Monthly Archives: december 2018

Címlap – Ajánló

Látogatóközpont épül a Kis-Balatonnál

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi 2020 program keretében elnyert 1,2 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével új látogatóközpontot létesít a Kis-Balatonnál, illetve fejleszti a Diás-szigeti Fekete István Emlékhelyet. – Hazánkban az ökoturizmus legjelentősebb tényezője a nemzeti parki hálózat: ezek az intézmények évente 1,6 millió látogatót regisztrálnak. Kedveltség, úti cél választás szempontjából közülük is kiemelkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amely e nemes „vetélkedőn” az érdeklődők negyedét vonzza. A négyszázezres szám önmagában is lenyűgöző, ám azt is tudni kell: a park területére tervezett kirándulások, túrák résztvevői nem szerepelnek a statisztikai adatokban – mondta el a november végén tartott, alapkőletétellel záruló programon Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért és környezetügyért felelős államtitkára. Megtudhattuk, hogy a folyamatos

Balról: Pálffy Balázs, Burján Richárd, Puskás Zoltán, Rácz András és Manninger Jenő

fejlesztések is generálják a kedvező tendenciát: az elmúlt hat-nyolc évben mintegy ötven százalékkal nőtt a nemzeti parkok látogatóinak száma. A Balaton ugyan önmagában is eladható a turisztikai piacon, ám vonzerejét tovább erősítik azok a létesítmények, melyek ebben az évtizedben nyitották meg kapuikat a szélesebb publikum előtt. A 2011-ben átadott tihanyi Levendulaház, a Pannon csillagda egy évvel későbbi avatása, a Tapolcai tavasbarlang 2015-ben befejeződött rekonstrukciója, új interaktív kiállítása tízezrek számára biztosít maradandó élményt. Az államtitkár hangsúlyozta: mindegyik beruházás hiánypótlónak minősült, s ekként értékelik a Kis-Balatonon másfél év alatt felépítendő új látogatóközpontot is. Az adott terület jelenleg is fontos bázisa a varázslatos tájegység iránt érdeklődő évi öt-tízezer gyermeknek és felnőttnek – a 2020 első felében megnyíló objektum azonban várhatóan újabb lendületet ad a turizmus ezen ágazatának. – Nagyobb teret és lehetőséget kívánunk biztosítani a nagyközönségnek, amikor ezen az emblematikus helyen létrehozzuk a XXI. századi igényeknek meg felelő látogatóközpontot. Fontos szerep jut majd az interaktivitásnak, az építmény pedig nem csak egyedi megjelenésével fogja növelni a tervezők és kivitelezők presztízsét – a napelemek feleslegessé teszik a külső energiaforrást is. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője Rácz Andráshoz hasonlóan fogalmazott: örvendetes, hogy az új látogatóközpont Zala megyében épül fel, hiszen Keszthely, Hévíz és Zalakaros vonzásában a nyári csúcsszezon után is jelentős az idegenforgalom. – Meggyőződésem, hogy a létesítmény a Kis-Balaton kapuja lesz, s önálló célpontként, de kiegészítő programként is a valódi értékek bemutatását szolgálja. Kuriózumnak számít majd abból a szempontból is, hogy sportra, mozgásra csábítja a vendégeket – ezt a célt szolgálják a projekt költségei között szereplő vízi eszközök. A megvalósuló fejlesztésekről, tervekről Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója tájékoztatott. Elmondta, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő, a tájba illeszkedő, a mai kor igényeit maximálisan szem előtt tartó, többfunkciós épület kiindulópontja lesz a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráknak. Ezek a terepi programok várhatóan igazi csáberőt jelentenek a majdani látogatóknak, s remélhetőleg különösen nagy hatással lesznek az ifjú nemzedékekre. – A kiállítás, a moziteremben vetített filmek, a tanösvény és a kapcsolódó programok megvilágítják az élővilág változatosságát és az ökológiai összefüggéseket. A kiszolgáló funkciók – étterem, bolt, játszótér – hozzájárulnak a látogatók komfortérzetéhez. A beszerzések között szerepelnek az attrakciók bemutathatóságát közvetlenül kiszolgáló közlekedési eszközök is: elektromos meghajtású gépjármű, kenuk állnak majd a vendégek rendelkezésére, de a listán a legjobb minőségű távcsövek is szerepelnek. A projekt részeként megújul a jelenleg is nagy érdeklődésre számon tartott Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten, nem messze a leendő látogatóközponttól, amely 2020 első felétől várja a hazai és külföldi természetbarátokat. Süli Ferenc

 

