Daily Archives: 2019-02-24

Címlap – Ajánló

Rend a lelke…

Közeleg a tavasz, a nagytakarítások és megújulások évszaka

A tavasz közeledte sok emberben a tavaszi nagytakarítással kapcsolódik össze. A környezetvédelem, a fogyasztói társadalom és a fenntarthatóság szempontjából megvizsgálva érdekes dolgokat fedezhetünk fel. A pazarló fogyasztás, a pazarló életmód gyorsítják az ökológiai egyensúly felborulását. A fogyasztói társadalom életformája, mértéktelen fogyasztásra késztetése, a valódi értékek figyelmen kívül hagyása sok emberben indított el változást. A fenntarthatóság igénye szerencsére egyre több emberben fogalmazódik meg, bár sokan itt meg is torpannak, mert úgy érzik: hatalmas fába vágták a fejszéjüket. Mint minden változásnál, itt is fontos a kis lépésekben haladás a drasztikus változtatásokkal szemben, s a tavaszi nagytakarítás tökéletes alkalom a változásra, hiszen rend a lelke… Mindennapjainkban észrevétlenül nőnek otthonunkban a kacathegyek, vesznek körül minket a lomok. Egy alapos nagytakarítással és selejtezéssel nemcsak életterünk lesz szellősebb, de mi magunk is fellélegezhetünk. Egy minimalista otthon képes számunkra megnyugtató környezetet, feltöltődésre alkalmas életteret és sok szabadidőt biztosítani. A minimalista otthon jelen esetben nem keverendő össze a minimalista lakberendezési stílussal. A minimalista életstílus annyit jelent, hogy nem vesszük magunkat körül fölösleges tárgyakkal, és a fölösleges dolgoktól megszabadulva lehetőségünk nyíljon olyan dolgokba fektetni időnket, energiánkat és pénzünket, mint a családunk, önmagunk, barátaink. A minimalista otthonok ugyanúgy lehetnek otthonosak, érezhetjük magunkat bennünk komfortosan, mint bármely más lakás, csak éppen sokkal kevesebb holmival.A legszembetűnőbb jellemzője ezeknek az otthonoknak, hogy sosincs rendetlenség, nincsenek fölöslegesen felhalmozott holmik, csak azok a tárgyak, amiket valóban használnak is az ott lakók. A berendezéskor helyet kapnak a többfunkciós, minőségi bútorok, amelyek akár a bolhapiacról is érkezhetnek, és a használati tárgyakon kívül a személyes emlékeket hordozó dísztárgyak, cserepes növények, amelyek egyben dekorálják és otthonosabbá is teszik a lakást. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ha nekikezdünk az életünk és otthonunk takarításának, soha ne helyiségenként szelektáljunk, – mert az egyik helyiségből a másikba kerülnek a tárgyak -, hanem mindig kategóriánként. Ha megszabadultunk a fölösleges porfogóktól és nincs rumli a lakásban, a takarítás is sokkal egyszerűbb és könnyebb lesz, amivel rengeteg időt spórolhatunk meg. Látni fogjuk: mennyire jó, ahogy felszabadul a tér, felszabadul a lélek is. Fontos dolog, hogy ne mindent a szemétbe dobjunk! Vegyük a fáradtságot, hogy megtaláljuk a helyet, ahol valaki még használni tudja. A garázsvásárok, börzék jó alkalmak a fölöslegessé váló tárgyak új lakóhelyének megtalálásához. Adományozni szintén jó dolog, így segítséget nyújthatunk a nehezebb körülmények között élő embereknek, de ilyenkor fontos, hogy csak tényleg az általuk is használható tárgyak és ruhák kerüljenek az adománycsomagba. A 40 éves ballagási öltönyöket – hiába vannak jó állapotban – senki sem tudja használni! Ami pedig tényleg a kukában landol, azt mindig tegyük a szelektív gyűjtőkbe. A minimalista otthonok másik jellemzője a fenntarthatóság, a tudatos vásárlás és a hulladék minimalizálása. Takarításnál a természetes, saját készítésű, környezetbarát tisztítószerek használatát részesítsük előnyben, az ecet és a szódabikarbóna tökéletes választás lakásunk tisztává varázslásához. Mindig alaposan gondoljuk át vásárlás előtt, hogy biztosan szükségünk van-e az adott tárgyra, és ne engedjük visszaszivárogni az életünkbe a kacatokat és limlomokat. S ne feledjük: a minimalizmus útjára lépés egy folyamat, és csak addig egyszerűsítsünk, amíg ez stresszmentes életet hoz számunkra és nyugalmat okoz. A megjelenést támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács

Koncepcionális javaslatok a régió fejlesztésére

Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács

Idei első ülését tartotta február elején Siófokon a Balaton Fejlesztési Tanács. A testület – az integrációs kft. előterjesztésében – elfogadta a kormányzat, a döntéshozók számára megfogalmazott koncepcionális javaslatokat. A dokumentum rögzíti: a Balaton-térség hazánk egyik legkarakteresebb, nagy kiterjedésű tájegysége, mely olyan ökológiai egységet alkot, ahol a társadalmi és gazdasági folyamatok egyedülállóan nagymértékben a környezeti tényezőktől függenek. A térséget a kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékei, valamint az ezekre épülő idegenforgalma és tájgazdálkodása az ország legmarkánsabb, önálló fejlesztési célokra igényt tartó térségévé teszik, így a területfejlesztés is egyik legfontosabb feladatának tekinti a térség környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható integrált fejlesztésének, az értékek megőrzésének biztosítását. A régióval kapcsolatos forráskihelyezési adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a magyar tenger új reneszánszának megalapozása zajlik napjainkban. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet helyzete továbbra is határozott optimizmusra ad okot, mind a statisztikai nagyrégiók, mind a régiók, mind pedig a megyék rangsorát vezeti – messze megelőzve Budapestet is. Jelentős pályázati aktivitás, számottevő forrásigény és forrástámogatás, markáns kifizetési fázis fokozatos kibontakozása jellemzi. A legtöbb forrásigény a térség Somogy megyei részén generálódott, több mint kétszázharmincötmilliárd forint – itt a legmagasabb a megítélt összeg is, meghaladja a kétszázmilliárdot. Az igénylés, a támogatás és a kifizetés metszetei szerint az üdülőkörzet Veszprém megyei területrésze rendre a második, Zala a harmadik. A teljes forrásigény a térség Veszprém megyei részén közel száznyolcvannégymilliárd, a megítélt támogatás száztizennégymilliárd, a kifizetések közelítőleg ötvenötmilliárd forintos összegen állnak. A zalai területrészen a forrásigény negyvenegymilliárd, a megítélt támogatás közel huszonnyolcmilliárd, a kifizetett összeg tizenkilencmilliárd forint. A régió fejlődésének egyik fontos szegmense a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát megvalósítani hivatott Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program, s az ehhez kötődő források biztosítása. A pályázati konstrukció alapvető célja a szolgáltatási színvonal emelése, a vendégforgalmi szezonalitásból fakadó egyenetlenségek csillapítása, új turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházások elősegítése és kapacitásnövelése. A hazai forrásból megvalósuló támogatások keretösszege 2030-ig tartó futamidővel megközelítőleg háromszázmilliárd forint.. A közzétett adatok vizsgálata száztíz projekt esetében azonosított minden kétséget kizáróan Balaton térségi fejlesztést. Ez az üdülőkörzet negyvenöt települését érinti, melyek mintegy 75 %-a parti, vagy partközeli település. Az adatsorból kiemelkedik Siófok és Balatonfüred 11-11 támogatást nyert projekttel, de Hévíz (8) és Balatonlelle (7) eredménye is kimagaslónak mondható. A Balaton térségébe érkező mintegy tizennyolcmilliárd forint mintegy harmada két nagyprojekthez sorolható, az egyik a szántódi rév közelében található 5*-os besorolású BalaLand Family Hotel & Resort, a másik a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel. Az ülésen fontos napirendi pontként szerepelt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. feladatairól, fejlesztési elképzeléseiről szóló előterjesztés, melynek során Volencsik Zsolt vezérigazgató adott szóbeli és vetített képes beszámolót. A cégvezető szerint nagy öröm látni a térség vasúti fejlesztéseit, épülő kerékpárútjait és egyéb fejlesztéseit, ugyanakkor nagyobb körültekintést érdemelne az összehangolt tervezés, hogy ezek a munkák föld felett és föld alatt egyaránt és egyszerre valósulhassanak meg. A víz- és szennyvíz vezetékek az egész térségben megértek a cserére, s ezeket a hatalmas munkákat feltétlenül szükséges összehangolni. A DRV szempontjából a legkritikusabb terület a nyugat-balatoni térség vízellátása. A részvénytársaság az ivóvíz szolgáltatást a kincsesbányai és a nyirádi karsztvízből, másrészt a felszíni vízmű tisztított vizével tudja biztosítani. Hosszú távú céljuk, hogy lehetőleg minél több településen a karsztvizet tudják használni. Badacsony és Keszthely térségében ugyan ez utóbbit hasznosítják, de az 1960-70-es évek ma már elavult struktúrájával látják el feladatukat. A cég a karsztvíz ellátás bővítése mellett rendkívül fontosnak tartja a széplaki felszíni vízmű korszerűsítését. Ehhez kapcsolódóan az ülésen elhangzott: a kormány ismeri a problémát, amely nem csak ennek a régiónak, de az egész országnak égető gondja. A föld alatti infrastruktúrák cseréje máshol is rendkívül nagy gondot jelent. Csak a Balaton térségében mintegy 80-100 milliárd forintos beruházásra lenne szükség mielőbb. Ezt az összeget azonban egyszerre képtelenség előteremteni, az állam tehát csak lépésről lépésre, folyamatosan tudja az ilyen jellegű beruházásokat finanszírozni. Bíró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke örömmel számolt be arról, hogy sikerült több mint 1,1 milliárd forintos plusz fejlesztési forrást elnyerniük, amelyet a Balaton térségében hasznosítottak kerékpárút építésre, valamint a balatonfenyvesi kisvasút korszerűsítésére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről és a kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezetéről szóló előterjesztéshez Kolossa József, a Miniszterelnökség főosztályvezetője szóbeli kiegészítést fűzött. Elmondta, hogy a tervezetet az érintett önkormányzatokkal és civil szervezetekkel is egyeztetik, mielőtt végleges formába öntik. A vízparti nagyberuházásokkal kapcsolatban is arculati követelményeket határoznak meg az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel közösen. Emellett az országos ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata is folyamatban van, így a beruházók tudhatják, hogy hol, milyen paraméterekkel, és mit lehet építeni. A balatoni főépítész feladata lesz a régióban az ezzel kapcsolatos segítés, tanácsadás is. Tapasztalatai szerint gondot okoz a régi és az új szabályozás összehangolása, hiszen nem mindegy, hogy például egy régebben megkezdett beruházást a régi, vagy már az új szabályozás szerint kell-e elbírálni? Az ülésen szó volt a vízi járművek szabályozásáról és a kiemelt programok hanghatásainak kezeléséről is. Ez utóbbi főként a Zamárdi Balaton Sound és a hangosabb tóparti nagyrendezvények kapcsán merült fel, s többen is hangsúlyozták: a szakembereknek össze kell ülniük a téma megvitatására, hogy a legideálisabb és legelfogadhatóbb megoldás születhessen ebben az ügyben. Gyarmati László

