Monthly Archives: június 2017

Címlap – Ajánló

Városiasodás és környezetvédelem a Balatonnál

Jogszabályi változások védik a magyar tengert

Rendkívül fontos és aktuális tanácskozásra hívták partnereiket a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. munkatársai, s a témaválasztásnak köszönhetően számos tóparti polgármesterrel, civil szervezeti vezetővel, turisztikai szakemberrel találkozhattunk a siófoki fórumon. Pozícióikból, személyes tapasztalataikból adódóan hol örömmel, hol aggodalommal nyugtáztak egy-egy tényt, koncepciót vagy véleményt. A Városiasodás és környezetvédelem a Balatonnál című konferencia nyitóelőadása a régió településfejlesztési lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Kolossa József, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője elmondta, hogy folyamatban van a Balaton törvény átdolgozása – még ebben az évben „megnyílik” a jogszabály, s ez megkönnyíti az új ötletek, javaslatok befogadását. Várják az észrevételeket, kezdeményezéseket az önkormányzatoktól, civilektől, magánszemélyektől – a döntés előkészítés feladata ugyanis az államtitkárságra hárul. A főosztályvezető hangsúlyozta: a közel két évtizede elfogadott Balaton- törvény nélkül jelentős károkozás mehetett volna végbe a régióban, ám azt is látni kell: a jogkövetés nem mindig példamutató az ingatlantulajdonosok körében. Azt is egyértelműnek tartja, hogy a legmagasabb szintű, Balatonra vonatkozó jogszabályt indokolt szinkronba hozni az országos és megyei tervekkel – e téren elkerülhetetlen a társadalmasítás, s a fejlesztések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a bürokrácia csökkentése. A hallgatók nagy megelégedésére rögzítette: a vízpart védelme változatlanul prioritást élvez, s hasonló módon viszonyulnak a hatóságok a szőlőterületekhez, zártkertekhez is. A törvény előkészítése során a fő szempontok közé tartozik a környezetvédelem, a világörökség várományosi terület és a nádasok védettsége, valamint a vízpart elérhetőségének biztosítása. Ifj. Horváth János állami főépítész, a Somogy Megyei Kormányhivatal munkatársa a táj- és településképi értékvédelemmel, építészettel foglalkozott izgalmas illusztrációkkal színesített előadásában. Álláspontja szerint a legfontosabb teendőnk együtt élni a tájjal. Ez gyakran szinte teljesíthetetlen vállalás, mert az ember ökológiai lábnyoma és a nem elég körültekintően telepített ipari tevékenység nehezen visszafordítható károkat okozott. Az új kultúrák tóparti megjelenése esetenként elértéktelenedő ingatlanokat vonzanak maguk után, s az infrastruktúra bővítése sem segíti elő mindig a táj eredeti szépségének megtartását – példa erre a kőröshegyi völgyhíd. Vélhetőleg nem csak személyes óhaját fogalmazta meg azzal a felvetéssel, hogy növelni kell a parti sáv nagyságát – az optimális természetesen a tó szabad körbejárhatósága lenne. A jelenlegi állapotok azonban nem túl kedvezőek, hiszen a déli parti települések szövetei már összeértek – sok helyen már csak kisajátításokkal lehetne lendíteni az ügyön. Mind a helyi, mind a tóhoz érkező vendégek körében központi téma a kikötők elhelyezkedése, szabad megközelíthetősége, a csónakok, kisebb vitorlások tárolása. A főépítész úgy látja: óriási a szakma felelőssége is, mert az építtetők, beruházók egy részének magatartása azt a képzetet erősíti, hogy a jelentős jogszabályi szigorításokon egyszerűen átlép a társadalom. Konklúzióként leszögezte – jó, esztétikus épületek akkor születnek, amikor a tőke a tudással és a kultúrával találkozik. Wettstein Domonkos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Urbanisztika Tanszékének munkatársa az üdülőterületek speciális gondjaira hívta fel a figyelmet. A lokális adottságok nem minden téren alkalmasak a modern életvitelhez, ám a magyar tenger „felfedezése” idején a polgári kultúra könnyebben belesimult a helyi tradíciókba. A negatív tapasztalatok ellenére az építészet területén is érzékelhető a kontinuitás. Az új funkciójú létesítmények – apartmanházak, kikötők – már a XXI. század urbanizációjának első hírnökei. Buzás Kálmán, a BMGE címzetes egyetemi tanára a zöld infrastruktúra szerepét a települési vízgazdálkodás vonatkozásában elemezte. Álláspontja szerint ezen a területen is szemléletváltásra lenne szükség. A csapadékvíz ugyanis megújuló természeti erőforrás – hasznosítása a köz érdekében történne. Célszerű tehát a városokban a vízgyűjtő hálózat átépítése, a zöldterületek összekapcsolása a csapadékvíz rendszerrel. Ez táj- és városrendezési, tervezési szempontból is új kihívást jelent.