Kimelt kormányprogram: modern városok és falvak

Siófokon ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Balról: Schmidt Jenő, Bényi Krisztina és Székely Erzsébet, a BCSZSZ elnöke

November végén fogadta el a kormány azt a friss, új elemekkel bővített anyagot, amely hosszú távon is irányt szab a vidéki Magyarország fejlődésének. A részleteket Bényi Krisztina, a Miniszterelnökség Modern Városok és Falvak Fejlesztésének Koordinációjáért Felelős helyettes államtitkára ismertette a Balaton Fejlesztési Tanács decemberi ülésén. Tájékoztatójából megtudhattuk, hogy a kiemelt kormányprogramban jövőre százötvenmilliárd forintot biztosítanak erre a célra. Hazánkban ma háromezer-egyszázötvenöt olyan település található, ahol a lélekszám nem éri el az ötezret. Ezekben a falvaknak és kisvárosokban él a népesség egyharmada – sorsukat, jövőjüket befolyásoló döntés tehát, hogy erősíteni kell lakóhelyük megtartó, marasztaló erejét. A program előtérbe helyezi a lakhatási körülmények, a közlekedési infrastruktúra és a közszolgáltatások minőségének javítását, s ezek a tényezők remélhetőleg pozitívan hatnak a helyi identitás erősítésére is. – Tudjuk, hogy fontos a munkahelyteremtés és a munkahely megközelítése, elérése is, ezért a következő évtizedben tizenegyezer kilométer hosszban kerül sor útfelújításokra. A program megalapozott, valós társadalmi igényekre alapozott, melyet azonban nem lehet néhány év alatt megvalósítani – ezért akár 2030-ig szóló terveket is tartalmazhat. A források biztosításáról az állami költségvetés évről évre gondoskodik, ennek összege pedig esetenként a több száz milliárd forintot is elérheti. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában elmondta: bár a Balaton megtartó ereje megkérdőjelezhetetlen, a kormányprogram hatását érezni fogja a régió valamennyi települése. Örvendetes, hogy a kisvárosok, a járási székhelyek is új lendületet kaphatnak: olyan vállalkozások, szolgáltatások fejlődhetnek, telepedhetnek meg, melyek jótékony hatással lesznek a munkaerőpiacra is. A területfejlesztési koncepció vitájában elhangzott, hogy az egyre bővülő lakóparki hálózat jelentősen növeli a vízpart leterheltségét, s mintegy harminc százalékkal emeli a szálláskapacitást. A megoldási javaslat pedig ekképp szólt: a hatlakásosnál nagyobb társasházak építését külön engedélyhez kellene kötni. Szó esett arról is, hogy a Keszthely környéki települések vízellátása egyre aggasztóbb, gyakoriak a csőtörések, s ez a nyári csúcsszezonban már az idegenforgalomra is kedvezőtlen hatással lehet, hiszen több órára megbénul a vízellátás – mindennek oka az elavult gerincvezeték. Az államtitkár asszony válaszában hangsúlyozta: ezen problémák megoldására hazai és uniós források is rendelkezésre állnak, ám tény, hogy az aktuális feladatok megoldására évente százmilliárdos nagyságrendben lenne igény. A BFT ülésén megtárgyalták a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatairól szóló előterjesztést is. Ebből megismerhető, hogy a szervezet 2019-ben is folytatja a megkezdett nemzetközi projektjeit. Ezek a CULTURECOVERY, a DESTI-SMART, a HORECA, valamint a SUMCULA programok, s elsődlegesen az értékek megőrzéséhez, bemutatásához, a turizmushoz kapcsolódnak. 2019-ben elindul egy új Erasmus programból támogatott projekt a Lakes without Limits, mely projekt a fogyatékkal élők természethez történő közelebb hozását célozza. Ismeretes, hogy az integrációs kft. a tavak világkonferenciájának állandó, aktív résztvevője. Érthető tehát, hogy javasolják: a BFT ismételten kezdeményezze az illetékes szervezetnél, hogy a 2019. évi Budapesti Víz Világtalálkozó keretében valósuljon meg egy kihelyezett ülés a találkozó résztvevői számára Balatonfüreden, ahol a világ tavait képviselő szakemberek, külföldi delegációk tapasztalataikat megosztva közösen tudják áttekinteni a vízzel kapcsolatos globális fenntartható fejődési célokat, a célok végrehajtására vonatkozó lehetőségeket és ennek tükrében tudják alakítani az integrált területi vízgazdálkodást és vízpolitikát. Ismét sikeres, népszerű volt a Mozdulj Balaton rendezvénysorozat – állapították meg a BFT ülésén az erről szóló napirend tárgyalásakor. Harmincnégy település harminchét strandján, összesen háromszázharminchét alkalommal zajlottak helyi versenyek. Továbbra is a fiatal korosztály (6-25 év közöttiek) a legaktívabbak, részvételük meghaladja a 73%-ot. A férfiak-nők részvételi aránya ebben az évben 67-33% volt. Évek óta változatlan a sportágak népszerűségi listája: továbbra is a strandröplabda a legnépszerűbb sportág, majd a foci, vízi játékok (vízilabda, vízi aerobik, fejelés, kosárra dobás), asztalitenisz, strandkézilabda a további sorrend. Ebben az évben nyolc strandra vásároltak új sporteszközöket, háromra pedig teqball asztal került. A strandok üzemeltetőinek egy része a játszóhelyeket és a sporteszközöket a csúcsszezon indulása előtt jól előkészítette, de továbbra is előfordult, hogy a vízi eszközök nem kerültek időben kihelyezésre, és nem volt folyamatos a homokos pályák karbantartása, programokra való előkészítése sem – állapította meg Bartsch János, a Mozdulj Balaton programsorozat főszervezője. Süli Ferenc

