Monthly Archives: január 2018

Címlap – Ajánló

Lendületben a Balaton

Interjú Witzmann Mihály és Móring József Attila országgyűlési képviselőkkel

Az új év valamennyi honfitársunk számára egyben a mérlegkészítés, a tervezés időszaka is. Különösen így van ez azon közszereplők esetében, akik munkájukkal, elkötelezettségükkel környezetük – esetünkben választókörzetük – fejlődésére is jelentős hatással lehetnek. Lapunk ezúttal a Balaton déli partjának két országgyűlési képviselőjét, Witzmann Mihályt és Móring József Attilát kérte erre a feladatra. A párhuzamos interjúk során a következő négy azonos kérdésre kaptunk választ:

1. Milyen infrastrukturális és szociális fejlesztések történtek a jelenlegi választási ciklusban választókörzetében, melyek vannak folyamatban?

2. Miként látja a balatoni turizmus helyzetét, állapotát – milyen jellegű beruházások tehetik vonzóbbá a magyar tengert, elsősorban a hagyományos vendégkört jelentő volt szocialista országok, valamint Ausztria és Németország vonatkozásában?

3. Hogyan ítéli meg a balatoni munkaerő-piacot, foglalkoztatottságot, különös tekintettel a főszezonra?

4. Indul-e a tavaszi országgyűlési képviselő-választáson, s sikeres szereplés esetén milyen feladatok megoldását tartja elsődlegesnek?

Witzmann Mihály

1. Ahogy országosan, úgy térségünkben is az elmúlt évek a gazdaság megerősítéséről, a növekedés beindításáról és a fejlesztési források tudatos tervezéséről és felhasználásáról szóltak leginkább. Ha az utóbbi években megvalósult és a jelenleg előkészítés alatt álló, de már jóváhagyott projekteket összegezzük, akkor kijelenthető, hogy a Somogy 4-es választókerület több mint 150 milliárd forintnyi forrás felhasználására kapott lehetőséget. Ez az összeg az állami és önkormányzati beruházások összértékét jelenti, vagyis a vállalkozások nyertes pályázatai nincsenek beleszámítva. Néhány jelentősebb tételt kiemelve azt mondhatom, hogy több tízmilliárd forint jutott településfejlesztési feladatokra, intézményi korszerűsítésekre, eszközbeszerzésekre és turisztikai beruházásokra. Húszmilliárd feletti összeget használtunk fel szennyvízprojektekre, amelyeket a jövőben is folytatni kívánunk. Ivóvízminőségjavító programok fejeződtek be és vannak jelenleg is folyamatban több mint 2,3 milliárd forint értékben. Az egészségügy fejlesztése terén komoly beruházások valósultak meg a siófoki kórházban és több mint egy tucatnyi orvosi rendelő korszerűsítésére is sor került. Új mentőállomás épült Igalban, megújult a siófoki épület, hamarosan indul a tabi állomás építése, s a közeljövőben további orvosi rendelők átadása is várható. Az egészségügyi fejlesztések összértéke 6,5 milliárd forintot tesz ki. Az elmúlt években végrehajtott és a folyamatban lévő óvoda- és bölcsődefejlesztésekre 1,2 milliárd forintot tudunk fordítani. Egy térség fejlődéséhez elengedhetetlen szükség van a közlekedési infrastruktúra modernizálására, karbantartására is. Számos út, járda és kerékpárút felújítására, illetve megépítésére került sor eddig, de hamarosan újabb jelentős beruházások indulhatnak el. Erre a célra összességében 8,5 milliárd forintot tud felhasználni a térség. Ennek keretében felújításokra lehet számítani a Balatonnál a 7-es és 65-ös utakon, a Visz-Karád és a Mernye-Szentgáloskér összekötő szakaszokon, a somodori bekötőúton, Balatonszabadiban, Siójuton és Ádándon, valamint az önkormányzatok által fenntartott bel- és külterületi utakon. Ezen kívül 130 milliárdos támogatásból épülhet meg a megyeszékhelyet a Balatonnal összekötő 67-es gyorsút is, amelynek alapkövét néhány hete raktuk le. Elkészült a dél-balatoni vasút felújítása Lepsény és Szántód-Kőröshegy között, és folyamatban van a Balatonszentgyörgyig tartó szakasz építése. Megszületett a kormánydöntés a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciójára is, amely 12 milliárd forintból valósulhat meg. Sportcélú fejlesztésekre 6,6 milliárd forintot sikerült elnyerni, amelyből sportcsarnokok épültek Andocson, Nagyberényben és Siófokon. Folyamatban van a siófoki uszodapályázat, és rövidesen elkészül az új multifunkciós csarnok is. A térség gazdaságának erősítése érdekében ipari park létesítése kezdődhet Siófokon és Taszáron majd 900 millió forintból. Az önkormányzatokkal közösen elvégzett előkészítő munka és a kormányzat partnersége révén minden okunk megvan arra, hogy kellő optimizmussal várjuk az előttünk álló, 2018-as esztendőt.

2. A turisztikai szakemberekkel egyetértve azt már biztosan kijelenthetjük, hogy a balatoni turizmus komoly áttörés előtt áll. Az elmúlt években számos olyan döntés született, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a balatoni turizmusban tapasztalt forgalomnövekedéshez. A béremelések, az adócsökkentések, a SZÉP kártya bevezetése, a turisztikai ágazatban életbe lépő adókedvezmények, az éttermi szolgáltatások ÁFÁ-jának 27%-ról 5%-ra mérséklése mind ezt a célt szolgálják. Született balatoniként óriási öröm számomra, hogy ma Magyarországnak egy olyan kormánya van, amely egyértelműen hitet tett a turizmus fejlesztése mellett. Ennek egy újabb igazolása a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozása, a turizmusfejlesztési törvény elfogadása és a 370 milliárdos fejlesztési csomag is, amely a térség szálláshelyeinek, turisztikai attrakcióinak, strandjainak és infrastruktúrájának a fejlesztését kívánja hatékonyan segíteni. Ez egy történelmi jelentőségű lehetőség a régió számára, amelynek köszönhetően nem csupán szigetszerű, egymástól különálló beruházások valósulhatnak meg a Balatonnál, hanem egymásra épülő, egymást erősítő, integrált, a Balaton komplex fejlesztését jelentő program végrehajtására nyílik lehetőség. Így pedig egy jóval szélesebb kínálattal rendelkező, izgalmasabb turisztikai desztinációvá válhat szűkebb hazánk, a „magyar tenger” térsége. Ennek pedig pontosan az a célja, hogy ne csak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is tovább erősödjön a Balaton.

