Monthly Archives: május 2017

Címlap – Ajánló

Európa élvonalában a Balatoni Integrációs Kft.

Rangos uniós elismerésben részesült a BFT munkaszervezete

dr. Könczölné Egerszegi Zita vette át a díjat

Május elején – csakúgy, mint immár tucatnyi éve – az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere – Eco-Management and Audit Scheme) védjeggyel rendelkező vállalatokat, szervezeteket jutalmaztak környezetvédelmi kiválóságuk alapján. Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer olyan irányítási eszköz, amely az adott szervezet környezetvédelmi és pénzügyi teljesítményének javítására és környezetvédelmi eredményeinek közlésére irányul. Az EMAS a regisztrált szervezetek teljesítményének, hitelességének és átláthatóságának növeléséhez vezet. A környezetgazdálkodás terén az egyik legtekintélyesebb elismerés az Európai EMAS díj, amelyre 2005 óta minden évben pályázhatnak a rendszerben nyilvántartott szervezetek. Az EMAS rendszer segítségével olyan szervezeteket jutalmaztak, amelyek célja egy körkörösebb gazdaság előmozdítása az Európai Bizottság által meghatározott prioritás alapján. Jelenleg több mint hatezer-kétszáz telephely rendelkezik EMAS minősítéssel Európa különböző országaiban. Ebben az évben húsz szervezetet jelöltek EMAS Díjra tizenegy uniós tagországból. Az EMAS egy olyan önkéntes uniós rendszer, amelyet a szervezetek környezeti teljesítményük értékelésére és javítására, valamint az erőforrás-hatékonyság növelésére alkalmaznak. A 11. Európai EMAS díjátadó ünnepséget Vallettában, Málta fővárosában tartották. „Az európai körkörös gazdaság előmozdításához való hozzájárulás” témakörében olyan szervezeteket díjaztak három kategóriában, amelyek kiemelkednek társaik körében tevékenységeik alapján a környezetbarát beszerzés megvalósítása, a hulladékkeletkezés megelőzése, újrafelhasználása és újrahasznosítása révén. Továbbá felelősségteljes társadalmi szerepvállalásuk során alkalmazottaikat, ügyfeleiket és beszállítóikat bevonják az erőforrás-felhasználás csökkentésébe. A szervezetek, vállalatok egyéni eredményei azt mutatják, hogy az erőforrás- megtakarítások több gazdasági és szolgáltatási ágazatban – a szervezetek méretétől és típusától függően – elérhetők. „Sok ilyen eredmény bizonyíték nem csak az EMAS hatékonyságára, hanem a körkörös gazdaság valóságára is” – nyilatkozta Karmenu Vella Környezetvédelmi, Halászati és Tengerészeti Ügyekért felelős EU Biztos. „Az elméleti koncepció hatékony üzleti modellé kezdett válni rövid idő alatt. Azok a szervezetek, amelyek integrálták az EMAS-t a tevékenységeikbe, megmutatják, hogy a körkörös megközelítések mindenki számára előnyökkel járhatnak. „ Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, Hans Bruyninckx elnökletével működő Környezetgazdasági szakértők zsűrije 11 európai ország húsz szervezetét díjazta, és ismerte el a körkörös gazdaságra irányuló erőfeszítéseit. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. a Közintézmény kategóriában vehetett át elismerő EU EMAS díjat, dr. Könczölné Egerszegi Zita képviseletében. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolása, felelősen gondolkodva a negatív környezeti hatások csökkentése. Az elérni kívánt jó környezeti állapot érdekében végzendő tevékenységeket tervezetten és ellenőrzött módon kell végrehajtani. Ennek egy átfogó megoldási módja a környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazása. A környezetvédelmi vezetési rendszer kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések, egy adott térség környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. Mindezeket felismerve épült ki az EMAS Környezetvédelmi Vezetési Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.-nél 2008-ban, elsőként a magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésének célja a példamutatás, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Mára európai szemszögből is figyelemre méltó e munkának az elmúlt nyolc év alatt elért környezetvédelmi teljesítménye.

