Daily Archives: 2017-10-11

Címlap – Ajánló

Ma döntünk a jövőnkről

Balatoni prognózis: egyenlőtlenebb csapadékeloszlás, hosszú hőhullámok

Az éghajlatváltozás mára tudományosan bizonyított ténnyé vált. A hazánkra vonatkozó klímaváltozási forgatókönyvek meglehetősen borús képet festenek a vízzel kapcsolatos problémák területén: nem csak a homérséklet drasztikus emelkedése, hanem a csapadékviszonyok adott éven belüli átrendezése miatt is. Hazánkban a legnagyobb mértékű felmelegedés a nyári hónapokban várható, ugyanakkor a csapadék mennyiségének csökkenése szintén ebben az időszakban valószínűsíthető. Gyakoriak lesznek az aszályos időszakok, míg a csapadékok hirtelen, nagy mennyiségben lezúdulva érkeznek majd, melyek talajba történő beszivárgása a mennyiség miatt akadályozott lesz – így árvizek kialakulása is valószínűsíthető. A kánikulai napokon eddig jellemző 32-36 °C helyett nem lesz ritka a 37-40 °C-os hőség sem. Az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás tehát nem a jövő generációira váró feladat! A jelenben meghozott döntések hatással lesznek a lehetséges jövőképekre és az embereknek az éghajlatváltozás hatásait kezelő képességeire is. Az éghajlatváltozást, és az azt okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb részét az energiatermelés és -felhasználás okozza. Az energiafelhasználásra inkább a pazarlás és az átgondolatlanság jellemző, mint a tudatosság. Az energiahatékonyság és a fenntartható energiagazdálkodás felé vezető úton az első lépés a megújuló energiaforrások használata, illetve a tudatos energiahasználat. Az éghajlat-változásra adott egyik legjobb válasz lehet a zöld területek fás állományainak növelése, melyek a helyben keletkezett szén-dioxid megkötésével biztosítanak élhetőbb környezetet, valamint a szélsőséges időjárási kilengések hatásának csökkentése miatt számottevő jelentőségűek. A magánkertek éppúgy igen fontos részei a város zöldterületeinek, mint a közparkok, fasorok és intézménykertek. A globális felmelegedés kapcsán a víz jelentősége a világ minden táján különösen felértékelődik. A felmelegedés következtében várható fizikai és kémiai változások nagyban befolyásolják a vízi élőlények együtteseit, a változások iránya pedig a populációk közötti kapcsolatok sokszínűsége miatt nehezen sejthető előre. Azonban nem nehéz belátni, hogy a vízhiány a rendkívül súlyos gazdasági károk mellett számos természetes élőhely tönkremenetelét vagy végleges eltűnését jelentheti. A Balaton tekintetében a legújabb számítások azt mutatják, hogy a következő tíz évben a nyári és téli átlaghőmérséklet 0,5 °C-kal, tavasszal és ősszel 0.3 °C-kal nő. Az évszázad második felében a várható növekedés mintegy két fok lesz. A fagyos napok száma jelentősen, egy évtized alatt három, 2050 körüli időre tizennégy nappal csökken. Az éves csapadékösszeg alig változik, de tíz év alatt a nyári csapadék mennyiség mintegy 15 mm-rel, harminc év után 50 mm-rel csökken. Az őszi csapadék is kevesebb lesz, míg a téli és tavaszi csapadékmennyiség megnő, de erősen csökken a hó formájában hulló csapadék mennyisége. Ugyanakkor növekszik a szélsőségesen meleg napok száma és a hőhullámok hosszúsága. A Balaton jövője szempontjából különösen fontos az éghajlat-változásnak a tó víz-háztartására gyakorolt várható hatásaihoz történő alkalmazkodás. Hazánk természetes élóvilágában a klímaváltozás hatására a kutatók többek között az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódását, a társulások és táplálékhálózatok átrendeződését, a természetes élővilág fajainak visszaszorulását, hosszú távon a biológiai sokféleség csökkenését prognosztizálják. A biodiverzitás csökkenésének beláthatatlan következményei vannak. A biológiai változatosság elvesztése mögött húzódó okok közül első helyen az élőhelyek pusztulása, leromlása és feldarabolódása áll. Ez emberi hatásokra vezethető vissza: gyors ütemben növekszik ugyanis az újabb földterületek iránti igény. A természetes élőhelyeket mezőgazdasági, ipari és lakhatási célokra alakítják át. A csökkenés második fő oka az inváziós fajok terjedése. Az időjárás szeszélyességére rendkívül érzékeny a mezőgazdaság. A kiegyenlítetlen évszak-változások miatt az élővilág biológiai egyensúlya időről-időre felborul, amely kihat a talajban élő mikroorganizmusoktól kezdve a kártevőkön át, szinte valamennyi az agráriumra hatással lévő élő szervezetre, a növénytermesztési zónák határa eltolódik. A kifejezetten a csapadékvíz okozta talajeróziós károk az ország termőterületének 40 százalékát érintik. Az eróziós jelenségek sújtják a mezőgazdasági területen kívül az ipari, illetve lakott térségeket és a kiépített infrastruktúrát is. Az ilyen típusú területeken a nem megfelelően végzett emberi beavatkozások – a csapadékvíz elvezetésének hiánya, nagyméretű bevágások, teraszosítás, feltöltések – növelhetik, esetleg ki is válthatják a mozgásos folyamatokat. A probléma megoldásával jelentősen csökkenthető, megelőzhető a káros jelenségek kialakulása. A környezettudatosság fontos eleme az energiatudatosság beépülése a mindennapi életbe, mely kapcsán törekedni kell továbbra is az épületállomány energiatakarékosságot szolgáló felújítására, valamint a működtetésére. Magyarországon az épületállományhoz kapcsolódik az energiahasználat mintegy 55-60%-a, amelynek kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. A Balaton régióban az állandó lakosok által használt épületeken kívül üdülő ingatlanok, illetve szálláshelyek is nagy számban találhatók. Az új és régi épületek kialakításánál, átalakításánál figyelembe kell venni az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok gyakoribb előfordulását és ezek hatásait az emberi egészségre. Az épített környezet alakításakor ma még csak ritkán számolnak az éghajlatváltozással. Az éghajlatváltozás hatására bekövetkező változások minden ember egészségét befolyásolni fogják. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló áradások − a szennyvízkiömlések és bemosódások révén − szennyezhetik a sérülékeny ivóvízbázisokat és ezzel növelik a fertőzésveszélyt. Az éghajlatváltozás bizonyos időjárási körülmények között negatívan érinti a légszennyező anyagok koncentrációját. A légszennyező anyagok magas koncentrációja növeli a légzőszervi megbetegedések számát. Ne feledjük: a jövőnkről ma döntünk! A megjelenést támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Beruházások sora gazdagítja a régiót

