Monthly Archives: augusztus 2017

Mit tegyünk vihar esetén?

A legfontosabb: ne essünk pánikba!

Július közepén iszonyatos erejű szél pusztított a Balaton déli partján. Büszke, harminc méteres fenyők százai hajtottak fejet Poszeidón akarata előtt, vitorlás hajók árbocai merültek a habokba, kitépett kerítések szántották a gondosan ápolt kerti pázsitot. Beszakadt, tépett háztetők, megfelezett villanyoszlopok jelezték: a tenger és a vihar istene ezúttal Szabadi- fürdőtelepnek üzent hadat. A frontvonal hossza talán két kilométer lehetett, s a szélessége sem haladta meg a három-négyszáz métert, az ingatlanokban és a közművekben okozott kár értéke azonban valószínűleg a több száz millió forintot is elérheti. A szélsőséges időjárás nyomait bizonyára még hosszú évekig látni fogjuk a településrész arculatán, ám a legfontosabb: tragikus személyi sérülés nem történt. Ez a szélvihar azonban azt is igazolja, hogy a klímaváltozás miatt fel kell készülnünk hasonló eseményekre. S hogy miként? Ehhez adunk fontos, megszívlelendő tanácsokat. Ismeretes, hogy a magyar tengernél kiválóan működik a viharjelző szolgálat – vegyük tehát komolyan az előrejelzéseket és zivataros időszakban húzódjunk biztonságba. S bár a tömegpszichózis hatása alól nehéz kivonni magunkat, lehetőleg viselkedjünk nyugodtan, körültekintően. Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Kevesen tudják, hogy a nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, amely kiszorítja a levegőt és a jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket! A szülők figyelmébe ajánljuk: tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól. Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül. A kőből, téglából készült építmények védettséget, oltalmat adnak kritikus percekben, órákban – amennyiben lehet, keressünk stabil helyet, középületet, aluljárót. Ha erre már nincs módunk, tartsunk megfelelő távolságot fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Lakásunkban, nyaralóhelyünkön győződjünk meg arról, hogy a nyílászárókat gondosan bezártuk. Ezzel megelőzhetjük, hogy a hirtelen feltámadt szél becsapja az ajtókat, ablakokat, kárt okozzon bennük, kitörje az üveget, illetve, hogy a nyitott ablakokon keresztül befolyjon a csapadék. Áramtalanítsuk és a konnektorból húzzuk is ki az elektromos készülékeket, berendezéseket, hogy egy esetleges áramszünet ne tegye tönkre azokat. Autónkkal ne parkoljunk fa alá, hiszen a letörő ágak komoly károkat okozhatnak gépjárművünkben. Vihar közeledtével ne hagyjuk a kertben, a teraszon értékeinket. Nyári időszakban gyakori a kerti grillezés, bográcsozás, tábortűz, szalonnasütés. A szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet vihar előrejelzése esetén ezt azonnal abba kell hagyni, a tüzet el kell oltani. A kerti bútorokat is összetörheti a viharos erejű szél – győződjünk meg arról, hogy védett helyre vittük őket. Jégeső esetén gépkocsinkkal álljunk fedett helyre, vagy garázsba! Ne feledjük: a leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes! Felhőszakadás esetén a mélygarázsban tartott autónk a lezúduló csapadékvíz okozta károknak is ki van téve, ha lehet, álljunk ki az utcára, ügyelve arra, hogy ne parkoljunk vele fa alá. Ha út közben ér bennünket a vihar, fokozottan óvatosan vezessünk, hiszen a csúszós utak és a rossz látási viszonyok miatt gyakoribbak a balesetek. Gondoljunk háziállatainkra is: a macskákat és a kisebb testű kutyákat vigyük be a házba. A nagyobb villámoktól és a mennydörgéstől megijedhetnek és elkóborolhatnak. Felhőszakadás, jégeső után ellenőrizzük, hogy károsodott-e valamely értéktárgyunk, ha igen, két munkanapon belül jelentsük azt be biztosítónknál. A lakásban elektromos készüléket ne használjunk a vihar alatt, például hajszárítót, vezetékes telefont. Készüljünk fel az áramszünetre – gondoskodjunk alternatív forrásról, elemlámpáról. Környezetünk gondozása során – az árvizek elkerülése érdekében mindenki tartsa rendben az árkokat, tisztítsa ki az esővíz-elvezető csatornákat! A megjelenést támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács

Egyeztető tárgyalás a Miniszterelnökség és a Balatoni Szövetség között

Július második felében – Balatonfüreden – a Miniszterelnökség egyeztető tárgyalást tartott a Balatoni Szövetséggel a 283/2002.(XII. 21.) Korm. rendelet (a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről) módosításával, illetve a 2000. évi CXII. törvény (Balaton Törvény) folyamatban levő felülvizsgálatával kapcsolatban. A Miniszterelnökséget Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, Kolossa József főosztályvezető és Sógor Csaba osztályvezető képviselte. A Balatoni Szövetség a tárgyalásra a tóparti önkormányzatok vezetőit hívta meg – ok jelentős számban képviselték településeiket, s elmondták észrevételeiket, javaslataikat a módosítandó jogszabályokkal kapcsolatban. Sok kérdésre a helyszínen sikerült választ kapni, ám néhány felvetés esetén az államtitkárság jelezte, hogy további vizsgálatokra van szükség a korrekt válaszhoz. Kolossa József főosztályvezető lehetőséget biztosít az érintett vízparti önkormányzatok polgármestereinek, hogy a Miniszterelnökség e-mail címére – teruletrendezes@ me.gov.hu- augusztus közepéig juttassák el észrevételeiket, javaslataikat az érvényben lévő vízpart rehabilitációs tanulmánytervekkel kapcsolatban, így lehetőségük nyílik arra, hogy a tervekben lévő esetleges hibákat, anomáliákat javítsák, módosítsák. A Balaton Törvény kidolgozásra kerülő felülvizsgálatával kapcsolatban szeptemberben újabb egyeztető tárgyalásra kerül sor a Balatoni Szövetség és a Miniszterelnökség között.

Fejet hajtott az utókor

Fotónkon az 1923-as születésű Frankó Endre, a legidősebb vadászpilóták egyike hajt fejet volt bajtársai előtt.

Méltó, egyben megható ünnepség keretein belül állítottak emléket a hónap elején Balatonalmádiban azoknak a katonáknak, akik hivatásuk közben vesztették életüket helikopter- balesetek következtében. Az egyszerű, ám minden részletében a repülős katonaéletet szimbolizáló emlékműnek Balatonalmádi önkormányzata adott helyet, alig pár méterre a Balatontól, mely hullámsírja lett három légi személyzetnek (ekipázsnak). Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület és a keceli Pintér Művek szervezésében – többéves kutatómunka eredményeként – megálmodott emlékmű ma mementóként áll a 71-es főút, észak-balatoni vasútvonal és a Lottó Üdülőtelep között. A hivatásos- és sorállományú katonák három baleset során zuhantak Balatonba (1974-ben, 1976-ban, s 1977-ben). Az emlékhely előtt Keszey János, Balatonalmádi polgármestere mondott beszédet, melyben kiemelte, hogy az akkori „hivatalos titkolódzás” eredményeként szinte senki nem tudott a tragédiákról, ha pedig mégis, akkor hallgatnia kellett. Szűcs Pál mérnök ezredes, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem főnök-helyettese, illetve Simon Jójárt Sándor, a szentkirályszabadjai helikopter ezred egykori parancsnoka osztotta meg gondolatait. Az elhunytak emlékművét Szabó György alezredes, tábori lelkész áldotta meg. Az emlékműre a következő nevek kerültek fel egy-egy fényképpel: Serfőzde István hadnagy, Bozsaki Benő hadnagy, Laboda Ferenc főhadnagy, Korpos Imre és Bunász István honvéd, Kufa Mihály őrnagy, Dányi Balázs hadnagy, Bertalan Béla őrmester, Detki Sándor hadnagy és Fazakas Miklós törzsőrmester. A megemlékezés pillanataiban egy MI–8-as harci helikopter körözött a levegőben. Az eseményen a katonai képviselőkön túl megjelent több hozzátartozó is, akik közösen leplezték le az emlékművet. Zatkalik András

