Daily Archives: 2018-09-19

Végéhez közeledik a határon átnyúló élményturizmus fejlesztési stratégia kidolgozása

Kapronca városa és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2013-2015 között a Magyarország – Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül közös pályázattal megvalósította az ATDS megnevezésű projektet. A projektben egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására került sor, melyben vizsgálták az élményturizmus lehetőségeit az érintett térségekben. A 2014-2020-as uniós programozási időszakban újra kiírt Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program újabb lehetőséget teremtett a pályázásra, a munka közös folytatására. 2017 júniusában egy újabb nyertes pályázat keretein belül elindulhatott az ATDS II. projekt, mely projekt idén október közepén lezárul. Első lépésben egy nemzetközi közvélemény- kutatás keretein belül négy fővárosban (Bécs, Budapest, Pozsony, Zágráb) kerültek vizsgálatra a potenciális turisták utazási szokásai és elvárásai az élményturizmussal kapcsolatban. A közvélemény-kutatásban összegyűjtött válaszok alapján elkészített elemző záró tanulmány nagyon sok érdekes és a további munkához kapcsolódóan hasznos összefüggésre hívta fel a figyelmet. A projekt másik jelentős eredménye, hogy az Ernst & Young Tanácsadó Kft. nemzetközi tapasztalatait felhasználva elkészült egy költség-haszon elemzést is tartalmazó pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány, mely a döntéshozók és a későbbi esetleges befektetők számára szolgálhat segítségül a megvalósítás előkészítésében. A fent elkészült dokumentumok, a többi elkészült anyaggal, valamint a horvát partner munkájával együttesen bemutatásra kerülnek majd a projekt záró konferenciáján, melyre október első felében kerül majd sor Siófokon. A konferenciára a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. várja az érdeklődőket. A konferencia pontos időpontjáról és részleteiről a bftkht@balatonregion.hu e-mail címen lehet érdeklődni.

