Monthly Archives: április 2017

Címlap – Ajánló

Víz Világnapi Konferencia Siófokon

A Víz Világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e jeles nappá, s egyben felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. A deklarált cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. A világszervezet ajánlásának megfelelően a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. március 21-én Víz Világnapi Konferenciát szervezett Siófokon. Az esemény előzményeihez tartozik, hogy ”A Balaton” kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekhez szükséges források biztosításáról szóló 1861/2016 (XII. 27.) határozatában a Kormány elfogadta a Balaton Területfejlesztési Koncepción és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programon alapuló fejlesztési stratégiáját, amelyben a vízminőség és a biztonság stratégiai fejlesztési irány is nevesítésre került. A turizmus fejlődésével és a klímaváltozás hatásaival párhuzamosan növekvő környezeti érzékenység újabb és újabb kihívások elé állította a tóval kapcsolatos fejlesztéspolitikák alkotóit, megvalósítóit. A balatoni táj és parti sáv szakszerű kezelése összetett feladat. Vízvédelmi, élőhelyvédelmi, nádgazdálkodási, tájkép-megőrzési célok és intézkedések mellett megjelennek a közösségi és turisztikai fejlesztések igényei is. A vízparti táj kezelésének alapfeladata, hogy miképp lehetne feloldani a természet/környezet jó ökológiai állapotban tartása és az emberek vízhasználati igénye között fennálló ellentéteket. „Ha a kút kiszárad, akkor ismerjük meg a víz igazi értékét.” (Benjamin Franklin) Csak ha elérése vagy hiánya már érzékelhető, akkor tudjuk igazán felbecsülni, mit is jelent a víz életünkben. S a globális kérdések mellett természetesen azt is tudnunk kell, hogy nekünk, balatoni embereknek mit jelent a magyar tenger. Létezésünk, gondolkodásunk meghatározó forrását, avagy pusztán olyan közlekedési, sportolási, kikapcsolódási lehetőséget, amelyet ráadásként még varázslatos esztétikai élmény is kísér – hangzott el a Balatoni Partnerségi Program keretében szervezett eseményen. A Szennyvizek? Tiszta vizet! víz világnapjának ez évi mottója által inspirált előadásból megtudhattuk: a föld vízkészlete ugyan állandó, ám ennek mindössze két és fél százaléka édesvíz. A drámai felütések sem öncélúak voltak, hiszen közismert: az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kísérteties jövő vár ránk: radikális változások nélkül 2025-ben hárommilliárd ember szenved majd vízhiányban. A készletekkel való pazarló gazdálkodás számos fórumon előtérbe kerül ugyan, ám érdemi lépések eddig kevésbé történtek. A természet vészcsengői azonban egyre hangosabb jelzéseket adnak: pusztító ár- és belvizek, aszályok, tragédiákba torkolló szennyeződések jelzik: a napjainkban észlelhető trend kataklizma felé vezet. A tavaly Budapesten rendezett Víz Világkonferencián hazánk felvállalta: nemzetközi szinten is élharcosa kíván lenni bolygónk vízkészletének megóvásában. Ezt a kitüntető pozíciót természetesen a hazai élővizek – tavak, folyók – példamutató kezelésében, a vízminőség javításában elért eredményekkel lehet hitelessé tenni. A siófoki konferencia előadói érzékeltették, hogy a kormányzat változatlanul kiemelten kezeli a Balaton ügyét. Mintegy víznapi ajándékként a 2030-ig terjedő időszakra meghatározza a hazai vízgazdálkodás fo célkitűzéseit, míg két pontban konkrét térségre kiterjedő feladatokat határoz meg – mindkettő érinti a Balatont és vízgyűjtő területét. A tanácskozás egyik közérdeklődésre számot tartó kérdése a Balaton optimális szintjének a meghatározása volt, ugyanis még élénken él a helybeliek emlékezetében 2003 nyara és 2012 kora ősze, amikor mindössze huszonhárom, illetve harminckilenc centimért jelzett a mérce a siófoki mólónál. A szakemberek úgy látják: a homérséklet- emelkedés, a szélsőségek gyakoriságának növekedése miatt csökken a levezethető mennyiség, s ez által no a mederben tárolt víz értéke. A konferencián számos más, a lakosságot érintő téma is terítékre került: a vízpart rehabilitáció, a partvédőművek helyzete, a nádasok állapota, a mederkotrás, a csapadékvíz- elvezetés hosszú évekre szóló tudományos, tervezési és kivitelezési feladatot jelent majd az érintetteknek. S hogy teendőik meghatározásánál nem maradnak támasz nélkül, arra igazolást nyújt G.-Tóth László, aki az általa irányított tihanyi intézmény nevében így fogalmazott: – Az MTA Ökológiai Kutatóközpont ökoinformatikai rendszer: leképezzük a Balaton és vízgyűjtője elemein bekövetkező természetes és humán hatások következményeit, valamint prognosztizáljuk a beavatkozások és a klímaváltozás hatásait. A Magyar Tudományos Akadémia felkészült arra, hogy a Balaton menedzsment jövőben tervezendő lépéseiről és a különböző fejlesztési elképzeléseiről elfogulatlan-tudományos szakvéleményt adjon a döntéshozóknak. Süli Ferenc

