Monthly Archives: április 2018

Címlap – Ajánló

A FIDESZ mellett tették le voksukat a balatoni polgárok

A három tóparti megye öt választókörzete érintett a Balatonnal kapcsolatosan, s az április 8-án megtartott voksolás egyértelművé tette: továbbra is a Fidesz a legkedveltebb párt a régió polgárainak körében. A siófoki székhelyű körzetben Witzmann Mihály, Fonyódon Móring József Attila, Keszthelyen Manninger Jenő, Tapolcán Fenyvesi Zoltán, Balatonfüreden Kontrát Károly kapta a legtöbb szavazatot – Fenyvesi Zoltán kivételével valamennyien tagjai voltak a korábbi országgyűlésnek is. Lapunk rövid életrajzzal mutatja be a magyar tenger képviselőit, akik ezúttal legfontosabb célkitűzéseiket, fejlesztési elképzeléseiket is megosztják olvasóinkkal.

Fenyvesi Zoltán
Veszprém megye, 3. oevk.

A politikus 1964-ben született, Ajkarendeken töltötte gyermekkorát, majd német-történelem szakos tanárként huszonöt évig Ajkán tanított. Jelenleg is a városban él. Tanulmányait a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumban, az Eötvös József Főiskolán, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Budapest University of Technology and Economics intézményekben folytatta. Fenyvesi Zoltán bő két évtizede tölt be közéleti szerepet – többek között a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke -, négy cikluson keresztül tagja a város képviselő-testületének, a római katolikus egyházközségnek. Ezen kívül tevékenykedett a német nemzetiségi önkormányzatban is. Jelenleg a Fidesz helyi, ajkai alelnöke. Pártja egyhangúlag támogatta Fenyvesi Zoltánt. – Munkámat az fogja vezérelni, ami a kampányomat is meghatározta. Két fontos témát emelek ki, amin változtatni szeretnék: Ajkán és környékén a szakképzés erősítését, ugyanis a helyi cégek munkaerőhiánnyal küzdenek. Számukra meg kell teremteni a megfelelő szakember- utánpótlást, s ez csakis a szakképzés megerősítésével lehetséges. A másik téma a turizmus, hiszen ennek a térségnek az idegenforgalom a kitörési pontja. Ide tartozik a Tapolcai-, a Sümegi járás, a teljes Balaton-felvidék. Azt gondolom, hogy a következő időszakban, amikor beindulnak a turisztikai fejlesztések, akkor ennek a régiónak nagyon sokat kell kapnia. Célom, hogy minél több fejlesztést tudjak a balatoni térségbe hozni. Hasonlóképp cél, hogy a Balatont négy évszakossá tegyük, s elősegítsük a kistermelők beszállítási lehetőségeit a balatoni vendéglátó egységekbe. A balatoni vendéglők régi hagyománya az élőzene – ezt is szeretnénk feleleveníteni, hiszen ez is turisztikai attrakciónak számít. Fontos a programkínálat kiszélesítése az egész év folyamán. Ebben a turisztikai egyesületek és az önkormányzatok hatékony együttműködésére van szükség.

Kontrát Károly
Veszprém megye, 2. oevk.

A Balaton északi térségének – Balatonszepezd és Balatonakarattya között – képviselője Pápán született 1956-ban. Pályáját Nemesszalók tanácsának szakigazgatási előadójaként kezdte, majd Pápán és Kemenesszentpéteren volt jogtanácsos. Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Nyolc éven át volt Pápa alpolgármestere, két ízben is tagja volt a Veszprém Megyei Közgyűlésnek, 2002-tol pedig a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A politikus lapunkon keresztül is megköszönte azoknak a támogatását, akik hozzásegítették szavazataikkal, hogy újabb ciklusban képviselhesse a Balatonszepezd és Balatonakarattya között lakókat, nyaralókat. A megkezdett programokat – így a balatoniakat is – folytatni tudjuk – hangsúlyozta Kontrát Károly. Lapunknak adott gyorsinterjújában még elmondta: „A tó szerepe az utóbbi időkben a magyar turisztikában megnőtt. Soha nem látott mértékű fejlesztési forrást tartalmaz a balatoni program. Uniós és nemzeti források állnak ehhez rendelkezésre. Azt tapasztaltam, hogy a belföldi turizmus a Balatont az első helyre tette. A háttérben az áll, hogy egyre jobbak a feltételek, egyre több a szálláshely és a kitűnő étterem. Mind a köz-, mind a piaci szférában jobbak a kereseti viszonyok, ennélfogva az emberek többet tudnak kikapcsolódásra, pihenésre költeni. Jó látni azt is, hogy nemcsak a főszezonban, de egy átlagos hétvégén is több a turista a magyar tengernél. Persze ehhez a továbbiakban is olyan programok kellenek, melyek vonzzák az érdeklődőket. Ahhoz azonban egészséges kompromisszum kell, hogy a zajosabb rendezvények a pihenni vágyókat kevésbé zavarják.” Kontrát Károly úgy látja, jelentős előrelepések vannak a Balaton közbiztonságának megóvása terén. 2010-hez képest megfeleződött a regisztrált bűncselekmények száma, s szeretnénk elérni – tette hozzá -, hogy az Unió legbiztonságosabb országainak élmezőnyében legyünk, hiszen világviszonylatban is az első tizenötben vagyunk. Jó úton haladunk, meg tudtuk védeni a déli határt, jelentősen javítottunk a rendvédelmi szervek bér-, technikai és munkakörülményein.