Búcsú a magyar kultúra fáradhatatlan harcosától

Elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTIvel augusztus 11-én. Temetésére a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben augusztus 31-én került sor a művészek parcellájában. Szeretett városát – Balatonalmádit – a Keszey János polgármester vezette küldöttség képviselte. A sírkertbe érkezőket a Csíksomlyói passió zenei részletei fogadták, majd a katolikus egyház szertartási rendje szerint Szabó János plébános (Balatonalmádi) tartott búcsúzót. Idézett Szent Lukács könyvéből (Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig, meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala. Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.), s azt követően Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét mondotta el. Kikerülhetetlen dialektikában élünk – fejtegette – jövünk, s megyünk. Mi most Kerényi Imre átkelésében veszünk részt. Visszaemlékezve egyik személyes találkozásukra, így fogalmazott a plébános: Kerényi kézszorításából megállapíthattam, egyetlen célért, a keresztény Magyarország fennmaradásáért küzdünk. Befejezésül utalt Kányádi Sándorra, aki szerint „ha háromszor lekaszálták a füvet a sírodról, elmondhatod, költő voltál…” Kerényi Imre pályájának legemlékezetesebb pillanatait Götz Béla díszlettervező idézte fel, aki kiemelte a magyar nyelv korai szavainak példaértékű megőrzését a Csíksomlyói passióban, a szentendrei népszínházi produkciókban, továbbá a Vígszínházban, a Madách Színházban végzett kiemelkedő munkásságát; az István, a király színházi rendezését, a vörösberényi ifjúsági tábor szervezését. Félelmetes tempóban suhant végig az életen Kerényi Imre. Rendet teremtve rendezett és tanított – mondotta a következő megemlékező, az egykori főiskolás társ, barát, Huszti Péter színművész. Felemelő pillanat volt a rendező hajdani osztályának összeölelkezve előadott dala, az Elindultam szép hazámból kezdetű. Őket az elhunyt leánya, Kerényi Katalin követte, aki allegorikus mesében idézte fel atyja pályáját. „Ahogy megrendezett mindenféle királyt, maga is király lett” – mondta. Orbán Viktor miniszterelnök meghatódottan búcsúzott: A függöny legördült. Hálát adunk, hogy részesei lehettünk egy egyszeri és megismételhetetlen előadásnak, amit egy rendkívüli művész és példás hazafi élete adott nekünk. […] Mindig sietett. Állandóan dolga volt. Megtanítani a szakma rejtelmeit, megalkuvás nélküli magyar színházat csinálni. Eljuttatni kultúránkat minden magyar emberhez, határon innen és túl. Ha magyarnak születtél – folytatta a miniszterelnök -, akkor egyedi, sőt különleges fajtához tartozol. Olyan nyelven beszélsz, olyan rugóra jár az agyad, olyan észjárás igazságai és törvényei szerint rendezed be az életed immár ezer éve ugyanazon a helyen, amely csak ránk jellemző. A magyar kivételes, de mivel ritka egyede az emberi fajnak, hát szükségszerűen veszélyeztetett is. Ezért ha magyarnak születtél, kötelességeid vannak. […] Barátunk azon kevesek közé tartozott, aki nemcsak tudta, nemcsak hirdette, hogy a kultúránk tart meg minket magyarnak, hanem művelte is ezt a kultúrát. […] Európának ezen a táján a férfiak tudják, hogy azért vannak a világon, hogy feltegyék valamire az életüket. Valamiféle nagy dologra. Nálunknál, személyes életünknél nagyobb és fontosabb dologra. Van, akiben ez a velünk született tudás idővel elhomályosodik, s úgy érzi, már az is szép teljesítmény egy élettől, ha talpon marad, és tisztességesen helytáll a mindennapokban, ha egyenesen megállhat az asszonya, a gyermekei, a barátai és a munkatársai előtt. S mindannyian tudjuk, ez valóban nem lebecsülendő, komoly teljesítmény. Igazi férfi munka. És vannak olyanok, mint Kerényi Imre barátom volt, akinek a lelkében ott marad egy motoszkáló érzés, a fülében egy nyugtalanító hang, és időnként aritmikusan dobban egyet a szív, amely emlékezteti: még mindig nem tette fel az életét a rá váró, csak rá kirótt nagyszerű küldetésre. Hiába a siker, a színházi nézőtér vastapsa és a szakmai elismerés, hiába a Kossuth-díj és a kollégák őszinte lelkesedése, hiába a pénz és a tisztes polgári jómód. Az ilyen emberen mindez nem segít, mert tudja, hogy végül úgysem kerülheti el a sorsát. S aztán egy nap el is éri őt a végzete, eljön a pillanat, amikor hirtelen megvilágosodik, hogy miben is áll az o személyes, senki más által nem teljesíthető küldetése. Ilyenkor kiegyenesedik az élet, eltűnnek a vargabetűk, a cikcakkok és a zsákutcák, csak a nyílegyenes pálya marad […] amely az örökkévalóság ismeretlen tájaira is elviheti. […] Eljön hát a pillanat, a hívás, és az ember ilyenkor papnak áll, felcsap katonának, vagy orvos lesz. De leginkább politikusnak áll, vagy legalábbis belép a politika világába, ahol egyszerre lehet a három: pap, katona és orvos. Egyszerre teljesíthet három szolgálatot; mutathat magasabb horizontot, harcolhat az övéiért, és megsegítheti a bajbajutottakat. A sorsfordító pillanatokat gyakorta a megrendítő vereségek hozzák el. Ez többekkel volt így 2002-ben, amikor négy szép, alkotó és felemelő év után visszatértek a hatalomba a „merjünk kicsik lenni” magyarok. Ekkor érte el Kerényi Imrét a végzete, ekkor fénylettek fel küldetésének körvonalai, és ekkor nyílt meg előtte az út. Így jutott arra a döntésre, már egy teljes színházi életművel a háta mögött, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz. Így lettem a bajtársa, s o az enyém. És harcoltunk együtt jóban, rosszban […], diadalmas és lehanyatló zászlók alatt. És ezért gyászolunk most itt úgy, azzal a fájdalommal, ahogy csak bajtársak tudják egymást gyászolni. Jó harcos voltál. Tudtál úgy harcolni, ahogy senki más nem tudott. […] Te is annak a nyílt összeesküvésnek voltál tagja, akik azt akarják, hogy legyen úgy, mint régen volt, és akkor a magyar név megint szép lesz. Már olyan közel vagyunk hozzá. Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk. Mert oda fogunk érni, efelől ugyanúgy nincsen bennünk semmi kétely, ahogy benned sem volt soha. Odaérünk nélküled is. De az nem ugyanaz lesz, mintha velünk lennél. […] Direktor Úr! Nyugodj békében! – fejezte be beszédét Orbán Viktor A szertartás befejező részében a sírhely megáldása, majd a koporsós temetés következett. Szabó Jánostól Kosztolányi Halotti beszédét hallhattuk, majd a család tagjai egy-egy virágszálat, almádi földet, almádi diót ejtettek a sírgödörbe. A fejfa és a koszorúk elhelyezését követően a Szózat hangjai mellett hajtott fejet a közönség Kerényi Imre emléke előtt.