3. Az utóbbi évek gazdaságpolitikája és a magyar emberek erőfeszítései komoly eredményeket hoztak. A 2010 előtti 12%-ról 3,8%-ra csökkent a munkanélküliség, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi hét évben 750 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez egy óriási eredmény EU-s viszonylatban is. Az új gazdaságpolitika és az új beruházások új munkahelyeket teremtettek, ennek eredményeképpen ma már közel állunk a teljes foglalkoztatottsághoz. Sőt, a Balatonnál már sok esetben inkább munkaerő-hiányról beszélhetünk. Az adókedvezmények és a gazdaság élénkülése nyilvánvalóan béremelési lehetőséget is kínál a vállalkozásoknak. A napokban több – a térségünkben is működő – multinacionális foglalkoztató is jelentős béremelésekről döntött. Biztos vagyok benne, hogy az ország sikere érdekében ezt az utat kell folytatni. Ugyanis ha a bérszínvonal javul, akkor egyre inkább megközelíthetjük a nyugati béreket és arra is reális lehetőség kínálkozhat, hogy egyre több – jelenleg külföldön dolgozó – honfitársunk újra itthon vállalhasson munkát.

4. A somogyi emberekkel közös erőfeszítéseink, közös munkánk, az elmúlt 4 év során sikeresnek bizonyultak, ugyanis számos eredményt tudunk felmutatni. Teendő azonban még mindig van bőven, ezért kérem majd áprilisban újra az emberek bizalmát, hogy folytassuk együtt, amit elkezdtünk. Az általam képviselt 71 település mindegyikén van még előttünk álló feladat. A kivitelezés előtt álló rengeteg elképzelést egy interjúban felsorolni szinte lehetetlen, de a teljesség igénye nélkül mondhatom, hogy Siófokon elkerülő utat, uszodát, ipari parkot, Tabon mentőállomást, Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonszárszón turisztikai fejlesztéseket, Balatonszemesen orvosi rendelőt, Balatonvilágoson csapadékvíz elvezetést szeretnénk megvalósítani többek között. Ugyanennyire fontos számomra Szántódpuszta teljes felújítása, vagy – a megyeszékhelyet a Balatonnal összekötő – 67-es út megépítése, és a térség infrastrukturális fejlesztésének folytatása is. De ami talán még a fejlesztéseknél is fontosabb, hogy továbbra is biztonságban élhessünk a saját hazánkban, és megőrizhessük Magyarországot magyar országnak. A gyerekeink, unokáink jövője a tét! Az ország fejlődési pályára állt, ez érezhető a Balatonnál és Somogyban is. Azonban a versenyképességünk növelése érdekében tovább kell folytatnunk a béremeléseket, az adócsökkentéseket, az otthonteremtés támogatását és a családok segítését. Rendszeresen egyeztetek a polgármesterekkel, beszélgetek az emberekkel, igyekszem mindenki véleményét meghallgatni és legjobb tudásom szerint képviselni a térségben élőket a jövőben is. A munkában hiszek, mert csak az visz előre. Ehhez kérem tisztelettel az emberek támogatását.

Móring József Attila

1. Soha nem látott mennyiségű fejlesztési forrás érkezett a körzetbe az elmúlt esztendőben, csak a TOP-ból 12.6 milliárd forint. Ipari parkok épülnek, zöld város program indul el, helyi piacok kerülnek fejlesztésre, óvodák és bölcsődék újulnak meg, épületenergetikai fejlesztések valósulnak meg, turisztikai beruházások – például kerékpárutak – kezdődnek. A dél-balatoni vasútvonal fejlesztésének eredményeként az utazók gyorsabban juthatnak el a Balatonhoz. A menetidő a főváros és Keszthely között további 10 perccel csökkent, Kaposvárról Fonyódra pedig a korábbi 75-80 perc helyett 55 perc lett. Az új magas peronoknak köszönhetően kényelmesebbé, az átépülő közúti és gyalogos átkelők megépülésével biztonságosabbá vált a közlekedés. A Lengyeltóti-Balatonboglár közötti út felújítása is megtörtént, csakúgy, mint a lengyeltóti körforgalom létesítése. Szegregátumok megszüntetésére, felszámolására is nyújtott a kormány támogatást Somogyvár, Nikla, Újvárfalva, Somogyszentpál, Somogysámson és Nemesdéd településeknek. Iskolafejlesztések is történtek a körzetben. Megépült a NEKA csarnok és kollégium Balatonbogláron.

2. Fontosnak tartom, hogy elsősorban a magyar családoknak jelentsen vonzerőt a Balaton. Jó minőségű utak kellenek a háttértelepülések között is. A horgászturizmus fejlesztése szintén indokolt. Nagyon fontos továbbá a balatoni bringakörút teljes felújítása. Az „egész évben Balaton” csak akkor működik, ha a háttértelepülések attrakciói is bekapcsolhatók a turizmusba. A „Vallások völgye” település csoport egész esztendőben vonzerőt jelenthet: Gyugy- Árpád-kori templom, Buzsák-kápolna és fürdő, Somogyvár- Nemzeti Emlékhely, Somogyvámos – Krisna- völgy, Alsóbogát-kastélyok, Várda-Szász kúria.

3. A Balatonnál már munkaerőhiány van, sokan jönnek haza Németországból és Ausztriából az egyre versenyképesebb fizetések miatt. Az egész évben nyitva tartó szállodák, illetve vendéglátóhelyek jelentenek valódi vonzerőt a vendéglátásban dolgozó szakembereknek, hiszen ezekben januártól decemberig dolgozva tudnak biztos jövedelemre szert tenni a szezonális üzletekkel ellentétben.

4. Indulok, mert sok közös tennivalónk van még. Szeretném, ha már a jövő évi költségvetésbe be tudna kerülni egy olyan fejlesztési alap, amelyről a megyék dönthetnek és csak a kistelepülések pályázhatnak rá. Mindenképpen utakat kell építenünk a zsáktelepülések között, ezek közül van olyan, amelyre fél évszázada várnak az ott élők. Ezen kívül vannak még Balaton közeli települések, ahol nem épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat, ezt is meg kell oldanunk a következő esztendőkben. Süli Ferenc

Gyarapodó, szépülő tóparti települések

Polgármesterek az elmúlt évről és az idei tervekről

A hazai pénzügyi források bővülésének és az uniós támogatásoknak köszönhetően 2017-ben újabb lendületet kaptak a balatoni beruházások: a régió versenyképességét, turisztikai vonzerejét növelő fejlesztések mellett a települések arculatán is jól érzékelhető a tervszerű fejlesztések eredménye. A már megvalósult, s az idei évre vonatkozó elképzelésekről kérdezték munkatársaink a tóparti polgármestereket.

