Monthly Archives: február 2018

Címlap – Ajánló

Jelentős fejlesztések előtt áll a balatoni régió

Interjú Kontrát Károly és Manninger Jenő országgyűlési képviselőkkel

Az új év valamennyi honfitársunk számára egyben a mérlegkészítés, a tervezés időszaka is. Különösen így van ez azon közszereplők esetében, akik munkájukkal, elkötelezettségükkel környezetük – esetünkben választókörzetük – fejlődésére is jelentős hatással lehetnek. Lapunk ezúttal a Balaton északi és nyugati partjának két országgyűlési képviselőjét, Kontrát Károlyt és Manninger Jenőt kérte erre a feladatra. A párhuzamos interjúk során a következő négy azonos kérdésre kaptunk választ.

1, Milyen fejlesztések történtek a választókerületében? Melyeket tartja ezek közül a legfontosabbaknak?

2, Miként látja a balatoni turizmus helyzetét, állapotát – milyen jellegű beruházások tehetik vonzóbbá a magyar tengert, elsősorban a hagyományos vendégkört jelentő osztrák és német vendégek vonatkozásában?

3, Hogyan ítéli meg a balatoni munkaerő-piacot, foglalkoztatottságot, különös tekintettel a főszezonra?

4, Indul-e a tavaszi országgyűlési képviselő választáson? Sikeres szereplés esetén milyen feladatok tervezését, megoldását tartja elsődlegesnek?

Kontrát Károly

1. Magyarország tovább erősödött az elmúlt években és a gazdaság teljesítőképessége révén még több forrás jutott és jut fejlesztésekre. Balatonszepezdtől Várpalotáig 45 település tartozik a választókerülethez és elmondhatjuk, hogy a nagyobb és a kisebb települések is sokat fejlődtek az elmúlt négy évben. Egyre több látogató utazik a Balatonhoz és a környező településekre is. Várhatóan 2018 márciusától már átadhatjuk a forgalomnak a 8-as számú főút Várpalotát elkerülő szakaszát, így biztonságosabb és gyorsabb lesz a közlekedés. Várpalotán jelentős kormányzati támogatásból belterületi járdák és utak újultak meg. Balatonfüred sikeresen rendezte meg a FINA vizes világbajnokság nyílt vízi versenyeit, így több beruházás is elkészült a városban: a mélygarázs, a wifi -hálózat és a kamerarendszer. Balatonalmádi a fiatalok és a sport városa is, nemrégiben kezdődtek meg egy új futballpálya építésének előkészületei. Bízom benne, hogy az elmúlt években mindenki lépett egyet előre a közös munkának köszönhetően. Úgy gondolom, hogy külön figyelmet kell fordítanunk a kistelepülésekre Balatoncsicsótól Balatonfőkajárig, mert fontos, hogy az ott élők is megkapják ugyanazt az esélyt, amit megkapnak a nagyobb településen élők. Több sikeres fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban: orvosi rendelőt adtunk át Küngösön és Veszprémfajszon, Felsőörsön pedig kormányzati támogatásból újult meg a Miske Óvoda. A kistelepülések támogatását sikeresnek tartom, hiszen sokat javult a népességmegtartó erő a választókerületben. A fejlodés szemmel látható, a településeink kilátásai biztatóak. A balatoni települések költségvetése stabil, tavalyhoz képest nőttek az adóbevételek, de a vendégéjszakák után fizetett adó mértéke is gyarapodott. Látni kell, hogy ilyen erős kormányzati támogatása a turizmusnak Magyarországon még nem volt, a Magyar Turisztikai Ügynökség erős jogosítványokkal és jelentős forrásokkal rendelkezik. A Kisfaludy-program keretében megújulhatnak a panziók és a szállodák, továbbá új szállodákat is lehet majd létesíteni. Remélem, sokan és eredményesen fognak pályázni. A hagyományos vízparti üdülés mellett fontos az aktív turizmus fejlesztése – mint például a vitorlázás, kerékpározás – valamint a kulturális-, a konferencia-, és az egészségturizmus fellendítése. A Balaton és térsége tovább fejlődik, évről évre szebb lesz. Szívesen jönnek ide az emberek nemcsak hazánk különböző pontjairól, hanem külföldről is: egyrészt a kiváló programok miatt, másrészt, mert vendégszeretőek az itt élő emberek. Hazánkban biztonságban érezhetik magukat, ezért is keresik fel olyan sokan a Balatont. Az idei évben is rengeteg feladatunk lesz, hiszen az elnyert pályázatok megvalósítása kezdődik meg idén és jövőre. Még a startvonalon állunk és azért fogunk dolgozni, hogy sikeresen célba érjünk.

2. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk legnagyobb természeti kincse. A Balaton a hazai vendégek körében soha nem látott népszerűséget ért el és szinte mindenki szeretne eljutni ide. Nem csak a magyar, hanem a külföldi látogatók körében is nagyon közkedvelt a Balaton. Nem véletlen, hogy a térség fejlesztésére a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban magyar és uniós forrásokból közel 365 milliárd forintot fordíthatunk és az a célunk, hogy a Balaton és térsége Európa vonzó és legbiztonságosabb üdülőövezete legyen. A támogatott stratégiai célok között szerepelnek például turisztikai fejlesztések, közlekedési infrastruktúra, valamint humánerőforrás-fejlesztés is. Nagyon fontosnak tartom a tovább folytatódó vasúti fejlesztéseket, hiszen ezek kedvezően érintik a Balatont. A hazai források között a BAHART számára mind kikötőfejlesztések, mind hajópark fejlesztések kapcsán jelentős források állnak rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy lehetőség mutatkozik az úgynevezett 2-es komp Badacsony és Fonyód közötti megvalósítására. Fontos, hogy folyamatosan fejlődjünk, és együtt, közösen tegyünk azért, hogy a térség kulturális és turisztikai javaiban gyarapodjon, népességmegtartó ereje tovább növekedjen.

3. Ami a foglalkoztatottságot illeti: az elmúlt nyolc évben rengeteg munkahelyet teremtettünk és ma már inkább keresleti piac van a balatoni munkaerőpiacon a fejlesztéseknek köszönhetően. Reményeim szerint a szezonális foglalkoztatásból éves foglalkoztatások lesznek, ezáltal vonzóbb lesz a balatoni munkavállalás. Nagyon jelentős lépés a vendéglátás területén a kormány által bevezetett 5 %-os ÁFA és a járulékcsökkentés, mert ez a magas élőmunkaigénnyel bíró vendéglátás területén a bérek jelentősebb emelkedését hozhatja magával. Egyszerre kell tehát lépnünk az éves foglalkoztatottság és a magasabb, tisztesebb munkajövedelmek irányába.

4. Bizakodó vagyok a tekintetben, hogy a közös munkát folytatni tudjuk. Fontos célkitűzésünk, hogy a Balaton és térsége Európa legbiztonságosabb üdülőövezete legyen. Az idei évtől több kisebb település számára fontos beruházás kezdődhet el. Veszprém megyében különösen fontosnak tartom, hogy még jobban odafigyeljünk a kistelepülésekre és a családokra. Várakozással tekintek az előttem és a választókerületem előtt álló feladatokra. Bízom benne, hogy az új kihívásokhoz támogatást kapok a választópolgároktól, hiszen csak ok dönthetik el, hogy bizalmat szavaznak-e a folytatáshoz: ahhoz, hogy a következő négy évben is a választókerületemben élők még jobb életkörülményeiért és biztonságáért dolgozhassak.

Balatoni lap – lesz rá igény?

– A balatoni régiónak mindmáig nincs lapunkon kívül más, havonta megjelenő újságja. Elképzelhetőnek tartja, hogy a régió valamikor heti rendszerességgel megjelenő lappal informálja a lakókat, nyaralókat?

– Mint minden cél megvalósításához nem csak egy jó ötlet és kreativitás szükséges, hanem a megvalósításhoz szükséges források és eszközök előteremtése is. A régióban több nyomtatott és online sajtóterméket olvasnak az itt élők, és ezek között találhatunk ingyenes és fizetős lapokat, kiadványokat is. A világ változásainak köszönhetően javarészt az online térben percek alatt tájékozódhat az érdeklődő egy-egy eseményt vagy hírt illetően is, ugyanakkor természetes, ha igény mutatkozik egy heti rendszerességgel megjelenő újság terjesztésére. Azt gondolom, hogy ha erre valóban van igény, javaslom a kezdeményezői körnek, hogy terjesszék elő javaslataikat az erre alkalmas fórumokon.

