Monthly Archives: március 2018

Címlap – Ajánló

Jelentős beruházások a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Puskás Zoltán igazgató elégedetten nyugtázta az elmúlt évet, és mint mondja, nagy reményekkel vágnak neki az idei esztendőnek. Több uniós forrást sikerült lehívniuk, rengeteg fejlesztés megvalósítása kezdődik el ebben az évben.

A 2017-es esztendo elsősorban az alapítás 20. évfordulójának ünnepléséről szólt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Igyekeztek a jeles évfordulóról méltóképpen megemlékezni. Több rendezvényt is erre fűztek fel, ráadásul színvonalas túrákat is szerveztek, a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpontban pedig bemutatták a „Levendula: az élet illata” c. filmet. Végül szeptember 12-én a Salföldi Majorban nyílt nap keretében tartották meg a húszéves ünnepségüket – azért ott, mert ez volt a Nemzeti Park első ökoturisztikai létesítménye, s ezt követte az összes többi, összesen tizennégy bemutatóhely. Az igazgató szerint az alaptevékenységüket megfelelően ellátták, mely a Murától kezdve a Kis-Balatontól a Balaton-felvidékig az összes védett élőhelyet érinti. Az 1997-ben megalakult nemzeti park a Balaton északi partján, 1-15 km szélességű sávban húzódik, területe mintegy 57 ezer hektár, mely hat korábbi természetvédelmi területet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Mindezt Puskás Zoltán igazgató azért is hangsúlyozza, mert sokan tévedésben élnek, hogy a Balaton- felvidéki Nemzeti Park csak Csopakon a Kossuth utcában létezik: itt a központ van, egy szép, impozáns épületben. A Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fő tevékenységei közé tartozik a természetmegőrzés, a tájvédelem, a természetvédelmi gazdálkodás, valamint a szemléletformálás és az ökoturizmus. A sikeres pályázatok lehívása már a tavalyi évben elindult – hangsúlyozta Puskás Zoltán igazgató. Örömét fejezte ki, hogy idén jelentős és látványos fejlesztések valósulnak meg, pályázati forrásokból. – A beszerzések, közbeszerzések már megkezdődtek, összesen 19 európai uniós pályázatról beszélünk, melyek összértéke több mint öt és fél milliárd forintos támogatást jelent az igazgatóság részére. Ezek a pályázatok zömében a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretei között zajlanak, ezeket követik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok (GINOP) sora, de emellett benne vagyunk az Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program 2014-2020-ban és az Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programban is. De hogy érzékeltessük, mi mindenről is van szó, hogy az olvasó térben is el tudja képzelni mindezt, a teljesség igénye nélkül egy jelentős felsorolásba kezdünk! KEHOP-pályázatból valósul meg Fonyód közelében, Ordacsehiben a Berek Világa Látogatóközpont elnevezésű természetismereti élménypark, valamint megújul Bakonybélben a Bakonyi Erdők Háza– Natura 2000 bemutatóhely. Huszonkét helyszínen, közte barlangokban végeznek geológiai témájú beavatkozásokat. Gondolná valaki, hogy a Balaton-felvidéken és a Keszthelyi-hegységben több mint hétszáz barlang található? Szerencsére az állatállományuk – mellyel az őshonos magyar háziállat fajták génmegőrzésében vesznek részt – az elmúlt években fokozatosan növekedett. Itt kiemelten említhetjük a bivaly- és szürkemarhaállományt, melyek esetén nagyságrendileg négyszáz-négyszáz állatról beszélhetünk. A pályázatoknak köszönhetően állattartó telepek újulnak meg, például Tihanyban a juhakol, de létesülnek a Mura mentén és a Kis-Balaton térségében is. Ezekből az állományokból láthatunk Csopakon is a 71-es főút alatt, Tihanyban, Salföldön, valamint a Káli-medencében és a Kis-Balaton térségében, Kápolnapusztán, Zalaváron és újabban Szőkedencsen. A legnagyobb és leglátványosabb beruházás – a GINOP-programok kapcsán – a Kis-Balaton térségében, Fenékpusztán lesz. Ez egy közel egymilliárd forintos fejlesztés, amely a Kis-Balaton élővilágát bemutató látogatóközpont kiépítését célozza meg. – Január közepén kaptuk meg a támogató okiratot a „Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban” elnevezésű, következő GINOP-pályázatunkhoz, melynek fő attrakciója a balatonfüredi Lóczy-barlang látogatóközpont. Ez egy hálózatos projekt, és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, mint konzorciumi partnerrel közösen nyertük el a pályázatot.A balatonfüredi helyszín mellett ebbol a pályázatból tervezzük a Salföldi Majorban egy új fogadóépület építését, a Hegyestűn pedig ugyancsak a bemutatóhely és túraútvonal továbbfejlesztésével a lépcsők, korlátok cseréjével, pihenők kialakításával javítanánk a látogatás feltételeit. Puskás Zoltán igazgató büszkén említi meg, hogy évről évre növekszik a látogatók száma. A hazai nemzeti parkok közül a Balaton- felvidéki a leglátogatottabb. Reméli, hogy ez a tendencia 2018-ban is megmarad. A Tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont, a bakonybéli Pannon Csillagda vagy a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont évszaktól és időjárástól függetlenül a szabadidő értelmes eltöltésére ad lehetőséget kicsiknek és nagyoknak, családoknak, diákoknak, felnőtteknek egyaránt. Nyilvánvalóan a kiállítási elemek a nemzeti parki bemutatóhelyeken is egy idő után elavulnak, ezért időről időre nem csupán rekonstruálják azokat, hanem újakkal bővítik, új attrakciókkal várják a természet megismerése iránt fogékony látogatókat. Az igazgató beszélgetésünk végén megköszönte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park száztizennégy dolgozójának áldozatkész munkáját, akik a pályázatok kezelésében is jelentősen érintve vannak. Puskás Zoltán örömét fejezte ki, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, mint konzorciumos partnerrel kiváló a kapcsolatuk, és élvezik a Földművelésügyi Minisztérium támogatását is. Szendi Péter Fotó: Korbély Barnabás