Manninger Jenő
Zala megye, 2. oevk.

Budapesten született 1955-ben, 1980-ban végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karát közlekedésépítő szakon, majd menedzseri tanfolyamot végzett a Dublini Trinity College és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közös posztgraduális képzésén. 1992-ben a National Fundation ösztöndíjasaként három hónapig az USA-ban folytatott tanulmányokat, angol és francia középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A jövőt érintően rendkívül optimisták lehetünk, hiszen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kilencven százalékában már lezárultak a pályázatok – választókörzetem több milliárd forint értékű beruházások részese lehet. A leglátványosabb, a település arculatát pozitívan befolyásoló munkálatokra Keszthelyen kerül sor. A Zöld város program keretében egymilliárd forintot fordíthatunk a centrum és a Helikon park megújítására, az emlékmű és környezetének rendbetételére. Hasonló összeg biztosítja egy tradíció újjáélesztését: a legendás sörgyár helyén sör- és sajtüzem épül. A turizmus természetesen kiemelt helyen szerepel fejlesztési elképzeléseink között, s e koncepció zászlóshajója a Festetics-kastélyhoz kötődik. A négymilliárd forintos projekt lehetőséget nyújt a csodálatos épületegyüttes kertjének kibővítéséhez, s a megújuló tárlatok mellett díszmadár park létrehozásához is. Funkcionálisan és esztétikailag is rendkívül modern lesz a városi strand – a költségek finanszírozását háromszáznyolcvanmillió forintos forrás biztosítja. Ugyancsak a keszthelyi fejlesztésekhez kötődik a fenékpusztai kiskastély és a Fenyves allé rekonstrukciója. A szomszéd fellegvár, Hévíz is további építkezések helyszíne lesz. A belváros teljesen átalakul, a buszpályaudvar pedig a jelenlegi nagy parkoló szomszédságába kerül, így lehetőség nyílik annak bővítésére. Itt is – csakúgy, mint Zalakaroson – jelentős parkosítási feladatok várnak az önkormányzatokra. S ha Hévíz, akkor szólnunk kell a sármelléki repülőtér korszerűsítéséről is: várjuk a kormányzat pozitív döntését, az esetleges pályázati lehetőségeket. A közlekedési infrastruktúra területén máris érzékelhető változás: elkészült a keszthelyi vasút- és buszállomás rekonstrukciója, épül az M7-es autópálya lekötése Fenékpusztáig, s jövőre a természet kedvelői birtokba vehetik a Kis- Balaton Látogatóközpontot is. Szorgalmazzuk a balatoni bringa körút felújítását, a Keszthely – Gyenesdiás szakasz mielőbbi kiépítését, s szeretnénk, hogy egy mountain bike pálya létesítésével a hegyi kerékpározás központja lenne szűkebb régiónk.

Móring József Attila
Somogy megye, 3. oevk.

1968-ban született Kaposváron. Két fiúgyermeknek, Máté Koppánynak és Álmos Botondnak az édesapja. A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanítóként végzett 1993-ban, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán pedig oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár képesítést szerzett. A Somogyvár Községi Sportegyesület elnöke, a somogyvári római katolikus egyházközség képviselő-testületének alelnöke és a Somogyvári Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület tagja. Szabadidejében – amikor teheti -, orgonán játszik a somogyvári templomban és szeret futballozni is. 1998 és 2014 között Somogyvár község polgármesteri tisztségét töltötte be. 2002-ben országgyűlési képviselő lett, ekkor szerzett mandátumot Somogy megye Közgyűlésében is. 2006-ban a Somogy megyei 4. vk.-ben, Balatonbogláron szerzett egyéni mandátumot. 2006-tól az Országgyűlés jegyzője, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának tagja, 2008-tól részt vett a Kábítószerügyi eseti albizottság munkájában is. A 2010-es választáson körzetében az első fordulóban szerzett mandátumot, ettől az időponttól az Országgyűlés jegyzője, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja. A 2014. évi országgyűlési választáson Somogy megye 3. számú választókerületében fölényes – 47.51 százalékos – támogatottsággal szerzett képviselői mandátumot. 2014-tol az Országgyűlés jegyzője, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja, 2015. június 1-jétol Somogy megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos. 2018-ban a Somogy megyei 3. vk.-ben, Marcaliban szerzett egyéni mandátumot. A polgári kormánnyal megőrizzük Magyarországot magyar országnak és tovább fogjuk építeni. A választókörzetnek nagy ívű tervei vannak, amiket az elkövetkező 4 évben mindenképpen meg akarunk valósítani. Fontosnak tartok további útjavításokat, összekötő utak építését, egy olyan kistelepülési fejlesztési alap beépítését a költségvetésbe, amit a megyei önkormányzatnál bírálnak el és évente jutnának hozzá a települések a további fejlesztések érdekében. A zászlónkra tűztük további munkahelyek létesítését, így ipari parkok épülnek a körzetben több helyen is. Vannak olyan település csoportok, ahol még mindig nem megoldott a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, ezért ennek megvalósítását is fontosnak tartom. A Balaton-parton strandok, fürdők további fejlesztésére van szükség a kerékpáros turizmus fejlesztésével együtt. A közmunkaprogramokat mindenképpen fent kell tartani. Közösségi borászati üzem létesítését is tervezzük a körzetben, a Dél-Balatoni Borvidéken.