Jelentős fejlesztések regionális és helyi szinteken

Interjúk balatoni országgyűlési képviselőkkel

Az új esztendő első hónapjaiban már kirajzolódnak azoknak a beruházásoknak a körvonalai, amelyek jelentős befolyással lehetnek a Balaton régió állandó lakóinak komfortérzetére, s érdemben befolyásolhatják a magyar tenger iránti érdeklődést a hazai és külföldi turisták körében. Lapunk ezúttal a tájegység országgyűlési képviselőit – Kontrát Károlyt, Manninger Jenőt, Móring József Attilát és Witzmann Mihályt – kérdezte arról, milyen fejlesztések várhatók 2019-ben választókörzetükben.

Kontrát Károly

– A tavalyi esztendő erős, ugyanakkor eredményes év volt és hálás vagyok azért, hogy tovább fejlődött a választókerület. Minden elért siker azonban közös sikerünk, amely látszódik is, hiszen számos kisebb-nagyobb beruházás és fejlesztés valósult meg. Azt is hangsúlyoznom kell, hogy Magyarország biztonságát sikeresen megóvtuk és az eddig elért országos és választókerületi eredmények jó alapot adnak a megkezdett munka folytatásához. Áprilisban újabb négy évre bizalmat kaptam a választópolgároktól. Köszönöm nekik, köszönöm a tavalyi esztendőt és mindazt a támogatást, amit az elmúlt évben is éreztem. – Mit tart az eredmények közül a legfontosabbnak? – A Balaton reneszánszát éli. A kormányzat a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban hazai és uniós forrásból minden eddiginél nagyobb erőforrást, több mint 350 milliárd forintot biztosít a balatoni régió fejlesztéséhez. Büszke vagyok arra, hogy egy évtizedes álom megvalósításához sikerült segítséget nyújtanom, hiszen megépült a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakasza. Várpalota fejlesztési céljaira év közben a kormány további 3,5 milliárd forintot biztosított. Fejlődtek a választókerület falvai, így például belterületi utakat, járdákat újítottunk fel, egészségügyi intézményeket és óvodai fejlesztéseket adhattunk át. Megújult az Apátsági Rege Cukrászda, a Tihanyi Bencés Apátság pedig még tovább szépülhet az idei évben. Már több alkalommal elmondtam, de itt is szeretném hangsúlyozni: büszke vagyok arra az együttműködésre, amely a települések vezetőivel kialakult az elmúlt évek során, hiszen nekik is köszönhető, hogy évről évre fejlődünk, Az új esztendő első hónapjaiban már kirajzolódnak azoknak a beruházásoknak a körvonalai, amelyek jelentős befolyással lehetnek a Balaton régió állandó lakóinak komfortérzetére, s érdemben befolyásolhatják a magyar tenger iránti érdeklődést a hazai és külföldi turisták körében. Lapunk ezúttal a tájegység országgyűlési képviselőit – Kontrát Károlyt, Manninger Jenőt, Móring József Attilát és Witzmann Mihályt – kérdezte arról, milyen fejlesztések várhatók 2019-ben választókörzetükben. milliárdos nagyságrendben valósulnak meg beruházások. – Mit gondol a balatoni régió turisztikai lehetőségeiről? – Azt tapasztalom, hogy egyre pozitívabbak és bizakodóak az itt lakók a jövőt tekintve. Emelkednek a bérek, több a lehetőség és kiszámíthatóbbá válik a munkaerőpiac is, hiszen a fejlesztések révén olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek segítik azokat, akik dolgozni szeretnének. Magyarország és a Balaton vonzerejét egyaránt növelte, hogy nálunk biztonság van, ezért szívesebben jönnek ide a turisták. Azt is fontosnak tartom, hogy a Balatont négy évszakossá tegyük, még inkább megteremtsük annak a feltételeit, hogy egész évben képes legyen vonzani a látogatókat. Sok különleges program, így például a hagyományosnak számító Garda Fesztivál,a FüredGastro Fesztivál, de a szüreti és falunapok, valamint a borhetek is sok-sok lehetőséget rejtenek magukban. Azon kell tovább dolgozni, hogy még eredményesebbek legyünk. – Mit gondol a kistelepülések helyzetéről? – Számomra a választókerület mind a 45 települése egyformán fontos. Azt tartom igazságosnak, hogy a kisebb településen élők is megkapják ugyanazt az esélyt, amit a nagyobb településeken élők. Fejlődtek a választókerület községei és falvai is, így például belterületi utakat, járdákat újítottunk fel Balatonszepezden. Egészségügyi intézményeket, óvodai fejlesztéseket adhattunk át a Nivegy-völgyi kistelepüléseinken. Továbbra is kiemelten támogatom a kistelepülések megtartó erejének növelését. A közbiztonság növelése érdekében a továbbiakban is szükség lesz a rendőrség, az önkormányzatok, a polgárőrség és az állampolgárok további jó együttműködésére. Emellett az is fontos, hogy a gyermekeink és unokáink jövőjét megalapozó intézményeket építsünk, újítsunk fel és támogassuk őket abban, hogy unokáink és gyermekeink méltó körülmények között fejlődhessenek mind fizikai, mind szellemi értelemben. – Mik az idei év nagy célkitűzései? – Mindig törekedtem rá, hogy elérhető legyek az emberek számára. A választókerületben élők remélem, megtapasztalják és érzik ezt, hiszen nem csak a választási kampányban, hanem az év többi napján is jelen vagyok a kistelepülések és a városok életében. Balatonalmádi városa az előttünk álló időszakban jelentős kulturális, sport és turisztikai fejlesztéseket szeretne megvalósítani a kormány támogatásával, valamint a már megnyert TOP pályázatok keretében. Hamarosan nagyszabású óvodafejlesztés indul el a településen, a Balatonalmádi Sport Egyesület által tervezett beruházás pedig új lendületet ad a város sportéletének. Bízom benne, hogy a helyi művészek és a civil közösség összefogásával sikeresen folytatódik a Kerényi Imre által megkezdett kulturális programsorozat, mely új életet adott a közösségi tulajdonba került Magtár és Kolostor épületegyüttesének. Új munkahelyek létrehozását, a balatoni régió gazdasági és turisztikai versenyképességének javítását, valamint az egészségügyi ellátottság javítását jómagam is támogatom. – Mivel lenne a legelégedettebb? – Szeretném, ha az emberek anyagi és lelki értékekben, valamint a hitükben is erősödnének, gyarapodnának. A közösségek erősödése és a haza iránti szeretet érzésének erősödése mellett, fontos lenne, hogy az emberek érezzék azt, hogy most és ma jó magyarnak lenni és jó Magyarországon élni. – Hogyan tekint az idei évre? – Mindenekelőtt bizakodással, ugyanakkor azt gondolom, nem vonatkoztathatunk el attól, hogy az idei esztendőben két választás is lesz. Fel kell készülnünk nem csak az európai parlamenti, hanem az önkormányzati választásokra is. Együtt, közösen, szorgalmasan és becsületesen elvégzett munkával tudunk majd továbbra is előre lépni. A tét pedig óriási. – Mit kíván a választókerületnek 2019-re? – Fontosnak tartom, hogy bizalommal forduljunk egymás felé, megőrizzük az eddig elért eredményeinket. Az idei esztendőben összefogásra, békességre és szeretetre is szükségünk lesz és elmondhatom, hogy 2019-ben is azért fogok dolgozni, hogy közös munkával együtt léphessünk előre a választókerületben élőkért.