Kerényi Imre

Szabó János plébános búcsúztatta Kerényi Imrét

Kerényi Imre hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el. Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. 1966-ban a Színház és Filmművészeti Főiskolán szerzett színház- rendezői diplomát. 1966-tól a Madách Színház rendezőjeként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, a Népszínház és 1983-tól 1989-ig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1968 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1989 és 2004 között a Madách Színház igazgatója és művészeti vezetője. Sikeres rendezése a Csíksomlyói passió, melyet Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutattak. O rendezte az István, a király című rockopera első színpadi változatát. Munkásságát több díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1977), Érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988). 2002-ben Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért. 1988 és 1992 között a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, beválasztották a párt országos választmányába is. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. 2011 és 2018 között a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt.

Orbán Viktor miniszterelnök búcsúbeszéde

Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé. Kerényi Imre Balatonalmádival is szoros kapcsolatban állt. Ifjúkorának jelentős részét töltötte a településen. Nevéhez fűződik a vörösberényi Magtár, a korábbi jezsuita kolostor és rendház jövőbeni programjának kidolgozása, de színvonalas művészeti képzést (Gizella-tábor), kiállításokat is megálmodott Veszeli Lajos festő- és grafikusművész közreműködésével. Kerényi Imre elhunytával a feladat végrehajtása új erőkre hagyatkozik. (forrás: Új Almádi Újság) Zatkalik András

Továbbra is növekszik a hajók iránti kereslet

Egyértelműen bővül a hazai hajós piac, ezt a tendenciát tükrözte a szeptember 7. és 9. között, 23. alkalommal megrendezett Balaton Boat Show is. Az idén rekordszámokat produkáló seregszemle a magyar hajósipar egyik legfontosabb eseménye, az egyetlen vízen és vízparton rendezett hajókiállítás, aminek a balatonkenesei Kenese Marina-Port kikötő adott helyet. A hajós piacon évek óta tartó fellendülés továbbra is töretlen, a számos hazai, sőt még egy világpremier is azt mutatja, évről évre bővül a hajóvásárlók köre. Évek óta konstans növekedés figyelhető meg a piacon, a tendenciákat pedig kiválóan tükrözik ezek a szakági kiállítások. A növekvő keresletre, a forgalmazók egyre szélesebb kínálat felvonultatásával válaszolnak, de a fellendülést mutatja a számos új piaci szereplő megjelenése is. Míg pár éve még csak a régóta stabilan működő, a válságot is megfelelő stratégiával átvészelő vállalkozások voltak jelen a seregszemléken, mostanra számos új magyarországi gyártó és sok eddig itthon nem forgalmazott márka képviselete jelent meg a kiállításon. A tendencia jelentkezik a vitorlás, elektromos és motoros hajók tekintetében egyaránt. A Balaton Boat Show 2015 óta több mint másfélszeresére nőtt, a kiállítók száma 3 év alatt 50%-kal, a bemutatott hajók száma pedig 75%-kal növekedett, a látogatók száma idénre megduplázódott – számolt be a rekordokról Rápolthy Edit, a kiállítás igazgatója.

