Daily Archives: 2017-09-24

Kitüntették vitéz Ajtós József László esperest

Egyházi személyeket is kitüntettek nemzeti ünnepünk alkalmából, augusztus 20-án. Áder János, Magyarország köztársasági elnökének megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, magas színvonalú munkájáért, Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át vitéz Ajtós József László címzetes prépost, esperesnek, Paloznak, Felsőörs, Csopak, Lovas plébánosának. Prépost úr kedvesen invitál a verandára. Megállapítom, hogy gyönyörű a kilátás a Balatonra. Meg is jegyzi, hogy mindez megfizethetetlen, szerencsésnek tartja magát, hogy nap mint nap láthatja nemzeti kincsünket. – Körülbelül másfél hónappal ezelőtt kaptam a Miniszterelnöki Hivataltól egy e-mailt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére kitüntetésre javasolnak. Az elektronikus levélben rákérdeztek, hogy elfogadom-e mindezt. Az adatok átnézése után, mélyen megtisztelve érezve magamat, visszaírtam, hogy elfogadom. Hála a jó Istennek a tavalyi és az idei évem nagyon szépen alakul. Több mint 40 évi papi szolgálatom elismeréseként Márfi Gyula érsek préposti címet adományozott tavaly, most pedig megkaptam ezt a magas rangú állami kitüntetést, ráadásul november 15-én leszek hetven éves. Vitéz Ajtós József László prépost, esperes, a Veszprémi Főegyházmegye papja, jóleső érzéssel és meghatódva ment a Pesti Vigadóba, hiszen számtalan ismerőssel találkozott. Mint mondja, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mosolyogva fogadta és adta át a kitüntetést, ráadásul emlékezett az első találkozásukra is. Csodás volt számára az a nap, hiszen az elismerést augusztus 18-án vehette át. – Szeretett édesanyám, Ilona névnapján kaptam meg a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, valószínűleg a jó Isten akarta így. Az első gratulációt Kontrát Károly országgyűlési képviselőtől kaptam, aki a telefonban minden jót kívánt. Biztos vagyok benne, hogy neki is köszönhető, hogy elismerték a munkámat, de soha nem mondta. Továbbá köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik erre felterjesztettek, a négy település polgármestereinek, illetve Bóka István Balatonfüred város polgármesterének is. Nagyon sok gratulációt kaptam, mely nagyon jól esett. Beszélgetésünk végén vitéz Ajtós József László prépost, esperes az Evangéliumból idézet, amikor Jézus a Bethesda fürdőbe ment. „Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendo óta beteg volt. Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: Akarsz-e meggyógyulni? A beteg azt felelte: Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem. Jézus azt mondta neki: Kelj föl, vedd ágyadat, és járj! Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett.” (János Evangéliuma 5,1-3a. 5-16) – A hétköznapok forgatagában gyakran megesik velünk, hogy úgy megyünk el embertársaink mellett, mintha nem érzékelnénk a jelenlétüket. Ahhoz, hogy valakit észrevegyenek, elismerjék a munkáját, egy emberre van szükség, aki felhívja a figyelmet, aki támogatja az ügyét – zárta gondolatait vitéz Ajtós József László prépost, esperes. Szendi Péter

Megújult a konyha a Tihanyi Bencés Iskolában

Pályázati forrásból, mintegy 50 millió forintos beruházást valósított meg Tihany Község Önkormányzata. Szeptember 4-tol megújult, a 21. század elvárásainak megfelelő környezetben működik a konyha az önkormányzati tulajdonú épületben. A Belügyminisztérium „Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása” jogcímen kiírt pályázatán 2016-ban indult sikeresen Tihany, 85%-os támogatási intenzitással közel 36 millió forintot nyerve az elavult konyha teljes felújítására. Az elnyert támogatásból az építési célra fordítható összeg közel 25 millió forint volt, a maradékot eszközbeszerzésre használták fel. Ebből az összegből megvalósult az új közmű alapvezetékek (víz, szennyvíz, gáz, elektromos vezetékek) kiépítése, falazás, burkolás, nyílászárók cseréje, valamint új légtechnika kiépítése. Mindemellett sor került a konyhatechnológiai eszközök cseréjére is. A konyha minden helyisége megújult. Az önkormányzati konyhában naponta mintegy 300 főre főznek. Nem csak a helyi iskolások, hanem a Visszhang Óvoda, az önkormányzati dolgozók, valamint a nyugdíjasok étkeztetéséről is az itt dolgozó hat fő gondoskodik. Megújult konyhát Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tihany országgyűlési képviselője, Tósoki Imre, a település polgármestere és Korzenszky Richárd perjel adta át, és vágta át a nemzetiszínű szalagot. Szendi Péter