A Balatoni Partnerségi Napok régiós szakmai
együttműködési rendezvénysorozatot
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és
a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja.

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Értékelték az elmúlt uniós ciklus régiós beruházásait

Fontos információk, helyzetelemzések, a jövő szempontjából is megszívlelendő konklúziók hangzottak el a Balaton Fejlesztési Tanács március ülésén. A testület felkérésére Polyánszky T. Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatója ismertette az általuk készített A Balaton fejlesztésének értékelése című tanulmány legfontosabb megállapításait. Az értékelő jelentés a 2007-13 közötti uniós források balatoni allokációjával és annak területi jellemzőivel foglalkozott. A szerzők az összegzésben a hangsúlyt a jövőre helyezték – a tények, megállapítások ezért egyben javaslattételek is lehetnek a döntéshozók számára. A számos dokumentációra és térségbeli szereplővel készített interjúra alapozott dolgozat szerint a Balaton – a lakosság arányát figyelembe véve – valamennyivel több forráshoz jutott, mint az ország más területi egysége. Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy a régió deklaráltan is kiemelt fejlesztési térség – s a pozitív különbség mindössze néhány tized – ez nem tekinthető lényeges előnynek. Logikusnak tekinthető elvárás tehát: ha a kormány továbbra is megkülönböztetett tájegységként tekint a Balatonra, ennél nagyobb arányokra lesz szükség. A tanulmány leszögezi: komoly tematikai eltérések voltak a három megyét illetően a gazdaságfejlesztési források tekintetében: mind az EU-s, mind a regionális fejlesztési programokból elsősorban Somogy megye profi tált, míg Veszprémbe az oktatási és a K+F, azaz a kutatásfejlesztési támogatások kerültek dominánsan. Somogy és Zala megye a környezeti – és közlekedésfejlesztési célokra szánt pénzekből részesült az átlagosnál nagyobb arányban. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az északi part megközelíthetősége csak kisebb mértékben javult. A tényekhez tartozik, hogy a magyar tengertől távolabb eső települések kevesebb forráshoz jutottak, mint a partközeliek – ez főként a veszprémi és zalai forrás allokációnak volt köszönhető – Somogyban sokkal kiegyenlítettebbek voltak e téren a viszonyok. A balatoni emberek számára nem okoz különösebb meglepetést, hogy három nagyobb város – Balatonfüred, Siófok, Keszthely – voltak a legnépszerűbb projekthelyszínek. Településenként 20-20 milliárd forint volt a befektetést szolgáló pénzügyi háttér. Nagyságrendileg egyébként 193 milliárd forint áramlott a térségbe az előző időszak uniós forrásaiból vidékfejlesztési támogatások nélkül. A fent említett három várost Fonyód, Marcali, Tapolca és Hévíz követte. Érdemleges információ, hogy Balatonalmádi, Tab és Lengyeltóti önkormányzatai sokat pályáztak, de viszonylag kevés forráshoz jutottak – fejlesztési potenciáljukra, beruházási szükségleteikre a következő időszakban érdemes odafigyelni – fogalmazták meg az ezzel kapcsolatos konklúziót a kutatók. A régió számára oly fontos 2016. decemberi kormányhatározatot illetően elhangzott: egy döntéstől nem várható el, hogy a térség összes gondját megoldja – az viszont igen, hogy olyan témákkal foglalkozzon, amelyek szorosan kötődnek a térséghez kihívásokban és fejlesztési szükségletekben. S bár e kritériumoknak a kormányhatározat megfelel, kritikai megfogalmazások is jellemzik a tanulmányt. Az egyik: meglehetősen egyenetlen az operatív programok megjelenítése a jogszabályban. A közlekedési, környezeti, turisztikai – és valamelyest a vidékfejlesztési – koncepcióból jól látható, hogy a kabinet miként kíván prioritásokat megfogalmazni a térségben, ám a GINOP és TOP források pusztán „mennyiségileg” lettek meghatározva – jelenleg még nincs kellően tisztázva, hogyan lesz ebből balatoni forrás. A másik kritikai pont: vannak olyan témakörök, melyek nem jelentek meg a kormányhatározatban. Hiányzik például a régió északi, észak-nyugati megközelíthetőségére vonatkozó elképzelés. Ez régóta vajúdó kérdés, különösen annak fényében, hogy a kormány és a térségi szervezetek közös szándéka: a Balaton nemzetközi viszonylatban is versenyképes turisztikai desztináció legyen. Nincs megoldási javaslat és kidolgozott terv a tó kötött-pályás körüljárhatóságára, a part rehabilitációra, a strandfejlesztési programokra, a térség sportarculatának erősítésére és a Balaton márka marketingjére sem. A tanulmány egyik fontos megállapítása: a turisztikai piacon való helytállás csak akkor lehet sikeres, ha a településfejlesztésre legalább akkora forrás jut, mint az attrakciókra és a szálláshelyekre. E cél elérése érdekében ki kell dolgozni egy balatoni önkormányzati településfejlesztési programot, melyhez természetszerűleg elkülönített forrás is járul. A tanulmány fontosabb megállapítására reagálva Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke elmondta: a régió fejlesztési programja jelentős mértékben uniós forrásokra épül, ezért annak szerkezetét, logikáját nem tudja áttörni. S ha vannak is fenntartások e téren, az itt élők számára az a legfontosabb: ez egy olyan forrás allokáció, mellyel élni kell és lehet. Örvendetes tény továbbá, hogy a módosított kormányhatározat a hazai források tekintetében növelte a mozgásteret. – Bízom abban is, hogy a támogatásokhoz megfelelő színvonalú és értékű projekt járul majd, s ezeket a pályázók sikerrel, saját boldogulásuk és a térség gazdagodásának érdekében meg tudják valósítani. Őszintén remélem, hogy lesznek életképes és fenntartható projektek, s arról sem feledkezhetünk el, hogy a már ismert forrásokon felül is lehet újabb támogatásokhoz, pénzeszközökhöz jutni. A Balaton Fejlesztési Tanács siófoki ülésén a grémium megtárgyalta a 2017. évi fejlesztési forrás felhasználásáról és a Balatonfelvidéki kultúrtáj világörökség várományosi helyszín fejlesztésére vonatkozó pályázat előkészítéséről szóló előterjesztést is. SF