Teltház, premierek, vásárlások

A kiállításon a vitorlás, elektromos és motoros hajók mellett teret kaptak vízi sporteszközök, kiegészítők, alkatrészek, ruházati termékek és ékszerek is. Közel 15 hajópremier – köztük egy világpremier – várta idén a látogatókat, de számos új márka is a Balaton Boat Show-t választotta a piacra lépés egyik startkövének. A helyszín sajátossága, hogy a vízen mutathatják be a kereskedők a hajókat, mindig fokozott érdeklődést generál. A vízi hajóhelyek a kiállítás előtt jó egy hónappal megteltek és idén először már az esemény végével befutottak a jelentkezések a következő évi seregszemlére. A Balaton nyújtotta környezet szélesebb körben vonzotta a vitorlás és elektromos hajó forgalmazókat, de jelen voltak a motoros hajókat, hajómotorokat bemutató jelentősebb cégek is. A szeptemberi seregszemle kiváló lehetőséget kínált arra, hogy a hajózás iránt érdeklődők vagy hajóvásárláson gondolkodók felmérjék a kínálatot, személyesen találkozzanak a hajóépítőkkel és -forgalmazókkal, hisz minden jelentős piaci szereplő képviseltette magát. Ebben az időszakban érhetők el a legkedvezőbb feltételek az új hajó rendelésekre vonatkozóan, így az őszi hajókiállítás mindig kiváló lehetőség arra, hogy az érdeklődők megtalálják a számukra legvonzóbb ajánlatot. Sokan meg is találták számításukat, több kereskedő számolt be helyszíni értékesítésről, és jelentős számú komoly érdeklődő mutatkozott, így a kereskedők a kiállítást követő időszakban az ezen érdeklődések üzletkötéssé fordítására koncentrálnak elsősorban. Összességében elmondható, hogy biztató kilátásokkal tekintenek a kereskedők az őszi kiemelt értékesítési időszak elé, és sokan már azon törik a fejüket, milyen kapacitással és ütemezésben tudják majd a jövő tavaszra megérkező hajókat minél hamarabb vízre tenni és a megrendelőknek átadni. A megnövekedett kereslet, a vásárlások és az új hajók növekvő szervízhátteret és szakember gárdát követelnek, így komoly kihívás az is, hogy ezeknek az igényeknek meg tudjanak felelni mind a hazai gyártóműhelyek, mind a nemzetközi márkák forgalmazói.

Növekvő kereslet, növekvő méretek, befektetési érdeklődés

Tendenciaként mutatkozik a vitorlás hajók esetében a 35 láb feletti, sőt egyre inkább a 40 láb feletti hajók iránti növekvő igény. Sokan itthonra, akár nyaraló helyett, sokan befektetési céllal, sokan pedig külföldre keresnek hajókat. Idén többen számoltak be komplett charter flották iránti befektetői érdeklődésről is, ami bizony újabb lendületet ad a piacnak. A hajózás, mint szabadidő-eltöltési lehetőség iránti növekvő igény hozza magával ezt a keresletnövekedést, melynek egy jelentős része bizony a motoros és elektromos hajók piacán csapódik le. A Balatonon évek óta emelkedik, a kiállításon tapasztalható érdeklődés alapján pedig biztosan kijelenthető, hogy ugrásszerűen megnőtt az elektromos hajók iránti kereslet. Az elektromos hajók, a motorosok alternatívájaként egyre terjednek a legnagyobb hazai hajózható tavunkon, nagyon sokan választják ma már a vitorlások helyett is. Ezt a növekedést mutatta, hogy a Balaton Boat Show-n a már évek óta jelen lévő gyártók és forgalmazók mellett számos új cég is bemutatkozott hajókkal, vagy éppen beépíthető elektromos motorral, de a kiállításra elhozott világpremier is egy 36 lábas elektromos yacht volt. Tendencia ezen hajók esetében is, hogy egyre több 30-40 láb közötti, tágas életteret nyújtó, akár több hálószobát vagy fedélzeti konyhát is tartalmazó modell kerül vízre.