Manninger Jenő

Választókörzetemben a legjelentősebb beruházás a közlekedési infrastruktúrához köthető. Folyamatban van az M7 autósztrádát Zalaegerszeggel összekötő út építése – a Fenékpuszta környékén autózók már láthatják a nagy volumenű fejlesztés első eredményeit, s a lendületesen dolgozó szakembereket. Az új útvonal kialakítása Sármellék felé folytatódik, s remélhetőleg már a közeljövőben arról is nyilatkozhatom, hogy nem csak a repülőtér megközelíthetősége lesz gyorsabb – maga a létesítmény is megfelel majd korunk követelményeinek. A Balaton-parti települések látványos gyarapodását, szépülését a turisztikai vonzerő szintje lakmusz papírként jelzi vissza. Keszthely és Hévíz rendkívüli népszerűségét felesleges lenne ecsetelnem, de hasonló népszerűségnek örvend Gyenesdiás, Györök és Vonyarcvashegy is. A magyar tenger zalai fővárosában hosszú évek óta folynak a megkülönböztetett figyelemmel kísért beruházások. A Festetics-program keretében több mint ötmilliárd forintot fordíthatnak a kastély épületének és parkjának további rekonstrukciójára. Másfélmilliárdos költségvetéssel bővítik a vadászati kiállítást, s újítják fel a világörökségi helyszínt, de közel négymilliárd jut a kert bővítésére, s ezen a területen lovas- és agárpálya kialakítására is. Ez utóbbi kuriózumnak számít hazánkban, s remélhetőleg jelentős turisztikai attrakcióként vonul be a balatoni programkínálatba. Természetesen Fenékpuszta sem maradhat ki a munkálatok sorozatából: az egymilliárdot jelentősen meghaladó forrás lehetővé teszi, hogy a majorság és a kiskastély is régi fényében fogadja a látogatókat. Tudjuk jól azonban azt is, hogy a múlt értékeinek megőrzése mellett a jövő arculatát is meg kell határozni. Ennek szellemében újulnak meg az iskolák, s ennek szellemében történik a Zöld város koncepció gyakorlati végrehajtása. Az egymilliárd forint értékű projekt keretében sor kerül a Helikon park teljes „rehabilitációjára”, tanösvényt, a gyermekek számára játszóhelyet, a sportolni vágyóknak pedig kivilágított futópályát alakítanak ki. Átalakul a Zeppelin tér, s folytatódik a sétálóutca parkosítása is – ezek a fejlesztések a belváros vonzerejének erőteljes növekedését eredményezhetik. A gazdaság és az idegenforgalom fellendítését szolgálja a Reischl-féle sörfőzde és sörkert teljes rekonstrukciója is. A létesítmény – a hőskorszakhoz viszonyítva – új tartalmakkal kívánja színesíteni a gasztronómiai palettát. Az alapanyagok beszerzése, forrása is a helyi hagyományok ápolását célozza: az őstermelők kiváló minőségű árui nyersen és feldolgozva egyaránt a kínálat bővülését jelentik. Gondolunk a munkaerőpiac aktuális helyzetére – a képzett munkaerő esetleges hiányára – is, ezért a diák munkavállalók részére kedvezményesen igénybevehető szálláshelyeket kívánunk kialakítani. Infrastrukturális beruházásokkal kezdtük beszélgetésünket, s ha azzal is zárjuk, mintegy keretet adunk idei terveinknek. Hamarosan befejeződik Hévízen a Széchenyi utca átépítése, s folyamatban van a belső parkoló funkcionális váltása is. Épül a Gyenesdiást Keszthellyel összekötő kerékpárút, s ugyancsak a bringások biztonságát szolgálja a gyenesi két strandot összekötő aszfaltcsík kiépítése is. Györökön, Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson elsődlegesen a turizmushoz köthető beruházásokat favorizálják, így megszépülnek a rendezvényterek, s új szolgáltatásokkal várják a fürdőzőket a települési strandokon is.