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Pályázati lehetőségekről, elnyert támogatásokról, folyamatban lévő beruházásokról hallgatott meg előterjesztéseket szeptemberi ülésén a Balaton Fejlesztési Tanács. A szaktárcák delegáltjai arról adhattak számot, hogy a régió fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása ütemterv szerint történik, a munkálatokhoz, illetve ezek előkészítéséhez szükséges források rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően biztosított az a mintegy ezer-ötszázmilliárd forintos keret is, amelyet hazánk közlekedésfejlesztésre tud fordítani. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet e témakörben öt projektnél érintett: a Szántód–Kőröshegy- Balatonszentgyörgy vasúti vonalszakasz felújítása, a Fonyód- Kaposvár pályaszakasz állapotjavítása, az M7 autópálya és 710. sz. főút csomópontjának kialakítása, a vasútállomások rekonstrukciója, valamint két ütemben a Szabadbattyán–Tapolca– Keszthely villamos üzem kiépítése a Balaton körül. A vasútvonalak korszerűsítésének költségei csekély mértékben meghaladják a nyolcvanmilliárd forintot, a projektek befejezésének határideje pedig mindkét esetben jövő év augusztusa. Az északi part kötött pályás közlekedésének villamosítása kapcsán azonban gondok keletkeztek: az első ütem – Szabadbattyán-Aszófő/Balatonfüred – kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás során olyan magas árakon jöttek be az ajánlatok, hogy azt eredménytelennek kellett nyilvánítani, és a műszaki tartalmat is le kellett csökkenteni. Ezért az eredeti Szabadbattyán-Aszófő közötti szakasz helyett – a jelenlegi állás szerint – Szabadbattyán és Balatonfüred között történne a kivitelezés előkészítése. A tanács tagjai megtudhatták, hogy a kormány döntésének megfelelően 2017. március 31-ig valamennyi pályázati felhívást megjelentette az irányítóhatóság. Ezek között egyaránt találhatunk önkormányzatok és vállalkozások részére vonzó kiírásokat is. Döntöttek az élelmiszeripari, a kertészeti és az állattenyésztést érintő pályázatok sorsáról, illetve a települések számára az épületek külső rekonstrukciójára szolgáló támogatásokról. A Balaton régióból negyvenkilenc pályázattal kilencmilliárd forintnyi igény érkezett – ebből huszonnégy kérelmet hagytak jóvá, a megítélt támogatás összege közel 4,3 milliárd forint. A turisztikai fejlesztés a kormányhatározatban 26,7 milliárd forintos csomagként szerepel: az ehhez kötődő, beérkezett igények összege azonban már meghaladja a huszonhétmilliárd forintot. Tizenkétmilliárd forint címzettje ismert, illetve ők az előleget is megkapták. A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a turizmus területén az elmúlt évben már jelentős változások voltak, s egy új térségi desztinációs szemlélet kezd kialakulni. A szakmai felelős főként a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre koncentrál, s a források elosztása is e koncepciónak megfelelően történik. A turisztikailag frekventált térségek programcsomag keretében még további, mintegy 8-9 milliárd forint támogatási igény várható. A hozzászólások sorát Káloczi Kálmán, a Balaton Világörökségért Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki először Viski József helyettes államtitkár előadására reagált. Elismeréssel szólt arról, hogy a LEADER program kapcsán támogatáshoz jutnak a Balaton régió meghatározott vállalkozásai. Kiemelte a Balaton- felvidéki Nemzeti Park példamutató tevékenységét, hiszen az általa kiadott védjegy, a legjobb termékek elismerése a piacra jutást is megkönnyíti. Hangsúlyozta: a Balaton-felvidék kultúrtáj világörökség várományosi helyszín minősítése során is pozitívumnak számít, ha a tóparti gasztronómiát a helyi termékek gazdagítják. A két világháború között a Balatoni Szövetség már kijelölte az utat a kertészkertek felállításával – ezek biztosították a kifőzdék, panziók, vendéglők és szállodák részére a különleges ízeket. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a napirend összefoglalásakor kiemelte: örvendetes, hogy az uniós források tekintetében a meghatározott kétszázötvenmilliárd forint körüli támogatási igény, allokált keret várhatóan túlteljesítésre kerül, így a régió a balatoni programban meghatározottnál több forrást tud felhasználni, s esély van arra, hogy a hazai források kapcsán is ugyanez a tendencia fog érvényesülni. Jelezte ugyanakkor, hogy az elmúlt években elképesztő mértékben emelkedtek az építőipari kiadások, s nem a túlárazások miatt – jelentősen megdrágult a munkaerő, s ezzel szinte párhuzamosan az anyagárak is. Mint fogalmazott: tart attól, hogy az önkormányzati szektorban a benyújtott pályázati és a közbeszerzésen kialakult árak nem lesznek szinkronban egymással. Nonprofit szereplőknél még rosszabb a helyzet, s ez valós veszély lehet a programok megvalósítása során. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatójában a legaktuálisabb környezetvédelmi kérdésként a zajvédelmet említette. A hosszú távú zajhatásokra határérték rendszer van ugyan felállítva, de egy rövid távú alkalmi rendezvényre ezek a határértékek, határérték rendszerek nem alkalmazhatóak, mert speciális minden rendezvénynek a helyszíne, időpontja, a lakóterület távolsága, s a speciális hatások mind-mind összességében mérlegelendők. A kérdést azonban meg kell oldani! Felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton-törvényben – mely jelenleg felülvizsgálat alatt áll – szerepelnek olyan kikötések, amelyek eltérnek az országos szabályozástól, s most itt az alkalom, hogy a legmagasabb szintű jogszabályt az élethez igazítsák. Az államtitkári előadáshoz csatlakozott Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, aki részletesen ismertette a szervezet feladatait, aktuális teendőit, s beavatta a jelenlevőket a közeljövő fejlesztési elképzeléseibe. Elmondta, hogy a következő években három új látogatóközpont – Kis-Balaton, Nagyberek, balatonfüredi Lóczy-barlang – is fogadja már a vendégeket. Kollár József, a BAHART vezérigazgatója a cég tevékenységét elemezve hangsúlyozta: a 2020-ig szóló középtávú stratégia megvalósítása fegyelmezetten halad. Mind a forgalom, mind az árbevételük kimondottan jól alakult ebben az évben. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a turisztikai közlekedési igényeket több évtizedre ki tudják szolgálni, néhány éven belül fel kell a telephelyüket újítani – ennek elmaradása komoly stratégiai kockázatot jelent. Süli Ferenc

