2018 július | Balatoni Futár

Monthly Archives: július 2018

Címlap – Ajánló

Balatoni nyaraló ingatlanpiac 2018-ban

Évről évre indul nyár elején a nagy felhajtás a balatoni nyaralók piacán. Változatos marketing eszközök alkalmazásával – a szakállasoktól a legújabb gegek felhozatalával – találkozhatunk, hogy felhívják a figyelmünket az amúgy egész évben fennálló lehetőségekre: „most” érdemes nyaralót vennünk. No persze kivétel itt is van, térdig érő hóban, vagy szent ünnepeinken ritkán nézegetünk nyaralókat. Friss vizsgálatom szerint jelenleg mintegy nyolcszáz – ezer nyaralót hirdetnek eladásra az internetes portálokon a Balaton körül. Ebből öt-hatszázat a déli-, míg három- négyszázat az északi part környezetében kínálnak, s biztosan van egynéhány száz elfekvő lehetőség is, amiket már nem találunk egyéb okokból az aktuális kínálatok között. Tapasztalatom szerint ezek felkutatása hozza a legjobb vételeket. Mivel a hirdetések nagy átlagban több ingatlanos web oldalon megjelennek, esetenként ugyanazt a nyaralót több ingatlanközvetítő iroda, sőt még a tulajdonosok is felteszik a „netre”. Érdemes alaposan tájékozódni, mert előfordul, hogy nagy titkolózások közepette háromszor is odavezetnek egy- egy már megtekintett ingatlanhoz. A Balaton nagyobb városait a folyamatos fejlodés, változás jellemzi, ami arra vezethető vissza, hogy manapság nemcsak közkedvelt nyári üdülőhelyek, de egész évben lakható, kellemes települések, melyek kulturális programokkal, szakmai konferenciákkal, egész éves intézményes és magánjellegű szolgáltatásokkal biztosítanak minden korosztálynak helyben maradást: más települések mellett feltétlenül érdemes Siófok, Balatonlelle, Balatonfüred, Keszthely nevét említeni. Az ingatlanokat vizsgálva feltűnik: a tulajdonosok szinte maguk sem tudják, hogy lakás, illetve üdülés céljára hasznosított ingatlanjaik vannak-e. Az építményeket ugyanis – amelyek alkalmasak rá – szezonálisan kiadják, hasznosítják, szezonon kívül pedig saját maguk használják. A városok és a Balaton együttese a kis és nagybefektetőknek egyaránt kínálnak lehetőségeket. Az építőipari, ingatlanfejlesztési kedv a városok területén növekvő tendenciát mutat, különösen amióta a beruházók és rajtuk keresztül a vásárlók is kihasználhatják az új lakásépítkezésekkel együtt járó kedvezményeket. Az építkezések túlnyomó része még ma is családi ház, villa és nyaraló, illetve ennek sajátos kombinációja, de a magánbefektetők, a kis- és középvállalkozások próbálkoznak több lakásos társasházak – társasüdülők felépítésével is. Most a széles választékból az ingatlannet.hu statisztikáit hívom segítségül az idei helyzetelemzéshez: „Országos ingatlanok négyzetméter ár alakulása (2018 első félévi hirdetések alapján) Lakóingatlanok esetén Magyarországon az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 228 174 forintról 335 776 forintra nőtt, ami 107 602 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 830 769 forint, a legalacsonyabb 56 198 forint, valamint az átlagár 330 053 forint. Balaton déli-part Siófokon az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 265 624 forintról 574 651 forintra nőtt, ami 309 027 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 949 180 forint, a legalacsonyabb 136 318 forint, valamint az átlagár 568 069 forint. Balatonlellén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 240 188 forintról 428 550 forintra nőtt, ami 188 362 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 829 893 forint, a legalacsonyabb 99 958 forint, valamint az átlagár 429 668 forint. Somogy megye területén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 204 636 forintról 342 057 forintra nőtt, ami 137 421 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 897 567 forint, a legalacsonyabb 100 199 forint, valamint az átlagár 342 704 forint. Balaton északi-part Balatonfüreden az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 242 142 forintról 550 543 forintra nőtt, ami 308 401 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 1 119 298 forint, a legalacsonyabb 220 416 forint, valamint az átlagár 551 858 forint. Keszthelyen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 178 034 forintról 267 193 forintra nőtt, ami 89 159 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 437 500 forint, a legalacsonyabb 149 750 forint, valamint az átlagár 266 471 forint. Veszprém megye területén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 176 450 forintról 303 125 forintra nőtt, ami 126 675 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2018 májusában a legmagasabb négyzetméter ár 912 000 forint, a legalacsonyabb 35 800 forint, valamint az átlagár 301 109 forint.” ( forrás: ingatlannet.hu) Amint látjuk, elég pontos következtetést vonhatunk le az árak tekintetében, ha megfelelő kritikával súlyozzuk az éppen vizsgált, eladni vagy megvenni szánt nyaraló ingatlanokat. De ha valaki még pontosabb meghatározást igényel, és gyors, biztos döntés előkészítést kíván kapni, azoknak javaslom, hogy állami nyilvántartásba vett ingatlan közvetítők-értékbecslők szolgáltatásait vegyék igénybe. Juhász István ingatlan szakértő – értékbecslő

