Monthly Archives: február 2017

Címlap – Ajánló

Közel egymilliárd forintból épül a Kis-Balaton Látogatóközpont

Jelentős vonzerő növekedésre számítanak a nemzeti parknál

Több éves előkészítő munka után sikerrel szerepelt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi 2020 program keretében kiírt pályázaton. Az eredményes kandidálásnak köszönhetően közel egymilliárd forintot fordíthatnak a Kis-Balaton Látogatóközpont kialakítására és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztésére. A régió számára oly fontos beruházást február elején, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón

Manninger Jenő országgyűlési képviselő, V. Németh Zsolt államtitkár és Puskás Zoltán igazgató

jelentette be V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. Elmondta, hogy a korábbi uniós pénzügyi ciklusban tizenhat ökoturisztikai létesítményt korszerűsítettek és ötvenhárom új létesítményt avattak fel hazánkban. A most folyó fejlesztési időszakban folytatódnak a beruházások: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív

A látogatóközpont látványterve

Program keretében 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a legnagyobb forgalmú bemutatóhelyek modernizálására, korszerű eszközök vásárlására – s mint a fenékpusztai példa is mutatja – új látogatóközpontok kialakítására, építésére. Az államtitkár hangsúlyozta: ezekből a létesítményekből száműzik a tradicionális módszereket, mert napjaink ifjúsága már kevésbé fogékony a kifakult bundájú kitömött állatokra, a megsárgult papírokra – az interaktív lehetőségek teljes tárházát felvonultató kiállításoké, bemutatóhelyeké a jövő. A Kis-Balaton Látogatóközpont teljes mértékben megfelel ez utóbbi kritériumoknak. V. Németh Zsolt úgy fogalmazott: azért is fontos ez a beruházás, mert a Kis-Balaton a hazai természetvédelem bölcsőjének, a madarak gyülekezőhelyének számít, s melyhez – Fekete István regényeinek ismeretében – gyermekkorunk óta kötődünk. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője a projekt jelentőségét méltatva kiemelte: a Kis-Balatonnak különleges nimbusza van a régióban, s a közeljövőben kezdődő fejlesztésnek köszönhetően tovább no természetvédelmi és kulturális értéke. Mint mondta: az ökoturisztikai beruházás egyaránt fontos Keszthely térségének, Zala megyének és a Balaton- felvidéknek is. Jelentős előrelépésnek számít, ha a Kis-Balatont a legkorszerűbb eszközökkel lehet majd bemutatni, de a látogatóközpont a vízi- és kerékpársportnak, sőt Zalakaros és Hévíz közelségében a családi programoknak is új lehetőséget teremt. Évente általában öt-tízezer látogató keresi fel a Kis-Balatont, de a fejlesztésnek köszönhetően ez a szám harmincezerre is emelkedhet – indokolta a beruházás szükségességét, megalapozottságát Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Elmondta, hogy a tájba illeszkedő, a mai kor igényeit szem előtt tartó, több funkciós látogatóközpont kiinduló pontja lesz a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráknak, s ezek a terepi programok igazi élményt jelentenek majd a látogatóknak. A kiállítás, a mozi, a tanösvény és a kapcsolódó programok megvilágítják az élóvilág változatosságát és az ökológiai összefüggéseket. A kiszolgáló funkciók – étterem, bolt, játszótér – és a magas színvonalú szolgáltatások hozzájárulnak a vendégek kellemes közérzetének kialakításához. A látogatóközpont létrehozása mellett megújul a napjainkban is nagy érdeklődésre számot tartó Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten, közel az új létesítményhez. Az összesen kilencszázötvennyolcmillió forintos beruházáshoz 950 milliót nyert a nemzeti park: a tervek szerint már a közeli hónapokban megkezdődik a kivitelezés, s a számos környezettudatos megoldást tartalmazó objektumot jövő év végén, vagy 2019 tavaszán avatják fel. Süli Ferenc