Ünnepelt a nemzeti park

A természetvédelem nem öncélú

V. Németh Zsolt államtitkár

A természetnek kell nyertesnek lennie, de ez a meccs még nem dőlt el – emelte ki beszédében V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennállásának huszadik évfordulójára rendezett szeptemberi salföldi ünnepségen. Az egykori tsz-major példaértékűen felújított- átalakított területére sorra érkeztek a meghívottak, köztük azok is, akik 1997. szeptember 17-én ott lehettek Tihanyban, ahol hivatalosan is kihirdették a nemzeti parkká nyilvánítást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán múltidézőjében kiemelte: az évek folyamán egyre több terület került védelem alá, s megvalósulhatott a természetvédők régi álma: a Balaton-felvidék teljes területére kiterjedt a védelem. Az igazgató nem feledkezett meg azokról a harcokról sem, melyeket a Kis-Balaton lecsapolása ellen kellett elődeinek megvívnia. Mindezt a tevékenységsort igazolta – mutatott rá –, hogy a Balaton térsége a „természet melegágya” számos kincsével. Az igazgató hozzátette: „a hatósági munkát a látogatóbarát, szolgáltató szemlélet váltotta fel”. A legjelentősebb állomások közé sorolta Puskás Zoltán a fajok (pl. nagykócsag) megmentését, azok létszámának stabilizálását, majd emelését; azokat a fejlesztéseket

Puskás Zoltán igazgató

(ökoturisztikai és egyéb) és sikeres pályázatokat, nemzetközi és hazai szerepléseket, melyekkel igen hamar népszerűvé váltak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak ma már 14 bemutatóhelye, 3 látogatóközpontja (Tihany, Bakonybél, Tapolca) van, s újabb három (köztük a balatonfüredi Lóczy-barlang) létesítésére készülnek. Indokolja ezt a 450 ezer regisztrált látogató, s az egyre inkább környezettudatos társadalmi szemlélet. V. Németh Zsolt Hamvas Bélát idézte bevezetőjében: az ünnep a közösség kezdete, az áldozat napja. Az államtitkár szerint az évforduló meghatározó, egyben központi gondolata a felelősség. Persze anyagi vonzata is van mindennek: az agrártámogatásokkal együtt 2800 milliárd forint lesz beruházásokra, programokra a nemzeti parkokban. Panaszkodjunk vagy dicsekedjünk? – tette fel a kérdést a politikus. Az eredmények tekintetében büszkék lehetünk az elmúlt évekre – folytatta –, ám a „természetnek kell nyertesnek lennie, de ez a meccs még nem dőlt el”. A tárca korábbi államtitkára, Tardy János „természetvédelem sújtotta terület”-ként jellemezte a nemzeti parkot, ahol nagyon sok érdek ellen (homok- és kőbánya, bazalttufa- kitermelés) kellett fellépni. Szóba hozta a Balaton 2002-es száraz periódusa idején felvetett

