Monthly Archives: október 2018

Rövid élelmiszerlánc – összehangolt piaci kínálat

A Balaton déli partján számos hagyományos, illetve termelői piac működik, azonban színvonaluk, a megvásárolható termékek köre és ezek minősége meglehetősen változó. Emellett jellemzően egyik piac kapcsán sem azonosítható a déli parton igazán erőteljes turisztikai potenciál. Az elmúlt évek termelői piac fejlesztési pályázatainak is köszönhetően a déli parton számos településen jöttek létre olyan kihasználatlan, alulhasznosított települési infrastruktúra-elemek, melyek bázisát jelenthetik egy összehangolt piaci kínálatnak – ismerteti a jelenlegi helyzetet Fekete Károly, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. területfejlesztő kutatásszervezője – Az évek óta tartó nemzetközi együttműködésnek, sikeres projektnek köszönhetően napjainkra már biztosított egy olyan szakmai háttér, amely megalapozott információkkal láthatja el a rövid élelmiszerlánc iránt érdeklődőket. A hazai hagyományokhoz hű termelők természetszerűleg vegyes érzelmekkel viszonyulnak az újhoz, a bejáratlan csatornákhoz, ám az európai trendek igazolják: az összefogás, a közös célok és feladatok dinamizálhatják – régiós szinten is – az élelmiszerpiacot. Somogy megyében – így a Balaton déli partján is – eddig csak foltszerű, mozaikos módon alakultak ki igazán erős termelői-vásárlói kapcsolatok, bár a minőségi gasztronómia, a színvonalas, a balatoni gasztro-forradalom élén járó vendéglátók sokat tettek az előrelépés érdekében. A kiterjedt értékesítési csatornák hiánya abban is szerepet játszik, hogy bár a Balaton északi partján egyre erőteljesebb népszerűségnek örvendenek a termelői termékek és piacok a térségbe érkező vendégek körében, ez egyelőre a déli parton még nem alakult ki, holott a forgalmi, keresleti potenciál itt ugyanúgy adott. Mindezeken túl az érintett somogyi termelők részéről az INTERREG Magyarország- Horvátország Együttműködési Program keretében megvalósult AgriShort projekt rendezvényein is megfogalmazódott az igény és javaslat, hogy termékeik értékesíthetőségét, presztízsét, piacra jutását nagyban segítené, ha egy közösségi alapokon szerveződő, márkanévvel és arculattal rendelkező termelői együttműködés egységesen szervezné a termékek promócióját, marketingjét, valamint a termékek piacra juttatását. Olyan, közösségi alapokon, széleskörű szakértői és termelői összefogáson alapuló, kezdetben dél-balatoni termelői piac-hálózat, és hosszú távon többcsatornás közösségi értékesítési rendszer kialakítása a cél, amely a magas minőségű termelői élelmiszertermékek számára kíván teret biztosítani. E termékek egyrészt kielégítik a térségben prosperáló nívós gasztronómia igényeit a termelői termékek egy helyben, egy közösségi márkanév alatt, de az egyedi termelői arculat megőrzése mellett történő széleskörű megjelenítésével, másrészt, megjelenésük kreatív módja miatt turisztikai vonzerőként is funkcionálnak az érintett településeken. Az alapötlet Franciaország baszkföldi régiójából származik, ahol több évtizedes munkával egy számos értékesítési csatornát alkalmazó (háznál, webshopban, kiszállítással történő értékesítés), de a piacokat kiemelt eseményként, turisztikai attrakcióként kezelő rövid élelmiszerláncot sikerült kialakítani, mely egyfelől a régió turisztikai kínálatát is nagyban erősíti, másrészt a térségi gasztronómia fellendülését is szolgálja. Az eddig megtett lépések biztatóak, s megfelelő keretet adnak a sikeres folytatáshoz: a júniusban létrejött, tudományos hátteret biztosító munkacsoport kidolgozta a Balatoni Gazdapiac koncepcióját, augusztusban tizenkét somogyi termelő szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködés folytatására, a közelmúltban pedig – a Gasztrotali rendezvényen – a további közös munka elmélyítése, a tagok által összeállított minőségbiztosítási- és kritériumrendszer, a jogi forma volt a téma. – Sokan vagyunk, akikben egyre erősebb az együttműködési készség. A tanácskozáson is megerősítettük: a közösségi erő jóval hatékonyabb lehet, mint az egyéni próbálkozás. Várhatóan egyesületi formában hozzuk létre hamarosan azt a szervezetet, amely ellátja a helyi termelők érdekképviseletét, kidolgozza a közös stratégiát, betölti a tanácsadói szerepet, összehangolja a logisztikai munkát.Meggyőződésem, hogy ebben a formációban jelentősebb pályázati források is segíthetik a hatékony gazdálkodást, a piacra jutás lehetőségét – nyilatkozta lapunknak Vrancsik Tibor gombaszakellenőr, a Balatoni Gazdapiac létrehozásának egyik élharcosa. Süli Ferenc

