Monthly Archives: június 2018

Megkapta az oltalom alatt álló földrajzi jelzést a balatoni hal

A „minőségi magyar hal” minősítés után megkapta a „balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzést a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött vagy fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba kerülő fogassüllő és ponty. Az eredetvédelmi eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., mint a Balatoni Hal Konzorcium vezetője kezdeményezte, az Európai Bizottságnál az agrárminisztérium járt el. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzés olyan termék megjelölésére használatos, amelynek különleges minősége, hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, minőségét a nyomonkövethetőség, a hatályos jogszabályok és a folyamatos önellenőrzés és hiánytalanul vezetett dokumentáció garantálja. A minősítés a fogyasztók számára biztosíték arra, hogy egy bizonyos földrajzi területen megtermelt nagyon jó minőségű terméket fog fogyasztani. Mint ismert, a Balatonból halászmódszerrel 2013 decembere óta nem lehet halat kivenni. Erre kivételes esetekben, leginkább a tavaszi és olykor az őszi vízleeresztés idején van mód, amikor megnyitják a Sió-zsilipet. Az ilyenkor kihelyezett csapda elsősorban az angolnát fogja meg, de az elfolyó vízzel keszeg, ponty, ezüstkárász is távozik a tóból. Ezenkívül a Balaton vízgyűjtő területén, egy meghatározott földrajzi környezetben, konkrét halastavakban megtermelt hal nyilvánítható mostantól balatoni halnak. Azokból a tógazdaságokból és vízterekből származó egyedekről lehet szó, amelyek kijelölten a Balaton vízgyűjtőjét képezik. Így a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I.-es és II.- es ütem, a Marcali- víztározó, a Fonyód-Zardavári halastavak, Balatonlelle- Irmapusztai tógazdaság, a Buzsákciframalmi halastavak, a balatonföldvári-, a balatonszárszói és a töreki halastó, a Somogyvár-tölösi és a varászlói halastavak. Ezeken a területeken történhet extenzív módon a „balatoni hal” termelése, mely ponty esetében a természetes táplálék (zooplankton) elsődleges fogyasztásán alapul, és kiegészítő takarmányként kapják majd ezek a halak a Balatonban megtermelődött Dreissena vándorkagylót, melyek így együttesen különösen zsírszegény és ízletes húsminőséget produkálnak. Éppen olyan minőséget és ízvilágot, mint amivel azok a pontyok rendelkeznek, melyek egész életüket a Balatonban töltötték. Természetesen fontos a kiváló és kékalgától mentes vízi környezet is, amit az önellenőrzési program keretében folyamatosan biztosítani kell az adott termőterületen. Lényeges még, hogy kizárólag balatoni süllőanyáktól származó süllők képezhetik a termékalapot, illetve a balatoni sudár és a varászlói tükrös tájfajta utódai, melyek szaporítása és gondozása a társaság tulajdonában van. Ezeknek a leszaporított és a feltüntetett vízterekben felnevelt egyedeiről van szó. A termék nyomonkövethetőségét a tógazdaságok önellenőrzési programja és annak hiánytalanul vezetett dokumentációja szolgáltatja. Ennek alapján a „Balatoni hal” eredete minden esetben megállapítható. A feldolgozás – hűtés vagy fagyasztás – során dokumentációt vezetnek, amely alapján a meghatározott napon és időben csomagolt termékek eredete bizonyítható. Nagyon fontos feltétel az is, hogy a kereskedők és vendéglátósok számlával tudják igazolni a terméket, valamint kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem forgalmaznak más eredetű terméket „Balatoni hal” néven. A „Balatoni hal” megnevezésű termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége – a faji sajátosságoktól függetlenül – alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás – a természetes táplálkozásnak elsődleges szerepe – együttes hatásának tulajdonítható. Ez indokolja a közös földrajzi jelzés használatát.

Előzetes következő számunkból: Balatoni helytörténészek találkozója Szepezden

A Balaton körüli helytörténészek és érdeklődők által 2015 novembere óta élénk érdeklődéssel látogatott találkozósorozat immár hatodik alkalommal jelentkezett. Ezúttal májusban, Balatonszepezden, ahol még 2016 decemberében Németh Ferenc kőművesmester, a település múltjának kutatója „Szepezdi krónikák” c. nagylélegzetű munkája 2. kötetének bemutatóján o maga és Strausz Ildikó (Balatonszepezd, Gesztenyevirág Nőegyesület) kezdeményezték és vállalták a találkozó megrendezését, amibe idén tavasszal beszállt támogatásával Balatonszepezd önkormányzata is. A programról, az előadókról júliusi számunkban olvashatnak bővebben.