Az ünnepség résztvevői

„eszement” vízpótlási terveket, s a természet „bizonyítását”. Hangsúlyozta: a természetvédelem nem pártpolitika kérdése, s a nemzeti vagyon „felépítése” nem lehet pártok csatározásának témája. Újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: „Védett terület ne kerüljön »idegen« kézbe!” Az ünnepség részeként amatőr-filmesek pályamunkáit is jutalmakkal értékelték. Gyermek kategóriában Kara Balázs és Nyerges Dóra (közönség), illetve Palánki Dávid; míg felnőtt kategóriában Zsenticskó Márk (közönség), valamint Orbán Péter kisfilmje érdemelte ki a díjat. A Balaton-felvidéki Nemzeti parki „Termék védjegy”-et Tamás Ervin (Ervino Kft. Borászat, Csopak), Szászi Endre Gyula borász (Szent Györgyhegy, Szigliget, Csobánc) és a Folly Arborétum és Borászat Nonprofit Kft. kapta. Zenével, tánccal közreműködött az Üszkürü Zenekar. Az előadások után sétakocsikázás, vásár és ebéd várta az ünneplőket. szöveg és kép: Zatkalik

Az idei szezon közbiztonsági tapasztalatai

Beszélgetés Jamrik Péter közbiztonsági tanácsossal, a Balaton Fejlesztési Tanács Testülete elnökével