Tovább marasztalják az embereket Alsóörsön – fergeteges programsorozat volt a településen

Huszonhét év után testvérvárosi szerződést kötött Alsóörs és az erdélyi Málnás település

A szervezők igazán kitettek magukért, hiszen tizenegy napon keresztül, fesztivál hangulat uralkodott a településen. Minden korosztály megtalálta a maga kedvelt programját. A nulladik napon a Swing-Swing együttes zenélt a jazz mólónál. Látványos felvonulással kezdődött a rendezvénysorozat. A kocsmától indult a népes menet a Drumsters ütős együttes vezetésével, egészen a Sirály parkig. Az együttes szó szerint ütős hangulatot teremtett, sokan táncoltak a fantasztikus ritmusokra, mindenki jól érezte magát, ezzel megalapozva a jó hangulatot az ünnepélyes megnyitóra. Hebling Zsolt polgármester köszöntőjében elmondta, hogy legelőször 1994-ben rendezték meg a Vendégmarasztaló fesztivált. Külön köszöntötte a felvidéki Kalász testvérvárosi küldöttséget, Balázs János polgármester vezetésével. Kontrát Károly országgyűlési képviselő méltatta Alsóörs fejlődését, a színes rendezvényeket, mindenkinek jó szórakozást kívánt. A megnyitó után Magyarország egyik legnépszerűbb együttese, az Ocho Macho lépett a színpadra, addigra már egy gombostűt sem lehetett leejteni, annyian voltak. – Az alapkoncepciónk az volt, hogy műfajilag a lehető legváltozatosabb programokat állítsuk össze. A Pannon Várszínház egy két részes rock-musical show-val örvendeztette meg a közönséget, ami újdonságnak számított. Számtalan stílus és híresség képviseltette magát. Így a teljesség igénye nélkül a Bluesberry Band és Muck Ferenc, a vendégművész pedig Tátrai Tibor volt. Az unplegged esten Roy és Ádám zenélt, de itt volt Éliás Junior zenekarával, Nótár Mary, a Napoleon Boulveard, Nagy Gergő és a Vivat Bacchus énekegyüttes. Az esték utcabálokkal zárultak. A közönség részéről pozitív volt a visszajelzés, ugyanakkor sok tapasztalatot is szereztünk, a konzekvenciákat ezekből levontuk, hogy jövőre még színesebb és látványosabb legyen a vendégmarasztaló fesztivál – hangsúlyozta Kálmánfi Gábor művelődésszervező. Augusztus 20-án este ünnepélyes keretek között testvérvárosi szerződést kötött Alsóörs és az erdélyi Málnás település. A községek között 27 éve tart a gyümölcsöző kapcsolat. – Ami eddig a szívekben volt, az most megjelenik papíron is – így fogalmazott Málnás község polgármester asszonya, Szotyori Angéla. Az ünnepségen részt vett még Henning László, Kovászna megye alelnöke, Balázs János, a felvidéki testvértelepülés, Kalász polgármestere, Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere és Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. Ünnepi beszédet mondott Hebling Zsolt polgármester, majd külön köszöntötte Málnás község delegációját. Örömét fejezte ki, hogy a testvérvárosi szerződéssel az erdélyi településsel barátságuk tovább mélyült, mint mondta, szükségünk van egymásra, hangsúlyozta az összetartozás erejét. – Augusztus 20-án országalapító, nemzetmentő nagy királyunk, Szent István örökségére emlékezünk, aki történelmünk legjelentősebb személyisége volt, a keresztény magyar állam megszületése és fennmaradása előtt hajtunk fejet és adunk hálát. Szent István felismerte a választás lehetőségét és jelentőségét, így mentette meg népünket, hiszen egy századdal a Honfoglalást követően a magyarok nomád, pogány életmódjának mindenképpen vége lett volna, ugyanis Nyugat-Európa kitapasztalta, hogyan kell harcmodorunk ellen fellépni. A kereszténység felvételével, a királyság megalapításával, o alapozta meg a független, erős államot, miközben bekapcsolta Európa teljes gazdasági, kulturális vérkeringésébe. A ceremóniát és az ünnepi gondolatokat követően az ünnepség alkalmából az új kenyeret megáldotta Balla Barna málnási lelkipásztor, Szatmáry László diakónus és Kálmán Csaba lelkipásztor. Az utolsó napon fellépett még a Sirály Népdalkör, a Fourtissimo együttes és a Jolly Joker zenekar. Az utcabált látványos tűzijátékkal szakították meg. Szendi Péter