Manninger Jenő

1. Választókerületemben, mely Zala megye keleti részének száz települését foglalja magában, a kisebb településeken uniós forrásból lehetett pályázni helyi termelői piacokra, óvodák, orvosi rendelők fejlesztésére. A térséghez tartozó egészségügyi intézményekben milliárdos fejlesztések valósultak meg korszerű gépek beszerzésével, például már Keszthelyen is működik CT-berendezés. Az el nem adósodott településeknek mintegy 1.2 milliárd forint jutott, többnyire helyi utak és járdák építésére, korszerűsítésére. A Keszthely környéki, Zalaegerszeget is elérő útfelújítások eddig is sokat jelentettek, a következő években pedig megépülnek az M7-es autópályával való gyorsforgalmi útkapcsolatok is. A jó színvonalú felsőoktatás érdekében az elmúlt években Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán jelentős korszerűsítések, fejlesztések történtek, az egyetemen bio-innovációs kutató- és szolgáltató központ, valamint korszerű hallaboratórium épült. A térségi központokban különösen fontos az oktatás, így például Zalaszentgróton biztosítottuk a középfokú oktatás megmaradását, Keszthelyen pedig, amely igazi iskolaváros, megyei elnöki éveim alatt tanuszodát és tornatermet építettünk, a mostani uniós ciklusban pedig szinte minden iskola bővül vagy megújul. Energiahatékonysági pályázatot nyert a Zöldmező utcai, a zenei iskola és több óvoda is. A térségben a nagyobb települések közül új tornaterem és szakképzési terem épül Gyenesdiáson, továbbá felújítják a türjei, az egervári és a zalaapáti intézményt is. Örülök, hogy sikerült tovább folytatni a zalakarosi fürdő családbarát fejlesztését, a kialakított tó és környéke további kikapcsolódási lehetőséget jelent a turistáknak. A korábbi években Keszthelyen, regionális forrásokból a Balaton-parton parkokat hoztunk rendbe új játszóterekkel, és szebbé varázsoltuk a belvárost, s ez folytatódik a zöld-város program keretében idén is. Megújul a Helikon park: új sétányok épülnek, lesz futópálya, korszerű kutyajátszó- futtató, szépül a növényzet is. A Helikon park méltó lesz a városközponthoz, ahol egyébként fákat ültetnek a Fő térre és a Zeppelin térre, a kerékpárutak hálózata pedig tovább épül a kastélytól egészen Gyenesdiásig. Keszthely térségében két regionális jelentőségű fejlesztés áll a középpontban. Az egyik a Festetics-örökség program – a kastélypark felújítása, az Amazon Ház Látogatóközpont kialakítása, a mauzóleum rendbetétele után folytatódik többek közt a Fenyves-allé rendbetétele egészen Fenékpusztáig, a kastélykert bővítésével. A program az értékek megőrzését és a kulturális turizmust is szolgálja. A másik projekt a sármelléki repülőtér korszerűsítése, melynek forrásáról már döntés született, és reméljük, hogy ez évben megindul a kifutópálya és más létesítmények fejlesztése. A következő években a gazdaság és az életszínvonal növekedésének eredményeképpen a Balaton-parton jelentős magánberuházások várhatóak: végre megújulnak a szállodák, s reményeink szerint újak is épülnek. Távlati terveink között szerepel, hogy elérjük a Volán-telep kiköltözését, a pályaudvarral szemben inkább egy üzletházra és autóparkolóra lenne szükség.

2. A gazdasági fejlődés együtt jár a turizmus növekedésével is, így számíthatunk a belföldi vendégek számának növekedésével. A külföldi vendégek részére is fontosak a strandfelújítási program fejlesztései, de úgy gondolom, hogy a legtöbb érdeklődőt a kulturális-, a borturizmus, a gasztronómia fejlődése, valamint a horgászat és a szabadidős sportok – kerékpározás, vitorlázás, futás – lehetősége vonzza.