– Elnök úr, az imént fejeződött be a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság idényzáró ülése. Kérem, foglalja össze: miként értékeli az idei szezont? – A Balaton – már az előzetes felmérések alapján is – idegenforgalmi szempontból kiváló szezont zárt. Nem kétséges, hogy jelentős mértékben leterhelte úgy a köz-, mint a vízbiztonsággal foglalkozó szervezeteket az idei szezon rendezvény-dömpingje. A szokásos nagy-rendezvények mellett – HD találkozó, Zamárdi-Sound, I Love Balaton, B.my Like, Balaton-átúszás, futó- és kerékpáros maraton, Szezonzáró-buli – extra feladatot adott a FINA VB és FINA Masters VB füredi rendezvénye is. A fentieken túl a vitorlás sportban egy hajóosztályban Világ Kupa versenynek, míg öt hajóosztályban Európa Bajnokságnak adott otthont a tó. Ezek biztosítását a meglévő erőkkel példásan oldották meg a Rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Polgárőrség, a Mentők, a Vízimentők szakemberei. Bőségesen jutott feladat az OMSZ Siófoki Meteorológiai Obszervatórium, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség és az E.ON áramszolgáltató munkatársainak is. Sikerünk, hogy a régió közbiztonságának színvonalát a vendégek és a szaksajtó is kiemelkedőnek minősítették. A nemzetközi rendezvényeket követő felmérések tanúsága szerint az értékelési szempontok között szereplő közbiztonság az egyik legjobb besorolást kapta. – A statisztikai adatok önmagukban is sokat mondók: hogyan alakultak a főbb közbiztonsági-, közlekedésbiztonsági- és bűnügyi számok? – A megnövekedett vendégszám és a magasabb vendégéjszakai mutatók ellenére a rendészeti statisztikák kimondottan jók, csak egy-két érték magasabb az előző évinél. A legmagasabb eltérésről szeretnék külön is szólni. Mindössze egy emberölés történt az idegenforgalmi szezonban, ez jelentős csökkenés. A regisztrált 74 súlyos testi sértés is a tavalyinál alacsonyabb érték. A rablások száma csupán kettővel volt több, mint az előző év azonos időszakában. A gépkocsi feltörések száma viszont mintegy 18 %-al nőtt. A közlekedési balesetek száma 1352 volt, gyakorlatilag megegyezik a korábbi esztendővel. Jelentős mértékben csökkent – 7 esetre – a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma. Mintegy 36%-al nőtt a vízből mentések száma. Ennek ellenére a tavalyi 7-rol 15-re nőtt a vízi halálesetek száma. Ez drámai emelkedés, amely komoly elemzést, majd ennek alapján kidolgozott intézkedéseket, prevenciós akciókat igényel. Nem mennék az elemzések elé, azonban az látszik, hogy a tájékozatlanság, a felelőtlen magatartás, az ital és a drog több esetben szerepet játszott a tragédia bekövetkezésében. Az esetek túlnyomó részét a jelenlegi lehetőségeket többszörösen meghaladó prevenció, még gyorsabb riasztás és helyszínre érkezés sem akadályozhatta volna meg. – A korábbi években a rendezvényeknél megkövetelték a biztonsági terv elkészítését és végrehajtását. Ezen a téren mi a helyzet? – A rendezvények egy részénél a hatósági engedélyezés feltétele a jogszabályokban előírt biztonsági terv megléte. A Balaton Fejlesztési Tanács által támogatott rendezvényeknél ezen kötelezettségtől függetlenül előírtuk a biztonsági felkészülést, a terv elkészítését és jóváhagyatását. A BFT által támogatott 22 rendezvénynél előírtuk a biztonsági