Előtérben az infrastruktúra és a turizmus fejlesztése

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

A testület februári ülésén elhangzott: a tanács ez évi legfontosabb feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és segítse a 2014-2020-as időszakra vonatkozó tervezési dokumentumokban meghatározott fejlesztési célok megvalósulását. Az aktuális teendők közül csak néhány témakör: a jelzett intervallumra vonatkozó térségi fejlesztések megvalósulásához szükséges gazdasági, társadalmi környezet megteremtése, a térségi partnerek közötti együttgondolkodás, együttműködés erősítése. Hasonló prioritást élvez a régió térségmarketing feladatainak ellátása, a tájegység menedzselése, a nemzetközi és a határmenti kapcsolatok fejlesztése, az együttműködések támogatása. A Balaton Fejlesztési Tanács aktuális fórumán kiemelt helyen szerepelt a 2016-os kormányhatározat végrehajtása. Bóka István elnök az írásos előterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a tervezett beruházásokból több fontos tétel már teljesült. A jelentősebb infrastrukturális fejlesztések közül is kiemelkedik a déli vasút és a Kaposvár- Fonyód közötti pályaszakasz rekonstrukciója – mindkét munkálat befejezéséhez közeledik, az átadásokra ez év őszén kerül sor. A vasúti korszerűsítések azonban nem fejeződnek be a régióban: az északi parton megkezdődik a villamosítás, az állomások felújítása – egészen Keszthelyig, illetve Tapolcáig, s egyúttal kiépül a modern utastájékoztatási rendszer is. Elhangzott, hogy az építőipari vállalkozások az anyagárak és a munkabérek folyamatos emelkedése miatt nagy nyomást helyeznek a megbízókra – nem ritkaság a 30-40 százalékos többlet igény sem. E tény veszélyezteti néhány beruházás alakulását is- a problémák megoldásához esetenként már egyedi kormánydöntés sem kizárt. E témához kapcsolódva Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere helyi példát hozott fel. Mint mondta, már a tervezői árak is más dimenzióban mozognak, mint korábban. Egy kétszázharmincmillió forintos energia takarékossági projektjük várhatóan negyvenmillióval fog többe kerülni, s a különbözet pótlásáról még nem rendelkeznek konkrét megoldási lehetőséggel. Az elnök elmondta azt is, hogy rendkívül dicséretes és indokolt a Modern városok program, ám e mellett célszerű lenne a kisvárosokkal, s azok agglomerációjával is foglalkozni, s főként a fejlesztésekhez forrást biztosítani. Ezt a javaslatát egyébként megküldi a Miniszterelnökséget irányító Lázár Jánosnak is. Az előterjesztés tartalmazza, hogy az információbázisban rögzített adatok tanúsága szerint a forrásigények, támogatások és kifizetések alakulása intenzíven zajlik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén megvalósuló projektek részesedési aránya az országosból öt különböző mérési időpont átlagában 4 % körül alakul. A balatoni régióból 2014 január eleje és 2017 október vége között közel ezerhétszáz pályázatot adtak be. A vizsgált időintervallum alatt a pályázatokban igényelt forrás csaknem négyszázmilliárd forint, amelyből több mint kétszázötvenkét- milliárd a megítélt, és száznyolcvannégy- milliárd a kifizetett