3. Kétségtelen, hogy a főszezonban a vendéglátás területén már munkaerőhiány van. A diákok nyári munkavállalását elsősorban a számukra olcsó szálláshelyek bővítésével lehetne ösztönözni. Öröm, hogy a vendéglátásban dolgozók közül nyáron már sokan visszatérnek a téli külföldi munkavégzés után, mivel látják, hogy megéri itthon dolgozni. A balatoni munkaerő-piac szempontjából nagyon fontos a szakképzés erősítése is.

4. Igen, indulok az országgyűlési választáson. A korábbi válaszaimban benne van a program és a stratégiai feladatok is. Bízom benne, hogy a fejlődés a bérek további emelkedésében is meg fog mutatkozni.

Az összetartozás élményének titka: lassítani

Minden ember számára érezhető, milyen hatalmas tempóban gyorsult fel világunk, miközben a technológia annyit fejlődött, hogy bizonyos feladatok elvégzése jóval rövidebb időnkbe telik. Az ésszerűség, a racionalitás ellenére azonban gyorsan élünk, gyorsan vezetünk, gyorsan nevelünk gyereket, gyorsan eszünk, gyorsan randizunk, s általában több dolgot is csinálunk egyszerre. Rohamtempóval száguldunk az elképzelt csillogó-villogó holnap felé, miközben életünk végén szomorúan állapítjuk meg, hogy elfelejtettünk élni a nagy rohanásban. Túlzó módon éljük az életünket: túl sok holmi, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség. Természetesen mindig találunk olyan kortársakat, akik szembemennek az uralkodó trendekkel, s felhívják az emberiség figyelmét a rohanó életvitel negatív hatásaira. A „lassítás” először a gyorséttermek elleni tüntetésként jelent meg. A slow-mozgalom gyökerei 1986-ig nyúlnak vissza, amikor is Carlo Petrini gasztronómus a római McDonald’s megnyitása ellen tiltakozott, s az egészséges, lassú étkezés fontosságát hangsúlyozta. Elnevezésével a „fastfood” gyorsétkezdei stílus ellentettjére, a „lassú”, a helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatását kívánta előtérbe helyezni. A kifejezés később átterjedt egy sokkal szélesebb szemléletre is: a Slow Life olyan életmód, amely az anyagi értékek hajszolása helyett az idő tartalmas eltöltésére és a pazarlás visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. Jelszava: szállj ki a mókuskerékből, élvezd az életet! Az újfajta életforma, a pillanatok megélésének fontosságát, a lassabb életvitelt hirdeti. A slowparenting arra szólítja fel a szülőket, hogy próbálják meg kissé szabadjára engedni a gyermeküket, ahelyett, hogy minden percüket megterveznék. A szorongó szülők egyre zsúfoltabb napokat szerveznek gyerekeiknek is, s ha anyagi helyzetük lehetővé teszi, már a bölcsődében, óvodában elkezdődik a hajtás, a fejlesztés. Ehelyett engedjük meg gyermekeinknek, hogy felfedezzék saját magukat: mire képesek, miben tehetségesek! Neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket. Magyarországon a slow mozgalom legaktívabb képviselője a Slow Budapest, amely zászlójára a Slow Life alapértékeit tűzte ki. Emellett hazánkban jelen van a SlowFood mozgalom, valamint a Cittaslow – ez utóbbi az élhető városok modelljét adja. A társadalom lassulás iránti igénye egyre növekszik, így fedezik fel maguknak a dán, a svéd és skót életstílust. A hygge és a lagom az utóbbi években kerültek előtérbe, az általuk takart fogalmak nem újkeletűek. Dánia évek óta a legboldogabb ország, melynek titka a dánok szerint a hygge. A hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni, azt mondhatjuk: barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, a pillanat megélését, az együttlét örömét, az összetartozás élményét jelenti. A lélek otthonosságát, a meghittség művészetét, az élet egyszerű örömeinek élvezetét foglalja magába. Lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és minőségével. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik. Ilyen hyggelig pillanatok például egy jó könyvvel eltöltött délután, egy ráérős reggeli a családdal, egy közös főzés a barátokkal, egy forró ital vagy egy finom csokoládé, egy otthon töltött plédbe burkolózott este, a társasjátékozás, a piknikezés, a gyertyafényben beszélgetős borozás, a tábortűz melletti csöndes ücsörgés, vagyis minden, ami boldogságot, nyugalmat és harmóniát visz az életünkbe. Akárcsak a hyggének, a lagomnak is fontos összetevője az egyenlőség és az egyensúly. Lagom, azaz „nem túl kevés, nem túl sok – éppen elég” egyszerre szól a nagyobb egységhez való tartozásról és a közös felelősségvállalásról is. Lagom az, ha praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet, vagy az étteremben becsomagoltatjuk a maradékot, mert a pazarlás vétek. Szól a szomszédokkal való kapcsolatról, közösségi kezdeményezésekről, amelyek közös kerti szerszám használatot vagy közösségi fitneszklubot is jelenthetnek. Megelégedni annyival, amennyi a szükségleteinket kielégíti úgy, hogy nem keverjük össze a fogyasztói társadalom hatalmas nyomásából adódó fölöslegesen támasztott igényekkel. A lagom, az „éppen elégre törekvés” eszméje tehát egyformán hasznos az egyén lelki-érzelmi világának és a társadalom egészének is. Míg a hygge az otthon töltött időre hívja fel a figyelmet, a cosagach, a skótok életigenlő felfogása arra buzdít, hogy szerezzünk élményeket a szabadban, túrázzunk nagyokat, mely után a hazatérés csak még édesebb lesz. A cosagach is inkább életérzés, mely szerint fontos, hogy otthonunkban és lelkünkben is megjelenjen a természet, a természet iránti nyitottság. Azért érdemes a slow, hygge vagy a lagom életmód mellett döntened, mert:

• környezettudatosabban élhetsz
• tudatosabb fogyasztóvá válhatsz
• a fenntartható fejlődést választod általa
• egészségesebb egyensúlyt tarthatsz munka és szabadidő között
• megszabadulhatsz az otthonodat ellepő felesleges holmiktól
• szeretetteljesebb emberi kapcsolatokat építhetsz
• élvezheted az egészséges, helyi termékeken alapuló táplálkozás előnyeit
• megtanulhatod az önellátó gazdálkodás fortélyait
• több időt tölthetsz a természetben sporttal, kirándulással
• egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb, teljesebb életet élhetsz…

Nem választanod kell közülük, hanem beépíteni a mindennapjaidba, gondolataidba bármelyiket, bármely részét, vagy akár mindet! Ne feledd, lassítani csak lassan lehet, ne siess, és ne siettesd az eredményeket!

A megjelenést támogatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

 

Újraválasztották a Balatoni Turizmus Szövetség elnökét

Csatlakozott a „Családok Évéhez” a BTSz

A Balatoni Turizmus Szövetség tárgyalásokat folytat egy olyan konzorcium létrehozásáról, melynek elsődleges célja annak megalapozása, hogy a tóparti idegenforgalom egy szervezet irányítása alatt működjön – nyilatkozta a közelmúltban Hoffmann Henrik, a BTSz újraválasztott elnöke. Álláspontjuk szerint ez a gazdasági formáció megnyithatja a kaput az uniós támogatások és fejlesztési források előtt. Az új munkaszervezetben a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Turizmus Szövetség mellett még két balatoni szervezetre is számítanak. Elsődleges feladatuk az egységes Balaton- márka kialakítása, megjelenítése. Az elnök elmondta: az elmúlt évben módosításra került a turizmustörvény, mely szerint új területekkel bővült a Balaton-régió. Így immár a régióhoz tartozik Veszprém városa, Eplény, Sümeg, a Bakony térsége és a Balaton-felvidék, míg egy-két kisebb település kikerült a régióból. A területmódosítás révén a Balaton egyedülálló turisztikai régióvá válik és még több vonzó programmal tudja várni az idelátogató vendégeket. Ennek egyik fontos elemeként egy új bicikli útvonalat is kijelöltek, amely Sopront és a Fertő-tó vidékét köti össze a tájegységgel. Az érdeklődést jelzi, hogy a német utazási irodák már idén is úgy kínálják a programot a túra-kerékpárosoknak, hogy Passautól a Balatonig számukra kijelölt útvonalon juthatnak el Magyarországra. A 13. számú bicikliúton mindez megvalósítható, természetesen szükség van az ellátási terület fejlesztésére is. A közgyűlés másik fontos döntése volt, hogy a BTSz csatlakozik „Családok éve” című programsorozathoz. A Balaton melletti települések, szállodák, éttermek már évek óta igyekeznek a családok kényelmét biztosítani, szolgáltatásaikat bővíteni. Idén ezen a területen még több fejlesztés várható gazdagabb programkínálatokkal, a kikapcsolódást segítő beruházásokkal. A strandok és az egyéb szolgáltatások terén pozitív változásokat várhatunk már ebben a szezonban. Hoffmann Henrik felhívta a figyelmet arra az örvendetes tényre, hogy megszűnt az északi és a déli parti városok rivalizálása. A Nyitott Balaton programjai között nagy a választék valamennyi szezonban. Megtudhattuk, hogy a hamarosan csatlakozó egyesületekkel már huszonnégy tagszervezete lesz a Balatoni Turizmus Szövetségnek. Berlinger Ágnes