A Balatoni Partnerségi Napok régiós szakmai együttműködési rendezvénysorozatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatja.

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Közel kétmilliárd forint jut strandfejlesztésre

Biztonságosan, esztétikusabb körülmények között vehetik igénybe a fürdőzők a tóparti települések strandjait, lendületet kaphat a kerékpárút építés, s a közeljövőben sor kerülhet a világörökségi pályázat benyújtására – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács május végén megtartott siófoki ülésén. A grémium egyik legfontosabb feladata a régió fejlesztését figyelemmel kísérő monitoring bizottságban való részvétel. Bóka István, a BFT elnöke hangsúlyozta: a pályázatok kiírását, a döntéseket fel kell gyorsítani – álláspontja szerint a 2018. évi költségvetés elfogadása felgyorsíthatja a folyamatokat. A régiós beruházások kapcsán Mozsár István, a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,8 milliárd forintot biztosít strandfejlesztésre. Ebből az összegből ötvennégy balatoni fürdőhely újulhat meg – idén a fizető strandokat favorizálták. A tájegység vonzerejének, a versenyképesség megőrzésének érdekében nemzetközi színvonalra kell emelni a létesítmények esztétikai megjelenését, a szolgáltatások színvonalát. Elhangzott, hogy az útvonalak tervezésének megkezdésével új lendületet kapott a kerékpárutak megvalósítása, s még a nyár folyamán sor kerülhet a világörökségi pályázat benyújtására. Jamrik Péter, a BFT Közbiztonsági Testületének elnöke – az írásos előterjesztést kiegészítve – a turisztikai szezonnal kapcsolatos feladatokat foglalta össze. Ezek közül a legfontosabb: a rendezvényekhez kapcsolódó biztonsági tervek jogszabályi segédletének aktualizálása, segítségnyújtás a szervező cégek és önkormányzatok részére, hogy szakszerű és tervezett módon tudjanak gondoskodni a rendezvények biztonságáról. A kiemelt, aktuális teendők közé tartozik az úszó világbajnokság füredi eseményeihez kötődő koordinációs tevékenység, a Kékszalag vitorlás rendezvénysorozat biztonsági tervének előkészítése, a helyszíni végrehajtásban történő együttműködés a Balaton-átúszás rendezvényének lebonyolításában, valamint a vitorlás OB, EB és VB futamokhoz a biztonsági tervek elkészítésben való közreműködés. SF

