamarosan a Zamárdit Lellével összekötő beruházással indul. Megkezdődik a Sió csatorna medrének felújítása, a Balaton vízleeresztő zsilipjének átépítése is – rendkívül örömtelinek tartom, hogy a különböző projekteknek köszönhetően több mint tizenkétmilliárd forinttal gazdagodik a BAHART. Süli Ferenc

Itt hagyta a Balatont…

Az égi vizekre költözött életének 92. évében Kopár István, a Balaton „nagy öregje”.

Az általa megmentett Helkán 1996-ban

Szinte mindenki Pista bácsinak szólította, még hivatalos fórumokon is, ám december 28-a óta nem válaszol a kedveskedő megszólításokra. Egész életében a vízhez kötődött, s nem akadt olyan téma, melyhez ne tudott volna hozzászólni, tanácsot, ötletet adni. Együtt tudott élni a tájjal, látta és érezte a tó körül élők minden gondját, baját, örömét. Merész tervei mellett számos kivitelezhető is tárcájában volt, s szívesen osztotta meg azokat a sajtóval is. Kellemes egyénisége, határozott fellépése tette sokak barátjává. Kopár István – mint oly sokan – vitorlázó emberként szerette meg a Balatont még gyermekként, hiszen már édesapja is ízig-vérig „vízi ember” volt Keszthelyen. Sporttársai is tisztelettel emlékeztek rá, illetve versenyeire. Méltó vetélytársa volt Tolnay Kálmán Lászlónak, a vitorlássport kiemelkedő alakjának, olimpikonnak. Nevéhez köthető a MAHART SC vitorlás szakosztályának alapítása 1950-ben, számos verseny szervezése, ám mindezek tetejébe az az elszánt küzdelem, melyet a tó érdekében folytatott.

A Starjában 1958

Hittel vallotta, hogy a Balaton vízszabályozását csakis a Sió (a folyó) egész évben való hajózhatóvá tételével lehetséges megoldani. Véleménye szerint a tó „karbantartásának” egyik legfontosabb eleme a mederkotrás, a zagy elszállításának leggazdaságosabb útja-módja pedig a Sió. Kopár István jelentős szerepet vállalt a balatoni (klasszikus utasszállító) motoros hajók megújításában. Nagy kár, hogy nem őrzi tábla a Helka fedélzetén a nevét, ugyanis egyike volt azoknak, akik szorgalmazták, hogy a füredi partra „vetett” diszkóhajó újfent vízre kerülhessen. Pista bácsi Budapesten szerzett diplomát a közgazdasági egyetemen, majd 1950-ben került a Magyar Hajózási Rt.-hoz (MAHART). Műszerészként dolgozott egy évig a szerszámműhelyben, majd az üzemigazgatóság tervosztályán volt statisztikus, 1954-57 között tervelőadó. 1957-tol beruházási vezetőként megépítette az Újpesti Hajójavító Üzemet, korszerűsítette a tápéi és a haraszti hajójavítót. 1964-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Tervgazdasági

Az almádi mólón, a Kopár táblánál

Főosztályán dolgozott. 1965–69 között a MAHART Tervgazdasági Szakosztály vezetője lett. A szíve azonban a Balatonhoz fűzte: 1969–74 között már Siófokon a Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság vezetője. Ekkortájt épült négy új balatoni kikötő, a siófoki telep műhely épülete, útjai, vitorlás tárolója és a hajósszállás. A ranglétrán lépett feljebb, amikor 1974-ben a MAHART gazdasági vezérigazgató- helyettese lett újfent a fővárosban. Feladatkörét 1977-ig töltötte be, majd egészen 1982-ig a vállalat bécsi vezér-képviseletét vezette, később a csepeli kikötő kereskedelmi és forgalmi vezetője volt. 1983-ban a Kikötői Üzemigazgatóság megszüntetésekor korengedményes nyugdíjazására került sor, de mint nyugdíjas, különböző vegyes vállalatok átszervezésében vett részt. 1990 ismét a Balatoné Kopár István életében. Visszakerül ugyanis Siófokra a Balatoni Hajózási Kft. igazgatójaként, ahonnan 1996-ban vonult nyugállományba. Tevékenységét 1975-ben a „Siófokért” kitüntetéssel ismerték el, majd 1996-ban Siófok képviselő-testülete a balatoni hajózás érdekében kifejtett érdemeiért a Siófok Város Díszpolgára címet adományozta számára. Büszkén vehette át 1996-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, de talán – s ez nem is újságírói túlzás – a balatoni emberek őszinte kézfogása volt számára a legmeggyőzőbb elismerés. 2010-ben a Magyar Vitorlás Szövetség örökös tagjának választották Kopár Istvánt. Pista bácsi utódja, a „Földkerülő” ifj. Kopár István viszi tovább a vitorlázók jelképes stafétáját. Zatkalik (köszönet a kép- és forrásanyagért ifj. Kopár Istvánnak)

Kolbász Fesztivál 2017.