Eldördült a startpisztoly

Új szervezet irányítja, koordinálja a tóparti fejlesztéseket

A Balaton Fejlesztési Tanács februári ülésén számos olyan bejelentés elhangzott, melyek érdemben és hosszú távon meghatározzák a régió jövőjét. Ismeretes, hogy a kormány decemberi határozatának értelmében 2020-ig uniós és a hazai forrásokból 365,4 milliárd forint fordítható a magyar tenger partján fejlesztésekre. Elmondható tehát, hogy a következő néhány év korszakos távlatokat nyit az itt élők számára. A testület ülésén elhangzott tájékoztatók az újrafogalmazott koncepció lényegét, a teendők komplexitását, a beruházásokat koordináló szervezeti forma feladatait sorakoztatták fel. A balatoni fejlesztésekhez kapcsolódó döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató- helyettese tájékoztatta a grémiumot. Elmondta, hogy a jelentős hazai pénzügyi keretnek köszönhetően a támogatott programokba új tételek is beemelhetők: így sor kerülhet strandok, kempingek korszerűsítésére, ám természetesen prioritást élvez a balatoni vízkészlet biztosítása. A környezetvédelmi elvárások miatt lehetőség nyílik elektromos buszok beszerzésére is. Mozsár István, a közelmúltban létrehozott Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a szervezet létrehozásának célját az operatív programok zökkenőmentes lebonyolításában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a hazai források elérhetetlenének nem lesznek adminisztratív korlátai – máris rendelkezésre áll egy részletesen kidolgozott, négy évre szóló pénzügyi terv. Megtudtuk, hogy hat-nyolcszáz millió forint juthat balatoni regionális marketingre – ebbe a büdzsébe akár lokális programok hírverései is bekerülhetnek. Mint fogalmazott: a hatékonyság a lényeg, s tapasztalatai szerint a balatoni vállalkozók rendkívül aktívak. A már benyújtott TOP-os pályázatok kapcsán arról tájékoztatott, hogy ezek elbírálása jelenleg is zajlik – február végéig valamennyiről döntenek. A szálláshely fejlesztések kapcsán szólt arról, hogy személyes egyeztetéseket kezdeményeznek az érintettekkel: a strandok fenntartóival együtt ok is gyors elbírálásra számíthatnak – idén egyébként a kisebb szálláshelyeket részesítik előnyben. A nonprofit zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy a balatoni termékeket az érintettek összekapcsolják, s hogy a szereplők egymás érdekeit is vegyék figyelembe. Megismételte: mivel jelentős pénzügyi háttér áll rendelkezésre, részükről pragmatikus végrehajtás várható. Bóka István, a BFT elnöke hozzászólásában jelezte: közös érdek a harmonikus együttműködés, s ehhez hozzájárulhat az integrációs kft. munkatársainak felkészültsége, kapcsolat rendszere, helyismerete is. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén megtárgyalták a Balaton-törvény tervezett felülvizsgálatáról szóló előterjesztést is. Kolossa József, a Miniszterelnökség főosztályvezetője szóbeli kiegészítőjében a helyi és a regionális értékek, érdekek kettéválasztásának szükségességére helyezte a hangsúlyt. S mivel ebben kiemelt szerepük lesz az önkormányzatoknak, indokolt a rendszeres konzultáció. Elmondta, hogy erősítik a megyei állami főépítészek státusát – ok koordinálnak majd az érintett felek között. Megnyugtatta a jelenlevőket, hogy bár a módosított jogszabály a Balaton- part közösségi célú hasznosítását favorizálja, lehetőséget nyújt környezetbarát fejlesztésekre is. Új szemléletű szabályozás várható tehát, s a lényeg: a településképek kialakításáról a helyi önkormányzatok dönthetnek. E feladatuk teljesítése során is számíthatnak a Miniszterelnökség támogatására – képzést szerveznek az érintett szakembereknek, s rendelet mintát is kapnak a képviselőtestületek. Bóka István elnök – Balatonfüred polgármestereként – is érintett e témakörben, ezért felvetette: az önkormányzatoknál a jogszabályi kötelezettségeik miatt finanszírozási gondok is jelentkezhetnek. Komoly anyagi segítség nélkül képtelenek lesznek megoldani ezen feladatukat. Álláspontja szerint két érzékeny pontjuk van a tóparti településeknek: a zártkertek és mezőgazdasági ingatlanok. Mint fogalmazott: az előbbiek már védhetetlenek, az utóbbiak azonban még menthetők. Ezért fontos, hogy a jövedelemtermelő területeket, ezek tulajdonosait az állam is támogassa. A közeljövő feladata a birtokközpontok létesítésének, építésének felülvizsgálata is. Kálóczi Kálmán szerint a zártkertek beépítése befolyásolja a balatoni kultúrtáj képét, csökkenti a világörökség cím elnyerésének lehetőségét, ezért történeti tájjá kellene nyilvánítani a Balaton felvidékét. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén elfogadták a testület ez évi munkatervét, s a Mozdulj Balaton strandi szabadidős programsorozat tervezetét is. Süli Ferenc