F E L H Í V Á S

Aktuális téma a siófoki konferencián

Városiasodás és környezetvédelem a Balatonnál

Európa területén olyan mértékű az élőhely pusztulás és az élőhelyek szétdarabolása, mint sehol másutt a világon, s ez a tény – foknét a biológiai sokféleség szempontjából – komoly gondot jelent a szakemberek, a várostervezők számára. Kollányi László tájépítész – közvéleménykutatásokra alapozott – álláspontja szerint ma Magyarországon a környezetvédelem csupán a nyolcadik-kilencedik helyen szerepel a fontossági sorrendben. Az áttörést az új információk és bevált trendek megismerése jelentheti: a zöld város és különösen a zöld infrastruktúra fogalma elsőre ugyan furcsán csenghet a mindennapi ember számára, pedig ez lehet a természet és az ember közötti kölcsönös kapcsolat új koncepciója. A zöld infrastruktúrába való beruházás gazdaságilag is kifizetődő: sokkal olcsóbb ugyanis fenntartani a természet – például az éghajlatváltozás hatásait mérséklő – megújuló képességét, mint költséges emberi technológiával pótolni az elvesztett ökoszisztéma szolgáltatásokat. A zöld infrastruktúra létrehozásának legjobb módja az integrált területgazdálkodás és a gondos, stratégiai területhasználat- tervezés. S hogy nem csak egy földrész akut gondjairól van szó, arra bizonyíték, hogy 2015 szeptemberében New Yorkban, a Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozón az ENSZ százkilencvenhárom tagállama egyhangúan fogadta el azt a programot, amely tizenhét fenntartható fejlődési célt és százhatvankilenc alcélt tartalmaz. A határozat az élet összes területét érinti: a gazdaságot, a pénzügyeket, a társadalmat, az oktatást, az egészségügyet, az energiaügyeket, az ipart – vagyis mindent. A cél: az élet minden területét fenntarthatóvá kell alakítani. Az urbanizáció tehát központi kérdés lett, s így előtérbe került a városok fejlesztésének egyik kiemelt témája – a települések lakhatóbbá, zöldebbé tétele. Napjainkban is folynak olyan kutatások, melyek azt vizsgálják, miként hat a zöld környezet az egészségre: számadatokkal támasztva alá azt, hogy azok a városi gyerekek, akiknek lakókörnyezetében több a zöldterület, sokkal egészségesebbek lesznek felnőttként is. Konkrétan kiszámolható, hogy ez mennyivel kevesebb egészségügyi kiadást jelent. A zöld város koncepcióját szűkebb és tágabb értelemben is értelmezhetjük. A tágabb értelmezés szerint a zöld város önmagában sokkal többet jelent, mint hogy mennyi a fás és egyéb zöldfelületek aránya a városban. A zöld város ezen túlmenően egyfajta ökotudatosságot, szemléletmódot is jelent, ami a városi infrastruktúra kialakításánál, a beépítéseknél, a zöldfelületek tervezésekor és használatakor egyaránt jelen van, legyen szó a csapadékvíz élvezeteséről vagy a hulladékgyűjtésről. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy fizikailag is egyre több zöldfelület, növény-borított felszín legyen a városban. A zöld infrastruktúra egészen más léptéket képvisel. Olyan átfogó szemléletről van szó, ami a természetes és félig természetes területekkel is foglalkozik – ide tartozik a zöldfelületként kezelt városi közpark és a közlekedési területként nyilvántartott országút menti árok, fasor is. Összekapcsol számos szereplőt és szempontot, résztvevőt. Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia fekteti le a zöld infrastruktúra fejlesztésének alapjait. Az első pályázati kiírások 2016 januárjában láttak napvilágot, s a következő években a célzott forrásoknak köszönhetően számos önkormányzat kap majd lehetőséget fejlesztésekre. A fő célkitűzés természetesen nem lehet más, mint a jó életminőség érvényesítése egy szervezetten működő településen. S hogy milyen ismérve van egy „élhető városnak”? Olyan, amely ellenáll a fokozódó uniformizáltságnak, a rá jellemző egyediséget, tradícióikat megóvja, lakosságközpontú, tehát minden döntésében polgárai érdekét tartja szem előtt, környezettudatos, továbbá legfőbb törekvése lakosai számára vonzó életkörülmények biztosítása. Az „élhető város” célkitűzés minél eredményesebb megvalósulásához a lakosság aktív közreműködésére is szükség van, így polgárait ösztönzi a rendezett lakókörnyezet fenntartására, a környezettudatos és egészséges életmód folytatására, az együttélés során a nagyfokú toleranciára. E kérdéskörök kerülnek terítékre a május 30-án Siófokon,a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. által szervezett Városiasodás és környezetvédelem a Balaton Régióban címmel tartandó konferencián.A Balaton régió fejlesztési koncepciója szerint a Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának – energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés – széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni. Kiemelten kezelendő feladatként határozza meg a fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú beruházások megvalósítását. A Balaton körüli települések különleges agglomeráció várostérséget alkotnak. A települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében rendkívül fontos. Olyan településeket szeretnénk, amely nem csak munka- és lakóhely, hanem élettér is egyben – ökológiai, társadalmi, kulturális közösség egy gyönyörű tó körül. A rendezvény célja, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a zöld infrastruktúra szerepéről, a tájképi értékvédelemrol, a tudatos város / teletávvezérlés, az élóvilágnak a városi környezethez való alkalmazkodásáról, az ingatlanhasznosítás innovatív műszaki megoldásairól, a környezettudatos építészeti megoldásokról. A megjelenést támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