Csákovics Gyula – Zamárdi

Sikeres évet tudhatunk magunk mögött, hiszen városunk neve – az elmúlt évek rendezvényeinek köszönhetően – beágyazódott a hazai és az európai turisztikai piacon. Ezt főként a nagy, esetenként százötvenezer főt is megmozgató könnyűzenei eseményeknek köszönhetjük. S bár a kritikai hangokat sem hallgathatom el, feltétlenül tudatosítanom kell a bírálók körében, hogy a BalatonSound és a Strandfesztivál rendezvények a Balaton, azaz a régió népszerűségét is emelik. Azok a fiatal honfi társaink, akik a koncertek kapcsán fedezik fel maguknak a magyar tenger értékeit, életük folyamán vélhetőleg gyakorta visszatérnek majd hozzánk. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy e kétszer öt nap alatti vendégforgalom nem csak a zamárdi szállodatulajdonosokat és szobakiadókat gazdagítja – szinte az egész déli parton kitehetik a telt ház táblát. Tudni kell azt is, hogy a vízhez közeli óriási zöldterület beépítését, más célú hasznosítását jogszabályok korlátozzák: kézenfekvő tehát, hogy jelentős bevételt eredményező, tematikailag is változó programok helyszíne legyen. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy csökkenteni kell a zajterhelést, s reményeim szerint ezen a nyáron már kevesebb negatív észrevétel, panasz érkezik a rendezőkhöz, s a polgármesteri hivatal munkatársaihoz. Városunk varázsát természetesen nem köthetjük csupán a populáris műfajokhoz, hiszen nem múlik el úgy hétvége, hogy ne várnánk tartalmas programokkal a helybelieket és vendégeinket. Az őszi, téli időszak sem mentes ettől: ekkor amatőr művészeti csoportjaink és az önkormányzat is erőteljesebben aktivizálja magát. Úgy gondolom, hogy Zamárdi önkormányzata jól sáfárkodik lehetőségeivel, s ezt a konklúziót a kedvező visszajelzések is megerősítik. Érzékelhető a fejlődés, a felvázolt perspektívával pedig azonosulni tudott városunk lakossága. Pénzügyi lehetőségeink – többek között az emelkedő idegenforgalmi adóbevételnek is köszönhetően – folyamatosan bővülnek. Napjainkra már eljutottunk arra a szintre, hogy fejlesztésekre félmilliárd forintot tudtunk elkülöníteni költségvetésünkben. Ezek közül feltétlenül említésre méltó a vasúttal párhuzamos Siófoki utca rekonstrukciója. A százmillió forintos beruházás során megszűnik a nyílt csapadékvíz elvezetés: a területet lecsövezzük, burkoljuk, s ez által nem csak szélesebb, de mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok számára biztonságosabb is lesz ez a hosszú útszakasz. A munkálatok hamarosan megkezdődnek, az átadásra pedig még a főszezon kezdete előtt sor kerül. Örvendetes, s egyben a városképet is javítja, hogy az E.ON cég a tavalyi tárgyalások során partner volt elképzeléseink megvalósításában, s így a korábbi légvezetéket – immár az új út nyomvonalában – föld alatti kábelek váltják fel. A közlekedési infrastruktúra javítása egyébként is prioritást élvez az önkormányzati munkában: tavaly százmillió forintot fordítottunk az úthálózat korszerűsítésére. Ennek keretében részben megújult a Fő utcai járda, a vízparton folytatódott a térkövezés, a korzó kialakítása – ennek hossza mintegy másfél kilométer lesz. Amikor Zamárdit kedvelt úti célként jelölik meg a hazai turisták, természetesnek tűnik, hogy a széles közvélemény ennek csak pozitív oldalait látja. A mindennapi gyakorlat azonban másról, a nehézségekről is vall. Arról például, hogy az ingyenes parkolás és a szabad strand valóban csalogató, ám a jelenlegi tapasztalatok alapján ez nem lesz sokáig fenntartható. Városunk ugyanis „beszorult” két olyan település közé, ahol a fenti szolgáltatásokért fizetni kell, s így egy-egy kánikulai napon csaknem kezelhetetlen állapotot idéznek elő az autókonvojok és a fürdőzők ezrei. Ekkora terhelés és a jelentős költségek mellett – takarítás, parkolók fejlesztése, térburkolatok kialakítása – praktikus megoldásnak tűnik önkormányzatunk azon elképzelése, hogy a jelenlegi helyzeten indokolt változtatni. Év elején azonban nem feledkezhetünk meg olyan fontos beruházásokról sem, melyek két eredményes pályázathoz kötődnek. Korszerűsíteni fogjuk az általános iskola fűtésrendszerét, s megkezdjük egy olyan komplexum kivitelezését, amely egyedi arculatával, speciális funkcióival a nyári esős napokon szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt vendégeinknek. A kétszer százötven négyzetméter alapterületű, háromszázötvenmillió forintból megvalósuló létesítményen tetőteraszt alakítunk ki – innen csodálatos panoráma nyílik majd a látogatók előtt.

Kenéz István – Balatonlelle

Városunk a déli part egyik legkedveltebb üdülőhelye, ennek köszönhetően évek óta folyamatosan no az idegenforgalmi adóbevételünk. Az elmúlt év e téren is rendkívül eredményesnek minősíthető, hiszen a vendégéjszakák száma tizenöt százalékkal emelkedett. Tavaly egyébként négyszázmillió forintos pályázati forrás is segítette elképzeléseink valóra váltását: ennek az összegnek tekintélyes részét turisztikai jellegű beruházásokra, elsősorban a strand korszerűsítésére, a vizesblokkok modernizálására, napkollektorok elhelyezésére fordítottuk. Az önkormányzat prioritásai között szerepel a szociális ellátó rendszer fejlesztése, az óvoda korszerűsítése, a helyi közlekedési infrastruktúra hiányosságainak felszámolása, de az iskolát sem hanyagoljuk el. S ha már a kultúránál tartunk: a közelmúltban felújított művelődési ház és szabadtéri színpad tavaly is számos nívós produkcióval várta vendégeit. Színházi előadások, koncertek színesítették a kínálatot, s a gyakori telt házas produkcióknak köszönhetően a bevételek is meghaladták a tervezettet. Hasonlóan kiemelkedőnek tartom a rendezvénypark iránt megnyilvánuló érdeklődést, ahol minden hétvégén ingyenes programokon szórakozhatott a publikum. S mivel a közösségi szurkolásnak hatalmas tábora van, ezen a nyáron óriási kivetítő vásznakon lehet nyomon követni az Oroszországban rendezendő labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit. Ebben az évben Balatonlelle költségvetése eléri a másfél-milliárd forintot, ennek egyötöde azonban olyan pályázati forrás, amelyet a Zöld város programmal nyertünk el. Így felgyorsíthatjuk az út- és járdaépítést, a zöldterületeken pótoljuk a növényzetet, felújítjuk a városközpontban lévő szökőkutat, s egy biztonságos, korszerű játszóteret is kialakítunk. A pályázati lehetőségek természetesen rendkívül fontosak, ám szükségesnek tartjuk, hogy saját költségvetésünkből is jelentős tételeket fordítsunk a komfortos élettér, lakóhely biztosítására, a városkép állandó javítására. Lelle vonzerejét egyébként a beruházók, ingatlanfejlesztők is visszaigazolják: a közeljövőben hat-hétszáz apartman lakás épül településünkön.