tervet, azokat ellenőriztük, számos esetben kértük kiegészítését, pontosítását. Sok esetben a helyszínen ellenőriztük, hogy az azokban foglaltakat végrehajtják-e. A kisebb rendezvények esetén a szervezőknek e téren van még fejlődési lehetőségük, a nagy-rendezvények esetén azonban egészen másfajta problémákkal kellett idén ismét szembesülnünk. Minden eddiginél nagyobb felháborodást, számos be- és feljelentést generált a megengedhetetlenül- és elviselhetetlenül nagy zaj, de különösen annak éjfél utáni mértéke. Az nem megengedhető, hogy a rendezvény helyszínétől akár 10-20 km-re, vagy a szemben lévő parton élők, pihenni vágyók ne tudjanak aludni a zajtól. El kell érni, hogy éjfél után a szabadtéri rendezvények zajszintjét drasztikus mértékben csökkentsék. Tudom, hogy ezt számos egyéb érdek keresztezi. Csak példaként említem, hogy egy önkormányzati képviselő azzal érvelt, hogy a település fejlődéséért az ott élők igazán elviselhetnek néhány nap kellemetlenséget. Sok tízezer embernek viszont csak pont az az egy hét adatik meg a pihenésre. A Közbiztonsági Testület egyik deklarált feladata a közbiztonsági szervezetek közti koordináció. Idén erre mekkora igény jelentkezett? Az alsóörsi motoros találkozó, a Balaton-átúszás, a Kékszalag vitorlásverseny során e tevékenységünk már rutinszerű. Az előkészítés fázisában éppúgy van feladatunk, mint a rendezvények lebonyolításának napján, napjain. Külön szólnék a FINA rendezvénnyel kapcsolatos tevékenységünkről. A Közbiztonsági Testület már 2015 őszétől foglalkozott a kérdéssel. A BFT-KT koordinációs központot állított fel és működtetett a helyszínen annak érdekében, hogy a közreműködő szervezetekkel való kapcsolat naprakész és operatív legyen. A központ másik deklarált célja az volt, hogy a FINA rendezvény ideje alatt lévő többi rendezvény is megkapja azt az erőforrást, támogatást, amelyet a köz- és vízbiztonság érdekében működő szervezetektől korábban megszokott. Egy kis statisztika: 460 e-mail váltás történt a FINA ügyében testületünk címén. A koordinációs központ 24 szervezettel tartott kapcsolatot. Az eseménynaplóban a VB alatt 40, a Masters alatt 16 adminisztrált koordinációt regisztráltunk – a rendészeti/rendőrségi és az OMSZ önállóan regisztrált beavatkozási-, mentési esetein túl. A rendezvényt kellően távolról figyelve megállapítható, hogy az igen sikeres volt. Közelről értékelve nagyon sok tanulsággal és tapasztalattal lettünk gazdagabbak. – Bizonyára sok minden van még a tarsolyában. Mivel fejezné be beszélgetésünket? – E beszélgetés nem terjedt ki két igen fontos tevékenység részletes értékelésére, de feltétlenül meg kell említenem: a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem területén dolgozó munkatársak, ezen munkákban résztvevő önkéntesek, fiatalok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról, a Balatonról, a biztonság helyzetéről kiváló nemzetközi értékelés születhetett. Végezetül e lap hasábjain keresztül is szeretném megköszönni a három megyei rendőr-főkapitányság szervezeti egységei és minden szolgálatot teljesítő rendőr, polgárőr, mentős továbbá vízimentő, valamint a többi közreműködő áldozatos munkáját, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein élők, ide látogatók biztonságban érezhessék magukat. Süli Ferenc