Együttműködés a Boat Show-k között

Stratégiai megállapodás is született az idei kiállításon, itt jelentette be ugyanis a hazai hajós piac két nagy rendezvénye a Balaton Boat Show és a Budapest Boat Show, hogy a jövőben kölcsönösen megosztva egymással tapasztalataikat , az események közös fejlesztésével, kommunikációs együttműködéssel és a kiállítók számára még kedvezőbb megjelenési feltételek biztosításával igyekeznek tovább segíteni a piac fejlődését, a kereslet és a kínálat találkozását. SF; fotó: Glódi Balázs

Diákok építőtáboroztak a Kis-Balatonnál

A Kis-Balaton melletti Zalaszabar településen immáron egy évtizede működő Holnapocska tábor idén első ízben szervezett munkával összekötött nyári programot középiskolás fiataloknak. A kezdeményezés alapvetően a munkára nevelést is magába foglaló tartalmas időtöltés céljával történt, mindezzel elősegítve a csapatszellem alakítását, az értékteremtés örömének megtapasztalását. Ahol munka van, ott nem nélkülözhető a fiatalok szerepe, fontos, hogy ezt ok maguk is érzékeljék. Ezekből kiindulva a Holnapocska tábor alapítója, a zalakarosi Szabadics Zoltán és felesége Szabadicsné Rádi Éva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkeresésével bennük partnerre lelt, a kezelésükben lévő Kis-Balaton területén lettek kijelölve a táborlakók által elvégzendő feladatok. A részvevő diákok két csoportban egy-egy hetet töltöttek el a nyáron a természetvédelmi helyen szervezett építőtáborban, olvasmányaik révén előttük ismert környezetben. Fekete István Tüskevárában, a Kis-Balaton Diás szigetén található emlékház belső felújításában, nyílászárók, árnyékoló zsaluk festésében vettek részt. Az eredmény igazolta a Szabadics család és alapítványuk, a területkezelő állami szervek vezetői és az építőtáborozók jó egymásra találását. Körükben látogatást tettek a támogatók képviselői. Kormányzati képviseletben Rácz András államtitkár elmondta, hogy a nemzeti parkok a környezeti nevelés feladatköréből is kiveszik részüket, számos erdei iskola működik országosan, melyekben gyermekek ezrei vesznek részt. – A Kis-Balaton közvetlen természetbeni védelmi szerepe miatt kiemelten fontos helyszín – hangsúlyozta az államtitkár, majd történelmi visszatekintést is tett: – Itt az 1920-as évek elején a veszélyeztetett kócsag őreként munkálkodott Gulyás József. Munkájának fontosságát, eredményességét is hordozza, hogy innen eredően lett a nagy kócsag a természetvédelem címerének madara. Ma mintegy 250 természetvédelmi őr tevékenykedik a nemzeti parkok területein. – A fiatalok itt a digitális környezetből kiszabadulva megérezhetik a mobiltelefonok nélküli világban való élhetőséget, ami majd máskor is kikapcsolódási igényt jelenthet számukra – mondta a találkozón Manninger Jenő, keszthelyi választókerületi országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Nagyon fontos, hogy legyenek olyan programok, amik alternatívát jelentenek. A munkaterületet adók részéről Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója elmondta, hogy rengeteg feladat van, amihez jól jön az önkéntes segítő munka. Nagyon fontos, hogy a turistákat igényesen rendben tartott környezettel tudják fogadni, ez példát mutat a látogatóknak, hogy ok maguk is vigyázzanak a terület rendjére, tisztaságára a kirándulásaik során. Gaál Róbert vízügyi igazgató az előtte szóló kollégájával egyetértésben fejezte ki reményét, hogy az első építőtábor lebonyolítása egy tartós együttműködés kezdetét jelentheti, s elmondta, hogy a lelkes segítőket szívesen fogadják a jövőben is. A fiatalok arról beszéltek, hogy büszkeség töltötte el őket, amiért olyan helyen dolgozhattak ahol sokan megfordulnak, s ok visszatérve pedig másoknak is örömmel mutathatják meg, hogy mihez járultak hozzá. A délelőttönkénti munka után színes programokon vehettek részt a Holnapocska tábor zalaszabari szálláshelyén. Jó érzést adó emlékezet maradhat számukra a területkezelő vezetők köszönete, hálája. Közös a folytatás szándéka is, ehhez a fiatalok a követőiknek jártak ki jó ösvényt. A Holnapocska tábor képviseletében Szabadics Zoltán és Szabadicsné Rádi Éva támogatói oklevelet adott át a munkaterületet biztosítóknak. Horányi Árpád