Télen is dolgoznak a dél-balatoni vasútépítők

Gyorsabbak lesznek a vonatok és magasabbak a peronok

A megújult zamárdi vasútállomás

– Nincsenek fagyszabadságon a dél-balatoni vasút építői, a Déli Part 2016 Konzorcium együttesen 440 dolgozója ezekben a hetekben elsősorban a műhelyekben tevékenykedik, gyártási, szerelési, nagyjavítási és felújítási munkákat végeznek – tájékoztatta Balatoni Futárt Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Az évszázad egyik legjelentősebb vasút-rekonstrukciójának eredményeként az évente 1 millió 600 ezer ember által használt szakaszon megszűnnek az úgynevezett lassújelek, az utazók gyorsabban és kényelmesebben jutnak el a Balatonhoz vagy onnan a fővároson át lakhelyükre. A menetidő a mostani 166 percről a főváros és Keszthely között további 5-10 perccel csökken. Az állomásokon magasperonok épülnek, így a csomaggal, gyerekkel utazóknak, illetve az idős embereknek biztonságos és kényelmes lesz a ki- és beszállás. A beépítendő rugalmas rezgéscsillapító sínágyazatnak és a zajvédő falaknak köszönhetően jelentősen csökken a zajterhelés. Szemes és Lelle-felső között új, második vágány, Fonyód állomás és Bélatelep között új hullámtörő épül, Balatonmáriafürdőn az Őrház utcánál új megállóhely létesül. A múlt őszi vágányzár időszakában Szántód-Kőröshegy és Balatonboglár között elkészült a vasúti pálya al- és felépítménye, tavasszal folytatódnak a munkák, 2017 június 16-tól, a nyári menetrend életbe lépésétől szeptember elejéig pedig zavartalan lesz a vonatforgalom. A Boglár és Balatonszentgyörgy közötti szakaszra szeptemberben vonulnak fel a munkagépek, és folytatódik a kaposvárifonyódi vasútszakasz építése is. A dél-balatoni polgármesterek különös érdeklődéssel követik a déli vasút 72,4 milliárd forintos rekonstrukcióját, valamint a kaposvár-fonyódi szakaszon folyó munkákat, és habár a siófokihoz hasonló aluljáró másutt nem épül, azt remélik, a vasutat átszelő, szintbeli gyalogos és a gépjárműforgalom a jelenleginél lényegesen biztonságosabb lesz. G.J.

A spekulánsok miatt is veszélyben lehet a balatoni szőlővidék

A védelem érdekében büntetnek is, ha kell

Példásan gondozott szőlő Lovason

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti. – A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az „Olaszrizling szerintünk” címet kapott találkozó sajtótájékoztatóján, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szolok, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai. – Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe „nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet. Csopak polgármestere, Ambrus Tibor felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakban pedig a külterületi szolok is pusztulásnak indultak. – Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásáért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szolok 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor. Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében. Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet. Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a „fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. – Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő. Z. A. /forrás: Világgazdaság, MTI/ archív fotó: dr. Lázár János