662 milliós átfogó hévízi tóvédelem

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) országosan 38 milliárd forint áll rendelkezésre a természetes élőhelyek óvására, ezzel a növény- és állatvilág védelmi munkáira. Az összegből a hévízi természeti területen szükséges feladatok elvégzésére 2020-ig tartó programban 662 millió forintot fordítanak. A folyamat indításáról Hévízen megtartott sajtótájékoztatón beszélt a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. A fejlesztés komplex tevékenységi kört fog át, célja a Balaton- felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó területek problémáinak kezelése. Ennek végrehajtására konzorcium jött létre, melyben vezető szereppel vesz részt kedvezményezettként a térségi nemzeti park, partnerként Hévíz város önkormányzata, a Szent András Reumakórház, valamint a Hévízi-tó környezetvédelmi alapítványa. Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Zala megyei fejlesztési biztos szólt arról, hogy a feladatterv a Balaton-parti környezetvédelmi programnak is része, felölelve a Keszthelyi-hegységet a Kis-Balatonnal összekötő zöldfolyosó értékeinek kezelését. A konkrét célok közt Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte azt érintett terület flórájának és faunájának főbb védelmi elemeit: a tó körül telepített mintegy 34 hektáros véderdő és a környező gyepterületek rekonstrukcióját, az őshonos élóvilágot veszélyeztető tájidegen özönfajok visszaszorítását. A cél a biológiai sokféleség növelése, a véderdő állapotának javítása, műtárgyak korszerűsítése. A műszaki tartalommal egy olyan komplex infrastruktúra fejlesztés végrehajtására kerül sor, mellyel a térségi természeti értékek bemutató helye is létrejön. Papp Gábor, a fürdőváros polgármestere hangsúlyozta, hogy az önkormányzat minden lehetséges eszközével részt vesz a tóvédelemben, hiszen a gyógyturizmus csak a tó értékeinek megőrzésével együtt lehet sikeres. Dr. Kvarda Attila, a Szent András Reumakórház főigazgatója hozzátette: a tóvédelem intézményi eszközrendszerének alkalmazása mellett, a továbblépéshez szükséges az induló programmal felölelt átfogó védelmi terv végrehajtása. H. Á.

Magyarok világtalálkozója

Lellén került sor a megnyitóra

Kriskó-Káplány Zsuzsa, az Enyingi Világklub elnöke és dr. Tanka László egy kézműves kancsó ajándékot ad át Kenéz István polgármesternek