Ambrus Tibor – Csopak

A településre mindig is jellemző volt, hogy folyamatosan épül-szépül. A tavalyi évben megkezdett strandfejlesztés idén folytatódik, ráadásul a Belügyminisztérium támogatásából több utcát felújítanak. Ambrus Tibor polgármester a Füredi út fejlesztésére is kitért. – A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. 46 millió 395 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette az önkormányzat strandfejlesztési pályázatát, többek között új vízi csúszdát kapott a községi strand és egy 200 négyzetméteres napozó-úszóstéggel is bővül a fürdő tavasszal. Szerettük volna az iskola tornatermének a padlózatán a hibákat kijavítani, mindez jelentős anyagi forrást igényel. Ha nyerünk pályázati támogatást, ha nem, ezt mindenképpen rendbe kell tenni. A Civilház rekonstrukciója is fontos eleme az idei fejlesztéseknek. Meg kell szüntetni a vizesedést, a külső homlokzatot, a tetőszerkezetet felújítani, a nyílászárókat kicserélni. Erre most folyik a tervezés és januárban a közbeszerzést kiírjuk – kezdi az idei beruházásokkal a falu első embere. Az önkormányzat 200 millió forint vissza nem térítendő kormányzati céltámogatásban részesült, melyet közútjaik burkolat felújítására fordíthatnak. A támogatói okiratot a Belügyminisztériummal megkötötték, a támogatás felhasználásával, megfelelő árajánlat esetén, ígéretükhöz híven a Balaton, Hársfa, Mandulavirág, Napsugár, Gyöngyvirág, Kőkorsó, II. Rákóczi Ferenc, Kisfaludy Károly, Veszprémi, Deák Ferenc, Szent Donát utcák és a Sóstói körút felújítása valósulhat meg idén. Ugyanakkor folytatódik tovább a Fürdő utca mentén a járdafelújítás, melyre szintén támogatást kaptak. Ambrus Tibor kitért a Füredi út esetleges felújítására és a körforgalom kiépítésére is. – Az egyik probléma az, hogy míg Balatonfüreden belterületi részen valósult meg a fejlesztés, addig nálunk nagyrészt külterületen kell, hogy mindez megtörténjen. A belterületi útra egy kisajátítással szinte mindent meg lehet oldani, csupán pénz kérdése. Nálunk a tulajdonosok beleegyezése nélkül mindez nem megy. Álmomban nem fordult az meg, hogy ilyen ellenállás lesz a tulajdonosok egy részétől. Szerintem azáltal, hogy kiszélesedne az út, új útburkolatot kapna, ráadásul járda is épülne, megszűnnének a villanyvezetékek, akkor az ingatlanok értéke is növekedne. Érdekes módon sokan nem így gondolják. A problémát még az jelenti, hogy ez nem önkormányzati út, nekünk tulajdonosi jogunk itt nincs. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyébként 286 millió forintot szán a Füredi út felújítására. Én most úgy látom, hogy a Füredi út burkolatát ebből a pénzből felújítják, a körforgalmat pedig nekünk kell megvalósítani, remélhetőleg tudunk erre is majd pályázati támogatást kapni.

Hebling Zsolt – Alsóörs

Jelentős beruházások, színvonalas rendezvények, jó kapcsolat a helyi civilszervezetekkel és a környező települések önkormányzataival. Mindezek jellemezték Alsóörsöt tavaly. Idén is jelentős beruházások várhatóak. A település strandja az elmúlt években számos díjat nyert el. Nem véletlenül, hiszen tiszta, rendezett, családbarát, ráadásul az önkormányzat évente fejleszti. Tavaly 44 millió forintos, 100 százalékos pályázati támogatást nyertek el, melyben nagy segítségükre volt a Magyar Turisztikai Ügynökség. Nyár elején egy új szerkezetű, modern, az európai normáknak megfelelő játszótér épült a gyerekek nagy örömére, melynek az összege megközelítette a 20 millió forintot. – Egy része ennek akadálymentes lett, így mozgássérült gyerekek is használhatták a szezonban. Ezen kívül új öltözőkabinokat is kialakítottunk, melyeket a strandolók elégedetten fogadtak. Ezekre is már nagy szükség volt – ismerteti a nyár eleji fejlesztéseket Hebling Zsolt polgármester. Ősszel a strandsétányon és a fürdőtelepen található hét épületet – melyek 25 éve épültek – teljesen felújították, az európai normáknak megfelelően. Emellett a büfék előtt megtörtént a térkövezés, ahol korábban fű és föld volt. Hebling Zsolt megjegyezte még, hogy konditeremmel bővült a belül megújult sportcsarnok, több utcát leaszfaltoztak, az Endrődi Sándor utcában járdaépítés volt és átadták a felújított óvodát és új bölcsődét. A falu első embere szerint színvonalas, sokrétű rendezvények voltak idén is, az I. Palacsinta Fesztiválból ok is tanultak, jövőre komoly egyeztetés előzi meg az olyan rendezvényeket, amelyeket nem az önkormányzat szervez. A település első embere ezután rátért az idei tervekre. Kiemelte az Amfiteátrum és a Varázserdő beruházást, amely mérföldkő lesz a község életében. További útfejlesztések várhatók, egy részük a lakosság bevonásával. A vasút környéki területek rendezésével újabb parkolóhelyekkel bővülhet a település, ez főleg a nyári időszakban lesz kiemelten fontos. Napelemes lámpatestekkel kívánják korszerűsíteni a közvilágítást, a közbiztonság érdekében megemelik a térfigyelő kamerák számát. A közeljövőben pedig két új E-töltőállomás nyílik Alsóörsön, amely kuriózumnak számít még a Balaton-partján is. Sikeres pályázat esetén tájházat alakítanának ki, míg a Sirály parkban új, állandó színpadot, parkrendezéssel. A település három könyvet adna ki, mert a kultúra továbbra is szerves része a településnek. Hebling Zsolt aláhúzta, hogy bár folyamatosan no a lakosság létszáma, továbbra is szeretnék megőrizni azt az emberléptékű, barátságos, élhető, falusi jelleget, amely Alsóörsre mindig is jellemző volt.

Marton Béla – Balatonfűzfő

Marton Béla polgármester a település 2017-es eredményeiről szólva kiemelte, mintegy 1 milliárd 300 millió forint fejlesztési forráshoz jutott Balatonfűzfő és a városban működő intézmények. Hozzátette, mintegy 62 millió forintból újultak meg a helyi strandok. A polgármesteri hivatal és a művelődési központ épületeinek felújítására közel 300 millió forintot nyert el a település, míg az Irinyi iskola közel félmilliárd forintból hajthat végre fejlesztést. – Ebben az évben 1 milliárd 200 millió forintos támogatást nyertünk el, melyből intézmények és utak felújítása szerepel, valamint a humán erőforrás pályázatunk is sikeres lett. Az infrastrukturális fejlesztéseken kívül kiemelném, hogy a város 60 éves évfordulóját méltóképpen szeretnénk megünnepelni, színvonalas rendezvényekkel és kiadványokkal. Az összetartozás erejét továbbra is fontosnak tartom, csakúgy, mint az értékeink megőrzését. Balatonfűzfőt az első balatoni okos városként elképzelő koncepció kidolgozásával nyerte meg az ötödik Országos Városmarketing-versenyt egy marketing szakos egyetemistákból álló, háromfős csapat. A megmérettetést a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete hirdette meg, a pályázóknak a Smart City – Smart Marketing, vagyis okos város, és marketing témakörben kellett benyújtaniuk pályamunkáikat arról, hogyan támogathatja a marketing az infokommunikációs technológiákra épülő városfejlesztést. A pályamunka írói megújuló gasztronómiai kínálatot, vízi játszóteret, spa-szolgáltatást, napelemekkel és mobiltöltőkkel felszerelt napágyakat, VIP-stéget is álmodtak a strandra, ahol a koncepció szerint kizárólag okos órával lehetne fizetni. A verseny dobogós helyen végzett csapatai pénzjutalomban részesültek, míg Balatonfűzfő egy rugózó játszótéri játékot nyert, amelyet a Tobruki strandon helyezünk el – zárta szavait a polgármester.