Tihanyi levendula – Új időpontban a Szedd magad akció

„Felhívjuk látogatóink szíves figyelmét, hogy a levendula korai virágzása miatt a tihanyi Szedd magad időpontja módosult. Új időpont: 2018. június 15-től naponta 9.00 órától 19.00 óráig a készlet erejéig! A szedés helyszíne a Tihanyba vezető (7117-es) út mellett GPS: 46.919750, 17.864778 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság” Fotó: Vers József

Ökoturisztika észszerűen

Konferencia a természetvédelemről

Szemethy László a vadgazdálkodásról is beszélt

Természetvédelmi rendezvény a Balaton régióban címmel szervezett konferenciát június elején a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Csopakon.

Az Európai Fenntarthatósági Héthez kapcsolódó program célja, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak a térségben megvalósuló természetvédelmet, ökoturisztikát szolgáló projektekről, a parti sáv, nádasok védelméről, a települési zöldterületek tervezéséről, gondozásáról, a fenntartható vadgazdálkodásról. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával lebonyolított esemény vendégeit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) igazgatója, Puskás Zoltán köszöntötte, majd ismertette a Balaton térségében folyó természetvédelmi projekteket. Többek közt szólt a Balaton Kiemelt Térség 2014–2030 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési programjáról, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedését támogató, lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térség elvárásairól. Ennek része a környezettudatos viselkedés elterjesztése, a környezettudatos életvitel kialakítása, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltás, melyhez az ezt segítő pozitív mintákat is bemutatták az előadók. Ökoturisztika, környezeti nevelés a Nemzeti Park területén címmel Kopek Annamária osztályvezető (BFNPI) tartott szemléletes előadást, majd a parti sáv használata és védelme közötti konfliktus, és a nádas-minősítés tapasztalatairól Pomogyi Piroska hidrobiológus (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) beszélt. Az előadó kemény hangon bírálta azokat, akik mai is rendszeresen metszenek ki kisebb-nagyobb területeket akár az I. osztályú nádasokból is. Pedig – hangsúlyozta – a teljes parti sávnak csak töredékét adják a nádasok, mégis sokan azt „ősellenségnek” tekintik, s tiltott tevékenységükkel jóvátehetetlen károkat okoznak. Rossz példaként hozta fel az északi partról a zánkai, a déliről a fonyódi irtásokat, melyeket felvételekkel is bizonyított. Hozzátette: félelmetes, hogy mi van (betontömbök, vasszerkezetek, szemét stb.) a víz alatt. A fenntartható vadgazdálkodás, vadászat, vadászati turizmus a Balaton térségében témakörben dr. Szemethy Lászó egyetemi docens, (Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar) tartott előadást. A problémát ott kell megoldani – mondotta -, ahol keletkezik. Utalt ezzel az egyre gyakoribb vadkár- eseményekre. Az előadó szerint nemcsak a drága kerítés (pl. ültetvényeké) lehet a megoldás, hanem az átgondolt erdőgazdálkodás. Hangsúlyozta: ha a vad (többnyire a vaddisznó, őz, szarvas) az erdő belsejében megtalálja táplálékát, akkor elkerüli a lakott területeket és az erdőszéli ültetvényeket. Tájépítészeti feladatok tavak, tópartok környezettudatos fejlesztésében, rendezésében címmel Boromisza Zsombor egyetemi docens (Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar) tartotta előadását. Rámutatott: ma már a teljes egészében történő visszaállítás a természetben csaknem lehetetlen, éppen ezért törekedni kell a természetközelségre, figyelembe véve a környezetfejlesztők rendelkezésére álló eszközrendszert, s a táj adta lehetőségeket. A fórumon – egyéb előadások és felszólalások mellett – bemutatkozott a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) invazív fajokról szóló kiállítása. Z. A.

Balesetmentes nyarat!