Ha május, akkor szerelem – Ha szerelem, akkor Fonyód

2017. május 14-én (vasárnap) szerelmes legendák Fonyódon!

16:00 Kripta Villa (Örök Szerelem Háza) megnyitó

A Kripta villa legendája és a hely varázsa minden ide látogató szerelmes pár számára elhozza a soha véget nem éro szerelmet, ha a nászágy fölött egy lány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart. A villa története, mely szerint Abrudbányay Ödön ugyanis annyira szerette az esküvő előtt betegségben elhunyt menyasszonyát, Magdust, hogy 1941-ben, már családos emberként, emlékvillát épített egykori szerelmének. Ödön a pazar helyre épített, mediterrán stílusú épületbe vörös homokkőből faragtatta ki nászágyukat, rajta Magdus és a saját maga fekvő másával. A villába kerültek volna Magdus hamvai, ám a háború meghiúsította a tervet. A Villában megtekinthető Magyarország tragikusan elhunyt szépségkirálynőjére emlékező kiállítás. Hiszen volt egyszer egy kedves és szép fonyódi diáklány – Molnár Csilla Andrea, aki 1985 kora tavaszán, alig 16 évesen jelentkezett az 50 év kihagyás után először megrendezett magyar szépségversenyre. 1985. október 5-én Csilla Magyarország szépségkirálynője lett. Ám ennek a tündérmesének indult történetnek 1986. július 10-én tragikus vége lett.