Tömör István – Balatonkenese

Balatonkenesén az idei évben számos önkormányzati ingatlan újul meg energetikai szempontból, azaz hőszigetelést, nyílászárócserét , fűtés- és a világítás korszerűsítését végezzük el az épületeken. Így az óvoda, iskola, a polgármesteri hivatal, a gyermek és fogorvosi rendelő, valamint a szociális bérlakások is. Az energiahatékonysági beruházás mind az épületek használóinak, mind pedig a fenntartó önkormányzatnak előnyös, ezért nagyon örülünk, hogy az idei évben megvalósíthatjuk ezeket a beruházásokat, melyekhez minden épület esetében akadálymentesítés is társul. A beruházások költségei meghaladják a 400 millió forintot, melyet európai uniós forrásból nyertünk. A közművelődésnek helyt adó Kultúra Háza felújítását és bővítését is az idén valósítjuk meg, ezzel növelve az épület befogadó kapacitását, ezt mintegy 100 millió forintos hazai támogatásból tehetjük meg. Egy utcánk felújítására is sikerült forrást nyernünk, a 11 millió 250 ezer forintból a Kossuth utca aszfaltja és járdája újulhat meg. Az építési beruházások ideje alatt az adott intézményeket látogatók, illetve az arra járók különböző, de átmeneti nehézségekre számíthatnak, amelyek elengedhetetlen velejárói a munkáknak. A felújítások befejeztével viszont korszerűbb, szebb, komfortosabb épületekben tudunk szolgáltatásokat biztosítani és várni az ide érkezőket. Ez okból mindenki türelmét és megértését kérem. Az új beruházások mellett az idei évben is törekszünk úgy működtetni a várost és infrastruktúráját, hogy az nem csak az idelátogatókat örvendeztesse, hanem az itt élők kényelmét és nyugalmát is szolgálja. Az idei nyári szezonban minden hétvégén változatos és zömében ingyenes programokkal várjuk a nálunk kikapcsolódni vágyókat. Reméljük, az időjárás kegyes lesz ebben az évben a Balaton-parti településekhez!

Dorogi Sándor – Balatonszárszó

Rekord év Szárszón – így is fogalmazhatnék, ha rendkívül lényegre törően kellene összefoglalnom a 2017-es helyi eseményeket, tényeket. A materiális dolgok helyett is inkább az érzelmi vonulatot hangsúlyozom, hiszen bennünket, szárszóiakat is óriási megtiszteltetés ért azzal, hogy településünk két díszpolgára újabb elismerésben részesült. Csukás István – számtalan kitüntetése mellett – immár a Nemzet Művésze cím birtokosa is, Obádovics J. Gyula professzor pedig szülővárosa, Baja díszpolgára lett. Az elmúlt évben rekordot döntöttünk a vendégéjszaka- és rendezvény számban, s az idegenforgalmi adóbevételben is. Elmondhatjuk azt is, hogy a programok és szolgáltatások jellegéből adódóan Szárszó napjainkban már a gyermekes családok paradicsoma. Úgy gondolom: büszkék lehetünk arra, hogy június elejétől december végéig rangos, színvonalas produkciók tucatjainak adtunk teret. A kínálatban gasztronómiai események, folklór és kórustalálkozók egyaránt szerepeltek, de néhány rendezvényt ezeken túl is meg kell említenem. A Sárkányfesztivál és a Csukás színház előadásai olyan kuriózumok, melyek meghatározzák sok-sok család balatoni pihenésének időpontját. S hogy a költészet újabb reneszánszát éli hazánkban, arra bizonyíték a József Attila múzeum vendégeinek tízezret is meghaladó száma. A költő halálának nyolcvanadik évfordulóján tartott ünnepi megemlékezés, a Versvonat érkezése is bizonyára örök emlék marad a résztvevők számára. Ekkor tettük azt a szándékunkat is nyilvánossá, hogy a nagyváradi Ady-, és a nagyszalontai Arany János múzeummal együttműködve létrehozzuk azt az irodalmi háromszöget, amely kulturális kalandozásokra, kirándulásokra inspirálja a diákokat és a magyar líra elkötelezett híveit. Szólnom kell a Megújulás útja turisztikai attrakcióról is, amelynek létrehozásában, az üzenetek megfogalmazásában nagy segítséget kaptunk a történelmi egyházaktól. Ahhoz azonban, hogy Szárszó valóban jelentős tényező legyen a balatoni turisztikai piacon, jelentős fejlesztésekre volt szükség. S mivel bevételi téren is csúcsokat állítottunk fel, nem okozhatott pénzügyi nehézséget a három strand rekonstrukciója, szépítése sem. Valamennyi fürdőhelyen javult a szolgáltatások minősége, gyermeköblöket alakítottunk ki, játszóteret és sportpályát létesítettünk. Folytatódott az útépítési programunk, melynek keretében másfél kilométer hosszan járdát építettünk, s több utcában aszfaltozási munkálatokra is sor került. Ez az év egyébként számos ponton áttörést hozhat településünk életében, hiszen már most, év elején tizenkét nyertes pályázat birtokosai vagyunk. A legörvendetesebbnek azt a tényt tartom, hogy február elsején – Szárszó történetében először – új óvoda nyílik. Az intézmény hat község társulásában működik majd, s a jelenlegi épületben tizennégy csöppség gondozása oldható meg. Természetesen felkészültünk a további igények kezelésére is – egy önálló bölcsődei épület terveivel is rendelkezünk. A legnagyobb projektünk azonban csak pályázati forrásból valósítható meg. Elképzelésünk szerint létrehoznánk egy gazdasági övezetet teljes infrastruktúrával, lakóparkkal, s ezzel nem csak a munka-, hanem otthonteremtésben is élen járnánk.

Holovits Huba – Balatonföldvár

Pénzügyi szempontból is kiválónak bizonyult az elmúlt év, hiszen a különböző operatív programok keretében elnyert uniós források összege megközelítette a másfél milliárd forintot. Ezen belül – a terület és település fejlesztési operatív program keretében – 1.2 milliárd forint érkezett a fejlesztési számlánkra. Örömmel tölt el, hogy a közeljövőben kétszáznegyvenmillió forintot fordíthatunk a humán erőforrások fejlesztésére a földvári kistérségben. Az év utolsó hónapjában – három hazai forrásból – harmincmillió forintot nyert el a város, melyből a Kvassay sétány partvédműve, a Széchenyi utca járdája, valamint a Vak Bottyán út újul meg, s a városüzemeltetés számára egy nélkülözhetetlen erőgép vásárlására is lehetőség nyílik. A pályázati források mellett a város működési költségvetése szintén rekord összegű maradványt, kétszázötvenmillió forintot produkált. A racionális gazdálkodásnak köszönhetően ebben az évben százötvenmillió forintból újul meg a nyugati strand, százhúszmillió forintból a Kulipintyó villa, míg kétszázharmincötmillió forintból korszerűsítjük a városházát. A legnagyobb ívű elképzelésünk azonban a Zöld város program, melynek megvalósításához hatszáznyolcvanmillió forint pályázati forrás áll rendelkezésünkre. Saját forrásból új nyilvános illemhely épül a városközpontban, tovább bővülnek a tavaly felújított keleti strand szolgáltatásai és közakadozásból elkészül a szintén tavaly felújított Kármelhegyi Boldogasszony kápolna parkjában a Kereszt út is. Már tavaly elkészült a Fesztivál tér, Kvassay sétány, kikötőbejárat tanulmány- és látványterve, melynek megvalósítása idén megkezdődik, s több ütemben realizálódik. Ezen kívül – a turisztikai szezonra – a település teljes közvilágításának korszerűsítésére is sor kerül. Ebben az évben a város az út- és járda felújítási programjának részeként folytatódnak a szükséges hatósági, engedélyezési eljárások, s így lehetőségünk nyílik arra, hogy 2019-ben, több mint kétszázötvenmillió forintból megújítsuk a települési úthálózatot.