Ünnepek utáni tanácstalanság

Mihez kezdjünk a maradék bejglivel, halászlével, sült hússal és aprósüteménnyel?

Gyakran még a legszervezettebb háztartásokban is előfordul, hogy a megvásárolt élelmiszer az éléskamrák mélyén marad hosszú ideig. Az ünnepek alatt még nehezebb kiszámítani, miből mennyi fogy a lakomákon, mennyi étekre lesz szükség, ha megérkeznek a rokonok, barátok. A NÉBIH maradék nélkül ehhez nyújt segítséget. A maradék nélküli sütés- főzés egyik alapszabálya, hogy oda kell figyelnünk arra: hány embernek készítünk ételt. Ha több emberre főzünk, mindenképpen érdemes lehet előre lemérni az adagokat. De mennyit is számoljunk egy emberre bizonyos élelmiszerekből? Vannak olyan trükkök, amikkel akár szemre is porciózhatjuk az alapanyagokat: 1. Ha húst készítünk, mindenkire nagyjából egy nagyobbacska szappan méretű szeletet számítsunk. (Ez nagyjából 120- 200 grammot jelent.) 2. Tészta: Egy adag száraztészta nagyjából egy ökölnyi mennyiségű. Ha nincs kedvünk mérleget használni, számoljunk így minden étkezőre. 3. Egy adag kenyér (ételek mellé) nagyjából egy CD méretű szelettel azonos. Ugyanezt a méretezést használhatjuk gofri adagolásánál is. 4. Gyümölcsök és zöldségek esetén egy adag megközelítőleg egy teniszlabda méretének felel meg (tehát kb. egy maroknyi mennyiség). 5. Mogyoróvaj és más édes kencék: nagyjából két teáskanálnyi mennyiséggel számíthatunk. Ha pedig minden igyekezetünk ellenére mégis maradék keletkezik, ne essünk kétségbe. Rengeteg jó maradékmentő ötlet és recept található a különböző internetes oldalakon, amikből inspirálódhatunk. Ízelítőnek egy pár…

Ha maradt egy kis halászlé

A maradék halászlé sűrűségén némi tejfölös habarással módosítva, pörccel gazdagon megszórt túrós csusza mellé kínálva egészen új ételhez és ízekhez juthatunk.

Ha maradt egy kis töltött káposzta

A töltött káposzta elég kötött étel, egy formájában és ízvilágában is igen karakteres dolog, amiből nehéz egy egészen új ételt varázsolni. Megvan viszont az a remek tulajdonsága, hogy nagyszerűen fagyasztható. Ha viszont az a helyzet áll fenn, hogy a káposztát még ennénk, de a töltelék fogyott el, akkor semmi más dolgunk nincs, mint egy kisebb adag pörköltet főzni és szafttal együtt elkeverni a káposztát.

Ha maradt egy kis sült hús

A maradék sült húsok legjobb felhasználási módja a hideg fogásokban rejlik. A hideg húsokból készíthetünk majonézes salátát, ha vékony szeletekre vágott almát, felkarikázott hagymát, és finomra vágott metélőhagymát adunk hozzá. Könnyedén összeforgatjuk, majd fél órára behűtjük, hogy az ízek jól összeérjenek. Salátalevelekre halmozva, pirítós kenyérrel kínáljuk.

Pontosabban akkor tudunk adagolni, ha lemérjük az alapanyagokat.
Az alábbi számokat használhatjuk irányadónak 1 főre:

Ha a maradék sült húst finomra daráljuk és vajat, krémsajtot, felaprított petrezselymet adunk hozzá, majd őrölt borssal, szerecsendióval, mustárral ízesítjük, finom szendvicskrémet készíthetünk. Pirítós kenyeret kínálva hozzá – még a több napos kenyér is új életet nyerhet!