Hálaadó szentmisével és a világ magyarságának összefogását jelképező harang felszentelésével zárult a Szegedi Dómban május végén a VII. Magyar Világtalálkozó, amely nyolc napon át tartott. A különféle eseményeken több ezren vettek részt mintegy félszáz ország képviseletében: érkeztek egykori és jelenlegi honfi társaink Ausztráliából, Brazíliából, Argentínából, Indonéziából, Mongóliából, Madagaszkárból, Mauritániából, Kongóból, Kurdisztánból, Sri Lankáról, Venezuelából, s az USA több államából is. A résztvevők Békenyilatkozatot fogadtak el Aranyosapátiban, a reformáció jubileumi ünnepségén. Budapesten kezdeményezték „A magyar konyha világnapjának” a bevezetését. Átadták „A Világ Magyarságáért”, a Tiszteletbeli Magyar”, az „Összefogás Díj a Magyarságért” és „Karitatív Díj” elismeréseket. Megrendezték a Társadalmi Párbeszéd Fórumot, a Vallások Párbeszédét, a Magyarsághíd Turisztikai Fórumot, valamint az Üzletember Találkozót. A zárónapon bejelentették, hogy a VIII. Magyar Világtalálkozót 2018-ban május 12-20. között rendezik meg, s a továbbiakban is hűek lesznek jelmondatukhoz: „Határtalan összefogás értékeinkért – merthogy magyarok és Magyarország barátai mindenütt vannak.” Balatonlellén kezdődtek az események a négy programból álló szezonnyitóval, több mint százötven féllepővel, előadóval. Mint ismeretes, az első magyar-magyar randevúnak is a Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye adott otthont hat évvel ezelőtt. Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke, a világtalálkozó főszervezője elmondta, a város lakóinak és vezetőinek példás hozzáállása, az akkor tapasztalt segítőkészség és vendégszeretet mély nyomott hagyott a megjelentek körében, s örömmel térek vissza a tóparti településre. Az érdeklődő publikumot Kenéz István polgármester köszöntötte, majd Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a szervezet céljait, feladatait ismertette, s mutatta be a magyar tenger csábító értékeit, vonzerejét. Tanka László elnöktől megtudhattuk, hogy a Panoráma Világklub egy világméretű, értékalapú, harmonikus együttműködésen alapuló, baráti és civil szerveződés. Olyan közösség, amely – egyfajta szellemi hídként – az elmúlt másfél évtizedben kapcsolatait nem csak a Kárpát-medence magyarsága és a világba szétszóratott honfi társaink között szervezi, hanem megszólítja és bekapcsolja a Világklub-hálózatba hazánk és a magyarság iránt rokonszenvet érző, érdeklődő, barátságot ápoló idegen népek, nemzetek fiait is. – A XXI. század új kihívások elé állítja a Föld lakóit, így bennünket, magyarokat is. A világban zajló folyamatok felerősítik a nemzeti és a nemzetek közötti együttműködés szükségességét, különösen gazdasági, kulturális és kommunikációs területeken. A tízmilliós ország határain túl ötmillió magyar él a Kárpát-medencében és szétszórva az öt kontinensen. A magyar nemzet határok feletti összetartozása, együttműködésének előmozdítása közös ügyünk. Az eredményességhez nem csak a magyarság, hanem a velünk együttműködő népek, nemzetek összefogására is szükség van szerte a nagyvilágban. Mindezen feladatokban a civil szerveződéseknek érdemi szerep juthat. A klubhoz csatlakozók hisznek a jóban, az igazban, a szépben és készek tenni értékeink megmaradásáért és térhódításáért. A közösségek szellemiségét alapvetően nemzeti, polgári, konzervatív és a keresztény értékek képezik. Mindenféle megkülönböztetéstől mentesen, pártoktól, társadalmi szervezetektől és politikai csoportosulásoktól függetlenül tevékenykednek. E gondolatkör mellé kívánjuk állítani a társadalmi, a kulturális, a szociális, az üzleti élet, a média, a sport, valamint a karitatív és a civil szféra jeles személyiségeit, közösségeit és mindazokat, akik fontosnak tartják a cselekvést az összmagyarság érdekében. Munkánkat számos hazai és külhoni médium segíti, kiemelten a Panoráma világmagazin, s a www.vilagklub.hu és a www.vilagtalalkozo. hu honlapok. A Világklub különlegessége, hogy nem csak Magyarország és a nagyvilág, hanem a társklubok révén a különböző országok egymás közötti kapcsolatainak kialakítását is segíti. Rendkívül örvendetesnek tartom, hogy sorra alakulnak az ifjúsági klubok, amelyek a fiatalabb korosztály igényeihez igazodó programokat szervezik, s megszólítják a „modern kori kivándorló generációt” is. Ezek a harmonikusan együttműködő, egymással partneri viszonyban álló kisebb-nagyobb közösségek készek az értékek és teljesítmények közvetítésére, Magyarország jó hírnevének erősítésére szerte a nagyvilágban, befogadva más népek, nemzetek értékeit, kultúráját is. Különböző rendszerességgel tartanak összejöveteleket, fórumokat, konferenciákat, kulturális és szórakoztató rendezvényeket. A Világklubok tagjai érdeklődésük szerint különféle fórumokat alakítanak. Így jött létre a Művészeti Galéria, az Életmód Fórum, az Üzleti Fórum, a Karitatív Fórum, a Partnervárosok Fóruma, a Világutazók Fóruma, a Társkereső Fórum, a Panoráma Rendezvényszervező Iroda, s folyamatosan alakulnak újabb közösségek. Kiemelt évenkénti eseményünk a Budapesten, a határon innen és túl több településen megrendezendő Magyar Világtalálkozó, amely a határokon átívelő, sokszínű és kölcsönös előnyökre építő kapcsolatteremtés és együttműködés fesztivál jellegű nyolcnapos eseménysorozata, további kapcsolódó programokkal. A tízezreket vonzó találkozó a legszélesebb témakörökben nyújt programokat – így történt ez a közelmúltban befejeződött eseményen is. Süli Ferenc