Fenntarthatósági útmutató és ötlettár a Balaton kiemelt térség „szépítésére”

A legalkalmasabb időpont egy fa ültetésére húsz évvel ezelőtt volt.A második legalkalmasabb időpont most van. (kínai közmondás) Praktikus tanácsok, szakmailag megalapozott állásfoglalások, már megvalósult elképzelések gazdag tárháza a Balaton Fejlesztési Tanács honlapján olvasható Fenntarthatósági útmutató és ötlettár a Balaton kiemelt térség „szépítésére” című digitális kiadványban. Hazai és külföldi tapasztalatok, a lakosság komfortérzetét jelentősen javító fejlesztések, a környezettudatos tervezés és magatartás alappillérei képezik a kiadvány magvát – számtalan gyönyörű fotó kíséretében. A szerkesztők által sugallt szemléletmód szerint egy adott település lakói, egy térség fejlesztéséért felelős szervezet munkatársai, s az állampolgárok személy szerint is hozzá tudnak járulni a föld jövőjének alakításához, ha a megvalósuló beruházások, programok esetén figyelembe vesszük – és meg is valósítjuk – a természetközeli, fenntarthatóságot biztosító elemeket. Ezek az elemek jellemzően nem igényelnek jelentős többlet költséget, inkább csak egy kis plusz gondolkodást, új ötletek felkutatását, adaptálását és az üzemeltetés komplexebb átgondolását. Az útmutatóval ehhez a plusz gondolkodáshoz kíván a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. segítséget nyújtani, összeszedve, hogy egy településfejlesztési beruházás esetén milyen ötletek, javaslatok segíthetik a település és a térség jövőjét is befolyásoló, alakító fejlesztéseket. Az útmutató a települési zöldinfrastruktúra elemei (a növényzettel és vízzel borított felületek), mint fásított közterek, közkertek, közparkok, játszóterek, fasorok és zöldsávok, vízparti zöldsávok, intézménykertek, zöldtetők, zöldfalak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az útmutató az ENSZ fenntartható fejlődés alapelvei és a BKÜ Fejlesztési Program stratégiai környezeti vizsgálata alapján került kidolgozásra. A Fenntartható Fejlődési Célok a jövőre vonatkozó, a fenntartható fejlődés alapelveire, eszméjére alapozott fejlődés, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, azaz a nemzetközi fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködés céljait foglalja össze. Az ezzel kapcsolatos globális programot és 17 célt az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében fogadták el 2015-ben. Ezek közül a régió fejlesztése kapcsán az alábbi fenntartható fejlődési célokhoz való kapcsolódás az irányadó:

• Jó egészség. • Tiszta víz és köztisztaság • Újrahasznosítható és megfizethető energia. • Innováció és jó infrastruktúra. • Fenntartható városok és közösségek. • A források felelősségteljes használata. • Fellépni az éghajlatváltozás ellen. • Fenntartható földhasználat. • Egyenlőtlenségek csökkentése. Ezen alapelvek a Balaton zöldfelület-fejlesztése kapcsán az alábbi célok elérését, tevékenységeket jelenti: A fejlesztések óvják meg a Balaton biológiai sokféleségét és relatíve jó környezet állapotát, • összefüggő értékes zöldfelületek kialakításával (zöldfelületek mozaikosságának csökkentése és a biodiverzitás növelése), • a rendezetlen településkép javításával, • őshonos növények telepítésével, • idegenhonos fajok visszaszorításával, • helyi és környezetbarát építőanyagok felhasználásának ösztönzésével. További elérendő célok: • a felszíni és felszín alatti vizek védelmének megvalósítása, • a talaj és a földtani értékek védelme, • a tóhoz való hozzáférést biztosító terek növelése, illegális betöltések megszüntetése, • az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó módszerek megvalósítása, • a fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a Balaton térség közösségei kitalálják saját jövőképüket, valamint felismerjék a térség egyedülálló értékeit és növeljék a helyi közösségek identitástudatát. A fenntartható fejlődés mindannyiunk, és különösen a fejlett világ felelőssége. A zöld infrastruktúra fejlesztése minden kétséget kizáróan a településfejlesztés egyik legfontosabb területe. A települési zöld infrastruktúra pozitív hatásai: • a csapadékvisszatartás, • a csatornahálózat terhelésének csökkentése, • a párologtatás általi hűtés, párásítás, komfortérzet javítása, • zajcsillapítás, • levegőminőség javítása, pormegkötés, • élőhelyek növekedése, fajok sokféleségének növekedése, • kedvező élettér létrejötte.

A lakosság, az ott élő, dolgozó vagy szabadságukat töltő emberek számára a közterek a közösségi élet színhelyei. A parkokban zajlanak az ünnepségek, célba ér az utcai maraton, a gyerekek sportolhatnak, érezzük az évszakok váltakozását, és ámulunk a kultúrák összevegyülésén. Az utcákon és a házunk előtti járdán barátok botlanak egymásba, üzletek köttetnek és társadalmi életet élünk. A közintézmények – a városháza, könyvtár és posta – előtti lépcsőn vagy sétányon az ügyeinket intézzük, mind egymással, mind a hatósággal. Az élénk, virágzó közterek erősítik egy település vagy környék lakóiban a közösségi érzést; ahol ezek hiányoznak, ott az emberek kevésbé élik át az együvé tartozás élményét. A teljes anyagot a www.balatonregion. hu Aktuális BFT pályázatok menüpontban találják meg olvasóink.

Lezárult a határon átnyúló élményturizmus fejlesztési stratégia kidolgozása

A 2014-2020-as uniós programozási időszakban újra kiírt Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program újabb lehetőséget teremtett a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és Kapronca Város Önkormányzata számára egy pályázat benyújtására, melyben folytathattak egy korábbi projektben elkezdett munkát. A munka során az élményturizmus lehetőségeit vizsgálták az érintett térségekben. Az ATDS II. projekt 2017 júniusában indult, és a 2018 október 10-én Siófokon, a Prémium Hotel Panorámában megrendezett záró konferenciával ért véget. A záró konferencián mind a horvát vezető partner, mind a Balatoni Integrációs Közhasznú Kft. által elkészített és elkészíttetett tanulmányok bemutatásra kerültek. Érdekes előadást hallhattunk Dombi Gábortól, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. kutatójától, melyben egy nemzetközi piackutatás eredményeit mutatta be a magyar és környező országok turistáinak utazási szokásairól, valamint költési hajlandóságáról. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. szakértője részletes előadást tartott egy ekkora turisztikai attrakció bekerülési és üzemeltetési költségeiről, megtérülési lehetőségeiről. A konferencia végén pedig elhangzottak azok a tematikák, ami köré esetleg egy balatoni élménypark kínálatát fel lehetne építeni. A konferencián szép számban részt vettek a régió településeinek képviselői, az érintett minisztériumok képviselői és jelentős érdeklődést mutattak a balatoni civil szervezetek is. Lesz tematikus vidámpark a Balatonnál? Ezt egyelőre nem lehet tudni, az azonban biztos, hogy sok hasznos információ áll most már a döntéshozók rendelkezésére az adott témában.