Kifakadt…

Ritkán fordul elő, hogy megfontolt, jelentős (és eredményes) szakmai múlttal bíró férfi ember kifakad, kiborul. A nyáron mégis ez történt… Bagyó Sándort évek óta ismerem: sokszor készítettem vele interjút a vízimentés témakörben. Mindig készséges, alapos volt, higgadtan, de a mentés iránti olthatatlan tisztelettel beszélt. Valószínűleg ő maga sem gondolta 1999-ben, hogy neve, s az általa koordinált Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) idővel jelképpé válik. Márpedig mára így lett: ha Bagyó, akkor VMSZ, ha VMSZ, akkor Bagyó. Meg mindazok, akiket szellemiségével megérintett, maga köré gyűjtött. Talán szerénységéből fakadóan maga sem tartja számon, hány embert mentett ki a háborgó, de nem egyszer a békés arcát mutató Balatonból. Ugyanakkor talán tudatalattijában listázza azokat, akiket csak „cadaver”-ként (holttest) nevez meg a szakma. Egyikük sem János, Margit vagy Öcskös, Haver. Nevük – azáltal, hogy a Styx túlpartjára kerültek – értelmét veszti. Szólni nem tudnak, s aki hozzájuk beszél, a fájdalomtól csak szófoszlányokat ejt ki. Nos, ez az ember, aki tudással, méltósággal (a bátorságot ne is említsem) küzd évtizedek óta, kibukott, kifakadt. Nem a támogatások, nem a gonosz időjárás stb. miatt, hanem egy általánossá vált jelenség, a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség, a nemtörődömség miatt. Bagyó Sándor ezután alaposan elemzi is (vagy tán felmutatja) az okokat. Banális, de a mindenki által ismert, ám meg nem fogadott okokat. Cikkünk írása idején már húsz körül tart a Balaton idei áldozatainak száma. Döntő többségük nem viharban, hanem „békés” időben vált áldozattá. Volt, aki nem tudott úszni (mégis mélyvízbe ment), volt, aki ruhástul ugrott a négyméteres kikötői vízbe, megint más erősen ittasan stb. Nyomatékul egy szonárral készített fotót is láthatunk a bejegyzés alatt: egy holttestét… Kié a felelősség – kérdezheti bárki. Bárhogy csűrjük-csavarjuk, ki kell jelenteni: nem csak a felelőtlen egyéné, hanem mindenkié, aki körülötte volt, de tágabb értelemben a dajkától a hangosbemondóé is. Mára – és ebben nagyon nagy szerepe van a számítógépes-internetes virtuális világnak – a veszély, mint fogalom szerepe degradálódott. Mára a szülői, pedagógusi intelem szerepe – degradálódott. Mára a környezet jóindulatú figyelmeztetése degradálódott. „Összejött minden” – szokták mondani a körülményeket boncolgatva. Pedig… És ide nagyon sok „pedig”-gel kezdődő sort írhatnánk: pedig igenis, a tragédia előtti percekben ott volt valaki, aki egy akár durva „megállj”-jal (apai pofon?) vagy meggyőzéssel meg nem történtté tudta volna tenni a szörnyűséget. Nagyon hosszasan lehetne sorolni mindazt, ami a megelőzés kategóriájába tartozik. Elgondolkodtató, hogy mindezek köztudottak (ne ugorj fejest ismeretlen mélységű vízbe, ne ittasan, bedrogozva, teli gyomorral, gyógyszer hatása alatt, felhevült testtel, úszás képességének hiányában stb.). Csakhogy míg a szárazföldön a veszély és a következmény csekélyebb, addig a vízben (ki ne hagyjuk a levegőt!) hatványozottan veszélyesebb. Csupa evidencia, amit mindenki tud, de tán érez is. És – azt hiszem, itt kapcsolódnak össze gondolataim Bagyó Sándoréval – rá kell jönnünk, igenis, létezik még kollektív felelősség, csak gyakorolnunk kell… Vége a szezonnak, vége a baleseti sorozatnak is – mondhatnák sokan. Ám nem így van, hiszen az utószezon (ki ne hagyjuk a horgászokat, a vitorlázókat, akiknél éppúgy előfordulhatnak – igaz, jóval mérsékeltebb számban – felelőtlen emberek) is meg fogja követelni a maga áldozatait, de még a tél is. Örök körforgás, örök veszteséglista, noha igenis, megállítható, vagy legalább csökkenthető. Befejezésül kijelentem: nem lehet lelkiismeret- furdalása egyetlen vízi-mentőnek sem, ezzel szemben mindenki másnak, aki adott helyzetben a tragédia környékén volt… Zatkalik András