 

Föld napi konferencia Csopakon

A kardinális kérdés: képesek leszünk-e önkorlátozásra?

Faragó Tibor

Több mint egy évvel a fenntartható fejlődéssel foglalkozó globális program és a nemzetközi klímapolitikai együttműködésről szóló – a Párizsi klímacsúcson született – új megállapodás elfogadása után, a kétségekre okot adó jelek ellenére remélni kell, hogy a dokumentumokban rögzített kötelezettségek végrehajtása az érintettek részéről megtörténik, s ez által korlátozhatóak lesznek korunk veszélyes globális folyamatai – ezzel ez optimista felütéssel zárta előadását a Csopakon megrendezett Föld napi konferencián Faragó Tibor. A nemzetközi hírű és tekintélyű egyetemi tanár jelenleg elsősorban a környezet és a társadalom globális szintű kölcsönhatásainak, a nemzetközi környezeti kormányzás folyamatának, a multilaterális környezeti megállapodások fejlődésének vizsgálatával foglalkozik. Történeti vonulatba ágyazott, rendkívül szemléletes és szellemes elemzésében az origóhoz nyúlt vissza: a múlt század közepéhez, amelyhez a termelési és gazdasági robbanás köthető, s amely megágyazott a környezeti globalizációnak is. A Föld népességének rohamos növekedése együtt járt a világkereskedelem dinamikus emelkedésével, melynek egyenes következménye lett a természeti energiák mértéktelen felhasználása. Az ego győzelmét az öko felett ezen felül még az is jelzi, hogy a hasznosíthatatlan maradékot – vagyis a hulladékot és a szennyező anyagokat – visszajuttatjuk a természetbe. – Napjaink kritikus pontja az erőforrások megszerzése, ám önmérsékletet kellene tanúsítanunk – ilyen ütemben nem számolhatjuk fel a bennünket körbevevő ökológiai környezetet. Az üvegház hatású gázok gátlástalannak is minősíthető kibocsátása, a vegyi anyagok elképesztő mennyisége globális hulladékáradatot eredményez. A globális gondok megoldása nemzetközi együttműködés nélkül elképzelhetetlen, s ezt már három évtizeddel ezelőtt is jelezték az ENSZ tagállamai. A Közös jövőnk című jelentés helyzetelemzés és megoldási javaslat is egyben. A világszervezet szakértői sürgős lépéseket tartottak fontosnak e problémák megoldására az azokat kiváltó, különböző emberi tevékenységekkel összefüggő okok kezelésével úgy, hogy megkezdődjön az átmenet a fenntartható fejlődés elérésére. A jelentés világossá tette, hogy a globalizálódó környezeti hatásokért a társadalmak közösen, bár nagyon eltérő mértékben felelnek és emiatt – saját feladataik elvégzése mellett – együtt kell működniük e kérdésben. Faragó Tibor elmondta: a nemzetközi közösség számos megállapodást, cselekvési tervet fogadott el az elmúlt évtizedekben, néhány kivételtől eltekintve azonban a kötelezettségvállalások nem teljesültek, illetve nem bizonyultak elégségesnek a mind kockázatosabb tendenciák ellensúlyozására. A 2015-ben aláírt Párizsi Megállapodás azonban reményt nyújt arra, hogy közös erőfeszítéssel kordában lesz tartható a globális éghajlatváltozás és annak sokféle hatása. A Föld napi konferencián a világméretű problémák mellett természetesen a helyi, azaz a balatoni gondok, kérdések is előtérbe kerültek. Előadás hangzott el a közelmúltban megvalósult természetvédelmi projektek eredményeiről valamint