A levendula varázsa

Élőhely fejlesztési projekt Tihanyban

Közel egy évszázada immár, hogy Bittera Gyula, korának rangos gyógynövényszakértője levendula szaporítóanyaggal tért haza Franciaországból. S hogy neve és mentalitása napjainkban is ismerősen cseng honfi – társaink körében, az elsődlegesen a tihanyi ültetvény létrehozásához köthető. A félszigeten tizennegyedik alkalommal megrendezett Levendula fesztivál azonban nem csupán főhajtás a honosító szakember érdemei előtt – a tradíciók ápolásához rangos megnyitó és tartalmas programok is járulnak. A júniusi Szedd magad akció nyitányán, a Levendula hetek kezdő napján Nagy István agrárminiszter a kéttornyú templom tövében arról beszélt az érdeklődő publikumnak, hogy a hely szelleme magával ragadja a látogatókat. – A világon nincs hasonló csoda – Tihany a természet legszebb, legvarázslatosabb teremtménye, melyhez ezer szállal kötődnek honfitársaink. Szakrális és világi kincs, melyet elődeink is nagy becsben tartottak. A hagyományokat azonban – így a levendulához fűződő érzelmi és gazdasági kötődéseket is – ápolni kell. A Szedd magad akció példamutató szerepe ebben is tetten érhető: urbanizált világunkban e jelszónak markáns üzenete van, hiszen közelebb viszi az embert a természethez. Tósoki Imre, a település polgármestere köszöntőjében a fesztivál múltját idézte fel. Megtudhattuk, hogy a helyi kezdeményezéshez hat éve csatlakozott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, s az együttműködés új lendületet adott a rendezvénysorozatnak. Az itt élők számára a levendula nem csak látványelem – élő valóság, amely megszépíti a hétköznapokat, s egyben gazdasági hasznot is hoz. A levendulával borított terület egyre bővül, s a növényből készített kézműves termékek iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója felidézte az alapító emlékét, munkásságát, s hatását az utókorra. Mint fogalmazott: a levendula varázsa még bájosabbá teszi a települést és környezetét. Hangsúlyozta a nemzeti park szerepét a természetvédelemben – tevékenységük, feladataik azonban nem tiltást jelentenek, inkább partneri kapcsolatot. Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője azt a létező társadalmi modellt emelte ki, amelyet békesség, nyugalom és biztonság jellemez. Ez ad tág teret és morális tartást ahhoz, hogy az értékek felszínre kerüljenek. Így lehet Tihany a levendula fővárosa, s ezért keresik fel évente százezrek a félszigetet. A siker kulcsa a helybeliek kezében van, munkájukat, lokálpatriotizmusukat a gazdasági fellendülés igazolja. – A táj szépsége adottság, a levendula termesztése és feldolgozása lehetőség. A gyógynövény gazdasági érték, amely a turisztikai vonzerő mellett jó bevételt is eredményezhet – a támogatások, pályázatok sok jó ötlet és számos kiváló termék megvalósulását segítik elő, s ezzel tovább növelik Tihany hírét a nagyvilágban. Néhány órával később bemutatták azt a négyszázötvenmillió forint értékű projektet, amely lehetővé teszi a Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely védelmét. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap mellett hazai

Nagy István miniszter, Tósoki Imre polgármester, Kontrát Károly országgyűlési képviselő, Puskás Zoltán, a BfNPI igazgatója és Kopek Annamária, a BfNPI osztályvezetője a megnyitón

központi költségvetési forrás is segíti a program végrehajtását. A cél a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alatt álló, védett természeti-, Natura 2000 területek és élőhelyek, a védett élettelen természeti értékek állapotának megóvása, javítása, valamint a hazai védett kiemelt jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása. A munkálatok érintik a tihanyi Belső-tó rehabilitációját, a halállomány szabályozását, a gyepkezelés és a legeltetéses állattartás feltételeinek biztosítását, valamint a Lóczy Lajos tanösvény teljes rekonstrukcióját is. A projektismertetőn Nagy István miniszter így fogalmazott: védjük, s ezzel elérhető élménnyé tesszük a tájat. Ez a gyakorlatban három lépcsőt jelent – legfontosabb az élőhely védelem, ezt követően kialakítjuk a szükséges infrastruktúrát, s a feltételek biztosítása után várjuk a vendégeket. Mint mondta: a Balaton–felvidéki Nemzeti Park példaértékű fejlesztések helyszíne. Az agrártárca irányítójától megtudhattuk azt is, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok KEHOP keretből közel 38 milliárd forintot használhatnak fel fejlesztésekre, melyhez csatlakozik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program több mint 4,4 milliárd forintos forrása, amelyet az igazgatóságok ökoturisztikai fejlesztésekre fordíthatnak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a 2014 és 2020 közötti időszakban a KEHOP forrásait felhasználva 10 projekt keretében összesen 3,53 milliárd forintot fordíthat közvetlenül természetvédelmi célokra. Süli Ferenc Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Lendületben az ökoturizmus

Cél: a kulturális örökség és a természetes környezet megőrzése

Hegyestű – BfNPI

Napjainkban örömmel konstatálhatjuk, hogy az idegenforgalmi ágazaton belül rendkívül markánsan jelenik meg az ökoturizmus. Érdemes tehát hosszabban is elemezni, hogy milyen mentalitással rendelkeznek az ökoturisták, milyen értékeket preferálnak útjaik során. Feltétlenül az élre kívánkozik annak rögzítése, hogy környezetkímélő szolgáltatásokat, termékeket vesznek igénybe, illetve vásárolnak. Így például olyan szálláshelyet választanak, ahol van szennyvíztisztítás, korszerű hulladékmegelőzés és -kezelés, jelentős a megújuló energiák hasznosítása, az épületek faluképbe, vagy tájba illőek, hogy csak a fontosabbakat említsük. A vendégek helyi termékeket vásárolnak, így csökkentik az áruszállítási igényeket, az ezzel járó környezeti károkat. A helyi termékek között is keresik a biotermékeket, vagy a hagyományos anyagokból előállítottakat, mérsékelve a mezőgazdasági vegyszerhasználat környezeti kárait. Megismerik a helyi ízeket, a helyi kultúrát és a helyi embereket. Az ökoturisták közlekedése is környezettudatos. Természetszerűleg nem szemetelnek, nem tépnek le virágokat, környezetkímélő közlekedési eszközöket használnak. Az ökoturistákra a felkészültség, a tanulásra való hajlam és a szabályok tiszteletben tartása is jellemző. Tudják, vagy ha nem, akkor megtanulják, mire érdemes vigyázniuk kirándulásaik során, hova ne tegyék be a lábukat – ebben a túravezetők is segítenek. Az ökotúrák a látogatók szemléletét is megváltoztatják: erősítik a környezet megbecsülését, tudatosítják a környezeti problémákat azáltal, hogy a kirándulókat közelebb hozzák a természethez. Ugyanakkor az ökoturisták nem feltétlenül a csúcsszezonban jelennek meg, így a környezetre gyakorolt terhelés jobban eloszlik időben. Ez a tény is segíti a környezeti károk

Fekete István emlékház – BfNPI

csökkentését. Az ökoturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztésével lehetővé válik, hogy a helyiek is használhassák azt. Mivel a beruházások a környezet védelmét is szolgálják, ezért a lakosság által a környezetre gyakorolt terhelést is csökkentik. Az ökoturizmus: • természeti területre irányul • odafigyel, hogy a turisták a környezetre, kultúrára ne legyenek negatív hatással • hozzájárul a helyi értékeknek a megőrzéséhez • igen komplex fogalom, amely többet jelent a természetjárásnál, vagy a gyalogos turizmusnál. „ Az ENSZ Turisztikai Világszervezete szerint az ökoturizmus „a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a természet megfigyelése, megbecsülése és hozzájárul a kulturális örökség és a természetes környezet megőrzéséhez, minimális hatást gyakorolva ezekre.” Magyarország, és azon belül a Balaton régió is rendkívül gazdag természeti értékekben, sok helyen megmaradtak az ősi növény- és állatvilágot megorzó puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek szinte érintetlen területei. Az ökoturizmus egyik feladata, alapelve a környezeti szemléletformálás. Az igazi, tudatos, ízig-vérig ökoturistának már nincs szüksége nagymértékű szemléletformálásra, a tömegturista, a természetet nem ismerő turista az, aki ennek a szemléletformáló munkának az alanya kell legyen. Az ökoturizmus, mint a környezettudatos szemlélet átadásának egyik eszköze, ösztönzi az aktív mozgással járó tevékenységeket, amelyeknek egészségmegőrző hatása jelentősen hozzájárul az életminőség javításához. A környezeti szemléletformálás célja, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a szűkebb és tágabb környezetük állapotáról, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés lehetőségeit, továbbá akarjanak tenni a környezet megóvása érdekében. Az ökoturizmus, csakúgy, mint a turizmus többi ágazata, profitorientált, de hatásaiban több annál, ugyanis összetett hatásokat eredményez a célterület gazdaságában, környezetében, közösségeiben és kultúrájában. Nem kizárólag gazdasági hatásokról van szó, annak ellenére, hogy a médiumokban kizárólag a turizmus gazdasági haszna jelenik meg, és sokszor a szakmának is csak ez a fontos. A vendégek kapcsolatba kerülnek a helyiekkel, kölcsönösen hatnak egymásra, vagyis a turisták pozitívan, vagy negatívan befolyásolhatják a lakosok gondolkodását, viselkedését, kultúráját. A turizmus a környezetet használja, így óhatatlanul okoz környezeti hatásokat, sokszor felvet természetvédelmi, műemlékvédelmi problémákat. Az ökoturizmusnak, mint a fenntarthatóság mintájának három területe van: a természeti környezeti, a társadalmi és a gazdasági. Sokan a turizmus szereplői közül sajnos csak a pénzügyi oldal fenntarthatóságát tartják fontosnak, holott az ökoturizmus katalizátorszereppel bír a helyi gazdaság, társadalom fejlődésében, minőségi javulást hoz az emberek életében. Az ökoturizmusban – a nyereség maximalizálása helyett, annak optimalizálása esetén – legtöbbször lehetőség nyílik a „mindenki nyer” gazdasági stratégia alkalmazására. Ez mindenképpen közelebb áll a fenntartható fejlodés elveihez. A fenntartható fejlodés mindannyiunk felelőssége. A turizmusnak jellemzően terhelő hatása van nemcsak a természeti, de a társadalmi és infrastrukturális környezetre is. A legfontosabb környezeti hatások: – levegőminőség változása: füst, zaj, por stb.; – földtani állapot változása: tájképi változás, erózió, hulladék, talajtömörödés stb.; – vízminőség-állapot: növények elszaporodása, bemosódás, szennyeződés stb.; – élővilág: zavarás, fajösszetétel-változás, kiirtás stb.; – erőforrás-használat: közlekedés, termálvíz, fűtés stb. Az ökoturizmus nagy előnye, hogy nem növeli a célterület szennyezettségét, nem hagy hátra hulladékhegyeket, nem igényel tájat, települést felforgató beruházásokat, nem tapossa le a védett növényeket, nem űzi el a ritka állatfajokat, és nem indít el olyan folyamatokat, amelyek visszafordíthatatlanok, úgy a természetben, mint a helyi társadalomban. Ökológiai lábnyom: az ember hatása a bioszférára, a földre. Egy adott népesség természeti terhének mértékegysége. Az a földterület, amely a népesség által fogyasztott erőforrások és a kibocsátott A sajtótájékoztató résztvevoi (balról jobbra) Walter Rast, Bóka István, Cor Lamers hulladék általános szintjének a fenntartásához szükséges. Környezettudatosság: olyan magatartásforma, amely az egyént felelős viselkedésre készteti az élhető környezet fenntarthatóságát szolgáló feladatok megvalósításában, és a természeti értékek megőrzésében.