Witzmann Mihály

Örömmel mondhatom, hogy a választókerületemben megvalósult beruházásokat tekintve rendkívül sikeres esztendőt zártunk: felsorolni is nehéz lenne, hogy milyen sok fejlesztéssel gazdagodott a térség. Több tízmilliárd forintnyi elnyert támogatás került eredményesen felhasználásra, amelyek révén bölcsőde- és óvodafejlesztések, út- és járdaépítések, intézményi felújítások, gép- és eszközbeszerzések, szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, jelentős iskolafelújítások, turisztikai és sportfejlesztések megvalósítására nyílt lehetőségünk a választókörzet településein. Mindezek mellett átadásra került a dél-balatoni vasútvonal Szántód – Kőröshegy – Balatonszentgyörgy közötti szakasza, és megkezdődött a 67-es gyorsút építése is. Ám a folyamatnak ezzel még koránt sincs vége. A 2019-es évben számos olyan projekt fejeződik be, amelyeknek az előkészítése és kivitelezése már tavaly elkezdődött. Ezek között leginkább a Területfejlesztési Operatív Program pályázatait emelném ki, de legalább ekkora várakozással tekintünk a rövidesen induló Magyar Falu Programra is, amely kimondottan a vidéki térségek fejlesztését tűzi ki célul. Örvendetesnek tartom, hogy a hazai gazdaság bővülésének és a költségvetési stabilitásnak köszönhetően, az uniós források mellett, évről évre egyre több hazai támogatás jelenik meg a magyar fejlesztéspolitikában. Ha kizárólag csak az önkormányzati támogatásokat nézzük – vállalkozói és civil pályázatok nélkül, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt ciklusban több mint 150 milliárd forintnyi fejlesztési forrás kapott zöld utat a térségünkben. Ennek ellenére még mindig nem tartunk ott, ahol tartani szeretnénk. Ugyanis az infrastruktúra és a vidéki szolgáltatások folyamatos fejlesztése továbbra is stratégiai jelentőségű feladat Somogyban. Az előzőekben említett Területfejlesztési Operatív Program elnyert támogatásai révén még nagyjából 9-10 milliárd forintnyi projekt megvalósítására lehet számítani a választókörzetemben, amelynek fedezetét uniós és hazai források biztosítják. A Magyar Falu Program pályázati konstrukciói viszont már teljes mértékben hazai forrásokból táplálkoznak, és a Somogy 4-es választókerület 71 településéből 70 önkormányzat felel meg a kiírási feltételeknek. Így arra számítok, hogy megfelelő számú pályázó esetén, a térségbe akár 3-3,5 milliárd forint is juthat a programnak köszönhetően. Azt is fontos kiemelni, hogy a közelmúltban elnyerhető uniós programokra (pl.: VP, GINOP) a térségben működő önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek is szép számmal pályáztak és nyertek. Ezen projektek megvalósítása szintén komoly előrelépést jelenthet a választókörzet számára. Említettem már: az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése továbbra is a prioritások között kell, hogy szerepeljen. Ahogy mondani szoktam, az a cél, hogy az alapszolgáltatások elérését tekintve senkinek ne kelljen hátrányt szenvednie semmiben csupán azért, mert nem egy nagyvárosban, hanem vidéken él. Azt szeretném, ha a vidéki élet nem kihívás, hanem sokkal inkább lehetőség lehetne azok számára, akik ezt az életformát részesítik előnyben a nagyvárosi környezettel szemben. Bevallom őszintén, hogy magam is közéjük tartozom. Rátérve a konkrétumokra, rendkívül fontosnak tartom, hogy az utak, járdák, kerékpárutak, vagy éppen a szennyvízelvezetés terén tovább folytatódhassanak az elmúlt években megkezdett pozitív folyamatok. A térség turisztikai vonzerejét is tovább kell emelni, hiszen itt még bőven rendelkezünk potenciállal – véleményem szerint. Sikert értünk el olyan, évtizedek óta húzódó, jogos fejlesztési igények esetében is, mint a Sió-zsilip, vagy akár Szántódpuszta felújítása. Ismereteim