Ha maradt egy kis bejgli és némi aprósütemény

A bejgli viszonylag száraz sütemény, és a napok múlásával csak szárad, szikkad, s ezzel együtt csökken az élvezeti értéke. De szerencsére könnyen megmenthető. Már az is remek, ha egy narancsos vaníliasodót főzünk mellé, de ha igazán ütőset szeretnénk, akkor egy kis tojáslikőrös tejszínnel süssük össze. Nem kell mást tenni, csak felszeletelni a bejglit, tepsibe fektetni a szeleteket, mehet közé egy kis alma is, majd a tejszínt néhány tojással, tojáslikőrrel és egy kevés mézzel elkeverni, a bejgliket ezzel a keverékkel nyakon önteni, s az egész mehet is a sütőbe. A száraz aprósüteményeket, mézeskalácsot meg csak le kell darálni, s máris sütinyalóka (ismertebb nevén cake pop) válhat belőlük, ha vajjal, krémsajttal vagy lekvárral összegyúrjuk. A masszából apróbb dió méretű golyókat formálunk és egy-egy pálcára húzzuk. Az így készült nyalókákat olvasztott csokoládéba, majd szórócukorba mártjuk. A pálcákat hungarocellbe állítva száríthatjuk meg. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács.

Tavak határok, korlátok nélkül

Akadálymentesen elérhető természeti értékek

Magyarországon a lakosság 10%-a, Németországban körülbelül 10 millió ember, Európában 80 millió ember él úgy, hogy a természeti értékek megismerése akadályt jelent a számukra. A fogyatékossággal élő emberek gyakran nagyon nehezen tudnak hozzáférni a természethez, természeti értékekhez. A „Tavak határok/korlátok nélkül” elnevezésű projekt ezen kíván változtatni. Minden ember számára a természetben való tartózkodás, a természeti élmények megtapasztalása és a természetről szerzett információ és tudás az élet fontos része. A fogyatékossággal élők számára a természetvédelmi oktató központok és hasonló létesítmények elérése eddig alig volt lehetséges. A környezeti információs központok és a nemzeti parkok számára jelentős költségekkel jár az akadálymentesítés megvalósítása. A Global Nature Fund (GNF) ezt a kérdést az Európai Élő Tavak partnerségével kívánja megoldani a tagállamokban. A „Tavak határok/korlátok nélkül” elnevezésű Erasmus program támogatásának keretében megvalósuló projekt gyakorlati oktatóanyagokat fejleszt ki a környezeti nevelők számára. A hangsúly az európai tóvidékekre összpontosít, de minden eredmény egyformán alkalmazható más természeti értékre, környezetre is. Ezen túlmenően a projekt gyakorlati támogatást nyújt számos természetvédelmi oktató központ akadálymentesítésének javítása érdekében Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és Magyarországon. Az Egységes Fogyatékosságügyi Információs Portál honlapja alapján Magyarországon a lakosság 10%-a fogyatékkal élő ember. Az EU Alapjogi Ügynöksége mintegy 80 millió fogyatékos emberről beszél Európában. Ezek az emberek mindennapi életükben számos különféle akadállyal szembesülnek. Az elfogadás, a politikai és szociális intézkedések legfelső szintjén áll, de bizonyos intézkedések végrehajtása bizonytalan. Ha a munkaerőpiacra való integráció és az általános infrastruktúra fejlesztése egyre sikeresebb, más kevésbé fontos terület csak kismértékű figyelmet kap: a természeti terepen stagnál a változás. „A projektben a fő hangsúly a kommunikációs gátak felszámolásán van, mivel az észlelési nehézséggel rendelkező emberek ugyanazt tapasztalják, élik meg, amikor kapcsolatba kerülnek a természettel, mint egészséges társaik – csak másképpen tudják kifejezni.“ – mondja Katja Weickmann, a GNF projektmenedzsere. A projekt legfontosabb célja az európai tapasztalatok összegyűjtése, a meglévő programok elemzése, valamint egy gyakorlati és használható megvalósítási útmutató kidolgozása a környezeti nevelők számára. Az akadálymentes megoldások elengedhetetlenek az emberek 10% -a számára, hasznos segítség 30%-uk számára, és kényelmes mindenki számára (100%). Ez a projekt egyaránt foglalkozik a fogyatékossággal élő személyek integrációjával a részt vevő országokban, és elősegíti az európai polgárok környezettudatosságát. Magyarországi projekt partner: Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.