A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

A tavak védelme az egész világra kiterjed

A sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra) Walter Rast, Bóka István, Cor Lamers

Az európai tavak védelméről, valamint a fenntartható fejlődésről folyt nemzetközi konferencia Balatonfüreden a közelmúltban. A fórumot az Európai Bizottság Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Energia Szakbizottsága (ENVE), a Balaton Fejlesztési Tanács, a Miniszterelnökség és a városi önkormányzat szervezte a Füred Hotelben. Európa tavai – így a Balaton is – fontos gazdasági, társadalmi és természeti értékkel rendelkeznek, mégis nagyon sérülékenyek. Uniós tófejlesztési stratégiára van szükség, illetve megfelelő pénzügyi források biztosítására. A döntéshozóknak be kell látniuk, hogy a klímaváltozás hatásai ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni – hangsúlyozta Bóka István, a vendéglátó város polgármestere, aki a program sajtótájékoztatóján rámutatott: szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét a tavak jelentőségére, amelyeknek a szűkebb térségben és globálisan is összetett és jelentős gazdasági, társadalmi és természeti szerepük van. Törekedni kell a tavak fenntartható kezelésére, a feladatok összeghangolására és az uniós szinten közös koncepciókon alapuló intézkedések végrehajtására. A Nemzetközi Tókörnyezeti Bizottság Alapítvány Tudományos Bizottságának elnöke, Walter Rast arról szólt, hogy nemcsak európai, de világszerte ismert, s hasonló gondokkal kell szembesülnünk, hiszen a tavak és vízkészletük szennyezettsége egyre nagyobb. Ennek okozója számos esetben a mezőgazdaság által felhasznált vegyszerek sora. Az előadó elismerte: több, egymástól eltérő felépítésű klíma-modell ismeretes, s valójában nem tudjuk, mire is számíthatunk a nem túl távoli jövőben. Az azonban kétségtelen, hogy több féket, gátat kell alkalmazni a rendszerben annak érdekében, hogy bolygónk édesvízkészletét meg tudjuk óvni. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Energia Szakbizottságának elnöke, Cor Lamers már radikálisabban fogalmazott. Szerinte minél hamarább végre kell hajtani a kitűzött globális célokat lokálisan is. Vagyis a legkisebb településeken is helyi szinten kell biztosítani, hogy az unió klímavédelmi vállalásainak legalább 70 százaléka érvényesüljön az elkövetkező években. Ebben pedig a polgármestereknek, önkormányzatoknak jelentős szerepe lesz. Változtatnunk kell, hisz a tavak erősen ki vannak téve a környezeti változásoknak, különösen pedig a globális éghajlatváltozás hatásainak. A konferencián elhangzó előadások, felszólalások megerősítették, hogy vizeink védelmében szükség van a helyes politikai döntéshozatalokra, ugyanakkor szem előtt kell tartani a technológia által kínált megoldásokat. A rendezvényen részt vett a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, Molnár Balázs, valamint a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, László Tibor Zoltán is. Z. A. fotó: Zatkalik