szerint ezen projektek kivitelezése akár már idén megkezdődhet. Vannak persze még hiányosságok, ilyen például a siófoki uszoda, vagy az elkerülő út kérdése. Az uszoda megvalósítására pályázati konstrukciót és a Magyar Vízilabda Szövetség tekintetében egy komoly támogatót is hoztam Siófokra, lassan már két éve. Bevallom őszintén, hogy az ügy előrehaladása nekem rendkívül lassúnak tűnik, de nagyon bízom benne, hogy a polgármester úr is mindent belead a siker érdekében. Az elkerülő útról már nagyon sokszor nyilatkoztam. Röviden a lényege: a helyiek által ellenzett, korábbi nyomvonal helyett – sajnos csak 2017 szeptemberében – az önkormányzat kijelölt végül egy új nyomvonalat, de a terveket és a költségvetést azóta sem készíttették el. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lobbizásban ezek óriási segítséget jelentenének. Annak mindenesetre örülök, hogy tavaly decemberben még tervek nélkül is sikerült elérni a nyomvonal nevesítését a területrendezési törvényben. Itt tartunk jelenleg. Az előző ciklus egyik lenagyobb eredményének tartom, hogy a választókerületem településeinek vezetőivel – néhány kivételtől eltekintve – a politikai hovatartozástól függetlenül igazán rendszeres, hatékony és baráti kapcsolatot sikerült kialakítanom. Ez óriási megtiszteltetés számomra, és természetesen a közös munkánkat is nagymértékben megkönnyíti. Szerencsére számos példát tudnék mondani arra is, hogy az egymással szomszédos, vagy földrajzilag közelebb fekvő települések önkormányzatai igazán jó és tartalmas együttműködést építettek ki egymással. Ez pedig óriási segítség akár a térségi fejlesztések összehangolása, akár a kulturális, közösségi, sport és szabadidős programok szervezését tekintve is. Az attrakciófejlesztések, az infrastrukturális beruházások, a szálláshelyek, a strandok, a közlekedés, vagy éppen a vendéglátás színvonalának további növelése egyformán fontos a jövőben. Az utóbbi évek javuló statisztikái – vendégek, illetve vendégéjszakák száma, turisztikai bevételek, fejlesztések – világosan mutatják, hogy a turizmust tekintve is jó úton jár az ország és a Balaton is. A nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatban a közeljövőben további pályázati lehetőségekre és innovációra számítunk. Rengeteg konkrétumot tudnék említeni, de terjedelmi okok miatt most a hajózással foglalkoznék részletesebben. A téma ugyanis aktuális, mert épp a napokban dőlt el, hogy az állam tulajdonos lesz a Balatoni Hajózási Zrt.-ben. Véleményem szerint ezzel a fejlődés lehetősége nyílik meg a cég számára. Ugyanis azt látni kell, hogy a személyhajózás működtetésével közcélú feladatokat is ellátó Bahart kikötői és hajóparkja modernizációra szorul, ami a korábbi tulajdonosi szerkezettel kevésbé volt biztosítható. Az is fontos szempont, hogy az állammal történt megállapodás során a legnagyobb tulajdonos, Siófok igényei is teljesültek. Ennek megfelelően megmaradt az önkormányzatok elővásárlási joga a jövőbeni részvényértékesítéseknél, a cég székhelye továbbra is Siófokon marad, és egy igazgatósági-, továbbá egy felügyelőbizottsági tagságot is biztosítanak a siófoki önkormányzat számára. A turizmus fejlesztése szempontjából azonban az a leglényegesebb, hogy ezzel a döntéssel egy tőkeerős tulajdonos révén komoly fejlesztések kezdődhetnek a vállalatnál. A cél egy huszonegyedik századi balatoni közlekedés feltételeinek a megteremtése. Ez nem csupán a hajózás modernizálását foglalja magába, hanem a vízi-, a vasúti- és az autóbusz közlekedés összehangolását is. Született balatoniként örömmel látom, hogy szemben a 2010 előtti évekkel, a jelenlegi kormány nem csak beszél a turizmus fejlesztéséről, hanem évről évre jelentős forrásokat biztosítva tesz is az ágazat sikeréért.