Ezen a napon ismét róla szól a dal: – Homonyik Sándor előadásában – „Álmodj királylány…”és – Patkó Béla Kiki előadásában – a „Szépek szépe balladája…”

19:00 Experidance – Gyöngyhajú Lány Balladája

Mindenkiben ott van a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”! A budapesti RaM Colosseum színpadán nagy sikerrel került bemutatásra a „Gyöngyhajú lány balladája” című musical, mely egy fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balaton part, a tó ősi mitikus legendáit. A színpadon 24 ExperiDance táncművész, a mikrofonoknál 5 kiváló musicalszínész, a mese erősítésére 21 szenzációs Omega-sláger! Egy történet, amit mindenki átélt, aki volt fiatal és szerelmes! Az Omega együttes és az ExperiDance Production több mint fél év gondos tervezés, aprólékos egyeztetés és lázas alkotómunka után Szomor György, Koós Réka, Fésűs Nelly, Lux Ádám, R. Kárpáti Péter, Simon Panna Bogi és Békefi Viktória főszereplésével állította színpadra új darabját, amelyben olyan világszínvonalú slágerek csendülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Régi Csibészek, az Ezüst Eső, a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék vagy a Gyöngyhajú lány…

Csopaki konferencia a Föld Napja alkalmából

Csaknem fél évszázaddal ezelőtt Denis Hayes amerikai egyetemista bizonyára nem gondolta, hogy kezdeményezése az emberiség – és a tudományos világ – históriájának egyik fontos sarokpontját jelenti majd.Felhívására 1970. április 22-én huszonötmillió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a korszakos jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Két évtizeddel később Denis Hayes és barátai az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, a faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden pontján a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint száznegyven ország kétszázmillió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot. Hazánk a felhívásra gyorsan és pozitívan reagált: a magyarországi környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, s hírközpontot hoztak létre az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik a változtatás szükségességét, s legalább a Föld napján, április 22- én tesznek valamit a közös cél érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. Kijelenthetjük, hogy ez a mozgalom legnagyobb sikere: helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok. A globális problémák megoldásában azonban csak a nemzetközi együttműködés vezethet eredményre: a 2010. évi ENSZ-közgyűlés után megkezdődött egy új program előkészítése, és azzal párhuzamosan folytak a nemzetközi fenntartható fejlődési együttműködés megerősítésére irányuló egyeztetések. Végül egy olyan dokumentum született, amely ötvözi a fenntartható fejlődés koncepcióját és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési támogatásokat is. A Fenntartható Fejlődési Célokat, a kapcsolódó feladatokat, eszközöket is magában foglaló programot 2015 szeptemberében fogadták el az ENSZ alapításának 70. évfordulója alkalmából tartott csúcstalálkozón. Az új program jelentőségének, a végrehajtás kilátásainak értékeléséhez fontos támpontot jelent a korábbi célkitűzésekkel, a megelőző programok teljesítésével való egybevetés, valamint az új célok kidolgozása. Mindeközben a fenntarthatóság szempontjából olyan kritikus jelentőségű témakörökben, mint például a globális népesedési folyamatok, a szociális fejlődés nemzetközi szintű problémái, a természeti katasztrófák hatásainak mérséklése, „önjáró” nemzetközi együttműködési mechanizmusok jöttek létre. A mélyszegénység, az éhínség és a fenntartható fejlődési programokban érintett több más probléma ügyében ugyan sikerült előrelépni, de a társadalmak közötti és sok helyütt a társadalmakon belüli egyenlőtlenségek tovább növekedtek. S hogy a program valóban megfelelően szolgálja-e a fenntartható fejlődés ügyét és segíti e téren a nemzetközi együttműködést, csak annak végrehajtása folyamatában fog kiderülni, valamint alapvetően attól függően, hogy az egyes nemzetek mennyire hatékonyan veszik át a nemzetközi program célkitűzéseit, készítik el és valósítják meg a nemzetközi programmal összhangban álló saját programjaikat, s képesek lesznek- e az együttműködésre. Hazai és nemzetközi problémákról, koncepciókról és konkrét teendőkről szólnak majd az április 25-i csopaki Föld napi rendezvény előadói is, akik között nemzetközi hírű tudósokat, kutatókat is köszönthetnek a résztvevők. Az esemény nyitott, a programra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park székháza szomszédságában lévő Park Villában kerül sor, a házigazda és szervező szerepét pedig a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. vállalta magára.

A Föld Napja alkalmából tervezett rendezvény célja, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekről, a térségben megvalósuló természetvédelmi, földtani és kulturális örökségvédelmet szolgáló projektekről, programokról és a lehetséges társadalmi szerepvállalásról.

A megjelenést támogatta a
Nemzetgazdasági Minisztérium és
a Balaton Fejlesztési Tanács.