Gyarapodó halállomány, bővülő fogási lehetőségek

Új technológia, tudományos együttműködés a halszaporítás szolgálatában

December elején befejeződtek a balatoni haltelepítések, s ahogy ez korábban már megszokottá vált, a halászati jogokat gyakorló Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a hónap végére összegezte ezt a tevékenységét is. A tervekről – s az ezeket esetenként jelentősen meghaladó tényekről – Szári Zsolt vezérigazgató nyilatkozott lapunknak. – Az elmúlt évben összesen százhuszonhat fuvarral, több mint tízezer kilométert megtéve, harminchét helyszínen végeztük a balatoni haltelepítéseket. Ezekre a munkaprogramokra a már évek óta eredményesnek, hatékonynak bizonyuló módon hívtuk fel a horgászok figyelmét: az eseményt megelőző napon „haltelepítési előrejelzést” adtunk közre a honlapunkon, majd a pontos időpontot a „percről percre” tudósításunkból tudhatták meg az érdeklődők. Emellett az adott helyszínen illetékes horgászegyesület elnökét minden esetben telefonon értesítettük. A partneri kapcsolat tehát abban is tükröződött: egyetlen kopoltyús sem került úgy a magyar tengerbe, hogy ne lett volna jelen helyi horgász, aki a haltelepítés sikeres lezajlását aláírásával tanúsította a jegyzőkönyvön. Minden telepítési nap zárásaként honlapunkon fényképekkel ellátott „haltelepítési beszámolót” adtunk közre. A haltelepítéseinkről szóló összes hírünk és fotónk visszakereshető a „haltelepítési hírek” feliratra kattintva. A vezérigazgató elmondta: a legfontosabb horgászhalból, a pontyból 376 703 kg-ot telepítettek a tóba, melyek két- és háromnyaras korúak voltak. A cég éves kötelezettsége háromszáz tonna volt – így jelentősen túlteljesítették a halgazdálkodási tervükben szereplő vállalást. A pontytelepítéseket tavaly is huszonkét helyszínen osztották el. A telepítési helyszínek kijelölésekor meghatározó tényezőnek számított, hogy a szállítójármű számára elegendő hely és megfelelő altalaj álljon rendelkezésre. Az elosztásnál két fo szempontot helyeztek előtérbe: a költséghatékonyságot, s hogy a Balaton három medencéjébe közel azonos mennyiséget telepítsenek. S bár a takarékos gazdálkodás miatt a tógazdaságoktól távolabb eső északi parti helyszínekre kevesebb szállítmányt tudtak küldeni, ezt a horgászok kevésbé fogják érzékelni – a részvénytársaság haljelöléses vizsgálatai igazolják, hogy a halállomány eloszlását az élőhelyi adottságok befolyásolják, nem pedig a telepítési helyszínek. Így összesen a keleti medencébe – Zamárdi, Balatonszéplak, Siófok, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Alsóörs, Csopak, Balatonfüred, Tihany – 122 580 kg; a középső medencébe – Szántód-rév, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Fonyódliget, Balatonakali, Révfülöp – 92 316 kg; a nyugati medencébe – Badacsonytomaj, Vonyarcvashegy, Keszthely, Balatonberény, Fonyód – pedig 129 860 kg pontyot telepítettek. A nyugati medence tavaly kissé kevesebb pontyot kapott a középső medencéhez képest, ezért idén ezt igyekeztek kompenzálni. Az összes mennyiség egyébként még magában foglal háromszáz darab jelölt pontyot is. – Előnevelt csukából kétszázhatvanezret telepítettünk a Balatonba – ez tízezerrel több, mint az éves kötelezettségünk. A kis csukákat idén is oxigénnel felfújt zsákokban szállítottuk a Balaton partjára, ahol a helyi horgászok a csónakjaikból, valamint kollégáink a halőri motorcsónakokból engedték őket szabadon az északi és délnyugati part nádasainak közelében. Az előnevelteken túl kihelyeztünk százhetvenöt darab egynyaras csukát is – ezeket egyedi haljellel láttuk el. Süllőből is igyekeztünk terven felül telepíteni: összesen 7.191 kg egynyaras korút helyeztünk ki a Balatonba, ebből a fajból egyébként hatezer kilogramm az éves kötelezettségünk. A süllő telepítésénél is figyelembe vettük, hogy a három medencébe közel azonos arányban jusson: a keleti medencébe – Zamárdi, Siófok, Balatonkenese, Balatonfüred, Tihany – 2.196 kg-ot; a középső medencébe – Szántód- rév, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle -3.699 kg-ot; a nyugati medencébe – Badacsonytomaj, Szigliget, Keszthely, Fonyód – pedig 1.296 kg-ot telepítettünk. Ahol a terep lehetővé tette, hogy a halcsúszda végét egészen közel tegyük a vízhez, ott csúszdáztattuk a halakat, ahol ez nem volt megoldható, ott kosarakba szákolva végeztük a telepítést. A három fő halfajon kívül telepítettünk még ezer kilogramm compót – a tervezett mennyiség ötszörösét -, valamint hatvanezer előnevelt harcsát és kétezer egynyaras balint, utóbbival túlteljesítve az ezerötszáz darab „egyéb őshonos ragadozó” kategóriájú kötelezettségünket. A harcsa kapcsán fontos megjegyezni, hogy idén tértünk át az előnevelt méret telepítésére, melyeket a tradicionális harcsaívóhelynek számító déli befolyókon engedtünk szabadon. A balin szaporítása és nevelése – jelentősebb mennyiségben – tavaly sikerült először. Abban bízunk, hogy a technológia további tökéletesítésével ez a szám a jövőben tovább növelhető. A tavaly indult menyhal újrahonosítási programot idén is folytattuk ezer előnevelt és négyszáz egynyaras példánnyal. A menyhal telepítés a Szent István Egyetemmel való közös szakmai munkánk eredménye – ezt a projektet a Földművelésügyi Minisztérium anyagilag is támogatja. A haltelepítések természetesen 2017-es alapfeladataink között is kiemelkedő helyen szerepelnek – bízom abban, hogy tevékenységünk eredményességét a Balatonhoz látogató sporthorgászok is visszaigazolják majd. Süli Ferenc