összeg – ez utóbbi négyszázharmincnyolc ténylegesen megvalósítási fázisba lépett projektet jelent. A forrásigények és a megítélt összeg mintegy háromnegyede, illetve a kifizetések több mint 70 %-a is a parti és partközeli településekhez köthető. A legtöbb igény a térség Somogy megyei részén generálódott, itt a legmagasabb a megítélt és a kifizetett összeg is. A második ebben a sorban a Veszprém megyei, a harmadik a zalai területrész. A benyújtott pályázatok relatív többségét, 45,7 %-át a GINOP-ban regisztrálták, a TOP és az EFOP programok részesedése kiegyenlített, egy-egy ötöd aránynak megfelelő. A további operatív programok részesedési aránya a fentiekhez mérten alacsony. A projektek megvalósulási helye szerint az összes benyújtott pályázat mintegy 60 %-a a Balaton törvényben nevesített parti és partközeli településekhez köthető, 40 % pedig az üdülőkörzet háttér-településeihez sorolható. Üdülőkörzeti alrégiók szerint a balatoni településekhez kapcsolható programok 45 %-a Somogy, 36 %-a Veszprém, 19 %-a Zala megyei. A pályázók relatív többsége vállalkozás. A vállalkozások aránya az üdülőkörzeten belül 43,2 %. A második rangsorhelyen a költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek helyezkednek el, ezek aránya a legfrissebb mérés szerint az üdülőkörzetben 38,8 %. A harmadik rangsorhelyet a nonprofit szektor szervezetei foglalják el, arányuk az összes pályázó mintegy 18 %-a. A kormányhatározatban megnevezett prioritások kapcsán keletkezett igényelt forrás 2017 október végén 356,8 Mrd Ft, ez lényegesen magasabb, mint a dedikált uniós keret, és már csak 8,6 Mrd Ft-al kevesebb, mint a térségbe szánt teljes, hazai és uniós forrás. Mivel 2020 végéig még három év hátravan, nyilvánvaló, hogy a keletkező forrásigények meg fogják haladni az allokálásra szánt források összességét a Balatonnál. A tanács 2017. decemberi ülésén tárgyalta és fogadta el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2018. évre biztosítandó fejlesztési forrás felhasználására vonatkozó tervezetet. A decemberi ülést követően a javaslatot megküldték a minisztériumnak, további egyeztetéseket folytattak a szakmai partnerekkel, és elvégeztek egy felmérést a térségi települések – elsősorban a kistelepülések körében a fejlesztési igényeik feltérképezése érdekében. Az eredmény egyértelműen azt mutatja, hogy a települések támogatási igénye elsősorban a településfejlesztési beruházások és rendezvények támogatása témakörben jelentkezik. Az előbbi célra rendelkezésre álló forrás száznegyvenmillió forint, melynek felhasználása pályázati úton történik. Ebben az évben tizenötödik alkalommal kerül megrendezésre a „Mozdulj Balaton” strandi szabadidő sportprogram sorozat. A szervezők a rendezvény előkészítéseként egyeztették elképzeléseiket az EMMI Sportért Felelős Államtitkársággal s hatmillió forint támogatásban részesülnek. A hagyományoknak megfelelően a szezon kezdete előtt két helyszínen a helyi programszervezők felkészítése is megtörténik. A sorozat költségeihez a Balaton Fejlesztési Tanács és az érintett önkormányzatok saját költségvetésükből biztosított összegekkel is hozzájárulnak.

Fenntartható gazdálkodás, felelős vásárlási szokás

Méltányos kereskedelem, értékarányos ár

Napjainkban – szerencsére – egyre többször hallani a fenntartható gazdálkodásról és a felelős vásárlási szokásokról. Mára már világossá vált számunkra, hogy amit a boltokban megveszünk, azt valaki, valahol megtermeli – még ha földrajzilag ez nagyon távol is van tőlünk. A Fair Trade és az UTZ kifejezés is sokak számára ismerősen hangzik: láttuk már különböző termékeken ezeket a logókat. A fenntartható gazdálkodás egyik fő célja, hogy a földek egyoldalú kihasználása és a kizárólag a produktivitáson alapuló termelés helyett olyan mezőgazdasági folyamatokat alakítson ki, hogy a jövő nemzedékei is termékeny földön tudjanak gazdálkodni. Ez természetesen csak globális összefogással érhető el, s a termelési technológiák mellett társadalmi és gazdasági vonzatai is vannak. A fair trade – méltányos kereskedelem – fogalma leginkább a fejlődő országokból származó élvezeti termékek kapcsán ismert. A fair trade lényege, hogy olyan árban állapodik meg a kereskedő és a résztvevő, amely valóban kifejezi a termelők anyagi- és munka ráfordításait. A felvásárlói ár kialakítása során figyelembe veszik a mindenkori gazdasági, szociális, sőt az ökológiai körülményeket is. Mivel a hatalmas piaci versenyben a nagy forgalmazó cégek – elsősorban a szupermarketek – erősen nyomott árral dolgoznak, valójában az általunk „normálisnak” tartott bolti ár köszönő viszonyban sincs a termék előállításához fűződő valódi társadalmi, gazdasági és környezeti költségekkel. Tehát az agresszív felvásárlói árpolitika mögött sokszor a fejlődő országokban dolgozók kizsákmányolása, emberi jogainak megsértése és a környezetpusztítás áll. Fair trade minősítéssel nálunk leginkább a kávé, kakaó/csokoládé kapcsán találkozunk, de a nyugat–európai országok piacán megtalálható a fair trade banán, méz, virág, gyapot és arany is. Az UTZ kávé-, kakaó- és teatermesztésre kidolgozott fenntarthatósági programot 2002-ben indították (korábbi nevén Utz Kapeh – jó kávé malájul) azzal a céllal, hogy a kávétermesztés fenntarthatóságát támogassák – 2007-ben pedig a kakaóra is kiterjesztették. Azóta a legnagyobb kakaó-, illetve kávétermesztés és felhasználás fenntarthatóságára törekvő programmá nőtte ki magát. 2018 elejétől a Rainforest Alliance-szal – Esőerdő Szövetség – egyesült, hogy még hatékonyabban tudjanak fellépni az erdőirtás, a klímaváltozás, a szegénység és a szociális egyenlőtlenség ellen. Az 1986-ban alapított Rainforest Alliance egy nemzetközi non-profit szervezet, amely célul tűzte ki a trópusi erdők megőrzését. Olyan gazdaságilag és társadalmilag életképes fejlesztéseket támogatnak, amelyek megfelelő alternatívát jelentenek az esőerdőket pusztító legeltetés, turizmus, mezőgazdasági gyakorlatok és erdőégetés helyett. A kávé származása és útja a kávéscsészétől egészen a termőföldig visszakövethető. Ez garanciát jelent a fogyasztónak arra, hogy a kávé valóban UTZ minősítéssel ellátott farmról ered, amely óvja a természetet és az ültetvényeken dolgozók érdekeit. Az UTZ Certified programban részt vevő gazdálkodók jobb termelési és mezőgazdasági gyakorlatokat sajátíthatnak el, biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörülményeket teremthetnek, és környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett dolgozhatnak – peszticidek csökkentése, fenntartható talaj-, víz-és energiahasználat. Fontos előírás, hogy a programban részt vevő gazdaságokban nem lehet gyermekeket dolgoztatni. Az oktatási és tanácsadási elemeket tartalmazó program segítségével a gazdák jobb terméshez, ezzel magasabb jövedelemhez juthatnak, méltányos megélhetést biztosítva maguknak és családjuknak. Az UTZ Certified programban való részvételnek és a logó használatnak való megfelelést szigorú követelmények mellett, független szervezet ellenőrzi. A farmerek folyamatos oktatása kiemelkedő fontossággal bír a fenntartható gazdálkodás megvalósítása érdekében. A szervezet küzd a gyerekmunka ellen, a nemek közötti egyenlőségért és a jobb megélhetésért. Ez azért kiemelten fontos, mert a kakaótermesztés a fejlődő országokban történik. A minősítés jelentőségét az elbírálás összetett kritériumrendszere adja: a minősített gazdaságoknak különös gondot kell fordítaniuk a természeti erőforrások védelmére, a víz- és energia takarékos felhasználására, a növényvédő szerek körültekintő alkalmazására és a talajerózió megelőzésére, miközben óvják az őshonos növényzetet. Nem irtják az erdőket, és védik a veszélyeztetett fajokat. Az ültetvényeseknek biztosítaniuk kell, hogy a náluk dolgozó emberek megfelelő lakhellyel, egészségügyi ellátással rendelkezzenek, és gyermekeik oktatásban részesüljenek. A megjelenést támogatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Nemzetközi együttműködés, hagyományápolás

A kulturális örökség megőrzése farsangi időszakban

Az olaszországi Cervia önkormányzata által koordinált CULTURECOVERY közép-európai projekt 2017 júliusában indult el, s az aktuális találkozóra a közelmúltban, Szlovéniában került sor.

Az Interreg Közép-Európa Területi Együttműködési Programja a „Természetvédelmi és kulturális erőforrások védelme érdekében a fenntartható növekedésért Közép-Európában” elnevezésű prioritási tengely keretében támogatta a CULTURECOVERY betűszóra keresztelt projektet. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó „A Közép-Európa immateriális kulturális örökségének védelme és helyreállítása az ökomúzeumok révén, mint a helyi növekedés motorja” című program fő célja a kulturális örökség eszmei értékének megőrzése, erősítése a lakosság és a turisták körében. A szellemi és tárgyi emlékek értékes forrásai a hagyományok ápolásának, a művészeteknek, az ősi kézművesség használati tárgyainak, valamint a projekt partnerországok jellegzetes termékeinek. A projekt három éves időtartamú, összesen több mint másfél millió eurós költségvetésű, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap és – hazánk esetében – a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Az együttműködésben hat ország kilenc szervezete vesz részt, Magyarországot a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. A februári farsangi ünnepségek idején Pivka önkormányzata adott otthont a kilenc partner képviseletével megvalósult találkozónak. A Narin nevű szlovéniai kistelepülésen tartott találkozó célja a projekt tevékenységek megvalósítása és összehangolása volt. A fórum megnyitásakor a résztvevőket Boris Rebec alpolgármester szívélyes fogadtatásban részesítette, majd áttekintették a projekt keretében már elvégzett feladatokat, és bemutatták a kommunikációs stratégiát. A munkaértekezlet után a projekt partnerek meglátogatták a Pri Petrovih vendégházat. A régi, ám felújított épületegyüttesben parasztházak és azok berendezési tárgyai kerültek kiállításra, ahol a tulajdonosok bemutatták, hogyan valósították meg „A gabonából a kenyérbe” elnevezésű programot. Néhány mezőgazdasági mesterséget adaptáltak a látogatók fogadására, akik láthatták a régi mezőgazdasági szerszámokat, eszközöket és a füstös konyhát. A tulajdonosok nagy élvezettel szemléltették a kenyérkészítés csínját-bínját a gabonaaratástól kezdve az őrlésen át a sütésig, hangsúlyozva az ősi mesterségeket, hagyományokat. A találkozó második napjának legfontosabb teendője a projekt előrehaladásáról szóló jelentés megvitatása, valamint a pénzügyi jelentés és a jövőbeli gazdálkodás áttekintése volt. A résztvevők – tanulmányi kirándulásként – ellátogattak Pivka folyóvizes tavainak ökomúzeumához és a Petelinje-tóhoz – ez utóbbi érdekessége, hogy csak a téli évszakban telik meg a tómeder vízzel, nyaranta virágos rét foglalja el azt a helyet, ahol egykor a víz volt az úr. A CULTURECOVERY projekt keretében tervezett tevékenységek közé tartozik az ökomúzeumok működtetésével kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtése, megismerése. Célja, hogy fejlessze az ökomúzeumok vezetőinek és üzemeltetőinek a képességét úgy, hogy a kulturális örökség eszmei értékének megőrzésével és értékesítésével kapcsolatos stratégiákat és cselekvési terveket dolgoz ki. Ezen kívül tanulmányutak szervezésére kerül sor Rovinjban, a Balatonnál és Grazban. A projekt továbbá ösztönözni fogja az állami és a magánszektor közötti szoros együttműködést is új eszközök kifejlesztésével, valamint új információ és kommunikációs technológiák használatán alapuló kísérleti tevékenységek végrehajtásával. A partnerség az alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazza és nagy figyelmet fordít a helyi közösségek bevonására is.