Móring József Attila

Az elmúlt évben főként a Területi Operatív Program (TOP) keretében megvalósult projektek kerültek átadásra. Büszkén mondhatom, hogy választókerületem szinte minden települése, amely fejleszteni szeretett volna, el is nyerte a kívánt támogatást. Ezek közül csak néhányat említek: orvosi rendelőket újítottak fel és korszerűsítettek Somogyfajszon és Magyaregresen. Önkormányzati hivatal újult meg Ordacsehiben, védőnői szolgálatot fejlesztettek Balatonmáriafürdőn, Interaktív Méhészeti Múzeum nyílt Niklán, új eszközöket és játékokat kapott a pálmajori óvoda, felújított iskolakonyhán főzhetnek Somogyfajszon, egészségpontot adtunk át Marcaliban, megújult a fonyódi piaccsarnok és környéke, döccenőmentesen haladhatunk át Öreglakon, s folytathatjuk utunkat ugyanígy egészen a Szetsey elágazóig a Komplex Útfelújítási Programnak köszönhetően. Továbbá nem elhanyagolható, hogy egy KEHOP-os projekt keretében a Somogy Megyei Kormányhivatal mintegy 2,5 milliárd forintot nyert a kormányhivatalok, kormányablakok felújítására, így Marcaliban teljesen megújult a Marcali Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya, Foglalkoztatási Osztálya az Építésügyi Osztály és a Földhivatali Osztály. A Fonyódi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, a Fonyódi Kormányablak és Okmányirodai Osztály, a Fonyódi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, valamint a Marcali Járási Hivatal Kormányablak és Okmányirodai Osztálya, a Hatósági és Gyámügyi Osztály és a Fonyódi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya is. Választókerületem települései az általuk elnyert és megvalósított pályázatok segítségével 2018-ban mintegy 1,9 milliárd forinttal gyarapodtak. A 2019-es év projektjeit illetően elmondható, hogy GINOP, KEHOP, MAHOP és VP programokban több pályázat még nyitva van, vagy hamarosan újra nyílik. Az év első félévében indul 150 milliárdos kerettel a Magyar Falu Program, újraindul az Építőipari Pályázat és felhívások jelennek meg a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban is. Ezek közül azonban leginkább a Magyar Falu Program kínálta lehetőségek érdeklik a településvezetőket, akiknek már egész konkrét elképzeléseik vannak a projekteket illetően. Célunk az, hogy minden településen – még a legkisebben is – fejlesszünk valamit. Nem szabad elfelejteni, hogy TOP forrásaiból rengeteg nyertes pályázatnak örülhettek a tavalyi évben a polgármesterek, azonban a beruházások lezárására még nem került sor, így reményeim szerint idén szép számmal vágunk majd át szalagokat. Az elmúlt évben épületenergetikai fejlesztésre mintegy 1,5 milliárd, új óvodák építésére és a meglevők fejlesztésére mintegy 1 milliárd, vízrendezésre 1 milliárd, zöld város fejlesztésre 1,6 milliárd, kerékpárút kiépítésére közel 1 milliárd, egészségügyi alapellátás fejlesztésre mintegy 500 millió, szociális alapellátás fejlesztésre mintegy 200 millió forint jutott összesen annak a félszáz településnek, amelyek TOP-os pályázatot nyújtottak be. Vesszőparipám az összekötő utak kiépítése, így a Fonyód – Csisztapuszta, a Gamás – Vityapuszta, a Somogyvár – Öreglak (Kis utca felőli szakasz) és az Alsóbogát – Somogygeszti közötti távolság csökkentése. A települések belterületi útjainak és járdáinak javítása is szükséges, illetve még mindig van olyan település, ahol az utak aszfaltozására is szükség lenne. Továbbá sajnos a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is várat magára legalább egy tucat faluban, amit szintén jó volna végre megoldani. A tervek már el is készültek, a megvalósításhoz szükséges forrás előállítása azonban komoly gondot okoz, ezért pályázati kiírásra várunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a választókerület összes polgármesterével remekül tudok együttműködni és legtöbb esetben ők is segítik egymást. Persze vannak néha nézeteltérések, de általában a közös célok mindig átlendítik őket a nehézségeken. Akár a beruházásokat, akár a közösségépítő rendezvényeket nézzük, szinte kivétel nélkül beszélhetünk összefogásról. Falunapokon szívesen látogatnak el egymás településeire, főzőcsapatokkal, kiállítókkal, asszonykórusokkal. Tapasztaltam jómagam is minden évben a nyaranta megrendezendő falunapokon, hogy milyen barátsággal viszonyulnak egymáshoz és milyen remek hangulatban töltenek el 1-1 napot. A fejlesztések és a közös célok rendkívül motiválóan hatnak a települések közötti együttműködésre. Akár a szennyvízcsatorna hiányát érző településekre gondolok, akár a bringakörút érintettjeire, kivétel nélkül mondhatom, hogy minden olyan felmerülő probléma, melynek orvoslása települési szinten megoldható, rövid időn belül rendeződik is – szóval igazán nem panaszkodhatok. Elmondható az is, hogy nem csak nyáron, télen is egyre népszerűbb a Balaton, hiszen a helyiek rengeteg jó programmal várják a turistákat. Volt itt Töpörtyű fesztivál, Szilveszteri futógála, Gasztro Farsang, február elején pedig egy újabb, több ezres tömeget megmozgató rendezvény, a fonyódi Kolbásztöltő Fesztivál várta az érdeklődőket a jégbe zárt csoda partján. Remek programokat kínálnak a kultúra és a kulináris élvezetek szerelmeseinek télen is, melyek nem csak a környékbelieket, a fővárosiakat is vidékre csalogatják. Külön öröm számomra, hogy tovább erősítheti a Balaton vonzerejét a hamarosan újra zakatoló fenyvesi kisvonat, ugyanis nemrég kaptuk a hírt, hogy mintegy 650 millió forintból megújul a Fenyves és Csisztapuszta közötti vasúti szakasz, így a balatoni vendégek a gyógyvizéről híres Csisztáig vonatozhatnak majd. Ez egy olyan kapocs lehet, mely szintén meghosszabbíthatja a szezont, hisz ha az időjárás kedvezőtlenné is válna, a termálfürdőben biztosított a fürdőzés. További potenciált látok a kerékpárút kiépítésében, hiszen napjainkban egyre népszerűbb és közkedveltebb a tudatos és prevenciós testmozgás, melynek eszközéül egyre többen választják a kerékpárt. Amennyiben mindehhez társul még egy, a fővárostól a Balaton nyugati csücskéig húzódó kerékpárút is, szinte biztos a siker és egyre többen indulnak majd útra akár csak kalandvágyból is, mely a déli part értékét növeli, a turizmust pedig tovább erősíti. Azt pedig, hogy a Balaton partján egyre több szálláshely létesül, nem tudhatjuk be másnak, mint az egyre növekvő keresletnek. Elértünk odáig, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy hosszú hétvégeken wellnesselni menjenek, nyaranta pedig eltöltsenek 1-1 hetet családi és baráti körben a Balaton partján.

Születésnapi térkép a Balatonról

A keszthelyi Balaton-part 2019. január 22-én délelőtt SzP

Ezelőtt 24 esztendővel, 1995. január 22-én alakult meg Alsóörsön a Nők a Balatonért Egyesület (NABE). A civil hölgyközösség – ifjúságát megőrizve – a negyedszázados jubileumot megelőző évfordulót ünnepli idén. Maradandó emléket állítanak e születésnapnak, fotós térkép elkészítésével. Céljuk: fényképesen dokumentálni, hogy 2019. január 22-én milyen volt a Balaton. Működési területükön fényképezőgéppel, vagy fotós kísérettel indultak útnak a NABE képviselői, megtervezett időbeosztás szerint készültek felvételek a tó és településeinek jellegzetes pontjairól. A közösség létrejöttének, tevékenységének motivációja az a női szerepvállalás, ami az élet minden területén nélkülözhetetlen. A parti települések zömmel férfi polgármesterei 1994 végén tartottak kötetlen ismerkedő összejövetelt feleségestül, s a Balatonnal kapcsolatos problémás ügyek megvitatásában hallatták szavukat a hölgyek is. A segítés lehetőségeinek megfogalmazása adott inspirációt arra, hogy a nők fogjanak össze, s képviselettel legyenek jelen a Balatonnal kapcsolatos szerteágazó ügyekben. Munkájuk immáron emberöltőnyi ideje alatt a NABE átöleli a tópartot, 20 csoportjuk működik. A 24. születésnapon készült felvételekből alkotott térképpel mutatják be, hogy ekkor hol, milyen körülmény, történelmi jellegzetesség vagy újdonság ragadta meg figyelmüket.