Ha nincs strandidő, érdemes felkeresni a Plul malmot

Csopak legfiatalabb malma több mint 100 éves

Tombol a nyár, ilyenkor az emberek többsége a strandot választja, hogy lehűtse magát a Balaton kellemes vízében. A településen sok nevezetesség található, többek között a több mint száz éves Plul malom, melynek hat éve gondnoka Herczeg Mihály. A falu központjában található a malom, könnyen megközelíthető. Herczeg Mihály épp egy csoport után fogad. Egy hűs fa árnyékába ülünk le, szemben a malommal, és gyönyörködhettünk annak romantikájába. – A malom májustól szeptember végéig látogatható, csupán hétfőn van szünnap. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer tekintse meg és fedezze fel azokat az értékeket, melyekkel őseink rendelkeztek. Amikor forog a külső kerék, – ez egy felülcsapott malomkerék – bent forgatja a különböző darálókat, felvonókat, mindazt, ami az őrléshez szükséges volt. Ahogy belépünk a malomba, rögtön balra, Mihály már mutatja azt a nagy fogaskereket, ami áttételesen hajtja meg a szíjkerekeket. A négy és fél méteres átmerőjű, felülcsapott, kinti vízikerékről, a malomrészbe benyúló fatengelyre szerelt nagy faküllős, öntöttvas koszorús, de azon fából készült fogak adják át az energiát, az öntöttvas kúpfogaskerék által meghajtott szíjkeréknek. Ez hajtja meg az összes berendezést. A gabona mázsálása után a jobb oldalon lévő garatba került az őrölni való, amit a függőleges serlegfelvonók vittek a padlástérben lévő tisztítóberendezésekhez. Ezután csúszdán érkezett vissza a tiszta gabona a serlegfelvonóba, ami a hengerszékbe szállította. Az őrlés után a kész lisztet ferde és függőleges facsöveken leeresztve a földszinten zsákolták. Az ablak melletti garatba viszont a takarmánygabonát öntötték, amit szintén a serlegfelvonó vitt az első szinten lévő függőköves darálóba. A takarmány zsákolása is a földszinten történt. Mihálynak megemlítem, hogy némi tériszonyom van. Mondja, nyugodtan menjek fel a meredek falépcsőn, nem lesz semmi bajom. Az első emeletre értünk és egy különleges, régi világ fogadott. Jelentem tériszonyom nincs! A tulajdonképpeni nagy munka itt történt. A padláson megtörtént koptatás-tisztítás után kettő nagy kétosztatú garatba került a gabona a hengerszékek felé. Ebben a malomban kettő kis 11-es Ganz-Mechwart faszekrényes hengerszék van, melynek teljesítménye egyenként 30 kg/óra volt. A kettéosztott garatokra a folyamatos működés miatt volt szükség. Tehát, ha az egyik tolózárat elhúzták, akkor folyt a gabona a hengerszék előtörő hengereire, majd onnan az őrlést végző, rovátkolt acélhengerekre, amelyek egymástól való távolságát szükségszerűen állították az alul lévő kettő kézi kerékkel. Amikor egy „garatfak” kiürült, akkor a súlycsengő megszólalt és figyelmeztette a molnárt, hogy nyissa meg a garat másik fakját a tolózárral. A hengerszékből ferde facsöveken keresztül visszakerült az őrlemény a serlegfelvonóba és ment vissza a hengerszékbe. Az őrlető kívánságának megfelelő finomságú liszt elkészítéséhez 5-7-szer is átment a hengerek között az őrlemény, mielőtt a ferdetengelyű hasábszitába bekerült, hogy „konyhakész” lisztet adjon a gazdáknak. A ferdetengelynek köszönhetően még a lisztben lévő durvább részt az excentrikusan működő rázószita különválasztotta. A durvább szemcsék visszakerültek egy csúszdán keresztül a serlegfelvonóba, ami újra a hengerszékbe szállította további őrlésre. A hasábszita alól függőleges facsöveken jutott le a liszt a földszintre, ahol a zsákolás történt. Miután kiértünk a malomból, megállapítottam, hogy bizony komoly munkálatokat végeztek az egykori molnárok. Mondjuk, én vizuális alkat vagyok és gondolom, hogy ön is így van ezzel kedves olvasó, így mindenképpen javaslom, hogy keresse fel a csopaki Plul-malmot. Mihálynak megköszöntem a részletes tárlatvezetést, egy baráti kézfogással elköszönve, sietnem kellett, hiszen egy nagymama jött épp az unokájával, aki egy kicsit már türelmetlenül várta, hogy a malomba léphessen. Szendi Péter

Százmilliós ajándék Almádi-Vörösberénynek

Zséda a Magtár avatójának sztárvendége volt

A sok vihart, számos tulajdonost látott vörösberényi magtár július végén a város önkormányzatának tulajdonába került. A Magtár Rendezvényház – átmeneti szünet után – koncertek, kiállítások otthona lett. A megnyitón Balatonalmádi polgármestere, Keszey János elmondta, hogy az 1780-as években magtárnak épült ház egy múlt év végi kormányhatározat értelmében kerülhetett önkormányzati tulajdonba. A város önkormányzata 120 millió forintot kapott a kormánytól. Ebből az épületet 114 millió forintért vásárolták meg, míg a fennmaradó hatmilliót az épület felújítására fordítanak. A műemléképületet az a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond balatonfüredi földesúr építtette, aki Horváth Krisztina nagyapja volt, s akinek a tiszteletére az első Anna-bált rendezték 1825-ben. További érdekesség, hogy később Erkel János, Erkel Ferenc zeneszerző öccse volt az épület tulajdonosa, majd Jordán Alajos, a 13. huszárezred tisztjéé lett. 1945 és 1950 között a szovjet hadsereg élelmiszerraktára volt a magtár, azt követően a termelőszövetkezet, utána az önkormányzat tulajdonába került. A kétezres évek elején felújították, rendezvény- és borházként működött, de a működtető céget 2015-ben felszámolták. A megnyitó ünnepségen a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, Kontrát Károly kijelentette: a Magtár Rendezvényház impozáns építészeti megoldásai a magyar emberek tehetségét és szorgalmát bizonyítják. A rendezvényen a város és a környék népszeru tánc- és dalos együttesei léptek fel, sztárvendég volt Teleki Gergő zongoraművész és Zséda. A program tűzijátékkal és utcabállal zárult. szöveg és kép: Zatkalik