Balatoni nyár 2018

Tóparti polgármesterek a turisztikai szezonról

Rekordokat döntő szezont hozott 2018 nyara: a tóparti települések önkormányzatai ugyan még nem rendelkeznek végleges adatokkal, ám a most következő interjúsorozatban csak elégedett polgármesterekkel találkozhat az olvasó. Déli parti kirándulásunk során Fenyvesre, Zamárdiba, Boglárra és Berénybe látogattunk el.

Zamárdi ünnepi éve

Egy évtizede immár, hogy a település városi rangot kapott, s ez a fordulópont visszatérő elemként színesítette az idei programokat. Csákovics Gyula polgármester úgy látja: az önkormányzat jól sáfárkodott a cím által biztosított lehetőségekkel. – A Zamárdiról kialakult kép a visszajelzések alapján egyértelműen pozitív, s ez nem csak nívós – esetenként Európa-hírű – rendezvényeinknek köszönhető. A város arculata is jelentősen változott: érzékelhető, hogy az elmúlt években megvalósított, több milliárd forint értékű fejlesztéseket az ide látogatók is méltányolják. A helybeliek aktív szimbiózisban élnek a turizmussal, hiszen élvezhetik annak minden hasznát. Úgy gondolom, kevés önkormányzatnak adatik meg az a lehetőség, hogy egyetlen projekt kivitelezésére százmillió forintot fordítson saját forrásból. A tavasszal felújított, parkosított Siófoki utca esetében ez történt, s így a város legforgalmasabb tranzit útvonala elegáns külsőt kapott. A bevezető útszakasz körforgalmában elhelyezett Balaton szíve logó pedig azt szimbolizálja, hogy Zamárdi szívesen lát minden vendéget, s magas szinten tudja biztosítani a gondtalan pihenéshez szükséges szolgáltatásokat. Ez a nyár ismét azt igazolta, hogy jó úton járunk. Pontos adatokkal ugyan még nem rendelkezünk, az viszont már bizonyosnak tűnik, hogy az idegenforgalmi adóból származó bevételeink meghaladják az elmúlt évit. A büdzsé azonban nem csak ettől lett gazdagabb: részben kényszerítő körülmények hatására bevezettük a parkolási díjat, amely a főidényben napi egymillió forintot eredményezett. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a szomszéd településekről átjárnak hozzánk fürdeni a vendégek, hiszen itt a strandolás is ingyenes. A három kilométer hosszú, gyönyörű panorámával rendelkező partszakasz önmagában is vonzó, a wi-fi térítés nélkül elérhető, a köztisztaság pedig példaértékű. Ez az exponált terület fejlesztéseink egy fontos célpontja: erre a szezonra több száz méter hosszan bővítettük a sétány díszburkolatát, a rendezvényt ér re pedig új , tizenhatmillió forint értékű mobil színpadot vásároltunk. Természetesen a város más részein sem hanyagoljuk el kötelezettségeinket: a Templom tér környezetében másfél kilométeren épült térburkolat, s a közelében egy újabb közösségi teret is kialakítottunk. Kimondottan sűrűnek tűnt a rendezvénynaptárunk, szinte minden hétre jutott egy-egy rangos esemény. A szárazföldön a BalatonSound, a Rozé-, a Street-, a Nemzedékek- és a Strandfesztivál, a vízen pedig a Svert Kupa vonzott hatalmas számú érdeklődőt és versenyzőt. A polgármester elmondta: 2020-ra készülhet el az a téliesített kiállító- és rendezvénycsarnok, amely időjárástól függetlenül biztosítja a programok megtartásának lehetőségét. Könnyen elképzelhető, hogy a létesítmény Zamárdi egyik turisztikai látványossága lesz, ugyanis a terv egy nemzetközi építészeti pályázaton rangos díjat nyert.