a világörökségi kulturális és kultúrtáji helyszínekről. Miókovics Eszter természetvédelmi mérnök, a Nők a Balatonért Egyesület fonyódi csoportjának tagja Természetvédelem és a társadalom címmel a közös felelősségről és az egyén kötelezettségéről fejtette ki álláspontját: – Az első környezeti nevelési kormányközi konferencián,Tbilisziben1978-ban fogalmazták meg a környezeti nevelés 3 alapvető célelemét, melyek szerint „fokozni kell a polgárok környezeti tudatosságát és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben” ,valamint „biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezhesse.” S talán a legfontosabb: meg kell teremteni az egyének, a csoportok és a társadalom egészének a környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáit. Negyven éve történt mindez, s ma az állami oktatásba beépült elemek és a számos civil önkéntes tevékenység ellenére még mindig komoly tudáshiány és attitűdbeli problémával kell számolnunk – itt a Balatonnál is. A társadalmi felelősségvállalás, az, hogy az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg, még mindig gyerekcipőben jár. Évről évre egyesületünk csoportjai a Balaton körül különböző akciók keretében tesznek azért, hogy itt a Balatonnál az ember és a természet kapcsolata mindkét fél számára (túl)élhető módon működjön. Saját előadói és foglalkozásvezetői tapasztalatom alapján a természetvédelmi tevékenység, az ökologikus gondolkodás egy kicsit olyan, mintha idegen nyelv lenne. A hagyományos szerkezetében már eltűnő társadalom és tájgazdálkodás manapság újra felfedezett hagyományos ökológiai tudás olyan, mint egy holt nyelv, a fiatal természetvédelem pedig egy új nyelvjárásként létezik, melynek művelése a nyelvtanuláshoz hasonló. Szabályok és kifejezések ismeretével lehet csak megszólalni rajta, és művelése nélkül hosszú távon nem lehet túlélni a világban. A társadalom nagy részének nincs kapcsolata a természettel. Elszeparáltan, művi környezetben élve, a legalapvetőbb élelmiszerekig az iparra szorul, nincs átfogó ismerete az állat- és növénytermesztés, valamint az ipar kölcsönhatásáról a természeti környezettel. A társadalom és egyén számára általában nem belátható, milyen hatalmas a szerepe egy háztartásnak a természet- és környezetvédelemben. Mennyi mindent tehet egy család, az egyén az újragondolt háztartással, a környezetbarát tisztítószerek használatával, a túlcsomagolt élelmiszerek és iparcikkek vásárlásának kerülésével, madár- és méhbarát elemekkel és komposztálóval felszerelt kerttel. Környezeti nevelési programjaink, a Balaton szakkör, a „Vigyázz rám!” Balaton óriástársas, a rendhagyó természetismeret órák az oktatási intézményekben, a képzéseink a környezetbarát tisztítószerek használatáról, a fonyódi tanácsadó irodánk és kiadványaink mind-mind azért vannak, hogy korhatár nélkül elérhetővé váljon az a felismerés és tudás, milyen értéket képvisel a Balaton régió, s mennyit tehet már egy ember is azért, hogy ne csak emlék legyen a tiszta víz és a gazdag élővilág az itt élők és az idelátogatók számára.

A Balatoni Partnerségi Napok régiós szakmai együttműködési rendezvénysorozatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja.