Monthly Archives: szeptember 2018

Diákok építőtáboroztak a Kis-Balatonnál

A Kis-Balaton melletti Zalaszabar településen immáron egy évtizede működő Holnapocska tábor idén első ízben szervezett munkával összekötött nyári programot középiskolás fiataloknak. A kezdeményezés alapvetően a munkára nevelést is magába foglaló tartalmas időtöltés céljával történt, mindezzel elősegítve a csapatszellem alakítását, az értékteremtés örömének megtapasztalását. Ahol munka van, ott nem nélkülözhető a fiatalok szerepe, fontos, hogy ezt ok maguk is érzékeljék. Ezekből kiindulva a Holnapocska tábor alapítója, a zalakarosi Szabadics Zoltán és felesége Szabadicsné Rádi Éva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkeresésével bennük partnerre lelt, a kezelésükben lévő Kis-Balaton területén lettek kijelölve a táborlakók által elvégzendő feladatok. A részvevő diákok két csoportban egy-egy hetet töltöttek el a nyáron a természetvédelmi helyen szervezett építőtáborban, olvasmányaik révén előttük ismert környezetben. Fekete István Tüskevárában, a Kis-Balaton Diás szigetén található emlékház belső felújításában, nyílászárók, árnyékoló zsaluk festésében vettek részt. Az eredmény igazolta a Szabadics család és alapítványuk, a területkezelő állami szervek vezetői és az építőtáborozók jó egymásra találását. Körükben látogatást tettek a támogatók képviselői. Kormányzati képviseletben Rácz András államtitkár elmondta, hogy a nemzeti parkok a környezeti nevelés feladatköréből is kiveszik részüket, számos erdei iskola működik országosan, melyekben gyermekek ezrei vesznek részt. – A Kis-Balaton közvetlen természetbeni védelmi szerepe miatt kiemelten fontos helyszín – hangsúlyozta az államtitkár, majd történelmi visszatekintést is tett: – Itt az 1920-as évek elején a veszélyeztetett kócsag őreként munkálkodott Gulyás József. Munkájának fontosságát, eredményességét is hordozza, hogy innen eredően lett a nagy kócsag a természetvédelem címerének madara. Ma mintegy 250 természetvédelmi őr tevékenykedik a nemzeti parkok területein. – A fiatalok itt a digitális környezetből kiszabadulva megérezhetik a mobiltelefonok nélküli világban való élhetőséget, ami majd máskor is kikapcsolódási igényt jelenthet számukra – mondta a találkozón Manninger Jenő, keszthelyi választókerületi országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Nagyon fontos, hogy legyenek olyan programok, amik alternatívát jelentenek. A munkaterületet adók részéről Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója elmondta, hogy rengeteg feladat van, amihez jól jön az önkéntes segítő munka. Nagyon fontos, hogy a turistákat igényesen rendben tartott környezettel tudják fogadni, ez példát mutat a látogatóknak, hogy ok maguk is vigyázzanak a terület rendjére, tisztaságára a kirándulásaik során. Gaál Róbert vízügyi igazgató az előtte szóló kollégájával egyetértésben fejezte ki reményét, hogy az első építőtábor lebonyolítása egy tartós együttműködés kezdetét jelentheti, s elmondta, hogy a lelkes segítőket szívesen fogadják a jövőben is. A fiatalok arról beszéltek, hogy büszkeség töltötte el őket, amiért olyan helyen dolgozhattak ahol sokan megfordulnak, s ok visszatérve pedig másoknak is örömmel mutathatják meg, hogy mihez járultak hozzá. A délelőttönkénti munka után színes programokon vehettek részt a Holnapocska tábor zalaszabari szálláshelyén. Jó érzést adó emlékezet maradhat számukra a területkezelő vezetők köszönete, hálája. Közös a folytatás szándéka is, ehhez a fiatalok a követőiknek jártak ki jó ösvényt. A Holnapocska tábor képviseletében Szabadics Zoltán és Szabadicsné Rádi Éva támogatói oklevelet adott át a munkaterületet biztosítóknak. Horányi Árpád

Balatoni nyár 2018

Tóparti polgármesterek a turisztikai szezonról

Rekordokat döntő szezont hozott 2018 nyara: a tóparti települések önkormányzatai ugyan még nem rendelkeznek végleges adatokkal, ám a most következő interjúsorozatban csak elégedett polgármesterekkel találkozhat az olvasó. Déli parti kirándulásunk során Fenyvesre, Zamárdiba, Boglárra és Berénybe látogattunk el.

Zamárdi ünnepi éve

Egy évtizede immár, hogy a település városi rangot kapott, s ez a fordulópont visszatérő elemként színesítette az idei programokat. Csákovics Gyula polgármester úgy látja: az önkormányzat jól sáfárkodott a cím által biztosított lehetőségekkel. – A Zamárdiról kialakult kép a visszajelzések alapján egyértelműen pozitív, s ez nem csak nívós – esetenként Európa-hírű – rendezvényeinknek köszönhető. A város arculata is jelentősen változott: érzékelhető, hogy az elmúlt években megvalósított, több milliárd forint értékű fejlesztéseket az ide látogatók is méltányolják. A helybeliek aktív szimbiózisban élnek a turizmussal, hiszen élvezhetik annak minden hasznát. Úgy gondolom, kevés önkormányzatnak adatik meg az a lehetőség, hogy egyetlen projekt kivitelezésére százmillió forintot fordítson saját forrásból. A tavasszal felújított, parkosított Siófoki utca esetében ez történt, s így a város legforgalmasabb tranzit útvonala elegáns külsőt kapott. A bevezető útszakasz körforgalmában elhelyezett Balaton szíve logó pedig azt szimbolizálja, hogy Zamárdi szívesen lát minden vendéget, s magas szinten tudja biztosítani a gondtalan pihenéshez szükséges szolgáltatásokat. Ez a nyár ismét azt igazolta, hogy jó úton járunk. Pontos adatokkal ugyan még nem rendelkezünk, az viszont már bizonyosnak tűnik, hogy az idegenforgalmi adóból származó bevételeink meghaladják az elmúlt évit. A büdzsé azonban nem csak ettől lett gazdagabb: részben kényszerítő körülmények hatására bevezettük a parkolási díjat, amely a főidényben napi egymillió forintot eredményezett. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a szomszéd településekről átjárnak hozzánk fürdeni a vendégek, hiszen itt a strandolás is ingyenes. A három kilométer hosszú, gyönyörű panorámával rendelkező partszakasz önmagában is vonzó, a wi-fi térítés nélkül elérhető, a köztisztaság pedig példaértékű. Ez az exponált terület fejlesztéseink egy fontos célpontja: erre a szezonra több száz méter hosszan bővítettük a sétány díszburkolatát, a rendezvényt ér re pedig új , tizenhatmillió forint értékű mobil színpadot vásároltunk. Természetesen a város más részein sem hanyagoljuk el kötelezettségeinket: a Templom tér környezetében másfél kilométeren épült térburkolat, s a közelében egy újabb közösségi teret is kialakítottunk. Kimondottan sűrűnek tűnt a rendezvénynaptárunk, szinte minden hétre jutott egy-egy rangos esemény. A szárazföldön a BalatonSound, a Rozé-, a Street-, a Nemzedékek- és a Strandfesztivál, a vízen pedig a Svert Kupa vonzott hatalmas számú érdeklődőt és versenyzőt. A polgármester elmondta: 2020-ra készülhet el az a téliesített kiállító- és rendezvénycsarnok, amely időjárástól függetlenül biztosítja a programok megtartásának lehetőségét. Könnyen elképzelhető, hogy a létesítmény Zamárdi egyik turisztikai látványossága lesz, ugyanis a terv egy nemzetközi építészeti pályázaton rangos díjat nyert.

Berény: konvertálható strandbevétel

A déli part egyik csendes, nyugodt pihenést biztosító települése Balatonberény. Horváth László polgármester szerint azonban ez a nyár azt igazolja: a turisták jelentős hányada méltányolja az üdülés ezen idillikus jellegét, s változatlanul népszeru a naturizmus is. – A Berénybe látogatók minden szezonban érzékelhetnek pozitív változásokat. Ezen a tavaszon folytattuk a strandfejlesztést – negyvenkétmillió forintot fordíthattunk a fürdőhely szépítésére. Viacolor burkolatot kaptak a sétányok, lidós partszakaszt alakítottunk ki, tataroztuk, téliesítettük a vizesblokkot, s modern hangosító berendezést szereltünk fel – a nudista strandon hasonló munkálatok zajlottak le a szezon kezdete előtt. Egyértelműen beigazolódott, hogy érdemes a szolgáltatások minőségére nagyobb anyagi forrásokat mozgósítani, hiszen a központban fekvő strand működtetéséért felelős településüzemeltetési kft. rekord bevételre tett szert. Ez a huszonötmillió forint egyébként gyorsan konvertálható: éppen elegendő két utca aszfaltozására. S ha már a fejlesztéseknél tartunk: saját forrásból mintegy negyvenötmillió forintot terveztünk utak, járdák, díszburkolatok felújítására, építésére, s a település nyugati részén a belvíz-elvezetés megoldására. Ezt a gondot részben a kibetonozott partszakasz, részben a magas vízállás miatt jelentkező pangó vizek okozzák. Az önkormányzati bevételek mellett a pályázati lehetőségeket is kihasználjuk terveink megvalósításához. Három projektünk fut jelenleg, s mindhárom az energiahasznosítás optimalizálását célozza: Korszerűsítjük az óvodát, az orvosi rendelőt és a polgármesteri hivatalt – a munkálatok során nyílászárókat cserélünk, napelemeket helyezünk, szigeteljük az épületeket, s megújulnak a fűtési rendszerek is.

Boglár, a kultúra és a sport városa

A turizmusból él a település lakóinak jelentős része – az önkormányzat kötelezettségei közé tartozik tehát a turizmus terén is az optimális feltételek biztosítása – vallja Mészáros Miklós, a város polgármestere. – Számomra valóban evidencia, hogy tehetős polgárok nélkül nincs cselekvőképes, az igényeket, elvárásokat koordinálni képes önkormányzat. Úgy gondolom, e téren harmóniában vagyunk a helyi vállalkozókkal, a közösen meg fogalmazott célok pedig a jövő településének körvonalait adják meg. Ez a nyár is megerősítette, hogy jó úton járunk. A szezon második felében már nem lehetett szálláshelyhez jutni a településen, s a telt ház érzést a parkolási gondok is növelték. A víz, a fürdőzési lehetőségek jelentik a legnagyobb vonzerőt, ennek centruma pedig a Platán strand. Itt már a korábbi években is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre, s a vizes élménypark igazolja elképzeléseinket: idén például húszmillió forint bevételt produkált, de rendkívül népszeru az egyre szépülő borudvar is. A következő etapban ötszázmillió forintos pályázati forrásból bővítjük a területen lévő szolgáltatások minőségét, miközben nagy hangsúlyt fektetünk az esztétikumra, a parkosításra, a növényzet ápolására is. A város egyik szimbólumaként számon tartott vízparti terület a legnagyobb rendezvények – Balaton-átúszás, Boglári szüret – idején naponta több tízezer ember pihenő- és fürdőhelye. Számukra szeretnénk ideális körülményeket biztosítani. Boglár azonban nem csak e programok miatt került be méltán a köztudatba: a Nemzeti Kézilabda Akadémia által rendezett versenyek, a kulturális kínálat ugyancsak bűvös hívószó lehet a potenciális vendégek körében. E tényeknek is köszönhető, hogy a szeptemberi gyorsmérleg szerint a vendégéjszaka szám meghaladta a százhúszezret, s ez – az állami támogatással kiegészülve – mintegy hetvenmillió forinttal gazdagítja az éves, másfélmilliárdos büdzsét. A turisztikai kínálat bővítésén túl természetesen nem mondhatunk le azokról a beruházásokról sem, melyek jelentősen befolyásolják polgáraink komfortérzetét. Nyolc év alatt szinte valamennyi középület, intézmény megújult: ezek közé tartozik az általános iskola, az orvosi rendelő, az óvoda és a bölcsőde is – most a szociális intézmények vannak soron, jövőre pedig háromszázmillió forintból korszerűsítjük a kultúrházat.