Vízbiztonsági fórum Siófokon

Horváth László, Jamrik Péter és Bagyó Sándor

A Balaton ma is hazánk legkedveltebb turisztikai célpontja – a vizet kedvelő emberek számára tehát – saját biztonságuk érdekében – elengedhetetlen fontossággal bír a vízben való szabályok betartása. A szezonra készülve június elején, Siófokon szervezett vízbiztonsági fórumot a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete és Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. A tanácskozáson Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács közbiztonsági tanácsosa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a közbiztonsági testület kezdeményezésére létrejött munkacsoport elkészítette intézkedési tervét, melyben továbbra is hangsúlyosan szerepel az emberek biztonsága. Figyelembe vették a kockázati tényezőket, azokat az ismert okokat, amelyek az évek során jellemzően balesetet okoztak – nem egy esetben halálos áldozatokat is követelve. A Mentőöv címet viselő program kidolgozásában több szakmai szervezet is részt vett. „A jelenlegi vízparti tájékoztatásnál jóval magasabb szintet adó projekt célja, hogy a jelenlegi kereteken belül, jogszabály módosítások elkerülésével, számos vendégkör, eltérő igényű és viselkedésű látogatói kör számára úgy biztosítson információkat, hogy ne emeljen ki negatívan egyetlen vízhez kapcsolódó szegmenst sem, hiszen a vízbefulladások okai is szerteágazóak és multidimenzionálisak. Ezt a programot egészítettük ki néhány réteg specifikus igényével, valamint olyan eszközökkel, amelyeket hatékonynak érzünk a kitűzött cél elérése érdekében.” Horváth László rendőr alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Főkapitányságának vezetője elmondta: a vízibalesetek okai sajnos ugyanazok, mint ötven évvel ezelőtt. Az idelátogatók többsége nem ismeri a magyar tengert és annak veszélyeit. A Balatonban történt halálesetek főbb jellemzői között mindig nagy szerepe volt az emberi mulasztásnak. Az idősebbek figyelmen kívül hagyják betegségeiket, de komoly veszélyforrás az úszni tudás hiánya, valamint az alkoholfogyasztás is. Az esetek többségében férfiakkal történtek a tragédiák, nők esetében ez a szám lényegesen kisebb. Tavaly huszonegy vízbefulladásos haláleset volt, ebbol nyolc alkalommal kijelölt fürdőhelyen történt a tragédia, gyermekkel halálos végű baleset. Az elmúlt év adataihoz tartozik: összesen 393 főnek nyújtottak segítséget, 162 esetben életmentés történt. A nyári főidényben huszonnégy vízi egység cirkál a vízen járőrszolgálatban. A legtöbb vízbefulladás jellemzően június és augusztus hónapban történt 2017-ben. Horváth László elmondta azt is, hogy a Balaton vízi biztonsági rendszere kiváló, Európában egyedülálló. A nagy nyugat-európai tavakon (Bodeni- tó, Garda-tó) sincs ilyen objektív biztonsági rendszer kiépítve, mint a Balatonon. A felvilágosító munka részét képezi, hogy ötvenegy iskolával közösen indítottak felvilágosító előadás sorozatot, melynek célja – már gyermekkorban – a felelősségérzet kialakítása. Lengyel Tibor alezredes, a BVK igazgatásrendészeti osztályvezetője elmondta, hogy a 90-es évek óta az egységes rendszerek kidolgozásának több felelőse is volt hatósági szinten.. 2008-tól az idevonatkozó jogszabály az önkormányzatok hatáskörébe rendelte a természetes vizek fürdésre alkalmas helyeinek a kijelölését. A hatóságok feladata rendkívül összetett. A fürdőhelyek rendtartása, annak betartatása nem egyszerű feladat. A strandokat üzemeltetők, a vízi járműveket, sporteszközöket kölcsönzők felelőssége többszörösen összetett. A Balaton medrét minden évben átvizsgálják a hatóságok, hogy a fürdőzés biztonságos legyen. Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesületének elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A program sikeres megvalósításához szükség van a szülők, tanárok, szakemberek, szolgáltatók összefogására. Az egyénen túl felelőssége van a sportszerkölcsönzőknek, a vízisportok oktatóinak, a hatóságoknak és mindenkinek, akik a Balatont továbbra is szeretni akarják. A fórumon több hasznos javaslat hangzott el a biztonsági rendszerek további szigorításával kapcsolatban, kiemelve a viharjelzés fontosságát. A vízibicikli kölcsönzők több éves tapasztalataik alapján számos észrevételt is közöltek, amelyeket a rendezők pozitívan fogadtak és együttműködésre alkalmasnak találtak. Berlinger Ágnes