Berény: konvertálható strandbevétel

A déli part egyik csendes, nyugodt pihenést biztosító települése Balatonberény. Horváth László polgármester szerint azonban ez a nyár azt igazolja: a turisták jelentős hányada méltányolja az üdülés ezen idillikus jellegét, s változatlanul népszeru a naturizmus is. – A Berénybe látogatók minden szezonban érzékelhetnek pozitív változásokat. Ezen a tavaszon folytattuk a strandfejlesztést – negyvenkétmillió forintot fordíthattunk a fürdőhely szépítésére. Viacolor burkolatot kaptak a sétányok, lidós partszakaszt alakítottunk ki, tataroztuk, téliesítettük a vizesblokkot, s modern hangosító berendezést szereltünk fel – a nudista strandon hasonló munkálatok zajlottak le a szezon kezdete előtt. Egyértelműen beigazolódott, hogy érdemes a szolgáltatások minőségére nagyobb anyagi forrásokat mozgósítani, hiszen a központban fekvő strand működtetéséért felelős településüzemeltetési kft. rekord bevételre tett szert. Ez a huszonötmillió forint egyébként gyorsan konvertálható: éppen elegendő két utca aszfaltozására. S ha már a fejlesztéseknél tartunk: saját forrásból mintegy negyvenötmillió forintot terveztünk utak, járdák, díszburkolatok felújítására, építésére, s a település nyugati részén a belvíz-elvezetés megoldására. Ezt a gondot részben a kibetonozott partszakasz, részben a magas vízállás miatt jelentkező pangó vizek okozzák. Az önkormányzati bevételek mellett a pályázati lehetőségeket is kihasználjuk terveink megvalósításához. Három projektünk fut jelenleg, s mindhárom az energiahasznosítás optimalizálását célozza: Korszerűsítjük az óvodát, az orvosi rendelőt és a polgármesteri hivatalt – a munkálatok során nyílászárókat cserélünk, napelemeket helyezünk, szigeteljük az épületeket, s megújulnak a fűtési rendszerek is.