Witzmann Mihály
Somogy megye, 4. oevk.

1977-ben születtem Siófokon. Budapesten szereztem mérnök-informatikus diplomát, ezt követően pedig a versenyszférában helyezkedtem el. A ranglétrát végigjárva eleinte alkalmazottként, később üzletvezetőként, végül cégtulajdonosként is tevékenykedtem. Dolgoztam Balatonlellén, és voltam ügyvivője egy Siófokon működő informatikai vállalkozásnak is. Az üzleti életen túl oktatással is foglalkoztam. Az általam szervezett számítástechnikai tanfolyamok mellett egy éven át dolgoztam rendszergazda-oktatástechnológusként a balatonboglári Mathiász János szakközépiskolában. A közélet mindig is érdekelt. A balatonlellei városvezetés munkáját képviselőként nyolc éven át igyekeztem segíteni. 2010 októberében választottak meg a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökévé. Ez a tisztség rendkívüli lehetőséget nyújtott arra, hogy Somogyországot és a somogyi embereket még jobban megismerjem. Alig két évvel később, 2013 januárjában választottak meg a Somogy 4. oevk. fi deszes választókerületi elnökének. Ebben az időszakban – két éven keresztül – a nemzeti fejlesztési miniszter kinevezése alapján Somogy megye útügyi miniszteri biztosaként is tevékenykedtem. 2014-ben és a mostani, 2018- as választáson is parlamenti mandátumot szereztem a térségben élő emberek kitüntető bizalmának köszönhetően. Tősgyökeres balatoni vagyok, így rendkívül erős kapcsolat fűz a magyar tengerhez. Apai ágon Balatonlellén élnek a rokonaim, az anyai szálak pedig Siófokra, Zamárdiba és Balatonendrédre vezetnek. Születésem óta kötődöm Somogyhoz: itt jártam óvodába, iskolába és itt neveljük feleségemmel kisfiunkat, aki 2011-ben született. Büszkén mondhatom, hogy Somogy az otthonunk. Az otthon nem csupán egy hely – egy érzés is. A biztonság, az öröm, a figyelem és a közös fejlodés érzése. Ez ad erőt a mindennapi munkához, hogy gyarapítsuk szülőhelyünket, otthonunkat, melyhez ezer szállal kötődünk családunk, barátaink, emlékeink által. Ez az érzés nyújt biztatást, hogy a köz ügyeivel foglalkozzam immár tizenkét éve. Szülőhelyem, lakóhelyem Somogyország, amely minden figyelmet és törődést megérdemel. Az elmúlt években több mint 150 MRD Ft fejlesztés kapott zöld utat az általam képviselt térségben. Ezek kizárólag önkormányzati önerős, illetve. hazai és EU-s forrásokból megvalósult, vagy már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező, hamarosan induló projektek. A jövőben rendkívül fontosnak tartom, hogy az aprófalvas térség infrastruktúráját tovább tudjuk fejleszteni. Választókerületemben négy agglomerációban tervezzük a szennyvízhálózat kiépítésének megkezdését, folytatni szeretnénk a településeket összekötő úthálózat megújítását, rendkívül jó hírnek tartom, hogy a leromlott állapotban lévő Sió-zsilip és a Sió-meder rehabilitációja is elindulhat. A turizmus szempontjából stratégiai kérdés a balatoni strandok szolgáltatásainak fejlesztése, új turisztikai attrakciók létrehozása, a szálláshelyek fejlesztése. Ezeket a beruházásokat alapvetően hazai forrásokból kívánjuk támogatni. Évtizedek óta jogos igény az itt élők és a turisták részéről is a balatoni közösségi közlekedés összehangolása (hajózás, vasút, buszjáratok). Terveink között szerepel számos oktatási intézmény fejlesztése, óvodák, bölcsődék építése, a csapadékvíz elvezetés rendszerének javítása, turisztikai és városrehabilitációs fejlesztések, újabb kerékpárutak építése (Ságvár-Som, Szántód-Kereki, Zamárdi-Balatonlelle, Balatonakarattya-Siófok). Közel 900 millió forintból ipari park kialakítására kapott lehetőséget a siófoki és a taszári önkormányzat, újabb sportfejlesztésekre is számítunk, továbbá nagyon szeretném, ha a siófoki uszoda építése végre megkezdődhetne. Egy éve erre konkrét megvalósítási lehetőséget javasoltam a városvezetésnek, de az előkészítés valamiért nagyon lassan halad. Éppen ezért a közeljövőben egyeztetést kezdeményezek az önkormányzat vezetőivel ebben az ügyben. A taszári reptér hasznosításával kapcsolatban miniszteri szintű tárgyalásokat kezdeményeztünk. Hosszú évtizedek után végre sikerült elérni a Balatonvilágoshoz tartozó egykori aligai központ területmegosztását is, a jövőben pedig azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat vagyonkezelői jogokat kaphasson az érintett területre.