Zenebarátok, muzikális fiatalok

A zene októberben ünnepelt világnapjával Keszthelyen elkezdődtek a várost, s kiemelten az ifjúságot érintő programok. A hónap elején 6 alkalommal adott koncertet a Festetics György Zeneiskola, a hangversenyeken szervezetten vettek részt sorban a város általános iskolás és középiskolás diákjai. Hamarosan kezdődik a Zeneiskolai Baráti Kör által támogatott bérletes hangversenysorozat is, melynek keretében a hagyományok szerint vendégül látják a zenei pályán továbbtanuló volt növendékeket, budapesti társintézmény, a Molnár Antal Zeneiskola diákjait. Koncerteznek a tanulók, fellép a tanári zenekar, s megtudtuk idén újdonság lesz Haydn, A patikus című vígoperája egyfelvonásos változatának bemutatása. Mindennek kapcsán, illetve háttereként Bánhidai Tamás, az intézmény igazgatója elmondta, hogy diáklétszám és a képzés minőségi feltételei tekintetében is jól indult az idei tanév. A zeneiskolában szeptemberben 461 diák kezdte meg tanulmányait, ami bizalom a szülők és a támogatóik részéről, s jelzi a fiatalok zene iránti igényét. Ez biztosíték arra, hogy a zenei élet mind szélesebb körben lehessen jelen a városban. – A képzés iránti érdeklődés, s az intézmény több oldalról történő támogatása nagy elismerést jelent számukra, ezt a pedagógus kollektíva a növendékekkel együtt a város muzsikus életének pezsdítésével igyekszik viszonozni – hangsúlyozta az igazgató. – Több olyan segítségben is részünk van, ami a munkánk körülményeit javítja, a színvonal emelését segíti elő. Zeneiskola Baráti Köre Egyesületen, mint fő támogatónkon keresztül egy nagy értékű hangversenyzongorához jutottunk. Magánszemély vásárolta meg és bocsátotta rendelkezésre a hangszert. Tulajdonosa a Baráti Kör Egyesület, a zeneiskola pedig a használója. Ünnepélyesen fogjuk majd felavatni novemberben, Szokolay Balázs, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész szólaltatja meg ünnepi koncertet adva. Jótevőnk ezen felül pénzadományt is nyújtott, ami a Baráti Kör Egyesület alapszabályai szerint használható fel. Az állam által elkülönített keretből jutott az intézményünk 8,4 millió forinthoz, ebből 1,1 milliót hangszerek javítására fordíthatunk, a nagyobb részből pedig új hangszereket vásárolhatunk. Ez minden tanszaknál igen jelentős fejlesztést tesz lehetővé, a pénzösszeget a tanév első felében fel fogjuk használni. Horányi Árpád

Önkéntesek segítségével tisztították meg a terepfutó verseny útvonalát

Az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Programban megvalósuló, ATHU003 számú PaNaNet+ projekt keretében a projektpartnerek 2018 őszén Nyugat- Pannónia területén megtartandó önkéntes akciókkal az özönnövények visszaszorításának természetvédelmi jelentőségére szeretnék felhívni a figyelmet. 2018. szeptember 29-én a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei és önkéntes segítők együtt állították helyre a Keszthelyi-hegység természeti értékeit bemutató „Vadlán Ultra Terep 2018” elnevezésű terepfutó verseny útvonalát. A résztvevők feladata volt az útvonal egy 440 méter hosszú szakaszát az akáctól és szedertől megtisztítani gépi és kézi eszközökkel. A munka befejezését követően lehetőség nyílt egy vezetett túrán részt venni, amely során a Tátikán található erdőrezervátummal és várral ismerkedtek meg az önkéntesek. Ezúton is köszönjük az önkéntesek munkáját!