Biró Róbert – Balatongyörök

Biró Róbert, Balatongyörök polgármestere 3 nyertes pályázat segítségével kezdhet hozzá a 2018. évi fejlesztésekhez. A településkép alakítása és a közlekedési infrastruktúra szempontjából is jelentős beruházásokat tudunk megvalósítani – bocsátotta előre a község vezetője. – Mintegy 45 milliós értékben, 70 százalékos támogatottsággal a Kossuth utcai régi iskolaépületet tudjuk felújítani. Az állaga miatt részben már használaton kívüli ház a község történelmi központjában van. Rekonstrukciója, s kulturális és turisztikai célokkal tervezett új funkciói mindenképpen több szempontból is meghatározó értéknövelők lesznek. Ugyancsak vidékfejlesztési, 70 százalékos pályázati támogatással külterületi útfelújítást tudunk elvégezni, ami a Temető utcának a lakott részen kívül érinti egy szakaszát, továbbá utak karbantartására erőgépet is vásárolunk. A belügyminisztérium által kiírt pályázaton való eredményes szereplés belterületi útépítést is lehetővé tesz, ezzel egy korábban elindított rekonstrukciós folyamat haladhat tovább: a Szépkilátótól a községbe vezető Eötvös utca burkolatának egy részét hozzuk rendbe, saját anyagi erővel is kiegészítve az elnyert forrást. A múlt év végére elkészült Települési Arculati Kézikönyv alapján a rendezési terv felújításával részletek kidolgozására kerül sor. A dokumentációt a Völgyzugoly Műhely Kft. készítette, a cég munkája nyomán két éve Tihany településszépítésért díjat nyert – említette Biró Róbert. – Erre épülve, a lakossággal való rendszeres érdemi konzultációkkal lesznek meghatározva az aktuális feladatok. Újabb céljainkért és az anyagi erőforrásaink gyarapításáért előkészületben van egy szálláshely fejlesztési pályázatunk, önkormányzati tulajdonú panziót érintően. Turisztika kínálatbővítés terén északi és déli parti településekkel, konzorciumi pályázattal evezős bázis létrehozása van tervben. Az ehhez köthető vízitúra sport eredete a Balaton 1800-as évekbeli hagyományaira emlékeztető. Balatongyörök számít arra, hogy idén is lesz strandfejlesztési pályázat, mely segítségével a 2018-as nyári szezont követően újabb beruházásokra kerülhet sor. A tavaly kapott támogatás ősszel történt felhasználásával növelt komfortot idén élvezheti a vendégkör. A strand végéig meghosszabbítottuk a tér-burkolt sétányt, melynek egyes részei a hátsó területen a part mellett futnak. A strand közepén fekvő népszeru gyermekjátszótér új elemekkel bővült, és a legkisebbek örömére a csúszda melletti területen is kialakításra került egy kisebb játszótér. Részben zárt, 60 kerékpár elhelyezésére alkalmas tárolót alakítottunk ki az első strandbejárat közelében, s elkészült egy értékmegőrző. Napozó és úszóstégek készülnek még, melyek 40 méteres szárral kapcsolódnak a parthoz két méteres szélességben – sorolta Biró Róbert.

Mészáros Miklós – Balatonboglár

Kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek turisztikai jellegű beruházásainak gyümölcse beérett – Balatonboglárt napjainkban már a magyar tenger egyik legvonzóbb településeként tartják számon. A tavalyi statisztikai adatok hűen tükrözik a rendkívül kedvező trendet, hiszen az idegenforgalmi adóbevételünk rekordot jelentő 22%-kal, míg a vendégéjszaka szám 10%-kal nőtt 2016-hoz képest, s valamennyi adónemben jelentős emelkedést konstatálhatunk. A többi tóparti településhez hasonlóan önkormányzatunk is prioritásként kezelte az exponált, a turisták által leglátogatottabb területek fejlesztését, az infrastrukturális hiányok felszámolását. Előtérbe került tehát a járdaépítés, a Platán strand szolgáltatásainak bővítése, de olyan kötelezettségek is, mint egy ravatalozó építése – ez utóbbi kivitelezésére hetvenötmillió forintot fordítunk. Az elmúlt év teendői közé tartozott az idén benyújtandó pályázatok előkészítése is. S hogy már korábban sem végeztünk e téren rossz munkát, arra bizonyíték: a közeljövőben több mint egymilliárd forint értékű fejlesztési forrást hasznosíthatunk. A legnagyobb tétel a Zöld város projektünkhöz kapcsolódik: hatszáztizenötmillió forint jut a Platán strand további szépítésére, új attrakciók létesítésére, bevezetésére, a művelődési ház teljes rekonstrukciójára és a főtér felújítására. Gondolunk a legifjabb nemzedékre is: a sikeres kandidálásnak köszönhetően háromszázharmincötmillió forintból korszerűsítjük az óvodát, a gondozási épületet és környezetét. A sikeres pályázatoknak köszönhetően saját forrásainkat a már régóta tervezett beruházásokra fordíthatjuk. Ezek közé tartozik a százmillió forintos költségvetésű külterületi útépítés, amely az egykori római út nyomvonalában biztosít közlekedési lehetőséget Lelle és a szőlőskislaki városrész között, de hasonló összeget fordíthatunk járda- és útépítésekre is. Boglár természetesen változatlanul a nívós, esetenként több tízezer – szüreti fesztivál időszakában százezret is jelentősen meghaladó – vendég érdeklődésére számot tartó rendezvény helyszíne. A Balaton- átúszás, a Jazz és bor, a BábelSound, a Kultkikötő programjai, a különböző kiállítások, színházi előadások, a kalandpark kínálatai, a Gömbkilátó ugyancsak növelik a hozzánk érkezők számát.