Boglár, a kultúra és a sport városa

A turizmusból él a település lakóinak jelentős része – az önkormányzat kötelezettségei közé tartozik tehát a turizmus terén is az optimális feltételek biztosítása – vallja Mészáros Miklós, a város polgármestere. – Számomra valóban evidencia, hogy tehetős polgárok nélkül nincs cselekvőképes, az igényeket, elvárásokat koordinálni képes önkormányzat. Úgy gondolom, e téren harmóniában vagyunk a helyi vállalkozókkal, a közösen meg fogalmazott célok pedig a jövő településének körvonalait adják meg. Ez a nyár is megerősítette, hogy jó úton járunk. A szezon második felében már nem lehetett szálláshelyhez jutni a településen, s a telt ház érzést a parkolási gondok is növelték. A víz, a fürdőzési lehetőségek jelentik a legnagyobb vonzerőt, ennek centruma pedig a Platán strand. Itt már a korábbi években is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre, s a vizes élménypark igazolja elképzeléseinket: idén például húszmillió forint bevételt produkált, de rendkívül népszeru az egyre szépülő borudvar is. A következő etapban ötszázmillió forintos pályázati forrásból bővítjük a területen lévő szolgáltatások minőségét, miközben nagy hangsúlyt fektetünk az esztétikumra, a parkosításra, a növényzet ápolására is. A város egyik szimbólumaként számon tartott vízparti terület a legnagyobb rendezvények – Balaton-átúszás, Boglári szüret – idején naponta több tízezer ember pihenő- és fürdőhelye. Számukra szeretnénk ideális körülményeket biztosítani. Boglár azonban nem csak e programok miatt került be méltán a köztudatba: a Nemzeti Kézilabda Akadémia által rendezett versenyek, a kulturális kínálat ugyancsak bűvös hívószó lehet a potenciális vendégek körében. E tényeknek is köszönhető, hogy a szeptemberi gyorsmérleg szerint a vendégéjszaka szám meghaladta a százhúszezret, s ez – az állami támogatással kiegészülve – mintegy hetvenmillió forinttal gazdagítja az éves, másfélmilliárdos büdzsét. A turisztikai kínálat bővítésén túl természetesen nem mondhatunk le azokról a beruházásokról sem, melyek jelentősen befolyásolják polgáraink komfortérzetét. Nyolc év alatt szinte valamennyi középület, intézmény megújult: ezek közé tartozik az általános iskola, az orvosi rendelő, az óvoda és a bölcsőde is – most a szociális intézmények vannak soron, jövőre pedig háromszázmillió forintból korszerűsítjük a kultúrházat.

Fenyvesi nyár

Forró volt a nyár, óriási forgalommal, számos kellemes élménnyel, s néhány feledhető bosszúsággal – foglalja össze a turisztikai szezon tapasztalatait Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. A folyamatosan mért gépkocsi számból, a strandokról elszállított hulladék mennyiségből azonban arra is következtetni lehet, hogy a vendégéjszaka szám is meghaladta az elmúlt évit. – A májusi időjárás – ha még emlékszünk rá – vetélkedett a legmelegebb kánikulai napokkal – azok a vendégek jártak igazán jól, akik a késő tavasszal választottak bennünket, illetve a Balatont. Ekkor még nem volt tömeg sem az utcákon, sem az üzletekben, s még a vendéglátóhelyeken is volt kellő mennyiségű és minőségű áru. A Fenyvesre látogatók számára nem okozott meglepetést, hogy minden üdülési idényben némi újdonság várja őket – ebben az esztendőben sem volt ez másként. A Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült a balatonfenyves-alsói strandon egy sétány, s a beruházáshoz kapcsolódva – saját forrásból – új padokat, szemeteseket is telepítettünk. Más változást is érzékelhettek vendégeink, ugyanis a Nagystrand és a vasút közötti településrészen bevezettük a fizetős parkolást – eddig Fenyvesen sem a parkolásért, sem a strand használatért nem kellett fizetni. A döntés hátterében természetesen prózai okok állnak: az érintett területek gondozása, rendbetétele évről évre többe kerül, ám az önkormányzat a már megszokott minőségből nem szeretne engedni. Azt valljuk: a turisztikában is az első a minőség, s őszintén remélem, az elkövetkezendő időszakban ennek egyre több jelét fogják tapasztalni . Nem szabad elmennünk azon tény mellett sem, hogy munkálkodásunkban komoly zavart okozott a közfoglalkoztatottak alkalmazási feltételeinek megváltozása, így egyik napról a másikra tizenkét munkatársunk helyett csak négy fő állt rendelkezésünkre. Gyors és határozott intézkedéseket követelt a probléma azonnali kezelése, amely komoly anyagi ráfordítást is követelt a község saját költségvetéséből. A rendszer működésének nehézségei következtében a település egyes területeinek gondozását vállalkozóknak kellett kiszerveznünk.