Fenyvesi nyár

Forró volt a nyár, óriási forgalommal, számos kellemes élménnyel, s néhány feledhető bosszúsággal – foglalja össze a turisztikai szezon tapasztalatait Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. A folyamatosan mért gépkocsi számból, a strandokról elszállított hulladék mennyiségből azonban arra is következtetni lehet, hogy a vendégéjszaka szám is meghaladta az elmúlt évit. – A májusi időjárás – ha még emlékszünk rá – vetélkedett a legmelegebb kánikulai napokkal – azok a vendégek jártak igazán jól, akik a késő tavasszal választottak bennünket, illetve a Balatont. Ekkor még nem volt tömeg sem az utcákon, sem az üzletekben, s még a vendéglátóhelyeken is volt kellő mennyiségű és minőségű áru. A Fenyvesre látogatók számára nem okozott meglepetést, hogy minden üdülési idényben némi újdonság várja őket – ebben az esztendőben sem volt ez másként. A Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült a balatonfenyves-alsói strandon egy sétány, s a beruházáshoz kapcsolódva – saját forrásból – új padokat, szemeteseket is telepítettünk. Más változást is érzékelhettek vendégeink, ugyanis a Nagystrand és a vasút közötti településrészen bevezettük a fizetős parkolást – eddig Fenyvesen sem a parkolásért, sem a strand használatért nem kellett fizetni. A döntés hátterében természetesen prózai okok állnak: az érintett területek gondozása, rendbetétele évről évre többe kerül, ám az önkormányzat a már megszokott minőségből nem szeretne engedni. Azt valljuk: a turisztikában is az első a minőség, s őszintén remélem, az elkövetkezendő időszakban ennek egyre több jelét fogják tapasztalni . Nem szabad elmennünk azon tény mellett sem, hogy munkálkodásunkban komoly zavart okozott a közfoglalkoztatottak alkalmazási feltételeinek megváltozása, így egyik napról a másikra tizenkét munkatársunk helyett csak négy fő állt rendelkezésünkre. Gyors és határozott intézkedéseket követelt a probléma azonnali kezelése, amely komoly anyagi ráfordítást is követelt a község saját költségvetéséből. A rendszer működésének nehézségei következtében a település egyes területeinek gondozását vállalkozóknak kellett kiszerveznünk.

Médiahajón vitatták meg a Balaton jövőjét

Politikusok, polgármesterek, vállalkozók vették számba a turizmusfejlesztés teendőit

Kereste és meg is találta a Somogyi Hírlap azokat a politikusokat, vállalkozókat, újságírókat, a térség tudományos és kulturális életének képviselőit, akik lakhelyi vagy érzelmi kötődésük révén elkötelezettjei a balatoni turizmus fejlesztésének. – Milyen Balatont álmodunk 2030-ra? – tette fel a kérdést Lengyel János főszerkesztő abban a meghívóban, amelyben a hatszáz személyes Szent Miklós motorosra, az 1. Balatoni Médiahajóra invitálta az üdülőrégió közszereplóit. A balatoni flotta földvári kikötőből indított zászlóshajóján Lengyel János főszerkesztő és Witzmann Mihály, a siófoki térség országgyűlési képviselője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója tekintette át a világ és hazánk turizmusfejlesztésének helyzetét. Elmondta: az elkövetkező tíz-tizenkét évben a hazai turizmus nemzeti össztermékhez való hozzájárulását a mai 10,5-rol 16 százalékra kell növelni. Megtudtuk, hogy az MTÜ hamarosan kiírja a pályázatot a vendéglátóhelyek és a 150 szobásnál nagyobb szállodák fejlesztésére, a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési program eredményét pedig hamarosan közzé teszik. Hoffmann Henrik, a Balatoni Szövetség elnöke referátumában úgy fogalmazott: utóbbi években láthatóan nagyobb figyelem irányul a kormány részéről a Balatonra, ami mára egy magasabb presztízsű üdülőhely lett. – Lesz pénz és paripa remélhetően jövőre is, de az állam önmaga nem tudja megoldani a Balatonnal kapcsolatos feladatokat. Az idén négy éves Balatoni Kör elnöke, Laposa Bence, a civilszervezet eredményeiről tájékoztatta jelenlevőket. G.J.