Papp Gábor – Hévíz

Papp Gábor, Hévíz polgármestere a jól működő külkapcsolatokban látja a gyógyüdülőhely jövőjét. Erről a város és a térség széles közszféráját képviselő vendégkörben beszélt, az újévköszöntő ünnepségen. Mint elhangzott, a fürdőváros az elmúlt év turisztikai eredményeivel tartani tudja előkelő első helyét az ország leglátogatottabb vidéki településeinek listáján: a szálláshelyeken 2017-ben a megelőző évinél 12 százalékkal több, mintegy 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak. A polgármester tallózott e számok mögött lévő munkafolyamatokban, számos újabb külföldi piacnyitást célzó látogatásról beszélt. – Az év legjelentősebb feladatai kerültek elénk a város külkapcsolatainak alakításával – hangsúlyozta, hozzátéve: – Ha lezárul az Európai Uniós finanszírozási ciklus, csak azok az önkormányzatok tudnak majd fejlesztési forrásokhoz jutni, amelyek rendelkeznek aktív külkapcsolatokkal. Mindezt alátámasztja egy év végi norvégiai üzleti tárgyalás, amely reményeink szerint komoly eredményeket tud hozni a jövőben Hévíz számára. Papp Gábor visszatekintett a város jeles ünnepeire: a várossá avatás tavalyi 25 éves jubileumi rendezvényére, a leghangsúlyosabbá vált tavaszi Boldog Békeidők Hévíze fesztivál vonzerejére, a reformáció félezer éves jubileumi emlékeseményeire, s további jeles sportprogramokra. Szólt a várost ért azon megtiszteltetésről, hogy a Miniszterelnökség Hévízt választotta a Visegrádi 4-ek egyik két napos konferenciájának helyszínéül, melyben ugyancsak sikerrel teljesítette a városra bízott feladatot. A városvezető a napirenden lévő fejlesztésekre utalva tekintett bizakodással 2018 elé. Az idei turisztikai főszezon elején átadásra kerül az addig megszépülő főutcánk, amely a város közlekedési vérkeringésének legfőbb ere. Pályázati segítséggel számos további infrastrukturális, természet- és környezetvédelmi feladatot tudunk idén megvalósítani, összesen mintegy 8 milliárd forint támogatással. A Hévíz-Balaton Airport minden gondjának és terhének 6 éves viselése kapcsán a polgármester köszönetet mondott a tavalyi 200 milliós kormányzati támogatásért, s jó kilátásokról szólt a következőkben: A jövő évben várhatóan elindul a kormányhatározattal biztosított 6,6 milliárdos fejlesztés, amely az infrastrukturális beruházások mellett elhozza a várva várt légijárat- fejlesztéseket is. Terveink szerint 3 éven belül több menetrend szerinti járatot fogad majd az infrastruktúrájában, környezetében és technikájában megújult repülőtér.

Az összeállítást készítette Horányi Árpád, Süli Ferenc és Szendi Péter

Elkötelezett balatoni hölgyek

A NABE Siófokon. A mikrofonnál Szauer Rózsa elnök

A Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeinek megőrzése, megvédése – ezzel az elhatározással alapította mintegy húsz fő 1995 januárjában Alsóörsön a Nők a Balatonért Egyesületet (NABE). A cél azóta sem változott – mondta a NABE elnöke, Szauer Rózsa – az elmúlt évet értékelő, s az újat ismertető beszélgetés során. A szkeptikusok annak idején nem is rejtették véka alá véleményüket: íme egy új, pusztán protokolláris civil szervezet, jobbára polgármesternékből. Ám alig telt el fél esztendo, a vélemények gyökeresen megváltoztak: a folyamatosan gyarapodó létszámú helyi csoportok hol itt, hol ott tették le névjegyüket – élharcosai voltak a parlagfű-mentesítésnek, elkészítették a „Vigyázz rám!” társasjátékot, konferenciákat, találkozókat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. Első elnökük Zákonyi Tünde volt, aki már az alakuló ülésen hangsúlyozta: a Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeinek megőrizése, megvédése, az itt élő, és a tavat szerető emberekben a környezettudatos magatartás kialakítása alapvető célkitűzés. Ezt egészítette ki az a sajátos, s mindmáig vezéreszmének minősíthető gondolat, amely a leányokra, asszonyokra vonatkozott: „Elsősorban azokon a területeken, ahol a nők – sajátos szerepük révén – a legtöbbet tehetik: tájékoztatók, akciók, programok szervezésével, kapcsolatok építésével a Balaton térségében, az országban, és a határokon túl.” A Balatoni Szövetség 2000-ben Balatondíjjal ismerte el a NABE munkásságát, s egy évvel később már az „Év civil szervezete” címet is elnyerték. Mindezek tükrében érthető, miért is támasztanak a hivatalos szervek és a civil szerveződések velük szemben igényeket – ezeknek a tagság természetesen igyekszik is megfelelni. A nonprofit szervezetek számára viszonylag szűk a pályázatokon való részvételi lehetőség, ennek ellenére minden adódó lehetőséget kihasználnak a NABE csoportjai. A Balatonnál élők számára fontos ismerni a tó természeti értékeit, az ökológiai állapotát befolyásoló tényezőket is. Kevés információforrás áll jelenleg rendelkezésre az idegenhonos, invazív fajok balatoni vonatkozásairól és hatásukról. Mit jelent ez a tavat használók számára? Szakértők bevonásával széleskörű kampányt indítanak a komoly következményekkel bíró állapotról. Ezt egy nyertes Zöld Forrás pályázat segítségével tudják megvalósítani, melynek keretében egy vándorkiállítás anyagát állítják össze, amit 15 településen mutatnak be, s a megnyitókon az adott téma szakértői tartanak előadást. A 18 balatoni csoport közel 600 tagja egységben vallja: az ivóvízbázisokat nemcsak megőrizni kell, hanem hatékony propagandával népszerűsíteni is az egészséges karsztvizet, a Balaton-felvidék egyik legnagyobb kincsét. Jó példa erre az egyes fórumokon bemutatott „víz-bár”, ahol meg lehet kóstolni a csapvizet, s összehasonlítani a palackos vizekkel. Ebben jó partner a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) nyílt napjaival, a rendezvényeken való megjelenésével. Ugyancsak októberben kerülhetett sor egy szándéknyilatkozat aláírására a NABE elnökének és a Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége (Balatoni Szövetség) elnökének, Balassa Balázsnak a szignójával. Ebben előzetes szándékukat fejezik ki, hogy a Balatoni Szövetség kezdeményezésére létrejövő „Év Balatoni Háza” építészeti pályázat megvalósításában együttműködnek. A NABE – élen a fonyódi tagokkal – „Az év fája 2017” akcióban is részt vett. Felhívást tettek közzé, melyben balatoni őshonos fák közül lehetett egyre voksolni. Végül a szakavatott zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a „Hős fa” címet. A fonyódi községi strandot díszítő méteres átmerőjű fák az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes balatoni látképet nyújtó vízparti ligeterdő részei voltak. Tavasszal a déli parti vasút biztonsága miatt száznál is több fát vágtak ki a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány, ezek nyerték el a „Hős fa 2017” megtisztelő címet. Év végén nagyon sokat dolgoztak a helyi csoportok tagjai, hiszen minden településen bekapcsolódtak az adventi programok, ünnepélyek szervezésébe. Ezek sokrétű, színes, igazi női feladatok – hangsúlyozta a NABE elnöke. A helyi csoportok is megünneplik a megalakulás jubileumait, így történt ez Badacsonytomajon december elsején, ahol az alapítók és a jelenlegi tagok vendégekkel, férjestül, társastul felidézték a 20 évvel ezelőtti pillanatokat. Erre készülnek már a balatonalmádiak is, ott 1998. február 22-én alakult a NABE-csoport. Az év végére esett a NABE küldöttgyűlése is Ábrahámhegyen. Ezen értékelték az elmúlt esztendőt, s megfogalmazták a 2018. év főbb programjait. Ezek közül kiemelendő a júniusi „Jövőd a Balaton NABE Zöld Fesztivál”, melynek számos programmal Balatonakarattya ad otthont, s valamennyi csoport képviselteti majd magát. A tervezet szerint 2018-ban folytatódnak a már megszokott, s bevált rendezvények – Föld napja, Víz világnapja, előadások, kiállítások, séták, zöld napok – melyekről a sajtó útján igyekeznek informálni a nagyközönséget. Emellett továbbra is ott kívánnak lenni a tavat érintő fórumokon, folytatni az együttműködést a Balatoni Szövetséggel, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. Nyitottak az új iránt, s várják az új tagokat soraikba. Minthogy a NABE alapvetően női egyesület, jogosan adódott kérdésünk: Ha minden sikeres férfi mögött egy no áll, elmondhatjuk- e ugyanezt fordítva is a NABE leányairól, asszonyairól. Szauer Rózsa megerősítette: apák, férjek és fiúk támogatják a nőket, s nem egyszer húznak gumicsizmát, munkáskesztyűt, hogy névtelenségben maradva segítsenek nekik… Zatkalik A.