A Víz Világnapján

Programok, rendezvények a tóparton

A víznek ősidők óta fontos szerepe volt és van a földi élet, a termelés és a társadalmi- gazdasági fejlodés alakulásában. Az adott korok társadalmi-gazdasági élete szinte minden vonatkozásban összefüggött és összefügg a víz-viszonyokkal, a víz és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymással. A tiszta és biztonságos víz gazdasági értéke már ma is felbecsülhetetlen, és mai tudásunk szerint egyre inkább azzá válik a jövőben. A természetes és mesterséges tavak, víztározók az ivóvíz hálózatot és az öntöző rendszereket vízzel látják el, rekreációs célokat szolgálnak, valamint horgászati lehetőséget, természetes és kulturális értéket testesítenek meg és ezen adottságokra építve számtalan szolgáltatást biztosítanak. A Víz Világnapja egy évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én tartanak meg. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése. A dátum és az ehhez kapcsolódó rendezvények különösen fontosak a magyar tenger partján, hiszen a természet megújulása, a tavasz első hírnökei mintegy előrevetítik a közelgő turisztikai szezonban ránk váró teendőket. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt rendkívüli időjárási viszonyok – szélviharok, csapadékhiány, embert próbáló kánikula -, azonban egyetlen kérdéskörhöz kötődnek: lesz-e elegendő, s megfelelő minőségű víz a Balatonban. Az aggodalom érthető, hiszen alig másfél évtizede megtapasztalhattuk, milyen képet mutat a meder tikkasztó időben, napjainkban pedig azért aggódunk, hogy a „túltöltött” tó ne okozzon jelentős károkat az épített környezetben. A Víz Világnapján több jeles program zajlott a Balaton partján: szakmai vonatkozásban feltétlenül kiemelkedik ezek közül a Balatoni Integrációs Kft. által szervezett fórum, míg a Nők a Balatonért Egyesület elsődlegesen a civil társadalom megszólítását, az egyéni és társadalmi felelősségvállalást tűzte e napon is zászlajára. A siófoki konferencia deklarált célja volt, hogy a résztvevők új ismeretekkel gazdagodjanak, tájékoztatást kapjanak a Balaton vízgyűjtőjén tapasztalható szélsőséges időjárási eseményekről, a Balaton vízmérlegéról, ökológiai állapotának jelenlegi helyzetéről, a halgazdálkodásról, a legújabb kutatások, vizsgálatok eredményeiről, valamint a tervezett fejlesztésekről, beruházásokról. Horváth Ákos meteorológus, a viharjelző obszervatórium vezetője előadásában hangsúlyozta: a tavaszi-nyári viharciklonok szabályosan „kifárasztják” a természetet – a nagy szél és a gyorsan lehulló nagy-mennyiségű csapadék komoly ökológiai hatással, esetenként lokális árvizekkel jár. Tavaly rekord számú vihar tombolt a tájon: gyors mozgású, heves zivatarok okoztak gondot a közlekedésben, a programok szervezésében és a fürdőzésben. Ezért is rendkívül fontos a nyolcvanhárom éve működő balatoni viharjelzés technikai hátterének folyamatos korszerűsítése. Elmondta, hogy ez utóbbi célkitűzésükben partnerre leltek a horgászokban, akik szorgalmazzák, hogy a balatoni időjárás előrejelzés az időről időre bekövetkezett tragédiák miatt mind a négy évszakra terjedjen ki. Varga György a Balaton vízgyűjtőjének hidrológiai, hidrometerológiai helyzetét elemezve rámutatott: a tó érzékeny az időjárás változásaira. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa elmondta, hogy a nyolcvanas évek közepétől nő az aszályos időszak a térségben – ám csak mérsékelten. A szeszélyes időjárást jelzi az is, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb évek egymás után következtek, összességében viszont csak minimális a csapadékváltozás. Természetesen vannak figyelmeztető jelek – a hozzáfolyás csökkenésével egyenes arányban van a tóban tárolt mennyiség. Ez az év azonban ugyancsak rendhagyónak tekinthető, mert a Zalából erőteljes utánpótlás érkezik, s ez hatással van a jelenlegi feladatokra is. A zsilip megnyitásának köszönhetően ugyan percenként hatvan köbméter víz távozik, de hússzal több érkezik. A turizmusban érdekelt vállalkozások, magánszemélyek természetesen szorgalmazzák, hogy minél magasabb vízszinttel induljunk a szezonnak, ám látni kell, hogy az alacsonyabban fekvő vízparti épületekre ez veszélyt jelent. Ami bizonyos: májusban már nem „csapolják” tovább a Balatont, s így nyár elején a mércék várhatóan 126 centimétert mutatnak majd. G. Tóth László professzor, a Balatoni Limnilógiai Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tó vízminősége hosszú évek óta kiváló. A Keszthelyi-öböl flitoplankton mennyisége ugyan magas, de jóval kedvezőbb, mint a 70-es, 80-as években. Megtudhattuk, hogy a legendás intézmény kapott megbízást a magyar tenger halmennyiségének felmérésére, az ős- és idegenhonos halfajok előfordulásának regisztrálására. Tizennégyezer kopoltyús vizsgálata után megállapítható, hogy az invazív fajok eltörése mellett az őshonosok is kezdenek magukhoz térni. Nagy Gábor horgászati ágazatvezető, a Balatoni Halgazdasági Nonprofit Zrt. munkatársa elmondta: 2013. december 5. történelmi fordulópontot jelentett a társaság életében. E napon szűnt meg a tavon a halászati tevékenység, s e naptól kapott új lendületet a horgászturizmus. A fogási élmény gyakoribb átélésének lehetősége hazai és külföldi turisták ezreit vonzzák a partra: az elmúlt évben hetvenötezren legalizálták hobbijukat az érvényes horgászjegy megvásárlásával, s ezzel a cég éves bevételének 85%-át biztosították. Szólt a tudományos munkáról, az ívóhelyek fejlesztéséről, a kősüllő és a garda génbank létrehozásáról, valamint a vándorkagyló haltakarmányként való felhasználásáról. Kiemelten foglalkozott a Minőségi magyar hal védjeggyel, amely a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelel, s amely hozzájárulhat a balatoni gasztronómia palettájának további színesítéséhez. Balatonyi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi osztályvezetője a laikusok számára bizonyára megdöbbentő adattal kezdte előadását: a Balaton medrében kétmilliárd köbméter vizet tárolunk. Ez az óriási víztömeg szabályozást és alkalmazkodást feltételez a szakemberektől – a helyes megoldás a két tényező komplex kezelésében rejlik. A döntéseknél természetesen figyelembe kell venni a társadalmi elvárásokat, a tó turizmusban betöltött szerepét. A mederben történő tárolás veszélyének példájaként hozta fel a 2014-es évet, amikor a magas vízállás, a viharos időjárás miatt negyvennégy helyen kellett a vízügyeseknek és a katasztrófavédelemnek beavatkoznia. Ezek a szituációk elkerülhetőek lesznek a Sió-csatorna és a zsilip kapacitásának növelésével. A nyertes projekteknek köszönhetően a hajózsilip és a kiliti duzzasztó is megújul – Balatonyi László álláspontja szerint az átalakuló üzemeltetési mód további fejlesztéseket feltételez.