Szociológiai felmérés Almádiban

Almádi ikonikus kilátója, az Óvári kilátó

Értékes, ugyanakkor érdekes felmérést végeztek Balatonalmádiban a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem szociológia szakos hallgatói augusztus során. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a településsel kapcsolatban a lakosság és a turisták véleményét. A munka során 212 balatonalmádi lakost és 207 turistát kérdeztek meg a fiatalok. A turisták esetében a Balatonalmádiba érkezők túlnyomó többsége (több mint 80%-uk) magyarországi vendég volt, körülbelül egynegyedük érkezett külföldről. A vendégek életkor szerinti megoszlása kapcsán azt tapasztalták, hogy a 36-45 év közötti korosztály számottevően túlreprezentáltnak bizonyult, vagyis ez a korosztály teszi ki a vendégek relatív többségét. A turisták 90%-a magáncéllal érkezett a városba, ami azt is jelenti, hogy az üzleti és egyéb, a munka világához kapcsolódó turizmus terén még jelentős tartalékok lehetnek. A vendégek több mint kétharmada tájékozódott előzetesen a látnivalókról, és sokan kiemelték, hogy nagyra értékelik azt, hogy nem csak a klasszikus strandolás körülményei állnak rendelkezésre, hanem Veszprém és a Bakony közelségét értékelték annak kapcsán, hogy kevésbé nyárias időjárás esetén is bőséggel adódnak kikapcsolódási lehetőségek. A megkérdezettek majd 2/3-a négy-hat nap közötti időt töltött a városban. Egyharmaduk mondta, hogy biztosan visszatér Almádiba a következő három évben; 39%-uk mindenképpen, 33%-uk pedig valószínűleg ajánlaná ismerőseinek a várost. A Györbiró András egyetemi adjunktus által koordinált vizsgálat során arra is rákérdeztek, milyen fejlesztéseket tartanak szükségesnek a turisták. Alapvetően a tájékozódást és információszerzést elősegítő fejlesztéseket igényeltek: okostelefonokra optimalizált tájékoztató applikációkat, információs táblákat, programokkal, látnivalókkal kapcsolatos ajánlásokat. A turisták legtöbben az önkormányzati strandokat, a túraútvonalakat és tanösvényeket keresték fel. A helyi lakosság kapcsán a nemre és életkorra való megoszlás viszonylag egyenletes volt, nagyságrendileg tükrözve a település demográfiai összetételét. A megkérdezettek majdnem kétharmada főállásban dolgozott, az inaktívak nagy része nyugdíjas volt vagy tanuló, csupán 2%-ot azonosítottak szociológiai értelemben munkanélküliként. A megkérdezettek többsége közepesnek, egyharmaduk jónak, vagy kifejezetten jónak ítélte anyagi helyzetét. Több mint 70%-uk hosszú ideje, legalább tíz éve él a településen. A megkérdezettek több mint fele fontosnak ítélte a város további csinosítását, parkosítását, a közterek fejlesztését. Ugyanakkor nagyon fontosnak tekintik a turisztikai fejlesztéseket is, viszont az ipari jellegű fejlesztéseket valamivel kevesebben tekintik prioritásnak. A felmérés szerint az almádiak 46%-a elégedett vagy nagyon elégedett a város gazdasági fejlődésével. Az egészségügyi ellátás terén a meglévő szolgáltatásokkal, különösen a rövid várakozási idővel a többség elégedett vagy nagyon elégedett a válaszok szerint. – zéa –