Újabb rekord: a főidény vége előtt túl az egymillión a balatoni komputasok száma

Augusztus 23-án délelőtt a sajtó jelenlétében köszöntötte a BAHART a 2018. évi egymilliomodik komputasát, bő egy héttel korábban, mint tavaly, amikor is augusztus 31-én került sor a hasonló ünnepségre. Csak a helyszínen, a Baross Gábor komp fedélzetén derült fény a szerencsés utas kilétére: Pelyhe Miklós és családja a kompon vehette át a 100.000 Ft értékű BAHART Joker Kártyát Kollár József vezérigazgatótól. A kártyaegyenleg a BAHART által indított kompokra és egyéb hajózási lehetőségekre egyaránt beváltható 2019 végéig.

Kollár József vezérigazgató

– A Balatoni Hajózási Zrt. kompközlekedés szolgáltatását Szántódrév és Tihanyrév között tavaly éves szinten több, mint 1.146.000 utas vette igénybe, mely még a 2016-os kimagasló rekordévet (1.123.000 főt) is túlszárnyalta. Két éve ugyanis egy akkor 14 éves rekord dőlt meg, mivel 2016 évet megelőzően utoljára 2002-ben szállítottak a balatoni kompok több mint egymillió utast. A BAHART 2018-ban ismét kiemelkedő forgalomra számít a kompközlekedés esetében, mely szolgáltatást egyébként változatlan díjakon biztosítjuk idén! Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy míg 2017-ben augusztus utolsó napján lépte át a komputasok száma a bűvös egymilliót, idén már egy héttel korábban, augusztus 23-án köszönthettük a szerencsés utasunkat. Mindez azt jelenti számokban kifejezve, hogy augusztus 23-ig nagyságrendileg nyolcvanezer fővel, azaz mintegy 9%-kal több utast és 29.000-rel több gépkocsit, valamint 10%-kal több kerékpárt szállítottak a kompok Szántódrév és Tihanyrév között a tavalyi év azonos időszakához képest. A személyhajózásban is érzékeljük természetesen a forgalomnövekedést, a személyhajóinkon is már augusztus elején köszönthettük az ötszázezredik utasunkat. Jelenleg az utasszám már meghaladta a hatszázharmincezer főt, így várhatóan idén is hétszázezer fölé emelkedhet a személyhajózásban szállított utasok száma a hajózási szezon végére – mondta el Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. – A kompközlekedés az év minden napján üzemel, egész évben szállítjuk utasainkat kompjaink fedélzetén a Balaton északi és déli partja között. Hasonlóan a személyhajózáshoz, a kompok esetében is a nyári hónapok jelentik az igazi terhelést, hiszen egyetlen júliusi vagy augusztusi napon nagyságrendileg minimum megegyező, de inkább lényegesen nagyobb számban veszik igénybe utasaink a szolgáltatást, mint télen egy teljes hónap alatt. A nyári hónapokban akár 17-18 ezer fot is szállítanak a kompok egyetlen nap alatt. – tudtuk meg Dónucz Lászlótól, a Balatoni Hajózási Zrt. értékesítési és forgalmi igazgatójától. A kompok – az idén meghosszabbított személyhajózási idényhez hasonlóan – augusztus 26-ig közlekednek főidényi menetrend szerint. Majd az augusztus 27. és szeptember 30. közötti időszakban – megtartva a 40 percenkénti indulásokat – az első komp Szántódrévből 6.40 perckor az utolsó 20.00 órakor indul, míg Tihanyrévből reggel 7.00 órakor indul az első és 20.20-kor az utolsó kompjárat.