Kasszás Erzsi és a neuromarketing

A fenntartható fejlődés mindannyiunk, és különösen a fejlett világ felelőssége. Csökkentenünk kell a fogyasztásunkat, különösen a korlátos erőforrások, mint a víz vagy a kőolajszármazékok terén, és a lehető legtöbb anyagot és energiát újra kell hasznosítanunk. A nemzetközi politikában széleskörűen elfogadott, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságában (Brundtland-jelentés, 1987) megadott meghatározás szerint „a fenntartható fejlodés olyan fejlodés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. Napjaink fogyasztói társadalma ennek ellenkezőjét hirdeti. Olyan termékek, szolgáltatások megvételére veszi rá az embereket, amelyekre nincs is szükségük. El kell különíteni a „szükséges” dolgainkat az „igényeinktől”, mely utóbbi nem saját belső késztetésünk, döntésünk. A tudatos vásárlás része, hogy megismerjük a trükköket, amivel vásárlásra csábítanak bennünket.

Sokakat foglalkoztat: milyen tényezők határozzák meg vásárlási szokásainkat, hogyan zajlanak le az emberi agyban a döntési és kiválasztási folyamatok, s vajon – miként lehet ezeket a mechanizmusokat befolyásolni. Azt már az utca embere is tudja, hogy egy reklám vagy film számára biztos sikert hoz, ha babát, kisállatot szerepeltetnek benne, ám napjainkra már az is bevett reklámtrükké vált, hogy a reklám szereplője csupán csak a termékre koncentrál, s így a vevő is abba az irányba fog nézni. Az is eléggé köztudott, hogy egy szép grafikájú, jó szövegezésű csomagolás csodákra képes egy-egy termék eladásánál. Ha pedig könyvekről vagy újságokról van szó, mindennap előfordul velünk, hogy a megkapó focim hatására végigolvasunk akár egy terjedelmesebb cikket is, és aztán a végéhez érve rájövünk, hogy amilyen érdekes és sokat ígérő volt a cím, annyira érdektelen maga az írás. Sok pékség és étkezde alkalmazza azt a cselt, hogy a konyhában használt szagelszívót az utcára vezeti ki, ahol a még csak kicsit sem éhes járókelőben a finom illat hatására szinte azonnal felmerül: miért is ne vehetne magának egy kis adagnyit abból a bizonyos ételből! Csak néhány trükköt soroltunk fel, amellyel vásárlásra lehet késztetni az embereket! De ha ezt számszerűsíteni vagy mérni szeretnénk, akkor már egy másik marketingfogást kell keresnünk. Ez pedig nem más, mint a neuromarketing, vagyis egy olyan speciális szakterület, amely az idegtudomány által nyújtott módszerek segítségével próbálja megjósolni a fogyasztói viselkedést. Az idegtudományokban alkalmazott eljárások segítségével a kutatók figyelemmel kísérik agyunk azon reakcióit, melyeket a különböző marketing taktikákra ad, illetve elemzi az egyes termékekkel kapcsolatos döntéshozatali mechanizmusainkat. A vizsgálatok során főleg az agy jutalomközpontja kap fontos szerepet, így olyan marketing kampányokat hoznak létre, melyekre agyunk ezen része pozitívan képes reagálni, és a fogyasztót vásárlásra tudja ösztönözni. A neuromarketinggel kapcsolatos vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy mik is kellenek ahhoz, hogy egy termék biztos befutó legyen. Szó volt már egy jó focim hatásáról, de most részleteiben is nézzük meg, hogy milyen szisztéma alapján dolgoznak az újság-, könyv- és blogírók. Mivel a focim az első olyan tényező, amely magára irányítja az olvasó figyelmét, gyakran ez alapján dönt, hogy egyáltalán elolvasson-e egy cikket. Jó marketing húzás a megfelelő szín kiválasztása is. Egyes kutatások szerint bizonyos színek erős érzelmeket tudnak kiváltani az emberben. Így például a sárga azonnal felkelti az emberek figyelmét, optimizmust, ragyogást és magas minőséget sugall. A zöld szintén egy pozitív szín, amely a természetet, a nagyságot és a luxust hivatott kifejezni, a fekete pedig az egyik leggyakrabban használt szín a prémium minőség kifejezésére. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy egyes szlogeneknek mintha varázserejük lenne: ha a reklámokban olyan szlogeneket használunk, melyekkel azt az érzetet keltjük a potenciális vevőben, hogy kimaradhat valamiből, netán veszteség érheti, ha nem veszi meg az adott terméket. Ilyen mozgósító felhívás lehet például a „vedd meg, mielőtt elfogyna”, „csak ma” vagy „csak a készlet erejéig”. Ezek a mondatok a hiány és veszteség elkerülésére, azonnali cselekvésre, vagyis vásárlásra ösztönzik az embereket. A jó árválasztás is lényeges. Bevett szokássá vált, hogy egy terméket nem száz, hanem inkább kilencvenkilenc forintért adunk el, hiszen mennyivel jobban néz ki, sőt egy nagyságrenddel olcsóbbnak is tűnik. De hogy ez a valóságban is működik-e, arról egy újabb tanulmány született. A kerekített számok jobban hatnak az érzelmi döntéshozatalra, míg a bonyolultabb, nem kerek számok megdolgoztatják az agyunkat és meggyőzik arról, hogy az összetettebb árú termék a logikusabb döntés. A neuromarketing által használt eszközök tára a technika fejlődésével egyre bővül, egyre több olyan eszköz közül is válogathatnak a vizsgálatokat végző szakemberek, amelyek az agy metabolikus vagy elektromos aktivitását rögzítik. A neuromarketing leggyakrabban használt vizsgálati eszközei közé sorolható még az arckódolás, a szemmozgás- követés, az implicit asszociációs teszt, valamint a bor hővezetésének és ellenállásának mérése is. Az egyik legújabb vizsgálati módszer a Facial Coding, amely 2014 óta minden Link reklámtesztben megtalálható. Ennek segítségével akár másodpercenként is rögzíthetőek a válaszadók arcmozgásai, úgymint mosoly, grimasz, szemöldök- mozgás. Ebből a reklámok érzelmi ereje mutatható ki és hamarabb megtalálhatóak azok a pontok, ahol a márka nem jelenik meg elég hatékonyan a reklámban.