Körkép a Magyar Kultúra Napján

Ad Libitudum kamaraegyüttes

Január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeltük. Koncertek, irodalmi estek, könyvbemutatók részesei lehettek azok, akik ellátogattak ezekre a rendezvényekre. Határon innen és túl hagyományainkra, a múltunkat idéző szellemi és egyéb kulturális tradícióinkra figyeltünk. Így volt ez Ádándon is, ahol Neisz Laura Add elő magad című könyvbemutatója és a mesék különös hőseinek jellemformáló hatásáról szóló előadás színesítette a programot. Ismeretes, hogy hajdanán főleg a felnőtteknek szóltak a mesék, melyek attól különlegesek, hogy mindenki másképp éli meg. A mai világban pedig azért fontos gyermekeinknek mesélni, mert a média által készen kapják a látványt – érthető tehát, hogy a képi világuk csak korlátozottan fejlődik. A jó és a rossz, a pozitív és negatív hősök példája egyaránt fontos egy-egy mesében. Fiú- és kislány mesék, a tündérek világa, valamint a népmesék erős, bátor, gonosz, ügyes, okos hősei mind az emberi tulajdonságot állítják pozitív vagy negatív példaként a gyerekek elé. Ezek a történetek – a mesehősökön keresztül – az érzelmi világukat gazdagítják. Neisz Péter egyesületi vezető, iskolaalapító, egykori kulturális tanácsnok hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kultúrát megélni és nem ápolni kell. Zamárdiban az Ad Libitudum kamaraegyüttes koncertezett, akik ezer év zenéjéből adtak ízelítőt. Az együttes tagjai valamennyien hivatásos muzsikusok, repertoárjukban megtalálható valamennyi klasszikus irányzat, így a kortárs zeneszerzők művei is. Az ünnepi műsorban népdalok, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Farkas Ferenc, Koltay Gábor művei mellett egy ősbemutatóra is sor került. Simon János: Hűség-himnusz című zeneműve először Zamárdiban csendült fel. A szerző Szlovákiában, Füleken élő zenepedagógus, karnagy és kántor. Közreműködő művészek voltak: Vámos Katalin – szoprán, Tallián András hegedű, Kazán Péter – klarinét, Kirkósa Tamás – cselló, Gincsai Eszter Beáta – zongora. Az ünnepi koncert után Gál Péter, a közösségi ház vezetője „szellemi desszertként” a magyar nyelvben ma már egyre kevésbé ismert, úgynevezett tájszavak fel- és megismerésére invitálta a közönséget. Siófokon a közelmúltban megnyitott BackStage kávézóban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A Kálmán Imre Kulturális Központ szervezte programra sokan voltak kíváncsiak. A zsúfolásig megtelt kávézóban az Egerszegi Akusztik Zenekar műsorában megzenésített versek, népzenei feldolgozások, valamint próza, vers és néptánc produkciókat láthattunk és hallhattunk. A közreműködők, Székely Zsuzsanna és Nix Melinda jeles költőink, íróink – József Attila, Nagy László, Petőfi Sándor – műveit tolmácsolták. A mai kor hangját Hell István írása közvetítette. A népzenei részt Nagy Norbert és Verhás Laura táncokkal színesítette, közreműködött még Rill Tamás és Vígh Tamás. B. Á.