Az öt tornacsuka útinaplója, avagy barangolás a Balaton-felvidéken

Szabóné Jámbor Eszter lovasi aljegyzőnek nemrégiben jelent meg a könyve, mely a Balaton-felvidéket népszerűsíti. A három gyermeket nevelő édesanya szerint jó olykor leülni a gép mellé, és nem a paragrafusokat tanulmányozni. A könyv kedvet csinál a kiránduláshoz, kíváncsivá teszi a családokat a környék látnivalói iránt. Esztert a könyvek már kisgyermekként körülvették, a naplóírás pedig mindig része volt az életének. Érdekességként említi meg, hogy a főiskolai szakdolgozatát a mesék gyermekekre gyakorolt hatásáról írta. – Később, amikor megszületett első gyermekünk és a férjem munkája miatt az Egyesült Államokban éltünk, elkezdtem blogot vezetni, akkor még csak azért, hogy a család tudjon rólunk. 2005-öt írtunk ekkor, és a bloggerkedés nem volt egy elterjedt dolog. Meg is lepődtem, hogy egyszer csak a magunknak és nagyszülőknek írt babás útinaplóm a toplista élére ugrott. Több üzenetet is kaptam akkor, hogy miért nem jelentetem meg nyomtatásban – kezdi a beszélgetést Eszter. Aztán megszületett a második kisfiuk, hazaköltöztek, megérkezett a kislányuk, visszament dolgozni és a blogolás, legalábbis nyilvános formában, egy ideig elmaradt. A mesekönyves ötlet a legutóbbi amerikai útjuk során pattant ki a fejéből. A Grand Canyonban túráztak, ami egy csodálatos hely, és már régóta rajta volt a bakancslistájukon. A Grand Canyon Nemzeti Parkban nem csupán egyéni túrázókkal, hanem sok kisgyerekes családdal is találkoztak. Elgondolkozott azon, hogy mi magyarok is számtalan nemzeti kinccsel rendelkezünk, hogyan lehetne megszerettetni a kirándulást és az élménygyűjtést a mai gyerekekkel. A válasz hamar megszületett: kirándulós mesekönyvvel. – A történetekben a Hegyestű, a tihanyi Levendulaház, Salföld és az ingókövek, a tapolcai tavas barlang, illetve a bakonybéli csillagvizsgáló szerepel. Igazából ez tényleg olyan volt, mint egy gyerekvárásos szülés, mert amíg az ötlet kipattant az agyamból, a megvalósításig kilenc hónap telt el. Nagy örömömre a kezdeményezésemet a Balaton- felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán is nagy örömmel fogadta. Hogy kicsoda az öt tornacsuka? Hogy még nem ismerik? Hadd mutassam be őket szépen sorban! A tornacsukák az előszobában laknak, a nagy cipősszekrényben. A Lila anyáé, a Kék apáé, a Zöldet a nagyfiú hordja, a Narancsot a kisebb, és a Rózsát, azaz a rózsaszínt a kislány koptatja. Így, nagybetűkkel kezdve a színeket, hiszen a könyvben mindezek tulajdonnévként szerepelnek. A csopaki Bősze Anita személyében Eszter talált egy kiváló grafikust, aki a fényképek alapján rajzolta meg őket, így az olvasó ténylegesen jelen van a kirándulásokon. Nem tartja magát írónak, sokkal inkább mesélőnek, útikrónikásnak. Aki elolvassa a könyvet, az rájön, hogy ez több mint mesekönyv. A gyerekeknek mindenképpen az, de a szülőknek iránytű, mert mindannyiunknak egy a célja: hogy boldog gyermekeket neveljünk. A szép és illusztris kötet ugyanakkor motiválja a családokat, hogy kimozdítsa őket a négyfal közül, menjenek el kirándulni, fedezzék fel a környék szépségeit. Eszter azon szülőknek ajánlja elsősorban a könyvet, akik szeretnének több minőségi időt tölteni a gyermekeikkel, akik ki szeretnének szabadulni az otthoni káoszból. Egyben azon édesanyáknak is felhívja a figyelmét, akik este hullafáradtan azon filozofálnak, hogy vajon jó anyák-e vagy sem, és egyetértenek a „sokszor a kevesebb több” gondolatával. – Nekünk, akik az ország másik felében élünk, a Balatonról mindig csak a nyár és a nagy tó ugrott be. A könyvből viszont ötleteket kaptunk, akár egy őszi vagy tavaszi kiránduláshoz. Mellesleg a lányom mióta megkapta, le sem akarja tenni, így dupla haszon – vallja egy kétgyermekes kecskeméti anyuka, miután elolvasta a könyvet. Kell ennél jobb visszajelzés? Úgy vélem, hogy nem! Ezek után pedig ne is csodálkozzon a tisztelt olvasó, hogy a cikk írója is, – miután elolvasta a kötetet – elment a gyerekeivel ismét felfedezni a körülöttünk lévő csodálatos tájat, nevezetességeket. Szendi Péter