De miben is segít a neuromarketing? A módszer által egy termék piacra kerülése előtt pontosabban be lehet mérni, hogy azt majd előnyben részesítik- e a fogyasztók más termékekkel szemben vagy sem, és ha igen, akkor mennyire köteleződnek el mellette érzelmileg. Hasznos lehet ez a módszer azoknak is, akik szeretnének a lehető legbiztosabbak lenni termékük sikerében, mielőtt piacra dobják azt. Az eddig erre a célra használt, hagyományosnak is nevezhető eszközök – kérdőívek vagy fókuszcsoportos vizsgálatok – nagyjából 80%-os biztonsággal és viszonylag nagy mintaszám alapján mutatták ki, hogy az adott termék mennyire lesz kelendő a vásárlók körében. Ezzel szemben a neuromarketing sokkal kevesebb mintából és jóval biztosabban, akár 95%-os biztonsággal is ki tudja mutatni egy termék várható sikerességét. Ez a magas százalék olyan mérhető emberi reakciók monitorozásának köszönhető, mint az agyhullámok, szemmozgás, borfeszültség, szív- és pulzusszám. Most pedig következzen egy magyarországi példa, a Kasszás Erzsi sztori. A CBA marketingkommunikációjában jelentős irányváltás vette kezdetét 2016-ban, melynek során egy új, átgondolt, kreatív megoldásra volt szüksége a CBA marketingeseinek. Azt, hogy kivel valósítják meg ezt az irányváltást, egy tenderpályázat segítségével döntötték el, melynek győztes ügynöksége az Umbrella lett. A cél az volt, hogy egy mindenki által elfogadott és szerethető karaktert hozzanak létre, aki a CBA márkát képviseli. Így született meg Kasszás Erzsi karaktere, akit Balázs Andrea színésznő testesített meg. A karakter komoly marketingkutatásoknak köszönhetően alakulhatott ki teljes mértékben, köztük olyan kutatási módszerrel is, mint a neuromarketing. Az elmúlt év januárjában folytatott kutatások során arra figyeltek, hogy milyen karakterre hogyan reagál a közönség, illetve hogy milyen a reklámra adott tudatos vagy éppen fiziológiai reakciójuk. A hiteles karakter megformázásához elengedhetetlen volt még, hogy pontos képet kapjanak arról: az emberek hogyan viszonyulnak, mit is gondolnak magáról a CBA márkáról. Ezen kutatások és vizsgálatok után már egy olyan kész és kiforrott karakter jött létre, akit tudományos szempontból is a közönség szükségleteinek kielégítésére formáltak. A következő hónapban elkezdődhettek a reklám forgatási munkálatai, március elsején pedig kijött a várva várt reklám. A közösségi oldalakról azonnal záporozni kezdtek a vélemények és nem várt módon a negatív kritikák is. Egy külön csapat szétválogatta a kommenteket és így kiderült, hogy bár a bejegyzések nagyobbik része negatív tartalmú, mégis a fennmaradó kisebb hányad pozitív és/ vagy megosztó jellegű. Azonnali reakcióra volt szükség! Egy válaszvideó formájában a legsúlyosabb vádakra nem más reagált, mint maga Kasszás Erzsi. Rendkívül fontos volt a márkakommunikáció ebben az időszakban, ugyanis a vásárlók nem szoktak hozzá, hogy egy márka interakcióba lép velük, szól hozzájuk, válaszol a kérdéseikre. Nem volt mindegy, hogyan is történik ez a válaszadás, leginkább öniróniát, önkritikát és humort vittek bele a válaszvideóba és bíztak a közönség elfogadásában. A videó közzététele után nem sokkal egyre több visszajelzés érkezett, amely negyvenhárom százalékban pozitív és csak tizenegy százalékban volt negatív. Az eredetileg tévére tervezett kampány átkerült az online felületekre és az emberek pár nap leforgása alatt megismerték a Kasszás Erzsi-reklámot. Érdekesség, hogy ugyan a reklám megjelenésének első napján a többség negatívan reagált a reklámra, az igazi célközönség – a vidéki emberek – csak később kapcsolódtak be a vitába. Ekkorra azonban már a válaszvideó is elérhető volt, így ok már csak a pozitív véleményüknek adtak hangot. Ezekből az emberekből alakulhatott ki az első Kasszás Erzsit pártoló kemény mag, mely a reklám villámgyors terjedésének köszönhetően egyre inkább bővült. Mivel a CBA franchise-tagok üzletvezetése teljesen önjáró és üzletenként eltérő, megfordult a fejekben, hogy lehetne akár közös, egységes is. Hiszen Kasszás Erzsi és a reklám szövege már az egész ország által ismertté vált. A boltok női dolgozóit elkezdték „kasszáserzsizni” és akadt olyan üzlet is, ahol kifüggesztették a reklám szövegét, mintegy dolgozói szabályzatként. A rendszeresen megszervezésre kerülő közönségtalálkozók is meghozták a várva várt sikert, esetenként akár 50%-kal növelte Kasszás Erzsi látogatása az adott üzlet napi forgalmát, A 2017 első félévének forgalomváltozása 2016 azonos időszakához képest 12%-os növekedést mutatott, pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése csupán 4% körüli volt ebben az időszakban. Ennek megfelelően már más üzletláncoknál is hasonló stratégiát szeretnének bevezetni. A jövőben ugyanígy folytatódni fog a kampányok sora, és továbbra is kiemelt jelentőségű marad a márkakommunikáció, aminek nagy szerepe volt abban, hogy az egész Kasszás Erzsi-sztori ekkora sikerre tegyen szert. A megjelenést támogatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Ősztől Siófokon indul másodikként hajós képzés az országban

Fotó: Zátonyi Gergely

A „Szakmák éjszakája 2018” rendezvénysorozat hivatalos megnyitójának keretében április 13-án hivatalosan is bejelentette a Siófoki Szakképzési Centrum és a BAHART vezetője a hajós képzés őszi indulását Siófokon.

Első lépcsőben érettségire épülő felnőttképzés keretein belül indul az oktatás, de a cél mindenképp egy hajós technikus szakgimnáziumi osztály indítása Siófokon. A BAHART középtávú stratégiájában hangsúlyos pillérként jelenik meg az erőforrások fejlesztése, melynek szerves részét képezi a munkavállalói állomány, így a hajósok folyamatos képzése is. A BAHART, mint a régió felelős szolgáltató vállalata elkötelezett a szakképzett, helyi munkavállalók foglalkoztatásának és képzésének elősegítése mellett. A Siófoki Szakképzési Cetrum célja, hogy a régió munkaerőkeresletéhez legoptimálisabban igazodó képzési kínálattal rendelkezzen. A Balaton régió turizmusának növekvő tendenciáihoz igazodó képzés-palettába illeszkedik a most elindítandó hajós képzés is. A munkaerőpiaci hatások és az iskolarendszerű utánpótlás képzés hiánya, valamint ezek felismerése hívta életre a Siófoki Szakképzési Centrum és a Balatoni Hajózási Zrt. szakmai együttműködésével a 2018. őszén elinduló hajós képzést Siófokon, mellyel az országban már két helyen érhető el ez az oktatás. A BAHART hajóin megrendezésre került sajtónyilvános eseményen Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója és Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója ünnepélyesen aláírta a két szervezet együttműködési megállapodását. Az eseményen lehetősége nyílt az érdeklődőknek a szakmai képzés részleteinek megismerését követően a BAHART hajóinak és telephelyének szakszerű vezetéssel való bejárására is. „A jelentős számú hajós munkavállalót foglalkoztató „nagy” állami vállalatok átalakulásának következményeként a hajós felsőfokú szakképzés mára teljesen megszűnt, az iskolarendszerű középfokú képzés pedig tartalmában és a résztvevők számában egyaránt megváltozott. Ezzel egyidejűleg a gyakorlati képzőhelyek száma, valamint az elméleti és gyakorlati oktatók száma is csökkent. A ma működő magyar hajózási vállalkozásokhoz egyre kevesebb szakirányú végzettségű pályakezdő fiatal jelentkezik, illetve ezen vállalkozások szakember igénye és a jelenlegi iskolarendszerű oktatásból kikerülő potenciális munkaerő szakmai tudása nem találkozik. A fentiek ismeretében nagy öröm számomra, hogy a BAHART és a Siófoki Szakképzési Centrum összefogásával elindulhat egy jelentős hiánypótló képzés a régióban.” – emelte ki Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója a sajtóeseményen, melyre csaknem 200 diák és érdeklődő látogatott el. Jelenleg Magyarországon két szintű iskolarendszerű hajós képzés lehetséges, melyek eddig kizárólag Budapesten voltak megszerezhetők. A képzésben résztvevők jelentős számban a megszerzett végzettséggel külföldön keresnek munkát, vagy pályaelhagyóvá válnak. Emellett elmondható, hogy az iskolarendszerű középfokú oktatás még nem teljesen elégíti ki a magyarországi munkaerő- piaci, munkaadói igényeket. Kollár József, a BAHART vezérigazgatója az eseményen elmondta: a Siófoki Szakképzési Centrummal közösen tervezett hajós technikus képzés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a Balaton régióban élő potenciális munkavállalókat készítse fel a hajós hivatásra. A hallgatók gyakorlatai képzőhelye a Balatoni Hajózási Zrt. lesz, és ennek meg felelően a szakmai tárgyak oktatását évtizedes hajózási gyakorlattal és oktatói tapasztalattal is rendelkező BAHART hajóparancsnokok és géptisztek végzik. A BAHART hosszú távon a hajós állomány meg felelő szakmaiságú hajós szakemberekkel való utánpótlását és a várható jövőbeni fejlesztések során a BAHART hajóflotta bővítésével jelentkező hajós munkaerő igény kielégítését várja a képzés elindításától. Az eseményen a BAHART hajózási üzemeltetési igazgatója, Turcsik Gábor, valamint a társaság két hajóparancsnoka – Molnár Endre és Peizer Szabolcs adtak ízelítőt a résztvevő diákoknak és vendégeknek az induló hajós képzés részleteiről, megszerezhető kompetenciáiról, majd telepbejárás keretében az érdeklődők bepillanthattak a hajós szakma rejtelmeibe. Kiemelték, hogy a képzés célja az állam által elismert hajózási technikus szakképesítésre történő felkészítés, amelynek során a képzésben résztvevők képesek lesznek részt venni a hajó gépházi és fedélzeti munkájában, a hajó állagmegóvási, karbantartási, javítási munkáiban, valamint a napi tevékenységben. Elsajátítják a szolgálati beosztás ellátásának követelményeit, továbbá német vagy angol nyelven, alapszinten kommunikálni. El tudják látni önállóan a vízből mentést, és képesek lesznek elsősegélyt nyújtani, újraéleszteni. A képzésben résztvevők a megfelelő gyakorlati tapasztalatok és további képesítések megszerzése után bejárva a hajós életpályát, a jövő hajóparancsnokaivá válhatnak. A Siófokon induló új képzési program elérhető mindazon érdeklődők számára, akik a meghatározott jelentkezési feltételeknek megfelelnek – érettségi végzettség, úszástudás, egészségügyi alkalmasság – és a képzési program tartalmi elemeinek elsajátítását követően új szakmai képesítés megszerzését tűzték ki célként. A tervezett képzési idő nyolcszáz – háromszázhúsz elméleti, négyszáznyolcvan gyakorlati oktatás – óra. Az elméleti oktatás a Siófoki Szakképzési Centrum egyik tagintézményében, a gyakorlati oktatás a BAHART hajóin és hajójavító bázisán történik, mindezzel magas színvonalon biztosítva a képzésben résztvevők szakmai felkészítését és valós vízi és hajózási körülmények között megszerezhető gyakorlati tudását.