Eredményes évet zárt a Balatoni Szövetség

Kedves olvasók, engedjenek meg egy rövid visszatekintést az elmúlt évvel kapcsolatban! Veszprémben és Keszthelyen megtartottuk a Vadászati kerekasztal beszélgetéseket. A Balatoni Szövetséget több önkormányzat is megkereste a vadak elszaporodásából fakadó károkozások és a lakosság biztonságérzetét befolyásoló jelenlétük miatt. Elkezdtünk egy közös gondolkodást, melyhez partnereket kerestünk és a megbeszélésekre meghívtuk az érintetteket, a térség vadgazdálkodóit, a vadászkamarát, a rendőrséget, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot, s a témában kutatásokat folytató szakembereket. A Hévízen megtartott közgyűlésen adtuk át a Balaton Díjakat. Elismerésben részesült a Balatoni Hajózási Zrt., a Reformkori Hagyományőrzők Társasága, valamint a Balaton Világörökségéért Alapítvány. Együttműködési megállapodást írtunk alá a Hermann Ottó Intézettel, Veszprém Megyei Jogú Várossal, a Somogy Megyei Építészkamarával, a Zala Megyei Építészkamarával és a Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarájával. A Balatoni Szövetség hagyományosan – a három Balaton-parti nagyvárossal közösen- rendezte meg az első balatoni hajó fogadását Balatonfüreden. A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Balatoni Szövetség három alkalommal rendkívüli egyeztető tárgyalásokat hívott össze az Országos Területrendezési Terv és a Balaton-törvény tervezett felülvizsgálatának előzetes egyeztetésére, ahová – tagjainkon kívül – a BKÜ településeinek polgármestereit is meghívtuk. A 2016-17-es években a csípőszúnyogok gyérítésének módszere gyökeresen megváltozott, ugyanis közvetlen költségvetési támogatás helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladatkörébe került a kártevők elleni védekezés. Ennek megfelelően a Balatoni Szövetség a szakmai ismeretek és évtizedes gyakorlat alapján – az országos programot időben és térben kiegészítve – vett és vesz részt a munkálatokban. Fontos szerep jutott a szakértőknek a tenyésző helyek folyamatos figyelésével és időben történő jelzésével. Jelzésük alapján – a fennálló szerződések szerint – a Balatoni Szövetség koordinálásában, megfelelő időben végrehajtott légi biológiai gyérítések hatékonynak bizonyultak az un. „Balatoni csípőszúnyog” fajok lárváinak pusztításában, ezzel megakadályozva azok imágóvá fejlődését. Tekintettel arra, hogy az OKF csak június 15-tol augusztus 10-ig végezte és finanszírozta a munkálatokat, ezért fontos szerep jutott az önkormányzatok anyagi hozzájárulásából – a Balatoni Szövetség szervezésében – végrehajtott tavasz és őszi gyérítéseknek. A közösen végzett szúnyoggyérítés 2017-ben hatékony és eredményes volt. Tavaly ismét megrendeztük a balatoni régiós borversenyt. A verseny rendezésében szakmai partnerünk a Pannon Egyetem Georgikon Karának Kertészeti Tanszéke volt. A tavalyi 138 borral szemben, idén már 141 mintával nevezett a negyvenhét boros gazda a borrégió hat borvidékéről. Az esemény fővédnöke a földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor volt, s összesen két nagyaranyérem, harmincöt arany-, hatvan ezüst- és harminchét bronzérem, valamint hét oklevél került kiosztásra. Az elmúlt évben már a frissített szempontrendszer alapján végeztük a Kék Hullám strandminősítést. A minősítésben idén részt vett a Kerékpáros Magyarország Szövetség képviselője, valamint a Veszprém megyei strandoknál a Veszprém Megyei Önkormányzat képviselője. A minősítésre harminchárman neveztek. A helyszíni szemlék során a strandok színvonala egytől öt csillaggal lett minősítve. A pályázó strandok közül tíz öt csillagos minősítést, tizenhat négy csillagot kapott, hat strand lett három, és egy egycsillagos minősítésű. 2017-ben a Balatoni Szövetség az alábbi különdíjakat osztotta ki: a Balaton családbarát strandja a Diási Játékstrand lett Gyenesdiásról. A Balaton kerékpáros-barát strandja ismét a balatonberényi községi strand lett A Balaton legsportosabb strandja a vonyarcvashegyi Lido Strand – a minősítés során legtöbb pontot elérő strand a fővédnöki különdíjat kapta: a vonyarcvashegyi Lido strand, a díjat Witzmann Mihály országgyűlési képviselő ajánlotta fel és adta át.. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke különdíjat ajánlott fel egy kiemelkedően teljesítő Veszprém megyei strandnak, ezt tavaly Alsóörs kapta. A Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is különdíjat ajánlott fel egy kiemelkedően teljesítő Somogy megyei strandnak, ezt 2017-bem a balatonlellei Napfény strand kapta. A hagyományoknak megfelelően részt vettünk a Virágos Magyarországért verseny szervező bizottságában és három különdíjat adtunk át a díjkiosztó ünnepségen. A Balaton Szövetség különdíját kapták: Vonyarcvashegy, Siófok és Balatonudvari. Tavaly már második alkalommal tartottuk meg a Balaton-party elnevezésű szezonzáró rendezvényünket Szigligeten a Balatoni Szövetség tagjai, együttműködő partnerei számára. A rendezvénynek nem titkolt célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson ismerkedésre, beszélgetésre a térséget érintő kérdések témájában. A rendezvény céljai közé tartozott a balatoni hal és a balatoni borok népszerűsítése is. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke